← Magyarország

Kfv.37055/2023/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálat lehetősége nem biztosított, mert a Kúria végzése ellen a felülvizsgálati kérelem kizárt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.055/2023/

  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kelemen Anita pártfogó ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dr. Méregh Katalin kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Budapest Főváros Önkormányzata (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Bándonné dr. Benda Mónika kamarai jogtanácsos A III. rendű alperes: XVII. Kerületi Rákosremete Önkormányzata (cím5) A III. rendű alperes képviselője: Dr. Deák József Sámuel Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1 cím6) A IV. rendű alperes: IV. rendű alperes (cím7) A IV. rendű alperes képviselője: Dr. Hajnal László ügyvéd (cím7) Az V. rendű alperes: Magyar Állam Az V. rendű alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László ügyvéd (cím8) A per tárgya: kisajátítási ügy A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
  2. és
  3. sorszám alatt) Felülvizsgálattal támadott határozat: Kúria Kpkf.IV.39.517/2022/
  4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Kúria, mint fellebbviteli bíróság Kpkf.IV.39.517/2022/
  5. számú végzése ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjának viselésére a felperes köteles. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.37.055/2023/3 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A IV. rendű alperes, mint kisajátítást kérő kérelmére az V. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottság Igazgatási Osztálya az
  6. március 29-én kelt 176/14/
  7. számú határozattal a felperes és korábbi házastársa tulajdonában álló ingatlant kisajátította. A kisajátított ingatlan után részben pénzben, részben cserelakás biztosításával kártalanította a felperest. A felperes beadványa és az elsőfokú bíróság intézkedései, a Kúria döntése az alapeljárásban [2] A felperesnek a kisajátítási határozat ellen benyújtott keresetét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 14.K.31.886/2012/
  8. számú jogerős ítéletével elutasította. [3] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria a
  9. április
  10. napján kelt Kfv.III.37.233/2013/
  11. számú végzésével a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a pert megszüntette. A Kúria a végzésében azt állapította meg, hogy a kisajátítási határozattal kapcsolatban a bírói felülvizsgálat tárgya csak a kártalanítási összeg lehet, a jogalap tekintetében a támadott határozat felülvizsgálata kizárt figyelemmel a kereset benyújtásakor és a határozat meghozatalakor alkalmazandó, a kisajátításról szóló
  12. évi
  13. számú törvényerejű rendelet
  14. §

(2)bekezdésére. [4] A Kúria végzése ellen a felperes alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amelyet az Alkotmánybíróság a
  1. december 15-én kelt IV/1719-5/
  2. számú végzésével visszautasított. A felperes beadványa az eljárás megismétlésére vonatkozóan [5] A felperes
  3. július 27-én beadványt terjesztett elő a korábbi kúriai végzésre hivatkozással, melyben fenntartotta az eljárás megismétlésére vonatkozó kérelmét és kérte az „Egyezménysértések megszüntetését”. [6] A Fővárosi Törvényszék 14.K.706.846/2020/
  4. számú végzésével részletesen tájékoztatta a felperest, hogy a per jogerősen befejeződött, és további jogorvoslatnak nincs helye, az eljárás megismétlésére a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) szabályai szerint nincs lehetőség. Kúria V.Kfv.37.055/2023/3 3 A felperes fellebbezése és a Kúria végzése [7] A felperes a tájékoztató végzés ellen fellebbezéssel élt, kérte az ügy felülvizsgálatát és az eredeti állapot helyreállítását. [8] A Fővárosi Törvényszék a 14.K.706.846/2020/
  6. számú végzésével a felperesnek a Fővárosi Törvényszék 14.K.706.846/2020/
  7. számú tájékoztató végzése ellen benyújtott fellebbezését hivatalból elutasította. [9] A Fővárosi Törvényszék 14.K.706.846/2020/
  8. számú végzése ellen a felperes határidőben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, egyben kérte az elutasító végzések hatályon kívül helyezését, továbbá teljes vizsgálatot és büntetőeljárás kezdeményezését. Álláspontja szerint a 14.K.706.846/2020/
  9. számú végzés hiányos, egyezménysértő, a Kfv.III.37.233/2013/
  10. számú végzés érvénytelen. Kérelmében hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntésekre, az Egyezménysértések megszüntetése érdekében szükségesnek vélte a bíróság eljárását, az eljárás megismétlését. [10] A Kúria, mint másodfokú bíróság a felperes fellebbezését a Kpkf.IV.39.517/2022/
  11. számú végzésével az rPp.
  12. §-a alapján hivatalból elutasította. A felülvizsgálati kérelem [11] A Kúria Kpkf.IV.39.517/2022/
  13. számú, másodfokú végzése ellen a felperes – törvényes határidőben, személyesen eljárva – felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérelmében az elmulasztott bírói cselekmények pótlását, az Egyezménysértések megszüntetését, teljes felülvizsgálat elvégzését kérte. Kérelmében előadta, hogy a kisajátítási, államigazgatási eljárás a mai napig befejezetlen, a korábbi telephelye áthelyezésére vonatkozóan nem született határozat, „az ügy elhúzódása miatt az ECHR a Magyar Állam ellen ítélt.” A felperes álláspontja szerint a Kúria a Kpkf.IV.39.517/2022/
  14. számú végzésében súlyos törvény- és Egyezménysértést követett el, súlyosbítva a Magyar Bíróságok korábbi szándékos tévedéseit. Téves a végzés [1] és ezt követő pontjaiban felsorolt tényállás és annak indokai. [12] A felperes pártfogó ügyvéddel eljárva, törvényes határidőn túl, felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria V.Kfv.37.055/2023/3 [13] 4 A felperes felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálására nincs lehetőség. [14] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét az rPp.
  15. §-a alapján megvizsgálva azt állapította meg, hogy a támadott kúriai végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. [15] Az rPp.
  16. §
(2)-
(3)bekezdései értelmében felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, továbbá a keresetlevelet az rPp. 130. §
(1)bekezdésének a)-
  1. h)pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító és a pert az rPp. 157. §
  2. a)és
  3. g)pontja szerint megszüntető jogerős végzés, valamint az rPp. 157/A. §
(1)bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés ellen terjeszthető elő. Az rPp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint felülvizsgálatnak nincs helye, ha a határozatot a Kúria hozta. [16] A felperes felülvizsgálati kérelmével olyan kúriai végzést támadott, amely a felperes fellebbezését hivatalból elutasította. A végzés tárgyánál fogva az rPp. 270. §
(2)-
(3)bekezdése alapján nem tartozik abba a körbe, amely ellen az rPp. a felülvizsgálat lehetőségét biztosítaná, valamint a kúria határozata ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja kizárja, ezért a Kúria Kpkf.IV.39.517/2022/
  1. számú végzése ellen felülvizsgálati kérelem nem terjeszthető elő. [17] Mindezek alapján a Kúria az rPp.
  2. §
(2)bekezdésének a) pontja alapján a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasította. Záró rész [18] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [19] A felperes részére a felülvizsgálattal támadott végzés
  1. november 26-án kézbesítésre került. A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő az rPp.
  2. §
(1)bekezdése alapján
  1. január 25-én lejárt. A felperes pártfogó ügyvéddel eljárva, a törvényes határidő letelte után,
  2. február 13-án nyújtotta be
  3. sorszám alatt az újabb felülvizsgálati kérelmét, igazolási kérelmet nem terjesztett elő. A pártfogó ügyvéddel Kúria V.Kfv.37.055/2023/3 5 előterjesztett felülvizsgálati kérelemre tekintettel a Kúria az rPp.
  4. §
(2)bekezdése alapján azt állapította meg, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperes köteles. [20] A végzés ellen az rPp. 233/A. §-a értelmében fellebbezésnek nincs helye, a felülvizsgálat lehetőségét az rPp. 271.§
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.