A határozat elvi tartalma: Eljáró közigazgatási szerv kijelölése zajvédelmi hatósági ügyben. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.K.700.228/2025/
- Bács -Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (közigazgatási szerv1 címe) A kijelölést kérő közigazgatási szerv: A kijelölést kérő képviselője: Csókási Anita Ágnes főosztályvezető A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv: Kiskunfélegyházi Polgármesteri Jegyzője (közigazgatási szerv2 címe) A hatásköri vitában érintett másik közigazgatási szerv képviselője: dr. Füstös Magdolna aljegyző A negatív hatásköri összeütközés tárgya: zajvédelmi hatósági ügy Hivatal V é g z é s: A Fővárosi Ítélőtábla eljáró közigazgatási szervként a Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét jelöli ki. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A kijelölés alapjául szolgáló tényállás [1] A cég1 (a továbbiakban: Bt.) a helység1 Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1/1 arányú tulajdonában álló cím1 szám alatti ingatlanon konyha1 elnevezéssel 6:00 - 15:00 óra között vendéglátó egységet üzemeltet. A Bt. cégkivonat szerinti főtevékenysége a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 25) 56 kódszám alá, és azon belül 56.22 kódszámhoz tartozó úgynevezett „Szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás”. [2]
- február
- napján a helység1 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez érkezett lakossági bejelentésben foglaltak szerint a fenti ingatlanon működő ipari konyha a lakók nyugalmát és pihenését zavarja. A tehergépjárművek állandó mozgása, a tolatást kísérő csipogó hangok, a rakodás közben keletkező zajhatások, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.228/2025/3 2 szellőzőrendszer folyamatos zaja különösen az éjszakai és hajnali órákban zavaró, az épületek közötti akusztikai sajátosságok miatt a hangok tovább erősödnek, fokozva a lakók terhelését. A konyha működése rendszeresen a hajnali órákban (6:00 óra előtt) zajlik, megfosztva ezzel a környék lakóit az éjszakai pihenés lehetőségétől, a teherautók hajnali 2-3 órakor érkeznek, rakodási zajjal ébresztve a lakókat, a téli időszakban a zavaró hatások zárt ablakok mellett is jelentősek, azonban a nyári hónapokban nyitott ablakok mellett ezek a negatív hatások elviselhetetlen mértékben fokozódnak. [3] A helység1 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Jegyzője a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/
- (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet)
- sz. melléklete (56 kódszámú tevékenység) szerinti hatáskörébe tartozó ügyben az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(4)bekezdése alapján az eljárásból való kizárását kérte; a kijelölést kérő annak lefolytatására végül a hatásköri vitában érintett másik felet, azaz a Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét (a továbbiakban: Jegyző) jelölte ki. [4] A Jegyző a szám1 ügyiratszámú végzésével a lakossági bejelentést (panaszügyet) – hatáskör hiánya miatt – a kijelölést kérőhöz áttette, rögzítve, hogy a panaszos által sérelmezett tehergépjárművek mozgása, tolatása, rakodás (a továbbiakban: panaszolt tevékenységek) a konyha nyitvatartási idején (6:00-15:00) kívül történnek, és a TEÁOR 25 522 kódszám alá tartoznak, elsősorban 5224 - Rakománykezelés és az 5226 - Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás kategóriába sorolhatók be, mely tevékenységekre a Zajrendelet 4. §
(1)bekezdése és
- számú melléklete nem állapít meg jegyzői hatáskört; az eljárás lefolytatására a
- §
(3)bekezdés és a környezetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 624/2022. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján a kijelölést kérő jogosult. [5] A kijelölést kérő a szám2 iktatószámú végzésével hatásköre hiányát állapította meg. Hivatkozott a helység1 Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjének szám3 ügyiratszámú levelére, miszerint a panaszolt tevékenységek a Zajrendelet
- § i) bekezdésére is figyelemmel az üzemeltető Bt. vendéglátás főtevékenységéhez kapcsolódnak, a Bt. cégkivonata nem tartalmaz a Jegyző által hivatkozott TEÁOR 25 522 kódszámú csoport alá tartozó 5224, illetve 5226 kódszámú tevékenységeket. A vendéglátással kapcsolatos gazdasági tevékenységek a Zajrendelet
- számú melléklete szerint pedig a jegyző hatáskörébe tartoznak, ezért a panasz kivizsgálására ő rendelkezik hatáskörrel. [6] A felek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre. A közigazgatási szerv kijelölése iránti kérelem Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.228/2025/3 3 [7] A kijelölést kérő – a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)-
(2)bekezdéseire alapítottan – a hatáskörrel rendelkező szerv kijelölését kérte. Érvelése szerint a Zajrendelet
- § i) pontjára is figyelemmel a panaszolt tevékenységek a vendéglátás főtevékenységhez kapcsolódónak, melyre az
- számú melléklet jegyzői hatáskört állapít meg. A Fővárosi Ítélőtábla döntésének indokai [8] A Fővárosi Ítélőtábla a Kp.
