A határozat elvi tartalma: A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kf.VI.40.479/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Szomszéd Éva bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: dr. Lakatos Szabolcs kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperes: alperes1 cím2 A II. rendű alperes: Nyírmada Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata cím3 A per tárgya: nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatás méltatlanság miatti megszüntetésével kapcsolatos közjogi jogvita A fellebbezett határozat: a Debreceni Törvényszék 101.K.701.310/2020/
- számú ítélete A fellebbezést benyújtó fél: az I. rendű alperes (5.,
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 101.K.701.310/2020/
- számú ítélete ellen az I. rendű alperes által 5.,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezést visszautasítja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kf.40.479/2020/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetlevelében annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperesnél fennálló nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatására – nem rendezett köztartozása miatt – méltatlanná vált, ezért megbízatása megszűnt. [2] Az I. és a II. rendű alperesek a keresetlevélre nem tettek nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a
- október 5-én kelt, fellebbezett ítéletével megállapította, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperesnél fennálló nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatására méltatlanná vált, ezért megbízatása
- március 31-én megszűnt a nemzetiségek jogairól szóló
- évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.)
- §
(1)bekezdés e) pontja, 107. §
(1)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése alapján. Jogorvoslati tájékoztatása szerint az ítélet elleni esetleges fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér. Felhívta a figyelmet e körben a hiányos fellebbezés visszautasításának jogkövetkezményére. A fellebbezés [4] Az I. rendű alperes az ítélet ellen fellebbezést jelentett be, fellebbezésében azonban az azt megalapozó jogszabálysértést nem jelölte meg. Hangoztatta, hogy a köztartozására időközben részletfizetési kedvezményt kért és kapott, illetve, hogy a munkája nélkülözhetetlen a település lakói számára. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A fellebbezés érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. [7] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre Kúria VI.Kf.40.479/2020/2/I 3 vonatkozóan – a Kp.
- §-ában foglaltakból következően – hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. [8] A perbeli esetben az I. rendű alperes a fellebbezésében egyetlen, annak alapját képező jogszabályhelyet sem jelölt meg, jogszabálysértésre semmilyen módon nem hivatkozott. Egyáltalán nem tett arra vonatkozó konkrét előadást, hogy az elsőfokú bíróságnak a II. rendű alperesnél fennálló nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatására vonatkozó méltatlanságát, s ebből következően megbízatása megszűnését megállapító ítéletét milyen okból tartja az irányadó jogszabályokkal ellentétesnek. [9] Az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéletének jogorvoslati záradékában szerepelt, hogy a fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével, illetve azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér. Miután az I. rendű alperes megelőzőleg megfelelő tájékoztatást kapott a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, annak elmaradásának jogkövetkezményéről, így e jogkövetkezmény – a fellebbezés hiánypótlás nélküli visszautasítása – a tisztességes eljáráshoz való jog sérelme nélkül levonható volt. [10] Minderre tekintettel a Kúriának az I. rendű alperes fellebbezését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania. A döntés elvi tartalma [11] A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után. Záró rész [12] A Kúria a fellebbezés visszautasításáról a Kp. 107. §
(5)bekezdésére figyelemmel tanácsban, indokolással ellátott végzéssel határozott. [13] A felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [14] Az eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [15] A Kúria végzése ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján nincs helye. Budapest,
- december
- Kúria VI.Kf.40.479/2020/2/I 4 dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke dr. Remes Gábor s.k. előadó bíró dr. Szomszéd Éva s.k. bíró