Bfv.20/2020/9 – Kúria

(1)bekezdés b) pont,

(2)bekezdés b) pont,

(3)bekezdés c) pont] miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt, 4 év fegyházbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. II. [2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a VI. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjára hivatkozva elsődlegesen a törvénynek megfelelő határozat meghozatala, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. [3] Kifejtette, hogy a jogerős tényállás alapján a bűnszervezetben elkövetés nem állapítható meg a VI. rendű terhelt terhére. A terhelt ugyanis mindössze két alkalommal, rövid időintervallumban vett részt a cselekményekben, egy társával állt kapcsolatban, aki a tényállás szerint nem utasítója volt, csupán a rábízott feladatot hárította át a VI. rendű terheltre. Kúria 3.Bfv.20/2020/9 3 [4] A tényállásban nincs további adat arra, hogy a VI. rendű terheltnek az előzményekről, a cselekmények volumenéről, résztvevőiről, az összehangoltan tevékenykedő szervezetről tudomása lett volna. Utalt arra is, hogy a bűnszervezet fogalmának a jogerős ítélet kihirdetését követően történt változtatásának az volt a célja, hogy az adott csoportosuláshoz lazán kötődő elkövetők esetében a bűnszervezetben elkövetés jogkövetkezményei ne legyenek alkalmazhatóak. [5] A Legfőbb Ügyészség BF.47/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. Álláspontja szerint a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályoknak megfelelően került sor a VI. rendű terhelt terhére a bűnszervezetben elkövetés megállapítására, amely tekintetében a másodfokú ítélet indokolásában kifejtettekkel egyetértett. A VI. rendű terhelt az indítvánnyal ellentétben pedig nem kettő, hanem három cselekményben vett részt. A bűnszervezet új fogalmára történő hivatkozás a Be. 659. §

(2)bekezdése alapján eredményre nem vezethet. [6] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria az első- és másodfokú határozatot a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [7] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [8] A VI. rendű terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [9] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.

1. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [10] A védő sérelmezte a bűnszervezetben történő elkövetés megállapítását. [11] A Be.
2. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni, ez a bűnszervezet fogalma esetén is irányadó. [12] A bűnszervezetben elkövetés esetén az ötévi vagy azt meghaladó büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény büntetési tételének a felső határa a kétszeresére emelkedik (1978. évi IV. törvény 98. §), azaz amennyiben a bűnszervezetben elkövetés anyagi jogszabálysértő, a felemelt tételkeretek közötti büntetéskiszabás elvben törvénysértő büntetés kiszabását eredményezheti. [13] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki a bíróság törvénysértő büntetést. [14] Ehhez képest az elkövetéskori 1978. évi IV. törvény 137. § 8. pontja szerint bűnszervezet a három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, melynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmények elkövetése. Ezzel egyező volt az elbíráláskori Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontja szerinti bűnszervezet fogalom. [15] A Be.
2. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján Kúria 3.Bfv.20/2020/9 4 pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [16] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [17] A jogerős tényállás VI. rendű terheltet érintő lényege a következő. [18] Az I. rendű terhelt családi és baráti ismeretségi köréből kialakítva olyan bűnszervezetet működtetett és irányított, melyben a terheltek egyes országokon átnyúló, összehangolt tevékenységeket kifejtő bűnöző csoportokhoz kapcsolódtak. A terheltek egymás tevékenységét összehangolva Szerbia területéről érkező, úti okmányokkal nem rendelkező személyeknek anyagi ellenszolgáltatás ellenében segítséget nyújtottak egyrészt Magyarország államhatárának meg nem engedett módon történő átlépéséhez a zöldhatáron át, másrészt az országon belül való utaztatásukhoz, illetve nyugat-európai országokba történő kijuttatásukhoz. A szerb-magyar határról Magyarország felé a migránsok szervezését, átjuttatását az eljárás során ismeretlenül maradt, elfogásra nem került személy szervezte a III. rendű terhelt segítségével, aki részt vett több alkalommal is a migránsoknak zöldhatáron történő átjuttatásában, majd a Magyarország területére illegálisan csempészett külföldieket az I. rendű terhelt megbízásából tettestársai, a IV. rendű, V. rendű, VI. rendű, VII. rendű és VIII. rendű terheltek az I. rendű terhelt bicskei otthonában, illetőleg a környéken más személyeknél pihentették, majd ezt követően szállították nyugat-európai országokba, pl. Ausztriába és Olaszországba. [19] Mindezt egy nemzetközi méretekben működő bűnszervezet tagjainak összehangolt, munkamegosztáson alapuló tevékenységének eredményeképpen valósították meg, melynek tagjai között alá-, fölérendeltségi viszony állt fenn – az I. rendű terhelt, valamint a szervező és irányító, a II. rendű terhelt, mint szervező, a többi terhelt pedig mint sétáltató, előfutó, sofőr, vagy a pihentetést biztosító személy –, és valamennyi résztvevő haszonszerzési célzatára épülve működtették úgy, hogy a terheltek ismert és ismeretlenül maradt társaik tevékenységéről tudva, velük együttműködve vettek részt a cselekmények elkövetésében. [20] A több országot átfogó, az utazás minden részletét megtervező bűnszervezet célja ennek a szervezetnek a folyamatos működtetése volt úgy, hogy a Szerbiában és Magyarországon lévő irányítók és szervezők utasításainak engedelmeskedve az egyes tagok részfeladatot végeztek el, és az átcsempészett külföldieket egymásnak átadva, az országhatárokon átjuttatva kívánták a célállomáshoz minél közelebb juttatni, ha lehetőségük volt rá, egészen a célállomásig elvinni. [21] Az I. rendű terhelt

1. március végén, március 28-át megelőző napokban anyagi haszonszerzés érdekében ismételten megállapodott újabb további négy fő migráns országon belüli utaztatásában, amennyiben szükséges, pihentetésében és a célállomásuk felé történő továbbutaztatásukban. [22] Ezen cselekmény során az I. rendű terhelt az V. rendű terheltet bízta meg azzal, hogy biztosítson szállás- és pihenési lehetőséget a migránsoknak, majd az V. rendű terhelt ezt a feladatot a VI. rendű terheltre hárította tovább, aki ebbe bele is egyezett. [23]
2. március 30-án 00 órát követő időben a Rendőrkapitányság munkatársai intézkedés alá vonták a VII. rendű terhelt által vezetett gépjárművet, melyben utasként négy fő külföldi állampolgár tartózkodott, akik jogszerű magyarországi tartózkodásukat igazolni nem tudták. Közülük a fiatalkorú a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben került elhelyezésre, míg a VII. rendű terheltet a nyomozó hatóság őrizetbe vette. Kúria 3.Bfv.20/2020/9 5 [24] A szállítás előkészítése és a kivitelezés közben az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt telefonon tartották a kapcsolatot a III. rendű, IV. rendű, V. rendű és VII. rendű terhelttel, illetőleg megbízójukkal, míg a VI. rendű terhelt az események során csak az V. rendű terhelttel állt telefonos kapcsolatban (VII. tényállás). [25] Miután a
3. március 30-ra tervezett szállítás nem járt sikerrel,
4. április
5. napján az ismeretlen társuk megbízásából az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt ismételten megszervezték a fiatalkorú külföldre csempészését. Ennek végrehajtása érdekében a IV. rendű terhelt
6. április
7. napján ismételten Szegedre utazott, és az intézet közelében találkozott a fiatalkorúval, majd vele együtt a szegedi vasútállomásra ment, onnan együtt vonattal utaztak. Ezzel egyidőben az I. rendű terhelt azzal bízta meg az V. rendű terheltet, hogy a vasútállomásról hozza el a fiatalkorút, valamint a IV. rendű terheltet, gondoskodjon pihentetéséről, majd
8. április
9. napján szállítsa őt tovább az Európai Unió mélységi területe felé. A feladatot az V. rendű terhelt elvállalta, azonban azt továbbhárította a VI. rendű terheltnek, aki elvállalta és azt végre is hajtotta. Az események során az I. rendű terhelt és a II. rendű terhelt telefonon tartotta a kapcsolatot a IV. rendű és az V. rendű terhelttel, valamint a megbízóval, míg a VI. rendű terhelt közvetlenül csak az V. rendű terhelttel állt telefonos kapcsolatban (VIII. tényállás). [26]
10. május
11. napján a megbízó segítségével két fő migráns meg nem engedett módon lépte át a magyar-szerb határt és jutott Magyarország területére.
