Pfv.20781/2025/12 – Kúria

(1)bekezdés, 200. §

(1)bekezdés] alóli kivételként szabályozott bírósági szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha tartós jogviszony esetén a szerződéskötést követően olyan változás áll be a körülményekben, ami a felek jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolva lényeges érdeksérelmet okoz. A jogok és kötelezettségek szerződő felek általi meghatározásával elérni kívánt szerződéses célt azonban a bíróság nem írhatja felül; a bírósági szerződésmódosításnak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának. A bírósági úton való szerződésmódosítás jogintézményével elérni kívánt jogalkotói cél a szerződés fenntartásával a felet ért lényeges érdeksérelem elhárítása. A bírósági szerződésmódosítás körében a bíróság olyan feltételeket teremt, amelyek között a szerződés fenntartható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperesek: Az alperesek képviselői: A per tárgya: Pfv.I.20.781/2025/

1. Dr. Cseh Attila a tanács elnöke Dr. Magosi Szilvia előadó bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró Dr. Parlagi Mátyás bíró felperes1 (cím1) Dr. Rajnai Csaba ügyvéd (cím2) alperes1 I. rendű (cím3) alperes2 II. rendű (cím3) alperes3 III. rendű (cím4) alperes4 IV. rendű (cím4) Bárdy Ügyvédi Iroda I. rendű ügyintéző: dr. Bárdy Emese ügyvéd (cím5) Kodela Ügyvédi Iroda II. rendű ügyintéző: dr. Kodela Viktor ügyvéd (cím6) Török Gyula Ügyvédi Iroda III. rendű ügyintéző: dr. Török Gyula ügyvéd (cím7) Apor Roland Ügyvédi Iroda IV. rendű ügyintéző: dr. Apor Roland ügyvéd (cím8) Szerződés módosítása és használat rendezése Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék 9.Pf.25.098/2025/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Járásbíróság 16.P.20.669/2023/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 695.394 (hatszázkilencvenötezer-háromszázkilencvennégy) forint, a II. rendű alperesnek 1.197.986 (egymillió-százkilencvenhétezer-kilencszáznyolcvanhat) forint felülvizsgálati perköltséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az ½-½ arányban tulajdonos szövetkezet (a továbbiakban: Szövetkezet) és a II. rendű alperes mint bérbeadók, valamint az I. rendű alperes mint bérlő között
4. január 2án ötven évre szóló bérleti szerződés (a továbbiakban: perbeli bérleti szerződés) jött létre a helyiség szám helyrajzi számú ingatlanra (a továbbiakban: perbeli ingatlan). A szerződés
5. pontjában rögzítettek szerint a bérbeadókat egyenlő arányban illető bérleti díj összege 100.000 forint + áfa/év volt. A
6. pont tartalmazta, hogy a bérlő az ingatlant turisztikai tevékenység céljára használhatja, ettől eltérő használathoz a bérbeadók hozzájárulása szükséges. [2] Az I. rendű alperest a II. rendű alperes – amelyben a III. és IV. rendű alperesek jogelődje minősített többségű befolyást biztosító részesedéssel rendelkezett – arra a célra hozta létre, hogy pályázati forrás felhasználásával turisztikai célú beruházást létesítsen a perbeli ingatlanon, és üzemeltesse az annak során felépülő panziót. [3] Az I. rendű alperes és a Szövetkezet ügyvezetői, valamint a II. rendű alperes többségi tulajdonosa
7. február 4-én írásbeli megállapodást kötött a bérleti szerződés módosítása és az I. rendű alperes tulajdonosi körének megváltozása tárgyában. Rögzítették: az I. rendű alperes által benyújtott ingatlanfejlesztési pályázat sikeres elbírálása után a társaság tulajdonrészt biztosít az okiratban meghatározott személyi körnek; a bérleti jogviszony időtartamát ötven évről tíz évre módosítják; amennyiben a pályázat nem nyer, érvénytelenítik a bérleti szerződést. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 3 [4] A felperes
8. november 2-án megvásárolta a Szövetkezettől a perbeli ingatlan ½ tulajdoni hányadát. A felek az adásvételi szerződést
9. november 19-én azzal egészítették ki, hogy az eladó tájékoztatta a vevőt a bérleti szerződésről és a módosítás lehetőségéről. [5] A felperes – a pályázat sikeres elbírálására tekintettel –
10. április 22-én 15% tulajdonrészt szerzett az I. rendű alperesben. [6] A felperes, az I. rendű és a II. rendű alperes által aláírt,
11. június 24-én kelt szerződésben rögzítettek szerint a bérbeadó tíz évre,
12. december 31-ig adja bérbe a perbeli ingatlant. A szerződés tartalmazza továbbá, hogy a bérleti szerződés megszűnése esetén az ingatlan miként kerül megosztásra a felperes és a II. rendű alperes között; a felperest illető épületeken és területrészen végzett felújítási és karbantartási munkálatokért a bérleti időszak lejártát követően az I. rendű alperes nem élhet követeléssel a bérbeadóval szemben. Az I. rendű alperes taggyűlése a bérleti szerződés időtartamának módosításához nem járult hozzá. [7] A perbeli ingatlanon a pályázati forrásból és a II. rendű alperes által nyújtott tagi kölcsönből panzió létesült, továbbá felépítettek egy kisebb épületet, amit a IV. rendű, majd a III. rendű alperes lakás céljára használt. A perbeli ingatlanon áll még egy újként felépített garázs, valamint egy további, felújítatlan épület. A teljes komplexum
13. évre vált alkalmassá a vendégfogadásra, tényleges turisztikai célú üzemeltetése
14. évben indult el, a szálláshelyet jellemzően vadászok vették igénybe. Az I. rendű alperes üzletpolitikájából adódóan internetes szállásportálokon a panzió nincs hirdetve, kitáblázva sincs, így szélesebb rétegek számára nem elérhető. [8] A felperes a
15. június 14-i szerződés alapján birtokba adás iránti keresetet terjesztett elő az I. rendű és II. rendű alperes ellen. A bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint az I. rendű alperes taggyűlésének jóváhagyó határozata hiányában a bérleti jogviszony lejártát módosító szerződés nem jött létre. A kereseti kérelem és az alperesek védekezése [9] A felperes keresetében elsődlegesen azt kérte, hogy a bíróság ítélettel pótolja az I. rendű alperes taggyűlésének hozzájárulását a
16. június 24-én kelt szerződéshez [a Polgári Törvénykönyvről szóló
17. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
18. §

(3)bekezdés,

1. § b) pont,
2. §

(1),

(2)bekezdés,

1. §, a gazdasági társaságokról szóló
2. évi IV. törvény (Gt.)
3. §

(2)bekezdés

1. m)pont]. Másodlagos keresete arra irányult, hogy a bíróság hozza létre a bérleti szerződés lejárati időpontját 2020. december 31. napjára módosító és a közös tulajdonú ingatlan használati megosztását szabályozó szerződést azzal a tartalommal, ahogyan azt a felek a 2009. február 4-i „előszerződésben” szabályozni kívánták [régi Ptk. 144. §
2. b)pont, 208. §

(1)bekezdés]. Harmadlagos keresetében a bérleti szerződés lejárati időpontjának az ítélethozatal napjára történő módosítását és a lejárat utáni időre a közös tulajdonú ingaltan használati rendjének szabályozását kérte akként, hogy az ingatlan előtt elhaladó út felől nézve a panzió főépületét tartalmazó baloldali területrész és a telek hátsó részén újonnan létesített garázsépületet, gáztartályt és tűzivíztározót is magában foglaló, a belső betonút jobb szélétől számított 36 méter hosszú és 32 méter széles téglalap alakú területrész használata a továbbiakban az I. rendű alperest, míg a középső, felújítandó kis épület, illetve az azonos nézőponttól attól jobbra eső területrész használata a rajta található épület használatával együtt őt illeti meg, amely területrészen és az ott található épületeken végzett felújítási és karbantartási munkálatokért a bérleti időszak lejártát követően az I. rendű alperes nem élhet követeléssel a bérbeadóval szemben [régi Ptk. 241. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (új Ptké.) 41. §, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:78. §

(1)bekezdés, 5:79. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 4 §

(3)bekezdés, 5:

1. §]. A III. rendű és IV. rendű alperest a jognyilatkozat pótlásának, a szerződés létrehozásának, illetve módosításának tűrésére kérte kötelezni. [10] A felperes a harmadlagos kereset körében a perbeli szerződés módosítására okot adó, előre nem látható körülményt abban határozta meg, hogy az I. rendű alperes taggyűlése hozzájárulásának hiányában nem jöhetett létre érvényesen a bérlet időtartamát módosító megállapodás, valamint nem részesül a társaság eredményéből, mert az nem hasznosítja az ingatlant a bérleti szerződéssel elérni kívánt célra. [11] Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a perbeli bérleti szerződés lejárati időpontját az ítélethozatal napjára módosította, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest az I. rendű és a II. rendű alpereseknek külön-külön 36.000-36.000 forint, míg a felperes részére a III. rendű alperest 23.000 forint, a IV. rendű alperest 38.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [13] Az elsőfokú ítélet indokolásában kifejtettek szerint az elsődleges és másodlagos kereset teljes egészében alaptalan, míg a harmadlagos kereset a perbeli bérleti szerződés módosítására irányuló részében alapos, egyebekben alaptalan volt. [14] A harmadlagos keresetnek részben helyt adó elsőfokú ítéleti rendelkezés felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns indokolása szerint a szerződés bíróság általi módosítása kivételes lehetőség, annak csak három együttes feltétel (a felek között tartós jogviszony áll fenn, a szerződéskötés után valamilyen változás történik, a változás következtében a szerződés teljesítése valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti) esetén van helye. Az elsőfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.616/2008/
2. számú határozatára utalva úgy látta, hogy a bíróság a módosítás helyett végső esetben a szerződés megszüntetését is választhatja, ha nem tartja reálisnak a szerződéses jogviszony további fenntartását. Rögzítette: a perbeli esetben az nem volt vitatott, hogy a felek között tartós jogviszony állt fenn. [15] Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a szerződéskötést követően következett-e be változás a körülményekben. Változásként értékelte, hogy a szerződéskötést megalapozó szándék és törekvés, a tényleges jövedelmező célú turisztikai üzemeltetés iránti közös igény utóbb meghiúsult. A szerződés megkötésétől eltelt tizenöt év távlatában joggal volt elvárható a gazdaságos működésre törekvés, az I. rendű alperes azonban egyáltalán nem működteti turisztikai célra az ingatlant, jelentős veszteséget termel, és nincs a részéről reális törekvés az eddigi gazdaságtalan működtetés hatékonyabbá tételére. [16] Az érdeksérelem körében az elsőfokú bíróság értékelte, hogy a felperes a saját ingatlanhányadát nem tudja használni, jövedelmező célra hasznosítani, nincs ráhatása az üzemeltetés megváltoztatására. A nagyértékű ingaltanrészét tizenöt éve úgy adja bérbe, hogy többször a jelképes összegű 50.000 forint + áfa/év bérleti díjat sem kapta meg. A felperes úgy nyilatkozott, hogy a bérleti jogviszony megszűnése esetén a panzióépület használatára nem tartana igényt, ezért a bekövetkezett lényeges érdeksérelem a szerződés – a bérleti jogviszony időtartama – módosításával orvosolható. Ez a módosítás az I. rendű alperest nem sújtja a felperes sérelménél nagyobb hátránnyal. Összességében úgy ítélte, a felperes oldalán jobban méltányolható az a körülmény, hogy lehetősége legyen tulajdonrésze hatékonyabb használatára, hasznosítására, mint az, hogy a panzió működése néhány hónapra – amíg a használati viszonyok rendeződnek – nehezített lesz. A harmadlagos kereseti kérelem szerinti módosítás folytán a szerződés, illetve a felek közötti jogviszony végeredményben megszűnik, ugyanakkor az elsőfokú bíróság szerint ez a bírói gyakorlat szerint nem kizárt. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 5 [17] A használat szabályozására vonatkozó felperesi igényt az elsőfokú bíróság időelőttinek ítélte, arra tekintettel, hogy a közös tulajdonú ingatlan használatát elsősorban a tulajdonostársaknak kell rendezniük és csak ennek eredménytelensége esetén lehet bírósághoz fordulni. [18] Az elsőfokú bíróság a III. és IV. rendű alperes vonatkozásában előterjesztett, tűrésre irányuló keresetet azért nem találta megalapozottnak, mert magánszemélyként nem alanyai a bérleti szerződésnek, közvetlen jogukat, kötelezettségüket a szerződésmódosítás nem érinti. [19] A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezéssel nem támadott rendelkezéseit nem érintette, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította. A felperes által az I. rendű alperes javára fizetendő perköltség összegét 1.981.630 forintra, míg a II. rendű alperes javára fizetendő perköltség összegét 1.910.315 forintra felemelte. Mellőzte a III. rendű és a IV. rendű alperes perköltségben való marasztalását és kötelezte a felperest a III. rendű alperes javára 1.306.943 forint, a IV. rendű alperes javára 490.505 forint perköltség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Rendelkezett továbbá a másodfokú perköltség megfizetéséről. [20] A jogerős ítélet felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns indokolásában rögzítette, hogy a felek fellebbezései nem érintették az elsőfokú ítéletnek az első- és másodlagos kereseti kérelmet alaptalannak találó rendelkezéseit. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bérleti szerződés lejárati időpontjának az ítélethozatal napjára módosítása mellett a másodfokú bíróság egészítse ki az elsőfokú ítéletet a közös tulajdonú ingatlan használata kereset szerinti szabályozásával. Az I. rendű és II. rendű alperes fellebbezése elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes elutasítására, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. A III. rendű és IV. rendű alperes fellebbezése a perköltség tekintetében irányult az elsőfokú ítélet megváltoztatására. [21] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezését alaptalannak, míg az alperesek fellebbezését részben megalapozottnak ítélte. [22] Az I. rendű és II. rendű alperes fellebbezésének tükrében azt vizsgálta, hogy bekövetkezett-e a felek jogviszonyában a szerződéskötést követően körülményváltozás, amely folytán a szerződés a felperes lényeges jogos érdekét sérti. [23] Rámutatott: a szerződésmódosítás során a bíróság a felek jogviszonyában a jogokat és kötelezettségeket a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán másként határozza meg. A perbeli bérleti szerződésben bérbeadói kötelezettség az ingatlannak a bérlő használatába adása a szerződésben meghatározott időtartamra. A bérlő kötelezettsége a bérleti díj fizetése, továbbá az, hogy turisztikai tevékenységtől eltérő célú hasznosítás esetén a bérbeadók hozzájárulását kérje. A bérleti szerződés nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a bérlő esetleges turisztikai célú gazdasági tevékenységéből a bérbeadók bármilyen arányban részesülnének. A másodfokú bíróság szerint mindezekre tekintettel megalapozottan hivatkozott az I. rendű és II. rendű alperes a fellebbezésében arra, az elsőfokú bíróság a bérleti szerződés módosítása kapcsán nem vizsgálhatta volna, hogy a felperesnek – aki két évvel az ingatlan ½ tulajdoni hányadának megvásárlását követően az I. rendű alperes kisebbségi tagja lett – vagy jogelődjének milyen üzleti várakozásai voltak az I. rendű alperes eredményes működése tekintetében, illetve ezek az üzleti várakozások teljesültek-e. A körülményváltozásnak ugyanis a felek tartós jogviszonyában, a bérleti jogviszonyban kell fennállnia ahhoz, hogy a bérleti szerződés a bíróság által módosítható legyen. E körben nem értékelhető az a körülmény, hogy gazdaságilag megéri-e fenntartani a bérleti szerződést. Az I. rendű alperes tevékenységével kapcsolatos üzleti várakozások annak ellenére sem Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 6 értékelhetők, hogy a bérleti szerződés megkötését követően a felperesi jogelőd és a II. rendű alperes között volt arra vonatkozó megállapodás, miszerint a II. rendű alperes a felperesi jogelődnek, illetve tagjainak részesedést biztosít az általa alapított I. rendű alperesben. Arra is helyesen mutatott rá az I. rendű és II. rendű alperes, hogy a szerződésmódosításra csak jogi érdeksérelem esetén van lehetőség, ugyanakkor az elsőfokú bíróság a bérleti szerződést pusztán gazdasági és üzleti okból módosította. [24] Abban is egyetértett az I. rendű és II. rendű alperessel, hogy a régi Ptk.
3. §-a alapján kizárólag a bérleti szerződés módosítása lehetséges, és kizárt annak megszüntetése. Érvelése szerint a felek tartós jogviszonyában előfordulhat, hogy a konkrét szerződéses feltételeket megalapozó körülmények megváltoznak, és emiatt a szerződésben eredetileg meghatározott jogok és kötelezettségek egyensúlya megbomlik, ennek következtében a szerződés tartalma sérti valamelyik fél lényeges és a jog által védett érdekét. A szerződés bírósági úton történő módosítása ilyenkor lehetőséget ad a szerződés életben tartására és a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítása érdekében a felek jogos érdekeinek figyelembevétele mellett kivételesen a szerződésben szabályozott jogok és kötelezettségek a bíróság által megváltoztathatók, azonban annak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának. A régi Ptk.
4. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén is csak a szerződésben részes felek jogait és kötelezettségeit módosíthatta volna az elsőfokú bíróság, a bérleti szerződés időtartamának a szerződés megszűnését eredményező módosítására nem volt lehetősége. Mindezekre tekintettel a felperes harmadlagos keresete teljes mértékben alaptalan. [25] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a bérleti szerződés időtartamának módosítására vonatkozó kereseti kérelem alaptalansága folytán a tulajdonostársak közötti használati viszonyok szabályozására vonatkozó felperesi fellebbezési kérelem elbírálása okafogyottá vált. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [26] A felperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet, és ugyanabban a beadványban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. [27] Felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint [a polgári perrendtartásról szóló
5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
6. §

(3)bekezdés] – a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését, az I. rendű és II. rendű alperessel szembeni harmadlagos keresetének helyt adó (a bérleti szerződés lejárati időpontját az ítélethozatal napjára módosító és a közös tulajdonú ingatlan használatát szabályozó) határozat hozatalát kérte. [28] Álláspontja szerint a jogerős ítéletnek a bérleti szerződés lejárata módosítása iránti keresetet elutasító rendelkezése sérti a régi Ptk. 295. §-át, 208. §

(3)bekezdését,

1. §-át és a Ptk. 5:
2. §

(2)bekezdését, míg az ingatlan használatának szabályozása iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezése sérti a Ptk. 5:74. §-át és 5:79. §

(3)bekezdését. [29] Előadta: az elsőfokú bíróság helytállóan módosította a bérleti szerződés időtartamát, azonban keresete teljesítését az elsődleges és másodlagos keresetében megjelölt jogcímek is megalapozták. A másodfokú bíróság téves jogi következtetés levonásával változtatta meg az elsőfokú ítéletnek a régi Ptk.

1. §-án alapuló rendelkezését, továbbá mindkét bíróság téves jogi következtetés levonásával utasította el a használat szabályozása iránti keresetrészt. [30] Szerinte az elsődleges kereset vonatkozásában alaptalanul állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy bővebb körben kérte a taggyűlés döntését, mint ahogyan a bérleti szerződés tartalma indokolta volna. A másodlagos kereset vonatkozásában pedig azért téves a jogi álláspontja, mert a régi Ptk.
2. §-a szövegéből nem következik olyan szűkítő értelmezés, miszerint az előszerződésnek nem lehet tárgya egy meglévő szerződést módosító szerződés megkötésére történő kötelezettségvállalás. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 7 [31] A felperes régi Ptk.
3. §-ára alapított harmadlagos keresete vonatkozásában előadott felülvizsgálati érvelése szerint téves a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy az elsőfokú bíróság a bérbeadási üzleti tevékenység eredményességének hiányát tekintette az utóbb beállott, előre nem látható változásnak. Az elsőfokú bíróság ettől eltérően annak tulajdonított jelentőséget, hogy az I. rendű alperes nem is törekedett a bérlemény gazdaságos üzemeltetésére, ténylegesen a III. rendű és IV. rendű alperes magáncélú használata valósult meg. Arra is tévesen következtetett a másodfokú bíróság, hogy az érdemi üzleti haszonra törekvés hiánya a bérleti jogviszonyon kívül álló körülmény amiatt, hogy a bérleti szerződés a turisztikai bérbeadás eredményéből nem részesíti a bérbeadót. Nézete szerint a másodfokú bíróság indokolás nélkül mellőzte ebben a körben az elsőfokú bíróság helytálló, nem cáfolt bizonyítékokon alapuló következtetését, miszerint a felek nyilatkozataiból, és a tanúvallomásokból megállapíthatóan a perbeli ingatlan megvásárlásával és bérbeadásával az ingatlanon álló épületek felújítása, jövedelmező célú hasznosítása volt a felek elsődleges szándéka; a felek nem a bérleti díjból, hanem az üzemeltetésből remélték a hasznot. [32] Rámutatott: a 2009 februári „előszerződésben” vállaltakra tekintettel lépett be az I. rendű alperesbe, mivel a felek eredeti szándéka arra irányult, hogy az ingatlan hasznosításából származó társasági eredmény útján realizálják az ingatlan hasznosításának, hasznai szedésének jogából származó ellenértéket. A társaság nyereséges üzemeltetésére való szándék hiánya azonban ellehetetlenítette az osztalékfizetést, illetve a törzstőkén felüli vagyon felhalmozását. Emellett a további harmincöt évig szóló bérleti időtartam azt is akadályozza, hogy maga használja vagy hasznosítsa az ingatlanát. A bérlet további fenntartása ehhez képest a tulajdonjogból származó részjogosítványai elvonását eredményezné, beláthatatlan időre megfosztaná az ingatlanától, amely álláspontja szerint kétségtelenül jogi érdeksérelemnek minősül. [33] Álláspontja szerint a másodfokú bíróságnak az a következtetése is téves, hogy kizárt a bérleti szerződés olyan bírói módosítása, amely a szerződés megszűnéséhez vezet. Előadta: a szerződések fennmaradásához és teljesítéséhez fűződő érdek a szerződéssel elérni kívánt célhoz kötött, azzal együtt értelmezendő. A jelen esetben a bérbeadónak és a bérlőnek is az volt a célja, hogy az eleve haszonszerzésre létrejött gazdasági társaság útján hasznot hajtó turisztikai szálláskiadási tevékenység keretében hasznosítsa az ingatlant. A perbeli ingatlan magáncélú használata és az érdemi eredményre való törekvés hiánya ugyanakkor arra utal, hogy már egyik fél részéről sem áll fenn ez a szándék, a szerződéses jogviszony fenntartása az I. rendű és II. rendű alpereseknek sem érdeke. A bérleti szerződés megszűnése esetére kialakítandó használati rend biztosítaná a II. rendű alperes számára, hogy a saját tulajdoni hányadának az I. rendű alperes részére történő bérbeadásával a panzió üzemeltethető legyen. Valós szándék esetén folytatható volna a turisztikai bérbeadás, hiszen a panzió épülete és a tevékenység folytatásához szükséges egyéb építmények a II. rendű alperes használatába kerülő területrészre esnének. Az a körülmény, hogy az I. rendű és II. rendű alperes a veszteségesség ellenére ragaszkodik a bérleti szerződés fenntartásához, jól mutatja: céljuk az üzleti tevékenységnek leplezett magáncélú használat tovább folytatása érdekében az ingatlan „bebiztosítása”. [34] Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság nem adta indokát a jogerős ítéletben az elsőfokú ítéletben felhívott Pfv.21.616/2008/
4. számú „közzétett kúriai határozattól” való eltérésnek. E határozat szívességi használati szerződésen alapult. A jelen ügyben a bérleti díj összege szimbolikus, ezért a két eset szerinte analóg, továbbá a közzétett határozatban foglalt az az iránymutatás is irányadó, amely szerint a lényegesen nagyobb érdeksérelmet elszenvedő féltől nem várható el a szerződéses jogviszony mindenáron való fennmaradása. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 8 [35] Arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság időelőttiség, a másodfokú bíróság a bérlet fenntartásából eredő okafogyottság miatt jogszabálysértően utasította el az ingatlan használatának szabályozására irányuló keresetét. E körben az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a
5. június 24-i szerződés két megállapodást (a bérleti szerződés módosítása és az ingatlan használati megosztása) tartalmaz. A felperes és a II. rendű alperes egymás közötti jogviszonyában létrejött használati megállapodás érvényességéhez nem szükséges az I. rendű alperes taggyűlésének hozzájárulása. [36] A felperes megállapíthatónak tartotta az ingatlan használatának végleges jellegű megosztására vonatkozó egybehangzó tulajdonosi akarat létét. Álláspontja az volt, hogy a szerződő felek képviselőinek előzményi perben tett nyilatkozata alátámasztja a használat megosztásáról történt megállapodás tényét. [37] Érvelése értelmében nem időelőtti a használat bíróság általi rendezése. A Ptk. 5:
6. §

(3)bekezdése értelmében éppen a formális határozat hiánya alapozza meg a bírósági szabályozás lehetőségét. A II. rendű alperes az írásbeli megkeresésekre adott válaszában a megosztást elutasította, az arra irányuló kereset elutasítását kérte, amellyel kinyilvánította azt az akaratát, hogy nem fogadja el az általa javasolt megosztást. Ezzel megnyílt annak lehetősége, hogy a bérlet megszűnésével a használat szabályozását kérje. [38] Az elsőfokú ítélet [149] bekezdésében rögzített azt a megállapítást sem tartotta megalapozottnak, miszerint egyebekben a felek között a használat kérdésében nem történt egyeztetés, arra ugyanis sor került, azonban szótöbbséges megállapodás nem jött létre. [39] A felperes hangsúlyozta, hogy az általa igényelt használati rend megfelel a tulajdonos jogelődök kinyilvánított akaratának és a II. rendű alperes turisztikai hasznosításhoz fűződő érdekeit sem sérti. [40] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme érdemben nem vizsgálható. Álláspontja szerint a jelen ügy vagyonjogi pernek minősül, amelynek értéke meghatározható. Keresetlevelében a felperes a Pp. 21. §

(2)bekezdés b) pontja alapján 600.000 forintban jelölte meg a pertárgyértéket, amit az eljárt bíróságok nem kifogásoltak. A jelen ügyben ezért érvényesül az ötmillió forintos értékhatárra vonatkozó korlátozás, így a Kúriának el kellett volna bírálnia a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmét. [41] Az I. rendű és II. rendű alperes érdemi felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Nézetük szerint a jogerős ítélet nem jogszabálysértő. [42] Rámutattak: a Pp. 407. §

(1)bekezdésében foglaltak ellenére a felülvizsgálati kérelem számos ponton érinti az elsőfokú ítélet első fokon jogerőre emelkedett rendelkezéseit és indokolását, valamint a használat rendezésével kapcsolatban pusztán az elsőfokú ítélet tekintetében tartalmaz jogi érvelést. A felperes nem adta elő, hogy a jogerős ítéletben foglaltakat mely okból tartja jogszabálysértőnek, ezért felülvizsgálati kérelme a használat rendezése körében érdemi elbírálásra alkalmatlan. [43] A Pp. 2. §

(2)bekezdésére utalással arra is kitértek, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében nem kérte az első-, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, ezért, ha a Kúria nem értene egyet az első-, vagy a másodfokú ítéletben megállapított anyagi jogi minősítéssel, a felülvizsgálati kérelemhez való kötöttség okán hivatalból nem utasíthatja az első-, vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára. [44] Érdemben nem vizsgálhatónak tartották a

1. június 24-i szerződéssel kapcsolatos hivatkozást, mert az elsőfokú eljárásban előadottakhoz képest új ténynek és új jogi érvelésnek minősül az, hogy a szerződés két megállapodást tartalmaz, amelyek közül a használati Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 9 megállapodás érvényességéhez nem szükséges az I. rendű alperes taggyűlésének hozzájárulása. [45] Előadták továbbá, hogy a Pfv.21.616/2008/
2. számú határozat nem minősül közzétett határozatnak, valamint hiányzik a két határozat közötti ügyazonosság: a határozatok alapjául szolgáló tényállás teljes mértékben eltér, jogkérdésben való eltérés nem állapítható meg. [46] Szerintük felülvizsgálati kérelmében a felperes nem indokolta meg, mely tények, jognyilatkozatok alapozzák meg a Ptké.
3. §-ának alkalmazhatóságát. Nem jelölt meg olyan logikátlanságot, kirívó okszerűtlenséget vagy iratellenességet, amely alapján a jogerős ítélet érdemi felülvizsgálata lehetséges lenne. A régi Ptk.
4. §-a alapján történő szerződésmódosításhoz szükséges konjunktív feltételek nem állnak fenn. A felperes felülvizsgálati kérelmében valótlanul állította a perbeli ingatlan magáncélú használatát, valamint az érdemi eredményre való törekvés hiányát. Nem bizonyított olyan konkrét körülményt, amely a bérleti szerződés megkötéséhez képest utólag megváltozott volna a felek jogviszonyában, és amely ekként alapul szolgálhatna a bérleti szerződés bírói úton történő módosításához. Keresetében nem az I. rendű alperes gazdasági tevékenységének veszteséges jellegére tekintettel kérte a szerződés módosítását. A jelen per az I. rendű alperes tagjainak társasági jogviszonyához semmilyen módon nem kapcsolódik. A bérleti szerződés a felek bérleti jogviszonyából eredő jogi sérelem esetén volna módosítható. E körben a bírói gyakorlatra (BH
5. 123., BH
6. 118., BH
7. 670., BH
8. 145., Legfelsőbb Bíróság Gf.I.30.197/1991.) is hivatkoztak. [47] Az I. rendű és II. rendű alperes kiemelte továbbá: a régi Ptk.
9. §-a szerinti szerződésmódosítás lehetőségének éppen az a célja, hogy a szerződés továbbra is fennmaradjon. Ezt támasztja alá álláspontjuk szerint a Kúria Pfv.21.994/2014/7., a Legfelsőbb Bíróság Pfv.20.204/2009/3., a Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.123/2011/
10. és a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.451/2012/
11. számú határozata. [48] Nézetük szerint a felperes használati igénye a Ptk. 5:
12. §

(1)bekezdésébe, valamint az 5:79. §

(3)bekezdésébe ütközik. A bérleti szerződés rendezi az ingatlan használatát. Így a felek nem hozhattak volna olyan tartalmú határozatot, amellyel az I. rendű alperes használati jogát elvonják. A bíróságtól kizárólag abban az esetben kérhető a használat rendezése, ha valamely tulajdonos kezdeményezése ellenére a tulajdonostársak nem hoznak határozatot, vagy a határozat az okszerű gazdálkodást sérti. Helytállóan állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy a bérleti szerződés időtartamának módosítására vonatkozó kereseti kérelem alaptalansága folytán a tulajdonostársak közötti használati viszonyok szabályozására vonatkozó felperesi fellebbezési kérelem elbírálása okafogyottá vált. [49] Megjegyezték: a felperes nem terjesztett elő földmérő által készített használati megosztási vázrajzot, valamint nem igazolta rendelkezési jogát a kizárólagos használata alá vonni kívánt területrészen található felépítmények tekintetében, így a használat rendezésére irányuló kereseti kérelme határozatlan és végrehajthatatlan is. A Kúria döntése és jogi indokai [50] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmének elbírálása szükségtelen volt. A pertárgy értékének számítását a Pp. 21. §-a szabályozza. A Pp. 21. §

(1)bekezdésében rögzített általános szabály szerint a pertárgyérték a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg. A Pp. 21. §

(2)bekezdése egyes pertípusok esetében határozza meg a keresettel érvényesített követelés vagy jog értékét. Olyan igényekre azonban, amelyek értéke nem határozható meg, a Pp. külön nem határoz meg pertárgyértéket. A felperes vagyonában a per kimenetelétől függően bekövetkező értékváltozás pontosan nem kiszámítható, és – az érdemben vizsgálható felülvizsgálati hivatkozásaival érintett harmadlagos, bírósági úton történő szerződésmódosítás iránti kereseti Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 10 igényét tekintve (amely a pertárgyérték meghatározása tekintetében eltér a per korábbi eljárási szakaiban érvényesített további kereseteitől) – a per nem tartozik a Pp. 21. §

(2)bekezdés b) pontjában szabályozott pertípusok (szerződés létrehozása vagy megszüntetése) közé, ezért a pertárgyérték a Pp. alapján nem meghatározható. Így nem áll fenn a felülvizsgálat kizártságának a Pp. 408. §

(1)bekezdés szerinti esete, amely alapján akkor kizárt a vagyonjogi perben a felülvizsgálat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték, illetve annak a Pp. 21. §

(1)-

(4)bekezdése alapján megállapított értéke az ötmillió forintot nem haladja meg. [51] A felperes felülvizsgálati kérelmének a Pp. 110. §

(3)bekezdése alapján értelmezett tartalmára tekintettel a Kúria mindenekelőtt – precedens határozataiban (például Pfv.20.513/2023/8., Pfv.20.629/2023/5., Pfv.21.043/2022/11., Gfv.30.143/2023/6.), valamint azokkal egyezően az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak a Pp. hatályba lépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/

1. PJE határozat rendelkezései szerint a jelen ügyben is irányadó, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
2. (II. 15.) PK vélemény
3. és
4. pontjában, valamint a hozzájuk fűzött indokolásban adott jogértelmezéssel egyezően – a felülvizsgálati eljárás kereteit és annak jogi természetét rögzíti. [52] A felülvizsgálat nem a per folytatása, nem egyfajta „harmadfokú” eljárás, hanem rendkívüli perorvoslat. Tárgya: a jogerős – azaz a másodfokú – ítélet [Pp.
5. §

(1)bekezdés], amelynek jogszabálysértő voltát a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai [Pp. 423. §

(1)bekezdés] között vizsgálhatja. A Pp. 413. §

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. [53] Lényeges továbbá, hogy a jogerős ítélet csak olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.20.797/2016/11., Gfv.30.373/2022/4.). [54] Mindennek a felperes felülvizsgálati kérelme tekintetében a következők miatt volt többirányú jelentősége. [55] A Pp. a háromtagú pertárgyfogalomra tekintettel a kereset mindhárom elemét (kérelem, jog- és tényalap) együttesen tekinti egy keresetnek, bármelyik elemben való eltérés másik keresetet jelent. Ennek megfelelően a jelen perben a felperesnek egymással eshetőleges viszonyban álló több keresete volt (látszólagos tárgyi keresethalmazat). Az elsődleges és másodlagos kereseteit elutasító elsőfokú döntés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A tulajdonostársak közötti használati viszonyok szabályozása iránti keresetet annak időelőttisége miatt elutasító elsőfokú határozat elleni felperesi fellebbezés elbírálását pedig a másodfokú bíróság okafogyottnak tartotta (emiatt azt érdemben nem vizsgálta), amellyel kapcsolatban az ügy érdemére kiható eljárásjogi szabálysértésre a felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott. Tekintettel arra, hogy a Pp. 406. §

(1)bekezdése értelmében felülvizsgálattal csak a másodfokon jogerőre emelkedett határozat támadható, ezért a Kúria a jognyilatkozat pótlása, a szerződés létrehozása és az ingatlan használatának szabályozása iránti keresetek vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértést érdemben nem vizsgálhatta. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 11 [56] Felülvizsgálati kérelmében a felperes kizárólag anyagi jogi jogszabályhelyeket jelölt meg megsértett jogszabályi rendelkezésekként. A Pfv.21.616/2008/

1. számú határozatban foglaltaktól történt eltéréssel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem tett eleget megfelelően az indokolási kötelezettségének, de felülvizsgálati kérelme nem tartalmazza az ezzel adekvát megsértett eljárásjogi jogszabályi rendelkezés megjelölését, ezért ez a felülvizsgálati hivatkozása sem volt érdemben vizsgálható. A Kúria rámutat továbbá, hogy a felperes jogi álláspontjával ellentétben a hivatkozott határozatot a Legfelsőbb Bíróság hozta, így az a Pp.
2. §

(5)bekezdése értelmében nem minősül „a Kúria közzétett határozatának”. [57] Mindezekre tekintettel a jelen ügyben csak a harmadlagos, a perbeli bérleti szerződés módosítására irányuló keresetet elutasító jogerős határozati rendelkezés jogszabálysértő volta lehetett a felülvizsgálat tárgya; így a Kúria a felperes felülvizsgálati hivatkozásai közül kizárólag a régi Ptk.

1. §-a megsértése vonatkozásában előadottakat vizsgálhatta érdemben. [58] A Kúria rögzíti: a másodfokú bíróság a régi Ptk.
2. §-ára alapított harmadlagos keresetet több, önmagában is elutasításra vezető okból ítélte alaptalannak, ezért a felülvizsgálat eredményességéhez a felperesnek valamennyi elutasítási ok vonatkozásában sikerrel kellett támadnia a jogerős ítéletet. Alaptalanul hivatkozott azonban arra, hogy a jogerős ítéletben foglaltakkal ellentétben nem kizárt a szerződés olyan módosítása, amely annak megszűnéséhez vezet. [59] A felperes e körben előadott álláspontjának alátámasztására a Legfelsőbb Bíróság Pfv.21.616/2008/
3. számú, a Kúria közzétett határozatának a fentebb írtak szerint nem minősülő ítélete nem volt alkalmas, ugyanis az annak
4. oldalán rögzítettek szerint az elbírált ügyben előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem támadta azt, hogy a régi Ptk.
5. §-án alapuló szerződésmódosítás végső soron eredményezheti-e a szerződés megszüntetését a bíróság részéről, ezért ezt a jogkérdést a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva érdemben nem is vizsgálta. [60] A régi Ptk. 241 §-a alapján a bíróság akkor módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. [61] A Kúria már több precedenshatározatában (például: Pfv.21.730/2013/4., Pfv.21.994/2014/7., Pfv.20.718/2021/6., Pfv.21.533/2021/11.) kifejtette, hogy az ekként szabályozott jogintézmény alapja, hogy a szerződést a felek mindig valamilyen elérni kívánt cél érdekében kötik, erre figyelemmel határozzák meg az őket kölcsönösen megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket. Az ennek megfelelően létrejövő tartós jogviszonyukban előfordulhat, hogy megváltoznak a magatartásuktól függetlenül létező, objektív körülmények, amelyekre tekintettel a konkrét szerződéses feltételeket megállapították, és emiatt megbomlik a szerződésben eredetileg meghatározott jogok és kötelezettségek egyensúlya, ezáltal a szerződés tartalma – annak változatlansága esetén – sértené valamelyikük lényeges, jog által védett érdekét. A szerződéskötés után bekövetkező lényeges jogos érdeksérelem egyrészről a szerződés lehetetlenülésének a régi Ptk.
6. §

(1)bekezdésében szabályozott megállapításához vezethet, ami a szerződés megszűnését eredményezi. Másrészről ilyenkor a szerződés bírósági úton való módosításának jogintézménye lehetőséget ad a szerződés életben tartására akként, hogy a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítása érdekében a felek jogos érdekeinek figyelembevétele mellett, kivételesen a szerződésben szabályozott jogok és kötelezettségek a bíróság által megváltoztathatók. A tartalom-meghatározás szabadsága [régi Ptk. 205. §

(1)bekezdés, 200. §

(1)bekezdés] alóli kivételként szabályozott bírósági szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha tartós jogviszony esetén a szerződéskötést követően olyan változás áll be a körülményekben, ami a felek jogait és kötelezettségeit Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 12 jelentősen befolyásolva lényeges érdeksérelmet okoz. A jogok és kötelezettségek szerződő felek általi meghatározásával elérni kívánt szerződéses célt azonban a bíróság nem írhatja felül; a bírósági szerződésmódosításnak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának. A bírósági úton való szerződésmódosítás jogintézményével elérni kívánt jogalkotói cél a szerződés fenntartásával a felet ért lényeges érdeksérelem elhárítása. A bírósági szerződésmódosítás körében a bíróság olyan feltételeket teremt, amelyek között a szerződés fenntartható. [62] Ehhez képest a felperes harmadlagos keresete joghatásában a bírósági szerződésmódosítás jogintézményének fentiekben rögzített céljától – egyúttal korlátjától – eltérően a perbeli szerződéses jogviszony felszámolására irányult. Ennek megfelelően felülvizsgálati kérelmében a felperes sem hivatkozott arra, hogy a szerződés fennmaradása mellett is helyreállítható volna a felek közötti érdekegyensúly. A régi Ptk. 241. §-ára alapított kereset azonban a fentebb kifejtettek szerint nem vezethet a szerződés megszűnéséhez, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperesnek ezt a keresetét. [63] A Kúria által érdemben vizsgált elutasítási ok tekintetében a felperes felülvizsgálati kérelme alaptalannak bizonyult, ezért – az [58] bekezdésben foglaltak miatt – a többi elutasítási ok vonatkozásában előadott felülvizsgálati hivatkozás érdemi vizsgálata szükségtelen volt. [64] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Pp. 424. §

(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. [65] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, így a felperes a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján köteles megtéríteni az I. rendű és II. rendű alperes ügyvédi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltségét, amelynek összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, a felszámított összegekben állapította meg. [66] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 376. §

(1)bekezdése alapján – a felperes kérelmére – tárgyaláson bírálta el. [67] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma [68] A tartalom-meghatározás szabadsága [régi Ptk. 205. §

(1)bekezdés, 200. §

(1)bekezdés] alóli kivételként szabályozott bírósági szerződésmódosításra akkor van lehetőség, ha tartós jogviszony esetén a szerződéskötést követően olyan változás áll be a körülményekben, ami a felek jogait és kötelezettségeit jelentősen befolyásolva lényeges érdeksérelmet okoz. A jogok és kötelezettségek szerződő felek általi meghatározásával elérni kívánt szerződéses célt azonban a bíróság nem írhatja felül; a bírósági szerződésmódosításnak meg kell felelnie a szerződés eredeti céljának, a felek szerződéskötéskori akaratának. A bírósági úton való szerződésmódosítás jogintézményével elérni kívánt jogalkotói cél a szerződés fenntartásával a felet ért lényeges érdeksérelem elhárítása. A bírósági szerződésmódosítás körében a bíróság olyan feltételeket teremt, amelyek között a szerződés fenntartható. Záró rész Budapest, 2026. március 10. Kúria I.Pfv.20.781/2025/12/2 13 Dr. Cseh Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Magosi Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró, Dr. Parlagi Mátyás s.k. bíró