A határozat elvi tartalma: Az ítélet jogereje is csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre terjed ki, az anyagi jogerő hatása is kizárólag ennek elbírálásához fűződik. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.20.514/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró Dr. Pataki Árpád bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: felperes (cím) A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Palatics Edit ügyvéd) Az alperes: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) Az alperes képviselője: PK Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Pete Judit ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.657/2023/6/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 70.P.22.437/2023/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a másodfokú perköltségre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felperes felülvizsgálati eljárási költségét 330.000 (háromszázharmincezer) forintban, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 38.100 (harmincnyolcezer-száz) forintban állapítja meg. Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a nemzeti vagyon kezelése céljából létrehozott gazdasági társaság, amelynek a 2222/
- számú és a 2494/
- számú Korm. határozat alapján ajánlatkérőként az ország alapvető biztonsági érdekeit érintő beszerzési eljárást kellett lefolytatnia. Az Alkotmányvédelmi Hivatal Főigazgatójának AH/163981-1/2023-
- számú szakmai állásfoglalása alapján az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága 17/
- (III.31.) számú határozattal – a 492/
- (XII.30.) Kormány rendeletre tekintettel – mentesítette a beszerzést a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alól. [2] Az alperes
- április 6-án Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) kötött a városrész-Városközpont Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társasággal a „A városrészVárosközpont Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában álló város szám kerület szám1, szám2, szám3, szám4, szám5, szám6, szám7, szám8, szám9 és a szám10 helyrajzi számú ingatlanokon megvalósuló iroda és kiegészítő funkciójú épületek, valamint azok rendeltetésszerű használatához szükséges kapcsoló ingóságok tulajdonjogának a Magyar Állam részére történő megszerzése” tárgyában. A Fővárosi Törvényszék a 28.P.21.969/2023/
- számú – a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.554/2023/6/II. számú ítélete folytán – jogerős ítéletével (a továbbiakban: a Törvényszék jogerős ítélete) az adatok részbeni felismerhetetlenné tétele mellett közérdekű adatként a Szerződés kiadására kötelezte az alperest. A felismerhetetlenné tétel kötelezettsége többek közt a Szerződés mellékleteinek listájára is kiterjedt. [3]
- augusztus 21-én a felperes a Szerződés mellékleteinek kiadását kérte az alperestől. Az alperes a
- szeptember 5-én megküldött válaszában az adat megismerése iránti igény teljesítését megtagadta arra hivatkozva, hogy a Szerződés mellékleteinek teljes körű hozzáférhetővé tétele ellentétes az állam biztonságához fűződő érdekkel. Az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
- §
(6)bekezdésében foglaltakra hivatkozva azzal is érvelt, hogy a kért adatok döntéseket készítenek elő. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes a keresetben az előzetes kérelmében igényelt közérdekű adatok kiadásának teljesítésére kérte az alperest kötelezni. A keresete jogalapjaként az Infotv. 3. § 5. pontját, a 26. §
(1)–
(2)bekezdését, a 28. §
(1)bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésére, a 39. cikk
(2)-
(3)bekezdésére. [5] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan az eljárás felfüggesztését, harmadlagosan pedig a kereset teljes elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek a Szerződés
- számú mellékleteit; a
- számú mellékleteit a „Műszaki tervek”, a Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 3 „Szerződés/Tervezési Szerződések”, „Termálkút” mappák kivételével; a 4-
- számú mellékleteit; a 14-
- számú mellékleteit; a 18-
- számú mellékleteket. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az eljárás megszüntetése iránti kérelem azért nem alapos, mert a Törvényszék jogerős ítéletével befejezett eljárásban az adatmegismerés iránti igény tárgya kizárólag a Szerződés volt. Az eljárás felfüggesztésének lehetőségét pedig az Infotv. 31/C. §
(1)bekezdés d) pontja kifejezetten kizárja. Az alperes védekezése alapján jelen ügyben azt kellett megítélni, hogy a Kbt. 9. §
(1)bekezdése szerint a Kbt. hatálya alól mentesített beszerzéssel összefüggésben keletkezett közérdekű adatok megismerhetőségét az alperes jogszerűen tagadta-e meg. A Kbt. 9. §
(11)–
(12)bekezdése, valamint a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló
- évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.)
- §
(10)-
(11)bekezdésének rendelkezései az Infotv. 27. §
(2)bekezdés
- b)pontja szerinti felhatalmazáson alapuló, a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó törvényi rendelkezések. E rendelkezések alapján a beszerzés mentesítése azonban nem eredményezi automatikusan az azzal összefüggésben keletkezett közérdekű adatok megismerhetőségének tilalmát, azok az ajánlatkérő számára biztosítanak mérlegelési jogot a megismerhetőség korlátozására. Ezért azt vizsgálta, hogy nemzetbiztonsági okra hivatkozással a közérdekű adatok kiadásának megtagadása jogszerű volt-e. [8] Az elsőfokú bíróság az Alkotmánybíróság által megfogalmazott adatelvből kiindulva a Szerződés egyes mellékleteit áttekintette és megvizsgálta abból a szempontból, hogy tartalmaznak-e olyan adatot, amely megismerhetőségének korlátozása nemzetbiztonsági okból indokolt. E körben megállapította, hogy az alperes mentesítés iránti előterjesztésének
- bc)pontja szerinti indokok és adatok alátámaszthatják a nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással az adat kiadásának megtagadását. A Szerződés 1., 4-11., 14-15., 18-20. számú mellékleteit képező dokumentumokban azonban számos olyan adat szerepel, amelyek nem állnak összefüggésben az előterjesztés b)-
- c)pontjában hivatkozott, a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel. Emiatt az adatok megismerése nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Annak hiányában megismerhetők – a „Műszaki tervek”, a „Szerződés/Tervezési Szerződések”, „Termálkút” mappák kivételével – a 2. számú melléklet dokumentumai is. A 2. számú mellékletben a „Műszaki tervek”, a „Szerződés/Tervezési Szerződések”, „Termálkút” mappák, a 3., a 12-13. és a 17. számú mellékletben található dokumentumok azonban olyan részletes, érzékeny információkat tartalmaznak, amelyek tekintetében fennáll az előterjesztés b)-
- c)pontjában foglalt érdekek veszélyeztetése. Ezért e körben az adatigény teljesítésének megtagadása jogszerű volt. A nemzetbiztonsági okból meg nem ismerhető adatok kivételével az adatok kiadása az Infotv. 27. §
(5)-
(6)bekezdése alapján sem tagadható meg, mivel az előszerződés nem minősül döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az adott ügyben a rendeltetésellenes joggyakorlást sem állapítható meg. [9] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és a keresetet teljes egészében elutasította. [10] A jogerős ítélet indokai szerint az eljárás megszüntetésének nem volt helye, mert a Törvényszék a jogerős ítélettel befejezett ügyben nem döntött a Szerződés mellékleteiről. A beszerzés mentesítése nem eredményezi automatikusan az annak alapján megkötött Szerződésben szereplő közérdekű adatok megismerhetőségének tilalmát. Az adatkezelő a Kbt. 9. §
(11)bekezdése szerint nemzetbiztonsági érdekből a Szerződéssel összefüggésben kezelt adat megismerésének korlátozására jogosult. Azok az indokok, amelyek egy beszerzés nyilvános ajánlattételi felhívással történő lefolytatásának mellőzését indokolttá teszik, nem vezethetnek minden esetben a már megvalósult beszerzés eredményeképpen keletkezett közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozásához. Az alperes a létrejött beszerzési adatok, a Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 4 Szerződés törzsszövege és a mellékletek tekintetében köteles az érdekmérlegelést a Kbt. 9. §
(11)bekezdésének megfelelően, az Infotv. 30. §
(5)bekezdésben írtak alapján elvégezni. [11] A másodfokú bíróság megítélése szerint azonban az adott ügy rendhagyó annyiban, hogy a Törvényszék jogerős ítéletében ugyan nem vizsgálta a Szerződés mellékleteinek tartalmát, a mellékletekről mégis rendelkezett: a mellékletek listájának megismerése iránti keresetet elutasította. A Törvényszék jogerős ítéletének indokai a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §
(1)bekezdése alapján nem hagyható figyelmen kívül, amely szerint a mellékletek listájában szereplő vagy onnan hiányzó címek alapján levonhatók az objektumvédelem, az állam biztonságához fűződő alapvető érdek szempontjából jelentős következtetések. Abból, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 6. §-a alapján a bíróság ítélete mindenkire kötelező, ebből és a Pp. 360. §
(1)bekezdése szerinti anyagi jogerő hatásból az következik, hogy jelen perben sem lehet eltérni a Törvényszék jogerős ítéletének indokolásától. Abban az esetben pedig, ha már a mellékletek megjelölésének a megismerhetősége is nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor fel sem merülhet azok megismerhetősége. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként a Pp. 2. §
(2)bekezdését, a 360. §
(1)bekezdését, a 370. §
(1)bekezdését, a 383. §
(2)bekezdését, a Bszi.
- §-át, az Infotv.
- §
(1)bekezdését, a 27. §
(2)bekezdés b) pontját, a 30. §
(5)bekezdését, a Kbt. 9. §
(10)bekezdését, a Vbt. 2. §
(11)bekezdését jelölte meg. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet eltér az Alkotmánybíróság gyakorlatától. [13] A felülvizsgálni kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti a Pp. 2. §
(2)bekezdését és a 370. §
(1)bekezdését, mert a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmen. Az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes nem sérelmezte a Pp. 360. §
(1)bekezdésének megsértését, az eljárás megszüntetését azért kérte, mert álláspontja szerint a per tárgyával kapcsolatban a Törvényszéken 28.P.21.969/
- számon indult per folyamatban léte miatt beállt a perindítás joghatása. Az alperes a fellebbezésben a Pp.
- §
(1)bekezdésének megsértését sem a jogerős ítéletben foglalt indokkal jelölte meg: nem azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelése során nem vette figyelembe a Törvényszék jogerős ítéletének indokolását, hanem azt, hogy az egyes adatok összességéből olyan többletinformációkra lehet következtetni, amelyeket az adatok egyenként nem tartalmaznak. [14] Állította, a jogerős ítélet a Pp. 360. §
(1)bekezdését és a Bszi.
- §-át is sérti, mert a másodfokú bíróság a Törvényszék jogerős ítéletének a törvényi feltételek hiányában tulajdonított precedens hatást, az anyagi jogerőhatást eltérő tárgyú perekben alkalmazta. A Bszi.
