← Magyarország

M.70089/2020/46 – Balassagyarmati Törvényszék

Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/

  1. szám A Balassagyarmati Törvényszék Felperes1 (felperesi cím) felperesnek Alperes1 (alperesi cím) alperes ellen, elmaradt munkabér, végkielégítés, távolléti díj megfizetése, szabadság megváltás és munkáltatói igazolások érvénytelenítése ügyben indult perében meghozta az alábbi í t é l e t e t: A bíróság kötelezi alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg felperes részére egyszeri teljesítménybér jogcímén 75.000.- (hetvenötezer) forintot, ezen összeg után
  4. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint szabadság megváltás jogcímén 74.500.- (hetvennégyezer-ötszáz) forintot. Kötelezi felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg alperes részére 159.934.(egyszázötvenkilencezer-kilencszázharmincnégy) forint ügyvédi munkadíj perköltséget. A felperes keresetét egyebekben elutasítja. A perben feljegyzett 200.880.- (kettőszázezer-nyolcszáznyolcvan) forint illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül van helye fellebbezésnek, mely fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten, a Balassagyarmati Törvényszéken lehet írásban, felperesnek papír alapon, 3 példányban, alperesnek az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint benyújtani. Ha az alperes a fellebbezést nem elektronikus úton nyújtja be, úgy az hatálytalan és úgy kell tekinteni, mintha fellebbezést nem nyújtott volna be, továbbá a bíróság a fellebbezőt pénzbírsággal sújtja. A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét az eljárás megszüntetése miatt vagy eljárási szabálysértés miatt kell hatályon kívül helyezni; a fellebbezés a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 2 illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos; vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Indokolás [1] A bíróság peres felek nyilatkozatai, valamint a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg. [2] A felperes
  7. napjától állt alkalmazásban határozatlan idejű munkaszerződéssel alperesnél, ahol az Szám1 kódszámú, „Ha nem tudod” című projekt keretében volt foglalkoztatva tanácsadó munkakörben. A felperes havi személyi alapbére bruttó 74.500.- Ft volt. A projektbe bevont fiataloknak legalább hat hónapig, de legfeljebb egy évig önkéntes munkát és választhatóan angol nyelvi képzést, vagy a jogosítvány megszerzését kellett vállalniuk. Felperesnek tanácsadóként legalább 5, de legfeljebb 15 fiatal - pályázati felhívás szerinti - koordinálását és segítését kellett elvállalnia a projekt teljes időtartama alatt, heti 20 órában. A munkaszerződés alapján alperes a tanácsadónak a személyi alapbérén felül 5 fő felett minden fiatal koordinálásáért havi 7.550.- Ft összegű teljesítménybért fizet meg, továbbá a próbaidőt követő hónap
  8. napjáig a próbaidő alatt legalább 5 fő koordinálásáért 75.500.- Ft összegű egyszeri teljesítménybért, melyre a tanácsadó egyetlen alkalommal, az azonnali hibátlan munkavégzés és a munkafeladatok elsajátításának teljesítése esetén jogosult. Felperes az általa koordinált önkéntesek tevékenységéről, fejlődéséről, tapasztalatairól két alkalommal írásbeli összefoglalót és jelentést készített, melyet
  11. napján adott át alperesnek. [3] Felperes
  14. napján kelt vállalkozási szerződést kötött a Cégnév Kft.-velgal egyesületi tagok toborzására vonatkozóan, a felhívás népszerűsítésére és a célcsoportot tájékoztatására. A szerződés alapján felperes az önkéntes szerződést kötött személy kötelezettségeinek teljesítése esetén vállalkozói díjra jogosult. [4] Alperes a felperes munkaviszonya alatt
  15. évben egy alkalommal,
  18. napján utalt munkabért, nettó 47.302.- Ft összegben, „01 havi munkabér részlet” közleménnyel. [5] Felperes a munkaviszonyát rendkívüli felmondással
  21. napján megszüntette, melynek indoka az volt, hogy alperes 47.302.- Ft kivételével nem fizette meg - bruttó 150.000.- Ft havi munkabér figyelembevételével - a
  22. évi munkabérét, ezáltal megsértette a munkabér megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. Szabadságot felperes
  23. évben nem vett ki, ezért egyidejűleg kérte a 21 nap szabadság megváltását. Alperes a felmondást
  26. napján postai úton vette át, de a munkaviszony megszűnésének napját a felmondás napjával vette tudomásul, a leszámoló papírokat megküldte felperesnek, aki azokat
  29. napján vette át. Alperes a munkaviszony megszűnése után,
  32. napján, nettó 409.847.- Ft-ot utalt át „elmaradt munkabér” címén. Alperes a
  33. adóévre felperes részére nem önálló tevékenységből származó jövedelemként 850.368.- Ft-ot jelentett be. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 3 [6] Alperes a munkaviszony megszűnésével két jövedelemigazolást állított ki. A
  36. napján kelt első jövedelemigazolás alapján
  37. 01-
  38. hónapokra 681.050.- Ft munkabért számfejtett felperesnek. Az álláskeresési járadék és segély megállapításához kiállított igazolólapon a munkaviszony megszüntetésekor felperes alapbéreként bruttó 150.000.- Ft-ot tüntetett fel. A felperes kifogását követően alperes, a
  41. napján korrigált jövedelemigazolás szerint - és bruttó 74.500.- Ft havi jövedelem feltüntetésével -
  42. 01-
  43. hónapokra elszámolt 616.318.- Ft-ot, és erről
  46. napján írásban tájékoztatta felperest, de a küldeményt „nem kereste” megjelöléssel kapta vissza. Alperes a nemzeti adóés vámhivatal felé önrevíziót nyújtott be, melyet követően a bevallások nem tartalmaztak nem önálló tevékenységből származó jövedelmet. [7] Felperes személyesen
  49. napján keresetet nyújtott be a Balassagyarmati Törvényszéken. Végleges kereseti kérelmében alperes kötelezését kérte elmaradt munkabére megfizetésére az alábbiak szerint:
  50. 01-
  51. hónapra bruttó 75.500.- Ft/hó, 07-
  52. hónapra bruttó 150.000.- Ft/hó,
  53. hónapra bruttó 60.000.- összegben. Kérte továbbá 21 napra járó szabadság megváltását bruttó 150.000.- Ft összegben, valamint bruttó 75.000.- Ft teljesítménybér, nettó 360.000.- Ft költségtérítés, és bruttó 1.800.000.- Ft összegű toborzási díj megfizetését. A követelés összesen bruttó 2.988.000.- Ft és nettó 360.000.- Ft. Késedelmi kamat megállapítását
  56. napjától kérte. Továbbá kérte a munkaviszony megszűnésekor kiállított igazolások valódi tartalommal való kiállítására alperes kötelezését, mivel a részére megküldött iratok szerint alperes a munkabérét csak
  59. napjáig számolta el, ugyanakkor felperes nem szüntette meg ekkor a munkaviszonyát, és arról sincs tudomása, hogy a munkáltató megszüntette volna, valamint alperes más munkakört tüntetett fel, és kevesebb munkabérrel számolt. Kérte a Belügyminisztérium (és az EMMI) megkeresését a projekthez az alperes által benyújtott felperesi munkaszerződés, annak módosításai és a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos dokumentumok, továbbá az elfogadott pályázati dokumentumnak a költségvetéssel együtt történő bekérésére, a benyújtott beszámolók megküldésére, írásszakértő kirendelését az alperes által becsatolt beszámolók aláírásával kapcsolatban, és alperes kötelezését a
  60. évi bérjegyzékei és a toborzással kapcsolatos kifizetései igazolására. Munkavállalói költségkedvezmény megállapítását is kérte. Tanúként indítványozta meghallgatni törvényes képviselő1t és tanú3t. Felperes a keresetét az Munka törvénykönyvéről szóló
  61. évi I. törvény (Mt.)
  62. §

(1)és a
  1. §-ára alapította. [8] Alperes a jogi képviselő nélkül előterjesztett írásbeli ellenkérelmében a ki nem fizetett munkabér vonatkozásában a kereset elutasítását, és a ki nem adott szabadság megváltására vonatkozó kérelemnek a bruttó 10.826.- Ft összeget meghaladó rész tekintetében történő elutasítását kérte. Előadta, hogy a felperes bruttó személyi alapbére 74.500.- Ft volt. Felperes munkabér címén
  4. napjától
  7. napjáig bruttó 616.318.- Ft-ra (nettó 409.847.- Ft) volt jogosult,
  10. napjától
  12. napjáig havi 74.500.- Ft,
  13. hónapra 20.318.- Ft összegben. A felperes részére alperes
  16. napján megfizette a
  17. évi munkabért nettó 409.847.- Ft összegben, ezáltal felperes munkabér követelése alaptalan. A ki nem adott szabadság vonatkozásában előadta, hogy felperest 21 nap szabadság megváltása illeti meg
  18. évre, bruttó 74.500.- Ft összegben, melyből már megfizetett nettó 42.343.- Ft-ot (bruttó 63.674.- Ft), így felperesnek a bruttó 10.826.- Ft-ot meghaladó kérelme alaptalan. A felperes a személyi alapbérén felül a munkaszerződés II.
  19. pontja szerint meghatározott összegű teljesítménybérre is jogosult lett volna, de 2020-ban az ehhez szükséges teljesítménykövetelményeknek nem felelt meg. A munkaszerződés I.
  20. pontja kimondja, hogy alperes a pályázat keretében nyújtott támogatásból kívánta fedezni a Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 4 munkabért. Alperes az egyszeri teljesítménybért a munkaszerződés II.
  21. pontja szerint felperesnek megfizette, ezen túl felperes nem volt jogosult egyidejűleg a II.
  22. pont szerinti teljesítménybérre. A tanácsadók részére költségtérítés nem lett megállapítva. Tanúként kérte meghallgatni tanú2t, valamint tanú1t, továbbá perköltség igénnyel élt. Előadta, hogy alperes
  23. év végén forráshiányba került, és tájékoztatta felperest, hogy a munkabérek késni fognak, a munkabért alperes saját forrásból nem tudja finanszírozni, csak a bérek utáni járulékokat tudja megfizetni. [9] Alperes a viszontválaszban kérte a válasziratban előterjesztett keresetváltoztatás visszautasítását arra tekintettel, hogy a felperes keresetváltoztatása nem felel meg a Pp.
  24. §
(2)-
(3)bekezdésének, és a benne foglalt követelések alaptalanok, csupán kivonatoltan tartalmazza azt, hogy a felperes a korábbi keresetének mely részét mire kívánja módosítani. A bíróság az indítványt nem tekintette alaki védekezésnek a következők szerint. A Pp. 185. §
(1)és
(4)bekezdése alapján keresetváltoztatásnak a perfelvétel lezárásáig akkor van helye, ha a megváltoztatott kereset ugyanabból vagy – ténybeli és jogi alapon – összefüggő jogviszonyból ered, mint a korábbi kereset. A keresetváltoztatásban csak a változtatással érintett részt kell feltüntetni. Felperes keresetváltoztatása megfelelt a Pp. 7. §
(1)bekezdés
  1. b) pontjában foglaltaknak, a kérelméhez képest további kérelmet terjesztett elő, illetve a kérelem egy része összegszerűségét megváltoztatta. A Pp.
  2. §
(2)bekezdés és a 203. §
(1)bekezdés alapján felperes a válasziratban is előterjeszthet olyan perfelvételi nyilatkozatot, melyre a bíróság nem hívta fel. A Pp. 191. §
(2)bekezdés és a 199. §
(2)bekezdés a) pontja alapján az alaki védekezés az írásbeli ellenkérelem része. Alperesnek a keresetváltoztatás visszautasítására irányuló kérelme nem tartalmazott az eljárás megszüntetésére vonatkozó kérelmet, és nem felelt meg a Pp.
  1. § és a
  2. § feltételeinek. [10] Felperes a perben az alábbi többlet tényállítást tette. A tényleges munkabére
  3. évben azért volt bruttó 150.000.- Ft, mert 15 fő fiatal önkéntes tartozott a csoportjába, illetve átvette a
  4. januárjában táppénzre, később gyesre ment Név1-1 tanácsadó csoportját is, így összesen 28 fő fiatalt, valamint 7 fő tanácsadó munkáját is koordinálta. (Felperes ezen számadatokat a perben 14/24/8-ra módosította.) Alperes nem fizette meg az egyszeri teljesítménybér összegét, pedig a próbaidő alatt 14 fő tartozott a csoportjába. A munkavégzésével alperes elégedett volt. Ezt tanúsítja a törvényes képviselő1ral
  7. napján rögzített telefonbeszélgetés is, amelyben törvényes képviselő1 azt is elismerte, hogy a felperes által toborzott 120 fő után járó toborzási díjat is meg fogja fizetni. Alperes részéről tanú1val szóban egyezett meg arról, hogy az egyesület fogja a toborzási díjat részére kifizetni. Felperes a másik cég képviselőjével nem találkozott, alperes félrevezette. Alperes a tanácsadók munkaviszonyát visszamenőlegesen szüntette meg
  10. napjával. Felperes a Belügyminisztérium egyik munkatársával történt beszélgetése során értesült arról, hogy havi 60 e Ft-os költségtérítés illette volna meg a hat hónapos önkéntesség ideje alatt. Alperes szóban jelezte, hogy a munkabért a támogatás utalását követően tudja megfizetni. [11] Alperes a perben vitatta, hogy felperes másik csoportot is átvett volna, vagy más tanácsadókat is koordinált volna, illetve vitatta a toborzási díj alperes által történő megfizetésére vonatkozó felperesi állítást is. A többi tanácsadó munkaviszonya a felek között közös megegyezéssel szűnt meg
  11. júniusában. A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja
  14. napja volt, eddig tudta alperes elszámolni a tanácsadók munkabérét. Alperes a perben benyújtotta a
  15. évi bérszámfejtő lapokat, melyen a munkakört is javította. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 5 [12] A bíróság tájékoztatta feleket a rájuk irányadó bizonyítási kötelezettségről. [13] A bíróság a 17/I. számú, jegyzőkönyvbe foglalt végzéssel felperes munkavállalói költségkedvezményre való jogosultságát megállapította. [14] A bíróság a felek által tett bizonyítási indítványokból a tényállás megállapításához az alábbi okirati bizonyítékokat vette figyelembe: felperes munkaszerződése, munkaköri leírása, az azonnali hatályú felmondás, kilépő iratok, az alperessel folytatott postai, elektronikus levelezés és sms-váltások, a NAV adatszolgáltatása, felperes
  16. évi SZJA tervezete, összefoglalók és jelentések az önkéntes tevékenységről, bérszámfejtő lapok, igazolások, bankszámla kivonatok, az EMMI tájékoztatása, az önkéntes szerződés és kiegészítő önkéntes szerződés mintája, pályázati felhívás, vállalkozási szerződés. A bíróság tanúként hallgatta meg tanú1t és tanú2t. [15] A bíróság a jogvita eldöntéséhez az alábbi jogszabályokat vette figyelembe. [16] Az Mt.
  17. §
(2)bekezdése szerint a munkaszerződés alapján a munkáltató köteles a munkavállalót foglalkoztatni és munkabért fizetni. [17] Az Mt. 77. §
(1)bekezdése alapján végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy a 63. §
(1)bekezdés d) pontja alapján szűnik meg. A
(3)bekezdés a) pontja alapján a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi távolléti díj összege. [18] Az Mt. 78. §
(1)bekezdés a-b) pontja alapján a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [19] Az Mt. 78. §
(3)bekezdése alapján a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles a 70. §
(3)bekezdésében és a
  1. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni. [20] Az Mt.
  2. §
(1)bekezdése alapján A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. [21] Az Mt.
  1. § alapján a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. [22] Az Mt.
  2. §
(3)bekezdés a) pontja alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára. A 148. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 6 [23] Mt. 157. §
(1)bekezdés alapján a munkabért a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig kell kifizetni. [24] A bíróság a felperes keresetét az alábbiak szerint találta részben megalapozottnak. [25] A bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy felperes a munkaviszonya alapján jogosult volt-e 2019-ben az egyszeri teljesítménybérre, 2020-ban a havi rendszerességű teljesítménybérre, megilleti-e végkielégítés és a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltása, illetve jogosult volt-e költségtérítésre és toborzási díjra. [26] A bíróság a bizonyítási eszközök együttes értékelése és mérlegelése alapján a Pp.
  1. §-a alkalmazásával az alábbi megállapításokra jutott. [27] A munkaszerződés II.
  2. pontja alapján megállapítható, hogy felperes személyi alapbére bruttó 74.500.- Ft volt, az ezen felül megállapítható rendszeres teljesítménybért a II.
  3. pont, az egyszeri teljesítménybért a II.
  4. szabályozta. Alperes bankszámlakivonatokkal igazolta nettó 42.343.- Ft és 409.847.- Ft megfizetését, valamint a bérszámfejtő lapok alapján megállapítható, hogy a 409.847.- Ft megfelel 616.318.- Ft bruttó összegnek, ezáltal megállapítást nyert, hogy felperes részére az alapbére 2020-ban megfizetésre került. [28] A projekt felhívása a következőkről rendelkezik. A pályázat keretében a projekt célcsoportjába tartozó fiatalok önkéntességre vonatkozó szerződést kötnek minimum 6 hónap, maximum 12 hónap időtartamban, a 6 hónapra kötött szerződés 12 hónapra meghosszabbítható. A kiírás szerint az önkéntes program sikeres elvégzése mellett lehetőség nyílik nyelviképzésre, vagy jogosítvány megszerzésére. A tanácsadó legalább addig segíti a fiatalt, amíg a projektben a fiatal önkéntes bevonása történik, a projekt teljes időtartama alatt legalább 5, legfeljebb 15 fő fiatal koordinálását kell, hogy vállalja. [29] A munkaköri leírás alapján felperesnek a projekt teljes időtartama alatt kellett vállalnia minimum 5, maximum 15 fiatal koordinálását, és segítséget nyújtani abban, hogy a projekt végére kialakuljon a fiatalok jövőképe, és hogy öngondoskodásra, tudatos életvitelre alkalmassá váljanak. A tanácsadó feladataként határozta meg a célcsoport toborzásában való aktív részvételt, a szabad kvóták feltöltésére új önkéntesek bevonását, a velük való folyamatos kapcsolattartást, a számukra biztosított tanácsadást, az előrehaladásuk ellenőrzését és irányítását, a fejlesztési program folyamatos értékelését, az egyeztető megbeszéléseken való részvételt, a szakmai vezetővel való folyamatos kapcsolattartást, a szakmai képzéseken való részvételt, a projekt előrehaladási jelentés összeállításában való közreműködést. Felperes felelős volt a felügyelete alá rendelt 5-15 fiatal önkéntes tanulmányi előmenetelének folyamatos nyomon követéséért. Köteles volt az önkéntesek fejlődéséről 3 havonta írásbeli összefoglalót és jelentést készíteni. [30] A felek között nem volt vitás, hogy a felperes által mentorált fiatalok 6 hónapra kötöttek önkéntes szerződést, így felperes beszámoló készítési kötelezettsége a
  5. és a
  6. hónapban állt fenn. Felperes a beszámolókat mindkét terminusra elkészítette és leadta alperesnek, bár erre késedelmesen,
  9. napján került sor. Az sem volt vitatott, hogy a hat hónap letelte után felperesnek a jogosítvány megszerzésében kellett segítenie a fiatalokat. Megállapítható, Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 7 hogy a projektben elvált egymástól az önkéntesség, valamint az azt követő időszak alatt végzett tanácsadói tevékenység. A perben nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a fiatalok a hat hónap elteltével milyen jogviszonyban álltak alperessel. [31] A munkaszerződés II.
  10. pontja abban az esetben tette lehetővé a havi rendszerességű 7.550.Ft/fő teljesítménybér megfizetését az alapbéren felül, amennyiben a tanácsadó 5 főt meghaladó számú, de legfeljebb 15 fiatal felhívás szerinti koordinálását és segítését elvégzi az adott tárgyhónapban. Az alperes a munkaszerződés II.
  11. pontja alapján a felperes által koordinált fiatalok személyéről és számáról nyilvántartást vezetett, mely szerint felperes csoportjába 13 fő tartozott. Felperes állította, de igazolni nem tudta, hogy 14 fős volt a csoportlétszáma, az ennek bizonyítására benyújtott 3 és 6 havi beszámolókból és e-mail levelezésekből nem lehetett megállapítani, hogy kiket tekintett a csoportjába tartozónak. Az sem nyert bizonyítást, hogy felperes átvette Név1 csoportját. Felperes saját maga adta elő, hogy mások beszámolóját is ő küldte be, mert a tanácsadók rajta keresztül tartották a kapcsolatot az egyesülettel (
  12. számú tárgyalási jkv.
  13. oldal). Fentiek miatt a bíróság az alperes nyilvántartását fogadta el irányadónak. A nyilvántartás és Név2 szakmai vezetőhelyettes
  16. napján írt e-mailje alapján megállapítható, hogy a felperes csoportjába tartozó fiatalok
  17. május és
  18. augusztus között kötötték az önkéntes szerződést és a kiegészítő önkéntes szerződést: májusban 7 fő, júniusban 4 fő, júliusban 1 fő, augusztusban 1fő, ennek megfelelően 11 főnek 2020-ban, további 2 főnek 2020-ban járt le a szerződése. A fentiek alapján megállapítható, hogy felperes
  19. decemberében 3 fő,
  20. januárjában 2 fő önkéntes koordinálását láthatta el. [32] Felperes a hat hónapos önkéntes munka leteltét követően ellátott tanácsadói tevékenysége igazolására az alperessel folytatott e-mail levelezését és a tanú2rel felvett telefonbeszélgetés hangfelvételét csatolta, mely alapján a bíróság a következőket állapította meg. tanú2
  23. napján a fiatalok elérhetőségének egyeztetésével kapcsolatban kereste e-mailben felperest. A
  26. napján kelt alperesi e-mail otthoni munkavégzés elrendeléséről szólt, tanú2
  29. napján írt e-mailje a kifizetési kérelemmel volt kapcsolatos, a
  32. napján kelt e-mailje az augusztusi KRESZ időpontokra vonatkozott azzal, hogy kérte a tanácsadókat, hogy segítsék a fiatalok vizsgára jutását, Név2
  34. 07-i e-mailje az ETITÁN rendszer karbantartásáról tájékoztatta felperest, a
  36. 11-i e-mailjében két fiatalról küldött információkat felperesnek, erről
  38. 31., és
  41. napján is váltottak e-mailt, a
  44. napján kelt e-mail a munkabér kifizetésével volt kapcsolatos. törvényes képviselő1 a
  47. napján írt levelében a kifizetési kérelemmel kapcsolatban küldött tájékoztatást. A tanú2rel jogsértő módon rögzített hangfelvétel nem tanúsít felperesi munkavégzést. A beszámolók az önkéntesség hat hónapjára vonatkoztak, és nem a
  48. év alapján készültek, így a
  51. napján történő leadásukkal késedelmesen teljesítés valósult meg. A felperesnek a csoportjába és Név1 csoportjába tartozó fiatalok elérhetőségeinek egyeztetésével kapcsolatban megküldött e-mail nem igazol munkavégzést. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy felperes tanácsadóként 2020-ban konkrétan milyen tevékenységet látott el. Felperes egyéb bizonyítékot nem csatolt, bizonyítási indítványt nem tett arra vonatkozóan, hogy a 2020-ban végzett tevékenysége megfelelt a munkaszerződés II.
  52. pontja szerinti feltételnek, azaz, hogy legalább 5 fő fiatal koordinálását elvégezte volna. Ennek megfelelően a bíróság felperesnek a
  53. 01-
  54. hónapokra járó, havi rendszerességgel fizetendő teljesítménybérre vonatkozó kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 8 [33] Fentiek figyelembevételével a bíróság megállapította, hogy a munkaviszony megszűnését követően,
  57. napján az alperes által kiállított igazolások helyesen tanúsítják
  58. évre vonatkozóan a benne foglalt munkabér összegeket és adatokat, ezért az igazolások valódi tartalommal való kiállítására vonatkozóan előterjesztett felperesi kereseti kérelmet elutasította. [34] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (felperes által tévesen Belügyminisztériumként megjelölt) tájékoztatásából egyértelműen megállapítható volt, hogy a projekt keretében a tanácsadók vonatkozásában munkabér és járulékok elszámolására
  60. hónapjától
  62. hónapjával bezáróan került sor, költségtérítés jellegű költségek nem kerültek betervezésre és elszámolásra, így felperesnek a nettó 360.000.- Ft költségtérítés megfizetésére vonatkozó kérelme alaptalan. [35] A perben benyújtott szerződés alapján a bíróság megállapította, hogy felperes nem az alperessel, hanem a Cégnév Kft.-velgal kötött vállalkozási szerződést a toborzásra vonatkozóan. A felperes által állított azon tény, hogy a felek között szóbeli megállapodás jött létre, hogy a díjat alperes fogja megfizetni, a perben nem volt releváns. tanú1 tanú akként nyilatkozott, hogy a szerződés megkötésében közvetítőként vett részt. A bíróság rámutat, hogy a szerződés létrejötte tekintetében ellentmondásos, hogy míg felperesi állítás és a szerződés kelte alapján a felek
  65. napján léptek jogviszonyba, ugyanakkor a tanú2nek írt e-mailben felperes
  68. napján kérte a szerződés előkészítését, és az erre
  71. napján adott válasz alapján a toborzási szerződés megkötésére a tanácsadói szerződés megkötésével egyidejűleg kerül sor. Eszerint mind a tanácsadói, mind a toborzási szerződés megkötésére a keltezésben szereplő dátumot követően kerülhetett sor. Felperes 120 fő toborzásáért kérte a díj megfizetését. A tanú1val váltott sms-ek alapján nem igazolható felperes azon állítása, hogy a díj megfizetését alperes vállalta volna. A bíróság megállapította, hogy a felek viszonylatában toborzási tevékenységre vonatkozóan munkavégzésre irányuló jogviszony nem jött létre, a vállalkozási szerződésből származó jogok és kötelezettségek vizsgálata túlmutat a munkaügyi jogvita keretein. Fentiek miatt felperesnek a toborzási díj megfizetésére vonatkozó kérelme nem alapos. [36] Az egyszeri teljesítménybérre való jogosultság tekintetében felek között nem volt vitatott, hogy a felperes próbaideje alatt,
  72. júniusában a csoportjába tartozó személyek száma meghaladta az öt főt. Alperes állítása szerint az egyszeri teljesítménybért 75.500.- Ft összegben felperesnek megfizette, aki egyidejűleg nem volt jogosult erre a hónapra a havi rendszerességű teljesítménybérre is. A bíróság a munkaszerződés II.
  73. pontjának szövegszerű értelmezése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a havi rendszerességgel fizetendő teljesítménybértől független az egyszeri teljesítménybér, amennyiben a tanácsadó legalább 5 fő fiatal koordinálását a II.
  74. pont szerinti módon, hibátlan munkavégzéssel és a munkafeladatok elsajátításával elvégzi. Nem volt vitás, hogy a próbaidő alatt felperes munkavégzésével nem volt probléma, ezt igazolja azon alperesi állítás is, hogy a teljesítménybért felperes részére megfizette, így arra az alperes szerint is jogosult volt. tanú2 tanú nyilatkozata alapján felperes a munkavégzése során csak a beszámolók leadásában volt késedelemben, más jellegű probléma nem volt. Mindezek figyelembevételével felperest a munkaviszonya első hónapjában a munkaszerződés II.
  75. és a II.
  76. pontja szerinti mindkét teljesítménybér megillette. Alperes bankszámlakivonattal igazolta, hogy felperes részére
  79. napján nettó 99.750.- Ft munkabért utalt. Alperes állította, de a perben nem igazolta, hogy a próbaidő hónapjára a személyi alapbéren felül az egyszeri teljesítménybér összegét fizette meg. Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy felperes az egyszeri Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 9 teljesítménybérre jogosult, és tekintettel arra, hogy felperes kereseti kérelme 75.000.- Ft összegre vonatkozott, melyhez a bíróság kötve van, a rendelkező részben foglaltak szerint kötelezte alperest az összeg megfizetésére. [37] A felperes végkielégítésre vonatkozó kereseti kérelme az Mt.
  80. § rendelkezéseit figyelembevéve alaptalan, tekintettel arra, hogy a munkaviszonya alperesnél
  83. napjától
  86. napjáig állt fenn, munkaviszonyának hossza nem érte el a jogosultság megállapításához szükséges minimális 3 évet. [38] Felperest - az alperes által nem vitatottan -
  87. évre 21 nap szabadság illette meg. Az Mt.
  88. § figyelembevételével nem valós az az alperesi állítás, hogy alperes
  91. napján szabadságmegváltás címén utalt volna felperes részére 42.343.- Ft-ot, tekintettel arra, hogy a felperes munkaviszonya ezt követően,
  94. napján szűnt meg, és a munkaviszony fennállása alatt a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Alperes a felperes részére megfizetett 616.318.- Ft-on felüli túlfizetésébe tudta be a szabadságmegváltás összegének egy részét. Figyelemmel az Mt.
  95. §
(1)bekezdés a) pontjára, felperest a munkaszerződés II.
  1. pontjában meghatározott alapbére, 74.500.- Ft illeti meg szabadság megváltása címén, melynek megfizetésére a bíróság - beszámítás hiányában - alperest kötelezte. [39] Mindezek figyelembevételével a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. [40] A bíróság mellőzte az illetékes minisztérium megkeresését arra vonatkozóan, hogy alperes hány fő önkéntes után kapott támogatást, és mellőzte a felperes által aláírt és a minisztériumnak benyújtott beszámolók bekérését is, mert az indítványok a per eldöntése szempontjából irreleváns tényekre vonatkoztak. Szintén szükségtelen volt az alperes részéről a toborzással megbízott társaságnak történő kifizetés bizonyítása is, mert a bíróság nem vizsgálta felperesnek a társasággal fennálló jogviszonyát. Az alperesi egyesület vagyonának zárolására vonatkozó indítványt a bíróság érdemben nem vette figyelembe. A bíróság nem tartotta szükségesnek írásszakértő bevonását a perbe, tekintettel arra, hogy felperes a szakértő kirendelését az alperes által benyújtott beszámolókon szereplő aláírások vitatása miatt kérte, melynek vizsgálata nem volt tárgya jelen pernek. A bíróság tanú3 tanúként történő meghallgatását azért mellőzte, mert egyfelől a toborzási szerződés tekintetében úgy foglalt állást a bíróság, hogy az nem képezi az eljárás tárgyát, másfelől felperes a tanú meghallgatását másodlagos tényre, az alperes szavahihetőségének a megcáfolására indítványozta. Felperesnek törvényes képviselő1 elnökkel
  4. napján és
  7. napján, valamint
  10. napján rögzített, a pályázat finanszírozási nehézségeiről és a toborzási tevékenységről folytatott telefonbeszélgetései a jogvita eldöntése szempontjából nem voltak relevánsak, így azokat a bíróság nem vette figyelembe. A tanú2 projektvezetővel
  13. napján felvett telefonbeszélgetéssel felperes azt kívánta igazolni, hogy a munkavégzésével kapcsolatban nem volt kifogás, ezt azonban az alperes sem vitatta. A beszélgetések felvételéhez az érintettek nem járultak hozzá. A bíróság a hangfelvételeket a Pp.
  14. §
(1)bekezdés b) pontja alapján jogsértőnek nyilvánította. Felperesnek a
  1. sz. alatt, „kereseti kérelem kiegészítés” címén előterjesztett beadványát a bíróság utólagos bizonyítási indítványnak tekintette, mivel a perben állított tény – a tanácsadók munkaviszonyának visszamenőleges megszüntetése – igazolására nyújtotta be. A beadványához csatolta a Helységnév Rendőrkapitányság áttételről rendelkező határozatát. A bíróság a beadványt a Pp.
  2. §
(7)bekezdése alapján figyelmen kívül hagyta, mert az nem felelt meg a 220. §
(1)Balassagyarmati Törvényszék 3.M.70.089/2020/46-II 10 bekezdésben foglaltaknak, nem a kereset alapjául hivatkozott tény bizonyítására, vagy nem valamely bizonyítási eszköz bizonyító erejének, bizonyítás eredményének cáfolatára szolgál. [41] A bíróság a pertárgy értékét a Pp. 512. §
(2)bekezdése alapján 3.348.000.- Ft összegben határozta meg. Felperes 4,46%-ban, alperes 95,54%-ban lett pernyertes. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pontja alapján feljegyzett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti 200.880.- Ft kereseti illetéket - figyelemmel felperes munkavállalói költségkedvezményére és alperes személyes illetékmentességére - az állam viseli. A bíróság az ügyvédi munkadíjat a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, a benyújtott költségjegyzék figyelembevételével állapította meg. [42] A fellebbezés lehetőségét a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontja és a
(6)bekezdés biztosítja. A fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos tájékoztatás a Pp. 376. §
(1)-
(2)bekezdésein alapul. Balassagyarmat,
  1. január
  2. Dr. Kerekes Andrea s.k. bíró az aláírásukban akadályozott ülnökök helyett is Szoó Irén s.k. ülnök Sánta Zoltán s.k. ülnök

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.