← Magyarország

Bfv.600/2023/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős határozat megváltoztatása, a foglalkozástól eltiltás mellőzése. A közokirat-hamisítás bűntette miatt elítélt terhelt a tényállásban írt cselekményével semmilyen, a gazdálkodó szervezet ügyvezetése körébe sorolható tevékenységet nem fejtett ki, eleve nem is kívánta az ügyvezetői tisztséget betölteni. Azzal, hogy közreműködésével egy adott gazdasági társaság alapítását és ügyvezetését illetően valótlan adatok kerültek a közhiteles nyilvántartásba, nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselő foglalkozáshoz kapcsolódó jogokat gyakorolta és kötelezettségeket teljesítette, ezért a foglalkozását sem használhatta fel a bűncselekmény elkövetéséhez. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.600/2023/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt(ek): Budapest tanácsülés
  2. november
  3. költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények terhelt2 és társai (Terhelt1 XVIII. rendű terhelt) Elsőfok:
  4. január
  5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 18.B.143/2021/142., ítélet, előkészítő ülés, - Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: Fővárosi Főügyészség a XVIII. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt terhelt2 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által a XVIII. rendű terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 18.B.143/2021/
  6. számú ítéletét megváltoztatja, és Terhelt1 XVIII. rendű terhelttel szemben kiszabott foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzi, Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 2 egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Fővárosi Törvényszék
  7. január
  8. napján meghozott és kihirdetett 18.B.143/2021/
  9. számú ítéletével Terhelt1 XVIII. rendű terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  10. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  11. §

(1)bekezdés c) pont]. Ezért őt 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.000 forintban határozta meg. Rendelkezett arról, hogy amennyiben a terhelt az így kiszabott összesen 200.000 forint pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett. Ezen túl a XVIII. rendű terheltet 2 évre eltiltotta attól, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja legyen. Kötelezte a XVIII. rendű terheltet a rá eső bűnügyi költség megfizetésére. [2] Az elsőfokú ítélet a XVIII. rendű terhelt vonatkozásában, fellebbezés hiányában, 2022. január 17. napján jogerőre emelkedett. [3] II. A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben – Terhelt1 XVIII. rendű terhelt javára – a Fővárosi Főügyészség Bf.4794/2017/419. szám alatt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont szerinti felülvizsgálati okra hivatkozva a jogerős ítélet megváltoztatását indítványozta akként, hogy a Kúria mellőzze a XVIII. rendű terhelttel szemben kiszabott foglalkozástól eltiltás büntetést. [4] Az indítványában előadott álláspontja szerint az ítélet törvénysértő, mert a Btk. 52. §
(1)bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás törvényi feltételei Terhelt1 XVIII. rendű terhelt esetében nem állnak fenn. [5] A 18/
  1. BK véleményre utalva kifejtette, hogy „foglalkozásának felhasználásával” arra az esetre vonatkozik, ha az elkövető a szándékos bűncselekmény megvalósításakor a foglalkozását eszközül használja, a foglalkozás által biztosított lehetőséget vagy alkalmat kihasználva cselekszik. Álláspontja szerint, amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk.
  2. §
(1)bekezdésének b) pontja alkalmazására nincs jogi alap. [6] Előadta, hogy a jelen büntetőügyben a XVIII. rendű terhelt nem a gazdálkodó szervezet vezetői tisztségének felhasználásával követte el a bűncselekményt, hanem éppen ellenkezőleg, a terhére megállapított bűncselekmény célja az volt, hogy ilyen tisztséget névlegesen betöltve, a gazdasági társaságot a „nevére vegye”, a tényleges vezetésben nem Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 3 vett részt és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása, az irányadó tényállás alapján pedig a foglalkozástól eltiltás kiszabásának a Btk. 52. §
(1)bekezdés a) pontja alapján sincs helye. [7] A Legfőbb Ügyészség a BF.1646/2022/
  1. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. [8] Rámutatott, hogy a Kúria a Bfv.I.538/2022/
  2. számú határozata [28] bekezdésben kimondta, felülvizsgálatot megalapozó jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság nem veszi figyelembe az adott büntetési nem, a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó szabályokat, és a törvény által lehetővé nem tett esetben szabja ki e büntetést. [9] Utalt arra is, hogy a Kúria a Bfv.I.1232/2016/
  3. számú határozatában a foglalkozástól eltiltás büntetés kapcsán kifejtette, hogy „a foglalkozás felhasználásával történő elkövetés esetén a büntetési nem alkalmazásának a szakképzettség nem feltétele. Ennek megfelelően a szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson lényegében a ténylegesen betöltött munkakört, azaz a végzett munkát kell érteni.” Ebből pedig a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint az következik, hogy ténylegesen végzett munka, ténylegesen betöltött munkakör hiányában a foglalkozástól eltiltás kiszabása törvénysértő. [10] Kifejtette, hogy az ún. stróman az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét azzal valósítja meg, hogy az ügyvezetői tisztség betöltésére és ezen foglalkozás gyakorlására irányuló tényleges szándék nélkül, az okiratok aláírásával és felhasználásával hozzájárul ahhoz, hogy valótlan adatok kerüljenek a cégnyilvántartásba. Mivel nem áll szándékában az adott foglalkozást űzni, logikai ellentmondást eredményezne annak a megállapítása, hogy a terhére rótt bűncselekményt a foglalkozásának felhasználásával követte el. [11] Kiemelte, hogy az irányadó tényállás alapján a XVIII. rendű terhelt a gazdasági társaság tényleges vezetésében nem vett részt, és nem is állt szándékában valós gazdasági tevékenység folytatása, ezért – a 18/
  4. BK. véleményre is figyelemmel – a Btk.
  5. §
(1)bekezdés b) pontjának törvényi feltételei esetében nem állnak fenn. [12] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványának adjon helyt, és a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen a Fővárosi Törvényszék 18.B.143/2021/
  1. számú ítéletét Terhelt1 XVIII. rendű terhelt vonatkozásában változtassa meg akként, hogy a foglalkozástól eltiltás büntetést mellőzze, egyebekben a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [13] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [14] A Be.
  2. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [15] A Be.
  3. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályainak megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [16] A Be. 651. §
(2)bekezdés a) pontja értelmében a terhelt javára az ügyészség felülvizsgálati indítványt terjeszthet elő, amely a Be. 652. §
(4)bekezdése alapján nincs határidőhöz kötve. [17] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványt az arra jogosult, törvényben meghatározott felülvizsgálati ok alapján nyújtotta be, ezért a felülvizsgálati indítványt érdemben elbírálta. Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 4 [18] A Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [19] A Be. 659. §
(5)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. A Be. 659. §
(6)bekezdése szerint a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [20] A Kúria a felülvizsgálatot a Be. 659. §
(1)bekezdése szerint irányadó, a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás alapján végezte el. [21] A bíróság jogerős ítéletének [19] bekezdésében a XVIII. rendű terhelt tekintetében az alábbi tényállást állapította meg (IV. tényállási pont): [22] terhelt2 felkérésére Terhelt1 XVIII. rendű terhelt – tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül – aláírta a
  1. március
  2. napján kelt, valótlan tartalmú alapítói határozatot, alapító okiratot, aláírás-mintát, ügyvezetői feladatokat elfogadó nyilatkozatot, összeférhetetlenséget és eltiltást kizáró nyilatkozatot, alapító okiratot, üzletrész átruházási szerződést, tagjegyzéket, melyek értelmében a cég1 vezető tisztségviselője és egyedüli tagja lett. E valótlan tartalmú okiratok, a bennük foglalt változások bejegyzése céljából
  3. április
  4. napján benyújtásra kerültek a Budapest, Nádor utca
  5. szám alatti Fővárosi Törvényszék Cégbíróságára, ahol azok alapján,
  6. április
  7. napján Terhelt1 XVIII. rendű terheltet valótlanul a cég1 ügyvezető tagjaként bejegyezték a közhiteles cégnyilvántartásba. [23] A törvényszék a XVIII. rendű terheltet a Btk.
  8. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja és a Btk. 54. §
  2. a)pontja alapján – a Btk. 53. §
(2)bekezdésére is figyelemmel – 2 év időtartamra gazdasági társaság általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, illetve gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagja mint foglalkozástól eltiltásra ítélte. A XVIII. rendű terhelt tekintetében a Be. 562. §
(1)és
(4)bekezdése alapján röviden indokolt ítéletében a törvényszék ennek külön indokolását nem adta. [24] A Btk. 52. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. [25] A Btk. 54. §
  2. a)pontja értelmében e büntetési nem vonatkozásában foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja vagy egyszemélyi vezetője, vagyis a gazdasági társaság ügyvezetője a törvény rendelkezésénél fogva, minden további feltétel nélkül, foglalkozás gyakorlójának minősül. [26] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében gazdálkodó szervezet a polgári perrendtartás szerinti gazdálkodó szervezeten kívül az a szervezet is, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira a polgári perrendtartás szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [27] A polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  3. §
(1)bekezdés
  1. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint gazdálkodó szervezet a gazdasági társaság is, míg a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:
  3. §
(1)bekezdése alapján gazdasági társaság – többek között – a korlátolt felelősségű társaság (kft.). [28] A Legfelsőbb Bíróság foglalkozástól eltiltás alkalmazásáról szóló 18/
  1. BK véleménye részletesen foglalkozik a foglalkozástól eltiltás kiszabásának feltételeivel. Eszerint a „foglalkozásának felhasználásával” kitételen [Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pont] azt az esetet kell érteni, amikor a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére. Tisztázni kell ilyenkor, hogy az elkövető mennyiben Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 5 használta fel a foglalkozását a bűncselekmény megvalósításánál. Ez mellőzhetetlenné teszi, hogy az elkövető munkaköre tüzetes megállapítást nyerjen. A foglalkozási ágon belül a ténylegesen betöltött munkakört, annak adottságait, az azáltal nyújtott lehetőségeket lehet csak felhasználni, így az említett büntetés alkalmazásának alapjául is ez szolgálhat. Amennyiben ilyen munkaköre nincsen, a foglalkozástól való eltiltásra nem kerülhet sor. A szakképzettséghez vagy hatósági engedélyhez nem kötött foglalkozáson tehát a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja vonatkozásában a munkakört kell érteni. [29] A „foglalkozásának felhasználásával” kitétel pedig arra utal, hogy az elkövető a szándékos bűncselekmény véghezvitele során foglalkozását mintegy eszközül használta fel, más szóval a foglalkozás által adott lehetőséget vagy alkalmat közvetlenül kihasználta. Ennek nem mint lehetőségnek, hanem ténylegesen kell fennállnia. Meg kell tehát állapítani, hogy az elkövető ténylegesen milyen módon használta fel a foglalkozás nyújtotta lehetőséget a bűncselekmény véghezvitelénél. Ez az adott esetben az elkövetés módjából, az elkövetési körülményekből állapítható meg. Amennyiben a bűncselekmény elkövetéséhez a foglalkozás felhasználására nem volt szükség, illetve arra ténylegesen nem került sor, a Btk. 52. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazására nincs alap. [30] A Kúria mindezeket figyelembe véve, a gazdasági társaság ügyvezetője, mint a büntető anyagi szabályok alkalmazása szempontjából foglalkozás kapcsán a következőkre mutat rá. [31] Az ügyvezető hozza meg a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe [Ptk. 3:21. §
(1)bekezdés]. Az ügyvezetői tevékenység (a büntetőjogi értékelés szempontjából: foglalkozás) a gazdasági társaság érdekében kifejtett, összetett feladat, amely magában foglalja az ügyviteli és képviseleti jellegű teendőket. [32] A vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. E minőségében a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve [Ptk. 3:112. §
(2)bekezdés]. E foglalkozás felhasználása valamely bűncselekmény elkövetése során akkor valósulhat meg, ha az ügyvezető az e tisztségéből eredő jogokat és esetleg kötelezettségeket jogellenes, büntetendő célból gyakorolja vagy mulasztja el. [33] A foglalkozás felhasználását mindig az adott bűncselekmény elkövetésével összefüggésben kell vizsgálni. [34] A Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a közokirat-hamisítás bűntettét követi el, aki közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba. [35] Az irányadó tényállás alapján a XVIII. rendű terhelt pusztán névleg, azaz a tényleges gazdasági tevékenység végzésére irányuló szándék nélkül (az alapító okirat és a hozzá kapcsolódó okiratok aláírásával) vált a tényállásban szereplő cég vezető tisztségviselőjévé, amelyet valótlan tényként a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyeztek. Ezzel az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét, mint tettes valósította meg (5/
  1. Büntető jogegységi határozat, BH 2016.161., BH 2022.148.). [36] A XVIII. rendű terhelt a tényállásban írt cselekményével ugyanakkor semmilyen, a gazdálkodó szervezet ügyvezetése körébe sorolható tevékenységet nem fejtett ki, eleve nem is akarta az ügyvezetői tisztséget betölteni és e foglalkozást űzni. Azzal, hogy közreműködésével egy adott gazdasági társaság alapítását és ügyvezetését illetően valótlan adatok kerültek a közhiteles nyilvántartásba, nem a gazdasági társaság vezető tisztségéhez kapcsolódó jogokat gyakorolta és kötelezettségeket teljesítette, ezért a foglalkozását sem használhatta fel a bűncselekmény elkövetéséhez. A XVIII. rendű terhelt gazdasági Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 6 tevékenységet nem kívánt folytatni, ennélfogva az ügyvezetői foglalkozás gyakorlása sem állt szándékában és azt valójában nem is gyakorolta. Így a foglalkozás nyújtotta lehetőségek közvetlen kihasználására, azaz a foglalkozás felhasználására nem is kerülhetett sor. Ekként esetében a Btk.
  2. §
(1)bekezdés b) pontjában írt feltétel teljes mértékben hiányzott (Bfv.I.1408/2022/5). [37] Helyesen utalt a Legfőbb Ügyészség a Kúria Bfv.I.1232/2016/
  1. számú határozatának indokolására, amely szerint – szakképzettségtől függetlenül – foglalkozáson lényegében a ténylegesen betöltött munkakört, azaz a végzett munkát kell érteni. Ezért a gazdasági társaság vezető tisztségviselője mint foglalkozás gyakorlásától az is eltiltható, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban az ügyvezetői feladatokat ténylegesen végezte. E gondolatmenetből a contrario következik, hogy amennyiben viszont a bejegyzett ügyvezető ténylegesen nem működik e tisztségében, azt felhasználni sem tudja valamely bűncselekmény elkövetésére. Ezen elvi álláspontot erősítette meg a Kúria a BH 2019.
  2. számú eseti döntésében is (III. pont). [38] Kétségtelen, hogy a XVIII. rendű terhelt fiktív ügyvezetői minősége éppen a terhére rótt bűncselekmény (intellektuális közokirat-hamisítás) elkövetése útján keletkezett, ám a XVIII. rendű terhelt ezt követően a cég irányítását nem vette át, így egyáltalán nem gyakorolta az alapító okiratból eredő jogait és kötelezettségeit. Ezért fogalmilag kizárt, hogy e foglalkozás felhasználásával a jelen ügyben a terhére megállapított közokirat-hamisítás bűntettét vagy más bűncselekményt elkövethessen, hiszen pontosan az ügyvezetői tevékenység végzésére vonatkozó szándék hiánya eredményezte a közokirat-hamisítás tényállási elemeinek megvalósulását. [39] Abban az esetben, amennyiben a valótlan ügyvezetői tisztséget keletkeztető társasági szerződés aláírása után a terhelt bármilyen ügyvezetői feladatot is ellát (például a társaság gazdasági tevékenysége körében szerződést köt, adóbevallást nyújt be), akkor válhat a foglalkozása felhasználása valamely bűncselekmény elkövetésének eszközévé, és szabható ki vele szemben foglalkozástól eltiltás. Jelen ügyben azonban erre utaló adatot, ténymegállapítást a tényállás nem tartalmaz. [40] A Kúria utal arra is, hogy a közokirat-hamisítás bűntette a valótlan adat cégnyilvántartásba való bejegyzésével válik befejezetté, a bejegyzés alapjául szolgáló okirat aláírása a bűncselekmény büntetendő előkészületét valósíthatja meg [Btk.
  3. §
(2)bekezdés, BH 2014.131.]. [41] A polgári jog szabályai szerint a cégbejegyzést megelőzően, a létesítő okirat létrejöttétől kezdődően a cég előtársaságként működhet [Ptk. 3:101. §
(1)bekezdés]. A közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában az ügyvezetői foglalkozás felhasználása fogalmilag a társasági alapító okirat létrejötte vagy módosítása (amely az elkövetőt ügyvezetői feladatok ellátásra feljogosítja) és a változás cégbírósági bejegyzése, mint a bűncselekmény befejeződése között merülhet fel. [42] Az előtársasági működésre figyelemmel – amennyiben az elkövető valamely, az ügyvezetés körébe sorolható tevékenységet ténylegesen kifejt – a közokirat-hamisítás bűntette kapcsán is megállapítható az ügyvezetői foglalkozás felhasználása. Az irányadó tényállás alapján azonban a jelen ügyben a „stróman” XVIII. rendű terhelt az előtársaság időszakában sem fejtett ki ügyvezetői tevékenységet, ezért azt nem is használhatta fel e bűncselekmény elkövetés során. [43] Természetesen, amennyiben a cégnyilvántartásba utóbb bejegyzett ügyvezető valamely tényleges ügyvezetői (rész)tevékenységet végez, nagyobb gondosággal kell vizsgálni, hogy a cégbejegyzés valótlan-e, vagyis az intellektuális közokirat-hamisítás ezen tényállási eleme megvalósult-e. Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 7 [44] A Kúria a teljesség érdekében utal arra is, hogy a Btk. 52. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés a szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével bűncselekményt elkövetővel szemben nyújt lehetőséget a foglalkozás gyakorlásától eltiltáshoz. E rendelkezés azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bűncselekményt elkövette [Btk. 52. §
(2)bekezdés]. Mivel a XVIII. rendű terhelt – az irányadó tényállás szerint – ténylegesen nem látott el ügyvezetői feladatot a csak névleg irányítása alatt álló cégekben, ezért – értelemszerűen – az sem merülhet fel, hogy e foglalkozás szabályait megsérthette volna. Ezért a foglalkozástól eltiltás ezen jogszabályhely alapján sem volt alkalmazható vele szemben. [45] A Legfőbb Ügyészség helyesen mutatott rá a BH 2020.
  1. számú eseti döntésre utalással arra, hogy törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, amely alkalmazását a büntetés meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. És helyesen utalt arra is, hogy ilyen anyagi jogszabálysértést jelenthet az is, ha a bíróság nem veszi figyelembe az adott büntetési nem, a foglalkozástól eltiltás kiszabására vonatkozó szabályokat, és a törvény által lehetővé nem tett esetben szabja ki ezt a büntetést (Bfv.I.538/2022/5.). Jelen esetben ez történt. [46] A Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést. [47] A Kúria álláspontja szerint mivel a – fentiek értelmében törvénysértően – kiszabott foglalkozástól eltiltásról szóló rendelkezés mellőzésével a törvénysértés mérlegelés nélkül orvosolható, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot megváltoztatta. [48] A Kúria a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezést eredményező felülvizsgálati okot az ügyben nem észlelt, ezért egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. [49] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint a XVIII. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, a XVIII. rendű terhelt foglalkozástól eltiltás büntetését mellőzte, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [50] A Kúria – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezése nyomán – a felülvizsgálati eljárásban öttagú tanácsban járt el. [51] Az ítélet ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [52] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, Kúria 1.Bfv.600/2023/4-1 8 hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró Záradék: A Kúria Bfv.I.600/2023/
  3. számú ítélete
  4. november
  5. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
  6. november
  7. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.