← Magyarország

Pfv.20910/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: [A vadászterület földtulajdonosi gyűlésén a határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos akkor támadhatja meg eredményesen határozatot, ha az az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. Az ezt megalapozó tényeket a határozatot megtámadó felperes tartozik előadni és bizonyítani. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VI.20.910/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Madarász Anna előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperesek: II. rendű III. rendű IV. rendű A felperesek képviselője: Dr. Faragó István ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Mátyás László Ügyvédi Iroda Más perbeli személyek neve és perbeli állása: felperesek érdekében beavatkozó Beavatkozó képviselője: Dr. Faragó István ügyvéd A per tárgya: földtulajdonosi gyűlés határozatainak érvénytelensége megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperesek, beavatkozó A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 2.Pf.20.030/2023/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Ráckevei Járásbíróság 20.P.20.270/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 22.225 (huszonkétezer-kétszázhuszonöt) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: PMKH) Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Földművelésügyi Osztályának
  4. január
  5. napján meghozott határozata megállapította a
  6. március
  7. napjától
  8. február utolsó napjáig terjedő időre a 13-576251-301 kódszámú vadászterület határát, és a határ kijelölésével egyidejűleg az alperest mint a vadászterület tulajdonosi közösségét a 13-576251-301 kódszámmal nyilvántartásba vette. [2] E határozat véglegessé válását követően a földtulajdonosok kezdeményezték a földtulajdonosi gyűlés összehívását. [3] Az alperesi tulajdonosi közösség a határozathozó gyűlését a vadászterületen földtulajdonnal rendelkező személyek 25,38%-ának képviseletében eljárva hat magánszemély a
  9. február
  10. napjával keltezett –
  11. február
  12. napján kifüggesztett – hirdetménnyel
  13. március
  14. napjára összehívta a Dabas, dr. Halász Mihály utca
  15. (Lazi-Tó Liget) szám alatti címre. [4] A
  16. március
  17. napjára összehívott gyűlést nem tartották meg. Ezt követően a gyűlést kezdeményező hat magánszemély az illetékes vadászati hatóságnál hirdetményi meghívókat terjesztett elő, és a
  18. április elejétől
  19. május 4-éig terjedő időszakban minden hétköznapra összehívták a tulajdonosi közösség gyűlését. Valamennyi hirdetmény szövege egyező volt, e szerint a megjelentek dönteni fognak a tulajdonosi közösség képviseletének személyéről, a vadászterület
  20. február
  21. napjáig terjedő időszakra fennálló használati feltételeiről, a haszonbérlő személyéről. [5]
  22. március
  23. napja után valamennyi kitűzött időpontot megelőzően a felperesi tulajdonosi kör egyeztetett az illetékes vadászati hatósággal, és néhány tulajdonostárs minden meghirdetett gyűlés kezdő időpontjára megjelent a meghirdetett címen. A kezdeményezők a meghirdetett gyűléseket minden esetben lemondták, a hirdetményeket még a gyűlés időpontja előtt visszavonták. [6] A
  24. április
  25. napjára összehívott tulajdonosi gyűlés hirdetménye szerepelt a vadászati hatóság honlapján. P S I (korábbi I. rendű felperes) és társai elindultak a hirdetményben megjelölt helyszínre, de útközben – hivatkozásuk szerint – telefonhívást kaptak B N (a kormányhivatal elektronikus honlapját kezelő karbantartótól), aki közölte, hogy a kezdeményezők a hatóságnál lemondták a gyűlés megtartását. [7] A
  26. április
  27. napjára összehívott földtulajdonosi gyűlést megtartották. A gyűlésen P S I, V I – korábbi V. rendű felperes –, valamint a II., III., IV. rendű felperesek és a felperesi beavatkozó nem vettek részt. A földtulajdonosi gyűlésről jegyzőkönyv készült, amelyben rögzítették a megjelent földtulajdonosokat és földtulajdonosi meghatalmazottakat. Regisztráció nélkül senki nem volt jelen. [8] A földtulajdonosi gyűlés 1/
  28. (04.21.) számon megválasztotta a levezető elnököt, a jegyzőkönyv két hitelesítőjét, a jegyzőkönyvvezetőt; 2/
  29. (04.21.) számon elfogadta a regisztrációt, a szavazati arányok megállapítását; 3/
  30. (04.21.) számon megállapította, hogy a tulajdonosi gyűlés összehívása szabályszerűen megtörtént; Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 3 4/
  31. (04.21.) számon úgy döntött, hogy a bank kiválasztása a bankszámla megnyitásával együtt a megválasztásra kerülő földtulajdonosi képviselő döntési hatásköre legyen, valamint a haszonbérleti díjak kifizetése egységesen Kiskunlacházán történjen; 5/
  32. (04.21.) számon akként határozott, hogy a földtulajdonosi képviselőt 5.000 forint/hó díjazás illeti meg; 6/
  33. (04.21.) számú határozata szerint a tulajdonosi közösség, illetve a tulajdonosi képviselő működési költségét a haszonbérleti díj megállapítását követően határozza meg; 7/
  34. (04.21.) számon az alperesi tulajdonosi képviselőnek
  35. április 21-től
  36. február 28-ig terjedő időre P Zs választotta meg; 8/
  37. (04.21.) számon arról döntött, hogy a tulajdonosi közösség köteles működési szabályzatot készíteni a vadászati jog gyakorlásának, hasznosításának módjáról, feltételeiről, a képviselő javadalmazásának, elszámolási kötelezettségének, valamint a vadászati jog haszonbérbeadása esetén a haszonbérleti díj elszámolásának rendjéről is; 9/
  38. (04.21.) számon a haszonbérleti díj mértékét 150 forint/hektár/év összegben fogadta el, amely évente a KSH által megállapított éves inflációs ráta százalékos mértékével minden további rendelkezés nélkül korrigálásra, módosításra kerül; 10/
  39. (04.21.) számon arról döntött, hogy a tulajdonosi közösség és a tulajdonosi képviselő működési költségét a vadászatra jogosult által befizetendő haszonbérleti díjak maximum 15%-ában határozza meg; 11/
  40. (04.21.) számon a K Vadásztársaságot fogadta el vadászatra jogosultként; 12/
  41. (04.21.) számon a vadászati jog hasznosításának módjára és feltételeire, a tulajdonosi gyűlésre vonatkozó adminisztratív rendelkezéseket fogadta el azzal, hogy azokat a tulajdonosi közösség működési szabályzatának részévé teszi; 13/
  42. (04.21.) számon elfogadta a működési szabályzatot; 14/
  43. (04.21.) számon arról döntött, hogy felhatalmazza a tulajdonosi képviselőt a gyűlésen elfogadott határozatok és az összeállított működési szabályzat aláírására, okiratba foglalására, azzal, hogy a képviselő köteles tizenöt napon belül a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az elsőfokú vadászati hatóságnál előterjeszteni, ezzel egyidejűleg a tulajdonosi gyűlés határozatainak közzététele iránt a hirdetményre vonatkozó szabályoknak megfelelően eleget tenni. [9] A
  44. április 21-én tartott gyűlésről hozott határozatokat a PMKH hirdetőtábláján
  45. május
  46. napján kifüggesztették. [10] P Zs kérelmet terjesztett elő a PMKH Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Földművelésügyi Osztályán, amelyben a földtulajdonosi közösség határozata alapján kérte földtulajdonosi képviselőként a nyilvántartásba vételét, a kérelméhez csatolta a földtulajdonosi gyűlésen hozott határozatok kivonatát, a közösség működési szabályzatának teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt példányát, erkölcsi bizonyítványát, az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint az elfogadó és a kizárási okok fenn nem állására vonatkozó nyilatkozatát. [11] A PMKH Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Földművelésügyi Osztálya
  47. május
  48. napján meghozott határozatával az alperes közös képviselőjét
  49. május 21-től legkésőbb a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv hatályának lejáratáig terjedő időszakra, azaz
  50. február 28-ig nyilvántartásba vette. [12] K Z kezdeményezésére
  51. április
  52. napjára, ugyanarra a dabasi helyszínre – a hirdetmény kifüggesztésével – földtulajdonosi gyűlést hívtak össze. A kezdeményezés arra irányult, hogy tárgyaljanak a felperesi érdekkörhöz tartozó tulajdonosokkal és tulajdonosi Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 4 meghatalmazottakkal. P Zs megjelent a helyszínen, elvégezte a
  53. április 24-én megkapott földkönyvi adatok ellenőrzését, és a hivatkozása szerint többletként jelentkező 600 hektár birtokában nyílt tárgyalást javasolt a többi földtulajdonosnak egy földtulajdonosi gyűlési időpontra, de ténylegesen gyűlés tartása nélkül. Intézkedett a hirdetmény levétele iránt 9-10 óra között, de az ténylegesen a gyűlés kezdetéig nem történt meg. [13] P S I és a felperesek megjelentek a helyszínen, és szerették volna ellenőrizni a földtulajdonosok tulajdoni igazolásait, meghatalmazásait, kérték a földkönyvet. P Zs ennek nem tett eleget. Hivatkozott arra, hogy az alperes jogi képviselője nincs jelen. P S I és P Zs között vita alakult ki. Közben megérkezett az alperesi jogi képviselő. P S I felhívta a vadászati hatóságnál T Zs, aki közölte, hogy a hirdetményt visszavonták. Így a kezdeményező kivételével a többi földtulajdonos a helyszínt elhagyta. [14] Az alperesi vadászterületen földtulajdonnal rendelkező személyek 21,93%-át képviselő felperesek
  54. március
  55. napján Áporkán kelt hirdetménnyel
  56. május
  57. napjára 13 órára, az Áporka, Tűzoltó utca
  58. számú (Székelyház) címre földtulajdonosi gyűlést hívtak össze. A hirdetmény szerint a gyűlés napirendje: döntés a képviselet formájáról, a képviselő személyéről, a tulajdonosi közösség működési szabályzatának elfogadása, döntés a vadászati jog hasznosításának módjáról, feltételeiről, beleértve a vadászati jog haszonbérlőjének kijelölését és a haszonbérleti díj összegének meghatározását. [15] A kezdeményezők képviseletében eljáró P S I
  59. május
  60. napján elektronikus levelében visszavonta a kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy a Covid-19 miatti veszélyhelyzetet, azzal kapcsolatos rendelkezéseket, korlátozásokat nem oldották fel, a jogszabályok a tulajdonosi gyűlés meghirdetett időpontjában sem teszik lehetővé a földtulajdonosok személyes részvételét és a gyülekezést. [16] A gyűlésen a felperesek nem vettek részt, az ellenérdekű körbe tartozó tulajdonosok és földtulajdonosi meghatalmazottak megjelentek. A földtulajdonosi közösség gyűléséről jegyzőkönyv készült, amelyben – a
  61. április
  62. napján Dabason megtartott tulajdonosi gyűlés jegyzőkönyvével lényegében egyezően – rögzítették a napirendi pontokat, a jogszabályi hátteret, a megjelentek adatait, az általuk képviselt földtulajdonhoz kapcsolódó szavazati arányokat. [17] A
  63. május
  64. napján megtartott földtulajdonosi gyűlésen a
  65. április 21-i gyűlésen meghozott határozatokkal egyező tartalommal fogadták el az határozatokat. A jegyzőkönyv végén szereplő záradék szerint a PMKH mint vadászati hatóság honlapját a jegyzőkönyv lezárását és aláírását követően
  66. május
  67. napján 19 órakor és
  68. május
  69. napján 01:06 órakor ismét megnyitották, és P Zs megállapította, hogy a hirdetmény a jelzett időpontokban a honlapon fenn volt, nem vették le. [18] A PMKH Földművelésügyi és Erdészeti Főosztály Földművelésügyi Osztálya
  70. június
  71. napján meghozott határozatával az alperes mint haszonbérbeadó és a Vadásztársaság mint haszonbérlő között a vadászterület vadászati jogára
  72. május
  73. napján megkötött haszonbérleti szerződést jóváhagyta, és a haszonbérlőt mint az alperesi vadászterület vadászatra jogosultját
  74. június
  75. napjától nyilvántartásba vette. A határozat hirdetményét
  76. június
  77. napján függesztették ki a vadászati hatóság hirdetőtábláján. A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 5 [19] P S I, V I, a II., III. és IV. rendű felperesek
  78. május 18-án a
  79. április
  80. napján meghozott határozatok,
  81. május 20-án pedig a
  82. május
  83. napján meghozott határozatok érvénytelenségének megállapítása és megsemmisítése iránt terjesztettek elő keresetlevelet. [20] A II., III., IV. rendű felperes utóbb a keresetét annyiban módosította, hogy a határozatok tekintetében – minthogy azok csak ügyrendiek – a keresetet nem tartották fenn. [21] Előadták, hogy a per tárgyát képező földtulajdonosi gyűlési határozatokkal konkrét érdeksérelmet szenvedtek, illetve szenvednek el. A határozatok érvénytelenségének megállapítása előkérdését képezi a további közigazgatási eljárásoknak, mivel a tulajdonosi gyűléseken meghozott határozatok alapján döntött úgy a közigazgatási hatóság, hogy a vadásztársaság közös képviselőjét bejegyzi, a vadászati jogosultat nyilvántartásba veszi. Amennyiben a határozatok érvénytelenségét a bíróság megállapítja, akkor van lehetőség az eredeti állapot helyreállítására. [22] A beavatkozó a felperesek álláspontját támogatta. [23] Az alperes a kereset elutasítását kérte. [24] Előadta, hogy mindegyik tulajdonos kizárólag a saját érdeksérelmére hivatkozva jogosult a tulajdonosi gyűlés határozatának megtámadására. A keresetlevél nem tartalmaz utalást arra, hogy a felpereseket milyen konkrét érdeksérelem érte a határozatok kapcsán. Hivatkozás volt perben nem álló más földtulajdonosok érdeksérelmére, de e tárgyban a keresetlevél általános tényelőadást tartalmaz. A felperesek a perben nem álló Vadásztársaságot ért sérelemre is hivatkoztak. A keresetlevél nem tartalmaz az egyes határozatokra lebontva a felperesek érdeksérelmeit elemző részletes okfejtést. [25] Az I. és V. rendű felperesek – mivel a perbeli területen nem földtulajdonosok, csak a földtulajdonosoktól kapott meghatalmazás alapján jártak el – a keresetüktől az alperes hozzájárulásával elálltak, ezért az elsőfokú bíróság
  84. november
  85. napján meghozott 20.P.20.270/2021/18/I. számú végzésével vonatkozásukban az eljárást megszüntette. Az első- és másodfokú ítélet [26] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes
  86. május
  87. napján megtartott gyűlésén meghozott 2/
  88. (05.05.), 3/
  89. (05.05.), 4/
  90. (05.05.), 5/
  91. (05.05.), 6/
  92. (05.05.), 7/
  93. (05.05.), 8/
  94. (05.05.), 9/
  95. (05.05.), 10/
  96. (05.05.), 11/
  97. (05.05.), 12/
  98. (05.05.), 13/
  99. (05.05.) számú földtulajdonosi gyűlés határozatai érvénytelenek, azokat az elsőfokú bíróság megsemmisítette. Ez meghaladóan a keresetet elutasította. [27] Ismertette a Ptk. 1:
  100. §

(1),
(2), 1:5. §
(1),
(2), 5:78. §
(1)bekezdését, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 4. §
(1)bekezdés b) pontját,
(2), 14. §
(3)bekezdését. [28] A felperesek a határozatok érvénytelenségét amiatt állították, hogy azok meghozatala a jogszabálysértő módon összehívott tulajdonosi gyűlésen a vadászterület tulajdonosainak a Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 6 szavazás lehetőségétől való elzárásával történt. A tulajdonosi gyűlést kezdeményező hat magánszemély joggal való visszaélést is elkövetett, mert
  1. március közepétől május elejéig minden napra tulajdonosi gyűlést hívtak össze nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy a vadászterület földtulajdonosai ne jelenjenek meg, mivel lehetetlen, hogy több mint másfél hónapon át valaki minden nap megjelenjen a tulajdonosi gyűlés helyszínén, majd ott értesüljön a gyűlés elmaradásáról. [29] A felperesek az okszerű gazdálkodás sérelme körében arra hivatkoztak, hogy a Vadásztársaságot 2020 márciusában alapították, tőkeerőssége megkérdőjelezhető, holott a vadkárok megelőzése, a haszonbérleti díj megfizetése és a vadászati, vadgazdálkodási berendezések kiépítése, karbantartása komoly tőkét igényel, míg a Vadásztársaság több évtizeden keresztül bizonyította, hogy a termőföld tulajdonhoz kapcsolódó vadászati jogot megfelelően hasznosítja, példamutató eredményes vadgazdálkodási tevékenységet végez, ehhez a szükséges eszközei és szakemberei is rendelkezésre állnak, a megfelelő tőkével is rendelkezik, ezért nem indokolt, hogy egy újonnan alakult, semmilyen eszközzel, illetve vadászati, vadgazdálkodási berendezéssel nem rendelkező másik vadásztársaság legyen a vadászatra jogosult. Jogos érdeksérelmüket abban is megjelölték, hogy mint földtulajdonosok a Vadásztársaság keretében folytathatták vadászati tevékenységüket, azonban ettől a határozatok közel 16 évre elzárnák őket és a Vadásztársaság valamennyi tagját is. [30] Az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a Vtv.
  2. §
(3)bekezdése kizárólag arra biztosít jogszabályi felhatalmazást, hogy a gyűlésen önhibájukon kívül részt nem vett, illetve a határozattal egyet nem értő földtulajdonosok, a többségi határozattal okozott sérelmet bírósági úton orvosolják abban az esetben, ha a döntés az okszerű gazdálkodást sérti, illetőleg a jogos érdekeik lényeges sérelmével jár. A felperesek mind a 2021. április 21-i, mind 2021. május 5-i határozatok megsemmisítésére irányuló keresetlevelüket a Vtv. 14. §
(3)bekezdése szerinti harminc napos határidőn belül előterjesztették, de az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy e határidő anyagi jogi, elévülés jellegű, amiből az következik, hogy csak a határidőn belül benyújtott kereseti kérelem, az abban megjelölt okok, indokok vizsgálhatók, a határidőn túl előadottak nem. [31] A Ptk. és a Vtv. viszonyában elsődlegesen a Vtv. szabályai alkalmazandóak. A Vtv. 14. §
(3)bekezdésének értelmezése körében megállapítható, hogy alaki érvénytelenségi okokra, továbbá konkrét érdeksérelmet nem okozó jogszabálysértésre a felperes általában nem hivatkozhat megalapozottan. [32] A Vtv. 6. §
(2), 12. §
(1),
(3)bekezdése, a Ptk. 3:3. §
(3)bekezdése, 3:
  1. §-a, 3:
  2. §
(1), 3:37. §
(1)bekezdése ismertetését követően az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a Vtv. 14. §
(3)bekezdése a határozatok megtámadhatóságáról szól, ennek megfelelően megtámadni a tulajdonosi gyűlés határozatait, a határozatok hatálytalanságának megállapítása iránti keresettel lehet. A Ptk. 3:
  1. §-ának alkalmazásában a határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya annak jogerőre emelkedésével áll be. A jogi személy szervei által hozott határozatnak a meghozatalára visszamenőleges hatállyal történő hatályon kívül helyezésére a Ptk. hatályba lépését követően csak akkor van lehetőség, ha jogszabály a bíróság számára ilyen hatályú határozat meghozatalát lehetővé teszi. A földtulajdonosi közösség tulajdonosi gyűlésének határozatai abban az esetben lehetnek érvénytelenek, ha a gyűlés összehívása nem történt meg a jogszabályban meghatározott feltételek keretei között. [33] A tulajdonosi közösség gyűlésének összehívásával kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe, erre alapítva a Vtv.
  2. §
(3)bekezdése szerint a felpereseket nem illeti meg a jogosultság a többségi határozat megtámadására. A kereset azon indokai, hogy a gyűlés összehívása nem volt szabályszerű, illetve jogellenes volt, polgári perben nem vizsgálható (BH
  1. 240). Polgári peres eljárásban csak az alakilag érvényes határozatot lehet megtámadni. Az alakiság megsértésére Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 7 a 79/
  2. (V. 4.) FVM rendelet
  3. §
(1)bekezdése alapján a Vtv.
  1. §-a szerinti kérdésekben hozott határozatok nyilvántartásba vételi eljárása során közigazgatási eljárás keretében lehet hivatkozni. A földtulajdonosi gyűlés kezdeményezésére vonatkozó szabályok betartása közigazgatási eljárásban vizsgálható. [34] A felperesek azt állították, hogy a földtulajdonosok a szavazati jogukat nem tudták gyakorolni, a járványügyi helyzet és a kapcsolódó jogszabályok rendelkezéseit sértő módon hívták össze a tulajdonosi gyűlést, és a meghozott határozatok az okszerű gazdálkodás sérelmével járnak. A felperes csak a saját személyét érintő lényeges érdeksérelemre alapítva támadhatja meg a földtulajdonosi gyűlés határozatait, nem indíthat keresetet más földtulajdonosok érdeksérelmére hivatkozva (BH
  2. 302.). Így a felpereseknek kellett bizonyítaniuk, hogy a földtulajdonosi gyűlés egyes határozatai a konkrét érdekeiket mennyiben és milyen mértékben sértették, és az érdeksérelem csak és kizárólag a pertárgyát képező határozatok érvénytelenségének megállapításával hárítható el. [35] A vadászati jog hasznosításával kapcsolatos Vtv. szabályok kizárják a tulajdonostársak nagyrészét a vadászati jogból, és egy e célra létrehozott vadászati jogosultat hatalmaznak fel a vadászati jog hasznosítására, ellentétben azzal a Ptk.-beli főszabállyal, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. A tulajdonosi közösség gyűlése nem ismeri a határozatképesség intézményét, mivel a jelenlévők egyszerű többségével is hozható döntés, amelyet akár egyetlen földtulajdonos is támadhat, a határozatot hozó kisebbségben lévő földtulajdonosokkal szemben meglévő egyértelmű többsége mellett. A földtulajdonosi közösség a döntését a gyűlés keretei között hozza meg, akár az összes érintett tulajdonos néhány százalékával is. [36] A földtulajdonosi gyűléseket először
  3. március
  4. napjára, majd
  5. április
  6. napját követően
  7. május
  8. napjával bezárólag minden hétköznapra összehívták. A hirdetményi meghívókban a tulajdonosi gyűlések tárgya azonos volt. Az alperes kellő indokát adta annak, hogy április 6-át követően miért hívták össze március 3-
  9. napja közötti keltezésű hirdetmények szerinti gyűléseket azonos témakörben és napirendi pontokkal. Az ok az volt, hogy a földhivatal hosszabb ideig nem teljesítette a földtulajdonosi kör részvételi jogosultságát igazoló földkönyvek kiadását, nem volt meg az a nagyságú földterület, amely alapján a földtulajdonosi gyűlés a határozatait meghozhatta volna. [37] Az elsőfokú bíróság az egybehangzó tanúvallomások alapján tényként állapította meg, hogy az április 21-i időpontot megelőzően Dabasra összehívott tulajdonosi gyűlések azért maradtak el, mert a földhivatal a tulajdonosi regisztrációhoz szükséges adatszolgáltatásnak teljeskörűen nem tett eleget. Ezekben az esetekben a kezdeményezők időben lemondták a meghirdetett gyűléseket, és a hirdetményi meghívókat a gyűlés megkezdése előtt visszavonták. [38] A
  10. április
  11. napjára meghirdetett tulajdonosi gyűlésen P S I – vallomása szerint – részt kívánt venni. Állítása szerint B N ügyintéző arról tájékoztatta, hogy a gyűlés elmarad. B N tanú ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy kizárólag a honlapot kezelte, olyan tájékoztatást, hogy a gyűlés elmarad, csak akkor adhatott, hogyha a hirdetmény levétele már megtörtént. B N nem erősítette meg, hogy
  12. április 21-én délelőtt 10 óra után olyan tájékoztatást adott volna telefonon P S I, hogy az aznapi gyűlés elmarad. P S I állítása szerint T Zs is beszélt telefonon, akitől szintén azt a tájékoztatást kapta, hogy a gyűlést nem tartják meg. [39] Az elsőfokú bíróság G J, N-T Z, J L, K Z, S J nyilatkozata, valamint a közokiratba foglalt jegyzőkönyv, jelenléti ív adatai alapján tényként állapította meg, hogy a
  13. április
  14. napjára összehívott tulajdonosi gyűlést megtartották a megjelölt dabasi helyszínen. A becsatolt jegyzőkönyv, jelenléti ív és a kapcsolódó okiratok is igazolják, hogy a szabályszerű regisztrálást követően a gyűlést megtartották, majd a határozatok alapján megtörtént a Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 8 földtulajdonosi képviselő nyilvántartásba vétele és ennek véglegessé válását követően a vadászatra jogosultat a hatóság nyilvántartásba vette. A felperesek tehát nem bizonyították azt a tényállításukat, hogy a
  15. április 21-i gyűlést nem tartották meg. [40] Önmagában az a tény, hogy a
  16. április 27-i gyűlés hirdetménye a tartalmát tekintve azonos volt az április 21-i gyűlés hirdetményével, nem bizonyítja, hogy azért tartották meg az április 27-i földtulajdonosi gyűlést, mert azt a valóságban április 21-én nem tartották meg. A
