Pf.20102/2023/4 – Győri Ítélőtábla

(2)bekezdésének bc) alpontja alapján az alperesnek az írásbeli ellenkérelmében a védekezést megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat kell feltüntetnie. Ha a bizonyítási indítvány nem felel meg a Pp. 498. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek a bizonyítás mellőzésének van helye a Pp. 498. §

(3)bekezdése alapján. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.102/2023/

1. A felperes: Felperes1 (cím1) A felperes képviselője: ügyvédi iroda1 - képviselő1 ügyvéd (cím6) Az alperesek: Alperes1 (cím2) I. rendű Alperes2 (Cím3) II. rendű Az I-II. r. alperes képviselője: képviselő2 ügyvéd (cím7) A per tárgya: sajtóhelyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Szombathelyi Törvényszék 17.P.20.069/2023/
2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: I-II. rendű alperes,
3. sorszám Győri Ítélőtábla I.Pf.20.102/2023/4 2 Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.240 (tizenötezerkétszáznegyven) forint másodfokú perköltséget, továbbá az állam javára az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-090600418 számú bírósági határozatban megállapított eljárási illeték bevételi számlájára jelen ítélet keltétől számított
4. napig 48.000 (negyvennyolcezer) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket. A fellebbezési illeték megfizetése során a jelen bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a II. r. alperes adószámát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az I. r. alperes által üzemeltetett www.honlap1 portálon
5. május 2-án „Titokban fogadta politikus1et felperes1? – politikus2 alpolgármester lehet?” címmel cikk jelent meg, melyben az I. r. alperes azt állította a felperesről, hogy titokban fogadta politikus1et, és a találkozón részt vett politikus2 önkormányzati képviselő is. [2] A közlés fenti állításával kapcsolatban a felperes
6. május
7. napján a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
8. évi CIV. törvény (Smtv.)
9. §

(1)bekezdése alapján helyreigazítás iránti kérelemmel fordult az I. r alpereshez. Kérelmét az I. r. alperes nem teljesítette. [3] A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az I. r. alperest az Smtv. 12. §

(1)-

(2)bekezdései és a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (Pp.)
2. §

(1)bekezdése alapján az alábbi helyreigazító közlemény közzétételére öt napon belül egyrészt a www.honlap1 portálon a sérelmezett cikk címe alatt a szöveg előtt elhelyezve, addig, amig a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig, másrészt a www.honlap1 kezdőoldalon 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenésével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként: A

1. május 2-án „Titokban fogadta politikus1et felperes1? – politikus2 alpolgármester lehet?” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes1 titkos megbeszélésen fogadta a hivatal1ban politikus1et, amelyen politikus2 is jelen volt.” [4] Keresetét azzal indokolta, hogy a sérelmezett közlés valótlan tényállítás, mert a hivatal1ban sem titkos, sem nyilvános megbeszélésen nem fogadta politikus1et, és így az önkormányzati képviselő politikus2 sem lehetett ilyen találkozón jelen. [5] Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.102/2023/4 3 [6] Állították, hogy a közlés valós, mert a felperes találkozott politikus1cel és a megbeszélésen politikus2 is jelen volt. Az állítás valóságának bizonyítására tanúként kérték meghallgatni politikus2t. [7] A felperes ellenezte az alperesek által előterjesztett bizonyítási indítvány teljesítését. Előadta, hogy a Önkormányzat1 dátum1-ei közgyűlésén politikus2 kifejtette az üggyel kapcsolatos álláspontját, tagadta, hogy megbeszélésen vett volna részt politikus1cel. [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. r. alperest, hogy öt napon belül egyrészt az általa szerkesztett www.honlap1 portálon
2. május 2-án „Titokban fogadta politikus1et Felperes1? – politikus2 alpolgármester lehet?” című cikk címe alatt a szöveg előtt elhelyezve, míg a cikk a honlapon megtalálható, de legalább 30 napig tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt, másrészt a www.honlap1 kezdőoldalán 24 órán keresztül az eredeti cikk megjelenési helyével azonos helyen és betűszedéssel önálló hírként „helyreigazítás a „Titokban fogadta politikus1et Felperes1? – politikus2 alpolgármester lehet?” című cikk miatt” címmel helyezzen el felhívást, és arra kattintva tegye közzé az alábbi közleményt: [9] A
3. május 2-án „Titokban fogadta politikus1et Felperes1? – politikus2 alpolgármester lehet?” címmel megjelent cikkben valótlanul állítottuk, hogy felperes1 titkos megbeszélésen fogadta a hivatal1ban politikus1et, amelyen politikus2 is jelen volt.” [10] Kötelezte a II. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül 60.960 forint perköltséget, valamint az államnak 36.000 forint eljárási illetéket az ítélet jogerőre emelkedését követő
4. napig. [11] Ítéletének indokolásában idézte az Smtv. valamint a Pp. sajtóhelyreigazításra vonatkozó szabályait, és kifejtette, helyreigazítás csak valótlan tény állítása, híresztelése, vagy való tény hamis színben történő feltüntetése esetén kérhető, véleménynek minősülő közlések nem alapoznak meg sajtóhelyreigazítást. [12] Megállapította, hogy a felperes által sérelmezett kijelentés bizonyítható állítás, és a Kúria PK.
5. számú állásfoglalása alapján annak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. [13] Álláspontja szerint az alperesek a cikkben állított tény valósságát nem tudták bizonyítani: a felajánlott tanúbizonyítás ugyanis nem lett volna alkalmas a cikkben sérelmezett tény – miszerint Felperes1 titkos megbeszélésen fogadta a hivatal1ban politikus1et, és a megbeszélésen politikus2 is jelen volt – valóságtartalmának bizonyítására, a felperes ugyanis okirati bizonyítékot csatolt arra vonatkozóan, hogy a sérelmezett tényállításról politikus2 milyen nyilatkozatot tett. [14] Azt is megjegyezte, hogy a tanúbizonyítási indítvány nem felelt meg a Pp.
6. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.102/2023/4 4 [15] Mindezek alapján a felajánlott bizonyítást mellőzte és az I. r. alperest az Smtv. 12. §

(1)bekezdése alapján a kereseti kérelemnek megfelelő helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. [16] Az ítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő fellebbezést, melyben a Pp. 369. §

(1)bekezdése és

1. §-a alapján az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérték. [17] Sérelmezték az I. r. alperes által indítványozott tanúbizonyítás mellőzését. Úgy vélték, a felperes által csatolt bizonyíték nem azonos súlyú az igazmondási kötelezettséggel előadott tanúvallomással. [18] Arra is hivatkoztak, hogy az indítvány megfelelt a Pp. rendelkezéseinek: a perfelvétel lezárása előtt előterjesztett indítványban megjelölték, mely tanú meghallgatását kívánják, és azt is, mely tényt kívánják bizonyítani, továbbá a valószínűsítési követelménynek is eleget tettek. [19] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Előadta, hogy tanút olyan körülmény valós voltára lehet meghallgatni, amelyre nézve a peres fél a perfelvételi szakban konkrét előadást tett (mivel a tanúvallomás nem a fél tényállításának kiegészítésére szolgál), ezért az alpereseknek a perfelvételi szakban tényelőadást kellett volna tenniük arra nézve, szerintük mikor történt meg a hivatkozott titkos megbeszélés. Azt is vitatta, hogy az indítvány megfelelt a Pp.
2. §

(2)bekezdés a) pontjában foglaltaknak: megismételte, hogy az általa csatolt közgyűlési jegyzőkönyv rögzíti politikus2 felszólalását, amely valószínűtlenné teszi, hogy politikus2 igazolná az I. r. alperes kifogásolt tényállításának valósságát. Úgy vélte, nemhogy nem valószínűsíthető, de teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy politikus2 nem nyilatkozott volna tanúként másként, mint a közgyűlésen tette. [20] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, és megállapította, hogy az nem alapos. [21] Mivel az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérték, a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §

(1)bekezdése szerinti körben megjelölve, az ítélőtábla a Pp. 370. §

(1)bekezdése alapján kizárólag az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét vizsgálta, és csak avonatkozásban, hogy az alperesek által indítványozott tanú meghallgatására vonatkozó indítványt az elsőfokú bíróság törvénysértően mellőzte-e. [22] Az ítélőtábla rögzíti, hogy a Pp. 199. §

(2)bekezdésének bc) alpontja szerint az alpereseknek az írásbeli ellenkérelmükben a védekezést megalapozó tényeket és az azokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványokat kellett feltüntetniük. Az ítélőtábla álláspontja szerint az alperesek e kötelezettségüknek az alábbiak szerint eleget tettek: a sérelmezett cikk állítása szerint a titkos találkozóra 2023 hónap1 elején került sor a hivatal1ban, mely találkozón jelen volt politikus2 is. Ezen tényállítás valóságtartalmának bizonyítására kérték politikus2 tanúkénti meghallgatását. A „2023 hónap1 Győri Ítélőtábla I.Pf.20.102/2023/4 5 elején” elegendően konkrét tényelőadás, e tényállításra a Pp. szabályai szerint bizonyítás lefolytatható. [23] Arra azonban helytállóan hivatkozott az elsőfokú bíróság, hogy az indítvány nem felelt meg a Pp. 498. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek. A felperes által csatolt okirati bizonyíték ugyanis rögzíti politikus2 nyilatkozatát a cikkben állított titkos találkozóval kapcsolatban: politikus2 cáfolta annak létrejöttét. Valószínűtlen, hogy ugyanezen állításra politikus2 a korábbi nyilatkozatával ellentétes tartalmú vallomást tenne. Ezért a Pp. 498. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróságnak a bizonyítást mellőznie kellett. [24] A fentikre tekintettel az elsőfokú bíróság eljárása megfelelt a Pp. 276. §

(5)bekezdésének és 498. §

(3)bekezdésének, ezért az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [25] Az eredménytelen alperesi fellebbezés folytán a II. r. alperes a Pp. 83. §

(1)és

(5)bekezdése, valamint a Pp. 499. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére. Ennek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdése alapján a felperes által a Pp. 81. §

(1)-

(2)bekezdéseinek megfelelően felszámított összegben állapította meg. [26] A II. r. alperes köteles továbbá az illetékekről szóló 1991. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §

(1)bekezdés f) pontja alapján a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére is, melynek összege az Itv. 39. §

(3)bekezdésének c) pontja, továbbá 46. §

(1)bekezdése alapján 48.000 forint. Győr,

1. szeptember
2. Dr. Lezsák József s. k. Dr. Molnár Andrea s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Sarmon Hedvig s. k. bíró