A határozat elvi tartalma: Amennyiben a fél felülvizsgálati kérelmében csak a bizonyítékok értékelését vitatja, de kirívóan okszerűtlen mérlegelésre nem utal, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye. Az ügy száma: A tanács tagjai: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.V.35.077/2023/
- Dr. Darák Péter a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Márton Gizella bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Demjén Péter bíró felperes1 (cím1) Dr. Ladányi Nikoletta ügyvéd (cím2) Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Németh Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat megtámadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 108.K.701.599/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen perorvoslatnak nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél
- július-szeptember időszakra általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) adónemben adóellenőrzést folytatott le. Az ellenőrzés eredményeit realizáló,
- augusztus
- napján kelt 4329548992 iktatószámú határozatával a felperes terhére 5.400.000 forint jogosulatlan visszaigénylésnek minősülő adókülönbözetet állapított meg, és utána 10.800.000 forint adóbírságot szabott ki, egyúttal a jogosulatlanul igényelt adó adófolyószámlán történő átvezetését megtagadta. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a
- december
- napján kelt 6430006705 számú határozatával az elsőfokú határozatot az adóbírság összege tekintetében megváltoztatta, egyúttal a felperes magatartását az adókijátszás passzív alakzatának értékelte. [2] Az adóhatóság nem fogadta el a felperes gazdasági társaság1 által piackutatási tevékenységről, valamint az gazdasági társaság2 által reklámtevékenységről kiállított számlákra alapított áfalevonását. Indokolása szerint a kifogásolt számlák adókijátszásra irányuló számlázási láncolatból származnak. A számlázási láncolat kialakításának célja az adólevonási jog megteremtése volt, amelynek révén a felperes olyan adót igényelt vissza, amelyet a számlakibocsátó társaságok nem fizettek meg a költségvetésnek. Az adóhatóság a tényállást a Kúria 5/
- (IX.26.) KMK véleménye (a továbbiakban: KMK vélemény)
- esetkörének megfelelően értékelte. Megállapította, hogy a számlán szereplő gazdasági események megvalósultak, azonban a résztvevő társaságok visszaélésszerű magatartása következtében a számlákra a felperes, mint a számlázási láncolatok kialakításának passzív résztvevője, áfalevonási jogot nem alapíthat. Az adóhatóság a számlázási láncolat Kúria V.Kfv.35.077/2023/2 2 adókijátszásra irányuló jellegét a számlakibocsátóknál lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok alapján, az általuk bevallani elmulasztott adókra, illetve adóminimalizáló áfabevallásokra tekintettel, valamint a számlák alapjául szolgáló gazdasági események valóságos tartalma, az általuk képviselt piaci érték hiánya, a számlák kiegyenlítése körében tapasztalható fizetési anomáliák figyelembevételével állapította meg. [3] A felperes adókijátszásban betöltött szerepét a tőle ésszerűen elvárható intézkedések megtételének hiányára, így különösen a számlakibocsátók referenciáinak hiányára, a teljesítőképesség vizsgálatának elmulasztására, illetve a gazdasági ügylettel elért üzleti haszon hiányára alapította. Az alperes az elsőfokú adóhatóságtól eltérően a felperes számlázási láncolatban betöltött szerepét a passzív alakzatnak megfelelően értékelte, így az emelt összegű adóbírság alkalmazására nem látott módot. [4] A felperes az adóhatósági határozatokkal szemben keresetet terjesztett elő, amelyet az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével elutasított. [5] A jogerős ítélet rögzíti, hogy az alperes a tényállás tisztázási kötelezettségének eleget tett, a felperes tudattartalmát megfelelően vizsgálta, és objektív körülmények alapján megállapította, hogy a felperes tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy adókijátszásra irányuló jogügyletben vett részt. A jogerős ítélet szerint az alperes a megállapított tényállásból helyes jogi következtetést vont le. A bíróság vizsgálta a felperes eljárási kifogásait is, azokat nem találta alaposnak, és megállapította, hogy – szemben a keresetben foglaltakkal - az alperes nem folytatta az ellenőrzést a hatósági eljárás során, annak tartama alatt új tényeket és körülményeket nem tárt fel. A jogerős ítélet rögzíti, hogy a felperes megalapozatlanul kifogásolta a szakértő személyét, illetve ügyazonosság hiánya okán a felperes eredménytelenül hivatkozott az Európai Unió Bíróságának C-334/
- (Amper Metál Kft.) ügyben hozott döntésére. [6] A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amely befogadásának jogszabályi alapjaként a Kp. – korábban hatályos -
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontját jelölte meg. [7] Álláspontja szerint a közigazgatási perben az alperesi képviselők, valamint az eljáró bírói tanács személyeiben történő változások jogszabálysértőek, valamint kifogásolta az általa indítványozott tanú meghallgatásának mellőzését, és a mellőzésről szóló ítéleti indokolás hiányosságát. Előadta továbbá, hogy a felperesi ügyvezető meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítvány elutasításával az elsőfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria Kfv.II.37.877/2015/11., Kfv.V.35.645/2015/11., Kfv.V.35.529/2015/9. és Kfv.V.35.669/2015/4. számú határozataitól. [8] A felperes felülvizsgálati kérelemének befogadásra – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [10] A Kp. 118. § szerint „
(1)A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére Kúria V.Kfv.35.077/2023/2 3 kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti, a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés esetében a rendkívüli perorvoslat iránti kérelemben állított jogszabálysértés felülvizsgálatára akkor kerülhet sor, ha a kérelmező a „Kúria által közzétett” eseti döntésre hivatkozik. A Bírósági Határozatok Gyűjteménye (BHGY) a https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye webhelyen található. [12] A felperes megjelölte a hivatkozott kúriai határozatoknak azt a részét, amelytől a jogkérdésben való eltérést állítja, ugyanakkor kérelmében nem mutatta be a jogerős ítélet azon pontjait, amelyek ezeket az eltéréseket tartalmazzák. Ennek megjelölése azonban a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási oknak elengedhetetlen feltétele. A Kúria megjegyzi, hogy a felhívott eseti döntések hivatkozott része azt tartalmazza, hogy a bizonyításra köteles fél részére a bíróságnak lehetőséget kell teremtenie a közigazgatási döntésben foglaltakkal szembeni bizonyításra [Kfv.II.37.877/2015/11., Kfv.V.35.645/2015/11., Kfv.V.35.529/2015/
- és Kfv.V.35.669/2015/4], ugyanakkor a jogerős ítélet nem tett ezzel ellentétes megállapítást. A felperes valójában a közigazgatási per során előterjesztett bizonyítási indítványának elutasítását sérelmezi, de megállapítható, hogy annak elutasítását indokolta az elsőfokú bíróság; indokolásában (jogerős ítélet [42] pontja) számot adott arról, hogy a bizonyítékok értékelése alapján megítélése szerint a felperes által felajánlott bizonyítással az ügy szempontjából lényeges új jogi tény nem tárható fel. Az idézett kúriai határozatok önmagukban nem teremtenek jogalapot arra, hogy a felperes által felajánlott valamennyi bizonyítást, bizonyítási indítványt a bíróságnak el kellene fogadnia, annak helyt kellene adnia. Mindebből kifolyólag a felperes a befogadás alapjául szolgáló indokait az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelésének kifogásolásaként adta elő. [13] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban azonban jogkérdésben dönt, nem a kereset ismételt elbírálását végzi. A bizonyítékok értékelését csak kirívóan okszerűtlen mérlegelés, jogszabálysértés megvalósulása esetén mérlegelheti felül. A Kúria a jogerős ítélet jogszerűségét, az elsőfokú bíróság jogi érvelésének helyességét nem a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága tárgyában, hanem az érdemi felülbírálat során értékelheti a fél által megjelölt jogszabálysértés tükrében; a jogerős ítélet jogszerűségének és a bizonyítékok értékelésének vizsgálata tehát az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik. Annak megítélése, hogy az elsőfokú bíróság az adott ügy tényei alapján a határozat jogszerűsége kérdésében milyen következtetésre jut, nem jogkérdésnek, hanem ténykérdésnek minősül. Az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást folytatott, a bizonyítékokat értékelte, és döntése indokolásában részletesen ismertette álláspontját, így indokolási kötelezettségének is eleget tett. Jogkérdés vitatásának hiányában önmagában a felperesi álláspont általánosságban történő kifejtése nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogásához. [14] A felperes a Kp.
- §
(1)bekezdés a) pontját is megjelölte befogadás iránti kérelmében, amely azonban nem minősül önálló befogadási oknak. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontja kizárólag a törvényben meghatározott alpontokkal együtt vizsgálható, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérő fél köteles megjelölni, hogy melyik alapján állítja az ügy érdemére kiható jogszabálysértést. A felperes szövegesen sem terjesztett elő indoklást arra vonatkozóan, hogy az
- a)pont tükrében a felülvizsgálati kérelmének befogadását milyen indokból találja szükségesnek, így a befogadás alapjául szolgáló ok tartalom alapján történő kibontása nem volt lehetséges. A befogadási ok pontos megjelölése hiányában a befogadás iránti kérelem – a Kp. 118. §
(1)bekezdés a) pontja alapján előterjesztett rész tekintetében érdemben nem volt vizsgálható. Az eljáró bírói tanács változásaival kapcsolatban konkrét Kúria V.Kfv.35.077/2023/2 4 jogszabálysértést a felperes nem jelölt meg, ezzel összefüggésben adott befogadási ok a kérelemből nem volt azonosítható. [15] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa), ab),
- ac)és
- ad)alpontjai szerinti befogadási okok alapján sem találta a felülvizsgálati kérelem befogadását szükségesnek. [16] Mindezen indokok folytán nincs jogszabályi lehetőség a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ezért a Kúria annak befogadását a Kp. 118. §
(1)–
(2)bekezdései alkalmazásával megtagadta. A döntés elvi tartalma Amennyiben a fél felülvizsgálati kérelmében csak a bizonyítékok értékelését vitatja, de kirívóan okszerűtlen mérlegelésre nem utal, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye. Záró rész [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] A végzés elleni perorvoslatot a Kp. 112. §
(1)-
(2)bekezdései és a
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- május
- dr. Darák Péter s.k. Anett s.k. a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő