Kpkf.41015/2021/2 – Kúria

(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az - a Kp. 48.§

(1)bekezdés i.) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak érdemben döntenie kell. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.I. 41.015/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla előadó bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: ügyvéd1 (Cím3.) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal cím5 Az alperes képviselője: jogtanácsos Cím1 A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 101.K.701.565/2021/
3. számú végzése Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 2 Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 101.K.701.565/2021/
4. számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes egyfokú eljárásban meghozott, 588.781-2/
5. ügyiratszámú határozatában a szám hrsz-ú ingatlanra vonatkozóan a haszonbérbe adó és a felperes, mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyását felperessel megtagadta, azt az elfogadó jognyilatkozatot tevővel jóváhagyta. A határozatot a felperes
6. május
7. napján vette át. [2] A felperes jogi képviselője útján
8. május 27-én a határozat jogszerűségét vitató keresetlevelet terjesztett elő elektronikusan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal) előtt. [3] A Járási Hivatal a keresetlevelet a határozatot hozó alpereshez
9. május 27-én továbbította. A keresetlevél az annak benyújtására előírt harminc napos határidőben az alpereshez megérkezett. Az elsőfokú bíróság döntése [4] Az elsőfokú bíróság a keresetlevelet visszautasította, a közigazgatási perrendtartásról szóló
10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
11. §

(1)bekezdés i) pontjára hivatkozva, mert a felperes keresetlevelét nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtotta be és a kereset benyújtására nyitva álló határidőt is elmulasztotta. Rögzítette, hogy a felperes azzal, hogy a keresetlevelet a megelőző eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt közigazgatási szervhez nyújtotta be a IKR rendszer használatával, nem a benyújtás módját, hanem a benyújtás helyét vétette el. Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 3 Hangsúlyozta, hogy felperes keresetét kizárólag abban az esetben lehetett volna határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az alperesi határozat helytelen tájékoztatást tartalmazott volna a jogorvoslat rendjére vonatkozóan. [5] Azonban az alperesi határozat pontos, részletes és a jogszabályi előírásokkal összhangban lévő tájékoztatást tartalmazott a keresetlevél benyújtásának módjáról. Utalt arra is, hogy a felperes keresetlevelében nem adott magyarázatot arra, hogy a keresetlevelét miért olyan szervhez nyújtotta be, amely a közigazgatási eljárásban részt sem vett és a benyújtás helye alóli kivétel szabályok sem voltak alkalmazhatóak. Arra is kitért, hogy már a Kúria is rámutatott egyik döntésében arra, hogy a keresetindítási határidő és a kereset indítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár. Amennyiben tehát a keresetlevél benyújtása téves helyre történt, és a benyújtás helye alóli kivételek nem állnak fenn, a határidőben való benyújtás fel sem merülhet és a Kp. 48. §

(1)bekezdés i) pontja alkalmazandó. [6] A bíróság végezetül tájékoztatta a felperest a fellebbezés benyújtására vonatkozó előírásokról. A fellebbezés és észrevétel [7] A felperes fellebbezésében elsődlegesen a fellebbezéssel támadott végzés megváltoztatását, a keresetlevélnek a Kp. 48. §

(1)bekezdés l.) pontja szerinti visszautasítását kérte. Nem vitatta, hogy a keresetlevelet téves helyre nyújtotta be, de az sem kérdéses, hogy a kereset határidőben megérkezett az alpereshez. Álláspontja szerint, ha a felperes a kereset nem megfelelő helyre, de határidőben lett benyújtva, úgy a visszautasításnak a Kp. 48. §

(1)bekezdés l.) pontján és nem az i.) pontján kell alapulnia. Kifogásolta, hogy a bíróság nem hívta fel a hiba korrigálására és utalt arra, hogy polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
2. §-a téves helyre benyújtott keresetlevelet nem szankcionálja. [8] Hivatkozott arra is, hogy az alperes neve Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal és a címe megegyezik az alperes címével. A határozatban szereplő jogorvoslati kioktatás téves és pontatlan, mivel a megadott címen csak a Földhivatal létezik, az alperes nem. A keresetlevél benyújtásakor csak a címre koncentrált, nem az alperes személyére, de minden kétséget kizáróan a kioktatás is megtévesztő volt. [9] Azzal is érvelt, hogy a BH2021.
3. kúriai döntés megsértése nélkül hozható lett volna olyan határozat, hogy az alpereshez határidőben megérkező keresetlevelet a Kp.
4. §

(1)bekezdés l.) pontjára figyelemmel utasítják vissza. Nézete szerint egyébként a BH-ban kifejtett döntés logikája hibás, mert azt állítja, hogy a téves helyre történő előterjesztés határidő elmulasztása, ugyanakkor nem vitathatóan a keresetlevél határidőben megérkezett az Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 4 alpereshez. Ez a döntés nincs kellően átgondolva, ami abból adódik, hogy nem gondoltak olyan esetre amikor a keresetlevél téves helyre történő benyújtás ellenére mégis megérkezik határidőben az alpereshez. [10] Kifogásolta az elsőfokú bíróság ügy egyesítéseit, majd azok egymástól való elkülönítéseit, mert ezáltal követhetetlenné váltak az egyes perek. [11] Az alperes észrevételt nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – alapos. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint a fellebbezésre tekintettel bírálta felül. [14] A Kp. 39. §

(1)bekezdése szerint a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. [15] A Kp. 48. §

(1)bekezdésének l) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. A Kp. 48.§

(1)bekezdés i.) pontja szerint szintén visszautasítási ok, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [16] A Kúria rögzíti, hogy a keresetlevél az alpereshez a keresetindítási határidőben megérkezett. Azzal, hogy a felperes a keresetlevelet – a felek által sem vitatottan – az eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt alpereshez nyújtotta be, a benyújtás helyét vétette el. [17] Az eltérő tényállású ügyben hozott BH2021. 152. szám alatt közzétett határozatában foglalt érvelés szerint is a téves helyen történő előterjesztést a jogalkotó külön nem nevesítette visszautasítási okként, az nem a Kp. 48.§

(1)bekezdés l) pontja szerinti visszautasítási ok. A téves helyen történő előterjesztést a határidő megtartottságával Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 5 összefüggésben kell vizsgálni, azaz a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye ebben a vonatkozásban összefüggő feltétel. [18] A határidő megtartottságát jelen esetben az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. [19] A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. (Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kfv. III. 37.409/2017/4.) [20] Ezt támasztja alá a Kúria 14/2010. (XI.8.) KK. véleménye is, melyben kimondásra került, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 330. §

(1)bekezdése alapján a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az az elsőfokú szervhez 30 napon belül megérkezik. A régi Pp. és a Kp. e körben tartalmát és érdemét tekintve azonos fogalomkészlettel dolgozik. [21] A tisztességes eljáráshoz való jogból is eredően, az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. A Kúria gyakorlatából pedig egyértelműen az következik, hogy a határidő megtartottságát ebben az esetben vizsgálni kell. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39.§

(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az - a Kp. 48.§

(1)bekezdés i.) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak érdemben döntenie kell. Miután a felperes keresetlevele határidőben továbbításra került az alperes részére, ekként elkésettsége nem állapítható meg. [22] Mindez nem jelenti azt, hogy azon hatóságnak, ahová tévesen terjesztették elő a keresetlevelet, haladéktalan továbbküldési kötelezettsége lenne a határidő megtartottsága érdekében. Annak kockázatát, hogy a keresetlevél időben megérkezik-e a Kp. 39. §

(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, az azt téves helyen előterjesztő felperesnek kell vállalnia és következményeit viselnie. [23] A felperesnek a Pp. alkalmazhatóságával kapcsolatos érvei tévesek, a Kp.

1. §-a szerint a közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait e törvénnyel összhangban kell alkalmazni. A Kp. VI. fejezete határozza meg azokat az eljárási szabályokat melyeket a közigazgatási perben a polgári perrendtartásban szabályozottak szerint, illetve milyen eltéréssel kell alkalmazni. A visszautasítás jogintézménye különállóan, a polgári perrendtartástól függetlenül került szabályozásra, arra a Pp-ben írtak nem alkalmazhatók. A Kúria az elsőfokú bíróság ügy egyesítésével és elkülönítésével kapcsolatos gyakorlatát jelen fellebbezés keretei között nem vizsgálhatja, a végzések pervezető jellegére figyelemmel. Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 6 [24] Fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
2. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114.§

(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelméről érdemben kell döntenie. A döntés elvi tartalma [25] A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan, az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39.§

(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az - a Kp. 48.§

(1)bekezdés i.) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak érdemben döntenie kell. Záró rész [26] el. A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta [27] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, így arról külön rendelkezni nem kellett. [28] A felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem igényelt, így az arról való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. [29] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. november
3. Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró Kúria I.Kpkf.41.015/2021/2 7