← Magyarország

Kpkf.35554/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs arra hatásköre, hogy a változásbejegyzési eljárás lefolytatása, a bejegyzett adatok közzététele előtt a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal szemben a cégadatok változását, a cégvezető tisztségének megszűnését megállapítsa. a Kp.

  1. §-ából következően a feltételek bekövetkezése esetén a közigazgatási bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a pert megszünteti-e. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.35.554/2021/
  2. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: felperesi jogi képviselő ügyvéd (cím1) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím2) Az alperes képviselője: alperesi jogi képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 2 Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék
  3. szeptember
  4. napján kelt 108.K.707.593/2020/
  5. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 108.K.707.593/2020/
  6. számú végzését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 6.000 (azaz hatezer) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél
  7. január
  8. -
  9. december
  10. közötti időszakra, valamennyi adó és költségvetési támogatásra kiterjedően végzett, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 4316492802 számú határozatával a terhére 223.000.889 Ft adókülönbözetet állapított meg, 582.111.000 Ft adóbírságot, 53.550.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki és 17.786.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 4317960991/
  11. iktatószámú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta, az adóbírság összegét 179.606.000 Ft törlésével 402.505.000 Ft-ra módosította, az egyéb rendelkezéseket nem érintette. [3] A felperes törvényes képviselője a társaság vezérigazgatója: név (a továbbiakban: törvényes képviselő) a másodfokú határozat ellen keresetet terjesztett elő, kérte tárgyalás tartását. [4] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
  12. sorszámú végzésével
  13. szeptember
  14. napjára tárgyalást tűzött, melyre a peres feleket megidézte. A tárgyalás napján a felperes törvényes képviselője elektronikus beadványban tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy vezető tisztségviselői posztjáról már korábban lemondott, új vezető Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 3 tisztségviselő nem került megválasztásra, a társaságnak törvényes, illetőleg meghatalmazott képviselője nincs, kérte ügygondnok kirendelését. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt
  15. sorszámú végzésével az eljárást megszüntette. [6] Indokolása szerint a hatályos céginformációs adatok nem támasztják alá a felperes törvényes képviselője lemondási nyilatkozatának a cégbírósághoz történt benyújtását, így továbbra is ő a bejegyzett vezérigazgató. Felperes a kitűzött tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, képviseletéről egyéb módon nem gondoskodott, az alperes az eljárás folytatását nem kérte, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló
  16. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  17. §-a alapján hozta meg döntését. A fellebbezés és az alperesi nyilatkozat [7] Az elsőfokú bíróság végzésével szemben a felperes törvényes képviselője által meghatalmazott jogi képviselő fellebbezést terjesztett elő, kérve annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. Becsatolta a törvényes képviselő
  18. december
  19. napján kelt lemondó nyilatkozatát és a társaság részvényeseinek értesítéséről szóló kézbesítési igazolást. Hivatkozása szerint a tárgyalás időpontjában nem volt sem törvényes, sem meghatalmazott képviselője, így jogszabályt sértett az elsőfokú bíróság akkor, amikor a polgári perrendtartásról szóló
  20. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  21. § c) pontja alapján ügygondnok kirendeléséről nem gondoskodott és az eljárást a Kp.
  22. §-ára alapítva megszüntette. [8] Sérelmezte, hogy meg sem kísérelték felvenni a felperesi társasággal a kapcsolatot annak ellenére, hogy elérhetősége rendelkezésre állt. [9] A jogi képviselő utalt arra, hogy a meghatalmazást – a törvényes, és a meghatalmazott képviselő hiányában - a lemondott törvényes képviselőtől kapta, mivel az előállt helyzet máshogy nem volt megoldható. [10] Az alperes észrevételében az elsőfokú döntés hatályában fenntartását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által kitűzött tárgyalás időpontjában a felperes vezető tisztségviselője a törvényes képviselő volt. A közhiteles adatokat a lemondó nyilatkozat és annak esetleges részvényesek általi átvétele nem írja felül, lemondásának a cégbírósághoz történt benyújtását a felperes nem igazolta, a kérelmére kitűzött első tárgyalást elmulasztotta, így jogszerűen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a felperes távolmaradásának jogkövetkezményeként az eljárást megszüntette. Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 4 A Kúria döntése és jogi indokai [11] A fellebbezés nem alapos. [12] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  23. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között vizsgálta felül és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság érdemben helytállóan döntött az eljárás megszüntetéséről. [13] Elsődlegesen a Kúriának a képviseleti joggyakorlást kellett vizsgálnia, azt, hogy a fellebbezést megfelelő személy terjesztette-e elő, a jogi képviselő meghatalmazása a gazdasági társaság erre jogosult tagjától származik-e. [14] A cégnyilvántartásról, a bírósági eljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 22. §
(1)bekezdése szerint a cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. Ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. [15] A Ctv. 22. §
(3)bekezdése szerint a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban szereplő – az adat igazolására szolgáló - okiratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a Cégközlönyben közzétételre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve okiratot már korábban ismerte. A közzétételt követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy az adat, illetve az okirat megismerésére nem volt lehetőség. [16] A Ctv. 22. §
(1)bekezdése kifejezetten rögzíti a nyilvántartás közhitelességét, a benne feltüntetett adatok, bejegyzett jogok és tények fennállását, egyezően a korábban hatályos, a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: régi Ctv.) 3. §-ában és 10. §-ában foglaltakkal. [17] A szervezeti képviselő személye a Ctv. 24. §
(1)bekezdés h) pontja alapján a cégnyilvántartás kötelező tartalmi eleme, amelynek változását a cégbíróság változásbejegyzési eljárásban a Ctv. 32. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint nemperes eljárás keretében folytatja le, a Ctv. V. fejezetében szabályozott jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett. [18] A Kúria a jelen eljárásra is irányadó EBD 2013.G.1., Kfv.I.35.396/2012/
  2. számú eseti döntéseiből levezethetően - figyelemmel a Ctv.
  3. §
(3)bekezdésében foglaltakra rögzíti, a közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs arra hatásköre, hogy a Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 5 változásbejegyzési eljárás lefolytatása, a bejegyzett adatok közzététele előtt a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal szemben a cégadatok változását, a cégvezető tisztségének megszűnését megállapítsa. A vezető tisztségviselői jogviszony felperes által hivatkozott korábbi időpontban történő megszűnésének hitelt érdemlő igazolása hiányában ezért a közhiteles nyilvántartásban szereplő adat az irányadó. [19] Figyelemmel arra, hogy a felperes törvényes képviselőjének lemondási nyilatkozata a cégnyilvántartásba bejegyzésre nem került, az elsőfokú bírósági eljárás időpontjában, illetőleg a fellebbezési eljárásban a meghatalmazás aláírásakor is fennállt törvényes képviselői minősége, így nem volt akadálya annak, hogy a perben tartott tárgyaláson képviselőként eljárjon és a jogi képviselőnek meghatalmazást adjon a Kúria előtti eljárás lefolytatására. Ebből következően a felperes alaptalanul sérelmezte az ügygondok kirendelés elmaradását. [20] Az elsőfokú bíróság végzése ugyan a képviseleti jog jogszerűsége tekintetében indokolást nem tartalmazott, azonban a Kúria a fellebbezés tekintetében ennek vizsgálatát elvégezte, mely az elsőfokú eljárásra is irányadó. [21] Ezt követően a Kúria vizsgálta a fellebbezéssel támadott végzés jogszerűségét. [22] A Kp. 77. §
(1)bekezdése szerint, ha egyik fél sem kérte a tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Ugyanezen §
(2)bekezdése kimondja, hogy a tárgyalás tartását felperes a keresetlevelében kérheti. [23] A Kp.
  1. §-a szerint a bíróság megszüntetheti az eljárást, ha a felperes a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, vagy a megadott elérhetőségein nem tartható a felperessel a kapcsolat, és az alperes az eljárás folytatását nem kéri. [24] A Kp. fenti rendelkezései alapján a felperes lehetősége annak eldöntése, hogy kéri-e az ügyben tárgyalás tartását, illetőleg a kitűzött tárgyaláson részt kíván-e venni. Amennyiben azonban a kérelmére kitűzött tárgyalást elmulasztja, számolnia kell a Kp.
  2. §-ában meghatározott jogkövetkezménnyel. A feltételek bekövetkezése esetén a jelen perre is irányadó Kfv.III.37.356/2020/
  3. számú kúriai végzésben kifejtettek, a Kp.
  4. §-a és jogalkotói indokolása alapján a közigazgatási bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a pert megszünteti-e. A mérlegelés szempontjait a jogszabály nem határozza meg. [25] Nem volt vitatott, hogy a felperes kérte tárgyalás tartását, amely miatt a bíróság tárgyalást tűzött, a feleket szabályszerűen megidézte. A tárgyaláson a felperes nem jelent meg, a jelenlévő alperes pedig az eljárás folytatását nem kérte, így a Kp.
  5. §-ában foglalt feltételek fennállása okán az elsőfokú bíróság jogszerűen döntött az eljárás megszüntetéséről. [26] A felperesi hivatkozással ellentétben nincs jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy az eljáró bíróság a megadott elérhetőségein megpróbálja felvenni a kapcsolatot a tárgyaláson meg nem jelent felperessel, figyelemmel arra is, hogy idézése a tárgyalásra szabályszerűen megtörtént. Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 6 [27] Mindezek folytán a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
  6. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [28] A közigazgatási perben eljáró bíróságnak nincs arra hatásköre, hogy a változásbejegyzési eljárás lefolytatása, a bejegyzett adatok közzététele előtt a cégnyilvántartásban szereplő adatokkal szemben a cégadatok változását, a cégvezető tisztségének megszűnését megállapítsa. [29] A Kp.
  1. §-ából következően a feltételek bekövetkezése esetén a közigazgatási bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a pert megszünteti-e. Záró része [30] A sikertelenül fellebbező felperes az alperes másodfokú perköltségét a Kp.
  2. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §-a, 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni, melynek összegét a Kúria az alperes által előterjesztett költségjegyzékkel egyezően állapította meg a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése szerint. [31] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [32] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. [33] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kpkf.35.554/2021/3-1 A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.