← Magyarország

Kfv.37306/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, ha a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IV.37.306/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Wolf Theiss Faludi Ügyvédi Iroda Cím4 ügyintéző: dr. Faludi Zoltán ügyvéd) Az alperes: Energiaügyi Minisztérium Nemzeti Klímavédelmi Hatóság Cím1 Az alperes képviselője: Balsai Ügyvédi Iroda (Cím6 ügyintéző: dr. ifj. Balsai István ügyvéd) Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 2 A per tárgya: a klímavédelmi ügyben hozott NEKH/3049/2024-EM számú közigazgatási határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes (
  2. sorszám alatt) A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék 109.K.704.552/2024/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. december
  5. napján 115 000 üvegházhatású gáz kibocsátási egységet vezetett át az uniós kibocsátásiegység-forgalmi forgalmi jegyzékben kezelt saját két üzemeltetői számlája között, amiért az alperes 437 022 540 Ft tranzakciós díjat rótt ki a terhére. A felperes
  6. január
  7. napján folyószámla egyenleg korrekció és helyesbített egyenlegértesítő kiállítása iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez arra hivatkozva, hogy a tranzakciós díj kiszabása téves, mert kibocsátási egységek különböző jogalanyok közötti átruházására nem került sor. Az alperes ezt a kérelmet
  8. március
  9. napján kelt NEKH/613-2/2024-EM számú határozatával elutasította, azt azonban a Fővárosi Törvényszék
  10. november
  11. napján kelt 109.K.701.529/2024/
  12. számú ítéletével megsemmisítette és az alperest és új eljárás lefolytatására kötelezte. Megállapította, hogy alaptalan tranzakciós díjat felszámítani egy azonos jogalany saját számlái közötti átvezetésre a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/
  13. (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.)
  14. §
(1)bekezdés alapján. [2]
  1. március
  2. napján az alperes NEKH/3049/2024-EM számú határozatával – a Kr.
  3. §
(7)bekezdésére alapján – a felperest a tranzakciós díj megfizetésére kötelezte. Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megsemmisítését, másodlagosan az alperes határozatának megsemmisítését és új eljárásra kötelezését kérte és perköltséget igényelt. [4] Álláspontja szerint az alperes jogellenesen kötelezte tranzakciós díj fizetésére. [5] Az alperes védiratában a kereset és elutasítását kérte. A felülvizsgálni kért jogerős határozat [6] Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát megsemmisítette. [7] A jogerős ítélet indokolása szerint a Fővárosi Törvényszék a 109.K.701.529/2024/13. számú jogerős ítéletében megállapította, hogy nem terhelhető tranzakciós díjjal a tárgyi átvezetés, amelyből pedig „egyenesen, minden további indokolás nélkül” következik, hogy a Kr. 2. §
(7)bekezdése alapján alaptalan a tranzakciós díj megfizetésére kötelezés. A felülvizsgálati kérelem [8] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. [9] bekezdését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Korm. rendelet 2. §
(1)és
(7)[10] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontjára a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége hivatkozva kérte. E körben arra hivatkozott, hogy a Korm. rendelet értelmezése szempontjából különösen lényeges kérdés, hogy a 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdésének értelmezése során az azonos jogalany által üzemeltetett létesítmények üzemeltetői számlái közötti átvezetést átruházásnak kell-e tekinteni, ha igen, akkor a 2. §
(7)bekezdése alapján a tranzakciós díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 4 határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a tranzakciós díj megfizetésére kötelező határozata meghozható-e. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [12] A Kp. 115. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítélet, valamint a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli perorvoslat, Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 5 amely a Kp. 115. §
(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit {Kfv.VII.45.168/2022/7.; Kfv.III.45.073/2023/9.}. A félnek tehát felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. [16] A befogadásról döntő bíróság azt vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. {Kfv.IV.37.483/2023/2.} [17] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. {Kfv.IV.37.643/2023/2.} [18] Az alperes helyesen foglalta össze a Kúria Kp. 118. §
(1)
  1. a)pont
  2. ab)alpontjához kapcsolódó gyakorlatát, helytállóan hivatkozott arra is, hogy a Kúria a Kr. 2. §
(1)és
(7)bekezdését még nem értelmezte. Jelen pernek azonban nem merült fel a Kr. 2. §
(1)bekezdésének alkalmazása. [19] A Kúria emlékeztet arra, hogy a felperes az alperes NEKH/613-2/2024-EM számú és NEKH/3049/2024-EM számú határozatával szemben előterjesztett keresetet. Az elsőfokú bíróság NEKH/3049/2024-EM számú határozattal szemben indított közigazgatási pert 109.K.701.532/2024/
  1. számú határozatával a Fővárosi Törvényszék előtt 109.K.701.529/
  2. számon folyamatban lévő per jogerős befejezéséig felfüggesztette. A Fővárosi Törvényszék az alperes NEKH/613-2/2024-EM határozatát megsemmisítette, így a felperesnek nem kellett megfizetnie a tranzakciós díjat. A jogerős ítélet az alperes NEKH/3049/2024-EM számú határozatát erre hivatkozva megsemmisítette, mert alaptalannak találta a tranzakciós díj megfizetésére kötelezést. A jogerős ítélet indokolása kizárólag a korábbi megsemmisítésre hivatkozott. [20] Az alperes maga sem hivatkozott arra, és Kúria lajstromában sincs jele annak, hogy a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.529/2024/
  3. számú ítéletével szemben is előterjesztett volna felülvizsgálati kérelmet, holott a perben éppen ennek az ítéletnek van relevanciája. Ez ugyanis éppen azt a kérdést döntötte el, hogy történt-e átruházás a számlák közötti átvezetés miatt, vagy nem. A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet, valamint az alperes NEKH/3049/2024-EM számú határozat kizárólag a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.529/2024/
  4. számú ítéletével megsemmisített határozattal összefüggésben értelmezhető. A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelemnek azért nincs Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 6 a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, mert az alperes NEKH/3049/2024-EM számú határozata NEKH/613-2/2024-EM határozatból kényszerítőleg következik. A Kúria rámutat arra is, hogy az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kr.
  5. §
(1)bekezdésére, ami jelen ügyben nem, csak a Fővárosi Törvényszék 109.K.701.529/2024/
  1. számú ítéletében merült fel. [21] Hangsúlyozza végül a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. [22] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  2. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [25] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [26] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
  2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2025. május 27. Dr. Kalas Tibor s.k. Kúria IV.Kfv.37.306/2025/2 7 a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás s.k. Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó bíró bíró Dr. Dobó Viola s.k. Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.