Bf.604/2021/10 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat,

(3)bekezdés] miatt 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, III. r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. §

(1)bekezdés II. fordulat] miatt 2 év szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetést I. r. vádlott tekintetében fegyház, míg III. r. vádlott tekintetében börtön fokozatban rendelte végrehajtani azzal, hogy a vádlottak legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe beszámította a I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és kötelezte a vádlottakat a bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen az ügyész I. r. és III. r. vádlottak terhére, a kiszabott szabadságvesztés büntetésük és közügyektől eltiltásuk hosszabb tartamban történő megállapítása érdekben, III. r. vádlott tekintetében cselekménye téves jogi minősítése miatt is, bűnösségének a Btk. 178. §

(1)bekezdésébe ütköző termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklás bűntettében történő megállapítása érdekében jelentett be fellebbezést. [3] I. r. vádlott és védője téves minősítés miatt, valamint enyhítés érdekében, III. r. vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. [4] A megyei főügyészség álláspontja szerint III. r. vádlott - vád tárgyát képező és különböző törvényi tényállásba ütköző - bűncselekményeinek természetes egységként minősítése, a termesztői magatartás kereskedői magatartásba való beolvadása téves és nem felel meg az anyagi jogszabálynak, a Btk. - érintett - törvényi tényállási rendszerének és az Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 2 ítélet indokolásában hivatkozott EBH2016.B.15. - kábítószerfogyasztás szubszidiárius vétségére vonatkozó - okfejtésének sem. [5] Az ügyészi vádban III. r. vádlott terhére rótt és a kereskedelemmel halmazatot képező bűncselekmény nem a kábítószerfogyasztás szubszidiárius vétségi alakzata, hanem a Btk. 178.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő termesztéssel elkövetett kábítószer birtoklásának bűntette. [6] Az ítélet indokolásában hivatkozott - privilegizált vétség - fogyasztói magatartása helyt álló ugyan III. r. vádlott esetében, azonban erre hivatkozással az elkövetési magatartásként külön törvényi tényállásban nevesített - termesztői magatartása nem maradhat értékelés nélkül, annak elmaradása anyagi jogszabályt sért. [7] A kábítószerfogyasztás és az ettől eltérő, előbbihez szükségszerűen nem kapcsolódó kábítószert termesztő magatartás nem azonosítható és nem kerülhet azonos értékelésre a fogyasztással, mint ahogyan az az ítélet indokolásából következik. [8] A termesztői magatartás nem mosható össze - a termesztő és egyszerre fogyasztó elkövető esetében sem - egységesen a fogyasztói magatartással, mivel ennek következtében III. r. vádlott kábítószer termesztői magatartása - cselekményeit egységesen kereskedői magatartásnak minősítve - értékelés nélkül marad, ami nem felel meg az ítéletben hivatkozott törvényi tényállásoknak, és nem egyezik az irányadó kúriai döntés halmazati kérdések körében kimunkált álláspontjával. [9] III. r. vádlott cselekvősége csak a fogyasztás tekintetében olvad bele a kereskedői magatartásba, ahogy ezt az ügyészi vád is tartalmazza, viszont a termesztői magatartás nem sorolható be az indokolásban citált és a kereskedői magatartással egységbe olvadó elkövetési magatartások - a privilegizált,

(6)bekezdésben szabályozott fogyasztói, tartási és megszerzési - elkövetési magatartások közé. [10] A másodfokú eljárásban - az elsőfokú ítéletben kimunkált ítéleti tényállás érintetlenül hagyása mellett -, III. r. vádlott kábítószerrel kereskedő és ezen túlmenően termesztői magatartásának - ügyészi váddal egyező és az anyagi jogszabály rendelkezéseinek megfelelő - a Btk. 176.§

(1)bekezdésébe ütköző, átadással elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette, valamint ezzel halmazatban a Btk. 178.§

(1)bekezdésébe ütköző, termesztéssel elkövetett kábítószer-birtoklás bűntette - jogi minősítésére figyelemmel III. r. vádlott bűnösségét a terhére rótt bűncselekmények bűnhalmazatában kell kimondani és vele szemben halmazati büntetést kell kiszabni. [11] Az elsőfokú bíróság által I. r. és III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetések eltúlzottan enyhék, nem igazodnak a bűncselekmények tárgyi súlyához, az elkövetők személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességhez és az irányadó középmértékhez, ezért a kifejtettek alapján - a Btk.

