← Magyarország

Kfv.37849/2025/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.849/2025/

  1. Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné Dr. Kádár Judit bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Muhi Erika ügyvéd (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Norbert kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Törvényszék
  2. szeptember
  3. napján kelt 16.K.701.051/2025/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás [1] A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő felperes dátum1 napján örökbefogadásra való alkalmassága megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő. Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (a továbbiakban: OGYSZ) Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata (a továbbiakban: TEGYESZ) a dátum2 napján javasolta a felperes alkalmasságának a megállapítását, amelyet az OGYSZ országos igazgatója saját, dátum3 napján kelt levelével együtt továbbította az alpereshez, amelyben arról tájékoztatta, hogy bár a TEGYESZ munkatársai nem azonosítottak olyan tényt, amely a felperes alkalmasságát kizárná, azonban a felperes családi körülményei mérlegelendő kockázatot jelentenek. [2] Az alperes dátum4 napján kelt BP-03/104/00044-5/
  5. számú határozatával megállapította, hogy a felperes 0-6 év kor közötti egészséges vagy egészségügyi problémával küzdő, bármilyen nemű gyermek örökbefogadására nem alkalmas, és alkalmassá nyilvánítás iránti kérelmét elutasította. [3] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte, és előírta, hogy az alperesnek a megismételt eljárás során további eljárási cselekmények mellőzésével, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
  6. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
  7. §

(2a)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell küldenie az iratokat a javaslatával együtt a kijelölt gyámhivatal útján a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek. [4] Az alperes a megismételt eljárásban dátum5 napján kelt BP-03/104/0004430/
  1. számú határozatával megállapította, hogy a felperes 0-6 év kor közötti egészséges vagy egészségügyi problémával küzdő, bármilyen nemű gyermek örökbefogadására nem alkalmas, ezzel egyidejűleg alkalmassá nyilvánítás iránti kérelmét elutasította. A TEGYESZ megállapításainak ismertetését követően kifejtette, hogy kockázatot jelent, hogy a felperes másságát érintő külső, ítélkező magatartásból adódó hatások ellen képes lesz-e kellő védelmet nyújtani önmaga és a leendő örökbefogadott gyermek számára. A traumatizáló hatások, a származási nehézségek az örökbefogadás tényének kitett gyermek életében halmozott kockázatot jelentenek. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 3 [5] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és örökbefogadásra alkalmasságának megállapítását, másodlagosan az alperes határozatának megváltoztatását és az iratok gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek való megküldését, harmadlagosan pedig a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes határozata a bíróság új eljárásra kötelező ítéletében foglaltaknak nem felel meg. Ezen túlmenően eljárásjogi és anyagi jogi előadásokat tett. [6] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Állította, hogy nem követett el olyan eljárási szabálysértést, ami az ügy érdemére kihatott volna. Vitatta továbbá a felperes által előadottakat. A felülvizsgálni kért jogerős ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [8] Megállapította, hogy az alperes súlyosan jogszabálysértően járt el, amikor a megismételt eljárásban további eljárási cselekményeket végzett, mert ez ellentétes volt a bíróság jogerős ítéletében előírtakkal. Az alperes megismételt eljárása tehát nem felelt meg a jogerős ítéletnek, ezért határozata az Ákr.
  2. §
(1)bekezdés f) pontjába ütközött. Előírta, hogy az alperesnek a megismételt eljárás során a további eljárási cselekmények mellőzésével a Gyer. 39. §
(2a)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint meg kell küldenie az iratokat a javaslatával együtt a kijelölt gyámhivatal útján a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek. A felülvizsgálati kérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. [10] Az alperes annak előre bocsátásával, hogy a jogerős ítélettel nem ért egyet, kifejtette, hogy álláspontja szerint a jogerős ítélet jogsértő. E körben hivatkozott az Alaptörvény XVI. cikkére, a Gyvt. 101. §
(6)bekezdésére, a Ptk. 4:121. §
(4)bekezdésére, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóságok szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 7. §
(1)bekezdés a) pontjára, és a Gyer. 39. §
(2a)bekezdésére. [11] Felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ab)alpontjai alapján kérte. A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosításának szükségességét abban látta, hogy a jogerős ítélet olyan joggyakorlat folytatására kötelezi az alperest, amely ellentétes a gyámhivatali eljárás során alkalmazandó jogszabályok tartalmával, illetőleg téves jogértelmezésen alapul. A felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége körében pedig arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélettel érintett Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 4 ügytípus a társadalom egyre szélesebb rétegeit érinti, különösen pedig az örökbefogadásra váró gyermekeket, mindenek felett álló érdekeik érvényesülését. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria értékelte a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel a Kúria az alábbiakat tartja fontosnak kiemelni. [13] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
  2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásnak szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni (Kfv.IV.37.584/2022/2.). A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (Kfv.IV.37.679/2020/2.). [18] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 5 bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. (Kfv.VII.37.017/2023/2.). [19] Az alperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára tekintettel azért kérte a felülvizsgálati kérelme befogadását, mert álláspontja szerint a jogerős ítélet olyan joggyakorlat folytatására kötelezi az alperest, amely ellentétes a gyámhivatali eljárás során alkalmazandó jogszabályok tartalmával, illetőleg téves jogértelmezésen alapul. [20] Az alperes azonban nem fejtette ki, hogy a felülvizsgálati kérelme befogadását a fenti szempont miért és miként tenné indokolttá. Nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve a támadott jogerős ítélet ellentétes jogértelmezése miatt fenyegetne a jogegység megbomlásának veszélye. Nem hivatkozott e körben a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő jogi problémára sem. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletet jogszabálysértőnek tartja, az abban foglaltakkal nem ért egyet. A felülvizsgálati kérelem befogadásának nincs helye a joggyakorlat továbbfejlesztése címén, ha a felmerült jogkérdésben még nem alakult ki bírói joggyakorlat. A Kúria jogegységesítésben megnyilvánuló alkotmányos feladata a meglévő gyakorlat egységesítését jelenti, a Kúria alkotmányos szerepével ütközne, ha azért fogadná be a felülvizsgálati kérelmet, mert megelőző értelmezést kíván adni. {Kfv. IV. 37.484/2023/2. [22] bekezdés}. [21] Indokolt rámutatni arra, hogy a felülvizsgálni kért jogerős ítélet tárgya egy megismételt eljárásban hozott határozat volt, és egységes a bírói gyakorlat abban, hogy ha a megismételt eljárás során a hatóság nem a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása szerint jár el, akkor a közigazgatási határozat megsemmisítése nem mellőzhető. Az ítélet anyagi jogereje azt is kizárja, hogy a bíróság megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását a megismételt eljárás során hozott döntés elleni felülvizsgálat során megváltoztassa (Kfv.IV.37.179/2021/6.). A közigazgatási jogvitában eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása is köti a megismételt eljárásban a közigazgatási szervet. A megismételt eljárás eredményeként hozott határozat jogszerűségét vizsgáló közigazgatási perben a bíróság azt vizsgálja, hogy az új eljárásra kötelező ítéleti iránymutatásnak a közigazgatási szerv eleget tett-e (Kfv.II.37.470/2022/8.). Mivel az alapítéletben szereplő iránymutatás tartalma és jogszerűsége az új eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek nem tárgya, azt is jelenti, hogy a bíróság sem vizsgálhatja annak tartalmát, sem jogszerűségét, csupán azt, hogy az abban foglaltakat az alperes a megismételt eljárásban teljesítette-e (Kfv.VII.45.029/2023/16.). [22] A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 2. §
(1)bekezdése szerint „A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen döntenek”. Ennek megvalósítását szolgálja a közigazgatási perben hozott döntéshez (is) fűződő anyagi jogerőhatás. Az anyagi jogerő alapján a döntésben foglaltakat mindenkinek irányadónak kell tekintenie, az abban szereplő jogok és kötelességek tárgyában ítélt dolog (res iudicata) keletkezik, azok többé már nem tehetők vitássá, végérvényessé válnak. Erre figyelemmel rögzíti a Kp. 97. §
(4)bekezdése, hogy a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket (Kfv.I.35.251/2020/7.). [23] Az alperes a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége okán is kérte a felülvizsgálati eljárás lefolytatását. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. A jogkérdés Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 6 társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha az olyan, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (Kfv.IV.37.960/2020/2.). [24] Mindez azt jelenti, hogy a bíróság adott ügyben elfoglalt jogi álláspontja ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson (Kfv.III.37.778/2020/2.). [25] A felülvizsgálati kérelemben a jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét abban látta az alperes, hogy ügytípus a társadalom egyre szélesebb rétegeit érinti, különösen pedig az örökbefogadásra váró gyermekeket, mindenek felett álló érdekeik érvényesülését. [26] A Kúria emlékeztet a jogerős ítélettel elrendelt megismételt eljárásokban az anyagi jogerőhatásból következő, fentiekben ismertetett döntési korlátokra. A jogerős ítéletben meghatározott, alperes által vitatott iránymutatás azonban kizárólag a megismételt eljárásra vonatkozik, az az egyedi ügyön túlmutató elvi jelentőséggel sem bír. [27] A Kúria a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [28] A felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Záró rész [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [30] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. január
  3. Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Hajas Barnabás sk. előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.849/2025/4-1 Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7 Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.