← Magyarország

Bfv.793/2022/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú nyilvános ülés megtartásának - ha a vádlott meghallgatása a büntetéskiszabási körülmények tisztázása érdekében nem szükséges - a hatályos eljárási szabályozás mellett is feltétele a terhelt szabályszerű értesítése. Az értesítés szabályszerű, ha a terhelt az értesítést a kétszeri kézbesítési kísérlet utáni ötödik munkanap végéig nem veszi át, akkor is, ha a kézbesítési bizonyítvány nem érkezik vissza, azonban annak megtörténte kétséget kizáróan megállapítható. Az ún. tárgyalási időköz megsértése azonban nem felülvizsgálati ok. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.793/2022/

  1. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Budapest tanácsülés
  2. január
  3. becsületsértés vétsége és más bűncselekmények I. rendű Lenti Járásbíróság, 1.B.24/2020/25., ítélet, tárgyalás,
  4. Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Elsőfok: szeptember
  5. Másodfok: Zalaegerszegi Törvényszék, Bf.250/2021/4., ítélet, nyilvános ülés,
  6. december
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezésre Rendelkező rész A Kúria a becsületsértés vétsége és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Lenti Járásbíróság 1.B.24/2020/
  8. számú és a Zalaegerszegi Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.250/2021/
  9. számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 2 [1] I. A Lenti Járásbíróság a
  10. szeptember
  11. napján kihirdetett 1.B.24/2020/
  12. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 4 rendbeli becsületsértés vétségében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés a) pont], garázdaság vétségében [Btk. 339. §
(1)bekezdés] és testi sértés vétségében [Btk. 164. §
(1)és
(2)bekezdés]. Ezért a terheltet – halmazati büntetésül, mint többszörös visszaesőt – 2 évi szabadságvesztésre és 2 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. [2] Az ítélet ellen az I. rendű terhelt által bejelentett fellebbezést elbírálva a Zalaegerszegi Törvényszék a
  1. december 7-én kelt Bf.250/2021/
  2. számú ítéletével a szabadságvesztés tartamát 1 év 6 hónapra enyhítette, azt börtönben rendelte végrehajtani és úgy rendelkezett, hogy abból a terhelt legkorábban a büntetés háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben azonban az elsőfokú ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben annak a törvény szerinti okát (Be.
  3. §) nem jelölte meg; tartalma szerint eljárási szabálysértést kifogásolt és a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, valamint a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. [4] Indokolásában utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a terhelt fellebbezését nyilvános ülésen bírálta el, amit
  4. december
  5. napjára tűzött ki és tartott meg. A terhelt ugyanakkor az arra való terhelti értesítését csak
  6. december 8-án – azaz a nyilvános ülést követően egy nappal – vette kézhez. Ezzel elesett a nyilvános ülésen való személyes jelenlét jogától és a főügyészség indítványát sem ismerhette meg, ezért nem terjeszthette elő annak ismeretében a védekezését. Álláspontja szerint a nyilvános ülésen a terhelt jelenléte kötelező lett volna, mert a terhelt a jelenlét jogáról nem mondott le. A Be.
  7. §
(5)bekezdése pedig csak a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében teszi lehetővé a nyilvános ülés megtartását, jelen esetben viszont a terhelt idézése nem volt szabályszerű. [5] Az indítvány szerint a terhelt élethelyzetében az elsőfokú ítélet meghozatalát követően számos pozitív változás következett be, amit ekként nem tudott a másodfokú bíróság elé tárni. E körben a védő hivatkozott arra, hogy számos esetben adakozott a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére létrehozott számlára és egy nagykanizsai állatmenhely számára, önkéntes indulatkezelési terápiát kezdeményezett, állandó munkát végzett és idős édesanyja ápolását is végzi. Csatolta az ezt alátámasztó iratokat is. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.1098/2022/
  1. számú átiratában a védő felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak és a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt. [7] Indokolásában kiemelte, hogy a Zalaegerszegi Törvényszék az ügyben
  2. november 17-én intézkedett a nyilvános ülés
  3. december
  4. napjára való kitűzéséről. Az erről szóló vádlotti értesítés első kézbesítési kísérletére
  5. november 19-én, a másodikra pedig
  6. november 26-án került sor. Végül a terhelt az értesítést
  7. december 8-án személyesen vette át. [8] Kifejtette, hogy a fentiekre tekintettel jelen ügyben nincs szó kézbesítési fikcióról, mert a terhelt az értesítést személyesen vette át. Ezen nem változtat, hogy a postának nem csupán a második kézbesítési kísérletet követő öt munkanapig – jelen esetben
  8. december 3-ig – tartotta a hivatalos iratot a terhelt rendelkezésére, hanem tovább, ezért vehette át azt a terhelt személyesen
  9. december 8-án. Azonban az idézés akkor sem lett volna szabályszerű, ha a posta a jogszabály által előírt időpontban visszaküldi a hivatalos iratot a törvényszéknek, mert a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanap és a nyilvános ülés határnapja között a szükséges nyolc napos tárgyalási időköz még nem telt el. Ezért a Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 3 Legfőbb Ügyészség osztotta a védői álláspontot annyiban, hogy a nyilvános ülésre a terhelt értesítése nem volt szabályszerű. [9] Érdemben ugyanakkor arra utalt, hogy a Be.