12. május
13. napján 1.100 eurót ajánlott fel az I. rendű terheltnek annak érdekében, hogy a migránsokat a magyar-osztrák határ közeléből szállítsa el, az I. rendű terhelt ezért az 1.100 eurót meg is kapta. Az I. rendű terhelt a VI. rendű terheltet bízta meg azzal, hogy segítsen a két migránst előbb a fővárosba, majd onnan – az I. rendű terheltet hátrahagyva – továbbszállítani. A VI. rendű terhelt a feladatot elvállalta (XI. tényállás). [27] Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy a felülvizsgálatban irányadó tényálláshoz tartoznak mindazon történeti tények, amelyeket az ítéletben megállapítottak, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében. [28] Ekként az elsőfokú bíróság tényként állapította meg a VIII. tényállást illetően, hogy az intézetbe visszakerült fiatalkorú az eredeti célhoz való juttatását megpróbálták ismételten megoldani a megbízó felhívására az I. rendű és a II. rendű terheltek. Ehhez ismételten a IV. rendű terheltet kérték fel, aki vonattal utazott a fiatalkorúért, aki az intézetből elszökött, csatlakozott hozzá, majd együtt utaztak, ahonnan a VI. rendű terhelt vitte őt tovább Olaszország felé, azonban április
14. napján feltartóztatásra kerültek az olasz határnál. A VI. rendű terhelt másnap hajnalban visszaérkezett, míg a fiatalkorút az intézetbe vitték vissza. Mindezek alapján az intézetből megszökő fiatalkorút a terheltek előbb a fővárosba szállították, onnan pedig a VI. rendű terhelt próbálta meg Olaszországba juttatni, azonban feltartóztatásra kerültek, így az nem sikerült (elsőfokú ítélet
15. oldal első bekezdés). [29] Az elsőfokú bíróság a XI. tényállást érintően tényként állapította meg azt, hogy az I. rendű terhelt a megbízó kérésére a két migráns személy szállítását a VI. rendű terhelttel közösen, őt megkeresve oldotta meg, a továbbszállításukat a VI. rendű terhelt teljesítette (elsőfokú ítélet
16. oldal első bekezdés). [30] A felülvizsgálatban irányadó jogerős tényállás alapján egyértelmű – miként arra a Legfőbb Ügyészség az átiratában hivatkozott –, hogy a VI. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványban foglaltaktól eltérően nem kettő, hanem három cselekményben vállalt részt és nem csupán az V. rendű, hanem a IV. rendű és az irányító, szervező szerepet ellátó I. rendű terhelttel is közvetlen kapcsolatba került, továbbá a migránsok pihentetésén kívül belföldi és külföldi szállítást is végzett. Kúria 3.Bfv.20/2020/9 6 [31] Ezen tényállás alapján a VI. rendű terhelt cselekményének bűnszervezetben elkövetettkénti értékelése törvényes. [32] Az elkövetőnek a bűnszervezetben elkövetést átfogó tudattartalmára vont következtetés alapja, hogy a törvény a bűnszervezet külső, tárgyi jellegű ismérveit határozza meg, amelyek kívülálló számára is felismerhetőek. Ehhez képest az elkövető tudatának arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságainak ismeretében annak „működéséhez” csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. [33] A bűnszervezetben elkövetés akkor válik egyértelműen felismerhetővé, amikor a többi feltétel mellett a bűncselekményre irányultság is megjelenik. Ehhez képest a tárgyi, külső körülmények alapulvételével vonható következtetés arra, hogy – a VI. rendű terhelt tisztában volt azzal, hogy magatartása nem elszigetelt, hanem másokéval összehangolt, – a bűnszervezet hosszabb időre szervezett, amelynek szempontjából közömbös, hogy abban ki, mennyi ideig vett részt. [34] Az összehangolt működés a bűnszervezet – jelen ügyben hatályos – fogalmi ismérve, amely tartalmát tekintve a benne cselekvő személyek egymást erősítő hatása. Az összehangoltság meglétének azonban nem feltétele a más cselekvő kilétének ismerete, a bűnszervezeten belüli közvetlen, illetve személyes kapcsolat, a törvény ezt nem kívánja meg. [35] A hosszabb időre szervezettség szempontjából pedig közömbös, hogy az elkövetők milyen időtartamon keresztül vettek részt a bűnszervezet működésében. Jelentősége annak van, hogy a tervbe vett bűncselekmény elkövetésén kívül a bűncselekmények elkövetését célzó csoport kialakulására, működésének összehangolására is történik a vállalkozás. E törvényi feltétel lényege a szervezettség fokmérője, megléte nem feltétlen köthető valamely időtartam elteltéhez. [36] Az elkövetőnek, így a VI. rendű terheltnek sem kell feltétlen ismernie, hogy melyek a bűnszervezet létrejöttének körülményei, elégséges, ha a bűnszervezet tárgyi értelemben vett és előbb ismertetett sajátosságainak az ismeretében csatlakozik cselekményével a szervezet tevékenységéhez. [37] Erre a jogi – és tudattartalomra vont – következtetésre alapot ad, ha az elkövetési magatartások egymást kiegészítő jellegűek, és azok kapcsolódása a célzott és végrehajtott bűncselekményhez kölcsönös, az adott tényállásszerű elkövetési magatartás keretei közé illeszkedő cselekmény más személy előző cselekményéhez társul, avagy a célzott bűncselekmény megvalósulásához további láncolatos tevékenységet feltételez. [38] Az irányadó tényállás alapján a VI. rendű terhelt tudta, hogy cselekménye egy bejáratott mechanizmushoz kapcsolódó, melynek iránya külföldről Magyarországon át külföldre vezető, több országot érintő. Következésképpen a VI. rendű terhelt embercsempészésre irányuló, azt megvalósító cselekményével, azaz az államhatárnak más által, a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítségnyújtással, pihentetéssel, szállítással a tényállás szerinti külföldi állampolgárok több országon keresztül történő utaztatását megszervező, haszon érdekében tevékenykedő, összehangoltan működő, munkamegosztáson alapuló bűnszervezethez kapcsolódott. [39] A VI. rendű terhelt a bűnszervezet magyarországi tagjaként tevékenykedett, a cselekvősége e körben jellemzően végrehajtói volt. [40] A VI. rendű terhelt cselekménye ekként megalapozza a bűnszervezetben elkövetés megállapítását, az a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos büntető anyagi jogszabályoknak megfelelő. Kúria 3.Bfv.20/2020/9 7 [41] Csupán megjegyzi a Kúria, hogy mindemellett az elsőfokú ítélet tartalmazza az alá-, fölérendeltségi viszonyra vonatkozó megállapításokat is, miként egyértelműen megmutatkozik a cselekmények konspiratív, a végrehajtást leplező, illetve a végrehajtásban együtt reménykedést feltételező jellege is. [42] Következésképpen a VI. rendű terhelt által elkövetett bűncselekmények minősítése, a bűnszervezetben elkövetés megállapítása törvényes. Az ehhez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig – mely a büntetési tételkeret alsó határához közelítő – nyilvánvalóan nem törvénysértő, a felülvizsgálati indítvány így alaptalan. [43] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be.
17. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján a VI. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. IV. [44] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [45] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Soós László s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző