A határozat elvi tartalma: A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében, illetve a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére alapított engedélyezési ok esetén, ha a felvetett jogkérdésben már állást foglalt, és attól a jogerős ítélet nem tért el továbbá, ha a jogerős ítélet a fél által felvetett jogkérdésben nem tért a Kúria közzétett határozatától. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.VI.30.402/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a tanács elnöke Dr. Tibold Ágnes előadó bíró Dr. Döme Attila bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Madarász Anna bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Némethy Ügyvédi Iroda (1061 Budapest, Andrássy út
- III. emelet; ügyintéző: dr. Némethy Barbara ügyvéd) Az alperes: Dr. Mészáros András Az alperes képviselője: Dr. Rajsziné dr. Rakaczki Edit ügyvéd A per tárgya: kölcsön megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék 2.Pf.20.379/2022/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Miskolci Járásbíróság 32.P.22.662/2019/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A Kúria kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az esedékesség napjáig az államnak – az állami adó- és vámhatóság illetékbevételi számlájára – 67.000 (hatvanhétezer) forint meg nem fizetett felülvizsgálat engedélyezése eljárási illetéket. Az illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VI.Gfv.30.402/2022/2 2 Indokolás [1] A felperes elsődleges kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság az ügyleti kamat százalékos mértékű feltüntetésének hiánya miatt érvénytelen kölcsönszerződést oly módon nyilvánítsa érvényessé, hogy az ügyleti kamat szerződéskötéskori induló mértéke 16,57% és mindezek alapján kötelezze az alperest 4.005.970 forint és járulékai megfizetésére. Másodlagosan kérte – ha a bíróság álláspontja szerint a felperes nem adott megfelelő tájékoztatást az alperes részére az árfolyamkockázattal kapcsolatban –, nyilvánítsa érvényessé a szerződést akként, hogy az ügyleti kamat szerződéskötéskori induló mértéke évi 16,57 %, és kötelezze az alperest szerződésből eredő követelés jogcímen 3.350.631 forint főkövetelés és járulékai megfizetésére. [2] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes és az alperes által
- szeptember 11-én megkötött, HIT2376609 számú kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy az ügyleti kamat szerződéskötéskori induló mértéke évi 16,57%, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.350.631 forintot és annak az ítéletében részletezett járulékait. Az elsőfokú bíróság az alperes
- sorszámú viszontkeresetét visszautasította. [4] Az elsőfokú a felperes másodlagos keresetét megalapozottnak találta. Indokolása szerint az alperes által csatolt Üzletszabályzatból kitűnik, hogy a rendkívüli árfolyameseményre vonatkozó üzletszabályzati rendelkezést
- május hó
- napjától, tehát a szerződés felmondását követően helyezték hatályon kívül, ekként a szerződés felmondásakor az hatályos volt. A Kúria felperes által megjelölt Gfv.VII.30.112/2015/
- számú ítélete nem terjedt ki a HITGd/2009.08.
- számú üzletszabályzatra. A szerződés felmondása erre tekintettel érvényes volt. [5] Az elévülés megszakadását eredményezi a fizetési felszólítás. Az elszámolásban, illetve a
- október 20-án kelt levelében a felperes felhívta az alperest a tartozása megfizetésére. Az elszámolást az alperes meghatalmazottja átvette, azonban még abban az esetben is, hogy ha az elszámolás kézbesítése nem lett volna szabályszerű a HITGd/2009.08.
- Üzletszabályzat XVI.
- pontja alapján az kézbesítettnek tekintendő, mivel az Üzletszabályzat ezen rendelkezése csak
- május
- napján került hatályon kívül helyezésre. Álláspontja szerint az elszámolás kézbesítése alkalmas volt az elévülés megszakítására, ugyanis a tértivevényen a Magyar Posta Zrt. azt rögzítette, hogy meghatalmazottnak értesített, a felperesnek nem volt módja az átvevő meghatalmazását megvizsgálnia, másrészt az elszámolás és fizetési felszólítás az Üzletszabályzat rendelkezése alapján is kézbesítettnek tekintendő, és ezzel az elévülés megszakadt. A követelés elévülése
- április 29-én újra elkezdődött, és a felperes
- október 1-jén terjesztette elő a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, ekként a felperes követelése nem évült el. [6] Megállapította, hogy a kockázatfeltáró nyilatkozat és az Üzletszabályzat VI/
- pontjában foglaltak nem felelnek meg az irányadó jogegységi határozatokban és az Európai Unió Bírósága döntésében foglaltaknak, mert nem felelt meg annak a követelménynek, hogy az alperes értékelni tudja az árfolyamkockázatnak a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit, csak annyit tartalmaz, hogy kiszámíthatatlan az árfolyamváltozás. Az árfolyamkockázatról a tájékoztatás ezért tisztességtelen és ezen okból a szerződés érvénytelen, erre figyelemmel a felperes elsődleges keresete alaptalan, míg másodlagos keresete alapos. Kúria VI.Gfv.30.402/2022/2 3 [7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)bekezdése szerint – utalással a 386. §
(4)bekezdésére – helyes indokai alapján helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálása szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogi következtetést vont le, határozatát a jogszabályhelyek helyes megjelölésével, kellően megindokolta. [8] Megállapította, hogy a felmondás vonatkozásában még alkalmazható az egyedi kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező, HITGd/2009.08.03 üzletszabályzat XVI. fejezet
- pontja, amely tartalmazta, hogy a felek megállapodtak abban, hogy a hitelező által igazolt postai feladástól számított
- munkanapon a hitelező könyvelt postai küldeményét a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. Nyilvánvaló, hogy a szerződés megszűnését követően az üzletszabályzat ezen pontjára a kézbesítés tekintetében hivatkozni nem lehet. Ugyanakkor a
- április 20-án kelt felülvizsgálati elszámolás kézbesítését igazoló belföldi tértivevényen feltüntetésre került, hogy az adós helyett meghatalmazottja
- április
- napján a küldeményt átvette. A kézbesítést igazoló belföldi tértivevény alapján nem merült fel olyan körülmény, amely a kézbesítés szabálytalanságára utalt volna, vagy arra, hogy az a 335/
- Kormányrendelet
- §
(1),
(2)és
(3)bekezdésében foglaltakkal ellentétben került volna kézbesítésre. [9] Miután a felülvizsgálati elszámolás
- április 28-án szabályszerűen kézbesítésre került az alperes részére, és az az elszámoláson kívül fizetési felszólítást is tartalmazott, amely az elévülést megszakította, és az iratokból megállapíthatóan a felperes a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét
- október 1-jén előterjesztette, így a követelése nem évült el. Alaptalan tehát az alperes fellebbezésében hivatkozott elévülési kifogás. [10] A másodfokú bíróság kitért arra is, hogy a
- augusztus
- napján kelt azonnali hatályú felmondást a felperes arra alapította, hogy az alperes a fizetési felszólítás ellenére sem tett eleget a szerződésből eredő fizetési kötelezettségének, sem a szerződésben megjelölt határidőben, sem pedig a felszólító levélben biztosított póthatáridőben. Alaptalan e körben az alperes fellebbezésében előadott azon hivatkozás, amely szerint felperes olyan üzletszabályzatot csatolt be, amely tisztességtelen volt. Ahogy arra az elsőfokú bíróság is utalt, a Kúria Gfv.VII.30.112/2015/
- számú ítélete nem terjed ki a jelen kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező HITGd/2009.08.03 számú üzletszabályzatra. Az alperes fellebbezésében hivatkozott, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló
- évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: DH1 tv.)
- §-a azért nem irányadó a jelen eljárásban, mert a kölcsönszerződés
- augusztus
- napján felmondásra került, a hivatkozott törvény hatálybalépését megelőzően. Az árfolyamváltozás kiterhelésére pedig a felperes a kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt Üzletszabályzatának XIII. pontja alapján jogosult volt. [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet és egyúttal a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elsődlegesen a Pp.
- §
(3)bekezdése, másodlagosan a Pp. 409. §
(2)bekezdés a)-b) pontja alapján. [12] Elsődleges kérelme alátámasztására arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a Kúria Gfv.VII.30.112/
- számú elvi jelentőségű ügyben hozott határozatát, amely a felperes által becsatolt, HITGd/2009.08.03 számú Üzletszabályzat tisztességtelenségét megállapította. Álláspontja szerint továbbá az első- és másodfokú bíróság nem a semmisségi ok hivatalbóli észlelése kapcsán követendő eljárásról szóló 1/2005.(VI.19.) PK vélemény alapján járt el, nem utasította el a semmis szerződésre alapított keresetet, hanem azt az alperes hozzájárulása nélkül módosította és hatályossá tette a felperes egyoldalú Kúria VI.Gfv.30.402/2022/2 4 előnyére. A hatálytalan üzletszabályzat alapján a felperesnek nem volt joga a szerződést egyoldalúan módosítani az alperes hátrányára. [13] A felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére, továbbá a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására tekintettel kifejtette, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) az elévülést megszakító körülmények rendszerén gyökeresen változtatott. A Ptk. hatályos szabályait az életbelépése előtt kötött szerződésekre is ki kell terjeszteni. Joghézag nyilvánul meg abban, hogy a felszólítást követő 4 év múlva érvényesítette a jogosult a követelését, amely ellentétes az elévülés intézményének lényegével. [14] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással, azonos jogi indokolással hagyta helyben, továbbá a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért a Pp.
- §
(1)-
(2)bekezdései és 409. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében az alperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [15] A Kúria az alperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján vizsgálta. [16] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §
(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben az 1/
- (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
- pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet az alperes által hivatkozott engedélyezési okok keretein belül vizsgálta. [17] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján – az alábbiak szerint – sem a Pp.
- §
(3)bekezdésében, sem a Pp. 409. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt követelmények nem teljesültek. [18] A Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) 2012. január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul (PK vélemény 5. pont). [19] Az alperes a kérelmében azt állította, hogy a Kúria hivatkozott határozata alapján a felperes jogelődjének a HITGd/2009.08.03 számú üzletszabályzata – szemben a jogerős ítéletben írt megállapítással – hatálytalan. Az alperes által előadott érvelés érdemben nem a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre (eltérő jogértelmezésre) vonatkozik, hanem az a tényállítása, miszerint téves a jogerős ítélet alperesével ellentétes azon megállapítása, miszerint a közérdekű perben hozott kúriai ítélet nem terjed ki a jelen kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező üzletszabályzatra. A Kúria rámutat, a jogerős ítélet nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy a perbeli üzletszabályzat XIII.4. pontja nem tisztességtelen. A Kúria utal arra, hogy az alperes által hivatkozott 1/2005. PK vélemény nem a Kúria által meghozott, a BHGY-ben 2012. január 1-je után közzétett eseti határozat, ezért ezt a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem elbírálása során, a Pp. 409. §
(3)bekezdésében meghatározott engedélyezési ok körében nem vehette figyelembe. [20] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (PK vélemény
- pont). Kúria VI.Gfv.30.402/2022/2 5 [21] Az alperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem indokolta, hogy a már kialakult és egységes joggyakorlat milyen esetleges körülményváltozásra tekintettel nem volna a jövőre nézve támogatható. [22] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a BHGY-ban közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást (PK vélemény
- pont). [23] A Kúria a felülvizsgálatot a Pp.
- §
(2)bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben is csak akkor engedélyezi, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (PK vélemény
- pont). [24] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben felvetett jogkérdéssel kapcsolatban a Gfv.VI.30.256/2019/
- számú határozatában már állást foglalt. A határozat szerint, amennyiben a követelés a Ptk. hatálybalépését megelőző szerződésből ered, a Ptk. hatálybalépése után küldött írásbeli fizetési felszólítás fennálló kötelemre vonatkozik, így a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
- §
(1)bekezdése értelmében az így megtett jognyilatkozatra a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni az elévülés megítélése körében. [25] A Pp.
- §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontjában írt engedélyezési okok érdemi vizsgálatát az tette szükségtelenné és zárta ki ezáltal a felülvizsgálat engedélyezését, hogy a felvetett jogkérdésben a Kúria a fentiek szerint, BHGY-ban közzétett eseti határozatában állást foglalt. Ilyen esetekben pedig – miután a jogalanyok széles körét érintő jogkérdésben az egységes joggyakorlat érdekében a Kúria már precedensértékű határozatában iránymutatást adott – nincs szükség a felülvizsgálat engedélyezésére, mert a jogerős ítélet a Kúria kötelező erejű határozatként hivatkozható gyakorlatától nem tért el. [26] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálatot – a Pp. 411. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül eljárva – megtagadta. [27] Az alperes a személyes költségfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 50. §
(2a)bekezdés a) pontja alapján számított 67.000 forint összegű illetékét köteles az államnak megfizetni. [28] Tájékoztatja az alperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie, megfizetése során közleményként fel kell tüntetni: a Kúria megnevezését, a Kúria e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. A Kúria figyelmezteti az alperest, ha az illetéket annak esedékességekor nem fizeti meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerinti késedelmi pótlékot kell fizetnie. [29] A végzés ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Döme Attila s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Dr. Madarász Anna s.k. bíró Kúria VI.Gfv.30.402/2022/2 6 A kiadmány hiteléül: S.K. bírósági ügyintéző