  10. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés – ami egyúttal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok – csak akkor valósul meg, ha a tárgyalást (nyilvános ülést) olyan személy távollétében tartják meg, akinek a részvétele a törvény alapján kötelező. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a vádlott jelenléte nem kötelező, kivéve, ha a másofokú bíróság a terheltet a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgatja. Ennek eldöntése azonban a másodfokú bíróság kizárólagos jogköre. Hivatkozott a Kúria Bfv.I.1426/2021/
  1. számú végzése indokolásának [22] bekezdésére, miszerint „amennyiben (a másodfokú bíróság) a terhelt meghallgatását nem tartja szükségesnek, a nyilvános ülést a távollétében megtarthatja, ez esetben a terhelt jelenléte a nyilvános ülésen nem kötelező. A nyilvános ülés megtartásának ez esetben csak az a feltétele, hogy a nyilvános ülésről a terheltet a másodfokú bíróság szabályszerűen értesítse”. [10] Jelen esetben a Zalaegerszegi Törvényszék a terhelt meghallgatását nem tartott szükségesnek. Ezt támasztja alá ítéletének indokolása is, mely szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket hiánytalanul feltárta, azokat a másodfokú bíróságnak kiegészítenie vagy pontosítania nem kellett. Mindezzel pedig összhangban volt, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre a terheltet nem idézte, hanem értesítette. Ekként a terhelt jelenléte a nyilvános ülésen nem volt kötelező. [11] Ugyanakkor azt a Legfőbb Ügyészség nem vitatta, hogy a nyilvános ülésen a terhelt jelen lehetett volna és az arra való értesítése nem volt szabályszerű. Álláspontja szerint azonban a jelenléti jog megsértése nem esik egy tekintet alá a kötelező részvételre vonatkozó szabály megsértésével. A Be. meghatározza azokat az eseteket, amikor az adott eljárási résztvevő jelenléte a tárgyaláson (nyilvános ülésen) kötelező, a feltétlen eljárási szabálysértés pedig csak e rendelkezések megsértésével valósul meg. A másodfokú bíróság nyilvános ülésén a terhelt jelenléti jogának megsértése legfeljebb a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti eljárási szabálysértés, amely azonban felülvizsgálatra nem ad okot. [12] A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt védője írásban tett észrevételt. Ebben indítványát változatlan tartalommal tartotta fenn. Hivatkozott arra, hogy a posta által a kézbesítés kapcsán megvalósított hiba nem eshet a terhelt terhére, a másodfokú bíróság pedig úgy tartotta meg a nyilvános ülést, hogy a kézbesítés szabályszerűségére vonatkozó információval nem rendelkezett. A Legfőbb Ügyészség sem vitatta, hogy a terhelt értesítése a nyilvános ülésre nem volt szabályszerű, ekként az eljárási cselekmény nem lett volna megtartható és éppen ez következik a Kúria Bfv.I.1426/2021/
  1. számú végzésének a Legfőbb Ügyészség által idézett részéből is. [13] A védő álláspontja szerint nyilvánvalóan más megítélés alá esett volna, ha a terhelt tudott volna a nyilvános ülés időpontjáról és a saját döntése alapján nem jelent volna meg azon. Jelen esetben azonban nem ez a helyzet. A védő nem osztotta a Legfőbb Ügyészség azon álláspontját sem, miszerint mindez csak relatív eljárási szabálysértést valósított meg és utalt arra, hogy a másodfokú bíróság eljárásával nem csupán a terhelt jelenléti jogát korlátozta, de az ügyészi indítvány megismerése iránti és a felszólalási jogát is, ami miatt nem tudta a bíróság elé tárni a személyi körülményeiben bekövetkezett jelentős változásokat. [14] A Legfőbb Ügyészség átiratára a terhelt is írásbeli észrevételt tett. Ebben kiemelte, hogy a Kúria Bfv.I.1426/2021/
  2. számú végzése éppen azt tartalmazza, miszerint a nyilvános ülés megtartásának feltétele a terhelt szabályszerű értesítése, ami az esetében nem történt meg. Nem osztotta azt az ügyészi álláspontot, miszerint a jelenléti jog megsértése nem eshet egy tekintet alá azzal, amikor a bíróság kötelező részvétellel érintett személy jelenléte nélkül tartja meg a nyilvános ülést. A terhelt nem mondott le a részvétel jogáról, így azonban nem Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 4 ismerte meg a főügyészség álláspontját és nem tudta a bíróság elé tárni az enyhítés iránti fellebbezését alátámasztó érveit. Ezért a terhelt is a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítását kérte. [15] III. A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – nem alapos. [16] Ugyanakkor elöljáróban rögzíti a Kúria azt is, hogy a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtettekkel sem értett egyet. Az ügyészi álláspont szerint ugyanis a terhelt értesítésére jelen ügyben a nyilvános ülést megelőzően nem került sor, de azzal nem valósult meg feltétlen eljárási szabálysértés, míg a Kúria álláspontjának lényege, hogy a nyilvános ülés megtartása a terhelt értesítése nélkül feltétlen eljárási szabálysértés, ami kötelező hatályon kívül helyezést von maga után; jelen esetben azonban a terhelt értesítése megtörtént és emiatt nem valósult meg feltétlen eljárási szabálysértés. [17]
  3. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  4. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be.
  5. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [18] A Be.
  6. §
(2)bekezdés d) pontja alapján valóban felülvizsgálati ok, ha a bíróság ítéletét a Be. 608. §
(1)bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértéssel hozza meg. Ez utóbbi törvényhely d) pontja ilyen eljárási szabálysértésként határozza meg, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. A Be. 425. §
(3)bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ezért az eljárási szabálysértés akkor is megvalósul, ha a bíróság nyilvános ülést tart a törvény szerint azon részt venni köteles személy távollétében. [19] Minderre tekintettel az indítvány a fenti felülvizsgálati oknak megfelel, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [20]
  1. Az indítvány elbírálása szempontjából releváns további törvényi rendelkezések az alábbiak: – a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi [Be.
  2. §
(1)bekezdés], − a bíróság eljárási cselekményei közül a tárgyaláson a terhelt jelenléte kötelező, ha a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be. 430. §
(1)bekezdése szerint nem mondott le [Be. 428. §
(1)bekezdés a) pont], − a másodfokú bíróság a nyilvános ülésen a terheltet a büntetéskiszabási körülmények további tisztázása érdekében meghallgathatja [Be. 599. §
(2)bekezdés b) pont] − a nyilvános ülésen a terhelt jelenléte a Be. 599. §
(2)bekezdés b) pontjában írt esetet kivéve nem kötelező [Be. 599. §
(4)bekezdés], és − a fellebbezés a szabályszerűen idézett vádlott távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges [Be. 599. §
(5)bekezdés]. [21] Mindezeket összevetve az alábbiak állapíthatók meg. [22] Amikor a fellebbezés elbírálásának előkészítése során a másodfokú tanács elnöke az ügyet a Be. 596. §
(2)bekezdése alapján nyilvános ülésre tűzi ki, a Be.
  1. §-ára figyelemmel, a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti eljárása során megvizsgálja, hogy a nyilvános ülésen előre láthatólag szükséges lesz-e a terhelt meghallgatása a büntetéskiszabási Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 5 körülmények további tisztázása érdekében; igenlő esetben a terheltet idézi, ellenkező esetben értesíti a nyilvános ülésről. [23] Ha a másodfokú bíróság a nyilvános ülésre a terheltet idézte, az a távollétében csak akkor tartható meg, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a terhelt meghallgatása mégsem szükséges. Erre ugyanis a Be. 599. §
(5)bekezdése kifejezetten lehetőséget ad, annak egyetlen további feltételeként a terhelt szabályszerű idézését jelöli meg. [24] Amennyiben a terhelt értesítés ellenére marad távol a nyilvános ülésről, akkor külön törvényi rendelkezés nélkül, önmagában a Be. 112. §
(1)bekezdése alapján is nyilvánvaló, hogy a nyilvános ülés megtartható, hiszen éppen azért került sor az értesítésére, mert a jelenléte – a Be. 599. §
(4)bekezdése értelmében – nem kötelező. Ekként a jelen ügyben az a megválaszolandó kérdés, hogy ebben az esetben feltétele-e a nyilvános ülés megtartásának a terhelt szabályszerű értesítése, illetve eredményez-e eltérő jogi megítélést az értesítés teljes elmaradása és a megtörtént kézbesítés körében megvalósult esetleges más szabálysértés. [25] Ennek megválaszolása kapcsán a Kúria elsőként arra utal, hogy a másodfokú bíróság nyilvános ülésére vonatkozóan a Be. 2021. január 1. napját megelőzően hatályban volt szövege a terhelt eljárási cselekményen való jelenléte kapcsán nem tartalmazott eltérő szabályt a Be. 425. §
(3)bekezdésére tekintettel irányadó Be.
  1. §-ához képest, azaz az kötelező volt. Ugyanakkor a Be.
  2. §
(5)bekezdése – a jelenleg hatályossal azonos szövegezéssel – lehetővé tette a nyilvános ülés megtartását a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. [26] Ekként – mivel a terhelt jelenléte főszabályként kötelező volt – a terheltet a nyilvános ülésre minden esetben idézni kellett. Ebből az következik, hogy a szabályszerű idézés megtörténte minden esetben feltétele volt a nyilvános ülés terhelt távollétében való megtartásának és a Kúria gyakorlata is ennek megfelelően alakult [Kúria Bfv.III.197/2021/8., Bfv.I.387/2020/7. (BH 2020.292.), Bfv.I.1294/2020/13., Bfv.III.1367/2013/6. (BH 2015.152.)]. Ugyanakkor a Be. 599. §
(5)bekezdése minden esetben lehetővé tette, hogy – ha a terhelt meghallgatására nem volt szükség – a másodfokú bíróság a nyilvános ülést megtartsa és be is fejezze az idézés ellenére távolmaradt terhelt jelenléte nélkül is. [27] A büntetőeljárásról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi XLIII. törvény 222. §-a 2021. január 1-i hatállyal módosította a Be. 599. §
(4)bekezdését annyiban, hogy rögzítette, miszerint a nyilvános ülésen a terhelt jelenléte – ha meghallgatása nem szükséges – nem kötelező. Ezzel további önálló kivételt határozott meg a Be. 428. §
(1)bekezdésének főszabálya alól, ami külön törvényi rendelkezés nélkül, önmagában a Be. 112. §
(1)bekezdéséből adódóan vonja maga után, hogy ilyen esetben a terheltet a nyilvános ülésre nem idézni, hanem értesíteni kell. [28] Ehhez képest a törvény – értelemszerűen – nem mondja ki külön, hogy a nyilvános ülés megtartásának a terhelt távollétében feltétele a terhelt szabályszerű értesítése, ez azonban szintén adódik a Be. 112. §
(1)bekezdéséből, egyúttal alapfeltétele a Be. 39. §
(1)bekezdés h) pontja szerinti terhelti jog gyakorlásának és ekként a tisztességes eljáráshoz való jognak is lényeges eleme. Ellenkező álláspont oda vezetne, hogy akár a terhelt értesítésének teljes mellőzésével, kötelező védői eljárást nem igénylő ügyben pedig lényegében bárki idézése vagy értesítése nélkül hozhatna a bíróság „nyilvános ülésen” ügydöntő határozatot. [29] Ennek megfelelően a Kúria a Bfv.I.1426/2021/
