← Magyarország

Gfv.30284/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elévülés megszakadása kizárólag a bírósági úton érvényesített követelésre nézve következhet be az igényérvényesítés időpontjában. A korábbi bírósági igényérvényesítés elévülést megszakító hatása nem terjed ki arra a követelésrészre, amelynek érvényesítésére később került sor. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.III.30.284/2024/

  1. szám A tanács tagjai: Salamonné dr. Piltz Judit a tanács elnöke Dr. Zumbók Péter előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Dr. Farkas Attila bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: Kálóczi, Petrovics és Marofka Ügyvédi Iroda (Cím2, ügyintéző: dr. Petrovics Bálint ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Szakáll Ügyvédi Iroda Kúria III.Gfv.30.284/2024/2 2 (Cím3, ügyintéző: dr. Szakáll Júlia ügyvéd) A per tárgya: kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Zalaegerszegi Törvényszék 3.Pf.20.013/2023/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Zalaegerszegi Járásbíróság 12.P.20.012/2022/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 61.530 (hatvanegyezerötszázharminc) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes jogelődje mint kölcsönadó és az alperes mint kölcsönvevő
  4. augusztus 19-én svájci frank alapú kölcsönszerződést kötöttek, amely alapján a felperes jogelődje 3.301.000 forint kölcsönt folyósított az alperes részére gépjárművásárlás céljából. A felperes jogelődje – az alperes fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt –
  5. április 28-án a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta. [2] A felperes jogelődje
  6. március 14-én a felperesre engedményezte az alperessel kötött kölcsönszerződésből követelését. A felperes és jogelődje közös nyilatkozata az alperestől a felpereshez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Kúria III.Gfv.30.284/2024/2 3 [3] A felperes
  7. november 15-i kérelmére a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben a kölcsönszerződésből eredő 170.000 forint és járulékai megfizetése iránt. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedett. [4] A felperes
  8. december 22-én előterjesztett újabb kérelmére a közjegyző fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben 2.351.125 forint tőke és a tőke után
  9. december 20-tól számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszerese mértékű késedelmi kamat, valamint 757.308 forint lejárt késedelmi kamat megfizetésére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes – a
  10. december 22-én kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárásban – keresetében az alperessel kötött fenti kölcsönszerződés alapján 2.461.125 forint tőke és kamata megfizetésében kérte az alperes marasztalását. [6] Az alperes ellenkérelme – többek között a kereseti követelés elévülésére is tekintettel – a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [8] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A másodfokú bíróság ítéletének indokai szerint az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az adott ügyben érvényesített követelés elévült. Kifejtette, hogy a 6/
  11. számú Polgári Jogegységi Határozat (a továbbiakban: JEH) megállapításaiból következik egyrészt, hogy a felperes által 2017-ben kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárásban kibocsátott fizetési meghagyás jogereje nem terjed ki az adott perben érvényesített követelésrészre, ezért a per megszüntetése ez okból nem volt indokolt. Másrészt utalt arra, hogy a még nem érvényesített követelésrészre újonnan megindított perben vizsgálhatók a keresettel érvényesített jog érdemben el nem bírált anyagi jogi feltételei, így az elévülés is. A JEH-ból azt is következőnek tartotta, hogy a részkövetelésre kezdeményezett fizetési meghagyásos eljárásban csak az érintett követelésrészt illetően kerültek elbírálásra a követelés anyagi jogi feltételei, az az eljárás ezért nem volt alkalmas az ott nem érvényesített követelésrésszel kapcsolatos igény elévülésének megszakítására a jogviszony azonossága okán. [10] A másodfokú bíróság egyetértett ezért az elsőfokú bíróságnak az elévülés kérdésében kifejtett álláspontjával és azokkal az indokokkal is, amelyekre tekintettel a Kúria Pfv.V.22.146/2017/
  12. számú döntésében foglaltaktól eltért. Kúria III.Gfv.30.284/2024/2 4 A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében – tartalma szerint – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes keresete szerinti marasztalását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Állította, hogy a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló
  13. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  14. §

(5)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  2. §
(1)bekezdését sérti. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria Pfv.V.22.146/2017/
  1. számú döntésétől. [13] Hangsúlyozta az adott ügyben és a Kúria Pfv.V.22.146/2017/
  2. számú határozatával lezárt eljárásban vizsgált jogkérdés azonosságát: a korábbi bírósági igényérvényesítés elévülést megszakító hatása kiterjed-e olyan követelésrészre, amelynek érvényesítésére az elévülési idő elteltét követően kerül sor. Hangsúlyozta, hogy a Kúria elvi jelentőségű álláspontja értelmében, perindítás esetén az elévülés megszakadása nem korlátozódik arra az összegre, amelynek megfizetése iránt a keresetet benyújtották. [14] Kifejtette, hogy a fenti precedens határozat szerinti jogértelmezést nem írja felül a JEH, mert utóbbi kizárólag az anyagi jogerő fogalmáról és annak terjedelméről szól a követelés különböző eljárásokban, részekben történő érvényesítése esetén. Álláspontja szerint a JEH nem tartalmaz megállapítást a részkövetelés érvényesítésének elévülésre gyakorolt hatására, így az ebben a jogkérdésben nem hivatkozható. [15] A felperes a felülvizsgálati kérelmével együtt felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet is előterjesztett. [16] A Kúria a Gfv.V.30.252/2023/
  3. számú végzésével a felülvizsgálatot a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján engedélyezte. [17] kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását A Kúria döntése és jogi indokai [18] A Kúria mindenekelőtt utal arra, hogy a felülvizsgálatot a Pp. 409. §
(3)bekezdésében meghatározott kötelező engedélyezési oknak a kérelem elbírálásakor megállapítható fennállása miatt engedélyezte. A jogerős ítélet ugyanis abban a jogkérdésben, hogy a bírósági igényérvényesítés elévülést megszakító hatása kiterjed-e egy olyan követelésrészre, amelynek érvényesítésére csak később, az elévülési idő elteltét követően kerül sor, eltért a Kúria Pfv.V.22.146/2017/8. számú közzétett határozatától. Kúria III.Gfv.30.284/2024/2 5 [19] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okokból nem találta jogszabálysértőnek. [20] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az előtte jogegyégi panasz tárgyában indult eljárásban vizsgálta a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés elévülést megszakító hatását. A jogegységi panasz eljárás eredményeként az adott felülvizsgálati eljárás alatt,
  1. május 27-én meghozott és a Magyar Közlönyben
  2. július 18-án megjelent, Jpe.II.60.060/2023/
  3. számú jogegységi hatályú határozat (a továbbiakban: JPE határozat) megállapította egyfelől, hogy a Gfv.VI.30.232/2023/
  4. számú, jogegységi panasszal támadott ítélet jogkérdésben eltért a Pfv.V.22.146/2017/
  5. számú, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett ítélettől; az eltérés azonban indokolt volt, ezért a Kúria a Gfv.VI.30.232/2023/
  6. számú ítéletét hatályában fenntartotta. A bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapította továbbá a JPE határozat, hogy az azonos jogi alapon nyugvó, korábban perben vagy fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesített további követelés elévülését a korábbi részkövetelésre irányuló igényérvényesítés nem szakítja meg. Kimondta továbbá, hogy a Kúria Pfv.V.22.146/2017/
  7. számú ítéletének előzővel ellentétes jogértelmezése és a Kúria hasonló tartalmú határozatai nem hivatkozhatók a továbbiakban kötelező erejű határozatként. [21] A JPE határozat indokolása szerint a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa az anyagi jogerőhatás érvényesülése tárgyában hozott 6/
  8. Jogegységi határozatnak az anyagi jogerőhatás terjedelmét meghatározó indokolására is figyelemmel értelmezte a régi Ptk.
  9. §-át, és jutott arra, hogy az elévülés megszakadása kizárólag a bírósági úton érvényesített követelésre nézve következhet be az igényérvényesítés időpontjában. Az indokolás azt is tartalmazta, hogy a korábbi bírósági igényérvényesítés elévülést megszakító hatása nem terjed ki arra a követelésrészre, amelynek érvényesítésére később került sor. [22] A JPE határozatban foglaltakat a felperes felülvizsgálati kérelmének elbírálására konkretizáltan megállapítható volt, hogy az adott ügyben a jogerős ítéletben kifejtett jogi álláspont megfelelt a régi Ptk.
  10. §
(1)bekezdésének és a Kúria által a JPE határozatban megadott kötelező jogértelmezésnek. A felülvizsgálati kérelemben megjelölt közzétett kúriai határozat pedig – kötelező erejűként – már nem volt figyelembe vehető a felülvizsgálati kérelem elbírálásakor. [23] Mivel a felperes kereseti követelésének elévülését nem szakította meg a korábbi fizetési meghagyásos eljárásban gyakorolt igényérvényesítés, az ügyben eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül következtettek a kereset megalapozatlanságára a követelés elévülése miatt. A JPE határozat eredményeként nem volt megállapítható az sem, hogy a jogerős ítélet eltért volna közzétett és irányadó kúriai határozattól. [24] Mindezekre tekintettel a felperes által megjelölt régi Ptk. 327. §
(1)bekezdése nem sérült, a másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes követelése elévült. [25] Az előzőekben részletezettekből következően nem volt megalapozott a felülvizsgálati kérelemnek a Pp. 346. §
(5)bekezdés megsértésére alapított érvelése sem, amelyet a felperes nem önálló jogszabálysértésként, hanem csupán a Kúria közzétett határozatától való eltéréssel összefüggésben állított. Kúria III.Gfv.30.284/2024/2 6 [26] A Kúria a kifejtettekre figyelemmel, a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. [27] A Kúria az alperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg, amelynek megfizetésére a felperes a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében köteles. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a 391. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A döntés elvi tartalma [30] Az elévülés megszakadása kizárólag a bírósági úton érvényesített követelésre nézve következhet be az igényérvényesítés időpontjában. A korábbi bírósági igényérvényesítés elévülést megszakító hatása nem terjed ki arra a követelésrészre, amelynek érvényesítésére később került sor. Budapest, 2024. december 3. Salamonné dr. Piltz Judit s.k. a tanács elnöke, Dr. Zumbók Péter s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.