A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása, befogadási ok fennállásának hiánya miatt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.37.361/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró; Dr. Hajnal Péter bíró; Dr. Heinemann Csilla bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Felperesi képviselő ügyvéd Cím4 Az alperes: Helység1i Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Cím1 Az alperes képviselője: Alperesi képviselő ügyvéd Cím5 A per tárgya: hatósági bizonyítvány visszavonásával kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 7.K.701.825/2021/
- számú ítélete Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- január
- napján kiállított Szám2 számú hatósági bizonyítványban a felperes kérelmére, személyes nyilatkozata, valamint a Szám1 számú lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány alapján igazolta, hogy a felperes
- december
- óta életvitelszerűen, megszakítás nélkül a bejelentett Cím6 szám alatt lakóhellyel rendelkezik. Ezt követően a felperes a hatósági bizonyítvány felhasználásával, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
- pontja szerinti helyben lakást igazolva több termőföld kapcsán elővásárlási jogát gyakorolta. [2] A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei1 Igazgatósága
- január
- napján megkereste az alperest azzal, hogy a birtokába jutott információk alapján a felperes állandó bejelentett lakóhelye valóban az Cím6 szám alatt van, azonban életvitelszerűen nem élt és jelenleg sem él Helység1 településen. [3] Az alperes hivatalból eljárást indított a hatósági bizonyítvány tartalmának a felülvizsgálatára, az eljárás során széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le (pl. ingatlan külső szemrevételezése, a szomszéd meghallgatása, a Magyar Posta Zrt. hivatalos megkeresése, a felperes nyilatkozattételre felhívása, a bejelentett lakóhelyen a közműfogyasztási adattok - Zrt.1 által megküldött vízfogyasztási adatok, Kft.1 által kiállított számla - értékelése, a felperes felesége és kiskorú gyermekei Személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott adatainak vizsgálata révén), amelynek eredményeként az I/170-17/
- ügyiratszámú határozatával visszavonta az Szám2 számú hatósági bizonyítványt, mert az adatok alapján megállapította, hogy a felperes nem lakik életvitelszerűen az ingatlanban. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 3 [4] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben, elsődlegesen kérte a hatósági bizonyítványt visszavonó I/170-17/
- ügyiratszámú határozat megsemmisítését, másodlagosan annak a közlésre visszamenőleges hatályon kívül helyezését, továbbá kérte az alperes perköltségben marasztalását. Álláspontja szerint az alperes a határozat meghozatala során tévesen és jogszabálysértő módon értelmezte a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)
- §
(2)bekezdésében foglaltakat, továbbá az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-ában,
- §
(1)-
(4)bekezdésében, 95. §
(2)bekezdésében, valamint 104. §
(1)bekezdés a) pontjában és
(3)bekezdésében foglaltakat, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Naktv.) 14. §
(8)bekezdését és 13/A. §
(1)bekezdését. Sérelmezte, hogy az alperes hivatalból indított eljárásként minősítette az eljárását, ugyanakkor a Nemzeti Agrárkamara Megyei1 Igazgatósága jelzése alapján járt el. Álláspontja szerint a személyes körülményeire vonatkozó tájékozódás, valamint a fogyasztási adatok felhasználása során az alperes jogszerűtlenül járt el, továbbá megsértette az egyenlő bánásmód követelményeit is, mivel eddig nem tapasztalt mértékben vetette be erőforrásait az életkörülményei igazolására, ami eddig más Helység1i lakos kapcsán nem volt tapasztalható. [5] Az alperes védiratában kérte a kereset elutasítását, a közigazgatási határozatban kifejtett jogi álláspontját fenntartotta. Az elsőfokú ítélet [6] A Debreceni Törvényszék a 2022. március 9. napján meghozott 7.K.701.825/2021/18. számú ítéletében a felperes keresetét, mint megalapozatlant, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés a) pontja alapján elutasította. A jogerős ítélet indokolása rögzítette, hogy az Ákr. 95. §
(2)bekezdése kifejezetten lehetővé teszi a hatósági bizonyítvány visszavonását. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes maradéktalanul eleget tett tényállástisztázási kötelezettségének, ebben a körben szükségszerűen azokat a tényeket vizsgálta, amelyek alapján megállapítható valakiről, hogy egy bejelentett lakhelyen ténylegesen életvitelszerűen ott lakik-e, avagy sem. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ezen életviszonyok vizsgálatának elmaradása okozta volna a tényállás tisztázatlanságát, ugyanis a Földforgalmi tv.
- §
- pontja a helyben lakó fogalmát olyan személyre szűkíti, akinek az életvitelszerű lakóhelye, azaz nem csupán a bejelentett lakóhelye, legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a szerződés tárgyát képező föld fekszik. A Naktv. sérelme nem volt megállapítható, az alperes eljárása során azt nem alkalmazta. A felülvizsgálati kérelem [7] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján kérte elsődlegesen a jogerős ítélet Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 4 hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a Kp. 121. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának a megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését. Kérte továbbá az alperes kötelezését az eljárás során felmerült perköltség viselésére. [8] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja alapján, az ott megjelölt okból kérte. Álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása, illetve a megjelölt jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége miatt indokolt. A befogadási okok körében további nyilatkozatot nem tett. [9] A felülvizsgálati kérelemben - megismételve a kereseti kérelemben nevesített jogszabálysértéseket, így az Nytv. 5. §
(2)bekezdését, az Ákr. 104. §
(1)bekezdés a) pontját és
(1)-
(4)bekezdését, a Naktv. 14. §
(8)bekezdését és 13/A. §-át és azokhoz kapcsolódóan a keresetlevélben kifejtett indokokat - továbbra is jogszabálysértőnek tartotta az alperes eljárását, ezért álláspontja szerint a jogerős ítélet törvénysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha:
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 5 annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kúria a befogadhatóság vizsgálata során a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatban van lehetősége. [14] A Kúria utal arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. [15] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)alpontja körében előadott befogadási okokkal kapcsolatban kiemeli, hogy a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.I.35.542/2021/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., stb.), az meghaladottá vált. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára, illetve az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel a Kúria, az egységes gyakorlata szerint, a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást. A jogkérdés különleges súlya állhat fenn, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, azaz a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön és a Kúria iránymutatása szükséges. Az ügy társadalmi jelentősége pedig különösen akkor minősül befogadási oknak, ha az adott jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. A befogadási ok fennállásának megállapítása igényli tehát, hogy a konkrét egyedi ügyben elfoglalt jogi álláspont ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem közvetve az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetére is iránymutatást adjon (Kfv.III.37.778/2020/2.). [17] A Kúria megállapította, hogy a felperes a felülvizsgálati kérelemben csak általánosságban hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontja szerinti befogadási okokra, azonban azt a tényt, körülményt, amely a konkrét peres eljárás tekintetében a befogadási ok fennállását megalapozza, nem nevesítette. Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 6 [18] A Kúria a peradatok alapján úgy értékelte, hogy a jogerős ítélet vonatkozásában, az alperes tényállás tisztázási kötelezettségének teljesítésével, a bizonyítási eljárással és a bizonyítékok értékelésével összefüggésben nincs olyan jogértelmezést igénylő, elvi jelentőségű jogkérdés, amelynek vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, továbbá nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. [19] A perbeli ügyben a felperes nem jelölt meg olyan jogkérdést sem, amelynek különleges súlya, társadalmi jelentősége a befogadást megalapozhatná, az adott ügytípus, illetve az abban felmerült jogkérdések tömeges előfordulására a felperes nem utalt és azt a Kúria sem észlelte. A hivatkozott befogadási okok körében tehát az egyedi ügyön túlmutató jogkérdés különleges súlya és az ügy társadalmi jelentősége nem áll fenn. [20] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperes által konkrétan nem nevesített, csupán általánosságban megjelölt és hivatkozott befogadhatósági okok a perbeli ügyben nem alapozzák meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A felülvizsgálati eljárás során a Kúria elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat. A közigazgatási szerv tényállástisztázási kötelezettsége és a bizonyítékok értékelése körében, az alperesi határozat megalapozottságához szükséges tényállás tisztázás követelményének joggyakorlata kiforrott, a jogerős ítélettel összefüggésben jogegységesítésnek, kúriai iránymutatásnak vagy joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségessége nem áll fenn, különleges súlyú, társadalmi jelentőségű jogkérdést a Kúria nem azonosított, alapvető eljárási jogsérelem nem valószínűsíthető, továbbá a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés sem állapítható meg. [21] A fentiekre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria I.Kfv.37.361/2022/4 7 Budapest,
- május
- Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Hajnal Péter s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bíró