- §
(5)bekezdése folytán alkalmazandó 124. §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül járt el. [9] A közigazgatási szerv kijelölése iránti eljárás előfeltétele az Ákr.
- §-a szerinti egyeztetés lefolytatása [Kúria K.VI.39.116/2022/
- számú végzése], melynek a kijelölést kérő eleget tett azzal, hogy megkísérelte az egyeztetés lefolytatását, melynek eredménytelensége azonban nem képezte akadályát a hatásköri vita eldöntésének. Fentiek alapján az ítélőtábla az ügy egyedi jellemzőit és a jogvita elintézésének előmozdítását figyelembe véve a kijelölési kérelmet érdemben az alábbiak szerint bírálta el. [10] A Zajrendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja szerint zaj- és rezgésvédelmi ügyekben a hatósági jogkört – a
(3)-
(4)bekezdésben foglalt kivételekkel – a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző gyakorolja az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek esetében. Ugyanezen szakasz
(3)bekezdés a) pontja szerint a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja a hatósági jogkört, az
(1)bekezdés hatálya alá nem tartozó minden egyéb létesítmény, berendezés és tevékenység, továbbá az 1. számú mellékletben felsorolt és az egyéb tevékenységek ugyanazon a telephelyen történő együttes végzése esetén. [11] A Zajrendelet 1. számú melléklete a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozását NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3073/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint határozza meg, ami a vendéglátással kapcsolatos tevékenységet tartalmazza, azonban a rakománykezelés, illetve az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás a felsorolásnak nem része. Megemlítendő, hogy az osztályozási rendszert az Európai Bizottság (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló rendelete módosította, melynek következtében 2025. január 1. napjától a NACE Rev. 2.1. osztályozási rendszer hatályos, melynek magyar megfelelője a TEÁOR 25, ez alkalmazandó a gazdasági tevékenységek fő tevékenységének meghatározására, a gazdasági és társadalmi mutatók számításánál, valamint a statisztikai adatok publikálásánál. Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.228/2025/3 4 [12] A negatív hatásköri vitával érintett közigazgatási szervek közötti ellentétes álláspont alapja a panaszolt tevékenységből származó zajforrás minősítése (besorolása). Nem vitatott, hogy a panaszolt tevékenység jellegéből adódóan nyilvánvalóan szolgáltatáshoz társul, ezért a Zajrendelet 2. §
- i)pontjának értelmezése vált szükségessé, arra is kiterjedően, hogy a kijelölési kérelemben azonosított zajforrás a vendéglátás főtevékenységhez kapcsolódik és ezáltal a jegyző hatáskörébe tartozik, avagy az 52.24, illetve 52.26 kódszámú tevékenységek alá sorolható 1. számú mellékletben nem szereplő vagy olyan – a vendéglátással együtt végzett – többlettevékenyég, ami környezetvédelmi hatósági hatáskört teremt. [13] A kiindulópontot az képezte, hogy a Bt. cégjegyzékben szereplő tevékenységei között a rakománykezelés és az egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás nem szerepel. A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a gazdasági tevékenységek egyes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR ’25) elemeinek tartalmi meghatározása szerint (https:/www.ksh.hu/docs/osztalyozasok/teaor/teaor25_tartalom.pdf) a 521 raktározás, tárolás, illetve azon belül 52.24 rakománykezelés szakágazatba az áru és poggyász be- és kirakodása, rakodási tevékenység, vasúti tehervagon be- és kirakodása, rakománykezelési tevékenységhez teherhordó daru vagy billenődaru bérbeadása és lízingje, rakományok mozgatása ipari területeken, jellemzően olyan szállítóeszközzel, amely nem alkalmas a közforgalom számára megnyitott utakon való használatra. Nem tartozik ebbe az ágazatba tárgyak szállítása vagy mozgatása ipari üzemen belül, díjazás ellenében vagy szerződés alapján, ha közutat használnak, terminállétesítmények üzemeltetése, áruszállítási szolgáltatás közvetítése. A 522 szállítást kiegészítő tevékenység és azon belül 52.26 - Egyéb, szállítást kiegészítő szolgáltatás szakágazatba - fuvarokmány és fuvarlevél kiállítása és beszerzése – vámügynöki tevékenység – multimodális és kombinált vasúti, közúti, vízi vagy légi (intermodális) szállítási tevékenység szervezése a feladó vagy a címzett nevében – csoportos és egyéni szállítmány szervezése és továbbítása az ügyfél nevében. Szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás szakágazatba (56.22) tartozik az üzemi étkeztetési szolgáltatás, azaz a megrendelővel, igénybe vevővel kötött szerződésen alapuló ételszolgáltatás, meghatározott időtartamra. Idetartozik még a koncessziós szerződés alapján működő étkeztetés, például sport- és hasonló létesítményekben. Az étel elkészítése történhet közvetlenül a megrendelő szervezet telephelyén vagy a központi egységben. [14] Az osztályozási elemek tartalmi meghatározásából leszögezhető, hogy a rakománykezelés és az egyéb, szállítást kiegészítő tevékenység önálló munkafolyamatot foglal magába; az nem egyéb tevékenység vagy szolgáltatás végzését segíti elő (tehát annak nem egy járulékos eleme), hanem lényegében ez a fő funkció. A panaszolt tevékenyégek ezen meghatározásra vetítéséből az következik, hogy Bt. esetében ilyen különálló tevékenység nem körvonalazódik, mivel a zajhatások a vendéglátó funkció ellátásából [az ahhoz szükséges alapanyagok ingatlanra juttatásából (szállításából), a szellőzőrendszer és a konyhai működésből] származnak. [15] A Zajrendelet 2. §
- i)pontja szerint üzemi zaj- vagy rezgésforrás: az e),
- f)és
- h)pontokban felsorolt tevékenységek kivételével a környezeti zajt, rezgést előidéző, termelő, szolgáltató tevékenység, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a termelő, szolgáltató tevékenységhez Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.228/2025/3 5 kapcsolódó, telephelyen belüli – közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő – járműhasználat, járműmozgás, rakodás. [16] A Zajrendelet 2. §
- i)pontja az üzemi zaj- vagy rezgésforrás definícióját adja meg. Ezen elnevezés szerinti zajforrás szolgáltatáshoz kapcsolódik, a vendéglátás tipikusan ilyen tevékenységnek minősül. A normaszövegben lévő „vagylagos fordulat” nyelvtani értelmezésével pedig arra a következtetésre lehet jutni, hogy a szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó járműhasználat, járműmozgás, rakodás is e fogalommeghatározás részét képezi, másképpen fogalmazva amennyiben a tehergépjárművek mozgása, az abból történő ki-és berakodás a vendéglátó egység működéséhez kötődik, tulajdonképpen annak egyik munkamozzanata, függetlenül attól, hogy azt nem a nyitvatartási időn belül végzik, üzemi zaj-vagy rezgésforrásként értékelhető. Kiemelendő, hogy e definíció további két feltételt is tartalmaz, miszerint a zajforrásnak telephelyen belülinek és közlekedési célú tevékenységnek nem minősülőnek kell lennie, melyre nézve azon túlmenően, hogy adat nem állt rendelkezésre, a kijelölési eljárásban lévő felek nem hivatkoztak, így azt nem kellett vizsgálni. [17] Az ítélőtábla a Zajrendelet 2. §
- i)pontjához kapcsolódó felsőbírósági gyakorlatot is áttekintette, e körben utal a Kúria Kfv.VI.37.249/2022/4. számú ítéletére, mely az üzemi zajforrás szolgáltató tevékenységhez való tartozásának elemzését szintén a fenti szempontok mentén végezte el. [18] A Zajrendeletnek a környezetvédelmi hatóság kijelöléséről rendelkező 4. §-a kógens módon meghatározza a helyi (jegyzői, főjegyzői) és a területi (kormányhivatal) környezetvédelmi hatóság hatáskörét. A panaszolt tevékenységek fenti elhatárolása alapján megállapítható, hogy a zaj a Zajrendelet 1. számú mellékletében szereplő vendéglátó tevékenységgel kapcsolatos, mely esetben az elsőfokú zaj és rezgésvédelmi hatáskört az illetékes jegyző gyakorolja. [19] Az ítélőtábla megállapította, hogy a Zajrendelet 1. számú melléklete szerinti vendéglátó tevekénységgel kapcsolatos zajvédelmi ügyben 4.§
(1)bekezdés a) pontja alapján a hatósági jogkört a Jegyző gyakorolja. [20] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla – a Kp. 12. §
(2)bekezdés a) pontja, és a 154. §
(3)bekezdése alapján – eljáró közigazgatási szervként a Kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatal Jegyzőjét jelölte ki. [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés w) pontja alapján illetékmentes. Fővárosi Ítélőtábla 4.K.700.228/2025/3 6 [22] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(1)bekezdése, a perújítás lehetőségét a Kp. 154. §
(4)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
- július
- dr. Kecskés Zsófia s.k. a tanács elnöke, előadó dr. Szeles Balázs György s.k. bíró dr. Farkas Ervin s.k. bíró