Kfv.35016/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. b)pontja alapján 2021. október 27. napján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy a K-S részvény tekintetében a felperes által végrehajtott tőkepiaci tranzakciókkal összefüggésben sérültek-e a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014 EU Európai Parlament és a Tanács rendelet (a továbbiakban: MAR rendelet) 12. cikkében és 15. cikkében tiltott piaci manipulációról szóló rendelkezések. [2] név, a kibocsátó (a továbbiakban: Kibocsátó) alapítója és az igazgatóság elnöke 2019. november 21. napján 9 óra 10 perc 05 másodperckor 17.000 db K-S részvényre vonatkozó eladási megbízást adott a BÉT (a továbbiakban: BÉT) azonnali piacán 1.250 Ft-os darabáron. Az eladási megbízást követő alig több, mint egy percen belül 9 óra 11 perc 31 másodperckor a felperes 8.000 db K-S részvényre vonatkozó vételi megbízást adott 1.250 Ftos darabáron. [3] Az alperes az ellenőrzés során megállapította, hogy név 2019. november 21. napján a K-S részvényre vonatkozó eladási megbízást megelőzően több alkalommal a 21.250.000 Ft összértékű ügyletkötés valamennyi lényeges paraméterét, az árfolyamot, a megbízás irányát és az eladással érintett mennyiség nagyságrendjét egyeztette a felperessel, illetve további három természetes személlyel. [4] Az alperes a 2022. augusztus 3. napján meghozott H-PJ-III-B-11/2022. számú határozata I. pontjában megtiltotta, hogy felperes a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ismételten megsértse, a II. pontban a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a felperest 15.000.000 Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Indokolásában hivatkozott az 596/2004/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a harmadik országok egyes állami szervei és központi bankjai részére biztosított mentesség, a piaci manipuláció jelei, a közzétételi küszöbértékek, a késleltetésekkel kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó engedélyek és a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai tekintetében történő kiegészítéséről szóló, a bizottság 2015. december 17-ei (EU) 2016/522. felhatalmazáson alapuló rendelete (a továbbiakban: Vhr.) II. melléklet 1. § 4. pont
2. b)alpontjára, a MAR rendelet I. melléklet A.
3. d)pontjára, 12. cikk

(1)bekezdés

1. a)pontjára, 15. cikkére. Megállapította, hogy a felperes kereskedése a K-S részvény árfolyamát befolyásolhatta, illetve hamis benyomást kelthetett az érintett részvény valós piaci megítéléséről és keresletéről-kínálatáról, jelentős lökést adhatott a kereskedési kedv beindulásának, amely a következő napok forgalmi adatain is meglátszott. Kúria VI.Kfv.35.016/2025/2-I [5] 3 A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. [6] A Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) 106.K.703.574/2022/18. számú ítéletével az alperes határozatának II. pontját - a bírság összegére vonatkozó rendelkezését - megsemmisítette, e körben az alperest új eljárásra kötelezte, egyebekben a keresetet elutasította. [7] Indokolásában az alperessel egyezően megállapította, az összejátszás megvalósult, mivel az ügylet lényeges elemeit az összejátszásban résztvevők egyeztették, ami a szabad pénzügyi működési mechanizmus ellen hatott. Az eladási- és vételi megbízások közel egyidejű végrehajtása, az összejátszásban résztvevő felek által megvásárolt részvénymennyiség (a kibocsátott részvény 88%-a), az eladási- és a vételi megbízás azonos darabára (1.250 Ft) alapján az alperes jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a vizsgált ügyletek a Vhr. II. melléklet 1. § 4.
2. b)pontja, 1. § 3.
3. c)pontja szerinti „rosszhiszeműen párosított megbízások”-nak, a MAR rendelet I. melléklet A.
4. d)pontja szerinti piaci manipulációra utaló kereskedési gyakorlatnak minősülnek. A piaci manipuláció megvalósítása nem feltételezi eredmény bekövetkezését, nem kell, hogy az adott magatartás a piaci szereplőket ténylegesen megtévessze, vagy a keresleti-kínálati viszonyok ténylegesen megváltozzanak, illetve az árfolyamváltozás ténylegesen megtörténjen, elegendő, ha ezek lehetősége fennáll. A megbízások tényleges piacbefolyásoló eredményét az alperesnek nem kellett bizonyítania. A piaci manipuláció jogszabályi feltételei megvalósultak, melyet az alperes a MAR rendelet 15. cikke alapján jogszerűen állapított meg. [8] A piacfelügyeleti bírság összegével kapcsolatban az elsőfokú bíróság vizsgálta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §

(5)bekezdésének, az Mnb.tv. 75. §

(4)bekezdésében és a MAR rendelet 31. cikk

(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelőséget. Megállapította, hogy az alperesnek a bírság kiszabása során figyelembe vett nyereség számítása nem helytálló, az Mnb.tv. 75. §

(4)bekezdés g) pontja szerinti mérlegelés nem okszerű. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes és az alperes is fellebbezéssel támadta. [10] A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla) jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság helytállóan alkalmazta a döntéshez irányadó, releváns jogszabályokat, azok alapján jogszerű döntést hozott, annak helyes indokaival egyetértett. A befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében az Ítélőtábla ítéletének elsődlegesen a megváltoztatását, az alperes határozatának teljes egészében, a jogalapra is kiterjedő megsemmisítését, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az Ítélőtábla új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte, továbbá indítványozta előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését. Kúria VI.Kfv.35.016/2025/2-I 4 [12] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ac)és
3. ad)alpontjaira alapította. [13] Álláspontja szerint az Ítélőtábla ítélete sérti a MAR rendelet 12. cikk

(1)bekezdés

1. a)pontját, 15. cikkét, 31. cikkét, az I. melléklet A.
2. d)pontját, a Vhr. II. melléklet 1. § 4.
3. b)pontját, 3.
4. c)pontját, 1.
5. a)pontját és a 3.
6. a)pontját, az Mnb.tv. 75. §

(1)bekezdés b) pontját, 75. §

(1)bekezdés

1. b)
2. bf)alpontját, az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő. A piaci manipuláció és a rosszhiszeműen párosított megbízások tekintetében nincs kialakult és egységes joggyakorlat, vélelmezhetően az ilyen típusú ügyek csekély száma miatt, azonban a tőzsdei ügyletek fokozatos növekedésével célszerű egyértelműen és világosan rendezni, hogy a piaci manipuláció milyen tiltott tevékenységet ölel fel. Egyértelmű és világos kúriai döntés szükséges ahhoz, hogy a piaci szereplők tőzsdei magatartását értékelni lehessen, tisztázni kell azokat a szempontokat, amelyek alapján egy vételi megbízás alkalmas, vagy éppen nem alkalmas a piaci manipulációra a rosszhiszeműen párosított megbízás útján. [14] Megítélése szerint, mivel az uniós jog értelmezése a per tárgya, felmerül az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége is. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [16] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [17] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VI.Kfv.35.016/2025/2-I 5 [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [19] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [20] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [21] A felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölte a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját, a joggyakorlat egységének biztosítására általánosság szintjén, konkrétumok nélkül hivatkozott. A piaci manipuláció kérdésével összefüggésben nem merült fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdés, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [22] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem tudott megjelölni. [23] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére legalább áttételesen, jogi hatást gyakoroljon. A felperes erre a befogadási okra nem hivatkozott. A Kúria sem tárt fel olyan körülményt, ami az egyedi ügy kapcsán a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a perbeli ügyön túlmutatna, ennek hiányában a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [24] A felperes három kérdésben indítványozta az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezését, azonban a perbeli esetben nem merült fel kétség az uniós jog értelmezését illetően az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke Kúria VI.Kfv.35.016/2025/2-I 6 értelmében. Mindezek hiányában a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpont alapján sem volt befogadható. [25] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése, vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében nem adta elő, indokolással nem támasztotta alá, hogy az Ítélőtábla döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki, a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozóan konkrétumot nem tartalmaz. A megjelölt jogszabályoknak (Mnb.tv., MAR rendelet, Vhr.) bíróság általi jogértelmezése, az ügy érdemére tartozik, a befogadás feltétele körében nem vizsgálható. A Kúria a Kp. alapján felperes helyett nem jelölheti meg, hogy mi és miért minősülhet eljárásjogi szempontból befogadási oknak. Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem e pont alapján sem volt befogadható. [28] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem tartalmaz, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [29] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [30] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [31] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Kúria VI.Kfv.35.016/2025/2-I 7 Budapest,

1. január
2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő