← Magyarország

Bf.203/2020/113 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.203/2020/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. április hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és
  4. április hó
  5. napján kihirdette a következő ítéletet: A jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  6. június hó
  7. napján kelt 1.B.634/2017/295-I. számú ítéletét Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r. és Terhelt7 VII.r. tekintetében megváltoztatja. Az ítélet bevezető részében a
  8. december hó 20.,
  9. március hó 2.,
  10. június hó 28.,
  11. szeptember hó 24., és
  12. február hó 20.-i tárgyalási határnapokat is feltünteti. Megjelöli, hogy Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt5 V.r. vádlott, Terhelt6 VI.r. vádlott
  13. június hó
  14. napjáig volt bűnügyi felügyeletben, míg Terhelt7 VII.r. vádlott bűnügyi felügyelete
  15. április hó
  16. napján szűnt meg. Terhelt5 V.r. vádlott bűnös: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletében (Btk.176.§

(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés) Terhelt3 III.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés), Terhelt4 IV.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének (Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat
(3)bekezdés), Terhelt7 VII.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) minősíti. Terhelt1 I.r. vádlottat helyesen társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) vádja alól tekinti felmentettnek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 2 Terhelt5 V.r. vádlottat mint különös visszaesőt 5 (öt) év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 (öt) év közügyektől eltiltásra ítéli. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.Fk.26.883/2009/
  1. számú ítélettel kiszabott 8 év 4 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszünteti. Megállapítja, hogy Terhelt5 V.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Terhelt5 V.r. vádlott esetében a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli az előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy egy nap letartóztatásban töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. Terhelt1 I.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt6 V.r., Terhelt7 VII.r. vádlott tekintetében a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekinti kiszabottnak. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál 1831/
  2. szám alatt kezelt tárgyak közül a Terhelt1 I.r. vádlott részére kiadni rendelt, a bűnjeljegyzék 36., 37., 48.,
  3. a tanú8 részére kiadni rendelt 38., 39., 40., 41., 42., 46., 49., 50.,
  4. a tanú6 részére kiadni rendelt 43., 44., 45.,
  5. tétele alatti alatti ékszerek a Fővárosi Törvényszék Bírói letéti Csoportjánál TL00114/
  6. szám alatt kerültek bevételezésre. Kötelezi az ítélőtábla Terhelt5 V.r. vádlottat 262.940,- (kettőszázhatvankettőezerkilencszáznegyven) forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú eljárásában további 808.928 (nyolcszáznyolcezer-kilencszázhuszonnyolc) forint bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r. és Terhelt7 VII.r. vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 398.758,(háromszázkilencvennyolcezerhétszázötvennyolc) forint bűnügyi költségből Terhelt3 III.r. vádlott 3.525,- (háromezerötszázhuszonöt) forintot, Terhelt5 V.r. vádlott 21.000,- (huszonegyezer) forintot visel, míg a fennmaradó 374.233,- (háromszázhetvennégyezer-kettőszázharminchárom) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Terhelt3 III.r. vádlott születési helye helyesen város, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolványának száma: igazolványszám. cím alatti tartózkodási helye megszűnt, ideiglenes lakcíme cím Terhelt4 IV.r. vádlott tartózkodási helye: cím Terhelt5 V.r. vádlott személyi azonosító igazolványának száma: személyigazolvány szám
  7. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 3 Terhelt6 VI.r. vádlott tartózkodási helye: cím Terhelt7 VII.r. vádlott tartózkodási helye megszűnt, új tartózkodási helye: cím46 Személyazonosító igazolványának száma: Terhelt3 III.r. vádlottal szemben a szabadságvesztés azonnali foganatbavételét rendeli el. Az ítélet ellen Terhelt5 V.r. vádlott tekintetében fellebbezésnek van helye a Kúriához, a további vádlottak tekintetében az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a
  8. június hó
  9. napján kihirdetett 1.B.634/2017/295-I. számú ítéletével Terhelt1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), őt az ellene társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1)
(3)bekezdés) vádja alól felmentette. [2] Terhelt3 III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1)
(3)bekezdés), [3] Terhelt4 IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1)és
(3)bekezdés), [4] Terhelt6 VI.r. vádlottat kábítószer birtoklásának bűntettében (Btk.178§
(1),
(2)bekezdés b) pont), [5] Terhelt7 VII.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1),
(3)bekezdés). [6] Terhelt5 V.r. és Terhelt8 VIII.r. vádlottakat az ellenük emelt kábítószerkereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1),
(3)bekezdés) vádja alól felmentette. [7] Terhelt1 I.r. vádlottat mint többszörös visszaesőt 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra, Terhelt3 III.r. vádlottat 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 6 év kiutasításra, Terhelt6 VI.r vádlottat 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és 3 év közügyektől eltiltásra, Terhelt7 VII.r. vádlottat mint különös visszaesőt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 4 [8] Megállapította, hogy a többszörös és különös visszaeső vádlottak legkorábban a büntetésük háromnegyed részének kitöltését követő napon, míg a további marasztalt vádlottak a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A vádlottak által előzetes fogvatartásban valamint házi őrizetben, majd lakásra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, Terhelt1 I.r. vádlott büntetését kitöltöttnek tekintette. Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlottak esetében kimondta, hogy 5 nap, míg Terhelt6 VI.r. vádlott esetében 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egynapi szabadságvesztésnek. Vagyonelkobzást rendelt el a Terhelt3 III.r. és Terhelt7 VII.r. vádlottaktól lefoglalt pénzösszegek tekintetében. Rendelkezett a kábítószerek és a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó tárgyak elkobzásáról. Megszüntette és Terhelt1 I.r. vádlott részére kiadni rendelte a tőle lefoglalt pénzösszegeket. Rendelkezett a további bűnjelek jogi sorsáról, kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottakat a terhükön felmerülő bűnügyi költség megfizetésére. A felmentett vádlottakkal kapcsolatos, valamint az anyanyelv használatával összefüggő költségeket az államra terhelte. [9] Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, az I., V., VII. r. vádlottaknál a felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett, illetve az I. r. vádlott esetében a büntetése súlyosításáért továbbá a III., IV., VI. és VII. r. vádlottak büntetése súlyosításáért, valamint a IV. r. vádlott esetében a téves elkövetői alakzat (társtettes helyett bűnsegéd) illetőleg a VII. r. vádlott cselekményének részben téves jogi minősítése miatt, a Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulata
(3)bekezdésben írt minősítés megállapításáért, ezen túlmenően az I. r. vádlott esetében a vádirat (
  1. oldal lap közepén írtak) szerint indítványozott vagyonelkobzás alkalmazásáért jelentett be fellebbezést. [10] Terhelt4 IV. r. vádlott és védője a büntetés enyhítéséért és a jogi minősítésnél a kereskedés helyett a forgalomba hozatal kísérletének megállapításáért, Terhelt6 VI.r. vádlott védője 3 munkanapon belül elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, Terhelt7 VII. r. vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.382/2017/
  2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposak. [12] A fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat terjedelmét a Be.590.§
(1),
(2)és
(10)bekezdései értelmében valamennyi vádlott esetében teljes felülbírálatban határozta meg. [13] Nyilvános ülés kitűzését kérte, amelyen bejelentette részvételét. [14] Kifejtette, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárás során a perrendi szabályokra figyelemmel volt, nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely a másodfokú érdemi felülbírálat akadályát képezné.Az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, minden olyan bizonyítékot vizsgálat alá vont, amelynek érdemi jelentősége volt a vád tárgyává tett bűncselekményekben való megalapozott döntéshez. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 5 [15] Tekintettel arra, hogy Terhelt3 III. és Terhelt4 IV.r. vádlott kivételével a vádlottak tagadták a bűnösségüket, a rendelkezésre álló bizonyítékokat a törvényszéknek mérlegelnie kellett. E feladatkörének döntően eleget tett, azonban a megállapított tényállás az 1., 2. és 3. tényállási pontokat illetően az I., V. és VIII. r. vádlottak tekintetében részlegesen megalapozatlan a Be.592.§
(2)d./ pontjában foglalt okból, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett és az indokolási kötelezettségének sem tett kimerítően eleget. Az ítélet részleges megalapozatlansága a másodfokú eljárásban a Be.593.§
(1)bekezdés a.) pontja alapján kiküszöbölhető, a helyes tényállás ténybeli következtetéssel megállapítható. [16] Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat nem vetette össze maradéktalanul, azokat egyoldalúan, a logika szabályaival ellentétesen, a mindennapi élettapasztalat és az alapvető életszerűség figyelmen kívül hagyásával értékelte. Nem tulajdonított kellő jelentőséget annak, hogy a beismerő III. r. vádlott a vádlott-társai-, köztük az I. rendű vádlott tekintetében is ellentmondásos, más adatokkal cáfolható vallomást tett. A törvényszék nem értékelte azt a körülményt, hogy az I. és III. r. vádlottak egymással becenév1n, a III. r. vádlott kábítószeres kapcsolatán keresztül ismerkedtek meg, a kettejüket összekötő legális üzleti vállalkozás ténye pedig nem nyert alátámasztást. Ők egymással éppen az
  1. tényállásbeli kábítószer értékesítés előtt beszéltek arról telefonon, amit az ítélet a
  2. oldal lap közepén az
  3. tényállási ponthoz kapcsolódó első mondatként idéz. Ebből, valamint abból a tényből, hogy aznap ténylegesen a kábítószer adásvétele megtörtént, alappal vonható következtetés arra, hogy az I. és a III. r. vádlott egyeztetése csakis kábítószer kereskedelméhez fűződő üzletről szólhatott, ami az I. r. vádlott vádbeli szerepét és felelősségét igazolja. Különös tekintettel arra, hogy nem lett volna más indoka, illetve értelme azoknak a telefonbeszélgetéseknek, amelyek tartalmát az ítélet
  4. oldalának az
  5. tényálláshoz fűzött második mondata foglalja össze. [17] Terhelt1 I. r. vádlottnak a
  6. tényállási pontban betöltött szerepével kapcsolatban a saját vallomása hitelt érdemlőségét a lehallgatott telefonbeszélgetésekkel összevetve az ítélet indokolása is rögzítette, hogy az I. r. vádlott akár távolról szervezhette a Terhelt6 VI. és Terhelt7 VII. r. vádlottak kábítószer ügyletét, azonban ezek a körülmények kétséget kizáróan nem elégségesek a bűnösségének megállapítására. Az elsőfokú bíróság nem értékelte teljeskörűen a vádlottak közötti telefonbeszélgetéseket, továbbá azt a tényt, hogy a két vádlott az I. r. vádlotton keresztül került egymással kapcsolatba, valamint az ügyletük tekintetében mindenről, így a sikertelen találkozási kísérletről is folyamatosan tájékoztatták az I. r. vádlottat. Nem adta indokát az elsőfokú bíróság annak, hogy az I. r. vádlottnak milyen érdeke fűződhetett az ilyen mértékű beavatottsághoz, ha semmilyen érdekeltsége nem volt a VI. és VII. r. vádlottak között végül sikeresen lebonyolódott kábítószer adásvételéhez. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a köztük történő beszélgetésekben a sikertelen találkozás okaként gyanús emberek elkerülésére történt utalás, ami egyértelműen jogellenes jogügyletre utal. Összevetve ezen adatokat, nincs más logikus magyarázat az I., VI. és VII. r. vádlottak egyeztetésének, mint az, hogy a kábítószer adásvételében távolról az I. r. vádlott is közreműködött. [18] Téves az elsőfokú bíróságnak a
  7. tényállási pontot illetően az I. r. vádlott bűnösségének bizonyítatlanságára vonatkozó okfejtése is. Tényként állapítható meg, hogy a II. r. vádlott édesapja által vezetett kamionban a gyümölcs szállítmány között elrejtve kábítószer szállítása történt. A kamion bérlésénél az I. r. vádlott közreműködése nélkül nem lett volna lehetséges a szállítás lebonyolítása, mert a tanúvallomások azt igazolták, hogy Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 6 csakis rá tekintettel adták bérbe a kamiont. Az I. r. vádlott a kamion bérleti díjának kifizetésében anyagilag érdekelt volt, magasabb összegre vállalt kifizetési kötelezettséget, mint amit a II. r. vádlott ki tudott fizetni. Ezen túlmenően a kamion eltűnése után az előkerítésében is aktivitást mutatott. Bár a törvényszék a II. r. vádlott édesapja id. Terhelt2 tanúvallomását elfogadhatatlannak értékelte a kábítószer vonatkozásában előadottakkal kapcsolatban, a rendelkezésre álló összes adatból és körülményből mégsem vonta le azt a helyes következtetést, hogy a szállítmányozás célja nem a gyümölcsfuvarozás, hanem a kábítószer rejtett behozatala volt, amiben az I. r. vádlott volt érdekelt, így a felelőssége e tekintetben is megállapítható. [19] Az
  8. tényállási pontban érintett V. és VIII. r. vádlottak vonatkozásában a törvényszék arra a téves álláspontra helyezkedett, hogy a bűnösségüket tényszerű adat nem támasztja alá, illetve nincs olyan, ami cáfolná a védekezésüket. [20] Ezzel szemben tényként állapítható meg, hogy Terhelt5 V. r. vádlott a nap nagy részét a IV. r. vádlottal töltötte, jelen volt a lakásban, ahol a kábítószer átadása megtörtént, a kábítószert tartalmazó bőröndöknek a lakásba vitelében és elvitelében aktívan közreműködött, mi több Terhelt3 III. r. vádlottal tartott, amikor terepszelét tartott az utcán, mert rendőri jelenlét veszélyéről kapott figyelmeztetést. E körülményeknek az együttes értékelése alapján csak arra vonható logikus következtetés, hogy a IV. r. vádlottal együtt ő is tevékenyen részt vett a lefoglalás által érintett kábítószer adásvételében. [21] A VIII. r. vádlottal kapcsolatos tényeket az alábbiakban sorolta fel: a III. r. vádlott lakásában jelen volt, amikor a III. r. vádlott a kábítószer vevőkhöz való eljuttatását szervezte, továbbá egy kábítószert tartalmazó bőröndöt vitt a III. r. vádlott által megadott címre. A törvényszék nem tért ki az ítélet indokolásában azokra a körülményekre, hogy a III. és VIII. r. vádlottak közös tartózkodási helyén lévő lakásban nagy tételben folyó kábítószer adásvételéről, a kábítószer értékesítésére szolgáló eszközökről és a marihuána jellegzetes szagáról a VIII. r. vádlottnak miért nem lehetett tudomása, miközben az ujjlenyomatát cím32i lakásban talált csomagolóanyagok felszínén a III. r. vádlott ujjlenyomatával együtt megtalálták. Továbbá miért rendelt két taxit és mentek külön-külön, miközben mindketten ugyanarra a címre tartottak a III. r. vádlottal. A rendelkezésre álló adatok alapján levonható az a megalapozott ténykövetkeztetés, hogy a VIII. r. vádlott általa tudottan vett részt a III. r. vádlott kábítószer értékesítésében. [22] Fentiekben kifejtett alapján a III., IV., VI. és VII. r. vádlottakhoz hasonlóan a rész felmentéssel, illetve felmentéssel érintett I., V. és VIII. r. vádlottak bűnösségére is okszerű következtetés vonható és a kábítószerrel kapcsolatos cselekményeik jogi minősítése a vádiratban írtak szerint helytálló. [23] Az ügyészi álláspont szerint a III. és VI. r. vádlottak cselekményét az elsőfokú bíróság törvényesen minősítette, azonban tévedett a IV. r. vádlott elkövetői alakzatának, valamint a VII. r. vádlott cselekményének kereskedés helyett átadásként történő értékelésekor. A IV. és VII. r. vádlottak terhére megállapított elkövetési magatartásokból megállapítható, hogy a kábítószerkereskedelmi folyamat egyik láncszemét képezték, az 1/
  9. Büntető Jogegységi határozat értelmében társtettesként és kereskedésért felelnek. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 7 [24] A vád tárgyává tett bűncselekmények tárgyi súlyára, valamint a büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeknek a helyes és a tényleges súlyuk szerinti értékelésére figyelemmel az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztések nem alkalmasak a büntetési célok elérésére, figyelemmel arra is, hogy az I. r. vádlott esetében a bűnösség köre egy kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekménnyel bővül, amelyet többszörös visszaesőként követett el. A IV. és VI. r. vádlottakkal szemben indokolatlan volt az enyhítő szakasz alkalmazása - a IV. r. vádlott esetében a bűnsegédi magatartás mellőzendő az enyhítő körülmények köréből -, illetve a III. és VII. r. vádlottak büntetése a törvényi minimumot egy évvel haladja meg, ami a középmértéktől jelentősen és indokolatlanul tér el a javukra. [25] Terhelt5 V. és Terhelt8 VIII. r. vádlott bűnösségének megállapítása ugyancsak azt indokolja, hogy a büntetés kiszabásakor a speciális és a generális visszatartó erő érvényesülése érdekében a törvény kellő szigora kerüljön alkalmazásra velük szemben is. Az V. r. vádlottnál figyelembe veendő a különös visszaesői minősége mellett az elkövetéskor feltételes szabadság hatálya alatt állása. [26] Valamennyi ügyészi fellebbezéssel érintett vádlott esetében a középmértékből kiinduló tartamú fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés és ahhoz igazodó mértékű közügyektől eltiltás illetve a III. és a VIII. r. vádlottak esetében Magyarország területéről határozott időre történő kiutasítás alkalmazása szükséges. [27] A szabadságvesztés büntetésekből a vádlottak közül az I. r. vádlott a Btk.38.§
(4)bekezdés a) pontja, az V. r. vádlott a Btk.38.§
(4)bekezdés d) pontja alapján nem bocsátható feltételes szabadságra. A VIII. r. vádlott a Btk.38.§
(2)bekezdés a) pontja alapján a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. [28] Az V. és VIII. r. vádlottakkal szemben kiszabandó szabadságvesztés büntetésbe a Btk.92.
(1)és
(2)bekezdése szerint számítandó be az általuk előzetes fogvatartásban töltött idő. [29] Terhelt5 V. r. vádlottal szemben a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.Fk.26.883/2009/
  1. számú
  2. július
  3. napján jogerős ítéletével kiszabott 8 év 4 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot a Btk.40.§
(1)bekezdése alapján meg kell szüntetni. Az V. és a VIII. r. vádlottakat is kötelezni kell a Be.338.§
(1)és
(3)bekezdése alkalmazásával az eljárás során felmerült bűnügyi költség rájuk eső részének megfizetésére. [30] Az ügyészi álláspont szerint az ítélet egyéb rendelkezései körében az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az I. r. vádlott széfben tartott értékeivel kapcsolatban kritika nélkül elfogadta a vádlott és a tanúk vallomását az ott fellelt pénzösszegekre és arany ékszerekre vonatkozóan annak ellenére, hogy a tanúk elmondása nem volt következetes, ellentmondás nélküli, a feltárt adatok alapján cáfolt és életszerűtlen elemet is tartalmazott. Nincs logikai magyarázat arra, hogy az I. r. vádlott miért bérelt volna álnéven széfet, amiben többnyire mások (barátja és rokona, mint érdekelt tanúk) tartották az értékeiket. Ehelyett az I. r. vádlottal szemben az általa a kábítószerkereskedelem ideje alatt szerzett és tőle, illetve rá Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 8 tekintettel élettársától, továbbá az általa álnéven bérelt széfben feltalált fizetőeszközökre és ékszerekre a Btk.74.§
(1)bekezdés c./ pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. [31] Észlelte az ügyészség, hogy az ítélet fejrészében csak az utolsó két tárgyalási határnap került feltüntetésre, nem került sor az eljárás megismétlésére, így nincs indok a korábbi határnapok felsorolásának elmaradására, azt pótolni szükséges. [32] Mindezek alapján indítványozta, hogy az ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a tényállási, minősítési és büntetés kiszabási részében a kifejtettek szerint helyesbítse, a Be.606.§
(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy az I. V. és VIII. r. vádlottakat mondja ki bűnösnek társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§ (l) bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés), állapítsa meg, hogy a IV.r. vádlott a kábítószerkereskedelem bűntettét társtettesként követte el, az V. és VIII. r. vádlottakat ítélje fegyházbüntetésre, az I., III., IV., VI. és VII. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztéseket súlyosítsa, fegyház végrehajtási fokozatot állapítson meg, az I. és V. r. vádlottakat zárja ki a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből, a VIII. r. vádlott esetében állapítsa meg, hogy a szabadságvesztéséből kétharmad letöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, az V. és VIII. r. vádlottakkal szemben kiszabadó szabadságvesztésbe az általuk előzetes fogvatartásban töltött időt számítsa be, az V. r. vádlottal szemben korábban engedélyezett feltételes szabadságot szüntesse meg, az I. r. vádlottal szemben a vádiratban írt indítvány szerint alkalmazzon vagyonelkobzást, az V. és VIII. r. vádlottakat is kötelezze a rájuk eső bűnügyi költség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be.605.§
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [33] Terhelt4 IV.r. vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában a IV.r. vádlott cselekményének forgalombahozatal kísérleteként történő értékelését, ezen túl a büntetés enyhítését kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta, de a Terhelt4 vádlottra megállapított tényállás téves következtetést tartalmaz. [34] Az elsőfokú bíróság ítéletében arra hivatkozott, hogy IV. rendű vádlott részben ismerte el bűnösségét. Ezzel szemben IV.r. vádlott teljes egészében elismerte a bűnösségét az általa elkövetett cselekményért. Ennek ellenére a vallomását a nyomozó hatóság és az ügyészség úgy kezelte, hogy szavahihetetlennek tűnjön. Ennek oka az volt, hogy az általuk felállított verzióba nem fért bele tanú4, ugyanis ezzel megdőlt volna az a vádirati tényállás, hogy Terhelt1hoz kellett volna IV.r. vádlottnak szállítania a kábítószert. [35] Ezzel kapcsolatban fontos információt szolgáltatott a tárgyalás során tanúként kihallgatott Süllős- Kiss Erika rendőrtanú, aki kérdésre elmondta, hogy nem gyakran fordul elő, hogy a gyanúsított által megnevezett másik gyanúsítottat nem hallgatják ki. [36] Az elfogásakor Terhelt4 személygépkocsijában tartózkodó Terhelt5 vallomásában megerősítette IV.r. vádlott vallomását. IV.r. vádlott a nyomozóhatóság elé tárta, hogy kinek a megbízásából, s hova kellett volna szállítania a tettenérés során lefoglalt kábítószert. Az ügyészi koncepció ellen hat a 2015.05.
  1. napján zajlott (közlés sorszáma: 0184711-01) beszélgetés tartalma is. Horváth Rihárd tanú rendőrségi kihallgatáson és a tárgyaláson tett vallomása lényeges ellentmondásban van a híváslistával, a IV.r. vádlott Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 9 mozgását igazoló telefon cellapozícióival egyaránt. Az eljárás során nem vált bizonyítottá, hogy IV.r. és I. r. vádlott vonatkozásában bármiféle bűntársi, tettestársi kapcsolat fennállna, nem igazolódott az sem, hogy IV.r. vádlottnak korábban bármi köze lett volna kábítószerhez. [37] A védő a minősítés körében arra utalt, hogy a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához a BK.
  2. számú állásfoglalás 11/5/a részében kifejtettekre is figyelemmel a BH 2002/
  3. számú eseti döntés tartalmaz iránymutató szempontokat a gyakorlat számára e bűncselekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illetően is. Kábítószert hoz forgalomba az, aki azt - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen - több személy részére juttatja. Az állásfoglalás kifejtette, hogy a forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll közvetlen kapcsolatban (neki adja át a kábítószert), de nem kizárólag azzal a szándékkal, hogy azt a megszerző maga fogyassza el, hanem avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövető forgalomba hozatali szándékára - az eset egyéb körülményei mellett - az átadott kábítószer mennyiségéből is következtetni lehet. A forgalomba hozatal akár ellenérték fejében, akár ingyenesen történhet. [38] A BH 2002/299., és a BH 2002/
  4. számú eseti döntésekben foglaltakra is hivatkozott a védő, melyek szerint a forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. A forgalomba hozatal befejezetté pedig akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. Álláspontja szerint IV.r. vádlott forgalombahozatal bűnsegédeként vonható kereskedés helyett felelősségre, nem nyílt meg annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzáférjenek, ennek oka, hogy azt a nyomozó hatóság lefoglalta, a cselekmény nem vált befejezetté. [39] Utalt a védő IV.r. vádlott büntetlen előéletére, őszinte megbánására, a nyomozás során részletes, mindenre kiterjedő, önmagára is terhelő vallomására, a hatóság munkájának segítésére. Mindezek alapján olyan tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabását kérte a büntetés enyhítésével, amely módot nyújt a társadalomba történő visszailleszkedésre. [40] Terhelt6 VI.r. vádlott védője fellebbezését kizárólag a fő- és mellékbüntetés enyhítésére irányulóan tartotta fenn. Álláspontja szerint a törvényszék helyes tényállást állapított meg, a cselekményt helytállóan minősítette. Az indokolás
  5. oldal
  6. bekezdésében az értelemzavaró mondatok javítását kérte. [41] A büntetéskiszabás körében utalt arra, hogy az időmúlás 5 év. Véleménye szerint jelentős és nyomatékos enyhítő körülmény, hogy a lefoglalt kábítószer a kábítószerek listáján belül enyhébb drognak számít, a jelentős mennyiség alsó határát csekély mértékben, csupán kétszeresen haladta meg, VI.r. vádlott három különféle súlyos betegségben szenved fiatal kora ellenére, amely a mindennapi életét megnehezíti. Időközben több műtéti beavatkozáson esett keresztül gerincproblémája miatt, valamint a keringési problémái és a szklerózis multiplex betegség miatt egész hátralévő életére súlyos kihatással lesz. Beismerő, megbánó magatartása is enyhítő körülmény. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 10 [42] Indítványozta az enyhítő körülmények túlsúlyára tekintettel a kiszabott fő- és mellékbüntetés enyhítését. [43] Terhelt7 VII.r. vádlott védője írásbeli fellebbezés indokolásában arra utalt, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be.592.§
(2)szerint részben megalapozatlan, mert a tényállás részben felderítetlen, a megállapított tényállás ellentétes a bíróság által lefolytatott bizonyítás tartalmával, továbbá az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett, így tévesen vont következtetést a vádlott bűnösségére is. A megalapozatlanságot a másodfokú eljárás keretei között a Be.593.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjaira figyelemmel kiküszöbölhetőnek tartotta. [44] Felhívta a figyelmet arra, hogy Terhelt7 tárgyaláson tett vallomása szerint Terhelt6 a kábítószert nem vette, hanem visszavette. [45] A bíróság álláspontja az volt, hogy Terhelt7 vallomása szűkszavúsága miatt lényegében ellenőrizhetetlen és a részletek hiánya miatt mérlegelés tárgyát sem képezhette. Következésképp a bíróság a vádlott vallomását a bizonyítékok közül kirekesztette, azt a tényállás megállapítása során nem értékelte, de ennek elfogadható magyarázatát nem adta. Ugyanakkor Terhelt6 vallomását az elsőfokú bíróság elvetette. [46] Terhelt7 vallomását viszont inkább megerősítik, mint cáfolják a tények, a reá vonatkozó híváslista elemzés (nyomozati irat 9069-9075. oldal). Terhelt5sel egyidejű elfogásakor összesen 182.000.- forintot találtak nála, ami nyilván nem ellenértéke 0,85 kg hasisgyantának, melyre az indokolásában az elsőfokú bíróság is utal. Teljességgel életszerűtlen az is, hogy egy ilyen értékű kábítószercsomagot VII.r. vádlott átad egy számára ismeretlen személynek, akit aznap lát először. Ezen ítéleti tényállást egyebekben nem igazolják a rögzített telefonbeszélgetések, egyéb adatok sem. Terhelt6 a tárgyalásról távolmaradt, kimentette magát, kérdések feltevésére, szembesítésre az erre irányuló indítványok ellenére lehetőség sem volt. [47] A védői álláspont szerint Terhelt7 vádlott vallomását semmi nem cáfolta, ezért vallomásának értékelésével a tényállás kiegészítendő, annak helyesbítése a vádlott vallomásának megfelelően indokolt. [48] A helyesbített tényállás szerinti helyes minősítés a kábítószer birtoklásának bűntette. Három ítélőtáblai határozatra hivatkozott, melyek alapján a vádlotti cselekmény forgalomba hozatal kísérleteként lenne esetlegesen értékelendő, de mivel VII.r. vádlott az ügylettől elállt, és a kábítószert visszaadta annak, aki adta, nem minősülhet magatartása kereskedésnek, a fellebbviteli főügyészség hivatkozása nem helytálló. A csomagot azt követően foglalták le, hogy visszaadta annak, akitől kapta. Nincs adat arra sem, hogy a vádlott egyébként kinek adta volna át a megszerzett kábítószert, vevőköre kialakult volna, vagy ilyen irányú lépéseket tett volna, ezért csak a kábítószer birtoklásáért felel. [49] Az elsőfokú bíróság a büntetéskiszabás körében súlyosító körülményként értékelte a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elszaporodottságát, mely tényadatokkal nem támasztható alá. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 11 [50] Indítványozta a minősítés megváltoztatását, a bűncselekmény elszaporodottságának súlyosító körülmények közüli mellőzését, a VII.r. vádlott büntetésének lényeges enyhítését. [51] Az ítélőtábla az ügyet nyilvános ülésre tűzte, amelyen az ügyész bejelentette részvételét. Terhelt8 VIII.r. vádlott tekintetében az eljárást az ítélőtábla elkülönítette, mert e vádlott nyilatkozata szerint részt kívánt venni a nyilvános ülésen, de a járványügyi szabályok miatt lakóhelyéről, Csehországból Magyarországra utazása ellehetetlenült. Tekintettel arra, hogy a járványügyi helyzetre figyelemmel a kitűzött nyilvános ülést már többször kellett elhalasztani, egy alkalommal az eljárás is felfüggesztésre került, az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a további vádlottak tekintetében a tisztességes eljárás követelményének megfelelően a másodfokú eljárást érdemben le kellett folytatni. [52] Terhelt3 III.r. vádlott a nyilvános ülésen előadta, hogy előző házastársától elvált, egy kiskorú saját gyermeke helység1 nevelkedik, őt anyagilag csak csekély mértékben tudja támogatni. 2020-ban megnősült Magyarországon, házastársa vietnámi, házastársa két kk. gyermekét közösen nevelik. Munkahellyel rendelkezik, árufeltöltő, havi jövedelme 250.000 forint. [53] Terhelt4 IV.r. vádlott előadása szerint élettársi kapcsolatban él, élettársa kk. gyermekét közösen nevelik. A Bolt Taxi alkalmazásában sofőr, havi jövedelme kb.300.000 forint. Diákhitele tartozása fennáll, havi 10-12.000 forintos részleteket fizet, jelenleg élt a moratórium lehetőségével. A tartozás összege 1.200.000 forint. [54] Terhelt7 VII.r. vádlott előadása szerint gyermeke született, élettársi kapcsolatban él. Korábbi kapcsolatából származó gyermekét havi 50-70.000 forint összeggel támogatja. [55] A nyilvános ülésen az ügyész perbeszédében az írásbeli átiratban foglaltakat fenntartotta a Terhelt8 VIII.r. vádlottra vonatkozó részt abból kirekesztette. A nyilvános ülésen ismertetett idegenrendészeti irat tartalmát értékelve utalt arra, hogy III.r. vádlott Magyarországon tartózkodása jogszerűtlen, ezért a családi élet tiszteletben tartásának joga (Btk. 59.§ 4) bekezdés
  3. b)pont) esetében nem merült fel, mert csak a jogszerűen Magyarországon tartózkodók esetében kell e jognak érvényesülnie. [56] Terhelt1 I.r. vádlott meghatalmazott védője perbeszédében az ítélet helybenhagyását kérte annak helyes indokainál fogva. Utalt arra, hogy a felmentő rendelkezés a kábítószer-kereskedelem bűntette tekintetében helytálló, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján I.r. vádlott bűnössége e cselekményben nem állapítható meg. [57] Terhelt3 III.r. vádlott védője perbeszédében az írásbeli fellebbezés indokolásban írtakat fenntartotta. Kiemelte, hogy a nyomozóhatóságnak prekoncepciója volt, mely az eljárást jelentősen befolyásolta, még őt is lehallgatták. Utalt arra, hogy védence beismerő vallomást tett, 4 évig volt letartóztatásban, az időmúlás is jelentős, ezért a büntetés enyhítése indokolt. Kérte, hogy az ítélőtábla a kiutasítást mellőzze, mert a vádlott jelenleg rendezett körülmények között él és dolgozik, kk. gyermekek eltartásáról gondoskodik. Családegyesítési Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 12 eljárást kezdeményeznek 2021. április hó 27. napján, a megindításra vonatkozó dokumentumot csatolta. Amennyiben III.r. vádlottnak vissza kell menni Vietnámba, átnevelő büntető táborba kerül, esélye sem lesz a normális életre. [58] Terhelt4 IV.r. vádlott védője az írásbeli fellebbezés indokolásban írtakat tartotta fenn perbeszédében. Utalt arra, hogy a vádlott életvitele megváltozott, egy 4 éves gyermeket nevel, büntetlen, feltáró jellegű beismerő vallomást tett, cselekményét megbánta. Kérte a büntetés tartamának enyhítését, amennyiben erre az ítélőtábla nem lát módot, fele rész kitöltése utáni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. [59] Terhelt5 V.r. vádlott védője az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, a fellebbviteli főügyészség indítványának elutasítását kérte. [60] Terhelt6 VI.r. vádlott védője az elsőfokú ítéletben kiszabott büntetési tartam enyhítését kérte az írásban benyújtott fellebbezés indokolásban írtaknak megfelelően. [61] Terhelt7 VII.r. vádlott másodfokú eljárásban meghatalmazott védője a korábbi védői beadványban foglaltakat fenntartotta. Kiemelte, hogy kizárólag birtoklásban állapítható meg védence büntetőjogi felelőssége. Másodlagosan arra utalt, hogy amennyiben forgalomba hozatalt állapít meg a bíróság, az kísérleti szakban maradt, önkéntes elállás, azaz büntethetőséget megszüntető ok merült fel. Kifejtette, hogy egy korábbi kábítószeres ügyben történő marasztalás nem adhat okot arra, hogy a meglehetősen bizonyítékhiányos ügyben következtetést vonjon le a bíróság védence bűnösségére. A megtalált 180.000 forint nevetséges ár lenne a kábítószerért, a pénz kábítószerhez kötése elfogadhatatlan. Sérelmezte, hogy az elsőfokú eljárásban úgy engedélyezte a bíróság Terhelt6 VI.r. vádlottnak a tárgyalásoktól történő távolmaradást, hogy ezáltal VII.r. vádlott jogai sérültek, mert nem folyhatott bizonyítási eljárás releváns kérdésekben, nem lehetett bizonyítani Terhelt5 szavahihetetlenségét. Kizárólag Terhelt6 egyetlen írásbeli vallomása alapján került VII.r. vádlott elítélésre, mert vele szemben más terhelő bizonyíték nem merült fel. VII.r. vádlott vallomása anélkül lett elvetve, hogy az tisztázásra került volna. Azt kérte az ítélőtáblától, hogy foglaljon állást határozottan abban a kérdésben, hogy egy vádlott joga akadályozhatja-e a másik vádlottat a védekezésben. Véleménye szerint a megalapozatlanság olyan mérvű, amely akár az ítélet hatályon kívül helyezését is eredményezheti. Utalt az időmúlásra, a szabadságvesztés tartamának lényeges enyhítését kérte harmadlagosan. [62] Az ügyész viszonválaszában kifejtette, hogy a VII.r. védő által megjelölt eljárási hiba nem állt fenn, a bíróság a Be. szabályai alapján engedélyezte VI.r. vádlott távolmaradását a tárgyalásoktól. [63] Az utolsó szó jogán megtett nyilatkozatában Terhelt3 III.r. vádlott megváltozott életvitelét kiemelve a kiutasítás mellőzését, valamint azt kérte, hogy a letartóztatás tartamára figyelemmel fennmaradó 16 napra ne kelljen visszamennie a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint megemlítette, hogy a terhén felmerülő bűnügyi költséget részletekben szeretné fizetni. [64] Terhelt4 IV.r. vádlott megbánásának adott hangot, védőjével egyetértett. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 13 [65] Terhelt5 V.r. vádlott hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, az ügyészi indítvány elutasítását kérte. [66] Az ítélőtábla a Be.590.§
(1)és
(2)bekezdése alapján a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet a megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelemben felülbírálta. [67] Megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályokat megtartotta. Az ügyész utalt arra, hogy az ítélet bevezető részében nem kerültek feltüntetésre olyan tárgyalási határnapok, amelyeken a bíróság bizonyítást folytatott, és amelyek a kihirdetett ítélet alapját képezték, mely megfelel a valóságnak. A törvényszék a bizonyítási eljárást
  1. december hó
  2. napján az ülnök személyében bekövetkezett változás miatt elölről kezdte, ezért az érdemi tárgyalási határnapok feltüntetése ekkortól szükséges abban az esetben is, ha
  3. július hó
  4. napját követően helyesen nem tanácsban, hanem egyesbíróként folytatta az eljárást. [68] Terhelt7 VII.r. vádlott meghatalmazott védője eljárásjogi érvelésével kapcsolatban az ítélőtábla az alábbiakat rögzíti: [69] A Be.428.§
(1)bekezdése szerint a vádlott jelenléte a tárgyaláson akkor kötelező, ha a) a tárgyaláson való jelenlét jogáról a Be.430.§
(1)bekezdése szerint nem mondott le, b) a bíróság kötelezi a tárgyaláson való jelenlétre. A
(2)bekezdés szerint a bíróság akkor kötelezheti a tárgyalás jogáról lemondott vádlottat a tárgyaláson való jelenlétre,
  1. a)ha ez bizonyítási cselekmény lefolytatása vagy szakértő meghallgatása érdekében szükséges, vagy
  2. b)a vádlott kézbesítési megbízottja feladatának teljesítése önhibáján kívül elháríthatatlan akadályba ütközik. A Be.430.§
(1)bekezdés szerint a vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával. A Be.431. §
(1)bekezdése szerint a tárgyalás a jelenlét jogáról lemondott vádlott az ügydöntő határozat kihirdetéséig bejelentheti, hogy a tárgyaláson részt kíván venni, ekkor korábbi nyilatkozata hatályát veszti. [70] Jelen ügyben VI.r. vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott, és a bíróság nem kötelezte őt jelenlétre. [71] A Be.211. §
(1)bekezdése szerint ha a terheltek, a tanúk, illetve a terhelt és a tanú vallomásai egymással ellentétesek, a bíróság, az ügyészség, a nyomozóhatóság az ellentétet szükség esetén szembesítéssel tisztázza. A
(2)bekezdés szerint ha a tanú vagy a terhelt kímélete vagy védelme ezt szükségessé teszi, a tanú illetve a terhelt szembesítését mellőzni kell. Az új Be. rendszerében a korábbi kötelező szembesítés már nem jelenik meg. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy amennyiben a vádlott él a Be.39
(1)bekezdés f) pontjában írt alapvető jogként rögzített vallomástétel megtagadásának jogával, melyet az eljárás bármely szakaszában megtehet, szembesítés sem kísérelhető meg, ezért a bizonyítás nem haladna előbbre tárgyaláson való megjelenésre kötelezés esetén sem. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 14 [72] Az elsőfokú bíróság eljárási hibát nem valósított meg, Terhelt6 VI.r. vádlott a Be-ben biztosított jogával élt, amikor a tárgyalásoktól távolmaradt, nem tekinthető úgy, hogy ezzel a bíróság vagy a vádlott-társ VII.r. vádlottat jogai gyakorlásában akadályozta volna. [73] Osztotta az ítélőtábla az ügyészi álláspontot atekintetben, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta. [74] A lefolytatott bizonyítás alapján a törvényszék Terhelt5 V.r. vádlott kivételével többnyire megalapozott tényállást állapított meg, mely azonban nem mentes a megalapozatlansági hibáktól, részben hiányos, részben iratellenes, valamint a törvényszék tényből tényre is helytelenül következtetett. (Be.592.§
(2)bekezdés a.) és d.) pont) A megalapozatlanságot az ítélőtábla az iratok tartalmának megfelelően, és helyes ténybeli következtetés levonásával kiegészítette, és módosította a Be.593.§
(1)bekezdés a.) és b) pontban írt jogkörénél fogva. [75] A vádlottak előzményi elítéléseit az erkölcsi bizonyítványok, a személyi körülményeket az iratok közt rendelkezésre álló és a vádlottak által a nyilvános ülésen csatolt okiratok tartalma alapján kiegészítette az alábbiakkal: [76] Terhelt1 I.r. vádlottat a Fővárosi Törvényszék a
  1. július hó
  2. napján jogerős 16.B.662/2011/
  3. számú ítéletével a
  4. december hó
  5. napján társtettesként elkövetett lopás bűntette miatt 6 hó börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. [77] Terhelt3 III.r. vietnámi állampolgárságú vádlott jogszerűtlenül tartózkodik Magyarországon, korábban vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet nem terjesztett elő. Tartózkodási engedélye nincs, az egyéb érdekelt8 ideiglenes tartózkodásra jogosító okiratot azért állított ki számára, mert ellene folyik a büntetőeljárás. Az okirat kiadása tartózkodási jogosultságot esetében nem keletkeztetett. (
  6. sorszámú irat) A vádlott
  7. április hó
  8. napján tartózkodási engedély iránti kérelmet, munkavállalásra vonatkozó betétlapot, mely szerint a Kft. alkalmazná, a házastárs eltartási nyilatkozatot nyújtott be az Országos Idegenrendészeti Hatósághoz a családegyesítés érdekében. [78] A becsatolt házassági anyakönyvi kivonat szerint
  9. február hó
  10. napján házasságot kötött aki dolgozik, nettó jövedelme 585.000 forint, együtt nevelik a feleség két kiskorú gyermekét. helység1 a vádlottnak egy kiskorú gyermeke nevelkedik, akit időnként kisebb mértékben támogat. Jelenleg árufeltöltőként dolgozik vegyesboltban, havi jövedelme 250.000 forint. [79] Terhelt4 IV.r. vádlott ellen a Hajdú-Bihar megyei Főügyészség 289/2018/
  11. szám alatt emelt vádat
  12. október hó
  13. napján a 2017 évben elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette miatt,
  14. június hónapban előkészítő ülés várható. A vádlott élettársi kapcsolatban él az élettárs négyéves gyermekét közösen nevelik. A vádlott a Taxi alkalmazásában sofőr, havi jövedelme 300.000 forint. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 15 [80] Terhelt5 V.r. vádlottat a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a
  15. december hó
  16. napján jogerős 2.Bpk. 1859/2020/
  17. számú végzésével a
  18. április hó
  19. napján elkövetett bódult állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre, 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. [81] A Budapesti III. Kerületi Rendőrkapitánysága
  20. április hó
  21. napján közölte vele kábítószer birtoklás vétsége megalapozott gyanúját. Feltételes ügyészi felfüggesztés kelte
  22. február hó
  23. lejárta
  24. április hó
  25. napja. [82] Terhelt7 VII.r. vádlottnak gyermeke született, akit élettársával közösen nevelnek, korábbi kapcsolatából származó 10 éves gyermekéről havi 50-70.000 forint értékben gondoskodik, a gyermek fele időben tartózkodik az apánál. Édesapja daganatos betegsége miatt az apa megélhetésének biztosítása is reá hárul. (nyilvános ülésen becsatolt irat) [83] A másodfokú bíróság az ítélet történeti tényállását a
  26. oldal alulról
  27. bekezdésében (1/a. tényállás) kiegészíti azzal, hogy a kábítószer adásvétele Terhelt5 V.r. vádlott jelenlétében, általa tudottan zajlott, a folyamatban, az üres bőrönd lakásba vitelében, az 5 kg marihuanának a bőröndben lakásból történő elszállításában tevékenyen részt vett. [84] Az utolsó előtti bekezdésében az …és körbejárták a ház környékét szövegrészt követően azt rögzíti, hogy ezt követően mindketten beszálltak a liftbe, de onnan Terhelt4 kiszállt, a lakásba csak Terhelt3 ment fel. Az utolsó bekezdés pár perccel később helyett akként kezdődik, hogy ezt követően. [85] Az ítélet
  28. oldal
  29. tényállási pont
  30. bekezdés:
  31. bekezdés helyesen: Terhelt5 és Terhelt6 többször is megkísérelték a találkozást, mely nem jött össze. (megkísérelték a kábítószer adásvételét helyett) [86] Ugyanitt a
  32. bekezdés
  33. mondatából a Terhelt1 közvetítése mellett szövegrészt az ítélőtábla mellőzi. [87] E kiegészítésekkel, helyesbítésekkel a tényállás a nyilvános üléssel érintett vádlottak tekintetében teljes, megfelel az iratok tartalmának és téves ténybeli következtetést sem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be.593.§
(1)bekezdés c) pont szerint a másodfokú eljárásban felülmérlegelhető volt, mert az elsőfokú bíróság nem értékelt minden rendelkezésre álló bizonyítékot, és helytelen ténybeli következtetést vont le. A megváltoztatott tényállás a Be.593.§
(3)bekezdés alapján irányadó a másodfokú eljárásban. [88] A törvényszék a releváns bizonyítékot néhány kivételtől eltekintve felsorolta, a beszédfelismerő program alkalmazása, a hibák javítatlansága kapcsán néhány helyen értelemzavaró mondatok szerepelnek, (
  1. oldal alulról
  2. bekezdés,
  3. 5 bekezdés) melyeket javítani szükséges: Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 16 [89] Az ítélet
  4. oldal alulról
  5. bekezdés utolsó mondat utolsó tagmondatból a „javítani adódó” szövegrészt az ítélőtábla mellőzi. [90] A
  6. oldal
  7. bekezdés
  8. mondatától Terhelt6 vallomása ismertetésénél helyesen: egy alkalommal, amikor teljesítményfokozókat szeretett volna vásárolni, Terhelt1 ajánlotta neki Terhelt7t. Szemi hívta fel telefonon és mondta, hogy ő terhelt1 barátja, ezután találkoztak. Szemi rábízott egy csomagot, annyit kért, hogy vigyázzon rá. Rövid idő múlva újra találkoztak, és vissza kellett adnia, egy elszámolási vitára hivatkozott ennek okaként. Állította, hogy nem tudta, kábítószert vesz át.Terhelt
  9. néhányszor beszélt telefonon, és csak a vádbeli napon találkoztak. A szatyrot a lakásban kapta meg, és arról volt szó, hogy telefonon szólnak majd. A vallomása azonban arra nem terjed ki, hogy az állítólagos teljesítményfokozó megvásárlására végül miért nem került sor. [91] A
  10. oldal
  11. sor helyesen: idősebb névnál talált mobiltelefonok vizsgálatáról készült jelentés. [92] A bizonyítékokat a törvényszék egyenként és egymással összevetve értékelte, és indokolási kötelezettségét szűken, de teljesítette. A mérlegelő tevékenység során téves következtetése is volt, mely abból adódott, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokat kihagyott az értékelésből, azokat nem vetette össze a további bizonyítékokkal, ezért vont téves következtetést V. r. vádlott tudattartalmára, és arra, hogy V.r. vádlott büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. [93] A törvényszék rögzítette, hogy minden tekintetben nem adott helyt III.r. vádlott vallomásának, annak ellentmodásosságát is taglalta pl. tanú4ra tett nyilatkozatait érintően. Értékelése szerint Terhelt3 III.r. és Terhelt4 IV.r. vádlotttak nem vitatták saját szerepüket, azaz lényegében beismertek, az objektív bizonyítékok mellett véleménye szerint ez elégséges volt a tényállás megállapításhoz. Mérlegelést álláspontja szerint szerint csak az általa felmentett vádlottak tudattartalma igényelt. [94] A
  12. oldal
  13. bekezdésben foglalkozott Terhelt5 V.r. vádlott tudattartalmával. Többek között arra hivatkozott, hogy az egyes vádpontoknál érintett vádlott-társak nem terhelték őt, az pedig, hogy éppen egy olyan lakásban volt, ahol bűnös ügylet köttetett, még nem alapozza meg büntetőjogi felelősséget (
  14. utolsó bekezdés). Rámutat tanú23 tekintetében a vád hiányára, aki véleménye szerint ugyanolyan pozícióban volt, mint Terhelt5 V.r. vádlott. [95] Az nyilvánvaló, hogy a tetten ért beismerő vádlottak igyekeztek olyan tartalmú vallomást tenni, amely nem terhelő a szintén tetten ért, de nem beismerő személyekre, Terhelt1t pedig valamennyi őt ismerő vádlott mentette. Figyelembevéve a beismerő vádlottak nyilatkozatainak következetlenségét is, társaikra tett mentő nyilatkozatuk önmagában nem, csak a többi bizonyítékkal egybevetve értékelhető. [96] Kétségtelen, hogy a titkos adatszerzés során megszerzett bizonyítékok sejtetik Terhelt1 közvetítő szerepét, de – ahogy azt az elsőfokú bíróság megállapította, és I.r. vádlott védője is utalt rá – nem elégségesek további bizonyítékok nélkül a kábítószerekre vonatkozó Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 17 ügyletben betöltött közvetítő szerepének megállapítására, ahogyan azt a fellebbviteli főügyészségi indítvány tartalmazta. Az ítélet
  15. oldal 2.-
  16. bekezdésében, a
  17. oldal
  18. bekezdésében, valamint a
  19. oldal utolsó kettő, és
  20. oldal első három bekezdésében kifejtettek helytállóak. [97] Tény, hogy a lehallgatások közt adat van arra, hogy Terhelt1 ismertette össze Terhelt5t és Terhelt6., Terhelt5 többször tájékoztatta Terhelt1et, hogy miért nem tudott találkozni Terhelt
  21. Ugyanakkor ezen körülményből nem vonható következtetés arra, hogy Terhelt1nak minden kétséget kizáróan tudni kellett arról, hogy az ő közvetítése mellett a két összeismertetett vádlott kábítószerrel kíván üzletelni. Az, hogy utóbb e 2 személy kábítószer átadása során kézre került, még nem bizonyítja I.r. vádlott tudattartalmát. [98] Helyes a következtetés Terhelt7 VII.r. és Terhelt6 VI.r. vádlott tudattartalmára. (ítélet
  22. oldal
  23. bekezdés) Terhelt7nél házkutatás során megtalált Salter mérleg felületén kannabiszra jellemző kannabinoid vegyületek, köztük delta-9-THC volt fellelhető.(igazságügyi vegyész szakértő véleménye, nyomozati irat
  24. oldal) [99] Éppen a konspiráció magas foka miatt kellett figyelmet szentelni a rendelkezésre álló további bizonyítékoknak, így a rendőri figyelés eredményének, a kamerafelvételek adatainak, melyeket a törvényszék pontatlanul hivatkozott meg, csak úgy, mint tanú23 tanúvallomását.(
  25. nyomozati oldal
  26. bekezdésétől) [100] tanú23 tanú elmondta, hogy a lakásban megjelent az a két európai férfi, akit szintén bevittek a rendőrségre. Először a nappaliba mentek be, ahol ő az Ipeden játszott, majd bementek egy másik szobába, és ott beszélgettek, nem figyelte, mit csináltak. A fiatalabb európai férfi kiment az erkélyre, ő is csatlakozott hozzá levegőzni. Utána kiment az alacsony vietnámi férfi cigizni, akkor ő visszament a nappaliba, és azt látta, hogy Terhelt2 és a másik európai férfi kimentek a lakásból. Később visszamentek, és a két európai férfi elment a lakásból, később már nem mentek vissza. [101] tanú23 tanú terhelő nyomozati vallomása a tárgyaláson felolvasásra került, őt megidézni a tárgyalásra senki sem kérte. Terhelt5 a
  27. sz. jegyzőkönyv
  28. oldalán rögzítetten jelezte, hogy szerinte tanú23 tanú őt összekeverte Terhelt4 vádlottal, mely nem felel meg a valóságnak. A tanú arról számolt be, hogy a III.r. vietnámi állampolgárságú vádlott az idősebb személlyel tárgyalt, ment be a másik szobába. Figyelemmel arra, hogy Terhelt4 11 évvel idősebb Terhelt3nál, a tanú nem keverhette össze a két személyt, viszont megcáfolta Terhelt4 azon előadását, hogy ő az erkélyen cigarettázott, nem tudja, mi zajlott a lakásban. A tanú vallomása tehát cáfolta V.r. vádlott nyilatkozatát. [102] Ennek ellenére a törvényszék tanú23 tanú vallomásának semmilyen jelentőséget nem tulajdonított (az ítélet
  29. oldal
  30. bekezdésében fogalmazta ezt meg), de a kikockázott kamera felvételeknek sem. (Nyom iratok 6685-
  31. oldal kamera felvételének leirata). [103] Bár a kamerák felvételei alapján állapította meg az 1/a és 1/b tényállás egyes részeit, mégsem rögzítette pontosan a bizonyíték felsorolás során. Ennek azért van Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 18 jelentősége, mert épp a kamerafelvételek alapján kellett a tényállásban változtatást eszközölni. [104] Eszerint Terhelt3 és Terhelt4 17.36-kor megjelenik a Terhelt3 által vezetett Honda Accord gépkocsival. A gépkocsit leállítják. 17.40 órakor kiveszik a bőröndöt a csomagtartóból, amit Terhelt3 Terhelt4nek ad át. Terhelt3 lezárja a csomagtartót és az autót. A cím házban a liftbe szállásnál a táska Terhelt4nél van. 17.44 órakor eltávoznak futva. 18.14 órakor visszatérnek, leparkolnak. Bemennek a cm alatti ingatlanba, a lifttel felmennek. 18.31 órakor Terhelt2 III.r. és Terhelt4 lejönnek a lifttel, együtt kimennek a házból, a cím utca irányába sétálnak, a cími utcára kanyarodnak. 18.35-kor érnek vissza a cím. elé. Terhelt2 bemegy a házba, Terhelt4 egy lépést továbbmegy, majd ezután visszafordul, környezetét figyelve megy be a házba Terhelt2 után. Együtt a lifthez mennek, mindketten beszállnak, majd Terhelt4 kiszáll a liftből, láthatóan mond valamit Terhelt2nek, miközben jobb kezével a bejárati ajtó, bal kezével a plafon/emeletek irányába mutat. Terhelt2 kettőt bólint helyeselve. Terhelt2 a lifttel felmegy, Terhelt4 elhagyja a lakóházat, a kocsihoz megy, amivel érkeztek. Terhelt4 18:32-kor a vezetőoldali ajtó mellett állva nyitja a kocsit, beül a vezetőülésbe. 15 mp múlva kiszáll, a csomagtartóhoz megy. Kinyitja a csomagtér ajtót, nyitva hagyja, majd a jobb oldali első ajtót is nyitva hagyja. A kinyitott ajtók mellett a környezetét figyelve várakozik. 18:36:57-kor Terhelt3 kiszáll a liftből kezében a bőrönddel. Futva közelíti meg a gépkocsit, a bőröndöt a csomagtartóba teszi, az ajtaját lecsukja. Terhelt3 beül a vezetőülésbe, Terhelt4 az anyósülésbe, majd elhajtanak. [105] A nyomozati iratok
  32. oldalára befűzött rendőri jelentés szerint – mely a tárgyaláson felolvasására került – 2 rendőr ellenőrzés alá vonta a címalatti lakóépületét és annak környékét. A jelentés rögzíti a háznál zajló történéseket. A ház kamerafelvételén kívül tehát e jelentés is tartalmazza, hogy 17:40-kor megérkezik a Honda Accord, kivételre kerül a bőrönd, a megérkezők bemennek a lakóingatlanba. Pár perc elteltével kijönnek, a Hondába ülnek, eltávoznak. 18:15-kor visszatérnek, a korábbi 2 férfi bemegy a cím. alatti házba. 18:30-kor az egyik férfi és egy ázsiai férfi sétálva környezetüket figyelik. 18:35-kor ugyanez a férfi kinyitja a Honda csomagtartóját, beül a jobb első ülésre, sietősen kijön társa, a bőröndöt a csomagtartóba teszi, beül a vezetőülésre, elhajtanak. [106] A jelentés rögzíti a későbbi, más helyszínen történt igazoltatást is, miszerint 18:40-kor intézkedés alá vonják őket, a vezető ülésben Terhelt4, mellette Terhelt5 foglal helyet. Terhelt3 nyilatkozik, hogy a csomagtartóban bűncselekményből származó dolog van, ezután megtalálják a kábítószerrel teli bőröndöt, benne a zacskó bontott állapotban volt. [107] Terhelt5 V.r. vádlott vonatkozásában a történeti tényállás megváltoztatása tanú23 tanú vallomásán, a kamerafelvétel, valamint a rendőri jelentés adatain alapul. [108] A helyesen megállapított tényállás alapján helyesen következtetett a törvényszék I.r. vádlott közbizalom elleni cselekményét illetően a bűnösségre, Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt6 VI.r., Terhelt7 VII.r. vádlott büntetőjogi felelősségére. [109] Tévedett Terhelt5 V.r. vádlott felmentése során. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 19 [110] Tényként volt megállapítható, hogy Terhelt5 V. r. vádlott a nap nagy részét Terhelt4 IV. r. vádlottal töltötte, jelen volt a cím alatti, III.r. vádlott által bérelt lakásban, ahol a kábítószer átadása megtörtént, melyről tudott, a kábítószert tartalmazó bőröndöknek a lakásba vitelében, a gépkocsi indulásra előkészítésében, a kábítószer elvitelében aktívan közreműködött, mi több, a III. r. vádlottal terepszelét tartottak az utcán, a rendőri jelenlét veszélyét vizsgálva, miközben kézjelekkel konspiráltak. E körülmények együttes értékelése alapján csak arra vonható logikus következtetés, hogy a IV. r. vádlottal együtt ő is tevékenyen részt vett a lefoglalás által érintett kábítószer forgalomba hozatalának megkísérlésében. [111] A fentebb írt bizonyítékok alapján a módosított tényállásra és a megállapítható tudattartalomra figyelemmel az ítélőtábla bűnösnek mondta ki Terhelt5 V.r. vádlottat a Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat szerinti forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette Btk.10.§-a szerinti kísérletében, mely a jelentős mennyiség alsó határát meghaladó mennyiségre figyelemmel a
(3)bekezdés szerint minősül. A cselekményt V.r. vádlott a Btk.13.§
(3)bekezdése szerint társtettesként valósította meg. [112] A kábítószerrel kapcsolatos cselekmények esetében az új törvényi szabályozás a fogyasztói és forgalmazói típusú elkövetési formákat megtartotta, a rendező elv az elkövetési magatartások célzat alapján történő megosztása lett. A különösen jelentős mennyiség a Btkban kizárólag a kábítószer birtoklásával (Btk.178.§) megvalósított cselekményeknél került bevezetésre minősített esetként, amit az indokolt, hogy a forgalmazási szándék, a kábítószer kereskedelmi céllal történő megszerzése, tartása megállapítása bizonyítási nehézségeket okozott és okoz, a mennyiség okán önmagában is szigorúbb büntetési tétel vált szükségessé. [113] A kereskedés a piac oly módon történő működtetése, hogy a haszonszerzési törekvés tettén érhető. Rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, melynek keretében nemcsak az eladó és a vevő, hanem a közreműködők is tettesként vonhatók felelősségre. [114] A forgalmazásnál a kábítószer továbbadása a cél, nem fogyasztási célú átadásra irányul az elkövető tevékenysége, cél, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. [115] Az, hogy kereskedés a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is, csak akkor igaz, ha maga a kereskedésre irányuló szándék a haszonszerzési célzat, haszonszerzési törekvés bírói bizonyossággal megállapítható. [116] A törvényszék lényegében nem indokolta, és a rendelkező részben sem jelölte meg pontosan, hogy a kábítószer-kereskedelem mely fordulatát látta megállapíthatónak az egyes vádlottaknál. [117] Az ítélőtábla Terhelt3 III.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés),Terhelt4 IV.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette Btk.10.§-a szerinti kísérletének (Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat
(3)bekezdés), Terhelt7 VII.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) minősítette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 20 Terhelt4 IV.r. vádlott bűnsegédi szerepét az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, Terhelt5 V.r. vádlottal a Btk.13.§
(3)bekezdés szerinti társtettesként valósították meg a cselekményt. [118] Terhelt1 I.r. vádlottat helyesen társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) vádja alól tekintette az ítélőtábla felmentettnek. [119] Az ítélet
  1. oldal első bekezdésében írtakból kitűnik, hogy átadásért látta megállapíthatónak Terhelt7, míg átvételért, birtoklásért Terhelt6 felelősségét, az elmarasztalt vádlottak esetében az elkövetés fordulatának megjelölése elmaradt. [120] Helyesen fejtette ki azt a törvényszék, hogy önmagában a mennyiségből a kereskedésre következtetés nem vonható. Terhelt3 III.r. vádlottnál találtak nagyobb összegű készpénzt, nála vevő is felbukkant, egy üzletet nyélbe ütött, pénzt is kapott, egy másik adagot éppen eljuttatott két vádlott-társával az ügylet következő szereplőjéhez. A III.r. vádlottnál megtartott házkutatás során csomagolóanyag is előkerült, amelyen megtalálható volt az ujjlenyomata, amelyből a kereskedésre kellett következtetést vonni. Társtettességét az ismeretlen becenév1val helyesen indokolta a törvényszék. [121] A forgalmazás megállapításánál hiányozhat a haszonszerzési célzat, de feltétel, hogy továbbadási céllal adja át az elkövető a kábítószert. A forgalomba hozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll kapcsolatban, avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövető ezen szándékára az átadott mennyiségből is következtetni lehet. (Legfelsőbb Bíróság 57/2007.BK vélemény) Minden olyan magatartás ide sorolható, ami elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a fogyasztóhoz, viszonteladóhoz. A forgalomba hozatal befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások hozzájussanak. Kizárólag akkor, ha a rendelkezésre álló adatokból nem vonható következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú magatartással megvalósuló kábítószer birtoklás befejezett bűncselekménye állapítható meg, a lefoglalt mennyiség szerinti minősítéssel. Bármely fogyasztói típusú magatartás befejezett alakzatának megállapíthatósága pedig kizárja a terjesztői típusú magatartással megvalósuló cselekmény előkészületének megállapíthatóságát. (Legfelsőbb Bíróság 1/
  2. Büntető Jogegységi határozat) [122] A BH 2019.
  3. számú jogesetben (Kúria Bfv.III.324/2018) rögzítettek szerint a kábítószer-kereskedés kísérleti stádiuma általában kizárt (1/2007 Jogegységi határozat). Azonban azt is kifejti a Kúria, hogy az elkövetési magatartások egyre szervezettebb, fondorlatosabbá, konspiratívabbá, ekként láncolatossá válása miatt immár előfordulhat.
(17)A jogesetben a Kúria kifejtette, hogy amennyiben a magatartás túlhalad az előkészületi cselekményen, a megszerzett kábítószer potenciális piacra kerülése lehetősége megnyílik, azonban a tényleges átadás a láncolatban nem valósulhat meg, de a kábítószer a piac számára már reális és objektív elérhetőségbe kerül, a kereskedés kísérlete állapítható meg. [123] A BH 2002.299. számú jogeset (Legfelsőbb Bíróság Bf.IV.2087/2000.) III. pontja rögzíti, hogy a kábítószerrel való visszaélésnek a forgalomba hozatallal való elkövetési magatartása befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 21 továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. Kifejti a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a cselekmény leleplezése folytán a kábítószer nem kerül be a forgalomba, a kísérlet a törvényes minősítés. [124] E jogesetek mentén azok a vádlottak, akik addig a piaci forgalomban még nem lévő kábítószert átvették azért, hogy azt forgalomba hozzák, de még ennek megtörténte előtt tetten érték őket, és náluk semmilyen kereskedésre utaló tárgy, készpénz nem került lefoglalásra, és többszöri magatartás sem valósult meg, forgalomba hozatal kísérletéért felelnek. [125] Terhelt4 IV.r. vádlott és Terhelt5 V.r. vádlott nemcsak segítette az árusító tettest, ahogy a törvényszék fogalmazott Terhelt4 esetében, hanem a kábítószer forgalomba kerülésének tevékeny résztvevői voltak a szállítással. Terhelt5 V.r. vádlott a kábítószer gépkocsiba helyezésének helyszínét felderítette, a szállítóeszközbe pakolását elősegítette, az anyagot tovább juttatta rendőri elfogásáig. Figyelemmel azonban arra, hogy esetükben a kereskedést igazoló készpénz, vevő, adagoláshoz használatos eszközök nem kerültek elő, a haszonszerzési célzat csak vélelmezhető, de nem bizonyítható, forgalomba hozatal kísérletéért felelnek. A mennyiségből önmagában esetükben nem vonható következtetés a kereskedésre, arra azonban igen, hogy a vádlottak nem maguknak akarták megtartani a mennyiséget. A forgalomba hozatal ugyanakkor kísérleti szakban rekedt, mert a kiindulási helyről már elszállították a kábítószert, de az a rendőri intézkedés miatt nem érkezhetett meg a szállítási végpontra. (BH 2019.38) [126] Kábítószer megszerzése a birtokba vétel, illetve a kábítószer feletti rendelkezés lehetőségének bármilyen formában történő megszerzése. Erre a minősítésre akkor van lehetőség, ha nem igazolódik kereskedői típusú magatartás. A törvényszék helyesen megszerzésnek minősítette Terhelt6 VI.r. vádlott magatartását. [127] Ugyanakkor Terhelt7 esetében nem csupán a kábítószer birtoklása állapítható meg. Esetében lefoglalásra került mérésre használt kábítószerrel szennyezett digitális mérleg, porciózáshoz használatos műanyagtasakok, fóliatekercs. A helyesen megállapított tényállás szerint egy vevő, Terhelt6 is megjelent, pénzt kapott, ha nem is a teljes vételárat, valamint olyan anyagokat találtak a lakásán, amelyek a kereskedésre utalnak. Nem fog helyt a védő minősítésre vonatkozó érvelése, aki esetében a forgalomba hozatal kísérletét látta megállapíthatónak, illetve önkéntes elállására is utalt. A helyesen megállapított tényállás alapján a védő által megjelölt minősítés fel sem vetődik, a kísérleti szakasz megállapítására sincs lehetőség. A Btk. 10.§
(4)bekezdése szerint az nem büntethető kísérlet miatt,
  1. a)akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése vagy
  2. b)aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. Az önkéntes elállás kimondása a megállapított tények mellett nem lehetséges. [128] A büntetési tételkereteket a törvényszék nem jelölte meg, ezért azt pótolni kellett. [129] A Btk.345.§-a szerint aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 22 [130] A Btk.176.§
(1)bekezdése szerint aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntette miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [131] A Btk. 10.§
(2)bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [132] A
(3)bekezdés szerint a büntetés 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [133] A Btk.10.§
(2)bekezdése szerint a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [134] A Btk.461.§
(1)bekezdése szerint a kábítószer csekély mennyiségű,
(1)bekezdés c) pontban írt THC esetén a tiszta és savformában jelenlévő együttes THC tartalom (a totál THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg. [135] A
(3)bekezdés szerint a kábítószer jelentős mennyiségű, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. [136] A Btk.89.§
(1)bekezdése szerint különös, többszörös visszaesővel szemben – ha a törvény másként nem rendelkezik – az újabb bűncselekmény büntetési tétele felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a huszonöt évet. A
(2)bekezdés szerint különös visszaeső büntetése enyhítő szakasszal csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. [137] A Btk.80.§
(2)bekezdése szerinti középmérték az irányadó a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetében. A
(3)bekezdés szerint különös visszaeső esetében a számítást a felemelt tétel figyelembevételével kell elvégezni. [138] A határozott ideig tartó szabadságvesztés középmértéke a kábítószerkereskedelemben marasztalt terheltek esetében 12,5 év, a különös visszaeső vádlottak tekintetében 15 év. A többszörös visszaeső Terhelt1 esetében a Btk. 36.§-a a alkalmazásával 3 hónap és a többszörös visszaesőkre irányadó felemelt felső határra figyelemmel maximum 2 év szabadságvesztés szabható ki. [139] A Btk.178.§
(2)bekezdés b) pont szerint marasztalt Terhelt6 VI.r. vádlott esetében 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, esetében a középmérték 7 és fél év. [140] A középmértéktől indokolás mellett akár jelentős eltérés is lehetséges, ahogyan az jelen ügyben is történt az időmúlás figyelembevételével. Az eltelt 6 éves időmúlás miatt a kiszabott büntetési tartamok lényegesen rövidebbek, mintha a cselekmény megfelelő időben került volna elbírálásra. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 23 [141] A bűnösségi körülményeket a törvényszék többnyire felsorolta. A bűnsegédi alakzat IV.r. vádlott esetében nem enyhít. Súlyosít a társtettesi elkövetői alakzat III., IV. és V.r. vádlottak tekintetében. Valamennyi vádlott esetében enyhít, hogy a kábítószer kevéssel haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát. IV.r. és V.r. vádlott esetében enyhítő körülmény a kísérleti szakban maradt cselekmény kisebb súllyal. III. és IV.r. vádlott esetében az, hogy kettő, illetve egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak, Terhelt7 VII.r. vádlott pedig további egy kiskorú gyermekről gondoskodik. Esetében súlyosít, hogy feltételes szabadsága lejárta után egy hónappal valósított meg ismételten a korábbival hasonló bűncselekményt. Terhelt6 VI.r. vádlott esetében nagy nyomatékot képez az enyhítő körülmények között az igazolt sclerosis multiplex betegsége társbetegségekkel együtt, köztük súlyos gerincbetegsége, mely kapcsán műtétre is sor került. Nem értékelhető ugyanakkor javára a beismerés, megbánás, mert a vádlott az eljárás során nem tett beismerő vallomást. [142] Terhelt5 V.r. vádlott esetében súlyosító körülmény, hogy a cselekményt különös visszaesőként követte el, feltételes szabadság hatálya alatt. [143] V.r. vádlott esetében is enyhít, hogy hosszú ideig állt büntető eljárás hatálya alatt (6 év), mely igen nyomatékos enyhítő körülmény, mely a büntetés kiszabást is meghatározza. A kábítószer mennyisége a jelentős mennyiség alsó határához közeli. [144] Valamennyi vádlott esetében mellőzi az ítélőtábla a súlyosító körülmények közül a kábítószerrel kapcsolatos cselekmények elszaporodottságát, mert a 2015-re, az elkövetés évére igazolt statisztikai adatok ezt nem támasztják alá. [145] A feltárt bűnösségi körülmények figyelembevételével nem tartotta indokoltnak az ítélőtábla Terhelt1 I.r. vádlott büntetésének emelését. Az ügyészség nyilvánvalóan arra figyelemmel kérte esetében a büntetés súlyosítását, ha büntetőjogi felelőssége kábítószerkereskedelem bűntettében is megállapításra kerül. [146] Terhelt3 III.r. vádlott cselekvősége még a nagyszámú enyhítő körülmény ellenére sem teszi lehetővé szabadságvesztés büntetésének enyhítését, a kiszabott mérték igen méltányos. Ugyanakkor a súlyosítás sem indokolt, mert a cselekmény tárgyát képező kábítószer mennyisége és a büntetés kiszabás körében értékelendő körülmények ezt nem indokolják. [147] Terhelt4 IV.r. és Terhelt6 VI.r. vádlott esetében indokolt volt a Btk.82.§
(2)bekezdés b) pontjában írt enyhítő szakasz alkalmazása annak ellenére is, hogy IV.r. vádlott esetében a bűnsegédi minőség nem került megállapításra. Rendezett életvitelére figyelemmel az ítélőtábla nem látta indokoltnak esetében a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosítását, de enyhítést sem tartott szükségesnek figyelemmel arra is, hogy a helyes minősítés szerint társtettesként valósította meg cselekményét. [148] Terhelt6 VI.r. vádlott esetében betegségeire és az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetési tartamot megfelelőnek találta, súlyosítására, de enyhítésére sem látott törvényes lehetőséget. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 24 [149] A különös visszaeső Terhelt7 VII.r. vádlott esetében megállapított szabadságvesztés a belső arányosság követelményének megfelelő. Az ugyancsak különös visszaeső, feltételes szabadság tartama alatt bűncselekményt megvalósító Terhelt5 V.r. vádlott büntetését az ítélőtábla ugyancsak 6 év, a Btk.37.§
(3)
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján fegyházbüntetésben állapította meg, e tartam felel meg a cselekmény tárgyi súlyának, a bűnösségi körülményeknek, valamint kiemelt szerepet tulajdonítva az időmúlásnak, e büntetési tartam a belső arányosság követelményének is megfelel. [150] Terhelt5 V.r. vádlott esetében a korábbi feltételes szabadságot a Btk.40.§
(1)bekezdés b) pontja alapján az ítélőtábla megszüntette, mert e vádlott a feltételes szabadság tartama alatt követte el a bűncselekményt, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. (Bvtv.) 27.§
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott elévülési idő a büntetés tekintetében még nem telt el. [151] Terhelt5 V.r. vádlott esetében a Btk.38.§
(4)bekezdés d.) pontja alapján megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. [152] Terhelt5 V.r. vádlottat mellékbüntetésül a főbüntetéshez igazodó mértékben a Btk.61.§-a alapján a 62.§
(1)bekezdésében írt keretek között közügyektől is eltiltotta a főbüntetéshez igazodó mértékben, mert méltatlannak találta a közügyek gyakorlásában történő részvételre. [153] A további vádlottak esetében a közügyektől eltiltás mellékbüntetés jellegét az ítélőtábla megjelölte. [154] A nem magyar állampolgárságú Terhelt3 III.r. vádlottat, aki nem jogszerűen tartózkodik az országban, a Btk.59.§
(1)bekezdése alapján helyesen utasította ki Magyarország területéről a törvényszék a 60.§
(2)bekezdésében írt mértékben. A Btk. 59.§
(4)bekezdés
  1. a)pontja alapján aki Magyarország területén legalább 10 éve jogszerűen tartózkodik, vagy
  2. b)akinek a családi élet tiszteletben tartásához fűződő joga sérülne, csak 10 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén van helye kiutasításnak, feltéve hogy az elkövetőnek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentősen veszélyezteti. [155] A fellebbviteli főügyészség indítványa nem helytálló annyiban, hogy maga a jogszerűtlen itt tartózkodás meggátolná a családi élet tiszteletben tartásának jogának érvényesülését, figyelemmel arra, hogy a felsorolás vagylagos. [156] Ugyanakkor III.r. vádlott felesége is vietnámi állampolgár, a két gyermek nevelt gyermek, ezért a másodfokú bíróság megítélése szerint a kiutasításnak akadálya nincs. A jogalkotói szándék nyilvánvalóan nem lehetett az, hogy egy teljesen jogszerűtlenül évek óta az országban tartózkodó, súlyos bűncselekményt megvalósító elkövető csak azért az országban maradhasson, mert a büntetőeljárás tartama alatt Magyarországon házasságot kötött egy külföldi személlyel. Annak sincs relevanciája, hogy hazájában milyen további intézkedések várhatnak a III.r. vádlottra. Ezt a védő egyebekben jogszabállyal sem igazolta. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 25 vádlott ún. családegyesítésre irányuló eljárást indított ugyan az egyéb érdekelt8nál 2021. április hó 27. napján, azaz csupán az ítélethirdetést megelőző napon próbálta a helyzetét rendezni Magyarországon, mely eljárás nyilvánvalóan az időbeli korlátok miatt nem fejeződhet be, így nem vehető figyelembe. [157] Terhelt4 IV.r. vádlott tekintetében nem találta megalapozottnak az ítélőtábla a védő fele részbeni feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének kimondása iránti indítványát, mert annak Btk.38.§
(3)bekezdésében írt feltétele nem valósult meg, esetében nincs olyan különös méltánylást érdemlő ok, amely miatt az ítélőtábla ezen kedvezményt alkalmazhatta volna. [158] Az ítélőtábla a rendelkező részben megjelölte, hogy Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt5 V.r. vádlott, Terhelt6 VI.r. vádlott 2019. június hó 3. napjáig volt bűnügyi felügyeletben, míg Terhelt7 VII.r. vádlott bűnügyi felügyelete 2020. április hó 9. napján szűnt meg. [159] A Btk.92.§
(1)és
(3)bekezdés a) pontja alapján rendelkezett az ítélőtábla V.r. vádlott esetében az előzetes fogvatartásban töltött időnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámításáról. [160] Helyesen döntött a törvényszék a vagyonelkobzásról, az ékszerek és széfben tárolt tárgyak kiadásáról I.r. vádlottnak és igazolt tulajdonosaiknak, egyes lefoglalt pénzösszegek kiadásáról. Az ítélőtábla pótlólag megjelölte az ítélet rendelkező részében az ékszerek tárolási helyét. A fellebbviteli főügyészség álláspontját az ékszerekre és az I.r. vádlott részére kiadott pénzösszegre vonatkozóan nem osztotta a másodfokú bíróság. [161] Terhelt7 VII.r. vádlott édesapja egy beadványban a lefoglalt pénzt sajátjának vallotta, (
  1. nyomozati oldal), azonban a törvényszék a tények között helyesen állapította meg, hogy azt Terhelt6tól a hasis adásvétele fejében kapta részösszegként, ezért az összegre elrendelt vagyonelkobzás törvényes. [162] A járulékos rendelkezések törvényesek a másodfokon bűnösnek kimondott vádlottat terhelő bűnügyi költség megfizetésére kötelezés kivételével. [163] Terhelt4 András V.r. vádlott terhén az elsőfokú eljárásban 262.940 forint (84., 87., 90., 94., 95., 97., 102., 106., 112., 120.,
  2. tétel) bűnügyi költség merült fel, melyet az V.r. vádlott köteles viselni. [164] Az elsőfokú ítélet fordításával további költségek merültek fel, melyet a másodfokú bíróság megállapított, azt a Be.576.§
(1)bekezdés b.) pontja szerint az állam viseli. [165] A fent írtakra figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.599.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülés keretében eljárva 606.§
(1)és
(2)bekezdése alapján Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 26 megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be.605.§-a alapján helybenhagyta. [166] A másodfokú eljárásában felmerült bűnügyi költséget az ítélőtábla Be.613.§
(1)bekezdése alapján megállapította, annak nagyobb részét a Be.576.§
(1)bekezdés b.) pontja alapján az állam viseli, mert azzal összefüggésben merült fel, hogy III.r. vádlott a magyar nyelvet nem ismeri. További költség merült fel III.r. és V.r. vádlott védelmével kapcsolatosan a másodfokú eljárásban, melyet a Be.574.§
(1)és
(2)bekezdése alapján III.r. és V.r. vádlott visel. [167] A másodfokú nyilvános ülésen a Be. 451.§
(3)bekezdése alapján rögzítette az ítélőtábla a rendelkező részben az időközben megváltozott azonosításhoz szükséges személyi adatokat. [168] Terhelt3 III.r. vádlottal szemben a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. (Bvtv.) 37.§
(1)bekezdés c) pontja alapján rendelte el, mert a szabadságvesztés büntetés mellett kiutasításra is ítélte. [169] A korábban felmentett, jelen ügyben elmarasztalt V. r. vádlott esetében a Be.615.§
(2)bekezdés a) pontja alapján van helye fellebbezésnek a Kúriához. [170] Terhelt1 I.r. vádlott a letartóztatásban töltött többlet időért kártalanítási igényt jelenthet be, választása szerint igényét egyszerűsített kártalanítási eljárásban vagy kártalanítási perben érvényesítheti. Az igényt a jogerős ítélet kézbesítésétől számított egy éven belül lehet érvényesíteni, a határidő elmulasztása jogvesztő. [171] A Be.454.§
(7)és a Be.844.§
(3)bekezdés a) pont, a Be. 848.§
(1)bekezdése és a Be.849.§
(1)bekezdése alapján figyelmeztette az ítélőtábla I.r. vádlottat a kártalanítás lehetőségére, a jogvesztő határidőt is megjelölve. Budapest,
  1. április hó
  2. napján Dr. Lassó Gábor a tanács elnöke Dr. Fatalin Judit előadó bíró Dr. Kósa Zsuzsanna bíró A Fővárosi Törvényszék
  3. június hó
  4. napján kelt 1.B.634/2017/295-I. számú ítélete Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt6 VI.r. és Terhelt7 VII.r. vádlott tekintetében a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.203/2020/
  5. számú ítéletével eszközölt változtatással
  6. április hó
  7. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
  8. április hó
  9. napján Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 27 Dr. Lassó Gábor a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.203/2020/
  10. szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  11. szeptember hó
  12. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő ítéletet: A jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék
  13. június hó
  14. napján kelt 1.B. 634/2017/295-I. számú ítéletét Terhelt8 VIII.r. vádlott tekintetében megváltoztatja. Megjelöli, hogy Terhelt8 VIII.r. vádlott
  15. június hó
  16. napjáig volt letartóztatásban. Terhelt8 VIII.r. vádlott bűnös: társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletében (Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés) Terhelt8 VIII.r. vádlottat 4 (négy) év 6 (hat) hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 5 (öt) év kiutasításra ítéli. A vádlott legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendeli a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy egy nap letartóztatásban töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. Kötelezi a vádlottat 438.898,- (négyszázharmincnyolcezer-nyolcszázkilencvennyolc) forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt8 VIII.r. vádlottal szemben helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 96.871,- (kilencvenhatezer-nyolcszázhetvenegy) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 nap alatt fellebbezésnek van helye a Kúriához. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 28 Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék a 2019. június hó 3. napján kihirdetett 1.B.634/2017/295-I. számú ítéletével Terhelt1 I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), őt az ellene társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1)
(3)bekezdés) vádja alól felmentette. [2] Terhelt3 III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1)
(3)bekezdés), Terhelt4 IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1)és
(3)bekezdés), [3] Terhelt6 VI.r. vádlottat kábítószer birtoklásának bűntettében (Btk.178.§
(1),
(2)bekezdés b) pont), Terhelt7 VII.r. vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§
(1),
(3)bekezdés). [4] Terhelt5 V.r. és Terhelt8 VIII.r. vádlottakat az ellenük emelt kábítószerkereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1),
(3)bekezdés) vádja alól felmentette. [5] Terhelt1 I.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és egy év közügyektől eltiltásra, Terhelt3 III.r. vádlottat 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 6 év kiutasításra, Terhelt6 VI.r vádlottat 2 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, és 3 év közügyektől eltiltásra, Terhelt7 VII.r. vádlottat mint különös visszaesőt 6 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. [6] Megállapította, hogy a többszörös és különös visszaeső vádlottak legkorábban a büntetésük háromnegyed részének kitöltését követő napon, míg a további, marasztalt vádlottak a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsáthatók feltételes szabadságra. A vádlottak által előzetes fogvatartásban, valamint házi őrizetben, majd lakásra korlátozott bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte, Terhelt1 I.r. vádlott büntetését kitöltöttnek tekintette. Terhelt3 és Terhelt4 esetében kimondta, hogy 5 nap, míg Terhelt6 tekintetében 4 nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egynapi szabadságvesztésnek. Vagyonelkobzást rendelt el a Terhelt3 és Terhelt7 vádlottaktól lefoglalt pénzösszegek tekintetében. Rendelkezett a kábítószerek és a kábítószerkereskedelemhez kapcsolódó tárgyak elkobzásáról. Megszüntette és Terhelt1 I.r. vádlott részére kiadni rendelte a tőle lefoglalt pénzösszegeket. Rendelkezett a további bűnjelek jogi sorsáról, kötelezte a bűnösnek kimondott vádlottakat a terhükön felmerülő bűnügyi költség megfizetésére. A felmentett vádlottakkal kapcsolatos, valamint az anyanyelv használatával összefüggő költségeket az államra terhelte. [7] Az ítélet ellen az ügyész valamennyi vádlott terhére, az I., V., VIII.r. vádlottaknál a felmentésük miatt, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett, illetve az I. r. vádlott esetében a büntetése súlyosításáért, továbbá a IIII., IV., VI. és VII.r. vádlottak büntetése súlyosításáért, valamint a IV.r. vádlott esetében a téves elkövetői alakzat Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 29 (társtettes helyett bűnsegéd) illetőleg a VII.r. vádlott cselekményének részben téves jogi minősítése (a Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulata - kábítószer-kereskedelem - helyett a II. fordulat - kábítószer átadás) megállapítása miatt, ezen túlmenően az I. r. vádlott esetében a vádirat (
  1. oldal lap közepén írtak) szerint indítványozott vagyonelkobzás alkalmazásáért jelentett be fellebbezést. [8] A IV. r. vádlott és védője a büntetés enyhítéséért és a jogi minősítésnél a kereskedés helyett a forgalomba hozatal kísérletének megállapításáért, a VI.r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért, a VII. r. vádlott és védője felmentésért fellebbeztek. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a
  2. április hó
  3. napján kelt 2.Bf.203/2020/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r. és Terhelt7 VII.r. tekintetében megváltoztatta. Terhelt5 V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletében (Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat,
(3)bekezdés). Terhelt3 III.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés), Terhelt4 IV.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószerkereskedelem bűntette kísérletének (Btk.176.§
(1)bekezdés III. fordulat
(3)bekezdés), Terhelt7 VII.r. vádlott cselekményét társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) minősítette. Terhelt1 I.r. vádlottat helyesen társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette (Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés) vádja alól tekintette felmentettnek. Terhelt5 V.r. vádlottat mint különös visszaesőt 5 (öt) év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre, mellékbüntetésül 5 (öt) év közügyektől eltiltásra ítélte, esetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 10.Fk.26.883/2009/
  1. számú ítélettel kiszabott 8 év 4 hónap fegyházbüntetésből engedélyezett feltételes szabadságot megszüntetette. Megállapította, hogy Terhelt5 V.r. vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte az előzetes fogvatartásban töltött időt oly módon, hogy egy nap letartóztatásban töltött idő egy nap szabadságvesztésnek felel meg. Terhelt1 I.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt6 V.r., Terhelt7 VII.r. vádlott tekintetében a közügyektől eltiltást mellékbüntetésként tekintette kiszabottnak. Megállapította, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál 1831/
  2. szám alatt kezelt tárgyak közül a Terhelt1 I.r. vádlott részére kiadni rendelt, a bűnjeljegyzék 36., 37., 48.,
  3. a tanú8 részére kiadni rendelt 38., 39., 40., 41., 42., 46., 49., 50., 51., a tanú6 részére kiadni rendelt 43., 44., 45.,
  4. tétele alatti ékszerek a Fővárosi Törvényszék Bírói Letéti Csoportjánál TL 00114/
  5. szám alatt kerültek bevételezésre. Kötelezte Terhelt5 V.r. vádlottat 262.940 forint elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Megállapította, hogy az elsőfokú eljárásában további 808.928 forint bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt1 I.r., Terhelt3 III.r., Terhelt4 IV.r., Terhelt5 V.r., Terhelt6 VI.r. és Terhelt7 VII.r. vonatkozásában helybenhagyta. Rendelkezett a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről. Az ítéletet Terhelt5 V.r. vádlott és védője megfellebbezte, az iratok felterjesztésre kerültek a Kúriához másodfokú felülbírálatra. A további vádlottak tekintetében az ítélet jogerőre emelkedett. [10] Terhelt8 VIII.r. vádlott tekintetében az eljárást az ítélőtábla elkülönítette. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 30 [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.382/2017/
  6. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposak. [12] A fellebbezések tartalmára figyelemmel a felülbírálat terjedelmét a Be.590.§
(1),
(2)és
(10)bekezdése alapján teljes felülbírálatban határozta meg. Nyilvános ülés kitűzését kérte, amelyen bejelentette részvételét. [13] Kifejtette, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárás során a perrendi szabályokra figyelemmel volt, nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amely a másodfokú érdemi felülbírálat akadályát képezné.Az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, minden olyan bizonyítékot vizsgálat alá vont, amelynek érdemi jelentősége volt a vád tárgyává tett bűncselekményekben való megalapozott döntéshez. [14] A megállapított tényállást VIII.r. vádlottak tekintetében részlegesen megalapozatlannak tartotta a Be.592.§
(2)d) pontjában foglalt okból, mert az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett és az indokolási kötelezettségének sem tett kimerítően eleget. Az ítélet részleges megalapozatlansága a másodfokú eljárásban a Be.593.§
(1)bekezdés a) pontját figyelembe véve kiküszöbölhető, a helyes tényállás ténybeli következtetéssel megállapítható. [15] Az ügyészi álláspont szerint az elsőfokú bíróság a beszerzett bizonyítékokat nem vetette össze maradéktalanul, azokat egyoldalúan, a logika szabályaival ellentétesen, a mindennapi élettapasztalat és az alapvető életszerűség figyelmen kívül hagyásával értékelte. [16] Az elsőfokú bíróság nem értékelte teljeskörűen a vádlottak közötti telefonbeszélgetéseket. [17] A VIII.r. vádlottal kapcsolatos tényeket az alábbiakban sorolta fel: a III.r. vádlott lakásában jelen volt, amikor a III.r. vádlott a kábítószer vevőkhöz való eljuttatását szervezte, továbbá egy kábítószert tartalmazó bőröndöt vitt a III.r. vádlott által megadott címre. A törvényszék nem tért ki az ítélet indokolásában azokra a körülményekre, hogy a III. és VIII.r. vádlottak közös tartózkodási helyén lévő lakásban nagy tételben folyó kábítószer adásvételéről, a kábítószer értékesítésére szolgáló eszközökről és a marihuána jellegzetes szagáról a VIII.r. vádlottnak miért nem lehetett tudomása, miközben az ujjlenyomatát cím32i lakásban talált csomagolóanyagok felszínén a III.r. vádlott ujjlenyomatával együtt megtalálták. Továbbá miért rendelt két taxit és mentek külön-külön, miközben mindketten ugyanarra a címre tartottak a III.r. vádlottal. A rendelkezésre álló adatok alapján levonható az a megalapozott ténykövetkeztetés, hogy a VIII. r. vádlott általa tudottan vett részt a III.r. vádlott kábítószer értékesítésében. [18] Fentiekben kifejtettek alapján VIII.r. vádlottak bűnösségére is okszerű következtetés vonható és a kábítószerrel kapcsolatos cselekménye jogi minősítése a vádirat szerinti. [19] VIII.r. vádlott bűnösségének megállapítása azt indokolja, hogy a büntetés kiszabásakor a speciális és a generális visszatartó erő érvényesülése érdekében a törvény kellő Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 31 szigora kerüljön alkalmazásra vele szemben is. A középmértékből kiinduló tartamú fegyház végrehajtási fokozatú szabadságvesztés és Magyarország területéről határozott időre történő kiutasítás alkalmazása szükséges. A VIII.r. vádlott a Btk.38.§
(2)bekezdés a) pontja alapján a büntetése kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A VIII.r. vádlottakkal szemben kiszabandó szabadságvesztés büntetésbe a Btk.92.§
(1)bekezdése alapján, a
(2)bekezdés szerint beszámítandó az előzetes fogvatartásban töltött idő. [20] Indítványozta, hogy az ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be.606.§
(1)bekezdése alapján változtassa meg akként, hogy VIII. r. vádlottakat mondja ki bűnösnek társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk.176.§ (l) bekezdés IV. fordulat
(3)bekezdés), ítélje fegyházbüntetésre, Magyarország területéről meghatározott időtartamra utasítsa ki, állapítsa meg, hogy a szabadságvesztéséből kétharmad letöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható, az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe számítsa be, kötelezze a rá eső bűnügyi költség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletét a Be.605.§
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [21] A másodfokú nyilvános ülésen az ügyész perbeszédében az írásbeli átiratban foglaltakat ismételte meg. Utalt arra, hogy az időmúlás ugyan jelentős, de abban a másodfokú eljárásban a VIII.r. vádlott is közrehatott. [22] Terhelt8 VIII.r. vádlott védője perbeszédében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta annak helyes indokainál fogva. Esetleges marasztalás esetére az időmúlás nyomatékos enyhítő körülménykénti értékelését kérte. [23] Az ítélőtábla VIII.r. vádlott tekintetében az elsőfokú eljárást és az ítéletet a Be.590.§
(2)bekezdése alapján teljes terjedelemben bírálta felül. [24] Megállapította, hogy VIII.r. vádlott tekintetében az elsőfokú eljárásban eljárási szabálysértés nem történt. [25] A Be.593.§
(1)bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét állapíthatja meg a másodfokú bíróság. A
(2)bekezdés szerint, ha a másodfokú bíróság az ítélet megalapozatlanságának kiküszöbölése során az ügyiratok tartalma vagy ténybeli következtetés alapján az elsőfokú bíróságtól eltérő tényeket állapít meg, az eltérő tényekkel kapcsolatos bizonyítékokat eltérően értékelheti, azaz nem ütközik a felülmérlegelés tilalmába. A
(3)bekezdés szerint a másodfokú bíróság az ítéletet a helyesbített, kiegészített, illetve eltérően megállapított tényállás alapján bírálja felül. [26] A törvényszék által megállapított tényállás megalapozatlan, a tényállás hiányos, ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, valamint téves tényből tényre történő következtetést is tartalmaz, azaz a Be.592.§
(2)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjaiban Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 32 felsorolt megalapozatlansági hibákban szenved, mely a másodfokú eljárásban a fent írtak alapján kiküszöbölhető. [27] A tényállás másodfokon történő megváltoztatására az ad alapot, hogy a következő releváns bizonyítékot nem vagy nem teljes körűen vette figyelembe az elsőfokú bíróság: [28] A bizonyítékok felsorolásánál érintőlegesen szerepel ugyan, hogy Terhelt8 VIII.r. vádlott ujjlenyomatait cím32i lakásban talált csomagolóanyagok felszínén megtalálták (13. oldal 3. bekezdés), mely azonban az elsőfokú bíróság részéről egyáltalán nem került értékelésre. (8409. nyomozati oldal) [29] Kamerák felvételei alapján állapította meg a törvényszék az 1/b tényállás egyes részeit, mégsem rögzítette pontosan a bizonyíték felsorolás során. A rendőri figyelés eredményét figyelmen kívül hagyta, valamint helytelenül értékelte tanú23 tanúvallomását, az abban foglalt részleteknek nem tulajdonított jelentőséget. [30] A bizonyítékokat a törvényszék egyenként és egymással összevetve értékelte, és indokolási kötelezettségét szűken, de teljesítette. A mérlegelő tevékenység során téves következtetése volt, mely abból adódott, hogy rendelkezésére álló bizonyítékokat kihagyott az értékelésből, azt nem vetette össze a további bizonyítékokkal, téves következtetést VIII.r. vádlott tudattartalmára, legvégül arra, hogy VIII.r. vádlott büntetőjogi felelőssége nem állapítható meg. [31] A törvényszék rögzítette azt is, hogy mérlegelést csak az általa felmentett vádlottak tudattartalma igényelt. [32] A 18. oldal 4. bekezdésében vont Terhelt8 tudattartalmára következtetést. Többek között arra is hivatkozott, hogy az egyes vádpontoknál érintett vádlott-társak sem terhelték őt, az pedig, hogy éppen egy olyan lakásban volt, ahol bűnös ügylet köttetett, még nem alapozza meg büntetőjogi felelősségét (18. utolsó bekezdés). Rámutatott tanú23 tekintetében a vád hiányára, aki véleménye szerint ugyanolyan pozícióban volt, mint Terhelt8 és Terhelt4 András vádlottak. [33] Az nyilvánvaló, hogy a tetten ért beismerő vádlottak igyekeztek olyan tartalmú vallomást tenni, amely nem terhelő a szintén tetten ért, de nem beismerő személyekre. Figyelembevéve a beismerő vádlottak nyilatkozatainak következetlenségét is, társaikra tett mentő nyilatkozatuk önmagában nem, csak a többi bizonyítékkal egybevetve volt értékelhető. [34] Éppen a konspiráció magas foka miatt kell figyelmet szentelni a rendelkezésre álló további bizonyítékoknak, így a rendőri figyelés eredményének, a kamerafelvételek adatainak, melyeket a törvényszék pontatlanul hivatkozott meg, csak úgy, mint tanú23 tanúvallomását. (6823. nyomozati oldal 4. bekezdésétől) Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 33 [35] tanú23 tanú elmondta, hogy a lakásban megjelent az a két európai férfi, akit szintén bevittek a rendőrségre. Először a nappaliba mentek be, ahol ő az Ipad-en játszott, majd bementek egy másik szobába, és ott beszélgettek, nem figyelte, mit csináltak. A fiatalabb európai férfi kiment az erkélyre, ő is csatlakozott hozzá levegőzni. Utána kiment az alacsony vietnámi férfi cigizni, akkor ő visszament a nappaliba, és azt látta, hogy Terhelt2 és a másik európai férfi kimentek a lakásból. Később visszamentek, és a két európai férfi elment a lakásból, később már nem mentek vissza. [36] tanú23 tanúvallomása (6821. nyomozati oldaltól) adalékot tartalmazott tehát Terhelt8 VIII.r. vádlottra is, úgy jellemezte, mint aki a két európai férfival való találkozásnál is jelen volt már, az alacsonyabb vietnámi férfi (vádlottak közül nyilvánvalóan ő Terhelt8) is kiment később az erkélyre cigizni elmondása szerint. [37] tanú23 tanú terhelő nyomozati vallomása a tárgyaláson felolvasásra került, őt megidézni a tárgyalásra nem kérték az arra jogosultak. [38] A nyomozati iratok 6689. oldalára befűzött rendőri jelentés szerint 20:39:52 órakor Terhelt8 a liftet használva egy nagyméretű fekete bőrönddel a kezében megjelent a lift előterében, majd a házból kilépve a címrányába távozott. 20:55:41 a cím irányából érkezett vissza a házhoz, amelynek bejáratán pár lépést túlment, miközben a parkoló kocsikat nézte, majd visszafordult, és bement a házba. 21:05 órakor tanú23 elhagyta a házat, ahová 35 perc múlva visszatért, várakozott. 21:44 órakor megérkezett az 1. taxi, 21:45-kor a 2. taxi, 21:46kor Terhelt3 a hátzsákkal lépett ki az épületből telefonját nyomkodva. tanú23 odament Terhelt3hez, a 2. taxiba szálltak. 21:48-kor a taxi elhajtott velük. 21:55-kor a cím szám alatti házat elhagyta Terhelt8 kezében egy bőrönddel, az 1. taxihoz ment, a táskát a csomagtérbe rakta, majd jobb oldalon hátra szállt be, majd a taxi elhajtott. [39] Az első taxit 22:00-kor igazoltatták, az autóban Terhelt3 III.r. vádlott mellett tanú23 tanú ült. 22:20-kor igazoltatták a másik taxiban Terhelt8t a XXI. kerületben, a csomagtartóban feltalálásra került a bőröndben a kábítószer (nyomozati irat 6635.oldal). A két taxinak azonos célpont volt megadva (nyomozati iratok 6647,6657. oldal). [40] Az ítélőtábla a törvényszék által megállapított tényállást az ítélet 9. oldalán az 1/b. tényállási pontot érintően az alábbi 4. bekezdéssel egészíti ki: [41] Terhelt8 VIII.r. vádlott a III. r. vádlott lakásában jelen volt, amikor a Terhelt3 vádlott a kábítószer vevőkhöz való eljuttatását szervezte, a kábítószer csomagolóanyagához hozzányúlt, este egy bőröndöt vitt az ingatlanba. VIII.r. vádlott Terhelt3 III.r. vádlottal szándékegységben, vele együttműködve részt vett a tényállási pontban megjelölt, taxiban megtalált kábítószer forgalomba hozatalában. [42] Az ítélet 9. oldal 5. bekezdésben rögzíti azt is, hogy a Terhelt8 VIII.r. vádlott által forgalomba hozni szándékozott marihuana a jelentős mennyiség alsó határát 4,5-szörös mértékben meghaladta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 34 [43] A kiegészített tények alapján Terhelt8 VIII.r. vádlott bűnösségére kell következtetést vonni. [44] A törvényszék nem tért ki az ítélet indokolásában azokra a körülményekre, hogy a III. és VIII. r. vádlottak közös tartózkodási helyén lévő lakásban nagy tételben kábítószer adásvétele folyt, a kábítószer értékesítésére szolgáló eszközöket VIII.r. vádlott is látta, sőt nemcsak látta, mert ujjlenyomatát cím32i lakásban talált csomagolóanyagok felszínén a III. r. vádlott ujjlenyomatával együtt megtalálták. Két taxit rendelt cím32i házhoz az esti órában VIII.r. vádlott, a sofőröknek, I. és II. számú tanúknak (6647,6657) ugyanazt a címet mondta be mindkét vádlott. Az 1. taxiban tartózkodó Terhelt3 és tanú23 távozása után (7 perccel később) hagyta el az ingatlant Terhelt8 VIII.r. vádlott a kábítószert tartalmazó bőrönddel. Mindez csak akkor lehetséges, ha III. és VIII.r. vádlott között olyan bizalmi kapcsolat volt, hogy III.r. vádlott a nagy értékű kábítószer szállítását rá merte bízni, a cél érdekében konspiráltak. [45] A rendelkezésre álló adatok alapján levonható az a megalapozott következtetés, hogy a VIII. r. vádlott általa tudottan III.r. vádlottal szándékegységben vett részt a kábítószer forgalomba hozatalában. [46] A fentebb írt bizonyítékok alapján a másodfokú eljárásban kiegészített tényállásra és a megállapítható tudattartalmára (tudott arról, hogy kábítószer forgalomba hozatalában működik közre) figyelemmel az ítélőtábla bűnösségét a vádtól eltérően nem a Btk.176.§
(1)bekezdés IV. fordulata szerinti kereskedés társtettesi alakzatában, hanem a III. fordulat szerinti forgalomba hozatal Btk.10.§-a szerinti kísérletében állapította meg, mely a
(3)bekezdés szerint minősül, és amelyet a vádlott a Btk.13.§
(3)bekezdése szerint társtettesként valósított meg. [47] A kereskedés a piac oly módon történő működtetése, hogy a haszonszerzési törekvés tettén érhető. Rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel, melynek keretében nemcsak az eladó és a vevő, hanem a közreműködők is tettesként vonhatók felelősségre. [48] A forgalmazásnál a kábítószer továbbadása a cél, nem fogyasztási célú átadásra irányul az elkövető tevékenysége, cél, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. [49] Az, hogy kereskedés a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése is, csak akkor igaz, ha maga a kereskedésre irányuló szándék a haszonszerzési célzat, haszonszerzési törekvés bírói bizonyossággal megállapítható. [50] A forgalmazás megállapításánál hiányozhat a haszonszerzési célzat, de feltétel, hogy továbbadási céllal adja át az elkövető a kábítószert. A forgalombahozatal úgy is történhet, hogy az elkövető csak egy személlyel áll kapcsolatban, avégett, hogy másnak vagy másoknak továbbadja. Az elkövető ezen szándékára az átadott mennyiségből is következtetni lehet. (Legfelsőbb Bíróság 57/2007.BK vélemény) Minden olyan magatartás ide sorolható, ami elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a fogyasztóhoz, viszonteladóhoz. A forgalombahozatal befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 35 továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások hozzájussanak. Kizárólag akkor, ha a rendelkezésre álló adatok – így pl. a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján - nem vonható következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor nem a forgalomba hozatallal elkövetett, hanem valamely fogyasztói típusú magatartással megvalósuló kábítószer birtoklás befejezett bűncselekménye állapítható meg, a lefoglalt mennyiség szerinti minősítéssel. Bármely fogyasztói típusú magatartás befejezett alakzatának megállapíthatósága pedig kizárja a terjesztői típusú magatartással megvalósuló cselekmény előkészületének megállapíthatóságát. (Legfelsőbb Bíróság 1/2007. Büntető Jogegységi határozat) [51] A BH 2019.38. számú jogesetben (Kúria Bfv.III.324/2018) rögzítettek szerint a kábítószer-kereskedés kísérleti stádiuma általában kizárt (1/2007 Jogegységi határozat). Azonban a döntésben azt is kifejtésre került, hogy az elkövetési magatartások egyre szervezettebb, fondorlatosabbá, konspiratívabbá, ekként láncolatossá válása miatt immár előfordulhat.
(17)A jogesetben a Kúria rámutatott, hogy amennyiben a magatartás túlhalad az előkészületi cselekményen, a megszerzett kábítószer potenciális piacra kerülése lehetősége megnyílik, azonban a tényleges átadás a láncolatban nem valósulhatott meg, de a kábítószer a piac számára már reális és objektív elérhetőségbe került, a kereskedés kísérlete állapítható meg. [52] A BH 2002.299. számú jogeset (Legfelsőbb Bíróság Bf.IV.2087/2000.) III. pontja rögzítette, hogy a kábítószerrel való visszaélésnek a forgalomba hozatallal való elkövetési magatartása befejezetté akkor válik, ha a kábítószer bekerül a forgalomba, vagyis a továbbadás folytán ténylegesen megnyílik annak a lehetősége, hogy a kábítószerhez más vagy mások is hozzájuthassanak. Kifejtette a Legfelsőbb Bíróság, hogy amennyiben a cselekmény leleplezése folytán a kábítószer nem kerül be a forgalomba, a kísérlet a törvényes minősítés. [53] E jogesetek mentén azok a vádlottak, akik addig a piaci forgalomban még nem lévő kábítószert átvették azért, hogy azt forgalomba hozzák, de még ennek megtörténte előtt tetten érték őket, és náluk semmilyen kereskedésre utaló tárgy, készpénz nem került lefoglalásra, és többszöri magatartás sem valósult meg, forgalomba hozatal kísérletéért felelnek. [54] Terhelt8 esetében a kereskedést igazoló készpénz, vevő, adagoláshoz használatos eszközök nem kerültek elő, a haszonszerzési célzat csak vélelmezhető, de nem bizonyítható. A kábítószer forgalomba kerülésének tevékeny résztvevője volt a szállítással. A mennyiségből önmagában esetében nem vonható következtetés a kereskedésre, arra azonban igen, hogy a vádlottak nem maguknak akarták megtartani a mennyiséget. A forgalomba hozatal ugyanakkor kísérleti szakban rekedt, mert a kiindulási helyről már elszállították a kábítószert, de az a rendőri intézkedés miatt nem érkezhetett meg a szállítási végpontra. (BH 2019.38) [55] A Btk.176.§
(1)bekezdése szerint, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntette miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 36 [56] A Btk.461.§
(1)bekezdése szerint a kábítószer csekély mennyiségű,
(1)bekezdés c) pontban írt THC esetén a tiszta és savformában jelenlévő együttes THC tartalom (a totál THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg. [57] A Btk.176.§
(3)bekezdés a jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetés minősített esetet képez. Jelentős mennyiségű a kábítószer, ha az adott kábítószerre meghatározott csekély mennyiség felső határának hússzoros mértékét meghaladja. [58] A
(3)bekezdés szerint a büntetés 5-20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószerre követik el. [59] A Btk.10.§
(2)bekezdése alapján a kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. [60] A Btk.80.§
(2)bekezdése szerinti középmérték az irányadó a határozott ideig tartó szabadságvesztés esetében. [61] A határozott ideig tartó szabadságvesztés középmértéke a kábítószerkereskedelemben marasztalt VIII.r. vádlott esetében 12 és fél év. [62] VIII.r. vádlott esetében enyhít, hogy a kábítószer kevéssel haladta meg a jelentős mennyiség alsó határát, Magyarországon büntetlen előéle, az a tény, hogy hosszú ideig állt büntető eljárás hatálya alatt, mely a büntetés kiszabást is meghatározza, valamint a cselekmény kísérleti szakasza. [63] Súlyosító körülmény a társtettesi elkövetői alakzat. [64] A felhívott bűnösségi körülményekre tekintettel Terhelt8 VIII. r. vádlott esetében lehetőséget látott a másodfokú bíróság enyhítő szakasz alkalmazására a Btk.82.§
(2)bekezdés b) pontja alapján, a szabadságvesztés tartamát 4 év 6 hónapban állapította meg. [65] A szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk.37.§
(3)bekezdés ad) pont II. fordulat alapján fegyház. [66] Terhelt8 VIII.r. vádlott a Btk.38.§
(2)bekezdés a) pontja alapján bocsátható feltételes szabadságra a kiszabott szabadságvesztésből. [67] A nem magyar állampolgárságú VIII.r. vádlottat a Btk.59.§
(1)és 60.§
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben írt tartamban az ítélőtábla kiutasította Magyarország területéről, mert az országban tartózkodása nem kívánatos. A Btk.60.§
(4)bekezdése alapján a kiutasítás tartama az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt szabadságvesztést tölt. Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 37 [68] A VIII.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a Btk.92.§
(1)és
(2)bekezdés alapján beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe. Az ítélőtábla az ítélet rendelkező részében megjelölte, hogy Terhelt8 VIII.r. vádlott
  1. június hó
  2. napjáig volt letartóztatásban, a törvényszék az ítélet kihirdetését követően állapította meg, hogy a kényszerintézkedés a felmentésére figyelemmel megszűnt. Esetében a szabadságvesztés büntetésbe a
  3. május hó
  4. napjától
  5. június hó
  6. napjáig előzetes fogvatartásban töltött idő számítandó be. [69] Megállapította az ítélőtábla, hogy az ítélet VIII.r. vádlottat érintő járulékos rendelkezései törvényesek a bűnügyi költség kivételével. Az állam esetében csak azon költséget viseli, amely annak kapcsán merült fel, hogy a magyar nyelvet nem ismeri. [70] A további, VIII.r. vádlott terhén felmerülő bűnügyi költség viselésére a bűnösnek kimondott VIII.r. vádlott kötelezte a másodfokú bíróság a Be.574.§
(1)bekezdése alapján (költségjegyzék 11, 12, 13, 20, 24, 26, 77, 88, 91, 98, 103, 107, 113, 121, 126. tételei). [71] A fent írtakra figyelemmel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be.599.§
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülés keretében eljárva 606.§
(1)és
(2)bekezdése alapján Terhelt8 VIII.r. vádlott tekintetében megváltoztatta, egyebekben annak helyes indokainál fogva a Be.605.§-a alapján helybenhagyta. [72] A másodfokú eljárásában felmerült bűnügyi költséget az ítélőtábla Be.613.§
(1)bekezdése alapján megállapította, azt a Be.576.§
(1)bekezdés b.) pontja alapján az állam viseli, mert azzal összefüggésben merült fel, hogy a VIII.r. vádlott a magyar nyelvet nem ismeri. [73] A Be.615.§
(2)bekezdés a) pontja alapján az ítélet ellen fellebbezésnek van helye a Kúriához, Terhelt8 az ítélet kézbesítésétől számított 8 nap alatt jelentheti azt be. Budapest,
  1. szeptember hó
  2. napján Dr. Lassó Gábor Dr. Fatalin Judit Dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke előadó bíró bíró Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.203/2020/
  3. szám A kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben az ítélőtábla értesíti Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.203/2020/113-II 38 arról, hogy a 2.Bf.203/2020/
  4. számú ítélet
  5. év december hó
  6. napján jogerőssé vált. Budapest,
  7. év december hó
  8. napján Dr. Lassó Gábor s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Hornyákné Sléder Ágnes

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.