- §-nak helyes értelmezéséből nem következik, hogy egy jogerős ítéletet a per tárgyától függetlenül a további bírósági döntések meghozatala során is figyelembe kell venni. A másodfokú bíróság ezzel ellentétes, jogsértő megállapításából következően a jogerős ítélet indokolása önellentmondásos is. A másodfokú bíróság az eljárás megszüntetése iránti kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltételek fennállása hiányában megalapozatlannak tartotta, ennek ellenére a Pp. 360. §
(1)bekezdésének felhívása alapján következtetett arra, hogy a Törvényszék jogerős ítélete alapján a mellékletek listájának nyilvánosságkorlátozása jelen ügyben is anyagi jogerő hatással bír. A két per tárgya eltérő, a Szerződés mellékleteinek elnevezését tartalmazó lista nem azonos a Szerződés mellékleteivel. Ezért a másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy jelen ügyben a Pp. 360. §
(1)Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 5 bekezdése alkalmazandó. Jogsértő az a megállapítása is, hogy a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatásának van helye. [15] A felperes felülvizsgálati érvelése szerint, a másodfokú bíróság az Infotv. 27. §
(2)bekezdés b) pontja, a Kbt. 9. §
(11)-
(12)bekezdése és a Vbt. 2. §
(10)-
(11)bekezdése alapján azt helyesen állapította meg, hogy a beszerzés Kbt. hatálya alóli mentesítése nem eredményezi automatikusan az annak alapján megkötött Szerződésben szereplő közérdekű adatok megismerhetőségének tilalmát. Helytállóan állapította meg azt is, hogy a Kbt. 9. §
(11)bekezdése a közérdek-teszt alkalmazásával az ajánlatkérő számára nemzetbiztonsági érdekből az adat megismerésének korlátozását teszi lehetővé. Megfelel a jogszabályoknak a jogerős ítélet az az indokolása is, amely szerint egy beszerzés nyilvános ajánlattételi felhívással történő lefolytatásának mellőzésének indokai, nem feltétlenül eredményezik a már megvalósult beszerzés eredményeképp keletkezett közérdekű adatok megismerhetetlenségét. Ennek ellenére a jogerős ítélet azért sérti a megjelölt anyagi jogi rendelkezéseket, mert a Szerződés mellékleteit azok tartalmának érdemi vizsgálata, a közérdek-teszt elvégzése nélkül zárta el a nyilvánosság elől. Önmagában az a körülmény, hogy a Szerződésben felsorolt melléklet-listának a megismerhetőségét a Törvényszék jogerős ítéletében nemzetbiztonsági okokból korlátozta, nem szolgál alapul annak megállapításához, hogy a mellékleteket tartalmának megismerése is nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között eljárva, a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezése az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, nem alkalmas érdemi felülbírálatra a következők miatt. [18] A felülvizsgálati kérelem alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a felperes által megjelölt jogszabályokat megsértve utasította-e el a Szerződés mellékleteinek megismerése iránti keresetet azon indokolással, hogy a Törvényszék jogerős ítélete szerint a Szerződésben a mellékletek-listája nemzetbiztonsági okokból nem ismerhető meg, ezért a mellékletek kiadása sem merülhet fel. [19] A felperes által eljárási szabálysértésként megjelölt rendelkezési elv, a Pp. 2. §
(2)bekezdése abban az esetben, ha az adott helyzetre van alkalmazható részletszabály a tételes polgári eljárásjogi rendelkezésekben, jogértelmezési szerepet tölt be. A Pp. 2. §
(2)bekezdésének sérelme ilyen esetben egy konkrét eljárásjogi részletszabály megsértésén keresztül valósulhat meg, ami az adott perben a felperes által megjelölt Pp. 370. §
(1)bekezdése. Ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy a másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörének korlátairól rendelkező eljárási jogszabályt sértve döntött-e az alperes fellebbezésről. [20] A Kúria jogértelmezése szerint a felperes felülvizsgálati érvelésével szemben a másodfokú bíróság nem sértette a Pp. 370. §
(1)bekezdésében meghatározott felülbírálati jogköre korlátait a Törvényszék jogerős ítéletéhez fűződő anyagi jogerőhatás vizsgálatával. Az anyagi jogerőhöz fűződő feltétlen pergátló akadály miatt ugyanis a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból köteles figyelembe venni, hogy a keresettel elbírált jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja-e az ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 6 jog iránt ugyanazon felek között az új kereset indítását [Pp. 176. §
(1)bekezdés d) pont, 240. §
(1)bekezdés a) pont,
- §]. [21] Az eljárt bíróságok helytállóan ítélték meg az alperes alaki kifogását, mivel a Törvényszék jogerős ítéletével befejezett eljárásban a felperes keresete nem terjedt ki a Szerződés mellékleteire, a Törvényszék nem döntött ilyen tartalmú adatigénylésről. Ezért a Pp.
- §
(1)bekezdés d) pontjának az alkalmazása nem merül fel, a Törvényszék jogerősen nem bírálta el ezt a keresetet. A Kúria Pfv.IV.20.067/2024/
- számú precedens határozatában kifejtett jogértelmezéssel egyezően állapították meg azt is, hogy a beszerzés kötelező közbeszerzési eljárás hatálya alóli mentesítése nem foglalja magában egyúttal azt is, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága is korlátozásra kerül. Helytálló az a megállapításuk is, hogy a Szerződés mellékletei megismerhetőségének korlátozására a Kbt.
- §
(11)bekezdése és az Infotv. 30. §
(5)bekezdése szerint lefolytatott érdekmérlegelés eredményeként kerülhet sor. [22] A Kúria megítélése szerint azonban a másodfokú bíróság a Pp. 360. §
(1)bekezdését megsértve ítélte meg azt, hogy a Szerződésben a mellékletek listája megismerhetőségére irányuló kereset jogerős elutasítása – a Törvényszék jogerős ítéletéhez fűződő anyagi jogerőhatás miatt – ítélt dologként kizárja a Szerződés mellékletei adattartalmának a megismerhetőségét is. [23] A másodfokú bíróság jogi álláspontját – egyebek mellett – a Legfelsőbb Bíróságnak a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
- §-át értelmező eseti döntésére (BH2002.235) alapította, amely szerint az ítélt dolog tárgya: a keresettel érvényesített jogról való döntés, az annak alapjául szolgáló releváns tények és jogi okfejtések, így a felek közötti jogviszony minősítése is, amely utóbb vitássá nem tehető, attól egy későbbi perben a bíróság sem térhet el. Ezzel szemben az Alaptörvény
- cikk
(3)bekezdése alapján valamennyi bíróságra kötelezően alkalmazandó, a Kúria 6/
- számú jogegységi határozata (a továbbiakban: JEH) – amely a Pp.
- §
(1)bekezdése és a régi Pp.
- §-a alkalmazása tárgyában is irányadó – értelmében az anyagi jogerő magához az ítélethez, a kereseti kérelemről hozott döntéshez, a követelés elbírálásához kapcsolódik. A JEH által elfogadott értelmezés szerint az érvényesített jogot és a jogerő tárgyi terjedelmét a fél kérelmére megítélt szolgáltatás határozza meg (Indokolás [36]-[37]). Az ítélet jogereje is csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre terjedhet ki, az anyagi jogerő hatása is kizárólag ennek elbírálásához fűződik. Ennek megfelelően, ha a fél az eredetileg benyújtott keresetében az anyagi jogból eredő követelésének nem az egészét érvényesítette, úgy a korábban folyt eljárásban hozott ítélet jogereje nem zárja ki az új eljárás megindítását az alperessel szemben a követelése még el nem bírált részére. [24] Mindebből egyrészt az következik, hogy a Törvényszék ítéletének jogereje csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre (a Szerződésben felsorolt mellékletek listájára) terjed ki, anyagi jogerőhatás a mellékletek adattartalmához nem fűződik. Azt ugyanis a másodfokú bíróság is megállapította a jogerős ítélete indokolásának a [75] pontjában, hogy a Törvényszék kizárólag a Szerződésben felsorolt mellékletlistának és nem a mellékletek tartalmának nyilvánosságra kerüléséről döntött. Önmagában a Szerződésben felsorolt mellékletek listájával kapcsolatos megállapításból – a mellékletek adattartamának vizsgálata nélkül – az nem következik automatikusan, hogy valamennyi melléklet teljes adattartalma nemzetbiztonsági okból nem ismerhető meg. [25] A Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti törvényi feltételek hiányában az egyes mellékletek adattartalmával összefüggésben a Törvényszék jogerős ítéletének nincs a Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 7 másodfokú bíróság által megállapított joghatása, nem vonható le ilyen következtetés a Bszi. 6. §-ából sem. [26] A másodfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja miatt – érdemben nem vizsgálta az alperes fellebbezésében megjelölt megtagadási okok alaposságát, ugyanakkor a Szerződés mellékletei tekintetében alkalmazott automatikus nyilvánosságkorlátozás nem felel meg az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése értelmezése körében meghatározott szempontrendszernek {3112/2022.(III.23.) AB határozat [25]}. [27] A felperes felülvizsgálati kérelmében helytállóan hivatkozott arra, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a nyilvánosság elvéhez képest a közérdekű adatok elzárása kivétel, azt csak kényszerítő esetekben lehet elfogadni, illetve a korlátozást elrendelő törvényt megszorítóan kell értelmezni {21/
- (VII. 19.) AB határozat, Indokolás [39], megerősítve: 4/
- (I. 22.) AB határozat (a továbbiakban: Abh) [43]}. A korlátozás formailag csak törvényben, tartalmilag pedig csak a lehető legszűkebb körben, az elérni kívánt céllal arányosan tekinthető legitimnek {lásd: 2/
- (I. 21.) AB határozat, Indokolás [30]}. [28] A közérdekű adat kiadása iránt indított ügyben eljáró bíróságnak az adatszolgáltatásmegtagadás jogcímét és tartalmi indokoltságát egyaránt vizsgálnia kell. Az információszabadság korlátozása nem lehetséges formai alapokon, vagyis bizonyítani kell, hogy a kért adat nyilvánossága – ténylegesen – sértené az alkotmányosan elismerhető korlátozási kategóriákat {Abh, Indokolás [46]-[48]; megerősítve: 3/
- (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [57]}. Csak az adatigénylés tárgyát képező dokumentum (Szerződés mellékletei) tartalmának vizsgálatával állapítható meg ténylegesen az, hogy olyan közérdekű adatokat foglal magában, amelyekre valamely nyilvánosságkorlátozási indok konkrétan kiterjed, s amelyeknek így feltétlenül szükséges a nyilvánosságtól való elzárása {6/
- (III. 11.) AB határozat, Indokolás [38]}. [29] A másodfokú bíróság – eltérő jogi álláspontja miatt – elmulasztotta a Szerződés mellékletei adattartalmának a fenti szempontok szerinti vizsgálatát az alperes fellebbezésének érdemi elbírálása körében, megsértve a Pp.
- §
(1)bekezdését. [30] Az eljárási jogszabályok megsértésének az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt, ezért a Kúria a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [31] A megismételt eljárásban a másodfokú bíróságnak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között kell döntenie a zártan csatolt iratok tartalmának vizsgálata, értékelése alapján arról, hogy az alperes jogszerűen tagadhatja-e meg a felperes adatigénylését. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [32] 2011. évi CXII. törvény 26. §
(1)bekezdés, 27. §
(2)bekezdés b) pont, 30. §
(5)bekezdés;
- évi CXLIII. törvény (Kbt.)
- §
(11)–
(12)bekezdés;
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(2)bekezdés, 360. §
(1)bekezdés A döntés elvi tartalma Kúria IV.Pfv.20.514/2024/4-II 8 [33] Az ítélet jogereje is csak a fél által kért jogvédelem tárgyára, az érvényesített jogra és az annak alapjául megjelölt tényekre terjed ki, az anyagi jogerő hatása is kizárólag ennek elbírálásához fűződik. Záró rész [34] A Kúria a Pp. 424. §
(4)bekezdése alapján a peres felek felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét csupán megállapította, annak viselése, illetve megfizetése kérdésében a másodfokú bíróság dönt. A Kúria a felperes felszámított felülvizsgálati eljárási költségét az ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (IM rendelet) 2. § 1) bekezdése alapján 11 munkaóra figyelembevételével, az alperes felülvizsgálati eljárási költségét az IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján 10 munkaóra figyelembevételével állapította meg, annak viselése, illetve megfizetése kérdésébenaz új határozatot hozó bíróság dönt. [35] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [36] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el. [37] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- július
- Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró