← Magyarország

Mpkf.35021/2021/12 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A keresetlevél visszautasítása indokolt, amennyiben a követelés egy része ítélt dolognak minősül. Ebben az esetben szükségtelen a keresetlevél egyéb hiányosságának érdemi értékelése. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Mpkf.35.021/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes1 (felperes címe1) felperesnek – a Alperes1 (alperes címe.) alperes ellen cafeteria megfizetése tárgyában indult perében a Fővárosi Törvényszék 9.M.71.441/2020/
  2. számú végzésével szemben a felperes által
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi végzést: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság végzése és az általa megállapított tényállás [1] A Fővárosi Törvényszék a
  4. december
  5. 9.M.71.441/2020/
  6. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította. napján hozott [2] Végzése indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a jogi képviselő nélkül eljáró felperes
  7. október 14-én terjesztett elő keresetlevelet elmaradt cafeteria különbözetének megfizetése iránt. Igényét az
  8. február
  9. és
  10. augusztus
  11. napja közötti időszakra terjesztette elő. [3] Az elsőfokú bíróság a felperest a 9.M.71.441/2020/
  12. számú végzésében a keresetlevél hiányosságainak pótlására hívta fel. A felperes részére a végzés szabályszerűen kézbesítve lett
  13. december 9-én. A felperes az ezt követően előterjesztett beadványában a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.634.844/2013/
  14. számú ítéletére, illetve 6.Mf.680.094/2018/
  15. számú ítéleteire hivatkozva kifejtette, hogy a bíróság
  16. évre 291.800 forint cafeteria megfizetésére kötelezte az alperest, az igénye ezzel függött össze a további évekre vonatkozóan is. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.021/2021/12 2 [4] Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 2.M.1315/
  17. számú ügyben már érdemben döntött a felperes cafeteria iránti igényéről. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 49.Mf.634.844/2013/
  18. számú határozatával a cafeteria tekintetében helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését, mely alapján az alperes 291.800 forint béren kívüli juttatás megfizetésére volt köteles. [5] Az elsőfokú bíróság erre figyelemmel azt állapította meg, hogy a felperes keresetében érvényesített igényt részben a bíróság már korábban jogerősen elbírálta. Erre tekintettel a Polgári perrendtartásról szóló
  19. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  20. §

(1)bekezdés d) pontja és 176. §
(3)bekezdése, illetve 171. §
(1)bekezdés d) pontja alapján a keresetlevelet visszautasította Kifejtette továbbá, hogy a keresetlevél részben történő visszautasítására nincs lehetőség. [6] A keresetlevél hiányosságai kapcsán azt is megállapította, hogy a felperes keresetlevele továbbra is hiányos, mert nem tett eleget teljeskörűen – felhívás ellenére – a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak. Nem adta elő a kereseti kérelmét megalapozó tényeket, nem csatolta a bizonyítékait, illetve indítványokat sem terjesztett elő, nem közölte a pertárgyértéket, a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatokat, melyre tekintettel keresetlevele érdemi elbírálására nem volt alkalmas. [7] Az elsőfokú bíróság a Pp. 178. §
(1)bekezdésére utalva felhívta a felperes figyelmét a keresetlevél ismételt előterjesztése joghatásaira is. A felperes fellebbezése [8] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, mely nyilatkozatát több alkalommal a másodfokú eljárás során pontosított, illetve kiegészített. A felperes fellebbezésében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság hiánypótlásra irányuló felhívásának maradéktalanul és teljeskörűen eleget tett. Megjelölte a korábbi ítéleteket, és azt is, hogy korábban a jogerős határozat, milyen összeg megfizetésére kötelezte az alperest. A törvényesen járó cafeteria kifizetését kérte kifejtve, hogy 2012.,
  1. évre az alperes nem fizette ki a cafeteriát, a megítélt összeget sem. Annak pontos összegét
  2. évre nem tudta meghatározni, mivel az alperes nem adta ki az adatokat. Álláspontja szerint a keresetlevél nem minősült hiányosnak. A felperes hivatkozott a felek között folyamatban volt egyéb perekre is, többek között arra, amelyet a jelen per alperese felperesként indított vele szemben (2.M.537/2014.). [9] A másodfokú eljárásban
  3. január 8-án érkezett beadványában a felperes bejelentette, hogy a VBKJ-s szerződés alapján is megillette a későbbi évekre, 2008., 2009.,
  4. és
  5. évekre a béren kívüli juttatás. Álláspontja szerint az alperes károkozó módon Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.021/2021/12 3 nem szándékozik kifizetni az őt megillető juttatást, amelyet 1.000.000 forint összegben határozott meg
  6. január 1-jével visszamenőleg. A felperes a
  7. május 5-én érkezett és a Fővárosi Ítélőtáblához címzett beadványában arra is nyilatkozott, hogy az igényét nem a Alperes1 vezérigazgatójával, hanem a részvénytársasággal szemben érvényesíti, az ezzel kapcsolatos elsőfokú végzés téves megállapítást tartalmazott. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [10] Az elsőfokú bíróság a tényeket helyesen állapította meg és az irányadó jogszabályok alapján a helytálló következtetések levonásával érdemben helyes döntést hozott. [11] A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésében foglaltak alapján nem látott lehetőséget az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezésére, tekintettel arra, hogy a peradatok egyértelműen alátámasztották, hogy a felperes keresetében érvényesített követelés egy részéről a bíróság jogerős határozatban korábban már rendelkezett, tehát elbírálta a felperesi igény egy részét. Erre a felperes is nyilatkozott a törvényszéki határozat számának megjelölésével. [12] Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan állapította meg, hogy amennyiben a kereset tárgya akár részben, korábban jogerős határozattal elbírálásra került, abban az esetben a bíróság mérlegelés nélkül köteles a keresetlevél visszautasításáról rendelkezni. [13] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság a Pp.
  8. §
(1)bekezdés d) pontja helyes alkalmazásával a megfelelő következtetéseket vonta le és helytállóan utalt a 176. §
(3)bekezdésére is. E szabály alapján amennyiben a keresetlevél valamely részét érinti a visszautasítást megalapozó körülmény, jelen esetben a jogerős elbírálás (ítélt dolog) kérdése, abban az esetben a keresetlevél visszautasításának van helye. [14] Tekintettel arra, hogy a keresetlevél visszautasításának indoka helytálló volt, ezért a másodfokú bíróság mellőzte a keresetlevél egyéb hiányosságaival összefüggő nyilatkozatok, illetve megállapítások értékelését. [15] Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 389. §-a alkalmazásával az elsőfokú bíróság végzését a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [16] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 2.Mpkf.35.021/2021/12 4 [17] A másodfokú bíróság mellőzte az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. Budapest,
  1. május
  2. dr. Orosz Andrea s.k. a tanács elnöke dr. Laczó Adrienn Lilla s.k. előadó bíró dr. Szalai Beatrix s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.