Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.74/2022/
- szám A Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság Balassagyarmaton, a
- július
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A zaklatás vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen indított büntetőügyben a Salgótarjáni Járásbíróság
- február
- napján kihirdetett 6.B.105/2021/
- számú ítéletét megváltoztatja: A zaklatás vétsége (Btk.222.§
(1)
(3)bekezdés a) pontjának IV. fordulata) vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és etekintetben az eljárást megszünteti. A halmazati büntetésre történő utalást mellőzi. A szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A másodfokú eljárás során felmerült 11.040 (tizenegyezer-negyven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek van helye. Indokolás [1] A Salgótarjáni Járásbíróság fenti számú 2022. február 16. napján kihirdetett ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki volt élettárs sérelmére elkövetett zaklatás vétségében [Btk. 222. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont IV. fordulat] és volt élettárs Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.74/2022/8-II 2 sérelmére személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás bűntettében [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés a) pont IV. fordulat] mint többszörös visszaesőt. Ezért Terhelt1 vádlottat – halmazati büntetésül – 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban állapította meg azzal, hogy Terhelt1 ebből a büntetésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az ítélet ellen a vádlott és védője a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. [3] A Nógrád Megyei Főügyészség nyilvános ülésen is fenntartott álláspontja szerint a védelmi fellebbezés enyhítés tekintetében nem alapos. ugyanakkor a Be. 607. §
(1)és
(3)bekezdés alapján – figyelemmel a Be. 567. §
(1)bekezdés g) pontjára – az elsőfokú bíróság ítéletének a vádlott volt élettársa sérelmére elkövetett zaklatás vétségében vádlott bűnösségét megállapító rendelkezésének hatályon kívül helyezését indítványozta és e cselekmény vonatkozásában kérte az eljárás megszüntetését. Egyúttal az ítélet rendelkező részéből a halmazati büntetésre utalás mellőzését. Ezen túlmenően álláspontja szerint további súlyosító körülményként szükséges figyelembe venni, hogy a vádlott büntetőeljárások hatálya alatt követte el a terhére megállapított bűncselekményt. Fentiek alapján a súlyosító körülmények túlsúlyára és nagyobb nyomatékára, valamint a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra való veszélyességre figyelemmel, annak ellenére, hogy a bűnösségi kör az indítvány alapján szűkült, álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás büntetés nem tekinthető eltúlzottnak. [4] A törvényszék a fellebbezést a Be. 599. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta felül. A felülbírálat eredményeként megállapította, hogy a védelmi fellebbezések nem, míg az ügyészi indítvány alapos. Mivel a vádlott és védője a Be. 551. §
(3)bekezdése szerinti felvilágosítást követően kizárólag a büntetés enyhítése érdekében élt jogorvoslattal, ezért a törvényszék a Be. 590. §
(3)bekezdésében foglalt korlátozott felülbírálat szabályai szerint járt el. A másodfokú bíróság azonban a Be. 590. §
(5)bekezdése szerint az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú bíróság eljárását és ennek során vizsgálta az eljárási szabályok megsértését, melyek megsértése esetén a Be. 607. §
(1)bekezdés, valamint a Be. 608. §
(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kellene helyezni, továbbá megvizsgálta a bűnösségre levont következtetést és a cselekmények minősítését is. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó perrendi szabályokat jórészt megtartotta, azonban a zaklatás bűncselekményének előfeltételét képező magánindítvány előterjesztésével kapcsolatosan tévedett. [5] Egyetértve az ügyészi indítvánnyal megállapítható, hogy sértett1 sértett
- május 25-i feljelentésében kizárólag az azon a napon történtekről nyilatkozott és kérte az eljárás lefolytatását. A
- május elejétől történő rendszeres háborgatás, zaklatás tényét csak a
- július 13-i tanúkénti meghallgatása során rögzítették. Ezen alkalommal sértett1 sértett úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja az eljárást Terhelt1nal szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a Btk.
- § a) pontja alapján büntetőjogi felelősségre vonás akadályát képezi a Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.74/2022/8-II 3 magánindítvány hiánya a
- május elejétől
- május
- napjáig megvalósított zaklatás vétsége tekintetében. A magánindítvány hiánya a Be.
- §
(1)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezési ok, mert a Be. 567. §
(1)bekezdés g) pontja alapján a bíróság ügydöntő végzésével az eljárást megszünteti, ha a magánindítvány hiányzik és az a Be. 378. §
(4)bekezdés alapján már nem pótólható. A Be. 607. §
(3)bekezdése szerint, ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének csak azon bűncselekményre vonatkozó rendelkezéséről dönt a Be. 607. §
(1)bekezdése szerint, amelyet a hatályon kívül helyezés oka érint. [6] Mindezekre figyelemmel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének a magánindítvány előterjesztésére vonatkozó részét akként pontosítja (amely nem képezi a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti érinthetetlen történeti tényállást) „sértett1 sértett a sérelmére
- május
- napján személy elleni erőszakos cselekménnyel fenyegetve elkövetett zaklatás bűntette miatt e napon feljelentést tett. A
- május elejétől
- május
- napjáig elkövetett zaklatás vétsége miatt azonban a sértett nem terjesztett elő magánindítványt Terhelt1nal szemben.” [7] A fent rögzítetteket alapul véve a törvényszék a Be.
- §
(1)és
(3)bekezdés alapján – figyelemmel a Be. 567. §
(1)bekezdés g) pontjára, a magánindítvány hiányára – az elsőfokú bíróság ítéletének a volt élettárs sérelmére elkövetett zaklatás vétségében bűnösnek kimondó rendelkezését hatályon kívül helyezte és e bűncselekmény vonatkozásában az eljárást megszüntette. Erre figyelemmel mellőzte az ítélet rendelkező részéből a halmazati büntetésre történő utalást. [8] A büntetés kiszabási körülmények tekintetében is egyetértett a törvényszék az ügyészség átiratával. Eszerint további súlyosító körülményként értékelendő a vádlott terhére az a tény, hogy a terhére rótt bűncselekményt az ellene a Salgótarjáni Járásbíróságon 6.B.181/2019. számon kifosztás bűntette és 4.B.121/2021. számon lopás vétsége miatt folyamatban volt büntetőeljárások hatálya alatt követte el. [9] Minthogy a vádlott a maradék bűncselekményben is többszörös visszaesőnek minősül, ezért vele szemben a büntetést a Btk. 89. §
(1)bekezdésében foglalt felemelt büntetési tétel figyelembevételével kell kiszabni. Ily módon a kiszabható büntetés középmértéke a Btk. 80. §
(2)és
(3)bekezdése alapján 2 év 4 hónap 15 nap szabadságvesztés. [10] A törvényszék álláspontja szerint nem hagyható figyelmen kívül, hogy jelentős mértékben szűkült a bűnösségi kör az elsőfokú bíróság által kihirdetett ítélethez képest. Ezért a már értékelt büntetés kiszabási tényezők figyelembevételével a súlyosító körülmények túlsúlya és nagyobb nyomatéka, valamint a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességre is figyelemmel az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankciót enyhítette, annak mértékét valamivel a fentebb megjelölt középmérték felett állapította meg. Balassagyarmati Törvényszék 14.Bf.74/2022/8-II 4 A járásbíróság további rendelkezései, döntései törvényesek, így azokat a másodfokú bíróság nem érintette. [11] A fent kifejtett indokok alapján az ügyészi észrevételt is figyelembevéve az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján változtatta meg, míg a jogszabálynak megfelelő rendelkezéseit a Be. 605. §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta és e vonatkozásban az ítélet részletesebb indokolását a Be. 605. §
(4)bekezdés szerint mellőzte. [12] A Be. 613. §
(1)bekezdése alapján a törvényszék megállapította a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét és a
(2)bekezdés alapján megállapította, hogy azt állam viseli, mivel a védelmi fellebbezések részben eredményre vezettek. [13] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 615. §
(1)bekezdése alapján fellebbezésnek van helye. Balassagyarmat,
- július
- dr. Csonka Tibor s. k. a tanács elnöke Lászlóné dr. Verebélyi Edina s. k. előadó bíró dr. Kozma-Kovács Krisztina s. k. bíró