← Magyarország

Kfv.37895/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasítása a 2017. évi I. törvény 117. §

(4)bekezdésére figyelemmel befogadási ok megjelölésének hiánya miatt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Járási Hivatal Kfv.V.37.895/2021/
  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke; dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró; Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Litresits Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2) Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalasi (cím3) Az alperes képviselője: Bagi Mária osztályvezető (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalasi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály; cím3) A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
  2. szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Szegedi Törvényszék 9.K.700.109/2021/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria V.Kfv.37.895/2021/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
  4. december
  5. napján kelt, BK-08/HGYO/2-24/
  6. számú határozatával a egyéb1 cselekvőképességében kizáró gondnokság alá helyezett (a továbbiakban: gondnokolt) részére törvényes képviselőként kirendelt felperest gondnoki tisztségéből elmozdította, és megállapította, hogy a törvényes képviseleti és vagyonkezelési joga jelen határozattal megszűnik. Egyúttal a gondnokolt törvényes képviseletére, vagyonának kezelésére hivatásos gondnokot rendelt ki. Felhívta a felmentett felperes figyelmét, hogy a gondnokolt ügyében a rendszeres számadásokra épülő, a vagyonkezelés egész időtartamára, a vagyon állagára vonatkozó végszámadását 15 napon belül nyújtsa be; egyidejűleg a gondnokolt tulajdonát képező vagyont adja át az újonnan kirendelt gondnok kezelésébe. Az elsőfokú ítélet [2] A felperes keresetlevelet nyújtott be a gondnoki tisztségéből felmentő határozat ellen. Az elsőfokú bíróság 9.K.700.109/2021/
  7. számú jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felülvizsgálati kérelem [3] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítése mellett az alperes új eljárás lefolytatására utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való utasítását kérte. [4] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  8. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  9. §
(1)bekezdésének egyetlen pontját sem jelölte meg, a kérelem befogadási okát nem közölte, kizárólag a jogerős ítélet által sértett jogszabályokra hivatkozva fejtette ki az elsőfokú bíróság által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos álláspontját. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. Kúria V.Kfv.37.895/2021/2 3 [6] A Kp. 115. §
(1)bekezdése szerint a jogerős ítélet ellen jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. [7] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A 117. §
(5)bekezdése pedig kimondja, hogy a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [8] A Kp. 118. §
(1)szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati eljárás kezdeményezésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésben megjelölt valamelyik eset fennáll. A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálásához ezért nem elegendő csupán azon jogszabályhelyekre hivatkozni, melyeket az elsőfokú bíróság a felperes álláspontja szerint jogerős ítéletében megsértett, hanem meg kell jelölni azon okot (okokat) is, amely alapján a jogorvoslati kérelem befogadását kéri. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor, mivel a Kp.117. §
(5)bekezdése kimondja, hogy a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [10] A felperes felülvizsgálati kérelmében befogadási okot sem konkrét törvényhelyre, sem tartalma szerint, annak szövegére hivatkozással nem jelölt meg. A Kúriának a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 102. §
(2)bekezdése értelmében hiánypótlás kibocsátásra nincs jogszabályi lehetősége, ezért a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet visszautasította. A döntés rövid tartalma [11] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása a Kp. 117. §
(4)bekezdésre figyelemmel befogadási ok megjelölésének hiánya miatt. Záró rész Kúria V.Kfv.37.895/2021/2 4 [12] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a Kp.
  1. § d) pontja alapján további felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  2. szeptember
  3. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.