A határozat elvi tartalma: A fellebbezés visszautasítása a jogszabályhely és a pontos jogsérelem megjelölésének hiánya miatt. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.39.933/2020/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: személyesen eljáró Felperes1 Cím2 Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Cím3 Az alperes képviselője: dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: kapcsolattartás végrehajtása ügyben hozott - JN/17/00066-16/
- számú végzés jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes 13.K.701.162/2020/
- szám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Debreceni Törvényszék
- június
- napján hozott 13.K.701.162/2020/
- számú végzése a fellebbezés visszautasítása tárgyában Rendelkező rész A Kúria a felperesnek a Debreceni Törvényszék 13.K.701.162/2020/
- számú végzése ellen előterjesztett
- számú fellebbezését visszautasítja. Kúria V.Kpkf.39.933/2020/2-I 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A felperes a
- január
- napján postára adott kereseti kérelmében az alperes JN/17/00066-16/
- számú -
- november
- napján átvett - másodfokú végzésének jogszerűségét vitatta, amellyel az alperes helybenhagyta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Jászapáti Járási Hivatalának kapcsolattartás végrehajtása tárgyában hozott JN-01/HGY/000163-65/
- számú döntését. Az alperes a védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítását kérte annak elkésettsége okán. [2] Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján hozott 13.K.701.162/2020/
- számú végzésével a keresetlevelet visszautasította, - egyebek között - arra tekintettel, hogy a felperes a
- december
- napján lejárt keresetindítási határidőt elmulasztotta, igazolási kérelmet az elkésett keresetlevéllel együtt nem terjesztett elő. A felperes
- május 12-i keltezéssel az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzését megjelölve - fellebbezést terjesztett elő, mely igazolási kérelmet is tartalmazott a keresetindítási határidő elmulasztása vonatkozásában. Az előfokú bíróság az igazolási kérelmet visszautasította a
- május
- napján kelt 13.K.701.162/2020/
- számú végzésével, a felperes
- május 12-i beadványának a fellebbezési részét érintően pedig hiánypótlási felhívást adott ki a 13.K.701.162/2020/
- számú végzésével, - egyebek között - az alábbi hiányok pótlására: a felek megnevezése, a fellebbezéssel támadott döntés pontos megjelölése, a fellebbezést megalapozó pontos jogszabályhely és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelem feltüntetése. [3] A felperes az
- sorszámú hiánypótlási végzésre
- június 2-i keltezéssel, fellebbezés megnevezéssel beadványt nyújtott be, amelyben csak az általa sérelmesnek tartott alperesi gyámhatósági ügyeket tüntette fel. Az elsőfokú bíróság végzése [4] A Debreceni Törvényszék a
- június
- napján kelt 13.K.701.162/2020/
- számú végzésével a felperesnek - az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése elleni fellebbezését visszautasította. Végzésének indokolásában a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(2)bekezdésére hivatkozott, miszerint a felperes az
- sorszámú hiánypótlási felhívásban foglaltak ellenére nem pótolta a fellebbezése hiányait, ezért a fellebbezés visszautasításának volt helye. A fellebbezés Kúria V.Kpkf.39.933/2020/2-I 3 [5] A felperes az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése ellen fellebbezés megjelöléssel
- sorszám alatt beadványt terjesztett elő. Ebben kizárólag az általa kifogásolt alperesi gyámhatósági ügyeket tüntette fel. Az elsőfokú bíróság hiánypótlási felhívást adott ki a 13.K.701.162/2020/
- számú végzésével, - többek között - az alábbi hiányok pótlására: a fellebbezéssel támadott döntés pontos megjelölése, a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés és a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott fellebbezési kérelem feltüntetése. A tájékoztatásában rögzítette, hogy „a Kúria fő szabály szerint a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértés körében végzi el csak az elsőfokú végzés jogszerűségi felülvizsgálatát”; nem azt vizsgálja, hogy a fellebbező szerint a gyámhatósági döntés miért jogszabálysértő, hanem a felperes által az elsőfokú bíróság végzését érintően állított jogszabálysértés fennáll-e. Figyelmeztette a felperest, hogy a hiányok pótlásának elmulasztása esetén a fellebbezés visszautasításának van helye. [6] A felperes a
- sorszámon érkeztetett beadványában ismételten csak az általa kifogásolt alperesi gyámhatósági ügyeket tüntette fel, a fellebbezés hiányai vonatkozásában a beadványa semmit nem tartalmazott. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség, ennél fogva a felperes
- számú fellebbezése visszautasításának volt helye az alábbiak szerint. [8] A Kúria utal arra, hogy a fellebbezésnek - ahhoz, hogy a beadványt érdemben elbírálhassa a másodfokú bíróság - tartalmát tekintve meg kell felelnie a Kp.
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak. Ezek szerint a beadványokra vonatkozó általános szabályok szerinti elemeken túl a fellebbezés tartalmazza: a 100. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a fellebbezéssel támadott ítélet (jelen esetben végzés) számát, a 100. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, és a 100. §
(2)bekezdés c) pontja alapján a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A tartalmi követelmények hiánya esetén a fellebbezés visszautasításának van helye. [9] E törvényhelyek alapján a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azt a jogszabályhelyet, amellyel a törvényszék határozata ellentétes. A jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében legalább a jogszabálysértés tartalmi körülírása a követelmény; a bíróság végzése elleni fellebbezésben az előzményi (gyámhatósági) eljárásban történt, felperes által állított jogszabálysértésre való hivatkozás nem megfelelő, nem elfogadható a fellebbezés indokaként. [10] A Kp. arra az esetre nézve szabályozza a másodfokú bíróság hatásköreként a fellebbezés visszautasítását, ha a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést sem tartalmazza a fellebbezés. A Kp. 104. §
(1)bekezdése alapján ugyanis kimondja, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezés vizsgálata során a keresetlevél vizsgálatának szabályai szerint jár el. Ha a fellebbezés nem felel meg a 100. §
(2)bekezdésében foglaltaknak vagy más okból Kúria V.Kpkf.39.933/2020/2-I 4 kiegészítésre, kijavításra szorul, az elnök intézkedik a hiányok pótlása iránt. Ugyanakkor a 100. §
(2)bekezdés b) pontja tekintetében (a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölése) hiánypótlásnak nincs helye. A fellebbezés visszautasítása tekintetében kifejezetten rögzíti a Kp. 104. §
(2)bekezdése, hogy ha a fellebbezésben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a fellebbezés nem utasítható vissza. [11] A jelen esetben a
- sorszámú végzésre hivatkozással fellebbezés megnevezéssel benyújtott
- sorszámú felperesi beadvány a fellebbezés tartalmi követlményeinek nem felelt meg, így abban a felperes - többek között - a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést sem jelölte meg még csak körülírással sem. Az elsőfokú bíróságnak a
- sorszámú végzésben írt részletes és pontos, a jogkövetkezményre való figyelmeztetést is tartalmazó tájékoztatása ellenére sem terjesztett elő továbbá a felperes olyan beadványt, amelyben az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzésével kapcsolatos jogszabálysértést jelölt volna meg. Ennek okán a másodfokú bíróságnak a
- számú fellebbezést vissza kellett utasítania a Kp.
- §
(1)-
(2)bekezdése alapján. [12] A fellebbezés visszautasítása az előzőek szerint a Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontján, 99. §
(3)bekezdésén, 100. §
(2)bekezdés b) pontján és 104. §
(1)-
(2)bekezdésén alapult. Záró rész [13] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül döntött. [14] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a fellebbezés visszautasítása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezés illetékmentes. [15] Az alperesnek a másodfokú eljárásban perköltsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [16] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- november
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Kúria V.Kpkf.39.933/2020/2-I Ságiné dr. Márkus Anett s.k. előadó bíró, s.k. bíró A kiadmány hiteléül: 5 dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit