A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.37.119/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Rózsa Péter ügyvéd cím2 Az alperes: Hivatala Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Miskolci Járási cím3 Az alperes képviselője: Dr. Medgyesy Marianna kamarai jogtanácsos A per tárgya: igazolás kiállítása tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Miskolci Törvényszék
- március
- napján kelt 9.K.701.141/2024/
- számú ítélete Rendelkező rész Kúria VI.Kfv.37.119/2026/2-1 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- július
- napján az alperestől az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdése alapján határidő túllépés miatt igazolás kiállítását, kérelmenként 10.000 Ft megfizetését kérte. Hivatkozása szerint a BO-08C/GY/7060/
- számon indult és BO-08C/GY/118/
- számon folytatódott eljárásban (továbbiakban: vitatott hatósági eljárások) előterjesztett 39 kérelmét az alperes határidőben nem bírálta el. [2] Az alperes a
- augusztus
- napján kelt BO-08C/GY/04517-4/
- számú határozatával a kérelmet elutasította. Indokolása szerint az Ákr. rendelkezéseit az Ákr.
- §,
- §
(1)bekezdése alapján a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni. A vitatott hatósági eljárások idején hatályos közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/A. §
(1)-
(2)bekezdései az Ákr. 51. §
(2)bekezdésében foglaltak szerinti rendelkezést nem tartalmaztak, ezért az igazolás kiállításának jogszabályi alapja nem volt. A felperes az Ákr.
- §-ára hivatkozással marasztalási pert indított, a Miskolci Törvényszék a keresetlevelet 101.K.701.252/2023/
- számú végzésével visszautasította, a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.750.370/2024/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [5] Indokolása szerint a vitatott hatósági eljárások megindulásakor és befejezésekor a Ket. rendelkezései voltak hatályban, a felperes kérelmét a Ket. előírásai szerint kellett elbírálni. A Ket. a határidő túllépés miatt kiállítandó igazolás jogintézményét nem ismerte, ezért az alperes a kérelmet jogszerűen utasította el. A felperes kérelme az igazolás kiállítására irányult, ezért nincs jelentősége annak, hogy a Ket. is lehetőséget szabályoz az ügyintézési határidő túllépésekor a megfizetett eljárási illeték vagy díj ügyfél részére történő visszafizetésére. [6] Rámutatott arra, hogy a felperes hivatkozásával ellentétben a Miskolci Törvényszék a felperes marasztalási keresetének visszautasításakor, valamint a Fővárosi Ítélőtábla az azt helybenhagyó döntésében nem foglalt állást arról, hogy a felperes által megjelölt hatósági eljárásokban van-e jogszabályi lehetőség az Ákr.
- §
(2)bekezdése szerinti igazolás kiállítására. Határozataikban arra utaltak, hogy a felperesnek milyen lépéseket kell tennie marasztalási igénye érvényesítése érdekében. A felülvizsgálati kérelem, befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte. Kúria VI.Kfv.37.119/2026/2-1 3 [8] A felülvizsgálati kérelme befogadhatósága érdekében a Kp. 118. §
(1)bekezdés aa),
- ab)és
- ad)pontjaira, az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdésében foglalt tisztességes tárgyaláshoz való jogra, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. §
(1)bekezdésére, a
- §-ra, az elektronikus ügyintézés szabályairól szóló 451/
- Korm. rendelet
- §
(1)bekezdésére hivatkozott. [9] Előadta, hogy az alperes képviseletében eljárt jogtanácsos meghatalmazást nem csatolt, ezért védirata, nyilatkozatai hatálytalanok, a védiratot nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, a jogi képviselő nem látta el elektronikus aláírásával, ezért az nem minősül hiteles elektronikus dokumentumnak. Az elsőfokú bíróság az alperes hatálytalan védiratát nem vehette volna figyelembe, a meghatalmazott képviseleti jogosultságát hivatalból vizsgálnia kellett volna. [10] Indokolt a felülvizsgálati eljárás a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata, a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt, az
- ab)alpont szerint a felvetett jogkérdés különleges súlya, és az
- ad)alpontja alkalmazásával az alapvető eljárási jog sérelme és az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegések miatt. [11] Hivatkozott a Miskolci Törvényszék 101.K.701.252/2023/7. számú végzésére, mely szerint, ha az Ákr. 51. §
(2)bekezdése alapján a hatóság az ügyfél kérelmére a határidő túllépésről igazolást nem állít ki, akkor az ügyfél mulasztási pert indíthat, a kérelem elutasítása esetén pedig megtámadási per indításának van helye. E döntés és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.750.370/2024/2. számú végzésében foglaltak alapján az Ákr. 51. §
(2)bekezdése alkalmazható a jelen eljárás alapját képező kérelemre. Ebben a jogkérdésben a Kúria döntése szükséges. Az alperesnek az igazolás kiadása iránti kérelmét érdemben kellett volna elbírálni. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [13] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett - megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.37.119/2026/2-1 4 [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, utalt a Kúria határozatának szükségességére, az egységes joggyakorlat biztosítására. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria egy adott jogkérdésben még nem foglalt állást, általában nem elegendő a felülvizsgálati kérelem befogadására mindaddig, amíg az alsóbb fokú bíróságoknak a felmerült jogkérésben hozott döntései között nincs eltérés, mivel addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható a joggyakorlat egységének biztosítására hivatkozással. A felperes nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A befogadásra a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont alapján nem kerülhetett sor. [19] A felvetett jogkérdés különleges súlyára alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére legalább áttételesen jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma – az Ákr. 51. §
(2)bekezdésének alkalmazhatósága – a saját ügyén túlmutatna, arra sem utalt, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [20] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [21] A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésre, a perbeli ügyben Kúria VI.Kfv.37.119/2026/2-1 5 az Ákr. 51. §
(2)bekezdésének alkalmazhatóságára hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhat. A bíróság jogértelmezésének vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.35.674/2021/2.). [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében indokolással nem támasztotta alá, hogy az elsőfokú bíróság döntése az ügy érdemére, az alapvető eljárási jogaira miként hatott ki. Az alperesi képviselő hatálytalan védiratára, a meghatalmazás hiányára hivatkozás nem az ügy érdemére kiható jogszabálysértés, így az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [23] A felperes egyéb [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjára és
- b)pontjára] befogadási okra nem hivatkozott. [24] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [25] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [26] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [27] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- február
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Kúria VI.Kfv.37.119/2026/2-1 ... 6