  1. számú határozatában rögzítette, hogy – amint azt a Legfőbb Ügyészség is idézte átiratában – a nyilvános ülés megtartásának a jelenleg hatályos jogszabályi környezetben is feltétele, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülésről a terheltet szabályszerűen értesítse. A nyilvános ülés megtartása a terhelt távollétében tehát szabályszerű értesítés hiányában akkor is kötelezően hatályon kívül helyezéshez vezető Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 6 feltétlen eljárási szabálysértés, ha a terhelt meghallgatása a nyilvános ülésen nem szükséges. Csak ez biztosítja ugyanis, hogy a terhelt a jelenléti jogának gyakorlásáról érdemben dönthessen. [30] Jelen esetben azonban – ha nem is mindenben szabályszerűen, de – a terhelt értesítése a nyilvános ülést megelőzően, az alábbiak szerint megtörtént. [31] Ahogy azt a Legfőbb Ügyészség is vázolta átiratában, a Zalaegerszegi Törvényszék a
  2. december
  3. napjára kitűzött nyilvános ülésre postai úton rendelte értesíteni a terheltet; az értesítés első kézbesítési kísérletére
  4. november 19-én, a másodikra pedig
  5. november 26-án került sor. [32] A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről 335/
  6. (XII. 4.) Korm. rendelet
  7. §-a hivatalos iratok kézbesítése kapcsán az alábbi, a jelen ügyben releváns rendelkezéseket tartalmazza: − amennyiben az első kézbesítési kísérlet nem vezetett eredményre – kivéve, ha az átvételt a címzett megtagadta, vagy a postai szolgáltató a
  8. §
(3)bekezdése szerinti kézbesítést érintő információval rendelkezik –, a postai szolgáltató a hivatalos irat érkezéséről és a sikertelen kézbesítési kísérletről a címzett részére a
(3)bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és a kézbesítést a sikertelen kézbesítés napját követő ötödik munkanapon újból megkísérli [
(1)bekezdés], − a második kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén a postai szolgáltató a címzett részére a
(3)bekezdésben meghatározott adattartalommal bíró értesítőt hagy hátra, a hivatalos iratot az értesítőn megjelölt kézbesítési ponton a második kézbesítési kísérlet napját követő öt munkanapig a címzett vagy egyéb jogosult átvevő rendelkezésére tartja [
(2)bekezdés], – a második értesítőben megjelölt átvételi határidő eredménytelen elteltét követő munkanapon a postai szolgáltató a hivatalos iratot a tértivevényen vagy az annak megfelelő elektronikus dokumentumon feltüntetendő „nem kereste” jelzéssel a feladónak visszaküldi [
(4)bekezdés]. [33] Ehhez kapcsolódóan a Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a postai úton kézbesítendő ügyiratot szabályszerűen kézbesítettnek kell tekinteni a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy az ügyiratot nem vette át, ezért az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [34] A kézbesítés joghatásai ugyanakkor nem a tértivevény visszaérkezéséhez, hanem – figyelemmel az Alaptörvény
  1. cikkére is – a tényleges, igazolható kézbesítés időpontjához, jelen esetben a második igazolt kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanap elteltéhez kötődnek. Ezzel (a kétszeri kézbesítési kísérlettel és a további öt napi rendelkezésre tartással) ugyanis a postai szolgáltató megtett mindent, amit a jogszabály előír annak érdekében, hogy a hivatalos iratot a címzetthez juttassa. A tértivevény visszaérkezése csupán a bíróság arról való információszerzésének – korábban az egyetlen, jelenleg az egyik lehetséges – formája, ez az információ pedig jelenleg rendelkezésre áll. [35] A fentiekre tekintettel a jelen esetben a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanap
  2. december
  3. napja volt. E nappal a küldemény a Be.
  4. §
(2)bekezdés b) pontja szerint kézbesítetté vált, azt követően a posta újabb szabályszerű kézbesítését már nem teljesíthetett volna és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények sem köthetőek az olyan időpontban történt kézbesítéshez, amikorra a postai szolgáltatónak már vissza kellett volna küldenie az értesítést a bíróságnak „nem kereste” jelzéssel. A védő a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételében helyesen utalt arra, hogy a postai szolgáltató mulasztása nem Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 7 eshet a terhelt terhére, ugyanakkor a szabálytalan eljárása a terhelt javára sem keletkeztethet jogot. [36] Jelen esetben tehát a terhelt értesítésére a Be. 132. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a másodfokú bíróság nyilvános üléséről
  1. december
  2. napján, a
  3. december 7-ére kitűzött nyilvános ülést megelőzően sor került. [37] Ebből következik az is, hogy ugyancsak kézbesítettnek kell tekinteni a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát, bár a Be.
  4. §
(1)bekezdés c) pontjának megsértése egyébként sem jelentene felülvizsgálati okot. [38] Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Be.
  1. §-a értelmében, eltérő rendelkezés hiányában a másodfokú bíróság nyilvános ülésére is irányadó a Be.
  2. §
(6)bekezdésében írt azon szabály, miszerint az értesítést olyan időben kell kiadni, hogy a kézbesítése legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt megtörténjen. Jelen esetben ez nem valósult meg. [39] A Kúria azonban már számos határozatában rámutatott arra, hogy az ún. tárgyalási időköz megsértése még terhelti idézés esetén sem felülvizsgálati ok (Bfv.II.1519/2015/7., Bfv.III.144/2017/5., Bfv.II.1319/2017/2., Bfv.II.518/2018/8., Bfv.II.973/2018/7., Bfv.III.1.567/2018/5., Bfv.II.971/2020/4., Bfv.III.27/2021/17.). Értelemszerűen irányadó ez a terhelti értesítésre is, amelyre nézve a hivatkozott törvényhely – szemben az idézésre vonatkozó Be. 510. §
(5)bekezdésével – nem is a kézbesítés, hanem a kézbesítés iránti intézkedés elvárható, hozzávetőleges időpontjára határoz meg szabályt. Ekként annak megsértése legfeljebb a Be. 609. §
(1)bekezdése szerinti, ún. relatív eljárási szabálysértés lehet, ami – mivel az a Be. 649. §
(2)bekezdésében írt taxatív felsorolásban nem szerepel – felülvizsgálat tárgya nem lehet. [40] Az indítvány kapcsán rámutat a Kúria arra is, hogy annak elbírálása kapcsán a terhelt nyilvános ülésen való személyes részvétele iránti igényét alátámasztó indokai közömbösek. Amennyiben a bíróság a tárgyalást (nyilvános ülést) olyan személy távollétében tartja meg, akinek a részvétele a törvény alapján kötelező, az a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti ún. feltétlen eljárási szabálysértés, azaz megvalósulása esetén minden további mérlegelés nélkül a határozat kötelező hatályon kívül helyezését vonja maga után; amennyiben azonban a távolmaradt személy részvétele – mint jelen esetben – nem volt kötelező, úgy nem lehet felülvizsgálat tárgya, hogy a terhelt személyes részvétele vezethetett volna-e a terheltre kedvezőbb határozat meghozatalához. [41] Végül megjegyzi a Kúria, hogy jelen döntése nem ellentétes a Bfv.II.887/2016/
  1. számú végzésével, melynek indokolása szerint a másodfokú nyilvános ülés megtarthatóságának előfeltétele az idézés szabályszerűsége, ami postai kézbesítés esetében kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) alapján állapítható meg; amennyiben a kézbesítési bizonyítvány (tértivevény) hiányzik, nem állapítható meg már a kézbesítés ténye sem, s ily formán a szabályszerűség elesik. [42] Jelen esetben ugyanis eltérő perjogi helyzetet eredményez, hogy a kézbesítési bizonyítvány a másodfokú bíróságnak ugyan nem, de a Kúriának már a rendelkezésére állt, ekként az értesítés – a másodfokú nyilvános ülés előtt történt – kézbesítésének ténye és időpontja egyértelműen megállapíthatóvá vált. További eltérés, hogy az említett határozat meghozatala óta a hivatalos irat kézbesítése a Magyar Posta honlapján elektronikus úton nyomon követhetővé vált, ekként a kézbesítés megtörténte és szabályszerűsége immáron nem csupán a kézbesítési bizonyítvány visszaérkezése után ítélhető meg. [43] Mindezek alapján a Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
  2. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatot a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerinti tanácsülésen, a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában Kúria 2.Bfv.793/2022/10-I 8 fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [44] IV. A végzés ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [45] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten vagy más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.