A határozat elvi tartalma: Fellebbezéssel támadható a felszámoló felmentésére irányuló hitelezői kérelmet elutasító végzés. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkhf.III.30.541/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 A felszámoló képviselője: dr. Pajor Levente ügyvéd cím1 Az I. rendű kérelmező: kérelmező1 A II. rendű kérelmező: kérelmező2 A III. rendű kérelmező: kérelmező3 A IV. rendű kérelmező: kérelmező4 Az V. rendű kérelmező: kérelmező5 Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 2 A VI. rendű kérelmező: kérelmező6 Az I-VI. rendű kérelmezők képviselője: dr. Csáki-Szántó János ügyvéd cím2 Az eljárás tárgya: felszámoló felmentése A fellebbezést benyújtó fél: I. rendű kérelmező A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Győri Ítélőtábla Fpkhf.IV.25.219/2022/
- számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését a fellebbezéssel támadott, az I. rendű kérelmező fellebbezését elutasító részében – az I. rendű kérelmező részére visszatéríteni rendelt fellebbezési illetékre vonatkozó rendelkezésre kiterjedően – hatályon kívül helyezi, és az ítélőtáblát ebben a körben új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárásban az I. rendű kérelmezőnek és a felszámolónak személyenként 6.350 (hatezer-háromszázötven) forint másodfokú eljárási költsége merült fel. Az I. rendű kérelmező az általa megfizetett 30.000 (harmincezer) forint fellebbezési illeték visszatérítését kérheti az adóhatóságtól. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az adós az ellene
- március 1-jén benyújtott hitelezői kérelem alapján indult eljárásban
- február 28-i kezdő időponttal került felszámolás alá. [2] Az I-VI. rendű kérelmezők
- április 6-án terjesztettek elő a felszámoló felmentése iránt kérelmet a felszámoló megjelölt jogsértő magatartásaira, mulasztásaira hivatkozással. Kérelmüket a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 3 törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. §
(7)bekezdésére alapították. A felszámoló védekezése a kérelem elutasítására irányult. [3] Az elsőfokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék az 1.Fpkh.8/2021/
- számú végzésével a IV. rendű kérelmező kérelmét – hitelezői jogállása hiányában – érdemi vizsgálat nélkül, az I-III. rendű, az V. rendű és a VI. rendű kérelmezők kérelmét érdemben vizsgálva utasította el. [4] A törvényszék végzésével szemben az I-VI. rendű kérelmezők nyújtottak be fellebbezést. A fellebbezéssel támadott határozat [5] Az ítélőtábla végzésével az I-VI. rendű kérelmezők fellebbezését a Cstv.
- §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §-a,
- §
(1)bekezdése alkalmazásával hivatalból elutasította. [6] Határozatának indokolásában a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésében, 27/A. §
(6)bekezdésében, 51. §
(5)bekezdésében, 39. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezések összevetésével leszögezte, a Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogás és a felszámoló felmentésére irányuló, a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésében specializált külön eljárás egymással nem azonosítható. A felszámoló felmentésére irányuló kérelem a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdése szerint nem helyettesítője a Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogásnak, ahogy a közbenső mérleggel szemben biztosított külön jogorvoslatnak sem. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kérelmezők az elsőfokú eljárás során 16. sorszám alatt előterjesztett iratukban kérelmük alapjaként kifejezetten a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdését jelölték meg. A kérelem alapjául előadott sérelmes felszámolói intézkedések tárgyában egyebekben – a részletesen megjelölt – külön kifogásolási eljárások is indultak. Az eljárás tárgyává tett kérelem így kizárólag a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdése szerint minősült, a Cstv. 51. §
(1)bekezdése szerinti kifogásnak nem volt tekinthető. [7] Rögzítette az ítélőtábla, hogy a
- évi XLIX. törvény
- július
- napjával úgy módosította a Cstv.
- §-át [helyesen: 27/A. §
(10)bekezdését], hogy a Cstv. 27/A. §
(6)bekezdése,
(7)-
(9)bekezdése szerinti végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló, a végzésnek a felszámolót megillető díj és költségtérítést megállapító rendelkezése ellen pedig a hitelező élhet fellebbezéssel. A Cstv. 83/R. §-a szerint a 2017. évi XLIX. törvény hatályba lépését követően keletkezett tényekre és megkezdett intézkedésekre a módosult rendelkezések alkalmazandók [Cstv. 83/R. §
(1)bekezdés c) pont], kivételt képez a 83/R. §
(2)-
(5)bekezdéseiben meghatározott módosult jogszabályi rendelkezések köre. [8] Mivel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alatt a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdésének tartalma – a korábbi bírói gyakorlattól eltérően – úgy értelmezendő, hogy a felmentési kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmet előterjesztő hitelező nem élhet fellebbezéssel, illetve amiatt, hogy a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdése a Pp. hatálybalépését megelőzően is azonos tartalommal szólt, az ítélőtábla Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 4 álláspontja szerint a régi Pp. hatálya alá tartozó jelen eljárásban is aszerint irányadó a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdése, hogy a kérelmező hitelező nem támadhatja fellebbezéssel a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésére alapított kérelmét elutasító határozatot. [9] Rögzítette végül, hogy a IV. rendű kérelmező fellebbezési jogát hitelezői jogállásának hiánya zárta ki. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [10] Az I. rendű kérelmező fellebbezésében elsődlegesen az ítélőtábla végzésének megváltoztatását, a fellebbezése érdemi elbírálását és a felszámoló felmentését, másodlagosan az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla utasítását kérte új eljárásra, új határozat hozatalára. [11] Arra hivatkozott, hogy az ítélőtábla végzése a Cstv. 6. §
(3)bekezdésébe, az Alaptörvény B) Cikk
(1)bekezdésébe, XXVIII. cikk
(1)és
(7)bekezdésébe, a jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (Jat.)
- §
(2)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. A másodfokú bíróság a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdését a szűkítő és a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába ütközően, egyben tévesen és a Kúria gyakorlatával ellentétesen értelmezte. Kitért arra is, hogy a felmentési kérelemre a Cstv.
- március 1jén hatályos szabályai voltak irányadók, illetve hogy nem értelmezhető a másodfokú végzésnek a Cstv.
- §-ára vonatkozó tartalma. [12] A felszámoló a fellebbezésre tett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. Egyetértett a másodfokú végzés indokaival. Hangsúlyozta, hogy a Cstv. 83/R. §-a szerint jelen ügyben nem a felszámolási eljárás megindulásakor hatályos, hanem a
- évi XLIX. törvénnyel módosított Cstv. 27/A. §
(10)bekezdés az irányadó. A Kúria döntése és annak jogi indokai [13] A Kúria a fellebbezést a régi Pp. 233/A. §-a alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint alaposnak találta. [14] Leszögezi, hogy mivel a Cstv.-t
- július 1-jével módosító
- évi XLIX. törvény hatálybalépése megelőzte az adott ügyben magát a felszámolás kezdő időpontját is, amelytől kezdődően fejtheti ki a felszámoló a működését (Cstv.
- §) és merülhet így fel a felmentése alapjául értékelhető eljárása is, a Cstv. 83/R. §
(1)bekezdésében írt átmeneti rendelkezés értelmében a felmentési kérelemre – az I. rendű kérelmező álláspontjától eltérően – a Cstv. 2017. július 1-jétől hatályos 27/A. §-a volt irányadó. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a Cstv. 27/A. §
(7)és
(10)bekezdésének jelen ügyben releváns tartalmát – a megelőző szabályozási tartalomhoz képest – nem érintette a 2017. évi XLIX. törvény, amely azért és aszerint módosította csupán a Cstv. vizsgált szabályát, hogy abból kiemelte – megszüntette – a felszámoló felmentéséről rendelkező végzés előzetes végrehajthatóságát. Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 5 [15] Rögzíti továbbá a Kúria, hogy az ügyben felmerült jogkérdést korábban már vizsgálta, amikor a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdésének a régi Pp. hatálya alá tartozó ügyekben irányadó tartalmáról az Fpkf.VII.30.386/2020/2. számú határozatában állást foglalt. Korábban megadott – és a következőkben ismertetett – jogértelmezését jelen ügyben is irányadónak tartja. [16] A Cstv. ügyben irányadó 27/A. §
(10)bekezdése egységes rendelkezést tartalmaz a 27/A. §
(6), valamint a
(7)-
(9)bekezdések szerinti végzések elleni fellebbezésre. Magából a
(10)bekezdésből kiolvasható, hogy tárgya – és ebből következően hatálya – kizárólag a felszámolót felmentő végzésekre vonatkoztatható [e végzések szükséges eleme egyben a felmentett felszámoló arányos díjazásáról és igazolt költségeinek megtérítéséről való rendelkezés is a 27/A. §
(9)bekezdés szerint, amelyre a Cstv. 27/A. §-ának
(10)bekezdése egy későbbi módosítás eredményeként, a 2017. évi CXXX. törvény eredményeként külön kitér]. [17] Egyértelművé teszi az előzőekben írt következtetést a Cstv. 27/A. §
(6)-
(9)bekezdéseinek tartalma, amely rendelkezésekre a
(10)bekezdés kifejezetten visszautal. [18] A „bíróság felmenti a felszámolót” fordulatból kitűnően a Cstv. 27/A. §-ának
(6),
(7)és
(8)bekezdéseinek mindegyike csak adott körben – a bíróság döntésének meghatározott tartalmára nézve – rendelkezik a felszámoló felmentésének kérdésében: ez pedig nem más, mint az az eset, ha a bíróság a felszámolót felmenti. A törvény szabályozásának logikája ugyanis – ami végighatja a 27/A. §
(6),
(7)és
(8)bekezdését – a felszámoló felmentéséhez vezető okok számbavételén alapul; ebből adódik, hogy a törvény az ott kiemelt felmentési okokhoz kapcsoltan a bíróság döntését szűk körben, egyedül a felszámolót felmentő határozatban rendezi. Ez jellemzi a 27/A. §
(7)bekezdését is. [19] Megállapítható, hogy a Cstv. 27/A. §-ának
(7)bekezdése anélkül biztosítja a hitelező számára a felszámoló felmentésére irányuló kérelem előterjesztését, hogy a szabályozás – annak ismertetett logikája miatt – érintené a kérelem megalapozatlanságának és ez okból való (vagy egyéb, alaki hiba miatti) elutasításának kérdését. [20] A Cstv. 27/A. §
(6),
(7)és
(8)bekezdései tárgyi hatályának – az előzőekben részletezett – értelmezését megerősíti egyebekben a
(9)bekezdésben foglalt rendelkezés is, amely kötelezővé teszi a bíróság számára, hogy a
(6)-
(8)bekezdésben foglalt végzéseiben rendelkezzen egyúttal a felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról. Nyilvánvalóan erről nem lehet szó abban az esetben, ha a bíróság a hitelező vonatkozó kérelmét elutasítja. [21] Mindebből következően tévesen következtetett az ügyben eljárt ítélőtábla arra, hogy a Cstv. 27/A. §
(10)bekezdése önmagában kizárja a fellebbezést a
(7)bekezdés alapján indítványozott felmentés iránti kérelmet elutasító végzéssel szemben. A bíróságnak a Cstv. 27/A. §
(7)bekezdésében nem szabályozott – ezáltal a fellebbezési jogot illetően a 27/A. §
(10)bekezdésével sem rendezett – döntése, ha a felszámoló felmentésére irányuló kérelmet elutasítja, amellyel szemben a fellebbezés megengedhetőségét nem a Cstv. és annak külön Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 6 rendelkezése, hanem a Cstv. speciális szabályozása hiányában a régi Pp. szabályai határozzák meg [Cstv. 6. §
(3)bekezdés]. [22] A régi Pp. 233. §
(1)bekezdése az elsőfokú bíróság valamennyi határozata ellen megengedi a fellebbezést; ideértendők – az eljárás folyamán hozott, külön fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – az elsőfokú bíróság végzései is. A régi Pp. 233.§
(3)bekezdésének b) pontjában foglalt kizáró rendelkezés alkalmazása során, az „eljárás folyamán hozott végzés” jellegének megítéléséhez – miként azt a 2/
- (V. 19.) PK vélemény is értelmezte – nem a végzés ügyviteli tartalmú rendelkezésének, hanem annak van jelentősége, hogy a végzés joghatását tekintve befejezi-e az eljárást. [23] A Kúria e szempontrendszer szerint vizsgálta korábban a felszámoló felmentésére irányuló hitelezői kérelem elutasításáról rendelkező végzés elleni fellebbezés jellegét és megengedhetőségét. Idetartozik a BH
- számon megjelent határozata, amelynek értelmében a felszámoló felmentéséről a hitelező kérelme alapján hozott végzés az ügy (a felszámoló felmentésére irányuló kérelem) érdemében hozott végzésnek minősül, valamint a BH
- számon közzétett döntése, amelyben kimondta, hogy amennyiben a hitelező a felszámoló felmentését arra hivatkozással kéri, hogy vele szemben kizárási ok áll fenn, ezt az indítványát a bíróságnak érdemben kell elbírálnia. Az indítványt elutasító – mint az ügy érdemében hozott – végzéssel szemben a hitelező fellebbezéssel élhet. [24] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a fellebbezéssel támadott, az I. rendű kérelmezőre vonatkozó részében a régi Pp.
- §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az ítélőtáblát az I. rendű kérelmező fellebbezését érintő körben új eljárásra, új határozat hozatalára utasította. [25] A folytatódó eljárásban az I. rendű kérelmező fellebbezésének érdemi elbírálásához szükséges feltételek, a fellebbezés törvényes kellékei meglétének vizsgálatával határozható meg a perorvoslati kérelem érdemi elbírálásra való alkalmassága. Záró rész [26] Jelen másodfokú eljárásban a fellebbezést benyújtó I. rendű kérelmező és a felszámoló jogi képviseletével felmerült költség összegét a Kúria a régi Pp. 252. §
(4)bekezdése szerint csak megállapította, a költség viseléséről a megismételt eljárásban kell döntenie az ítélőtáblának. Az ügyvédi munkadíj áfát is magában foglaló összegét a Kúria a kifejtett ügyvédi tevékenység szerint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdései, illetve a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [27] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával illetékmentes volt. Az I. rendű kérelmező ezért az általa fellebbezési eljárási illeték címén megfizetett 30.000 forintot visszaigényelheti az adóhatóságtól az Itv. 80. §
(1)bekezdés i) pontja alapján. A Kúria erről az állami adóhatóságot a határozatának az ítélőtábla útján való megküldésével értesíti [Itv. 81. Kúria III.Fpkhf.30.541/2022/2 7 §
(2)bekezdés, 44/
- (XII. 20.) PM rendelet]. A Kúria tájékoztatja az I. rendű kérelmezőt, hogy az illeték visszatérítését az adóhatóságtól kérnie kell. [28] A Kúria a fellebbezést a régi Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: