A határozat elvi tartalma: A telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét kizárólag akkor egyenértékű az eljárási cselekmény helyszínén történő személyes jelenléttel, ha a telekommunikációs eszköz alkalmazását a törvény lehetővé teszi. Távollévőnek kell ezért tekinteni a fogvatartásban lévő terheltet, ha a bíróság az előkészítő ülésen a hozzájárulása nélkül rendeli el a telekommunikációs eszköz alkalmazását, és elmulaszt intézkedni az előkészítő ülésen való személyes jelenléte érdekében történő átkísérése iránt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.II.863/2025/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- február
- Az ügy tárgya: lopás bűntette Terhelt: … Elsőfok: Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság, 509.B.1105/2023/25., ítélet, előkészítő ülés,
- november
- (jogerő:
- november 22.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 509.B.1105/2023/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli a terhelt által vagyonelkobzás és bűnügyi költség címén eddig esetlegesen megfizetett összegnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
- november 22-én kihirdetett 509.B.1105/2023/
- számú ítéletével a terheltet lopás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont,
(4)bekezdés b) pont], lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pont], 3 rendbeli lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 2 bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont], 3 rendbeli lopás bűntette [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bc)alpont,
(3)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont], 4 rendbeli lopás „bűntette” [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont] és lopás vétségének kísérlete [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)alpont] miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 3 év, fegyházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből nem bocsátható feltételes szabadságra. Mindezek mellett vagyonelkobzást rendelt el a terhelttel szemben 1.930.000 forint erejéig. [2] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az arra jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a terhelt „perújítás lefolytatási kérelem” megnevezéssel terjesztett elő indítványt „eljárási hiba/jogsérelem okán” és 30.000 euró „sérelemdíj” megfizetése érdekében. [4] Indokai szerint a letartóztatás elrendeléséről rendelkező végzésben írtakat figyelmen kívül hagyva, védője indítványa ellenére sem folyt bizonyítás pszichiátriai betegségeire, így az előkészítő ülésen a bíróság a pszichiátriai állapotát figyelmen kívül hagyva, törvénysértően fogadta el „gyógyszer okozta pszichotikus állapotában” tett beismerését, annak ellenére is, hogy az előkészítő ülésen ismertetni elmulasztott vádiratban foglalt „elkövetési mód/indok (…) szöges ellentéte a valóságnak”. [5] Indítványozta ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.945/2025/2. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [7] Álláspontja szerint az igazságügyi pszichiáter szakértői bizonyítást hiányoló terhelti okfejtés a nyomozást érintő kifogásként értékelhető, amely nem a jogerős ügydöntő határozatot sérelmezi, ezért a felülvizsgálati eljárásban törvényben kizárt. [8] Úgy látta ugyanakkor, hogy az indítvány a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában foglalt felülvizsgálati ok bekövetkeztét állítja, mert a beismerés elfogadásához a Be. 504. §
(2)bekezdés b) pontjában támasztott feltétel hiányára hivatkozott. [9] A feltétlen eljárási szabálysértés azonban az átirat szerint nem valósult meg, és a kerületi bíróság a vádirat kézbesítését követően az eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le az előkészítő ülést. Az eljárási cselekményen a terhelt pszichés állapotára vonatkozó, a bíróság által vizsgálandó tény fel sem merült, hiszen maga a terhelt is úgy nyilatkozott, hogy nincs betegsége. Ennek megfelelően a jogerős ítélet a terhelt mentális állapotára, pszichoaktív anyag által befolyásolt állapotára vonatkozó ténymegállapítást nem tartalmaz, az ettől eltérő és a Be. 659. §
(1)bekezdésében írtakat is figyelmen kívül hagyó hivatkozás a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont első fordulatában foglalt abszolút eljárási szabálysértés felrovásának alapjaként nem szolgálhat. [10] Mindezekre tekintettel az ügyiratok áttekintését követően a Legfőbb Ügyészség akként foglalt állást, hogy a terhelt az előkészítő ülésen a bűnösséget beismerő nyilatkozatát és a tárgyaláshoz való jogáról lemondó nyilatkozatát a törvényi figyelmeztetéseket követően, nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértve tette meg, miközben a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem merült fel és bűnösségét beismerő, az eljárás ügyiratai által is alátámasztott beismerő nyilatkozata egyértelmű volt. A BH 2022.
- számon közzétett eseti döntés elvi tartalmára is utalva kifejtette, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadását követően a vádirati tényállás Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 3 megalapozottságát és a bűnösség kérdését érintő bizonyításnak az előkészítő ülésen nem volt helye. [11] Indokai alapján a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. [12] III. A felülvizsgálati indítvány más okból alapos. [13]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [14] A felülvizsgálati indítvány nyomán a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül [Be.
- §
(5)bekezdés]. E főszabály alóli kivételként hivatalból – e felülvizsgálati okra való hivatkozás hiányában is – vizsgálta továbbá, hogy az ezen indítványokkal érintett terhelteket érintően a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okok valamelyike beállt-e [Be. 659. §
(6)bekezdés]. [15] Ennek megfelelően a Kúria elsőként abban a kérdésben foglalt állást, hogy az eljárt bíróság vétett-e olyan, a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott felülvizsgálati oknak megfeleltethető eljárási szabálysértést, amely szükségképpen a jogerős határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. [16] 2.1. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést valósít meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [17] A Be. az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében deklarált, a bíróságok tisztességes eljárásához fűződő jog keretében érvényesülő tárgyaláshoz való jogból kiindulva rendezi a terhelt jelenlétének kérdését. [18] A törvény – főszabályként – a terhelt kötelezettségeként határozza meg, hogy az eljárási cselekményeken a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság rendelkezéseinek megfelelően jelen legyen [Be. 39. §
(3)bekezdés a) pont]. Ezzel párhuzamosan azonban – egyfelől – széles körben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a terhelt a vádemelést követően a tárgyaláshoz való jogával éljen, másrészt elismeri, hogy e jogról bármely ügyben lemondjon, feltéve, hogy a bizonyításhoz nincs szükség a személyes jelenlétére, és a megfelelő garanciák – elsősorban a védő közreműködése – is érvényesülnek. Ennek megfelelően a bíróságnak a terhelt számára a saját ügyében, a jelenlét tekintetében érvényesülő rendelkezési jogát garantálnia kell {Bfv.III.18/2021/
- (BH 2022.40.) [16] bekezdés}. [19] A jelenlétről való rendelkezés jogának kifejeződéseként tehát a vádlott a vádemelés után bármikor lemondhat a tárgyaláson való jelenlét jogáról, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. A vádlott e nyilatkozatot a bíróság előtt szóban, vagy a védője által ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okiratban teheti meg [Be.
- §
(1)-
(2)bekezdés]. [20] A jelenlétről való rendelkezés joga a Be. 430. §
(1)bekezdésének szabályaira alapítottan ugyanakkor csak a tárgyaláson nyílik meg a vádlott számára. A Be. 39. §
(3)bekezdés a) pontjában írt terhelti kötelezettség alól kivételt nem engedő szabály, hogy az előkészítő ülésen a vádlott jelenléte kötelező [Be. 499. §
(5)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 4 [21] 2.
- Az eljárási cselekményen történő jelenlétre a Be. alapján kötelezett vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható [Be.
- §
(1)bekezdés]. Az eljárási törvény e szabályából kiindulva foglalt állást a Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétett határozataiban, hogy az eljárási cselekményen a telekommunikációs eszköz használatával való részvétel egyenértékű a fizikai értelemben vett személyes részvétellel {pl. Bfv.II.354/2021/7. [22] bekezdés, Bfv.II.31/2025/11. [33] bekezdés}. [22] Mindez azonban csak addig igaz, amíg a telekommunikációs eszköz alkalmazása a törvény szabályainak megfelel. [23] A Be. 120. §
(1)bekezdésében írt, a jelenléti kötelezettség telekommunikációs eszköz útján való biztosítását lehetővé tevő törvényi rendelkezés jogi természetét tekintve ugyanis valójában fikció. A telekommunikációs eszköz közvetítésével az eljárási cselekmény résztvevőjévé váló részvételre jogosult vagy kötelezett fizikailag nincs jelen az eljárási cselekményen. Jelenlétét azért kell mégis adottnak venni, mert a törvény ezt elrendeli. Éppen ezért telekommunikációs eszköz alkalmazása mellett a részvételre kötelezett (vagy jogosult) csak a Be. XX. Fejezetében írt törvényi feltételek meglétében tekinthető jelenlévőnek. A törvény ellenében a törvény által teremtett fikció sem érvényesülhet. [24] A törvény pedig kifejezetten előírja, hogy az előkészítő ülésen a terhelti jelenlét biztosítására telekommunikációs eszköz használata csak a terhelt hozzájárulásával rendelhető el [Be. 122. §
(5)bekezdés b) pont]. A terheltet a jelenlétről való rendelkezés joga – ennyiben – az előkészítő ülésen is megilleti. Következésképpen: hozzájárulásának hiányában telekommunikációs eszköz nem alkalmazható a terhelt jelenlétének biztosítására az előkészítő ülésen. A telekommunikációs eszköz alkalmazását lehetővé tevő törvényi feltételek hiányában ezért az előkészítő ülésen való személyes jelenléte nem mellőzhető. Személyes jelenlét hiányában nincs jelen, függetlenül attól, hogy a törvénysértően alkalmazott telekommunikációs eszköz révén az eljárási cselekmény egyidejű nyomon követése lehetséges számára. Ha nincs jelen, a terhelt törvény által előírt jelenléti kötelezettsége is sérül. Ha tehát a bíróság a hozzájárulása nélkül véli biztosíthatónak telekommunikációs eszköz alkalmazásával a terhelt részvételét az előkészítő ülésen, ezzel az eljárási cselekmény érvényére is kiható, feltétlen hatályon kívül helyezést kiváltó eljárási szabálysértést vét. [25] 3. Az ügyiratokból kitűnően a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a vádemelést követően 2023. július 6-án tűzte ki az előkészítő ülés határnapját 2023. november 22-én 13 órára, és arra a büntetés-végrehajtási intézet útján rendelte idézni a letartóztatásban lévő terheltet (509.B.1105/2023/5. számú végzés és 5-I. sorszámú bírói intézkedés). A bíróság a telekommunikációs eszköz alkalmazását nem rendelte el [Be. 121. §
(1)bekezdés], ennélfogva a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését a terhelttel – értelemszerűen – nem is közölte [Be. 121. §
(3)bekezdés]. [26] Ezt követően a bíróság igazságügyi alkalmazottjai e-mail üzenetváltás nyomán – az ügyiratokban is megjelenő bírói intézkedés hiányában – a távmeghallgatási rendszerben időpontot foglaltak az előkészítő ülés határnapjára „a vádlott meghallgatása” céljából. Az ügyiratok között nem csupán a foglalási lap, de – ismeretlen okból – az igazságügyi alkalmazottak közvetlen személyes viszonyát szemléltető e-mail üzenetek [„Szia! (…) Puszi!”] is fellelhetők. [27] A
- november 22-én megtartott előkészítő ülésről készült jegyzőkönyv (
- sorszám) – az 5-I. sorszámú bírói intézkedésben írtakkal ellentétesen – azt rögzíti, hogy „a bíróság az előkészítő ülésre a vádlottat a BV Intézet távmeghallgató helyiségébe idézte”. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a terhelt a távmeghallgató helyiségben jelen volt. A bíróság sem megelőzően, sem az előkészítő ülésen nem szerezte be a terhelt hozzájárulását jelenlétének Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 5 telekommunikációs eszköz útján való biztosításához, ugyanakkor az előkészítő ülést a terhelti hozzájárulás hiányában is megtartotta, és az eljárást jogerős ítélettel befejezte. [28] A teljesség érdekében utal rá a Kúria, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló
- évi LVIII. törvény (Vmt.)
- §
(4)bekezdése a telekommunikációs eszköz használatát kétségkívül a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhetővé nyilvánította. A Vmt.
- §-a szerint azonban a Be. rendelkezéseit a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/
- (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig kellett a Vmt.
- alcímében foglalt eltérésekkel alkalmazni. A Kormány ugyanakkor a 181/
- (V. 24.) Korm. rendelettel a 27/
- (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről rendelkezett
- június
- napjával. Ettől az időponttól tehát a Vmt.
- §
(4)bekezdése sem volt alkalmazható, azaz, az előkészítő ülés megtartásának időpontjában (sőt, már a kitűzésének időpontjában) sem lett volna mellőzhető a terhelt hozzájárulásának beszerzése jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosításához. [29] Ekként a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a Be. 122. §
(5)bekezdés b) pontjában támasztott feltételek hiányában tartotta meg az előkészítő ülést telekommunikációs eszköz alkalmazásával. A törvényi feltételek hiányában, sőt, a kifejezett törvényi feltétel ellenére alkalmazott telekommunikációs eszköz mellett a terhelti jelenlét nem tekinthető egyenértékűnek az előkészítő ülés helyszínén való személyes jelenléttel. Ezzel az elsőfokú bíróság eljárásában a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontjában meghatározott, feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető, egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati okot is képező eljárási szabálysértés valósult meg. [30]
- A feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárás megvalósulására tekintettel a Kúria csak röviden foglalt állást az előkészítő ülésen történt beismerés elfogadásának törvényességét kifogásoló terhelti érvekről. [31] A Be.
- §
(2)bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot is kimerítő feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el [Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont]. [32] A Be. 504. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A bekezdés szerint a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette [a) pont], a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik [b) pont] és a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják [c) pont]. [33] Az indítványozó kifejezetten a Be. 504. §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel fennállásának hiányát állította, azt kifogásolva, hogy a bíróság pszichiátriai betegsége és gyógyszeres kezelése ellenére fogadta el beismerő nyilatkozatát. [34] A terhelt beszámítási képességének esetleges – tisztázott – korlátozottsága azonban önmagában nem zárja ki automatikusan a beismerő nyilatkozatának elfogadását. Ebben az esetben azonban egyebek mellett a terhelt elmeállapotára is figyelemmel kell azt vizsgálni, hogy a konkrét ügyben, a konkrét cselekmény tekintetében a terhelt e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e. Ezzel szemben a terhelt beszámítási képessége iránti észszerű kétely a terheltnek a nyomozás során megállapított és a Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 6 vádiratban írt beszámítási képességével kapcsolatos bizonytalanságot jelenti [Kúria Bt.II.1.399/2020/
- (BH 2021.160.I.)]. [35] Ehhez képest a terhelt saját egészségügyi állapotára vonatkozó állítása a gyanúsítotti kihallgatása jegyzőkönyve alapján a bíróság előtt ismert volt, így a bíróság ennek mérlegelésével hozta meg döntését a beismerés elfogadása tárgyában. Az indítvány maga is a gyanúsítotti kihallgatás jegyzőkönyvében foglalt terhelti nyilatkozat tartalmával azonos tényközlést rögzít a terhelt pszichiátriai megbetegedését illetően. [36] A felülvizsgálati eljárás alapvető szabálya szerint a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Az irányadó tényállás részeként kezelendő mindazon bírói ténymegállapítás, amely a büntető anyagi, vagy eljárásjogi jogszabályok alkalmazásának alapjaként szolgál. A jogerős ítélettel megállapított tényállás pedig a terhelt beszámítási képessége iránt kételyt ébresztő tényeket nem rögzít. [37] Erre tekintettel a beismerő nyilatkozat elfogadásához a Be. 504. §
(2)bekezdés b) pontjában támasztott feltétel sérelme sem volt megállapítható. [38] 5. A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott ítéletét a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. [39] A Kúria a Be. 663. §
(3)bekezdése alapján előírja, hogy az elsőfokú bíróság a megismételt eljárást a terhelt jelenlétre vonatkozó rendelkezési jogát tiszteletben tartva folytassa le. A megismételt eljárásban előkészítő ülés tartásának nincs helye [Be. 633. §
(2)bekezdés], így a kitűzendő tárgyaláson a Be. 122. §
(5)bekezdés b) pontjában szabott terhelti hozzájárulás beszerzése nem szükséges a telekommunikációs eszköz alkalmazásának elrendeléséhez. A telekommunikációs eszköz használata azonban csak a Be. XX. Fejezetében írt szabályok maradéktalan betartásával lehetséges, különös figyelemmel a telekommunikációs eszköz elrendelésére vonatkozó döntés meghozatalára és annak a terhelttel történő közlésére [Be. 121. §
(1)és
(3)bekezdés], illetve kiemelten arra, hogy a terhelt tárgyaláson való személyes jelenlétének biztosítását érintő indítvány előterjesztése esetén a személyes jelenlét biztosításának mellőzését a törvény csak szűk körben engedi [Be. 122. §
(6)bekezdés]. [40] A bíróságnak figyelmet kell továbbá fordítania egyfelől arra, hogy az eljárási cselekmény kitűzésével, a telekommunikációs eszköz esetleges alkalmazásával és az eljárási cselekményre szóló idézések és értesítések kiadásával összefüggő bírói intézkedések az ügyiratokból nyomon követhetőek legyenek, másfelől pedig arra is, hogy a bírói intézkedés végrehajtása során folytatott belső munkaszervezési tevékenység során keletkezett, az ügyre nem tartozó kommunikációt hordozó üzenetváltások soha nem képezik (képezhetik) az ügyiratok részét. [41] 6. A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költség mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését. Kúria 2.Bfv.863/2025/9-I 7 [42] A határozat elvi tartalma A telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét kizárólag akkor egyenértékű az eljárási cselekmény helyszínén történő személyes jelenléttel, ha a telekommunikációs eszköz alkalmazását a törvény lehetővé teszi. Távollévőnek kell ezért tekinteni a fogvatartásban lévő terheltet, ha a bíróság az előkészítő ülésen a hozzájárulása nélkül rendeli el a telekommunikációs eszköz alkalmazását, és elmulaszt intézkedni az előkészítő ülésen való személyes jelenléte érdekében történő átkísérése iránt. [43] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró A Kúria Bfv.II.863/2025/
- számú végzése
- február 19-én végleges. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke