← Magyarország

Kfv.37203/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.203/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Bérces Nóra bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Auner Tamás pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Kúria VII.Kfv.37.203/2021/4 2 Az alperes képviselője: dr. Nagy Péter kamarai jogtanácsos A per tárgya: rehabilitációs ellátás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 13.K.701.848/2020/
  2. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a magyar állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a felülvizsgálati kérelem [1] Az elsőfokú társadalombiztosítási szerv a
  3. február 6-án kelt, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.095/2019/
  4. számú ítéletével elrendelt új eljárásban hozott határozatával a felperes részére a
  5. július 1-től
  6. június 30-ig terjedő időszakra rehabilitációs pénzbeli ellátást állapított meg. A másodfokú társadalombiztosítási szerv az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amelyben – az Alaptörvény XXIV. cikk

(1)
(2)bekezdése, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. §-a,
  3. §-a,
  4. §
(1)bekezdése és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 7. §
(6)bekezdése, 33/A. §
(1)bekezdése megsértésére hivatkozással – az ellátás
  1. szeptember
  2. napjáig tartó megállapítását kérte, az Mmtv.
  3. §
(1),
(5)Kúria VII.Kfv.37.203/2021/4 3 bekezdése, 10. §
(1)-
(2)bekezdése, 33. §
(1),
(4),
(6)-
(7)bekezdése, 33/A. §
(1)bekezdése, az Mmtv. végrehajtásáról szóló 327/
  1. (XII. 29.) Korm. rendelet 10/A. §-a,
  2. §
(1)bekezdése, az Ákr.
  1. §-a,
  2. §-a,
  3. §-a és az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése alapján elutasította. [3] A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását, másodlagosan a megtámadott közigazgatási cselekmény megsemmisítését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte arra hivatkozva, hogy az alperes döntése – a jogerős ítélet megállapításaival ellentétben – alapvető jogaira tekintettel sértő és méltánytalan. A felperes felülvizsgálati kérelmét szabályszerűen, pártfogó ügyvédi meghatalmazás csatolásával a Kúria által elrendelt hiánypótlást követően, 2021. március 17-én terjesztette elő. [4] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján, alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatti indokoltsága alapján kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [6] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [9] A befogadhatóság okát a Kp. 2020. április 1-től hatályos 118. §
(1)bekezdése felperes által megjelölt
  1. a)pont
  2. ad)pontja esetében a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálati kérelemben indokolnia és annak fennállását bizonyítania kell. Amennyiben tehát a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának Kúria VII.Kfv.37.203/2021/4 4 sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. A Kúria a rendelkezés alkalmazása kapcsán a fenti határozataiban rámutatott arra is, hogy ezen indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a jogszabályhely megjelölése nem alapozza meg az
  3. ad)alpont szerinti befogadási kérelem teljesítését. [10] A jelen ügyben a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja tekintetében indokolással nem látta el, a rendelkezés felhívását követően a társadalombiztosítási szervek és bíróságok előtt korábban folyamatban volt közigazgatási eljárások és perek mozzanatait és azokkal kapcsolatos kifogásait rögzítette, állítva, hogy a kért ellátásra 2014. június 1-től folyamatosan, illetve 2020. június 30-ig jogosult. [11] Az alapvető eljárási jog sérelmének vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésnek a vizsgálata a felülvizsgálat érdemére tartozó olyan kérdés, amelyet meg kell hogy előzzön a befogadási feltételek fennállásának vizsgálata (Kfv.IV.37.679/2020/2., Kfv.VII.37.195/2021/2., stb.). Mivel a fenti jogszabályhelyre alapított befogadási okot a felperes nem indokolta, a felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nem fogadható be. Ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Záró rész [12] A Kúria a pártfogó ügyvéd díjának viseléséről a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. április
  3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s. k. bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.