Pfv.21424/2021/2 – Kúria

(4)bekezdése szerint a felperesnek a keresetlevélhez csatolni kellett volna a perindítás ezen feltételét igazoló okiratot. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [3] A jogerős végzés ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, egyben kérte, hogy a Kúria a Pp. 409.§

(2)bekezdésének b) pontja alapján engedélyezze a jogerős végzés felülvizsgálatát. Érvelése szerint jelentős társadalmi érdeket sértene, ha a végrehajtás során elévült követelést lehetne behajtani, illetve „ha olyan jogcímen kerülhetne levonásra egy tartozás, melyet […] nem ismer el. Keresetlevele megfelelt mind a formai, mind pedig a Kúria I.Pfv.21.424/2021/2 3 tartalmi követelményeknek, igazolta, hogy a végrehajtás megszüntetésére a bírósági végrehajtási eljárás keretében miért nem került sor.” A Kúria döntése és jogi indokai [4] A kérelem nem alapos. [5] A Pp. 409.§

(2)bekezdésének b) pontja szerint a Kúria akkor engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. [6] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/

1. (VII.12.) PK vélemény
2. pontja értelmében a Kúria a felvetett jogkérdés különleges súlyára figyelemmel a felülvizsgálatot – továbbiak mellett – abban az esetben engedélyezi, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig különösen akkor, ha a jogkérdés a jogalanyok széles körét érinti. [7] Az idézett rendelkezés első fordulata kizárólag akkor teszi lehetővé a felülvizsgálatot, ha a vizsgált jogkérdés – különleges súlyára tekintettel – túlmutat az egyedi ügyön. Előfordulhat, hogy nem alakult ki „széttartó” bírói gyakorlat, a joggyakorlat továbbfejlesztésére sincsen szükség, de a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást. [8] A Pp. 409.§

(2)bekezdés b) pontja második fordulatának megfelelően a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. „Társadalmi jelentősége” van az olyan jogkérdéseknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet. [9] Az előzőekben említett okok alapján a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a Kúria a különleges súlyú, illetve a nagy társadalmi jelentőségű jogkérdésben korábban még nem foglalt állást jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, vagy az általa a BHGY-ben közzétett eseti határozatokban. [10] A jelen esetben azonban a felülvizsgálat engedélyezésének feltételei nem állnak fenn, a felvetett jogkérdés különleges súlyának, továbbá társadalmi jelentőségének hiánya miatt, hiszen az elsőfokú bíróság az adott esetben észlelt perakadály következtében utasította vissza a keresetlevelet, a másodfokú bíróság pedig a döntést helybenhagyta. [11] A felperes – ellentétben a felülvizsgálat engedélyezése érdekében megfogalmazott érvelésével – nem igazolta, hogy a perben közölni kívánt okból a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség a végrehajtás megszüntetésére, ezzel szemben azt adta elő, hogy a Kúria I.Pfv.21.424/2021/2 4 végrehajtást az 1952-es Pp. alapján rendelték el, így a végrehajtás megszüntetésére a Vht. 41.§-a, illetve 56.§-a alapján a bírósági végrehajtási eljárás keretében nincs lehetőség (elsőfokú végzés 2. oldal első bekezdés). [12] A Pp. talaján kialakult joggyakorlat egységes atekintetben, hogy az adós a végrehajtás megszüntetésére, vagy korlátozására a pert másodlagos lehetőségként veheti igénybe akkor, ha a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására a bírósági végrehajtási – nemperes – eljárás keretében nincsen lehetőség. A felperes előadásával ellentétben a per jelenlegi szakaszában nem azon van a hangsúly, hogy az alperes elévült követelést kíván-e érvényesíteni a felperessel szemben, hanem azon, hogy a perindítás előfeltételéül szabott eljárással kapcsolatos igazolást a keresetleveléhez nem csatolta, az előzetes eljárás lefolytatásának és az erről szóló igazolás csatolásának hiánya pedig perakadálynak minősül. [13] A felperes ezt az akadályt le tudja küzdeni azzal, hogy a bírósági végrehajtási eljárás keretében megkísérli a végrehajtás megszüntetését, és ha ez nem vezet eredményre, keresetlevelét szabályszerűen benyújtja: csatolja az arra vonatkozó igazolást, hogy a végrehajtás megszüntetésére a bírósági végrehajtási eljárás keretében nem volt lehetőség. [14] A kifejtettekből következően nem állnak fenn a felülvizsgálat engedélyezésének feltételei, ezért a Kúria a jogerős végzés felülvizsgálatát a Pp. 411.§

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. [15] A végzés ellen a Pp. 407.§

(1)bekezdésének d) pontja alapján nincs helye jogorvoslatnak. [16] A Kúria a felülvizsgálat megtagadásáról tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. január
2. Dr. Harter Mária s.k. a tanács elnöke, dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. előadó bíró, dr. Szabó Klára s.k. bíró