1. §-ában írt büntetési célok és a megfelelő prevenció biztosítása érdekében - álláspontja szerint a vádlottakkal szemben lényegesen hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása indokolt. [12] I. r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában előadta, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság
2. tényállási pontban, a [13] bekezdésben írt ténymegállapítása ellentétes a bizonyítást érintő iratok tartalmával abban a tekintetben, hogy I. r. vádlott nem tovább értékesítési célzattal szerezte meg a tablettákat, hanem a kedvező ár elérése érdekében. A nyomozati szakban elmaradt .... és II. r. vádlott szembesítése. Bár a törvényszék kihallgatta II. r. vádlottat, azonban mivel mentességi jogával élt az elítélését követően, a szembesítést nem lehetett lefolytatni. Így hiányzik egy alapvető eljárási cselekmény, mely I. r. vádlott védekezését alátámaszthatta volna. I. r. vádlott vallomása következetes volt abban, hogy ő szerezte meg .... a tablettákat, és azokat visszaszolgáltatta. Ezt az ügylet hátterével, a saját céljával egészítette ki, vagyis, hogy Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 3 nem akart tablettákkal kereskedni, célja pusztán a saját fogyasztását fedező tabletták kedvező áron történő megszerzése volt. Ezen vallomását semmilyen bizonyíték nem cáfolta, hiszen ezt a mögöttes célját nyilvánvalóan nem közölte II. r. vádlottal. Ebben a körben vallomása teljesen irreleváns, hiszen ő II. r. vádlottól szerezte meg a tablettákat. Mindezekre tekintettel a kábítószerek összmennyiségének az ítélet [78] bekezdésében számított összege téves, mert abból le kell számítani az ecstasy tablettákat. [13] Mivel a megszerzett tabletták nem tartoznak a kábítószer-kereskedelem törvényi tényállásba, ezért I. r. vádlott bűnösségét a Btk.
3. §

(1)bekezdése és ezzel halmazatban a

1. § alapján kérte megállapítani, és ennek eredményeként a kiszabott büntetést jelentősen enyhíteni. Előadta, hogy a vádlott rendszeres jövedelemmel rendelkezik, munkát végez. Ezért véleménye szerint a Btk.
2. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazhatók a vonatkozásában. [14] A fellebbviteli főügyészség átirata kapcsán írt észrevételében rögzítette, hogy a súlyosítás érdekében bejelentett vádhatósági fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetést inkább enyhíteni, mintsem súlyosítani kell. [15] III. r. vádlott védője rögzítette, hogy az ítélet szerint a törvényszék e vádlott tagadásával szemben a tényállást I. r. vádlott beismerő, és III. r. vádlottat terhelő vallomására alapította. Ehhez képest álláspontja szerint az ítéleti tényállás több pontban ellentétes I. r. vádlott nyilatkozataival. I. r. vádlott ugyanis nyomozási vallomásában 18 tő, míg tárgyalási vallomásában bírói kérdésre 14 tő kannabisz növényi egyed III. r. vádlottól történt átvételéről nyilatkozott. A törvényszék meg is állapította, hogy a szembesítés a vádlottak között eredményre vezetett. Ennek ellenére 18 tő átadását rögzítette a tényállásában. [16] Továbbá álláspontja szerint I. r. vádlott vallomása alapján az állapítható meg, hogy a III. r. vádlott által átadott növényi egyedek közül 10 rövid időn belül elpusztult, így azok nem lehettek az I. r. vádlottól lefoglalt marihuána tartalmú kendernövények. III. r. vádlott által átadott további 4 növényegyed is elpusztult. Így nem állapítható meg az, hogy az I. r. vádlottól lefoglalt növény egyedek III. r. vádlottól származtak. Azon törvényszék általi megállapítás is iratellenes, hogy I. r. vádlott úgy nyilatkozott volna, miszerint a vásárlás során kimerítő tájékoztatást kaptak a növény termesztésének módjáról és hatóanyagáról, és ebből következően a vásárolt magok nem lehettek ... magok. Álláspontja szerint nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy III. r. vádlott .... ... kendermagokat szerzett be, és e magokból termesztett növényekből adott át I. r. vádlottnak. Téves a törvényszék azon megállapítása is véleménye szerint, hogy III. r. vádlott védekezését cáfolta a tekintetében beszerzett toxikológiai szakértői vélemény, amely kannabisz fogyasztására utal. A fogyasztás tényét maga a terhelt is elismerte, azonban ebből nem következik kétséget kizáró módon, hogy az az általa termesztett marihuána volt, és nem cáfolja a védekezését. [17] Mindezek alapján az ítéleti tényállás megváltoztatását, és III. r. vádlott kábítószer-kereskedelem vádja alól történő felmentését indítványozta. Felelőssége álláspontja szerint a Btk.
3. §-ban írt kábítószer birtoklása miatt állapítható meg. [18] A főügyészség indítványában foglaltakkal kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy L III. r. vádlott cselekménye semmiképpen nem minősülhet forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének, mivel a vádlottak cselekménye időben és térben is elkülönült egymással, és III. r. vádlottnak tudomása sem volt I. r. vádlott cselekvőségéről. [19] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság által III. r. vádlottal szemben kiszabott büntetés lényeges enyhítését, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 4 [20] Enyhítő körülményként kérte értékelni a vádlott ténybeli beismerő vallomását, azt a tényt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, illetve a jelentős időmúlást. [21] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.94/2021/
4. számú átiratában a védelmi fellebbezést alaptalannak tartva az ügyészi fellebbezést módosítva tartotta fenn. [22] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást alaposan, az eljárási szabályokat megtartva folytatta le. Az általa megállapított tényállás megalapozott annak valamennyi részletét illetően. A lényeges bizonyítékokat megvizsgálta, és azokat részletesen, a logika szabályainak és a törvénynek megfelelően értékelte. [23] Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére. [24] A terhükre rótt cselekmények jogi minősítése III. r. vádlott tekintetében annyiban szorul módosításra, hogy a kábítószer-kereskedelem bűntette nem átadással, hanem forgalomba hozatallal elkövetett. [25] A kialakult bírói gyakorlat szerint a kábítószerrel visszaélés bűntettének megállapítása körében az átadás megállapítása körében az átadás –– mint elkövetési magatartás–– akkor valósul meg, ha kizárólag azért történik, hogy a kábítószert az átvevő maga fogyassza el (BH.
5. 299.). [26] Jelen esetben erről –– saját fogyasztás céljából történő átadás - sem a mennyiség, sem az elkövetési körülmények alapján nem beszélhetünk. Az ítéleti tényállás megállapítása szerint I. r. vádlottnál
6. május
7. napján történ házkutatás során 16 tő, különböző fejlettségi szintű marihuána növényi egyedet, valamint kábítószer termesztéséhez és értékesítéséhez használt további tárgyakat: marihuána magokat, növény őrlőt, digitális mérleget leltek fel. A lefoglalt növényi egyedek közül 4 tövet I. r. vádlott magról ültetett, míg a további 12 tő abból a 18 tő marihuána egyedből maradt meg, amelyet
8. év vége és
9. április hónap közötti időszakban, két részletben III. r. vádlott adott át részére azokból a növény egyedekből, melyeket III. r. vádlott maga termesztett. A vádlottak ..... közösen vásárolták a marihuána növényi magokat. I. r. vádlott az ecstasy mellett egyébként marihuánával is kereskedett. Mindezekből az a jogi következtetés vonható le, hogy III. r. vádlott cselekvősége a Btk.
10. §

(1)bekezdés

(1)bekezdés III. fordulata, a forgalomba hozatal elkövetési magatartásával, társtettesként valósította meg a kábítószer-kereskedelmet. [27] Rámutatott továbbá, hogy a kiszabott büntetés igen enyhe. Nem igazodik a középmértékes büntetéskiszabási elvekhez, a cselekmény absztrakt magas fokú társadalomra veszélyességéhez, a bűnösségi körülményekhez. [28] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy - I. r. és III. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés tartamát lényegesen emelje fel. - állapítsa meg, hogy III. r. vádlott cselekménye minősítése helyesen: Btk. 176. §

(1)bekezdés) bekezdés III. fordulata szerinti társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette. - egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [29] Az ítélőtábla a fellebbezéseket a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a

1. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
2. §

(2)bekezdés szerinti tanácsülésen bírálta el. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 5 [30] Az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. Ennek megfelelően az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását arra tekintet nélkül bírálta felül, hogy ki és milyen okból fellebbezett (teljes revízió). A Büntetőeljárási törvényben főszabály a teljes körű felülbírálat, azonban a törvény a korlátozott fellebbezéshez igazodva megteremti a részleges revíziót is büntetőjogi főkérdésekben (pl. szankció). Jelen esetben a fellebbezések a megállapított tényállást és a bűncselekmény minősítését is támadták, ezért a korlátozott felülbírálatnak eljárási akadálya volt, ami kötelezően teljes revíziót vont maga után. [31] A felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le. Nem vétett sem abszolút eljárási szabálysértést [Be. 608. §

(1)bekezdés a-f) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1),

(2)bekezdés], mely az érdemi felülbírálatot kizárná, vagy amelynek kiküszöbölésére bizonyítást kellene felvenni. Ilyenre a perorvoslatok nem is hivatkoztak. [32] A törvényszék a Be. 163. §

(1),

(2),

(3)bekezdésében írt ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, és nagyrészt megalapozott tényállást állapított meg, amely csak kisebb részben megalapozatlan, mivel ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával [Be. 592. §

(2)bekezdés c) pont]. [33] A Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alkalmazásával a másodfokú bíróság az ítélet részbeni megalapozatlanságát kiküszöböli az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma alapján a következők szerint: [34] A

1. tényállási pontban a [28] bekezdésben III. r. vádlott összesen – helyesen 14 tő kannabisz növényi egyedet adott át I. r. vádlottnak azokból a növény egyedekből, melyeket a III. r. vádlott maga termesztett. Az átadott 14 tő meghaladja a csekély mennyiség felső határát, de nem éri el a jelentős mennyiség alsó határát, annak 14 %-a. [35] Az
2. tényállási pontban a [20] bekezdés második mondata a következő: „A lefoglalt növényi egyedek közül 4 darabot I. r. vádlott magról ültette, míg a további 12 tő abból a 14 tő marihuána egyedből maradt meg, amelyet
3. év vége és
4. április hónap közötti időszakban III. r. vádlottól szerzett meg III. r. vádlott .... szám alatti lakóhelyén.” [36] A [21] bekezdés harmadik mondata a következő: „A I. r. vádlott által termesztett 4 egyed és a megszerzett további 14 egyed a jelentős mennyiség alsó határának 18 %-a.” [37] A [25] bekezdés a következő: „A fentiek alapján I. r. vádlott által termesztett, megszerzett és továbbértékesített kábítószerek tiszta hatóanyag-tartalma összességében meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak (66,5 % + 60,18 % + 18 % + 0,0693 %) 144,7493 %-a. [38] A tényállás helyesbítésének indoka a következő. [39] Amint arra III. r. vádlott védője helytállóan rámutatott, az ítélet szerint a törvényszék e vádlott tagadásával szemben a tényállást I. r. vádlott beismerő, és III. r. vádlottat terhelő vallomására alapította. Ehhez képest azonban az ítéleti tényállás több pontban ellentétes I. r. vádlott nyilatkozataival. I. r. vádlott ugyanis nyomozási vallomásában 18 tő, míg tárgyalási vallomásában bírói kérdésre 14 tő kannabisz növényi egyed III. r. vádlottól történt átvételéről nyilatkozott. A törvényszék megállapította, hogy a szembesítés a Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 6 vádlottak között eredményre vezetett. Ennek ellenére 18 tő átadását rögzítette a tényállásában. Márpedig a logika szabályai szerint a szembesítés csak úgy lehetett eredményes, hogy a mindkét vádlott által elfogadott 14 tő növényi egyed átadása került megállapításra. Ezt az eredményt azonban az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításakor figyelmen kívül hagyta. [40] Ezen módosítás következtében a tényállás további, fent megjelölt részeiben is helyesbíteni kellett az elsőfokú bíróság által tett megállapításokat, illetve a kábítószerek hatóanyag tartalmát és a jelentős mennyiség alsó határától százalékban kifejezett eltérést. [41] A másodfokú bíróság a részbeni megalapozatlanság kiküszöbölését követően az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
5. §

(3)bekezdése értelmében a helyesbített tényállás alapján bírálta felül. [42] A fent írt helyesbítéseken és kiegészítéseken túl az elsőfokú bíróság az ügy helyes megítélése szempontjából lényeges bizonyítékokat megvizsgálta, és azokat okszerűen, a logika törvényei szerint kifogástalanul értékelte. Következtetései perrendszerűek és a hibátlanul értékelt bizonyítás anyagán nyugszanak. Az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság – a részleges megalapozatlanság kiküszöbölését követően – megalapozottnak tartotta, melyre érdemi döntés volt alapítható. A másodfokú eljárásban főszabályként a tényálláshoz kötöttség elve alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás az irányadó, melynek elvi alapja, hogy a bizonyítékokat közvetlenül megvizsgáló és széleskörűen értékelő elsőbírósági fórum minősül a ténybíróságnak. Az elsőfokú bíróság okszerű bizonyíték-értékelő tevékenysége a másodfokú eljárásban nem mérlegelhető felül. [43] A I. r. vádlott védője által az

