A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekre tekintettel vizsgálhatja érdemben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.432/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró A felperes: ... A felperes képviselője: dr. Császi Zsüliet pártfogó ügyvéd Az alperes: ... Az alperes képviselője: dr. Dömény Gabriella kamarai jogtanácsos A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.194/2020/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék Rendelkező rész 40.P.23.341/2018/
- számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.432/2021/8-II. 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díja a felperes terhére esik. A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 363.300 (háromszázhatvanháromezer-háromszáz) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- szeptember 16-án a peres felek személygépkocsi vásárlása céljából deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés – egyebek mellett – rögzítette, hogy a törlesztés első 30 hónapjában az adós kamatot törleszt havi 21.974 Ft összegben, majd ezt követően fizeti meg a többletkamatot,
- május 15-től pedig fizeti a havi törlesztőrészletben tőketörlesztésére elszámolt összeget, valamint a kamatfizetési kötelezettségből fennmaradó kamattartozást. Mind az egyedi kölcsönszerződés, mind pedig a kölcsönkérelem rögzítette, hogy a kölcsönszerződés deviza (CHF) alapú konstrukció. Az alperes kockázatfeltáró nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a deviza alapú konstrukcióból adódó kockázatokra, amelyet a felperes aláírásával tudomásul vett. [2]
- augusztus 31-én az alperes a felperes fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt a kölcsönszerződést felmondta, egyúttal gyakorolta vételi jogát a gépjárműre, azt
- január 5-én birtokba vette, a vételárat 1.297.000 Ft-ban határozta meg, amely összeggel csökkentette a felperes esedékessé vált tartozását és tájékoztatta a felperest arról, hogy 3.633.222 Ft tartozása maradt fenn a kölcsönszerződés alapján. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme Kúria VI.Gfv.30.432/2021/8-II. 3 [3] A felperes többször módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli kölcsönszerződés nem jött létre, másodlagosan annak semmisségére hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
- §
(1)bekezdése alapján, harmadlagosan a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. §
(1)bekezdés a)-
- c)és
- e)pontja alapján. Negyedlegesen annak megállapítását kérte, hogy az ÁFSZ-nek az árfolyamkockázatra vonatkozó 7/A. pontja, valamint a vételi jog gyakorlásáról szóló 18. pontjának 5. bekezdése tisztességtelen, ezért az egész szerződés teljesíthetetlen és egészében érvénytelen. Valamennyi érvénytelenségi kereseti kérelmének jogkövetkezményeként a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását és annak megállapítását kérte, hogy a felek nem tartoznak egymásnak. [4] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és a másodfokú bíróság határozat [5] Az elsőfokú bíróság a 2013. október 8-án kelt 40.P.21.132/2013/8. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.425/2014/14. számú végzésével a peres eljárást a 2014. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1. tv.) 16. §
(1)bekezdése és a
- évi XL. törvény (a továbbiakban: DH
- tv.)
- §
(2)bekezdése alapján a felek közötti felülvizsgálati elszámolás bejelentéséig hivatalból felfüggesztette. A felülvizsgálati elszámolás bejelentését követően folytatódó eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az 5.Pf.21.013/2015/13/II. számú ítéletével részben megváltoztatta. A Kúria Gfv.VII.30.432/2016/
- számú végzésével a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [6] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli szerződés létrejött és az a felperes által hivatkozott egyetlen okból sem érvénytelen. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy ítélte: a megismételt eljárásban abból kellett kiindulni, hogy a hatályba lépett DH
- tv.
- §
(1)bekezdése és
- §-a alapján a deviza alapú kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására és a felek közötti elszámolásra is kiterjedő, összegszerűen is megjelölt kereseti kérelemben kérheti. A felperesnek az elsőfokú bíróság felhívására tett pontosított kereseti kérelme azonban az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően nem felel meg a DH
- tv.
- §
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek, mert az nem tartalmazott olyan elszámolást, amely a kérelem összegszerűségét alátámasztotta volna. A felperesnek a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresete ezért nem volt érdemben elbírálható a DH
- tv. rendelkezéseire figyelemmel. [8] A felperes elsődleges keresetét a szerződés létre nem jöttének, illetve az alperes által nyilvántartott tartozás fenn nem állásának megállapítása iránt a másodfokú bíróság érdemi Kúria VI.Gfv.30.432/2021/8-II. 4 vizsgálat nélkül utasította el, annak a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.)
- §-a szerinti feltételei hiánya miatt. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a vonatkozó bírói gyakorlat alapján az rPp.
- §-a szerinti jogmegóvási szüksége nem áll fenn azokban az esetekben, ahol a felperes a megállapítani kért jogára az alperes által a felperessel szemben indított marasztalási perben védekezésként hivatkozhat. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen a kereseti kérelmének helyt adó, másodlagosan az elsőfokú bíróságot új eljárásra, új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát kérte. [10] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az rPtk.
- §-ába, 209/A. §
(2)bekezdésébe, 217. §
(1)bekezdésébe,
- §-ába,
- §-ába,
- §
(2)bekezdésébe, 290/A. §
(2)bekezdésébe, 523. §
(1)bekezdésébe, az rHpt. 43. §
(1)-
(2)bekezdésébe, 203. §
(6)-
(7)bekezdésébe, 213. §
(1)bekezdés a)-
- c)és
- e)pontjaiba, valamint az rPp. 206. §-ába ütköző módon jogszabálysértő. Állította, hogy az eljárt bíróságok kirívóan okszerűtlenül mérlegelték a rendelkezésükre álló nyilatkozatok és okiratok tartalmát, a kockázatfeltáró nyilatkozat nem tartalmazott elegendő információt a felperes számára, az tartalmilag az rHpt.-ben előírt formai követelményeknek sem tesz eleget. Hivatkozott arra is, hogy a perbeli kölcsönszerződés THM-je és a feltüntetett kamat és költségek alapján nem állapítható meg, hogy a THM pontosan miket tartalmaz. [11] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria utal arra, hogy az rPp. 272. §
(2)bekezdése alapján – figyelemmel az 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja szerinti jogértelmezésre is – a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a jogszabálysértést és elő kell adni annak indokait. A felperes felülvizsgálati kérelmében az rPtk., az rHpt. és az rPp. ismertetett jogszabályhelyeit jelölte meg jogszabálysértésként. A jogerős ítélet a felperes keresetét elutasító elsőfokú bírósági ítéletet a DH
- tv.
- §
(1)bekezdése és
- §-ában, valamint az rPp.
- §-ában előírt követelmények hiányára tekintettel tartotta fenn hatályában, döntése ezeken a rendelkezéseken alapul. Tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében ezekre a jogszabálysértésekre nem hivatkozott, a Kúria nem vizsgálhatta érdemben, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül állapította volna meg ezen rendelkezések alkalmazhatóságát. Kúria VI.Gfv.30.432/2021/8-II. 5 [14] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [15] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekre tekintettel vizsgálhatja érdemben. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [16] rPp. 272. §
(2)bekezdés 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperest az rPp.
- §
(1)bekezdése szerint irányadó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes – figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdéseire, az alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló – felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [18] A Kúria az rPp. 87. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére a felperes köteles. [19] A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. § alapján az állam viseli. [20] meg. A Kúria a döntését rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján – kérelemre – tárgyaláson hozta [21] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Kúria VI.Gfv.30.432/2021/8-II. 6 Budapest,
- február
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző