A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.676/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró Név1 (cím1) Dr. Lantos Gábor Ügyvédi Iroda Dr. Lantos Bálint ügyvéd (cím2) A felperes: A felperesek képviselője: Az alperes: Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Török Ferenc ügyvéd (cím4) A per tárgya: ügyvédi fegyelmi ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Fővárosi Törvényszék
- június
- napján kelt 102.K.700.585/2022/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.676/2022/5-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] Név2 (a továbbiakban: panaszos)
- szeptember 10-én megbízást adott a felperesnek, hogy kölcsönszerződésével kapcsolatosan érvénytelenségi pert indítson a kölcsönt nyújtó pénzintézet ellen. Az ügyvédi megbízási díjról a felperes nem állított ki számlát a panaszosnak; az ügyvédi megbízási szerződés a perrel felmerülő költségek vonatkozásában homályos és szakszerűtlen tájékoztatást adott. A felperes a kölcsönt nyújtó pénzintézettel szemben a Fővárosi Törvényszéknél keresetet terjesztett elő, melyben kérte a panaszos részére a teljes személyes költségmentesség engedélyezését, amelyet a bíróság elutasított. A felperes a költségmentesség iránti kérelem elutasításáról és arról, hogy a döntés alapján pervesztesség esetén az illeték is a panaszos terhén marad, nem tájékoztatta a panaszost. A Fővárosi Törvényszék, mint elsőfokú bíróság a panaszos keresetét elutasította. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes anélkül nyújtott be fellebbezést, majd a kedvezőtlen másodfokú ítéletet követően felülvizsgálati kérelmet, hogy a panaszossal ezt egyeztette volna. A panaszos a fellebbezési, majd a felülvizsgálati eljárásban is pervesztes lett. A három bírósági ítélet alapján a panaszost mindösszesen 3.757.511 Ft perköltség, illetve felülvizsgálati eljárási költség és 7.500.000 Ft illeték megfizetése terhelte. [2] A panaszos a Budapesti Ügyvédi Kamarához panaszt terjesztett elő a felperessel szemben ügyvédi károkozás miatt. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke előzetes vizsgálatot, majd fegyelmi eljárást rendelt el. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (a továbbiakban: Elsőfokú Fegyelmi Tanács) határozatában a felperest egyrendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek időtartamát négy évben határozta meg, a felperes ügyvédi tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Az alperes Másodfokú Fegyelmi Tanácsa FF/047/
- számú határozatával az elsőfokú fegyelmi tanács határozatát helybenhagyta, egyidejűleg elrendelte az abban kiszabott kizárás fegyelmi büntetés azonnali végrehajtását. [3] A felperes keresete folytán eljárt Fővárosi Törvényszék a 12.K.701.100/2020/
- számú ítéletével a FF/047/
- számú határozatot a 2018.F.217/
- számú határozatra is kiterjedő hatállyal megsemmisítette és az Elsőfokú Fegyelmi Tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezte. [4] A megismételt eljárásban eljárt Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) megállapította, hogy a felperes egyrendbeli folytatólagosan Kúria VI.Kfv.37.676/2022/5-1 3 megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért három év időtartamú kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a FF/055/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a megismételt eljárásban hozott alperesi határozattal szemben előterjesztett keresetet elutasította. Indokai szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a szankció kiszabása körében eleget tett a jogerős ítélet iránymutatásának, annak megfelelően figyelembe vette, hogy a korábbi határozatához képest két kötelezettségszegéssel kevesebb róható a felperes terhére, erre tekintettel a büntetést enyhítette, a kizárás időtartamát négy évről három évre csökkentve. Figyelemmel volt – a jogerős ítéletnek megfelelően – a felperes által elkövetett vétség súlyára és ismétlődésére, a fegyelmi vétségnek az ügy érdemére történő kihatására, a szándékosság fokára is. A befogadás iránti kérelem [6] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására utasítását kérte. [7] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjában foglaltakra hivatkozott. Befogadás iránti kérelmét nem indokolta. [8] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő. Sérti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 126. §ának rendelkezését, továbbá a bizonyításra és az indokolási kötelezettségre vonatkozó perrendi szabályokat. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha Kúria VI.Kfv.37.676/2022/5-1 4
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [13] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [15] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségi jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [16] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben, következésképpen a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont) szerinti befogadásnak nem volt helye. [17] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Jelen – a felperes személyét érintő – ügy kapcsán a Kúria társadalmi jelentőséget nem állapított meg, így a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontja szerinti ok alapján sem volt indokolt a befogadás. [18] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét az alperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke Kúria VI.Kfv.37.676/2022/5-1 5 értelmében. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes a felülvizsgálati kérelmében e befogadási okot nem jelölte meg, ugyanakkor a felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy az ítélet az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. Kérelmét azonban a törvény szerinti kötelező indokolással nem látta el, ezért ezen az alapon sem lehetetett befogadni a felülvizsgálati kérelmet. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási okra a felperes nem hivatkozott. [21] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [22] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kellett tagadni. Záró rész [23] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- szeptember
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Kúria VI.Kfv.37.676/2022/5-1 tisztviselő 6