  17. április 27-re összehívott gyűlés tényleges célja az volt, hogy az április 21-i gyűlésen meg nem jelent, nagyobb területű földekkel rendelkező tulajdonosokkal, így a felperesi földtulajdonosi körrel személyes egyeztetést folytassanak le. [41] A felperesek a tulajdonosi gyűlés összehívásának szabálytalanságára vonatkozó tényállításokat meghaladóan, külön-külön az egyes határozatok tartalmára kitérve nem tettek részletes előadást, nem nyilatkoztak arról, hogy a jogos érdekeik lényeges sérelme miben áll. A kereseti kérelemből nem tűnik ki, hogy az egyes határozatok, azokat külön-külön megjelölve, indokolva, a felperesek számára milyen érdeksérelmet okoztak. A felperesek által megjelölt okszerű gazdálkodás sérelmével kapcsolatosan az egész kereset indokolásának szánt előadást a vadászatra jogosultként megválasztott egyesület viszonylatában tettek határozatszám megjelölése nélkül, de nem adtak elő jogszabályi hivatkozást, konkrét jogszabálysértést – illetve a jogszabálysértés indokait – és mindennek az okszerű gazdálkodással való viszonyát. [42] A felperesek az alaki érvénytelenségi okokra, továbbá konkrét érdeksérelmet nem okozó jogszabálysértésre általában nem hivatkozhatnak megalapozottan a határozatok megtámadása körében, ezért az elsőfokú bíróság a
  18. április 21-én megtartott tulajdonosi gyűlésen meghozott határozatok tárgyában előterjesztett kereseti kérelmet mint megalapozatlant elutasította. [43] A
  19. május
  20. napjára meghirdetett gyűlést a felperesi körhöz tartozó tulajdonosok hívták össze, majd döntöttek a kezdeményezés, illetve a hirdetmény visszavonásáról. A megadott helyszínen az alperesi érdekkörhöz tartozó földtulajdonosok megjelentek, és az április 21-i gyűlésen meghozott határozatokkal – gyakorlatilag – egyező tartalmú határozatokat hoztak. Minthogy a
  21. április 21-i földtulajdonosi gyűlésen meghozott határozatok érvényesek és hatályosak, amelyek alapján a hatósági nyilvántartásba vétel is megtörtént, ezért a korábbi határozatokkal egyező tartalmú, újabb határozatok meghozatala kizárt. Az elsőfokú bíróság erre alapítva a
  22. május
  23. napján meghozott határozatok megsemmisítése iránti kereseti kérelemnek helyt adott, azzal egyezően rendelkezett. [44] Az ítélet ellen a felperesek, az alperes, a beavatkozó fellebbezést, a felperesek és a beavatkozó csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő. [45] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a
  24. május 5-i földtulajdonosi gyűlés határozatai érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet is elutasította. [46] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet jogi indokolását a Vtv.
  25. §
(3)bekezdésének a perbeli gyűlések időpontjában hatályos szövegével pontosította. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helyesen foglalt állást, hogy a Vtv. 14. §
(3)bekezdéséből adódóan kizárólag a határidőben előterjesztett indokok alapján vizsgálta a keresetben megjelölt gyűléseken hozott határozatok érvénytelenségét, és helyesen érvelt amellett is, hogy a tulajdonosi Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 9 gyűlések összehívásával kapcsolatos szabályok vizsgálata nem tartozik polgári bíróság hatáskörébe, e tárgyban az irányadó joggyakorlatot helytállóan alkalmazta. [47] A keresettel támadott határozatok meghozatalakor a megtámadásra nyitva álló határidő még nem volt jogvesztő, az elévülési jellegű volt, mint ahogy arra egyébként az elsőfokú bíróság a jogi indokolásában helyesen hivatkozott, a Vtv. 14. §
(3)bekezdését helytállóan alkalmazta. [48] A jogerős ítélet szerint a
  1. április 21-i tulajdonosi gyűlésen keletkezett határozatok érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el, indokait a másodfokú bíróság osztotta. [49] A felperesek, illetve a felperesi beavatkozó fellebbezési hivatkozásával ellentétben a
  2. április 27-i földtulajdonosi gyűlés nem képezte a per tárgyát, az ezzel kapcsolatos felperesi állításokat nem kellett érdemben vizsgálni. [50] A felperesek fellebbezésében hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket a per érdemét érintően az elsőfokú bíróság alkalmazta, a tulajdonosi gyűlés összehívásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket, a támadott határozatok azoknak megfelelőségét a polgári bíróságnak vizsgálnia nem kell, ez vonatkozik a felperes által hivatkozott veszélyhelyzeti szabályok alkalmazására is. Az elsőfokú bíróság nem mulasztott, amikor a felperesek erre vonatkozó állításaira konkrétan nem tért ki. [51] A felperesi jogi képviselő a 20.P.20.270/2021/
  3. számú jegyzőkönyvben maga is elismerte, hogy a felpereseknek konkrétan meg kell jelölniük az elszenvedett érdeksérelmet a per tárgyát képező földtulajdonosi gyűlési határozatok meghozatala kapcsán. A fellebbezés azonban ezt már vitatta. Az elsőfokú bíróság helytálló álláspontja volt, és adott erről a felpereseknek tájékoztatást, hogy az ő bizonyítási érdekük annak igazolása, hogy a per tárgyát képező földtulajdonosi gyűlési határozatok a konkrét érdekeiket mennyiben és milyen mértékben sértették. A konkrét érdeksérelem megjelölése, igazolása nem mellőzhető, és ezzel összhangban utalt az elsőfokú bíróság a BH
  4. 302 számú eseti döntésre is. Az elsőfokú bíróság helyes állásfoglalása volt, hogy a fél csak a saját személyét érintő lényeges érdeksérelemre alapítva támadhatja meg a földtulajdonosi gyűlés határozatait. [52] A Vtv.
  5. §
(3)bekezdése alapján a többségi határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségéből az következik, hogy a tulajdoni hányad szerinti kisebbség nem köteles magát alávetni a többségi döntésnek, ha az az okszerű gazdálkodás követelményét sérti, illetve lényegesen csorbítja a kisebbség jogos érdekeit. Az okszerű gazdálkodás követelménye kifejezetten a tulajdonosi közösség egészét – ezen belül a kisebbséget is – érintő érdek, míg a kisebbség jogos érdekét védő alanyi jogosultság olyan egyéb érdek, amelynek érvényesítésétől a többség pusztán szavazati ereje útján a kisebbséget elzárja. Az érdeksérelemnek lényegesnek és jogosnak kell lennie, amit a kisebbség a többséggel szemben szenved el (Kúria Pfv.20.468/2022/8.). [53] A felperesek a támadott határozatok esetén egyediesítve az okszerű gazdálkodás követelményébe ütköző konkrét érdeksérelmet, illetve a kisebbség jogos érdekének lényeges és konkrét sérelmét nem jelölték meg, e körben értékelhető állítást nem tettek. Alapvetően az új vadásztársasággal történt haszonbérleti szerződés megkötésével, valamint az új tulajdonosi képviselő személyének megválasztásával nem értettek egyet, amely tények önmagukban nem vezetnek érvénytelenségre. Nem volt megállapítható, hogy a támadott határozatok az alperesi tulajdonosi közösség egészére nézve az okszerű gazdálkodással ellentétesek-e, és okoznak-e a kisebbségnek lényeges és jogos érdeksérelmet. A kisebbségi érdeksérelem jelen esetben fel sem merülhet, hiszen a meghozott határozatok az alperesi tulajdonosi közösség egészét érintik, kisebbségi érdeksérelemnek pedig csak az minősül, amit a kisebbség szenved el a többséggel szemben. Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 10 [54] A felperesek és a beavatkozó csatlakozó fellebbezése – tartalma alapján – a keresetnek részben helyt adó elsőfokú rendelkezés jogi indokát támadta azzal, hogy a
  1. május 5-i tulajdonosi gyűlés határozatai érvénytelenségét az alapozza meg – ellentétben elsőfokú ítélet indokolásával –, hogy az aznapra Áporkára meghirdetett gyűlés hirdetményét a felperesi körhöz tartozó tulajdonosok visszavonták, ezért érvényes határozat ezen a napon nem volt hozható. [55] A rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján a másodfokú bíróság megállapította, hogy a
  2. május 5-i tulajdonosi gyűlést megtartották. E tulajdonosi gyűlés hirdetményét
  3. március 30-tól május 6-ig kifüggesztették, amit a hirdetmény záradéka tanúsít. A csatolt e-mailek a visszavonás tárgyában későbbi időpontban, 13 óra 35 perckor és 14 óra 12 perckor keletkeztek a tulajdonosi gyűlés 13 órára történt összehívásához képest. [56] A másodfokú bíróság a csatlakozó fellebbezéseknek azért sem adhatott helyt, mert a
  4. május 5-i tulajdonosi gyűlésen hozott határozatok érvénytelenségének megállapítása és megsemmisítése körében a keresetnek részben helyt adó rendelkezéssel szembeni alperesi fellebbezést megalapozottnak találta. [57] Az alperes arra tévesen hivatkozott, hogy a
  5. május 5-i határozatok megtámadására a felperesek perbeli legitimációval nem rendelkeznek a gyűlésen való megjelenés hiányában. A Vtv.
  6. §
(3)bekezdése ilyen szűkítően nem értelmezhető, a felperesek a kereset előterjesztésére jogosultak voltak. E rendelkezés szerinti vagylagos feltételek fennállása körében az elsőfokú bíróságnak a keresetek alapján érdemben kellett állást foglalnia, kereshetőségi jog hiányának megállapítása kizárt. [58] Az alperesi fellebbezésnek a Ptk. szerinti érvénytelenségre és ennek jogkövetkezményére hivatkozását sem találta a másodfokú bíróság helytállónak, hiszen a Vtv. 14. §
(3)bekezdése szerinti érvénytelenség és a Ptk. szerinti érvénytelenség csak szóhasználati azonosságot jelent, de nincs azonos tartalmuk. Az alperesi tulajdonosi gyűlés határozatai nem kötelmi, hanem szervezeti jogi aktusok, amelynek során a vadászterület földtulajdonosai nem szerződést kötnek egymással, hanem a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazása során szavazatuk leadásával döntést hoznak a vadászterület földtulajdonosainak jogviszonyára kiterjedően. A felperesi fellebbezés helytálló hivatkozása volt, hogy az elsőfokú bíróság a 2021. május 5-i határozatok érvénytelenségét nem állapíthatja meg olyan okból, amelyre a felperesek az elsőfokú eljárás során határidőben tény- és jogállítást nem tettek, és jogi érvelést nem terjesztettek elő. [59] A felpereseknek a keresetlevélben a Pp. 170. §
(2)bekezdéséből következően a kereseti kérelmet megalapozó tényeket, a jogalapot, az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés levezetésére vonatkozó jogi érvelést kell előadniuk. A Pp. 183. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevélben és a perfelvételi iratban, valamint a perfelvételi tárgyaláson tett tény- és jogállítás, ehhez kapcsolódó kérelem és a feleket terhelő bizonyítás, e körben tett nyilatkozat, rendelkezésre bocsátott bizonyítási eszköz határozza meg a jogvita kereteit. Az elsőfokú bíróság úgy adott helyt a
  1. május 5-i közgyűlési határozatok vonatkozásában a keresetnek, hogy annak jogalapja hiányzott, döntésének anyagi jogi jogszabályi alapját az elsőfokú bíróság nem jelölte meg, de nem is alapíthatta a döntését olyan jogi érvelésre, amit a kereset nem tartalmazott, illetve ami nem következett a keresetből. [60] Erre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, egyebekben pedig helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 11 [61] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben elsődlegesen a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozatként kereseti kérelmeiknek való helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, harmadlagosan – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. [62] Megsértett jogszabályi rendelkezésként a Vtv.
  2. §
(2), 14. §
(3)bekezdését, a Ptk. 1:3., 1:5. §-át, 5:78. §
(1)bekezdését, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 1. §
(1), 3. §
(1)bekezdését, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 4. §
(1), 5. §
(1)és
(2)bekezdését jelölték meg. [63] Az általuk relevánsnak minősített tényállási elemek ismertetését követően kifejtették, hogy a
  1. április
  2. napjára összehívott földtulajdonosi gyűléssel kapcsolatos kezdeményezés nem arra irányult, hogy bárki is tárgyaljon a felperesi tulajdonosokkal és tulajdonosi meghatalmazottakkal. E körben P S I tanú és T G II. rendű felperes nyilatkozatait idézték, amely nyilatkozatokat a bíróságok a tényállás megállapításánál figyelmen kívül hagytak. E tárgyban részletesen idézték a keresetlevükben foglaltakat. [64] E szerint joggal való visszaélés, a jóhiszeműség és a tisztesség elvét sérti, hogy heteken keresztül, minden napra összehívtak tulajdonosi gyűléseket, ami arra irányult, hogy a vadászterület tulajdonosait a szavazás lehetőségétől elzárják, és a tulajdonosi gyűlés összehívói a többi földtulajdonost jogszabálysértő módon kizárják a szavazás lehetőségéből. Ez okból a jogszabálysértő módon összehívott
  3. április 21-i tulajdonosi gyűlés határozatai érvénytelenek, és e határozatokat a Vtv.
  4. §
(3)bekezdése szerinti törvényes anyagi jogi határidőben bíróság előtt megtámadták. Az érvénytelen határozatok joghatás kiváltására nem alkalmasak, tehát nem képezhetik alapját sem a közös képviselő, sem a vadászatra jogosult illetékes vadászati hatóság által történő nyilvántartásba vételének. Az eljárt bíróságok ezzel az érveléssel nem foglalkoztak. Ez vonatkozik a
  1. április
  2. és május
  3. napjára összehívott tulajdonosi gyűlésekre is. [65] A felpereseket, de a kezdeményezőkön túli tulajdonosokat is elzárták a szavazás lehetőségétől. E körben hivatkoztak a 27/
  4. (I. 29.) Korm. rendelet, majd a 80/
  5. (II. 22.) Korm. rendelet által meghosszabbított, eredetileg a 478/
  6. (XI. 3.) Korm. rendelettel elrendelt veszélyhelyzet miatt a 484/
  7. (XI. 10.) Korm. rendeletben írtakra, amely szerint kizárólag magán és családi rendezvényeket lehetett tartani, de azokat is csak tíz főig. [66] A vadászterület földtulajdonosai, így a felperesek sem kívántak jogszabálysértést elkövetni. A tulajdonosi gyűlés összehívói a többi földtulajdonost jogszabálysértő módon kizárták a szavazás lehetőségéből. A Vtv.
  8. §
(2)bekezdése szerint társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 13536251301 kódszámú vadászterület több személy tulajdonában van, ezáltal a Vtv. 4. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen, azaz társult vadászati jogként illeti meg. A Ptk. 5:
  1. §-a szabályozza a tulajdonostársak határozathozatalát. A Ptk. és a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben minden tulajdonost megilleti a szavazati jog. Alaki okból érvénytelen a határozat, ha valamelyik tulajdonost a szavazás lehetőségétől elzárják, vagy e jogát korlátozzák. Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 12 [67] A
  2. április 21-i tulajdonosi gyűlés határozatai érvénytelenek, mivel azokat jogszabálysértő módon összehívott gyűlésen, a vadászterület tulajdonosainak a szavazás lehetőségétől való elzárásával hozták meg. A határozatokat a Vtv.
  3. §
(3)bekezdése szerinti törvényes anyagi jogi határidőben bíróság előtt megtámadták. [68] A felpereseket és a vadászterület többi, a kezdeményezőkön kívüli tulajdonosát elzárták a szavazás lehetőségétől amiatt is, mert az alperes mint egy vadászterület tulajdonosi közössége polgári jogi szabályok alapján létrejött nem jogi személy szervezetnek minősül, így az 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendeletet is alkalmazni kell, és ennek 3. §
(1)bekezdése szerint a döntéshozó szerv ülése nem tartható meg olyan módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje, abban az esetben sem, ha az ülést e rendelet hatálybalépésekor már összehívták. A kezdeményező földtulajdonosok
  1. április
  2. napjára összehívták az alperes tulajdonosi gyűlését, mégpedig úgy, hogy azon a tagoknak, azaz a vadászterületen földtulajdonnal rendelkezőknek személyesen kellett volna részt venniük. A felperesek viszont nem kívántak jogszabálysértést elkövetni, és így őket kizárták a szavazás lehetőségéből. A Vtv.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen, azaz társult vadászati jogként illeti meg, így a vadászterület tulajdonosaira a Vtv. 4. §
(2)bekezdése vonatkozik. A tulajdonostársak határozathozatalát a Ptk. 5:
  1. §-a szabályozza. A Ptk. és a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben minden tulajdonost megilleti a szavazati jog. Alaki okból érvénytelen a határozat, ha valamelyik tulajdonost a szavazás lehetőségétől elzárják, vagy e jogát korlátozzák. [69] Minderre az első- és másodfokú ítélet érdemi indokolást nem tartalmaz, illetve a jogszabályok felsorolásán kívül az eljárt bíróságok nem indokolták meg, miért nem helytálló a felperesek által részletesen előadott jogi érvelés. [70] Ha az alperes
  2. április 21-én meghozott határozatai az első- és másodfokú bíróság véleményével azonos módon érvényesek, akkor ez kizárja, hogy a
  3. május 5-én ugyanezen kérdésekben hozott alperesi döntések is érvényesek legyenek. [71] Az alperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, mert az megfelel a jogszabályoknak és a bírói gyakorlatnak. [72] Álláspontja szerint ténylegesen arról van szó, hogy az ellenérdekű földtulajdonosi kör saját mulasztása miatt, mulasztására keres jogorvoslatot. A tulajdonosi gyűlések összehívásával kapcsolatos szabályok vizsgálata nem tartozik a polgári bíróság hatáskörébe. Nem vizsgálhatók továbbá a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések betartásával kapcsolatos hivatkozások. [73] Előadta, hogy a felperesek közigazgatási pereket is kezdeményeztek, ezekben is lényegében mind formai, mind tartalmi szempontból ugyanazon érvrendszert terjesztették elő mint a jelen perben. A
  4. április 27-i földtulajdonosi gyűlés nem képezte a per tárgyát, a felülvizsgálati kérelemben előadott ezzel kapcsolatos hivatkozások megalapozatlanok. A
  5. május 5-i tulajdonosi gyűléssel kapcsolatosan felhozott felperesi hivatkozások is megalapozatlanok. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben semmilyen olyan tényt, hivatkozást nem adtak elő, amit korábban akár a tényállás, a kár, a jogi érvelés szempontjából ne adtak volna elő. Éppen ezért semmilyen, a gyűlés összehívásával és megtartásával kapcsolatos, az első- és másodfokú bíróság által el nem bírált jogszabálysértésre, veszélyhelyzeti intézkedések megszegésére, illetve be nem tartására érvet, előadást, indokolást nem tudtak adni. Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 13 A Kúria döntése és jogi indokai [74] A felülvizsgálati kérelem a következők szerint nem alapos. [75] A Pp.
  6. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással lehet kérni. Az e tárgyban irányadó 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény értelmében a felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következik, hogy a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt, tartalmában is kifejtett anyagi és eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A felülbírálat tartalmi és perjogi kereteit a felülvizsgálati kérelem határozza meg [Pp.
  2. §
(1)bekezdés b), c) pont, 1/
  1. (II. 15.) PK vélemény 3., 4.]. [76] A felperesek a Vtv.
  2. §
(3)bekezdésén alapuló pert kezdeményeztek. A Vtv. 4. §
(2)bekezdése értelmében a társult vadászati jog esetében a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 14. §
(3)bekezdése azonban a Ptk. általános szabályaihoz (Ptk. 5:
  1. §) képest speciális rendelkezéseket tartalmaz a vadászterület tulajdonosi gyűlése határozatának bíróság előtti megtámadására. A határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonosok akkor támadhatják meg eredményesen a határozatot, ha az az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. [77] A Kúria Pfv.V.20.468/2022/
  2. számú határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Vtv.
  3. §
(3)bekezdéséből és a többségi határozat bíróság előtti megtámadásának lehetőségéből az következik, hogy a tulajdoni hányad szerinti kisebbség nem köteles magát alávetni a többségi döntésnek, ha az az okszerű gazdálkodás követelményét sérti, illetve lényegesen csorbítja a kisebbség jogos érdekeit. Erre hivatkozással a szótöbbséggel hozott határozatot a meghozatalától számított harminc napon belül keresettel megtámadhatja. A jogszabály az alanyi jogot közvetlenül keletkeztető tényeket két alternatív, egymástól jól elkülöníthető esetkörben teszi lehetővé. Az okszerű gazdálkodás követelménye kifejezetten a tulajdonosi közösség egészét – ezen belül a kisebbséget is – érintő érdek, míg a kisebbség jogos érdekét védő alanyi jogosultság olyan egyéb érdek, amelynek érvényesítésétől a többség pusztán szavazati ereje útján a kisebbséget elzárja. A kisebbségi érdeksérelemre alapított igényérvényesítés esetén tehát az előadott érdeksérelemnek lényegesnek és jogosnak kell lennie, amit a kisebbség a többséggel szemben szenved el. [78] A jogalkotó tehát meghatározott tartalmi – és nem mint a felperesek által állított alaki – okból teszi lehetővé a többségi határozat megtámadását. [79] A határozat meghozatalát biztosító gyűlés összehívását, az ezzel kapcsolatos hirdetményt, a gyűlés megtartását érintő alaki kifogások önmagukban nem feleltethetők meg sem az okszerű gazdálkodás sérelmének, vagy a kisebbségben maradt földtulajdonosok jogos érdekei lényeges sérelmének. A felpereseknek minden, egyes a keresettel támadott határozattal kapcsolatban elő kellett volna adniuk a Vtv. 14. §
(3)bekezdésében meghatározott valamely, az okszerű gazdálkodást vagy a felperesek jogos érdekeit lényegesen érintő konkrét sérelmet, ahogy erre már az elsőfokú, majd a jogerős ítélet is rámutatott. Ilyet sem a kereset, sem a felperesek fellebbezése (csatlakozó fellebbezése), sem a felülvizsgálati kérelme nem tartalmaz, igaz az utóbbiakban tett, addig megtenni elmulasztott tényelőadás már amiatt sem lett volna figyelembe vehető, mert a megtámadást megalapozó okokat a felperesek a határozat meghozatalától számított harminc napon belül tartoztak volna előadni. Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 14 Csak a felperesek által konkrétan megjelölt tények (és ezek bizonyítása) esetén lett volna a bíróság abban a helyzetben, hogy megvizsgálja, majd megállapítsa, hogy fennáll-e az okszerű gazdálkodás követelményének, vagy a kisebbségben maradt földtulajdonosok jogos érdekeinek a lényeges sérelme. [80] A veszélyhelyzet idejére vonatkozó speciális rendelkezések a földtulajdonosi gyűlések megtartására vonatkozó alaki szabályokat tartalmaznak, amelyek megsértésének az előző bekezdésben írtak alapján nincs relevanciájuk a meghozott határozatok Vtv. 14. §
(3)bekezdése alapján engedett megtámadása esetében. Ezért ezekkel a jogerős ítéletnek nem kellett részletesen foglalkoznia. A felperesek a Ptk. alapelvi rendelkezéseinek megsértésére is a földtulajdonosi gyűlések összehívásával, megtartásával kapcsolatosan hivatkoztak, amelyek szintén a határozatok meghozatalához vezető eljárási módot takarják, tehát önmagukban ezek sem alapozhatják meg a határozatok megtámadását. [81] A 2021. április 27. napjára kitűzött földtulajdonosi gyűlés nem volt a kereseti kérelem tárgya, az azzal kapcsolatosan a felvizsgálati kérelemben írtakkal a Kúriának nem kellett foglalkoznia. [82] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [83] Pernyertessége folytán a felülvizsgálati eljárásban az alperes képviseletével felmerült költségről a Kúria a Pp. 364. §-a és 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 82. §
(3), 83. §
(1)bekezdése, továbbá a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdése alapján határozott. [84] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [85] [86] Vtv. 4. §
(2), 14. §
(3)bekezdés Kúria Pfv.V.20.468/2022/
  1. A döntés elvi tartalma [87] A vadászterület földtulajdonosi gyűlésén a határozathozatalban önhibáján kívül részt nem vett vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt földtulajdonos akkor támadhatja meg eredményesen határozatot, ha az az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a meghozott határozattal egyet nem értő, kisebbségben maradt vagy a határozathozatalban részt nem vett földtulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. Az ezt megalapozó tényeket a határozatot megtámadó felperes tartozik előadni és bizonyítani. Budapest,
  2. április
  3. Kúria VI.Pfv.20.910/2023/4 15 Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Farkas Antónia s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.