← Magyarország

Kf.700161/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatalos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.161/2022/4. felperes (felperes lakóhelye.) felperesi képviselő Szakszervezet (felperesi képviselő székhelye, eljáró képviselő: kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos) Budapesti Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, Teve utca 4-6.) alperesi kamarai jogtanácsos kamarai jogtanácsos megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogvita A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: A fellebbezést benyújtó fél: alperes, 8. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 52.K.706.733/2021/7. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül megbízási díj jogcímén megbízási díj forintot és ezen tőkeösszeg után 2020. április 2. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, ezt meghaladóan az elsőfokú eljárást megszünteti. A felek az elsőfokú és fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. A elsőfokú eljárási illeték elsőfokú és másodfokú eljárás illetéke fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 2 [1] A felperes az alperes kerületi Rendőrkapitányság vezetőjének állományparancs száma számú állományparancsa alapján 2013. február 1-jei hatállyal a került kinevezésre az alperes kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Készenléti Alosztály állományába, főtechnikus (bűnügyi) szolgálati beosztásba. A kinevezési okmány szerint a felperes szolgálatteljesítési helye Budapest területe. [2] A felperes feladatait rögzítő 2014. november 26. napján kelt munkaköri leírás szerint „végrehajtja a hatáskörébe tartozó, illetve a vezetői által meghatározott ügyekben a feladatokat” (II. rész „Feladatköre” címszó alatt 2. bekezdés), „a szemléken szemlebizottságvezetői feladatokat lát el, koordinálja a technikusok munkáját, felügyeli az irányítása alatt álló bizottsági tagok munkáját, irányítja, szervezi a helyszíni szemletevékenységet” (II. rész „Feladatköre” címszó alatt 3. bekezdés). A 2019. február 26. napján kelt munkaköri leírás azt rögzítette, hogy „közvetlen vezetőjének utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de az alperes kerületi Rendőrkapitányság tevékenységi körébe tartozó, a feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik” [IV. fejezet 3/1. pont

  1. a)alpont] és a „a szolgálat érdekében a szemléken szemlebizottság-vezetői feladatokat lát el, koordinálja a bűnügyi technikus munkáját, felügyeli a bizottsági tagok munkáját, irányítja, szervezi a helyszíni szemletevékenységét” [IV. fejezet 3/2. pont
  2. e)alpont]. A 2019. július 1. napján kelt munkaköri leírás ugyancsak tartalmazta a fentieket [IV. fejezet 3/1. pont
  3. i)alpont és IV. fejezet 3/2. pont
  4. e)alpont]. [3] A 2016. július 19. napján az alperes bűnügyi helyettese a bűnügyi szemlék időszerűségének szem előtt tartása érdekében átiratában elrendelte, hogy az alperes kerületi rendőrkapitányságain a naponta szolgálatba lépő bizottságok közül négy kerületnél a bizottságvezető és a technikus együtt legyen kiküldhető a Budapesten felmerülő helyszíni szemlékhez, ennek megfelelően a kerületeket négy blokkba sorolta. A kialakított blokkokból a hónap minden napjára meghatározásra kerültek a fix (régiós) bizottságok. Ezt az eljárásrendet az alperes bűnügyi helyettesének a 2016. szeptember 15. napján kelt átirata megerősítette. [4] A felperes a 2018. augusztus 1-től 2021. október 4-ig tartó időszakban beosztása ellátása mellett, utasításra rendszeresen látott el egyrészt szemlebizottság-vezetői feladatokat, másrészt szemletevékenységet végezve járt el más kapitányságok illetékességi területén és látott el bűnügyi technikusi és szemlebizottság-vezetői feladatokat (un. régiós feladatellátás). [5] A felperes egyrészt 2021. augusztus 23. napi keltezéssel szolgálati panaszt terjesztett elő, ami szolgálati panasz iktatószáma számon került iktatásra (a továbbiakban: első panasz). Panaszában „2018. augusztus 1. napjától terjedő időszakra visszamenően” az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási díj és annak törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetését kérte arra hivatkozással, hogy beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el bűnügyi technikusi és szemlebizottság-vezetői feladatokat, a kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén kívül is. Indoklása szerint átlagosan havonta 5 szolgálati napon régiós illetékességgel járt el, és előfordult az is, hogy régiós beosztásától függetlenül más budapesti kerületben is látott el feladatot, ami nem tartozik a feladatkörébe. [6] A felperes másrészt 2021. október 1. napi keltezéssel újabb szolgálati panaszt terjesztett elő, ez szolgálati panasz iktatószáma 2 számon került iktatásra (a továbbiakban: második panasz). Második panaszában arra hivatkozott, hogy főtechnikusi beosztása ellátása mellett, azonban a beosztásába nem tartozóan rendszeresen látott el szemlebizottság-vezetői feladatokat, erre tekintettel „2018. szeptember 1. napjától terjedő időszakra” kérte az Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 3 illetményalap 100 %-ának megfelelő havi megbízási díj és annak törvényes késedelmi kamata megfizetését. Második panaszát azzal indokolta, hogy a bűnügyi technikusi beosztáshoz nem tartozik a szemlebizottság-vezetői feladat, a két beosztás különböző, ezt támasztja alá a szemlebizottság-vezetőt megillető utasítási jog, és az eltérő feladatmegosztás és eltérő felelősség a helyszíni szemlék során. [7] Az alperes kerületi Rendőrkapitányságának vezetője a felperes szolgálati panaszainak nem adott helyt, azokat Budapest Rendőrfőkapitányához felterjesztette, aki a 2021. október 13. napján kiadmányozott alperesi határozat száma számú határozatával (a továbbiakban: első határozat) a felperes szolgálati panasz iktatószáma számú szolgálati panaszát a 2018. augusztus 1. napjától 2018. augusztus 23. napjáig tartó időszakra elévülés okán, a 2018. augusztus 24. napjától 2021. augusztus 24. napjáig terjedő időtartam vonatkozásában pedig megalapozatlanság miatt elutasította. Indoklásában hivatkozott a felperes munkaköri leírásaira, valamint a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás (a továbbiakban: ORFK utasítás) 6/A. pontjára, miszerint a szemlebizottság vezetőjeként a rendőrség hivatásos állományának bármely arra felhatalmazott tagja eljárhat. Az alperes szerint a felperes a kinevezése szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával nem volt megbízva, többletfeladatot nem végzett. Álláspontja szerint sem a bűnügyi technikusi, sem a szemlebizottság vezetői feladatok nem minősülnek többletfeladatnak, ezért a felperes megbízási díjra vonatkozó igénye megalapozatlan. A más kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén ellátott feladatok vonatkozásában az alperes egyrészt a állományparancs száma számú állományparancsra hivatkozott, ami szerint a felperes szolgálatteljesítési helye Budapest területe, másrészt a 2019. évi munkaköri leírásokra, melyek I. fejezet 9. pontja szerint felperes munkavégzési helye a kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területe, – szolgálati feladatainak ellátása érdekében – Budapest és a Magyar Köztársaság teljes területe, harmadsorban a[z alperes] Bűnügyi Helyettesének 2016-os átiratára. Kiemelte, hogy a régiós bizottságok felállítására nem ideiglenesen megüresedett, vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátása céljából, illetve nem helyettesítési célból került sor, hanem a szakszerűség és az időszerűség érdekében. A határozat szerint az illetékességi területen kívüli szolgálati feladat ellátása a megbízási díjra való jogosultság szempontjából irreleváns, az önmagában nem generál megbízási díjra való jogosultságot, mivel a szolgálati feladat változatlan maradt, többletfeladat ellátására nem került sor. A fenti indokok miatt a megbízási díj iránti igényt e vonatkozásban is megalapozatlannak találta. [8] A felperes másik szolgálati panaszában előterjesztett megbízási díj iránti igényét Budapest Rendőrfőkapitánya a 2021. december 8. napján meghozott alperesi határozat száma 2 számú határozatával (a továbbiakban: második határozat) a 2018. szeptember 1. és 2021. augusztus 24. közötti időszak vonatkozásában – tekintettel az első határozatra – indokolás nélkül, míg a 2021. augusztus 25. napjától 2021. október 4. napjáig tartó időszak vonatkozásában pedig annak megalapozatlansága miatt elutasította. Utóbbi időszak vonatkozásában megismételte a korábbi határozatnak a szemlebizottság-vezetői feladatok ellátása körében előadott indokolását. A kereset és a védirat Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 4 [9] A felperes mindkét határozattal szemben keresetet terjesztett elő, az első kereset 52.K.706.733/2021/1. számon (a továbbiakban: első kereset), a második kereset 33.K.700.218/2022/1. számon (a továbbiakban: második kereset) került lajstromozásra. A felperes mindkét keresetében ugyanarra az időszakra, 2018. augusztus 1. napjától 2021. október 15. napjáig terjedő időre kérte kötelezni az alperest bruttó kereseti követelések összege forint megbízási díjak, és ezen összegek után 2020. április 16. napjától számított késedelmi kamatai, továbbá perköltsége(
  5. i)megfizetésére. [10] Mindkét keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 71.§-ára alapította. Előadta, hogy az alperes kerületi Rendőrkapitányság állományába bűnügyi főtechnikus beosztásba került kinevezésre, ugyanakkor a perbeli időszakban beosztása ellátásán túl, abba nem tartozóan, utasításra, rendszeresen látott el egyrészt szemlebizottságvezetői feladatokat, másrészt szemletevékenységet végezve járt el más kapitányságok illetékességi területén, úgynevezett régiós bizottságokban. [11] Egyrészt arra hivatkozott, hogy beosztásához a kinevezése szerinti bűnügyi technikusi feladatok tartoznak, a szemlebizottság vezetője pedig irányítást, felügyeletet gyakorol felette. A kétféle munkakörbe tartozó feladatok eltérők, a bűnügyi technikus a szemlebizottság vezetőjének utasításai szerint a bűnjelek rögzítése iránt intézkedik, míg a szemlebizottság vezetője irányítja a bűnügyi technikust, jegyzőkönyvet készít és a szemle szakszerű lefolytatásáért felel. Állításai alátámasztására a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 30/2015. BM rendelet) szerinti állománytáblázatra, az ORFK utasításra, valamint a Kúriai Mfv.10.179/2011/4. számú döntésére hivatkozott, ami szerint munkaköréhez kell meghatározni a ténylegesen végzett feladatokat. A Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú [K-MJ-2017-1] döntéséből kiemelte, hogy amennyiben jogi norma az adott munkakörre kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, a munkáltatónak ehhez kell igazodnia a munkaköri leírások készítésekor. [12] Másrészt a régiós feladatellátás vonatkozásában azzal érvelt, hogy a más kerületekben is történő szolgálatellátásra feltehetően a megüresedett státuszok miatt került sor. Az alperes azonban csak egy adott beosztáson (munkakörön) belül határozhatja meg munkaköri feladatait, az adott munkakör meghatározása nem nyúlhat túl a szolgálati helyen. A kinevezése sem lehet ellentétes a fentiekkel. Az alperesnek a BRFK bűnügyi helyettesének az átiratára való hivatkozása súlytalan, csak azt bizonyítja, hogy létszámhiány miatt került sor az intézkedésre. [13] Keresetének mellékleteként csatolt egy kimutatást arról, hogy mely napokon járt el ténylegesen más kerületben helyszíni szemléken. [14] Az érvényesíteni kívánt megbízási díjakat havonta az illetményalap 50%-50%-os mértékében illetményalap 50%-
  6. a)jelölte meg. [15] Az alperes védirataiban a szolgálati panaszt elutasító határozataiban foglalt álláspontját fenntartva mindkét kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. A kereseteket jogalapjában vitatta, ugyanakkor a régiós szolgálat tekintetében érvényesített felperesi igénnyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a felperes keresetében megjelölt időponttal szemben 2018. augusztus 1. napjától 2021. augusztus 24. napjáig terjedő időtartamra tarthat igény megbízási díjra, összesen 34 hónapra megbízási díj összege alperes szerint forint összegben, tekintettel a felperes keresőképtelen állományára és egészségügyi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 5 szabadságára. A szemlebizottság-vezetői feladatokkal kapcsolatban az alperes szintén a fenti időtartamra látta vizsgálhatónak a felperes keresetét, ezen időtartam vonatkozásában nem vitatta a tényleges feladatellátást. [16] Az elsőfokú bíróság elrendelte az előtte folyamatban lévő perek egyesítését. Az egyesített perben tartott tárgyaláson a felperes az egyesített keresetéről akként nyilatkozott, hogy egyesített kereset alapján megbízási díjigény a megbízási díjigénye, és ezen összeg után 2020. április hó 16. napjától terjeszti elő a késedelmi kamatot, és a perköltség igényt 2 × perköltség összege összegben terjeszti elő. Az egyesített keresetei tekintetében arról nyilatkozott, hogy „az egyik per” tárgya az un. régiós feladatellátás, a „másik per” tárgya a szemlebizottság vezetői feladatok miatt előterjesztett kereseti igénye azon az alapon, hogy a kerületi Rendőrkapitányság illetékeségi területén látott el, de más jellegű [eredeti beosztáshoz nem tartozó] feladatokat. Hivatkozott arra, hogy a Kúria joggyakorlata alapján a régiós feladatellátásra 75% megbízási díjat szoktak megítélni, a szemlebizottságira pedig 50%-os mértékűt, erre figyelemmel nyilatkozta, hogy a kereseti kérelem csupán 50%-50%, ami még a Kúria gyakorlatához képest is alulmarad. Az elsőfokú bíróság ítélete [17] Az elsőfokú bíróság megbízási díj jogcímén egyesített kereset alapján megbízási díjigény, valamint annak 2020. április 16. napjától a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezte az alperest. Indoklása szerint az alperes nem vitatta a felperes szemlebizottság vezetői munkáját és a régiós bizottságban való feladatellátását sem, erre tekintettel azt vizsgálta, hogy a felperes eredeti szolgálati beosztása – azaz a bűnügyi főtechnikusi beosztása – mellett az illetékességi területen kívüli feladatellátás, illetve a beosztásához képest ellátott szemlebizottság-vezetői feladatok többletfeladatot jelentettek-e, amire tekintettel a felperes a keresetében megjelölt időszakban megbízási díjra jogosult-e. Utalt a bírói gyakorlatra, ami szerint a hivatásos állományú felperes munkaköréhez (beosztásához) igazodóan kell meghatározni a munkaköri leírásban ténylegesen végezhető feladatokat, ami nem fedhet le több, másik beosztást. A munkáltató a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van és csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, azokat korlátlanul nem bővítheti. A szemlebizottság-vezetői feladat pedig a bűnügyi technikusi beosztástól eltérő beosztást valósít meg. Nem találta alaposnak az alperesnek a felperes munkaköri leírására történő hivatkozását. Álláspontja szerint a munkaköri leírás azon előírása, hogy a felperes a munkaköri leírásban nevesített feladaton túl köteles a kerületi Rendőrkapitányság tevékenységi körébe tartozó eseti jellegű feladatokat is ellátni, amelyekre szakmai felkészültsége alkalmassá teszik, a felperes beosztásának a korlátlan bővítését jelenti. Megállapította, hogy a szemlebizottság vezetői feladatok ellátása nem tartozott a felperes beosztásába, mivel a szemlebizottságvezetői feladatok a bűnügyi technikusi munkától feladataiban, minőségében és felelősségi körében is eltérő munka végrehajtását követelték meg. A Kúria Mfv.II.10.179/2011/4. számú döntése alapján kiemelte, hogy a munkaköri leírások kiegészítésével az új, más beosztáshoz kapcsoló feladatok nem lesznek a felperesi munkakörbe tartozók. Rámutatott arra is, hogy a helyszíni szemle irányítása és az ezzel kapcsolatos valamennyi felelősség a szemlebizottság vezetőjét terheli. A Kúria Mfv.II.10.625/2012/4. számú (K-MJ-2013-230) ítélete megerősítette, hogy a technikusi Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 6 munkakörhöz képest a bizottságvezetői feladatok többletfeladatot jelentenek. Mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a szemlebizottság vezetői feladat ellátása a felperes számára többletfeladatot jelentett, a többletfeladat ellátására figyelemmel pedig a felperes megbízási díjra jogosult a perbeli időszak egésze tekintetében. [18] A megbízási díj mértékével kapcsolatban a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1) 10.§

(2)bekezdésére, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2) 35.§
(6)bekezdésére és a Hszt. 71.§
(5)bekezdésére hivatkozott. A rendvédelmi illetményalap 50%-ában meghatározott megbízási díjat nem találta eltúlzottnak, figyelemmel a felperes által ellátott többletfeladatok nagyságára. Értékelte, hogy a felperes a szemlebizottság vezetői feladatot a szolgálati beosztása mellett, azaz a bűnügyi technikusi munkájának ellátása mellett végezte. [19] A másik kerületben történő munkavégzés (régiós feladatellátás) vonatkozásában a Hszt. 2.§ 24., 28., 25.,
  1. pontjainak kógens rendelkezéseire hivatkozott és hangsúlyozta, hogy a szolgálati beosztás csak az adott kapitányság állománytáblázatával összefüggésben, az abban meghatározott munkakörök tekintetében értelmezhető. A felperes a régiós szolgálat ellátásával a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, mivel szolgálati beosztásához csak a saját kerületi kapitánysága (azaz szervezeti egysége) állománytáblájának szolgálati beosztása szerinti feladatok tartozhatnak. A régiós szolgálatok ellátása a munkakörön kívül esik (nem tartozik a felperes szolgálati beosztásához), mert az ő munkaköréhez (beosztásához) csak azok a feladatkörök tartoznak, melyeket a saját kerületi kapitánysága állománytáblája szabályoz. Mindezeket alátámasztja a rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
  2. (XII.28.) IRM rendelet (IRMr.), amelynek értelmében a BRFK egyes rendőrkapitányságai az adott kerület vonatkozásában rendelkeznek illetékességgel. Az alperes ellentételezés nélkül a régiós szolgálatok ellátása során sem határozhatott meg a felperes részére a saját szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat. A bíróság e körben is irányadónak tekintette a Kúria Mfv.II.10.179/2011/
  3. számú döntésében foglaltakat. A rendvédelmi szerv szabadon (az általános munkajogi szabályokkal egyezően) csak egy adott kinevezésen, az adott beosztáson belül határozhatja meg a hivatásos állományú munkaköri feladatait, a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van. Következésképp az alperesnek a kinevezése sem lehet ellentétes a fentiekkel, s a felperes munkavégzési helyét nem tágíthatja a munkáltató illetékességi területén túlmenően. Ha a felperes nemcsak a saját kerületében elkövetett bűncselekményeknél végez munkát, hanem más kerületekben is el kell látnia feladatot, az önmagában többletfeladatot generál, mivel az nem a saját szolgálati beosztásához tartozó, hanem azon túlmenően elvégzendő feladat. Mindezek alapján megállapította, hogy a felperes az alperes kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén kívül látott el régiós szolgálatot, így a megbízás Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontjában foglalt törvényi feltételei – a felperes által megbízási díj iránti követeléssel érintett – perbeli időszakban fennálltak. [20] Az alperes első határozatban hivatkozott elévülés kapcsán kimondta, hogy a 2018. augusztus 1. napjától 2018. augusztus 23. napjáig tartó időszakra megállapított elévülés jogszerűtlen és megalapozatlan volt a Hszt. 11.§
(1)bekezdése, 11.§
(3)bekezdése és a 163.§
(1)bekezdése alapján. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 7 [21] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset (helyesen keresetek) elutasítását és perköltsége megállapítását kérte. Jogszabálysértésként a Hszt. 71.§
(1)bekezdés c) pontját, valamint
(5)és
(6)bekezdéseit jelölte meg. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette és a megfelelő jogszabályi rendelkezéseket alkalmazta, azonban téves jogi álláspontra jutott. Vitatta az elsőfokú bíróság döntésének jogalapját és az összegszerűség mértékét is. [22] Megismételte korábbi indoklását, miszerint a 30/
  1. (VI. 16.) BM rendelet mellékletében szemlebizottság-vezetői beosztás nem található, ilyen munkakör nem létezik. Ezt alátámasztják a felperes munkaköri leírásai is. Határozott álláspontja, hogy a felperes által végzett szemlebizottság-vezetői feladat nem minősül a kinevezéstől eltérő olyan többletfeladatnak, amely a megbízási díjra való igényt megalapozná. [23] A régiós szolgálat alapján megítélt megbízási díj tekintetében a[z alperes] Bűnügyi Helyettesének átiratára hivatkozott és kifejtette, hogy önmagában az a tény, hogy egy bűnügyi helyszín helyszínelését nem a felperes szolgálatteljesítési helyén, azaz a Kerületben kell elvégezni, hanem Budapest más kerületében, még nem változtat a feladat minőségén. A állományparancs száma számú állományparancsban a munkavégzés helyeként szintén Budapest területe került feltüntetésre és a 2019-es munkaköri leírások alapján is (I. fejezet
  2. pontja) nevezett munkavégzési helyeként – szolgálati feladatainak ellátása érdekében – Budapest és a Magyar Köztársaság teljes területe megjelölésre került. A Hszt., illetve más jogszabály semmilyen kikötést nem tartalmaz arra nézve, hogy az adott munkakör meghatározása nem nyúlhat túl a szolgálati helyen. Hivatkozott még a Hszt. 2.§ szakaszának
  3. pontja szerinti szolgálatteljesítési hely fogalmának meghatározására is. [24] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes ténybeli és jogi indokaira tekintettel. Perköltség igényt előterjesztett. Kiemelte, hogy az alperes nem hivatkozhat a munkaköri leírásra, mert annak igazodnia kell a kinevezéshez, beosztáshoz. A munkaköri leírás is tartalmazza azonban, hogy a munkáltató a munkaköri leírásban meghatározott feladatain túli, a Kerület Rendőrkapitányság feladatkörébe tartozó eseti feladatokkal bízhatja meg. A Hszt. 2.§ 24., 28., 25.,
  4. pontjainak együttes értelmezése alapján a felperes szolgálati beosztása a szervezti egysége, vagyis a Kerület Rendőrkapitányság állománytáblázatában meghatározott munkakör. Hivatkozott a Kúria Kf.VII.40.244/2020/
  5. számú (K-KJ-2021-478), a Kf.VII.39.106/2021/
  6. számú (K-KJ2021-594) és a Kf.VII.39.246/2020/
  7. számú (K-KJ-2020-469) döntéseire. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [25] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – részben alapos. [26] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 8 [27] Az alperes fellebbezésében a Hszt. 71.§
(1)bekezdésének c) pontjának, valamint
(5)és
(6)bekezdéseinek a megsértését jelölte meg, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárás során érdemben és anyagi jogi szempontból azt vizsgálhatta, hogy a felperes által ellátott szemlebizottság vezetői tevékenység, illetve a régiós szolgálat eredményezett-e olyan többletfeladat ellátást, amely megalapozza a megbízási díj iránti igényt, továbbá a megállapított megbízási díj összegének megállapításához kapcsolódó mérlegelés során az elsőfokú bíróság követett-e el jogszabálysértést. Ugyanakkor a másodfokú bíróságnak figyelemmel kellett lennie a marasztalási igények érvényesíthetőségének közjogi korlátaira is, azaz, hogy a felperest milyen igényét, milyen címen és milyen – a törvényi szabályozásból következő – előfeltételek teljesítése mellett érvényesítheti a Kp. tárgyi hatálya alá eső marasztalási per keretében. A Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés e) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet ugyanis visszautasítja akkor is, ha a felperes anélkül indít pert, hogy bármely fél a vitatott tevékenységgel szemben jogszabály által biztosított közigazgatási jogorvoslatot kimerítette volna, vagy a pert más közigazgatási eljárásnak kell megelőznie. Ilyen közigazgatási eljárás a szolgálati panasz. E minőségét a perfüggőség kérdésére is kiterjedően érintette a Kúria a Kf.III.45.130/2021/3. számú végzésében, megerősítve a Hszt. 71.§
(4)bekezdésével összefüggésben, hogy az azonos időszakra vonatkozó, megbízási díj címén előterjesztett követeléseket csak egységesen lehet elbírálni, tekintettel arra, hogy a Hszt. 71. §
(4)bekezdése a megbízási díjat az ellátott többletszolgálat függvényében a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásban engedi meghatározni, mely mérték megállapítása során valamennyi szempontot összességében kell mérlegelni. Az szolgálati panaszeljárással érintett mérlegelési jogkör gyakorlásához kapcsolódó egységesség követelményét tehát az igényérvényesítőnek a marasztalási per útján való érvényesítés során is figyelembe kell vennie, mivel a szolgálati panaszeljárás a Kp. 48.§
(1)bekezdés e) pontja szerinti „más közigazgatási eljárás” [ld. Kúria 1/
  1. (VI. 08.) KK vélemény – 1., 3.,
  2. pontok], perfüggőséget jelent többes igényérvényesítés esetén. Miután az elsőfokon egyesített perben nem vitatott tényállás anyagi jogi értékelése lett a fellebbezési eljárás tárgya, ugyanakkor a perek egyesítése olyan speciális helyeztet eredményezett, hogy az vitatott tényállással, a megelőző szolgálati panaszeljárásokkal lefedett időszaki állított többlettevékenységgel összefüggő időszakok egyidejű elbírálás lehetőségét teremtették meg, így az egyesített per keretein belül speciálisan jelent meg a perfüggőség kérdése, gyakorlatilag az eredetileg önálló és akként meg is maradó keresetek relációjában maradt értelmezhető az eredeti perfüggőségi kérdés a fellebbezési eljárásban. [28] A Fővárosi Ítélőtábla a megfelelő elhatárolások érdekében először a perben vizsgálandó időszakot határozta meg, figyelemmel arra, hogy a felperes mindkét kereseti kérelmében azonos időszakot jelölt meg, egyúttal mindkét keresetben túl is terjeszkedett a felülvizsgálni kért határozatokban együtt elbírált időszakon. [29] Az alperes első határozatával a
  3. augusztus
  4. napjától a
  5. augusztus
  6. napjáig terjedő időszak vonatkozásában bírálta el a felperes szolgálati panaszát, mind a kerületen kívül végzett szemletevékenységre, mind a szemlebizottság vezetői tevékenységre kiterjedően. A felperes ezért nem kérhette volna mindkét keresetében ugyanarra az időszakra (
  7. augusztus
  8. napjától
  9. október
  10. napjáig terjedő időre) a megbízási díj Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/
  11. 9 megállapítását külön-külön címeken, hiszen ugyanazok a tevékenységek és ugyanaz az időszak egyszerre csak egy határozatnak lehetett a tárgya és a felperes által utóbb nem vitatott alperesi elbírálása is ekként történt meg (az első határozatban), az első határozattal szemben csak egy kereset előterjesztésére van lehetőség a felperes által választott valamennyi jogsérelmi kifogára együttes hivatkozással (régiós feladatellátás és beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátása). A felperes második (keresetlevelébe foglalt) keresete alapján az első határozatban érdemben elbírált panasz kivizsgálására nem lett volt lehetőség, a tekintetben az első keresetlevelében foglalt kereset alapján, önálló perek idejéig (részbeli) perfüggőség állt be, ugyanakkor a második keresetlevélben a második szolgálati panaszban elbírált olyan időszak is érintett volt, amelyre a perfüggőség nem állt be, így a második keresetlevél teljes visszautasítása nem merült volna fel a harminc napos keresetindítási határidőre és a tisztességes bírósági eljárás követelményére figyelemmel, a perindítás hatályának beálltát követően pedig az egyesített perben már csak a megszüntetés lehetősége maradt fenn. [30] A peres iratokból megállapítható, hogy az alperes első határozata
  12. augusztus
  13. napjával bezárólag vizsgálta meg a felperes szolgálati panaszát, míg a második határozat az elbírált időszakot követő naptól (
  14. augusztus 25-től)
  15. október
  16. napjáig tartó időszakot vizsgálta csak a beosztáshoz nem tartozó többlettevékenység vizsgálatával. A felperes egyik keresetében sem kifogásolta, hogy az alperes a szolgálati panaszaitól eltért, az első határozatban mind a régiós feladatellátás, mind a beosztáshoz nem tartozó feladatok ellátását, a második határozatban csak a beosztáshoz nem tartozó (szemlebizottság-vezető) feladatok ellátását elbírálva. Ezt a felperes csak a keresetindítási határidőkön belül vitathatta volna, azonban ezzel nem élt, másként döntött a jogérvényesítésének módját illetően. [31] A Kp. 81.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a 48.§
(1)bekezdés a)-i) pontja alapján a keresetlevél visszautasításának lett volna helye. A Kp. 48.§
(1)bekezdés f) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felek között ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára - akár ugyanazon bíróság, akár más közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt - per már folyamatban van. Tekintettel a felperes első keresetlevelébe foglalt keresetében vitatott azonos időszakra, a Fővárosi Ítélőtábla a felperes második keresetlevelében foglalt keresetének a
  1. augusztus
  2. –
  3. augusztus
  4. közötti időtartamra eső részében az eljárást megszüntette. [32] Továbbá a felperes kereseteiben megjelölt
  5. október
  6. napjától
  7. október
  8. napjáig tartó időszak vizsgálata – megelőző szolgálati panasz és annak elbírálása hiányában – időelőttinek bizonyult, ezért a Fővárosi Ítélőtábla erre nézve a Kp. 81.§
(1)bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó 48.§
(1)bekezdés e) pont alapján az eljárást ugyancsak megszüntette, ugyanis a kereset nem irányulhat olyan megbízási díjra, amelyet a felperes a panaszeljárás keretében nem igényelt és az alperes a panaszeljárásban nem bírált el. Eltérő értelmezés esetén az igényérvényesítés (a panaszeljárás) Hszt.-ben rögzített szabályai sérülnének, a bíróság elvonná a munkáltatónak a panasz elbírálására vonatkozó, a törvényben biztosított jogosultságát (és kötelezettségét). [33] Fentiekre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak a felperes első keresete alapján a
  1. október
  2. napjától
  3. augusztus
  4. napjáig terjedő időtartamra az első keresettel érintett régiós feladatellátás és szemlebizottság-vezetői feladatok ellátását, a második keresete alapján pedig a
  5. augusztus
  6. napjától
  7. október
  8. napjáig tartó időtartam vonatkozásában szemlebizottság-vezetői feladatok ellátására alapított felperesi igény megalapozottságát lehetett volna vizsgálnia, figyelemmel arra, hogy a második szolgálati Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/
  9. 10 panasz-határozat már igazodva a felperes második szolgálati panaszához, csak e többletfeladatra hivatkozással bírálta el a második időszakra nézve a megbízási díjigényt, a második keresetében csak tényelőadásként hivatkozott a második határozat tekintetében arra, hogy az alperes csak a szemlebizottság-vezetői feladatok ellátására alapított igényéről döntött, tehát nem fogalmazott meg a harmincnapos keresetindítási határidőn belül olyan jogsérelmi állítást, hogy a második szolgálati panaszát tévesen értelmezte és értékelte volna az alperes. [34] A peresíthető időszakok tisztázását követően rögzítendő, hogy a felperes az első keresetben az első határozattal érintett időszakra nézve a szemlebizottság-vezetői és a régiós feladatellátásokra is hivatkozással érvényesítette az igényét, ehhez képest a második panaszhatározathoz kapcsolódó második keresetét illetően fennmaradó, panaszhatározattal elbírált időszakra nézve a második keresetben nem vitatta a második panaszhatározat tekintetében azt, hogy abban csak a szemlebizottság-vezetői tevékenységet vizsgálták meg (igazodva egyébként a második szolgálati panaszához), ezért a második szolgálati panaszhatározat tekintetében elzárta magát attól, hogy a
  10. augusztus
  11. napjától
  12. október
  13. napjáig tartó időtartam vonatkozásában régiós feladatellátás címén végzett feladatok címén érvényesítse megbízási díjigényét. Mindennek a megbízási díj első és második keresetben is 50 % - 50 %-os mértékben való érvényesítése kötelező, a kereseti kérelemhez kötöttség folytán irányadó figyelembevétele, az egyesített perben elbírálandó keresetek elbírálása szempontjából bír relevanciával. [35] Az alperes elfogadta az elsőfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás alapján megállapított ítéleti tényállást és fellebbezésében a jogalapot és az összegszerűséget vitatta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes a teljes peresített időszakban az alperes kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Készenléti Alosztályának állományában főtechnikus beosztásban, e feladata ellátásán túl szemlebizottság vezetői feladatokat látott el a bűnügyi technikus munkakörre szóló munkaköri leírás alapján, másrészt szemletevékenységet végezve járt el más kapitányságok illetékességi területén és látott el bűnügyi technikusi és szemlebizottság-vezetői feladatokat (un. régiós feladatellátás). [36] A felperes a Hszt.
  14. §
(1)bekezdése
  1. c)pontjára alapította megbízási díj iránti követelését, az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy mi tekinthető a főtechnikus szolgálati beosztáshoz (munkakörhöz) tartozó feladatkörnek, amit a felperes munkaköri leírása részletezett. [37] Az alperes egyoldalú utasítási jogával élve jogosult volt a munkaköri leírásban rögzíteni a felperes által ellátandó feladatokat, azonban ennek során csak olyan tevékenységeket határozhatott meg, amelyek az adott munkakörhöz (beosztáshoz) tartozóak voltak. A Kúria Mfv.I.10.751/2016/4. számú [K-MJ-2017-1] ítéletében rámutatott, hogy a munkáltatónak az ORFK utasításban meghatározott feladatokhoz kell igazodnia a munkaköri leírás elkészítésekor, az abban foglaltak korlátlanul nem bővíthetőek. [38] A munkaköri leírás alperes által megjelölt pontjai tartalmazzák ugyan a felperes azon kötelezettségét, hogy az elöljárója egyedi utasításai alapján a munkaköri leírásban külön nem nevesített, de az alperes kerületi Rendőrkapitányság tevékenységi körébe tartozó, a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 11 feladatköréhez kapcsolódó mindazon eseti jellegű feladatokat is köteles végrehajtani, amelyek ellátására elméleti felkészültsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. Azonban, ahogyan a 2019. február 26. napján kelt munkaköri leírás IV. fejezet 3/1. pont
  2. a)alpontja, illetve a 2019. július 1. napján kelt munkaköri leírás IV. fejezet 3/1. pont
  3. i)alpontja is tartalmazza, ezek eseti – ad hoc – jellegű munkák lehetnek. [39] A Hszt. 2.§ 30. pontja értelmében a Hszt.-ben meghatározott tárgykörökben kiadott közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott rendelkezéseket szolgálati viszonyra vonatkozó szabálynak kell tekinteni. [40] Az ORFK utasítás részletesen tartalmazta - egyebek mellett - a bűnügyi technikusok jogait és kötelezettségeit, kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket az adott beosztáshoz tartozónak lehet tekinteni. Az ORFK utasítás 6. pontja kifejezetten szétválasztotta a szemlebizottságban tevékenykedő bizottságvezetőt és bűnügyi technikust, és részletezte, hogy mi tartozik a hivatásos állomány tagjának feladatai közé akkor, amikor a szemlebizottság vezetőjeként jár el, és mi akkor, ha bűnügyi technikusi tevékenységet végez, ezért nem lehet a bűnügyi technikusi munkakör részének tekinteni az ORFK utasításban a szemlebizottság vezetője részére előírt feladatokat. A szemlebizottságok vezetése nem tartozhatott a munkaköri leírás fenti pontjában meghatározott kötelezettségek körébe, hanem attól független, általánosan ellátandó, állandó feladatot jelentett. [41] Az elsőfokú bíróság által is követett bírói gyakorlat egységes abban, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, annak ellentételezésére jogosult (BH2018. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban - egyezően más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal - a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/8. - K-KJ-2020-246). [42] A Kúria több határozatában kifejtette már azt is, hogy a megbízási díjra való jogosultság megállapítása vonatkozásában nem annak van jelentősége, hogy a szemlebizottság vezetői feladatellátás önálló beosztásként létezik-e, hanem annak, hogy a szemlebizottság vezetése többlettevékenység ellátását és többletfelelősséget keletkeztet-e az eredeti beosztáshoz tartozó feladat ellátása mellett (Mfv.II.10.623/2017/4. - K-MJ-2016-294, Kf.VII.39.898/2020/4.). [43] Az elsőfokú bíróság mindezek alapján - a tényállást és a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontját összevetve – a vizsgálandó kérdések érdemét illetően helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a bűnügyi technikusi beosztása mellett szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört látott el, rendszeresen, többletfeladatként, Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 12 többletfelelősséggel, tartósan, ezért jogosult volt a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra. [44] A régiós feladatellátással kapcsolatban az elsőfokú bíróságnak a kinevezés szerinti munkakör és a munkaköri leírás elhatárolása kapcsán kifejtett álláspontjával (az ítélet [35], [36], [37], [38], [39] bekezdései) a Fővárosi Ítélőtábla is egyetértett, és ebből következően a többletfeladatok a felperes kinevezése szerinti beosztásába –, amely az alperes kerületi Rendőrkapitányság illetékességi területén ellátandó bűnügyi technikusi feladatok – nem tartoznak. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság a bírói gyakorlatra utalva azt is, hogy a munkaköri leírás kiegészítésével az új, más beosztáshoz kapcsolódó feladatok nem lesznek a felperesi munkakörbe tartozóak és az nem minősül a kinevezés közös megegyezéssel történő módosításának sem. [45] A Hszt. 2.§
  1. pontja foglalkozik a szervezeti egységgel. A felperes technikusi beosztása a kerületi rendőrkapitányság állománytáblázatában rögzített, így szervezetileg az alperes kerületi Rendőrkapitányság állományába tartozik, ezen feladatkörében nem nevesített munkavégzés jogosíthatja megbízási díjra. Nem vitásan azáltal, hogy a felperes más kerületben, más parancsnok irányítása alatt bűnügyi technikusi tevékenységet végzett, többletmunkát teljesített. [46] A Fővárosi Ítélőtábla már fentebb is rámutatott arra, hogy jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekint egy másik munkakör – akár átmeneti, akár tartós – ellátását. Az alperes csak egy adott munkakörön belül határozhatja meg szabadon az ellátandó feladatokat, munkaköri leírásba egyértelműen más munkakörbe tartozó feladatok jogszerűen nem is építhetők be, a munkaköri leírásnak az általános utasítási jogkörre vonatkozó megállapításai is csak a munkakörbe tartozó feladatokat érintően értelmezhetők. A munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/
  2. - K-KJ-2020-246, Kf.VII.39.246/2020/
  3. - K-KJ-2020-469, Kf.VII.40.244/
  4. - K-KJ-2021-478, BH
  5. 259.). [47] Az alperes Bűnügyi Helyettesének átiratában foglalt rendelkezései szerint a munkáltatói intézkedéssel állandó szemlebizottságok kerültek felállításra, amelyek Budapest teljes illetékességi területére eső úgynevezett régiós feladatokat a meghatározott beosztás szerinti rendben, folyamatosan látták el. A régiós szemlebizottsági feladatellátásokra azonban a felperes kinevezése, munkaköri leírásai sem terjedtek ki. A felperes kinevezése az alperes kerületi Rendőrkapitányság szolgálati helyre szólt, ugyanakkor a felperes havi rendszerességgel, átlagosan havi öt szolgálati napon látta el a régiós feladatait. [48] A kifejtettekre alapján a másodfokú bíróság a felek által nem vitatott tényállás, a rendelkezésre álló bizonyítékok, a felperes azonosítható és törvényi keretek között engedhető Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/
  6. 13 kereseti kérelmeinek ismerete, a koncentrált eljárás követelményére is figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(2)bekezdése alapján – Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 81.§
(1)bekezdés a) pontjára, valamint a Kp. 48. §
(1)bekezdés
  1. e)és
  2. f)pontjaira is tekintettel – a rendelkező rész szerint megváltoztatta: az első keresetnek az első szolgálati panaszhatározattal lefedett időszakra vonatkozó részében helyt adással, az első szolgálati panaszhatározattal le nem fedett időszakra vonatkozó részében az eljárás megszüntetésével, míg a második kereset vonatkozásában az első keresettel le nem fedett és a második szolgálati panaszeljárásban érvényesített részre tekintettel akként változtatta meg, hogy a kért 50%-os mértékkel számította a 2021. augusztus 25. napjától 2021. október 4. napjáig tartó időtartamra a megbízási díjat; a második keresetnek a 2018. október 1. napjától 2021. augusztus 24. napjáig terjedő része tekintetlében az eredeti perfüggőségre elsőfokú bíróság által elmulasztott kezelésének orvoslásaként, míg a 2021. október 5. napjától 2021. október 15. napjáig terjedő időszakra a szolgálati panaszeljárás nélkül érvényesíteni kívánt megbízási díjigény tekintetében az eljárást megszüntette. [49] A megbízási díj mértékének megállapítása körében a másodfokú bíróság a mérlegelési jogkör gyakorlásához az elsőfokú bíróság által is elfogadott bizonyítás eredményét használta fel, a megállapított tényállást vette alapul azzal, hogy a hatályos Hszt. 71.§
(5)bekezdésében meghatározott 50 %-tól 200 %-ig terjedő kereten belül a felperes által bizonyítottan ellátott többletfeladatok alapján kért rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő havi illetményalap 50%-a megbízási díjigényt nem értékelte eltúlzottnak. A felperes beosztásától elkülönülő többlettevékenységeinek ellátása – az igazolt feladatellátás mértéke – a BMr1 10.§
(2)bekezdésére és a BMr2 35.§
(6)bekezdésére figyelemmel a kereset szerinti megbízási díjat megalapozza, az nem tekinthető eltúlzottnak. A következetes bírói gyakorlatot tükröző Mfv.II.10.507/2015/
  1. számú és Mfv.II.10.179/2011/
  2. számú döntések a jogvita elbíráláshoz irányadóként figyelembe vehető volt. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó többletfeladat ellátása a tényállás alapján rendszeres volt, ezáltal a megbízási díj megállapításával a Hszt. 71.§
(6)bekezdése nem sérült. E szabály ugyanis azt mondja ki, hogy a díjazás a harminc napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár, azaz nem a megbízások esetszámához, hanem a megbízás hosszához köti a kifizetést. [50] A megállapított megbízási díjra, annak érvényesíthető időtartamára tekintettel a marasztalta a másofokú bíróság az alperest a kamatokban a Hszt. 163.§
(5)bekezdése folytán alkalmazandó Ptk. VI.:48. §
(1)bekezdés alkalmazásával, a rendelkező rész szerint módosult középidőtől kezdődően. [51] A másodfokú bíróság a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(2)bekezdése alapján – a felperes részbeni pernyertességére és a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti nem jelentős különbségre tekintettel – akként rendelkezett, hogy a felek az elsőfokú és fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket is maguk viselik. [52] Az alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentesség illeti meg, míg a felperest – a Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 525.§
(1)bekezdése és a 73/2009. (XII. 22.) IRM rendeletben foglaltak szerint megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán – megillető, Pp. 95.§
(1)bekezdése szerinti költségmentesség illeti meg, ezért az Itv. 39.§
(1)bekezdése szerinti Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.161/2022/4. 14 illetékalap után az Itv. 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított 44.216 forint elsőfokú eljárási illetéket, és az Itv. 46. §
(1)bekezdésébe szerint számított 58.954 forint fellebbezési eljárási illetéket a Kp. 99.§
(3)bekezdése és 35.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95.§
(1)bekezdés c) pontja, és a Pp. 102.§
(6)bekezdése alapján az állam viseli. [53] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99.§
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. október
  2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. dr. Szőke Mária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.