← Magyarország

Kvk.39278/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A területi választási bizottság - főszabály szerint - nem vizsgálhatja azoknak az ajánlásoknak az érvényességét, amelyek vonatkozásában konkrét jogszabálysértést a fellebbezés nem tartalmaz. A Kúria végzése Az ügy száma: Kvk.III.39.278/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró A kérelmező: kérelmező neve, címe A kérelmező képviselője: Staudt Ügyvédi Iroda kérelmező képviselője címe ügyintéző: dr. Staudt Gábor ügyvéd) Az érintett: érintett neve és címe Az érintett képviselője: Dr. Bíró Norbert Tibor ügyvéd érintett képviselő címe Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Pest Megyei Területi Választási Bizottság 2/
  2. (
  3. 04.) számú TVB elnöki határozattal kijavított 19/
  4. (
  5. 03.) számú TVB határozata Rendelkező rész A Kúria a Pest Megyei Területi Választási Bizottság 2/
  6. (
  7. 04.) számú TVB elnöki határozattal kijavított 19/
  8. (
  9. 03.) számú TVB határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (tízezer) forint nemperes eljárási illetéket. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Kúria III.Kvk.39.278/2022/4 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Pest Megye
  10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) a 6/
  11. (II. 25.) számú határozatával az országgyűlési képviselők
  12. évi általános választásán a Megoldás Mozgalom jelölő szervezet jelöltjeként indulni szándékozó érintettet nyilvántartásba vette. [2] E határozattal szemben a kérelmező – aki ugyanebben a választókerületben más szervezetek jelöltjeként nyilvántartásba vett képviselőjelölt – fellebbezést nyújtott be a Pest Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Arra hivatkozott, hogy tudomása szerint ... (a továbbiakban: választópolgár1), valamint ... (a továbbiakban: választópolgár2) személyes adataival visszaéltek, az ő aláírásuk az érintett ajánlóívén hamis. Mindemellett a Pest Megye
  13. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) az érintett ajánlásai között nagy számban talált nem elfogadható ajánlásokat, ami felveti a gyanút, hogy más választópolgár személyes adataival is történt visszaélés. Ezért a kérelmező fellebbezésében annak megállapítását kérte, hogy az ajánlások gyűjtése sértette a választási eljárásról szóló
  14. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
  15. §

(1)bekezdésének a),
  1. c)és
  2. e)pontjában foglalt alapelveket, valamint a Ve. 122. §
(2)bekezdését és büntetőjogi szabályokat is, ezért az ajánlások a Ve. 123. §
(4)bekezdése alapján érvénytelenek. Erre tekintettel kérte az OEVB 6/
  1. (II. 25.) számú határozata megváltoztatását és az érintett nyilvántartásba vételi kérelmének elutasítását, valamint kérte az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzésére utasítani az OEVI-t. [3] Az OEVB 6/
  2. (II. 25.) számú határozatával szemben választópolgár1 is fellebbezést terjesztett elő, amelyben jelezte, hogy a választási informatikai rendszer szerint a 6588K100-as számú ajánlóíven ajánlóként szerepel az érintett vonatkozásában azzal, hogy az ajánlása adateltérés miatt érvénytelen, pedig őt aláírásával nem támogatta. Erre figyelemmel kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását és az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzését. [4] A fenti határozattal szemben választópolgár2 szintén fellebbezéssel élt, amelyben előadta, hogy a választási informatikai rendszer szerint a 6588K135-ös számú ajánlóíven ajánlóként szerepel az érintett vonatkozásában, holott őt ajánlásával nem támogatta. Személyes adataival visszaélés történt, ezért az ajánlás a Ve.
  3. §
(2)bekezdése és 124. §
(4)bekezdése alapján érvénytelen. Ő is kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a nevében leadott ajánlás érvénytelenítését, valamint az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzését. A területi választási bizottság határozata [5] A TVB a külön-külön fellebbezésekkel indult ügyeket a Ve. 217. §
(1)bekezdése alapján egyesítette, majd a Ve. 122. §
(1)bekezdése, 123. §
(4)bekezdése, 125. §
(1)-
(3)bekezdései alapján megállapította, hogy az érintett ajánlásai közül a választópolgár2-nek tulajdonított aláírás érvénytelen. Az érintett 96 ajánlóívet adott le, ebből az OEVI 87-et dolgozott fel. Az ezeken rögzített ajánlások száma 659 volt, amelyekből érvényesnek 504 ajánlás minősült. Erre figyelemmel a TVB megállapította, hogy választópolgár2 ajánlásának érvénytelenítésével az érintettnek 503 érvényes ajánlása maradt, amely elegendő az egyéni választókerületi jelöléshez, ezért a nyilvántartásba vételéről szóló határozat módosítására nem Kúria III.Kvk.39.278/2022/4 3 talált lehetőséget. A fellebbezők azon indítványát, hogy a jelölt ajánlásait ismételten ellenőrizzék le, a TVB nem tartotta indokoltnak, hiszen további jogszabálysértő, érvénytelen ajánlásra vonatkozó bizonyítékot a beadványok nem tartalmaztak. [6] Mindezek alapján a TVB a 19/2022. (03. 03.) számú TVB határozatával – amelynek elírásait utóbb a 2/2022. (03. 04.) számú TVB elnöki határozat kijavította – az OEVB határozatát a Ve. 231. §
(5)bekezdés a) pontjára hivatkozással helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és az érintett nyilatkozata [7] A TVB fenti határozatával szemben a kérelmező nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt kérte, hogy a Kúria ellenőrizze az érintett 6588K123-as, 6588K126-os és 6588K100-as számú ajánlóíveinek hitelességét, érvénytelenítse az általa jelzett személyek ajánlásait. Ennek eredményeként a Ve. 231. §
(5)bekezdés b) pontja alapján a 19/
  1. (
  2. 03.) számú TVB határozatot változtassa meg, és utasítsa vissza az érintett nyilvántartásba vételi kérelmét, mivel az ahhoz szükséges ajánlások gyűjtése a Ve.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. e)pontjában foglalt alapelvek, továbbá a Ve. 122. §
(2)bekezdése, valamint büntetőjogi szabályok megsértésével történt. Az érintett ajánlásai így a Ve. 123. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint érvénytelenek, ebből kifolyólag a
  1. évi országgyűlési választáson való induláshoz szükséges számú ajánlással nem rendelkezik. Ezen felül annak megállapítását is kérte, hogy az eljárt OEVB és TVB megsértette a Ve.
  2. §-át és a Ve.
  3. §
(2)bekezdését, amikor a felmerült aggályok ellenére nem végezte el a kifogásolt ajánlóíveken szereplő ajánlások teljeskörű ellenőrzését. [8] A kérelmező a felülvizsgálati kérelem jogalapjaként a Ve. 223. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontját is megjelölte. [9] Az érintettség igazolása körében előadta, hogy őt az OEVB az 1/2022. (II. 16.) számú határozatával országgyűlési képviselőjelöltként nyilvántartásba vette, és ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatában foglaltakra. [10] A kérelmező szerint a TVB helytelenül járt el a fellebbezések elbírálása során, tekintettel arra, hogy a Ve. 122. §
(6)bekezdéséből – amely előírja, hogy az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személynek fel kell tüntetnie nevét, személyi azonosítóját vagy személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát és aláírását – az következik, hogy ha csak egy ajánlás esetében is felmerül a gyanú visszaélésre, akkor a gyanú a többi ajánlás érvényességét tekintve is fennállhat. Mindazon túl, hogy a vizsgált visszaélések bűncselekményt valósítanak meg, súlyosan sértik a Ve. 2. §
(1)bekezdés a),
  1. c)és
  2. e)pontjában foglalt alapelveket, azaz a választás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. [11] A kérelmező jelezte, hogy a TVB felülvizsgálni kért határozatának meghozatalát követően több lekérdezésről szóló dokumentumot is eljuttattak hozzá, amelyekkel kapcsolatban a választópolgárok úgy nyilatkoztak, hogy az érintett számára ajánlóívet nem írtak alá. Ezért azt kérte, hogy a Kúria érvénytelenítse a 6588K123-as számú ajánlóíven ...; a 6588K126-os számú ajánlóíven ... ..., ...; a 6588K100-as számú ajánlóíven pedig ... ajánlását. [12] Kérte továbbá, hogy a Kúria egyrészt állapítsa meg minden olyan ajánlás érvénytelenségét, amely azon az ajánlóíven található, amelyiken a fentiek miatt érvénytelenné nyilvánított ajánlás szerepel, másrészt állapítsa meg minden olyan ajánlóív Kúria III.Kvk.39.278/2022/4 4 érvénytelenségét is, amelyiken ugyanazon gyűjtő személy neve és adatai vannak, mint az érvénytelennek nyilvánított aláírások ajánlóívein. [13] A kérelmező álláspontja szerint – a Kúria Kvk.II.37.500/2014/6. számú határozatából következően – nemcsak az OEVB-nek és a TVB-nek, de felülvizsgálati kérelem esetén a Kúriának is lehetősége van arra, hogy a kifogásolt ajánlóíveket vagy szavazólapokat megvizsgálja a jogorvoslati eljárás keretében. A Ve. 225. §-a alapján a felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. [14] Az érintett nyilatkozatában a TVB határozatának helybenhagyását indítványozta. A Kúria Kvk.II.37.307/2018/2., Kvk.I.37.494/2014/2., Kvk.V.37.271/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2. számú végzéseire hivatkozással kifejtette, hogy álláspontja szerint a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében már nem kérheti olyan ajánlások érvénytelenítését, amelyeket a fellebbezésében nem jelölt meg. Arra az esetre, ha a felülvizsgálati kérelmet bármilyen szempontból is megalapozottnak tartaná a Kúria, kérte a meg nem vizsgált, de határidőben benyújtott aláíróívek ellenőrzését, valamint az azokon szereplő érvényes aláírások figyelembe vételét. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [16] A kérelmező Ve. 222. §
(1)bekezdés szerinti érintettségére nézve kétség nem merült fel, ezért azt a Kúria elfogadta. Az elektronikus dokumentumban benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet az ügyvédi képviselettel eljáró kérelmező a Ve. 224. §
(2)bekezdésében meghatározott határidőn belül terjesztette elő, azon minősített elektronikus aláírás szerepel, és annak tartalma megfelel a Ve. 224. §
(3)bekezdésében foglaltaknak, így a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el. [17] Bírósági felülvizsgálati kérelmet jogszabálysértésre hivatkozással [Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pont], illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen [Ve. 223. §
(3)bekezdés b) pont] lehet benyújtani. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben mindkét indokot megjelölte, azonban arra figyelemmel, hogy a TVB határozata nem mérlegelési jogkörön alapult – és a felülvizsgálati kérelem sem jelölt meg ezzel összefüggésbe hozható érvelést –, a Kúria a kérelmező által felvetett jogszabálysértések mentén vizsgálta felül a TVB támadott határozatát. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem nem érintette a TVB határozatának azon részét, amelyik a választópolgár2 ajánlását érvénytelennek nyilvánította, a Kúria a továbbiakban azt vizsgálta, hogy jogszerű volt-e a TVB azon döntése, amely szerint az érintett ajánlásainak ismételt ellenőrzésére irányuló indítvány nem indokolt. [18] A Ve. 223. §
(3)bekezdés a) pontja alapján benyújtott fellebbezésnek a Ve. 224. §
(3)bekezdés a) pontja szerint tartalmaznia kell a jogszabálysértést, ami feltételezi a jogszabályi rendelkezés pontos megjelölésén túl a tényállás feltárását, a bizonyítékok megjelölését és a jogszabálysértésre vonatkozó jogi okfejtés levezetését is (Kvk.II.37.271/2014/2.). Ezzel összefüggésben a Kúria kiemeli, hogy a fellebbezések két olyan konkrét esetet jelöltek meg, amelyekben az ajánlások érvénytelensége felvetődött, azonban abból az egyik – a 6588K
  1. számú ajánlóíven szereplő választópolgár1 által leadott – ajánlás adateltérés miatt már eleve érvénytelen volt, míg a másik – a 6588K135-as számú ajánlóíven lévő választópolgár2 által leadott – ajánlást a TVB határozatában érvénytelennek nyilvánította. Ez az egyetlen érvénytelen ajánlás azonban az OEVB vizsgált határozatának jogszerűségét nem befolyásolta. Kúria III.Kvk.39.278/2022/4 5 Azzal a felvetéssel, hogy „felmerülhet a gyanú” más állampolgár adataival történő visszaélésre, konkrét jogszabálysértés hiányában a TVB nem foglalkozhatott. Ugyanezen okból nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát a kérelmező által a felülvizsgálati kérelmében megjelölt ajánlóívek összes ajánlásának általános vizsgálata sem. A TVB határozata nem sértette a Ve.
  2. §
(6)bekezdését, mivel abból, hogy az ajánlóíven az egyik ajánlás érvénytelen, nem következik az, hogy az ajánlást gyűjtő személy ajánlóívein található többi ajánlás is az. [19] A kérelmező új tényként hivatkozott az utóbb tudomására jutott, a 6588K123-as, a 6588K126-os és a 6588K100-as számú ajánlóíven található, általa hivatkozott ajánlások érvénytelenségére. Új bizonyítékként csatolta a fentebb megjelölt választópolgárok részére a Nemzeti Választási Iroda által adott tájékoztatásokat, melyekből megállapíthatóan a felülvizsgálati kérelemben újonnan felmerült adatok a TVB felülvizsgálni kért határozatának meghozatalát követő –
  1. március 4-i, illetve 5-i – lekérdezések eredményeként jutottak el a kérelmezőhöz. [20] Helyesen utalt a kérelmező arra, hogy a Ve.
  2. §-a alapján a bírósági felülvizsgálati kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Ve.
  3. §-ában hivatkozott új tényeknek és bizonyítékoknak azonban oksági kapcsolatban kell állniuk a fellebbezés tárgyával, a sérelmezett tevékenységgel, a sérelmezett jogszabállyal (Kvk.V.37.270/2018/2., Kvk.V.37.338/2018/2.). Az új bizonyítékkal a kérelmező a korábbi bizonyítékot erősítheti, ha azonban korábban nem csatolt bizonyítékot, ezt már nem teheti meg a bírósági felülvizsgálati eljárásban. A bizonyítási eljárást nem lehet először a Kúrián kezdeményezni, a Ve. ugyanis nem teszi lehetővé a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértés megjelölését (Kvk.I.37.494/2014/2.). [21] A fellebbezések nem tartalmaztak arra vonatkozó állítást, hogy melyek azok a további konkrét ajánlások, amelyek esetében érvénytelenség felmerülhet, azokra a kérelmező csak a felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. Az első alkalommal a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekhez kapcsolódó új tények, új bizonyítékok – a fenti levezetés alapján – nem feleltethetőek meg a Ve.
  4. §-ának. [22] A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Kvk.II.37.500/2014/
  5. számú határozat az ügyazonosság hiánya miatt jelen esetben nem irányadó, a jelzett ügyben a Kúria a választás eredménye elleni jogorvoslat során hozott döntést a Ve. jelen eljárásban nem alkalmazható szabályainak értelmezésével. [23] Mivel a TVB határozata a felülvizsgálati kérelemben megjelölt indokok alapján nem volt jogszabálysértő, azt a Kúria a Ve.
  6. §
(5)bekezdés a) pontja szerint helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [24] A területi választási bizottság – főszabály szerint – nem vizsgálhatja azoknak az ajánlásoknak az érvényességét, amelyek vonatkozásában konkrét jogszabálysértést a fellebbezés nem tartalmaz. Záró rész Kúria III.Kvk.39.278/2022/4 6 [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelemről a Ve. 229. §
(2)bekezdése szerint nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határozott. [26] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(5)bekezdésében meghatározott mértékű illeték megfizetésére a Ve. 228. §
(2)bekezdése alapján irányadó – és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 157. §
(13)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó –, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 101. §
(1)bekezdésében, 102. §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. [27] A Kúria határozata elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.