1. tényállási pont kapcsán felvetettekkel kapcsolatban az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék II. r. terhelt nyomozás során tett vallomásának alapul vételével, indokoltan állapította meg tényállásában azt, hogy I. r. vádlott 93 db ecstasy tablettát eladott II. r. terheltnek. Arra okszerűen mutatott rá a védő, hogy IV. r. terhelt vallomása I. r. vádlott vonatkozásában valójában nem tekinthető terhelő bizonyítéknak. [44] I. r. vádlott egymásnak ellentmondó, változtatott tartalmú vallomásokat tett a nyomozás során történt kihallgatásai alkalmával, amint azt az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette is [35, 36] bekezdés. [45] I. r. vádlott ilyen jellegű vallomásaival szemben II. r. terhelt az eljárás során mindvégig egybehangzóan vallott, így helytálló az elsőfokú bíróság mérlegelése, melynek eredményeként e terhelt által elmondottakat fogadta el, és azok alapján állapította meg a tényállást. [46] A védő felvetésével kapcsolatosan rámutat az ítélőtábla, hogy a szembesítés pusztán egy lehetőség az eltérő vallomásokban meglévő eltérések tisztázására, azonban nem kötelezően elvégzendő eljárási cselekmény. Így annak elmaradása nem teszi az elsőfokú ítéletet megalapozatlanná. [47] Szintén okszerű indokolást adott a törvényszék abban a körben, hogy miért állapította meg azt, hogy III. r. vádlott nem ... hanem .....tartalmú kendernövényeket adott át I. r. vádlottnak. [48] Az eltérő tényállás megállapítására és ezáltal a vádlottak felmentésére irányuló védelmi fellebbezések a bizonyítékok okszerű mérlegelésén keresztül támadják a megalapozott tényállást, amely eredményre nem vezethetett (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). [49] A vádlottak bűnösségére vont következtetés okszerű, a cselekmények minősítése az anyagi jogi szabályoknak megfelelő. [50] A másodfokú bíróság által tett tényállásbeli helyesbítések a bűncselekmények minősítésére hatással nem voltak. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.604/2021/10/VI. 7 [51] Nem értett egyet az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon indítványával, mely szerint a III. r. vádlott terhére megállapított cselekmény minősítése forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette. Sem az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, de a beszerzett bizonyítékokból sem szűrhető le az, hogy III. r. vádlott tudott volna arról, hogy I. r. vádlott kereskedni kívánt az általa átadott kendernövényekkel. [52] Mindezek alapján a törvényszék helyesen és törvényesen minősítette I. r. vádlott esetében a Btk.
2. §

(1)bekezdés IV. fordulata és

(3)bekezdése szerint, III. r. vádlott vonatkozásában pedig a Btk. 176. §

(1)bekezdés II. fordulata szerint a terhükre megállapított kábítószer-kereskedelem bűntettét. [53] A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba, és súlyuknak megfelelően értékelte. [54] A kiszabott büntetések neme és mértéke is megfelel a büntetéskiszabási elveknek. A törvényi minimumban megállapított tartamú szabadságvesztés büntetés egyik vádlott esetében sem túl szigorú, lényeges enyhítésére az ítélőtábla nem látott alapot, ezért a védelmi fellebbezések az enyhítést célzóan sem vezethetett eredményre. [55] A törvényszék által hivatkozott enyhítő körülményekre tekintettel eltúlzottan enyhének sem tekinthetőek a végrehajtandó szabadságvesztés büntetések, ezért a súlyosításra irányuló vádhatósági jogorvoslatot sem találta az ítélőtábla alaposnak. [56] Törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés büntetések végrehajtási fokozatáról, a vádlottak feltételes szabadságra bocsáthatóságáról, a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [57] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Be. 604. §

(1)bekezdés a) pontja és 605. §

(1),

(2)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [58] Az elsőfokú ítélet megváltoztatással nem érintett rendelkezései, tényállásbeli megállapításai és indokolása vonatkozásában a másodfokú bíróság a Be. 605. §

(4)bekezdése alapján a helybenhagyás indokát röviden jelölte meg. [59] Az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezés a Btk. 92. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. Debrecen,

1. január
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Gömöri Olivér sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 20.B.41/2020/
3. számú ítélete a másodfokú határozat által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. január
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke