← Magyarország

Pf.20048/2024/58 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: . Az elsőfokú bíróság keresetváltoztatást engedélyező végzését annak kötőereje miatt a végzés kihirdetésétől, ennek hiányában közlésétől kezdődően nem változtathatja meg.

  1. Az egészségkárosodott gyermek ellátásával (háztartási munka), ápolásával és gondozásával felmerülő többletfeladatok indokoltságának és e tevékenységek időszükségletének megállapításához különleges szakértelemre van szükség, ezért bírói mérlegeléssel nem határozhatók meg. Győri Ítélőtábla Pf.III.20.048/2024/
  2. Felperes1 I.r., Az ügy száma: A felperesek: cím2 Felperes2 II.r., cím2 Felperes3 III.r. cím2 Felperes4 IV.r. cím2 A felperesek képviselője: Szűcs Péter Ügyvédi Iroda cím22 Eljáró ügyvéd: Dr. Szűcs Péter Az alperes: Alperes1 Cím17 Az alperes képviselője: dr. Zsírai Erzsébet jogtanácsos Az alperesi beavatkozó: Alperesi beavatkozó cím23 Az alperesi beavatkozó képviselője: eljárást segítő1 Ügyvédi Iroda cím9 Eljáró ügyvéd: eljárást segítő1 A per tárgya: személyiségi jogsértésből eredő igények érvényesítése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Győri Törvényszék P.20.478/2020/
  3. szám A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes
  4. sorszám, az alperes
  5. sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva az alperes által az I-II.r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára fizetendő lejárt vagyoni kártérítést 26.647.448 (huszonhatmillió-hatszáznegyvenhétezer-négyszáznegyvennyolc) Ft-ra és ezen összegből - 191.309 (egyszázkilencvenegyezer-háromszázkilenc) Ft után
  8. napjától, - 818.973 (nyolcszáztizennyolcezer-kilencszázhetvenhárom) Ft után
  11. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  12. 2 - 1.590 (egyezerötszázkilencven) Ft után
  15. napjától, - 80.000 (nyolcvanezer) Ft után
  18. napjától, - 3.300 (háromezer-háromszáz) Ft után
  21. napjától, - 3.500 (háromezer-ötszáz) Ft után
  24. napjától, - 60.000 (hatvanezer) Ft után
  27. napjától, - 824.000 (nyolcszázhuszonnégyezer) Ft után
  30. napjától, - 1.290 (egyezerkettőszázkilencven) Ft után
  33. napjától. - 1.590 (egyezerötszázkilencven) Ft után
  36. napjától, - 12.800 (tizenkettőezer-nyolcszáz) Ft után
  39. napjától, - 6.000 (hatezer) Ft után
  42. napjától, - 5.000 (ötezer) Ft után
  45. napjától, - 23.000 (huszonháromezer) Ft után
  48. napjától, - 2.351.400 (kettőmillió-háromszázegyezer-négyszáz) Ft után
  51. napjától, - 50.000 (ötvenezer) Ft után
  54. napjától, - 15.000 (tizenötezer) Ft után
  57. napjától, - 378.000 (háromszázhetvennyolcezer) Ft után
  60. napjától, - 1.590 (egyezerötszázkilencven) Ft után
  63. napjától, - 3.580 (háromezer-ötszáznyolcvan) Ft után
  66. napjától, - 98.622 (kilencvennyolcezer-hatszázhuszonkettő) Ft után
  69. napjától, - 2.225.789 (kettőmillió-kettőszázhuszonötezer-hétszáznyolcvankilenc) Ft után
  72. napjától, - 1.548.000 (egymillió-ötszáznegyvennyolcezer) Ft után
  75. napjától, - 904.400 (kilencszáznégyezer-négyszáz) Ft után
  78. napjától, - 7.690 (hétezer-hatszázkilencven) Ft után
  81. napjától, - 2.990 (kettőezer-kilencszázkilencven) Ft után
  84. napjától, - 2.178.194 (kettőmillió-százhetvennyolcezer-százkilencvennégy) Ft után
  87. napjától, - 72.047 (hetvenkettőezer-negyvenhét) Ft után
  90. napjától, - 240.000 (kettőszáznegyvenezer) Ft után
  93. napjától, - 269.000 (kettőszázhatvankilencezer) Ft után
  96. napjától, - 2.320.115 (kettőmillió-háromszázhúszezer-egyszáztizenöt) Ft után
  99. napjától, - 40.700 (negyvenezer-hétszáz) Ft után
  102. napjától, - 850.000 (nyolcszázötvenezer) Ft után
  105. napjától, -2.331.758 (kettőmillió-háromszázharmincegyezer-hétszázötvennyolc) Ft után
  108. napjától, - 32.000 (harminckettőezer) Ft után
  109. augusztus
  110. napjától, - 5.000 (ötezer) Ft után
  113. napjától, - 668.500 (hatszázhatvannyolcezer-ötszáz) Ft után
  116. napjától, - 380.000 (háromszáznyolcvanezer) Ft után
  119. napjától, - 370.000 (háromszázhetvenezer) Ft után
  122. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  123. 3 - 2.139.229 (kettőmillió-százharminckilencezer-kétszázhuszonkilenc) Ft után
  126. napjától, - 8.000 (nyolcezer) Ft után
  129. napjától, - 8.000 (nyolcezer) Ft után
  132. napjától, - 1.972.000 (egymillió-kilencszázhetvenkettőezer) Ft után
  135. napjától, - 2.548.825 (kettőmillió-ötszáznegyvennyolcezer-nyolcszázhuszonöt) Ft után
  138. napjától, - 119.808 (egyszáztizenkilencezer-nyolcszáznyolc) Ft után
  141. napjától, - 474.859 (négyszázhetvennégyezer-nyolcszázötvenkilenc) Ft után
  144. napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatára leszállítja. Az alperes által az I-II.r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára
  145. március
  146. napjától havonta fizetendő járadék összegét 363.430 (háromszázhatvanháromezernégyszázharminc) Ft-ra leszállítja. Az alperes által a felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára fizetendő elsőfokú perköltség összegét 441.276 (négyszáznegyvenegyezer-kétszázhetvenhat) Ft-ra leszállítja. Mellőzi az I-IV. r. felperesek kötelezését 100.199 (százezer-százhuszonkilenc) szakértői költség és díj alperes javára történő, és az alperes kötelezését 427.724 (négyszázhuszonhétezer-hétszázhuszonnégy) Ft ellátmányból előlegezett szakértői díj állam javára történő megfizetésére. Megállapítja, hogy 427.724 (négyszázhuszonhétezer-hétszázhuszonnégy) Ft szakértői költség az állam terhén marad. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak a Győri Ítélőtábla Gazdasági Hivatalának felhívására 579.156 (ötszázhetvenkilencezer-egyszázötvenhat) Ft szakértői díjat. Megállapítja, hogy a feljegyzett 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) Ft fellebbezési illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A tényállás [1] Az I-II.r. felperesek házastársak, a IV.r. felperes az első, a III.r. felperes a második közös gyermekük. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  147. 4 [2] A III. r. felperessel fennállt terhessége idején az I. r. felperes terhesgondozását az alperes végezte. A
  148. terhességi héten B csoportú Streptococcus (GBS) szűrést végzett a cervixből vett minta alapján. A vizsgálat negatív eredményt adott. [3] Az I.r. felperes
  149. február 2-án 18.00-tól otthonában magzatvízcsorgást észlelt. Az alperes ugyanaznap 23.15-kor vette fel szülészeti osztályára.
  150. február 3-án 00.31-kor laborvizsgálathoz mintát vettek az I. r. felperestől, melynek eredménye kóros, kissé ún. balratolt volt. A 08.58-kor végzett következő laborvizsgálat eredménye minimálisan romlott az első vizsgálathoz képest. A 17.08-kor vett minta eredménye további romlást mutatott. Az alperes az idő előtti burokrepedés, majd a lobos laborértékek miatt antibiotikumos kezelést alkalmazott: február 2-án 23.20-kor, február 3-án 4.00-kor, 10.30-kor, 14.30-kor és 18.30-kor alkalmanként 1 gr. Ampicillint adagolt intravénásan. [4] Az I.r. felperesnél a felvételt követően nem jelentkezett megfelelő minőségű, tágító hatású szülőfájás, ezért az alperes február 3-án 12.00-kor – figyelemmel az idő előtti burokrepedésre és az emelkedett lobos értékekre is – oxytocinos fájáserősítést írt elő. [5] 13.49-kor 4 ml/óra oxytocin infúzió mellett közepesnél renyhébb, rendszereződő méhtevékenységet és a magzatnál jó szívhangokat észleltek. A méhszájstátusz azonban a 12.00-kor észlelt 1 ujjnyihoz képest nem változott és a magzati koponya magasan állt. 14.30ra a méhszáj 2 ujjnyira tágult. Az alperes ekkor 4 ml/óráról 8 ml/órára emelte az oxytocin adagot. 16.30-kor tovább, 12 ml/órára növelték az oxytocint. Ekkorra 4-5 percenkénti méhtevékenység mellett többszöri átmeneti magzati szívfrekvencia csökkenést észleltek, mely testhelyzetváltozásra lassan rendeződött. A magzat koponyája könnyen kimozdítható volt. 18.17-re a méhszáj 3 ujjnyira tágult. A magzatvíz ezen időpontig tiszta volt. 18.50-kor a CTG ismét magzati szívfrekvencia lassulást jelzett és ekkor már enyhén tingált, friss meconiumos magzatvizet észleltek. A méhszáj még mindig csak 3 ujjnyi volt és a magzati koponya helyzete sem változott. Az alperes orvosa ekkor – a fájásgyengeségre, a 24 órán túli idő előtti burokrepedésre, a magzati koponya változatan státuszára, a magzat bradycardiájára és a meconiumos magzatvízre tekintettel – magzati profilaktikus javallat alapján császármetszés mellett döntött. Az I. r. felperest 19.00-kor szállították a műtőbe. [6] A III.r. felperest
  151. február
  152. napján 19.22-kor emelték ki az anyaméhből. Apgar értéke 8/9 volt. Orr-garatából közepes mennyiségű meconiummal szennyezett váladék ürült. Kezdetben erőteljesen sírt, majd sírása gyengült, ezért 19.50-kor 2 órán át orrszondás oxigént kapott. Az ekkor elrendelt vérgáz vizsgálat – melynek eredményét 21.40-kor rögzítették – súlyos hypoxiás értékeket adott. [7] Február 4-én hajnalban a III. r. felperes elszürkült, nem vett levegőt. Többszöri leszívás után és mozgatásra, bőr ingerre rendeződött ugyan a szívműködése és légzése, de még reggel is szürkés volt a színe és bukogatás miatt nem lehetett per os táplálni. 8.00-kor orr-és fülváladékmintát vettek mikrobiológiai vizsgálat elvégzése céljából. Bőre napközben is szürke volt, egy alkalommal apnoét észleltek nála és egyszer tremorozott is. A laborvizsgálat emelkedett hypoxiás enzimértéket mutatott. Február 4-én éjjel és február 5-én hajnalban végtagjai nyirkosak, szürkések voltak, szája elferdült. Február 5-én reggel ismét apnoét Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  153. 5 produkált. Hasa puffadt volt, csak kevés anyatej pótlást fogadott el, melyből minimális visszacsorgott. [8] A kórházi felvételkor az I.r. felperestől levett cervix mintából
  154. február 4-én magas csíraszámú Streptocuccus agalactiae tenyészett ki. Erre tekintettel az alperes az I. r felperesnél 7 napos időtartamra amoxicillin hatóanyagú antibiotiumterápiát rendelt el. Ugyanezen a napon a III. r. felperes ápolási lapján is rögzítették, hogy „Anyuka cervixéből Streptococcus agalactiae tenyészett ki 1010-en, orvos1 doktornőnek be lett mondva”. [9] A III. r. felperest február 5-én 09.10-kor az újszülött részlegről áthelyezték a perinatális intenzív centrumba és itt indítottak 10.00-kor 7 napos Unasynt és Brulamycint tartalmazó antibiotikum terápiát. 13 órától sokat bukott, ezért táplálását leállították és este gyomormosást végeztek, mely során sok váladékot szívtak le. [10]
  155. február 6-án hajnalban a sápadt-szürke III. r. felperes keze és lába erőteljesen tremorozott, törzsközeli izomzata ferde, arca aszimmetrikus volt. Február 6-án és 7-én csaknem folyamatosan aludt. Bőrszíne még február 7-én is szürkés volt, de ekkorra tremora és a feszesség már megszűnt. [11]
  156. február 8-án a III. r. felperes irritábilis volt, fejét ferdén tartotta, jobb oldala hátul feszes és duzzadt volt. Ezen a napon validálták a február 4-én levett orrváladékot: abból Klebsiella oxytoca tenyészett ki 102 csíraszámban, mely a korábban választott 7 napos kombinált (Unasyn + Brulamycin) antibiotikum terépiára érzékenynek bizonyult. [12] Ezt követően további ellátása eseménytelen volt, majd
  157. február 13-án otthonába bocsátották. [13] A III. r. felperes tüneteit a szülést követő 24-36 óra között elszenvedett stroke vagy HIE (hypoxiás encephalopathia) okozta, melyet a
  158. augusztus 30-án elvégzett natív koponya MR és MR angiographia vizsgálat igazolt. E vizsgálatokon az agyállományban jobb oldalon kiterjedt régi AMC területi vascularis laesio maradványának megfelelő encephalomalatia, összességében 2,5 x 4 x 2 cm nagyságú területen multicystikus, nem térfoglaló jellegű, a liquorral megegyező jelmenetű eltérés ábrázolódott. A törzsdúcok is érintettek voltak, helyükön 2,5 x 0,7 x 2 cm nagyságú, szintén a liquorral megegyező jelű jelzavar volt látható. A parenchyma pusztulással arányosan a jobb oldali oldalkamra tágulatát észlelték. [14] A III. r. felperesnél a szívás, nyelés, légzés egyensúlya csak későn alakult ki. Hosszú ideig anyatejen, illetve tápszeren élt. Minden darabos étel, elsősorban a fehérjék immunválaszt válthatnak ki nála, mivel nem alakult ki megfelelő immuntoleranciája. Ételallergiája nem genetikai eredetű, hanem a szülés körüli események következménye. [15] A III.r. felperes
  159. október 24-
  160. napja,
  161. november 2-
  162. napja,
  163. november 18-
  164. napja,
  165. november 23-
  166. napja és
  167. január 2-
  168. napja között kórházi ellátásban részesült.
  169. május 25-én bal felső végtagi ínáthelyezéssel fogásjavító kézműtétet hajtottak végre nála a Gyermekkórház1ában, majd
  170. augusztus 14-18 között Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  171. 6 ugyanitt rehabilitációs kezeléssorozaton vett részt. A rehabilitáció ideje alatt az I-II. r. felperesek Város1en foglaltak szállást, szállásköltségük 119.808,-Ft volt. [16] Az I-II.r. felperesek a III.r. felperest az alábbi fejlesztésekre vitték: - 2016.08.11-2018.07.
  172. között - 103 hét, heti 2 alkalom - DSGM terápia (összesen 824.000,Ft); - 2016.10.05-2018.10.
  173. között – 108 hét, heti 1 alkalom – tornatermi gyógytorna (összesen 378.000,-Ft); - 2016.10.12-2020.04.
  174. között – 172 hét, heti 2 alkalom – neuro-hidroterápia (összesen 1.548.000,-Ft); - 2017.04.12-2019.12.
  175. között – 4 napos foglalkozásokban 2,66 év alatt évi 4 alkalom – intenzív fejlesztés (összesen 904.400,-Ft); - 2019.09.02-2020.10.
  176. között – 60 hét, heti 1 alkalom – otthoni gyógytorna (összesen 240.000,-Ft); - 2019.08.07-2020.11.
  177. között – 70 hét, heti 1 alkalom - logopédia (összesen 269.000,-Ft); - 2020.12.01-2022.09.
  178. között – 95,5 hét, heti 2 alkalom – logopédia (összesen 668.500,Ft); - 2020.08.10-14 között – heti 10 alkalom - Alapítvány1 (összesen 40.700,-Ft); -2021.02.01-2022.09.
  179. között – 19 hónap, heti 2 alkalom – komplex mozgásfejlesztés (összesen 380.000,-Ft); - 2021.03.19-2021.11.
  180. között – 8 hónap, kéthetente 1 alkalom – egyéni gyógyúszás (összesen 32.000,-Ft); - 2021.03.12-2022.09.
  181. között – 18,5 hónap, heti 1 alkalom – gyógytorna (összesen 370.000,-Ft); -
  184. – gyógypedagógiai egyéni terápia (5.000,-Ft); - 2022.09.22-2022.09.
  185. között – 1 alkalom – craniosacralis terápia (8.000,-Ft); - 2022.09.17-2022.09.
  186. között – 2 hét, heti 1 alkalom – lovas terápia (összesen 8.000,-Ft). [17] A III. r. felperes
  187. október 1-től logopédiai fejlesztésen havi 8 alkalommal (28.000,-Ft), komplex mozgásfejlesztésen havi 8 alkalommal (20.000,-Ft), gyógytornán havi 4 alkalommal (20.000,-Ft), craniosacralis terápián havi 4 alkalommal (32.000,-Ft), lovas terápián havi 4 alkalommal (16.000,-Ft) vett részt. [18] A rehabilitációs foglalkozásokon a III. r. felperesnek speciális ruhára van szüksége, lábbelije, zoknija gyorsabban elhasználódik. Mozgása általában is egyes ruhadarabjai fokozott igénybevételével jár, ezért háromhavonta 1 pár többlet-cipő, 4-6 többlet felsőruházat vásárlása indokolt. Az I-II.r. felperesnek a többlet-ruhakopás miatt keletkezett költsége 2017.02.
  188. napjától havi 10.000,-Ft. [19] A III. r. felperes szállításához gépjármű szükséges és indokolt egyik vagy mindkét szülőjének kísérni is őt. Az I-II.r. felperesek egy Volkswagen Golf típusú 1.968 cm3-es gázolajüzemű gépjárművel szállítják, amelynek átlagfogyasztása a 62/
  189. (IV.1.) Korm. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  190. 7 rendelet szerint 6,7 liter/100 km. Az OEP által kilométerenként 21,-Ft utazási költséget térít meg. [20] A III.r. felperes fejlesztéséhez speciális eszközöket (Huple mozgásfejlesztő, Bilibo mozgásfejlesztő, Togu párna, babzsák fotel, Benergo párnák, bordásfal csúszdával, fészekhinta, mászóalagút, nagylabda. tornaszalagok, súlyzók, szenzoros labda, manipulációs és egyéb fejlesztő játékok, DMO dinamikus szenzomotoros könyök-csukló-kéz ortézis, ortopéd cipők) vásároltak a szülei. Masszázskrém és részben Németországból szállíttatott epilepszia gyógyszer beszerzésére is szükség volt. E termékek megvásárlásával az I-II.r. felpereseknek 2016.08.13-2021.03.
  191. között 812.102,-Ft kiadása merült fel.
  192. április
  193. napjától kezdődően a masszázskrém havi költsége 7.760,-Ft. [21] A III.r. felperes az egészséges gyermekekhez képest 1 évvel később, 4 éves korára lett szobatiszta. A közgyógyellátás keretében beszerezhető pelenkákon felül 2019.02.032020.02.
  194. napja közötti napi egy pelenkát kellett szüleinek megvásárolni, melynek költsége 20.075,-Ft, ugyanezen időszakban a popsitörlő költsége 19.176,-Ft, a popsikenőcs költsége pedig 32.796,-Ft volt. [22] A III. r. felperes maradványtünetként hemi(tetra) paresis spasticában, epilepsiában, West-szindrómában szenved. Mozgásában korlátozott, gyakran elesik, elbotlik a saját lábában. Szinte kizárólag a jobb kezét használja, a bal kéz erős késztetés esetén csak ún. segítő keze. Azon a kezén ujjait önállóan, külön-külön nem tudja mozgatni. 4 éves kora óta szobatiszta, 4,5 éves kora óta ágytiszta. Önállósodás terén várható nála fejlődés, de abban mindig segítségre fog szorulni. Rendszeres gyógytornára, komplex fejlesztésre lesz szüksége állapota szinten tartása miatt. Bal keze kézfunkciót javító műtét után is legfeljebb segítő funkciójú kézzé válhat. 2019 január 14-től 2023 szeptemberéig a helység2i óvoda1ba járt, ahonnan 12 óra körül hazavitték. 2023 szeptembere óta a helység2i Általános Iskola1 tanulója. [23] A III.r. felperes születését követően az I-II.r. felperesek élettere, szórakozási lehetősége beszűkült. Személyiségükben, életfelfogásukban negatív változás következett be. Kapcsolatuk továbbra is harmonikus, de nem tudnak egymással elegendő minőségi időt tölteni. A IV.r. felperes érzékeli, hogy testvére körül forog a világ, ezért óvó-védő szerepbe kerül, ezzel kompenzálva háttérbe szorítottságát. [24] Az I. r. felperes végzettsége kertészmérnök és mérnöktanár. Az egyetem elvégzését követően 2010 áprilisától kertészmérnökként dolgozott az A.P.P. Kft-nél. 2010 augusztus
  195. napjától a Munkahely1ban szakoktatóként dolgozott
  196. februárjáig, a IV. r. felperessel való várandóssága közepéig. Jövedelme bruttó 203.000,-Ft volt. Azóta nem dolgozik. A végzettsége szerinti átlagkereset 2019-ben havi bruttó 437.901,-Ft, 2020-ban havi bruttó 476.436,-Ft,
  197. évtől havi bruttó 476.436,-Ft volt. A III.r. felperes után havi 25.650,-Ft összegű GYES-t és havi 23.300,-Ft emelt összegű családi pótlékot kap. A kereset Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  198. 8 [25] A felperesek az Alaptörvény XX. cikkének

(1)bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. tv. (Ptk.) 2:42-2:
  2. §-aira, 2:52-2:
  3. §-aira, 6:
  4. §
(1)bekezdésére, 6:518-6:
  1. §-aira, 6:
  2. §-ára, 6:527-6:
  3. §-aira, 6:531-6:
  4. §-aira, valamint az egészségügyről szóló
  5. évi CLIV. tv. Eütv.)
  6. §
(3)bekezdésére, 129. §
(1)
(2)bekezdéseire és 136. §
(1)-
(2)bekezdéseire alapított, elsőfokú bíróság által engedélyezetten megváltoztatott kereseti kérelmeikkel kérték - egyes személyiségi jogaik (I.r., II.r., IV.r. felperesek vonatkozásában a teljes, egész és egészséges családban éléshez való jog; III.r. felperes vonatkozásában az élet, testi épség, egészséghez való jog) megsértésének megállapítását; - az alperes kötelezését - az I-II.r. felperesek részére személyenként 13 millió Ft, a III.r. felperes részére 25 millió Ft, a IV.r. felperes részére 6 millió Ft sérelemdíj és ezen összeg után
  1. február
  2. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére; - I-II.r. felperesek részére egyetemlegesen - 18.590.822,-Ft (2016.08.26-2023.11.30.) és ezen összeg után
  3. április
  4. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 202.392,-Ft járadék (ápolás, gondozás, kisegítés költsége); - 3.113.169,-Ft (2016.08.26-2023.11.30.) és ezen összeg után
  5. április
  6. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 55.224,-Ft járadék (háztartási többletmunka költsége); - 5.675.600,-Ft (2016.08.11-2022.02.28.) és ezen összeg után
  7. szeptember
  8. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 116.000,-Ft járadék (rehabilitáció költsége); - 812.102,-Ft (2016.08.13-2021.03.31.) és ezen összeg után
  9. december
  10. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 7.760,-Ft járadék (speciális fejlesztő eszközök, gyógyszerek költsége); - 154.217,-Ft (2019.02.03-2020.05.20.) és ezen összeg után
  11. szeptember
  12. napjától járó késedelmi kamat (pelenkázás többletköltsége); - 500.000,-Ft (2017.02.03-2021.03.31.) és ezen összeg után
  13. március
  14. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 10.000,-Ft járadék (ruhakopás többletköltsége); - 545.317,-Ft (2016.02.07-2022.12.31.) és ezen összeg után
  15. július
  16. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 9.873,-Ft járadék (üzemanyag többletköltség); - 1.910.344,-Ft (2016.02.07-2023.11.30.) és ezen összeg után
  17. január
  18. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 29.760,-Ft járadék (kíséretre járó költség); - 119.808,-Ft és ezen összeg után
  19. augusztus
  20. napjától járó késedelmi kamat megfizetésére (rehabilitációra járás szállásköltsége). - I.r. felperes részére 10.648.570,-Ft (2019.02.03-2021.03.31.) és ezen összeg után
  21. február
  22. napjától járó késedelmi kamat és a jövőre nézve havi 422.693,-Ft járadék megfizetésére (jövedelemveszteség). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  23. 9 [26] A felperesek keresetek jogalapja körében arra hivatkoztak, hogy a III.r. felperes egészségkárosodásának oka haemorrhagiás stroke, amely perinatális infekcióra és/vagy a szülés során elszenvedett hypoxiás károsodásra vezethető vissza. Ehhez az vezetett, hogy az alperes több szakmai hibát vétett az I.r. felperes terhesgondozása és szülésvezetése, továbbá a III.r. felperes gyermekgyógyászati ellátása körében. [27] Sérelmezték, hogy a terhesgondozás során elmulasztotta a rectovaginális mintavételt és a vizelettenyésztést, ezért nem ismerte fel a III. r. felperes GBS fertőzöttségét és nem alkalmazott célzott antibiotikum terápiát. A fel nem ismert fertőzés idő előtti burokrepedéshez és a magzat fertőződéséhez vezetett. A szülésvezetés során az alperes az idő előtti burokrepedést és az éretlen cervixet figyelmen kívül hagyta, nem végzett időben cervixérlelést, oxytocinos fájáskeltést, majd a fájásgyengeség, az elhúzódó szülés, a relatív téraránytalanság és a magzati hypoxia CTG-n mutatkozó jelei ellenére fejezte be már február 3-án 00:31 perckor a szülést. Ezek a mulasztások vezettek a magzat haemorrhagiás strokejához, amely következményes agykárosodást okozott. [28] Felrótták az alperesnek, hogy a III.r. felperes gyermekgyógyászati ellátása során az anyai fertőzésre utaló jelek és az idő előtti burokrepedés ellenére nem vett vérből és/vagy liquorból mintát, nem végzett tenyésztést, és nem kezdett azonnal empirikus antibiotikum terápiát a III. r. felperesnél. [29] Sérelemdíj iránti igényük indokaként előadták, hogy az I-II. r. felperesek örömmel és tervezetten várták második gyermekük megszületését. Egészséges gyermek felnevelésére készültek és az ezzel együtt járó érzelmileg, fizikailag, anyagilag kiegyensúlyozott boldog és harmonikus családi életre. A III. r. felperes azonban olyan súlyos és maradandó egészségkárosodást szenvedett, amely a család, mint egység, és a család tagjai, mint egyének mindennapi életére, jövőképére, lehetőségeire és életvitelére is alapvető kihatással volt, van és lesz a jövőben is. A III. r. felperes egészségi állapotából adódóan állandó felügyeletre, ellátásra szorul. Folyamatos ellátása, orvosi kezelése, fejlesztése érzelmi, fizikai és anyagi helytállást igényel az I-II. r. felperestől. A III. r. felperes valószínűsíthetően soha nem fog teljes életet élni, mindvégig mások támogatására, segítségére fog szorulni mozgás-, és értelmi korlátozottsága miatt. A VI. r. felperesre is jelentős mértékben kihat öccse egészségkárosodása. Nincs egészséges testvére, és a családnak a III. r. felperes igényeit kell szem előtt tartania, ezért ő háttérbe szorult és szorul, a szülőknek nem jut rá annyi idejük, amennyit igényelne és megérdemelne. [30] A III. r. felperes ápolásával, gondozásával, rehabilitációjával kapcsolatos káraik megtérítését arra alapítottan kérték, hogy a III. r. felperes minden tekintetben speciális ellátást, ápolást, gondozást igényel, otthoni és intézményi fejlesztése is szükséges. Egészségkárosodása nem csupán önellátása körében, hanem a háztartásban is többletfeladatokat generál, melyek elvégzése többletfeladatot jelent szüleinek. Az ápolás-gondozás körében kifejtett többlet-humánerő ráfordítás pénzben kifejezhető ellenértékét a mindenkori garantált bérminimum óradíj összegét alapul véve határozták meg arra hivatkozással, hogy a III. r. felperes ápolásgondozása olyan speciális tevékenységet, illetve felkészültséget igényel, amelyet alapvetően szakképzettséggel rendelkező személyek tudnak csak ellátni. Álláspontjuk alátámasztására hivatkoztak a Kúria Pfv.III.20.200/2016/
  24. számú döntésére. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  25. 10 [31] A háztartási tevékenység körében kifejtett többlet-humánerő ráfordítás pénzben kifejezhető ellenértékét a mindenkori minimál óradíj összegét alapulvéve határozták meg. [32] A III. r. felperes rehabilitációját elősegítő gyógyászati segédeszközök és a fejlesztéséhez szükséges egyéb eszközök vételárát, valamint a rehabilitációs kezelések, a kezelésekre történő utazások és a kíséret humánerő ráfordítás költségét is követelték. [33] Mivel a III. r. felperes az egészséges gyermekeknél 1,3 évvel később vált szobatisztává, a pelenkázás egy évi költségét is érvényesítették. [34] Előadták, hogy a III. r. felperes nem tud egyedül öltözni, de még segíteni sem tudja bal karjával az öltöztetés folyamatát, ezért a ruhái hamarabb kopnak el, mert felvételkor gyakran megnyúlnak és kiszakadnak. Bal oldali paresise miatt húzza a bal lábát, emiatt a lábbelik is gyakorta kilyukadnak az orruknál. Így 3 havonta egy többlet cipőt és 4-6 többlet felsőt (bodyk, pólók, pulóverek, ingek vagy mellények) kell vásárolni a számára. [35] A felperesek előadták, úgy tervezték, az I. r. felperes a III. r. felperes
  26. életévét követően kertészmérnökként fog dolgozni. A III. r. felperes egészégkárosodása miatt azonban ez a terv meghiúsult, minden idejét gyermeke ápolása-gondozása és fejlesztése emészti fel. Jövedelemveszteségének kiindulási alapját a kertészmérnök munkakör átlagkeresetében határozták meg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2016-ra vonatkozó statisztikai adatai alapján, 2017-től a KSH által megállapított évi bruttó átlagkereset növekedés százalékos mértékével valorizálva, a társadalombiztosítási járulékkal, a gyermekgondozást segítő ellátással és az emelt összegű és az alap családi pótlék különbözetével csökkentve. [36] Előadták, hogy a III. r. felperest a II. r. felperes munkáltatójának tulajdonát képező Volskwagen Golf típusú 1968 cm3 hengerűrtartalmú, gázolajüzemű gépjárművel szállították és szállítják. A közlekedési költséget a NAV által megadott fogyasztási norma és üzemanyag árak alapulvételével számították ki. [37] A kíséret többlet-humánerő ráfordítás pénzben kifejezhető ellenértékét a mindenkori minimál óradíj összegét alapulvéve határozták meg. Az ellenkérelem [38] Az alperes ellenkérelmében a keresetek elutasítását kérte. [39] Arra hivatkozott, hogy a GBS szűrést a szabályoknak megfelelően végezte, de egyébként az sem igazolt, hogy az idő előtti burokrepedést a fertőzés okozta. Kiemelte, hogy a burokrepedést követően antibiotikumos kezelést alkalmazott. Állította, a császármetszés elvégzése csak
  27. február 3-án 18:38 után vált szükségessé, de azonnali császármetszésnek még ekkor sem volt indikációja, mert a magzati szívhangok a műtőbe szállításig már rendeződtek. Álláspontja szerint az újszülött III. r. felperes CRP vizsgálati lelete alapján a szepszis, a koponya UH lelet alapján pedig az asphyxia okozta agyvérzés is kizárható. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  28. 11 [40] A keresetek jogalapjának megállapítása esetére a sérelemdíj iránti igényt I.-II.r. felperes vonatkozásában 4-4 millió forintig, III.r. felperes vonatkozásában 8 millió forintig, IV.r. felperes vonatkozásában 1,5 millió forintig elismerte. [41] Vitatta a felperesek által megjelölt ápolással-gondozással, háztartási kisegítéssel töltött időtartamot és az ápolás-gondozás garantált bérminimummal számított költségét. A felperesek által részletezett rehabilitációs kezelések, az ezekre elszámolt kísérő igénybevételével felmerült költségek és a segédeszközök igénybevételének indokoltságát csak részben ismerte el és eltúlzottnak ítélte a pelenka és többletruha költséget. Állította, hogy az I. r. felperes részmunkaidőben (4-6 órás munkára) tudna munkát végezni a III. r. felperes ellátása mellett. A keresetváltoztatás [42] A felperesek
  29. szeptember 17-én
  30. sorszám alatt a sérelemdíj összegére vonatkozó keresetváltoztatás iránti kérelmet terjesztettek elő. Ebben sérelemdíj iránti keresetüket felemelték: az I-II. r. felperesek javára személyenként 26.000.000,-Ft, a III. r. felperes javára 50.000.000,-Ft, a IV. r. felperes javára 12.000.000,-Ft sérelemdíj megfizetésére kérték az alperes kötelezését. [43] Keresetváltoztatás iránti kérelmükben a Ptk. 6:
  31. §-ára hivatkozással azt kérték, hogy a bíróság a káreseményt követően beállt jelentős értékviszonyváltozásra tekintettel a sérelemdíjak összegét az ítélethozatalkori ár- és értékviszonyok szerint állapítsa meg. Előadták, hogy a kereset indításakor nem tudhatták, hogy az infláció 2022-től jelentősen emelkedni fog. Az ugyanis 2017-2020-ig csak évi 2-3%-os, 2021-ben 5,1 %-os volt. 2022-ben azonban már 14,5 %-ra,
  32. év augusztusáig pedig 16,4%-ra emelkedett. Így a kár bekövetkezésétől az I. fokú ítélet várható meghozataláig hozzávetőleg 50%-os mértékű a hivatalos infláció, de a lakosságot általában érintő kiadások (élelmiszer, energia, lakhatási szolgáltatások stb.)
  33. év óta több. mint 100%-kal emelkedtek. Álláspontjuk szerint a keresetváltoztatást az elsőfokú ítélet meghozataláig bármikor eszközölhetik, figyelemmel arra, hogy nincs olyan konkrét esemény, amelyhez a polgári perrendtartásról szóló
  34. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.)
  35. §
(1)bekezdése szerinti 15 napos határidő rendelhető lenne. [44] Az elsőfokú bíróság
  1. számú végzésével engedélyezte a keresetváltoztatást és e keresetváltoztatással érintett részben elrendelte a perfelvétel kiegészítését. Ezt követően
  2. számú végzésével megváltoztatta
  3. számú végzését és hiánypótlást rendelt el a
  4. keresetváltoztatás kapcsán, majd
  5. számú végzésével a
  6. számú keresetváltoztatást visszautasította. [45] A visszautasítást azzal indokolta, hogy a keresetváltoztatás engedélyezése iránti kérelem nem felel meg a Pp. 217.§-ában foglaltaknak, mert nem tartalmazza a keresetváltoztatás alapjául állított új tényről történő tudomásszerzés időpontját és módját. [46] Kitért arra, hogy az értékviszonyváltozás és az infláció egymást nem teljesen fedő fogalmak: az infláció eredményeként következik be az értékviszonyváltozás. Az infláció tehát Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  7. 12 egy tény, az értékviszonyok változása pedig több tény (benne az infláció) együttes hatásaként alakul ki. A keresetváltoztatáshoz a Pp. új tényt és ezzel közvetlen okozati összefüggésben álló új tényállítást követel meg. Mivel azonban az infláció és az értékviszonyváltozás is folyamatosan létező tényezők, egyik sem új tény. Csak bizonyos mértékű infláció és bizonyos mértékű értékviszonyváltozás tekinthető új ténynek. Mivel az infláció és az értékviszonyváltozás folyamatosan zajló események az ezekről való tudomásszerzés időpontja nem határozható meg. A tudomásszerzés időpontjának megjelölését azonban a Pp. megköveteli, amiből az a következtetés adódik, hogy keresetváltoztatás alapjául általánosan megjelölt tény nem szolgálhat. A keresetváltoztatás alapját tehát csak az adott időszakra vonatkozó infláció, mint új tény képezheti. Az adott évi infláció mértékéről való tudomásszerzés (vélelmezhető) időpontja pedig megállapítható. Az elsőfokú bíróság döntése és indokai [47] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette az I. r., II. r., a IV. r. felperesek egészséges családban éléshez való jogát, a III. r. felperes testi épséghez, egészséghez való jogát azzal, hogy nem akadályozta meg I. r. felperes elhúzódó szülését, III. r. felperes egészségi állapotát a megszületésekor nem értékelte megfelelően, késedelmesen kezdte meg fertőzése miatt szükséges antibiotikumos kezelését és ennek következtében III. r. felperes egészségkárosodást szenvedett. [48] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I-II. felpereseknek 15 napon belül személyenként 13.000.000,-Ft, a III. r. felperesnek 25.000.000,-Ft, a IV. r. felperesnek pedig 6.000.000,-Ft sérelemdíjat és ezen összegek után az ítélethirdetéstől számítva a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot. [49] Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg I. és II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 15 napon belül 27.264.057,-Ft-ot és ezen összegből 191.309,-Ft után
  10. napjától, 852.840,-Ft után
  13. napjától, 1.590,-Ft után
  16. napjától, 80.000,-Ft után
  19. napjától, 3.300,-Ft után
  22. napjától, 3.500,-Ft után
  25. napjától, 60.000,-Ft után
  28. napjától, 824.000,-Ft után
  31. napjától, 1.290,-Ft után
  34. napjától, 1.590,-Ft után
  37. napjától, 12.800,-Ft után
  40. napjától, 6.000,-Ft után
  43. napjától, 5.000,Ft után
  46. napjától, 23.000,-Ft után
  49. napjától, 2.480.774,-Ft után
  52. napjától, 50.000,-Ft után
  55. napjától, 15.000,-Ft után
  58. napjától, 378.000,-Ft után
  61. napjától, 1.590,-Ft után
  64. napjától, 3.580,-Ft után
  67. napjától, 98.622,-Ft után
  70. napjától, 2.261.101,-Ft után
  73. napjától, 1.548.000,-Ft után
  76. napjától, 904.400,-Ft után
  79. napjától, 7.690,-Ft után
  82. napjától, 2.990,-Ft után
  85. napjától, 2.203.300,-Ft után
  88. napjától, 72.047,-Ft után
  91. napjától, 240.000,-Ft után
  94. napjától, 269.000,-Ft után
  97. napjától, 2.348.167,-Ft után
  100. napjától, 40.700,-Ft után
  103. napjától, 850.000,-Ft után
  106. napjától, 2.370.370,-Ft után
  109. napjától, 32.000,-Ft után
  110. augusztus
  111. napjától, 5.000,-Ft után
  114. napjától, 668.500,-Ft után
  117. napjától, 380.000,-Ft után
  120. napjától, 370.000,-Ft után
  123. napjától, 2.266.413,-Ft után
  126. napjától, 8.000,-Ft után
  129. napjától, 8.000,-Ft után
  132. napjától, 1.972.000,-Ft után
  135. napjától, 2.716.867,-Ft után
  138. napjától, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  139. 13 119.808,-Ft után
  142. napjától, 505.919,-Ft után
  145. napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot. [50] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg I. és II. r. felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak
  146. március
  147. napjától kezdődően minden hónap
  148. napjáig előre esedékesen havi 378.963,-Ft járadékot. [51] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül I. r. felperesnek 20.762.546,-Ft-ot és ezen összegből 3.460.897,-Ft után
  151. napjától, 16.609.584,-Ft után
  154. napjától, 692.065,-Ft után
  157. napjától a kifizetés napjáig az adott félévre a félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatot, továbbá
  158. március
  159. napjától kezdődően minden hónap
  160. napjáig előre esedékesen havi 346.033,-Ft járadékot. [52] Ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasította. [53] Megállapította, hogy 1.500.000,-Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 427.724,-Ft szakértői költséget és díjat a Magyar Államnak a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására. Kötelezte az I-IV. r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg alperesnek 15 napon belül 100.199,-Ft szakértői költséget és díjat. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg I-IV. r. felpereseknek 15 napon belül 5.696.072,-Ft ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Kimondta, hogy ezt meghaladóan peres felek maguk viselik az eljárás során felmerült költségeiket. [54] Ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy az egészségügyi szolgáltató ellátásával kapcsolatos kártérítési (személyiségi jogi) perekben az Eütv. 77.§
(3)bekezdésére hivatkozással kialakult bírósági gyakorlat szerint nem az ellátási/tájékoztatási hiányosságokra hivatkozó felperesek bizonyítási kötelezettsége az ellátási/tájékoztatási hiányosságok bizonyítása, hanem az alperesnek kell bizonyítania azt, hogy ellátása a szakmai szabályok szerinti gondossággal történt (ún. kimentési bizonyítás). [55] A szakvélemény, annak kiegészítése és a szakértő és szakkonzultánsok személyes meghallgatása alapján megállapította, hogy az I.r. felperes terhesgondozását az alperes a
  1. évben a hazai gyakorlat és irányadó szakmai anyagok alapján az elvárható szakmai gondosság szerint végezte. Az I.r. felperes intézményi felvételekor a szükséges rutinvizsgálatokat és szülészeti tennivalókat az aktuális szakmai elvárásoknak megfelelően elvégezték. Az alperes a
  2. terhességi héten cervixből vett mintát a GBS-szűréshez, a mintát a 2016-ban irányadó szakmai gyakorlatnak megfelelő módon vették le és megfelelően értékelték: az eredmény negatív lett. 2016-ban a rectovaginalis mintavétel elmaradása nem volt szakmai hiba. Ezért az anyai GBS fertőzés a szülést megelőzően és a szülés alatt nem volt ismert, így az I.r. felperesnek a terhesség során nem volt indokolt célzott antibiotikum adása. [56] Utóbb az alperes a szakmai szabályoknak megfelelően felismerte és megkezdte az anya GBS fertőzöttségének antibiotikumos kezelését is. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  3. 14 [57] Megállapította ugyanakkor, hogy a szülést aktívabb módon kellett volna levezetni, mert 6 órával a burokrepedés után sem voltak jó minőségű szülőfájások. El kellett volna kezdeni a ballonkatéterrel történő méhnyakérlelést, majd fájásgyengeség esetén az intravénás fájáskeltést. Felvételkor észlelték ugyan a nem szülésérett méhszájat, de annak érlelését nem kezdték el, késve állították fel a fájásgyengeség diagnózisát, az intravénás fájáserősítést is jelentős késéssel kezdték meg, így a szülés nem haladt a kívánt mértékben. A hüvelyben lévő kórokozók egyre progrediáló intrauterin magzati fertőződést okoztak, ez rontotta a magzat anyagcseréjét, így császármetszés volt szükséges. Gyorsabb lefolyású szülés valószínűleg csökkentette volna a magzati infectio progresszióját és súlyosságát, könnyebbé tette volna a magzatnak az extrauterin élethez való alkalmazkodását. [58] Az elsőfokú bíróság azt is megállapította, hogy a III. r. felperest a szülés során kapott oxigénre, a születéskori pH-értékre tekintettel megszületése után azonnal sürgősségi részlegen kellett volna elhelyezni. Mivel az I.r. felperesnél fennállt a GBS-fertőzés, a III. r. felperesnél a szokásos fül-orr-torok leoltáson túl vér és liquor leoltás, illetve az orr-torok ismételt leoltása is szükséges lett volna, különös tekintettel állapotromlására. Fel kellett volna ismerni a fertőzöttségét és meg kellett volna kezdeni az antibiotikumos kezelését. A második éjszaka eseményeire és a
  4. február 5-én bekövetkezett állapotromlásra tekintettel ismételten fennállt a sürgősségi részlegre való helyezése. Mivel az alperes a kezeléseket késve kezdte meg, a III.r. felperes az oxigénhiány és a fertőzés miatt érelzáródásos stroke-ot szenvedett el, melynek követkeménye jelenlegi állapota. Megfelelő ellátás esetén nagyobb esélye lett volna elkerülni a tartós és súlyos károsodást. [59] Kifejtette, hogy a III.r. felperes családtagjai (I.r., II.r. és IV.r. felperesek) személyiségi joga – a III.r. felperes egészségkárosodásának következtében – az egészséges családban éléshez való jog körében sérült. A „családban éléshez való jog” további jelzőkkel való ellátását indokolatlannak és értelemzavarónak tartotta: a négy felperes – III.r. felperes egészségkárosodása ellenére – teljes és egyben egész családban él. Az alperesi szakmai hiányosságok nem a felperesi család teljességét/egységét érintették, hanem azt, hogy a családtagok családban élése egészségben folyhat-e. A III.r. felperes személyiségi joga az alperesi ellátás szakmai hiányai következtében a testi épséghez, egészséghez való jog körében sérült. Élethez való joga nem sérült. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes azzal, hogy nem akadályozta meg I.r. felperes elhúzódó szülését, III.r. felperes egészségi állapotát megszületésekor nem értékelte megfelelően és késedelmesen kezdte meg a fertőzés miatt szükséges antibiotikumos kezelést, megsértette a III.r. felperes testi épséghez, egészséghez való jogát, továbbá az I.r., II.r. és IV.r. felperes egészséges családban éléshez való jogát. Ezt meghaladóan a felperesek személyiségi jogsértés megállapítására vonatkozó követelését elutasította. [60] Kiemelte, hogy a sérelemdíj a bekövetkezett hátrányt nem reparálja, a pénzben ki nem fejezhető sérelem helyett a sérelmet szenvedett részére az élet más területén nyújt vagyoni előnyt, ezáltal próbálja mintegy „kiegyenlíteni” az elszenvedett és pénzben nem kifejezhető hátrányt. Az egészségkárosodást szenvedett gyermek állapotához kapcsolódó sérelemdíj alapja egyrészt a hozzátartozók életének, társadalmi beilleszkedésének a sérült gyermekre tekintettel bekövetkező elnehezülése, másrészt a sérült gyermek ápolásának, gondozásának a hozzátartozókra, azok személyiségére, egészségére gyakorolt hatása. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  5. 15 [61] Rámutatott, hogy a III.r. felperes egészségkárosodása egész családja életét megváltoztatta. Ellátását, gondozását az I-II.r. felperes biztosítja, akiknek életüket is át kellett alakítaniuk azért, hogy meg tudjanak felelni gyermekük többlet gondozási-ápolási igényeinek. Mindez az I-II.r. felperes másra fordítható idejét, energiáját vonta el, és gyermekük egészségi állapota pszichés állapotukat is megterhelte. A IV.r. felperes sérelme abban áll, hogy testvére egészségkárosodása miatt a szokásosnál jobban háttérbe került: a szülők energiája, ideje nem egyszerűen megoszlik a gyermekeik között, hanem – természetszerűen – a több gondoskodást igénylő III. r. felperesre jóval több figyelem jut. Köztudomású, hogy ilyen sérüléssel élő testvér jelentős mértékben hátrányosan befolyásolja a testvér – részben csak később kialakuló – személyiségét, életvitelét. [62] A felperesek értékviszonyok változására való hivatkozását a sérelemdíj összegének meghatározása során vette figyelembe. Megállapította, a sérelemdíj a III.r. felperes születésének időpontjában esedékes, és utalt arra, hogy azóta az értékviszonyok jelentősen megváltoztak, amely változást a jogsértéstől számított, a Ptk.6:48.§-ában meghatározott mértékű késedelmi kamat sem képes kompenzálni. Ezért a sérelemdíj összegének meghatározásakor a Ptk. 6:534.§
(1)bekezdés alapján nem a 2016-os, hanem az ítélethozatalkori értékviszonyokat, és azt vette alapul, hogy a felperesek életét mennyiben változtatta meg a III.r. felperes egészségkárosodása. [63] el. A felperesek kártérítési igényét a Ptk. 6:522. §
(1)–
(2)bekezdései alapján bírálta [64] Az ápolás-gondozás-kisegítés szükséges időtartamát – miután a perben kirendelt szakértő erre nem tudott véleményt adni – mérlegeléssel határozta meg a III. r. felperes egyéves koráig napi 8 órában, a 2017.02.04-2021.11.
  1. közötti időszakban napi 5 órában, 2021.11.
  2. napjától pedig – figyelemmel az I.r. felperes személyes meghallgatására is – napi 3,5 órában. A kártérítés összegét a minimálbér alapulvételével számította ki, utalva arra, hogy az ápolás-gondozás-kisegítés körében megjelölt tevékenységek egyike sem kötött középfokú végzettséghez vagy szakképzettséghez, azokat a gyermeküket nevelő szülők végzettségtől függetlenül el tudják/el képesek látni. Ennek megfelelően az ápolás-gondozás-kisegítés költségét az alábbiak szerint állapította meg: - 2016.08.26-2016.12.
  3. között (106x8 óra; 639,-Ft/óra) 541.872,-Ft; - 2017.01.01-2017.02.
  4. között (22x8 óra; 733,-Ft/óra) 129.008,-Ft; - 2017.02.04-2017.12.
  5. között (331x5 óra; 733,-Ft/óra) 1.213.115,-Ft; - 2018.01.01-2018.12.
  6. között (365x5 óra; 794,-Ft/óra) 1.449.050,-Ft; - 2019.01.01-2019.12.
  7. között (365x5 óra; 857,-Ft/óra) 1.564.025,-Ft; - 2020.01.01-2021.01.
  8. között (396x5 óra; 926,-Ft/óra) 1.833.480,-Ft; - 2021.02.01-2021.11.
  9. között (289x5 óra; 963,-Ft/óra) 1.391.535,-Ft - 2021.11.16-2021.12.
  10. között (45x3,5 óra; 963,-Ft/óra) 151.672,-Ft; - 2022.01.01-2022.12.
  11. között (365x3,5 óra; 1.150,-Ft/óra) 1.469.125,-Ft; - 2023.01.01-2023.11.
  12. között (333x3,5 óra; 1.334,-Ft/óra) 1.554.777-Ft; - 2023.12.01-2024.02.
  13. között (91x3,5 óra;1.534,-Ft/óra) 488.579,-Ft. A 2016.08.26-2024.02.
  14. közötti időszakban összesen 11.786.238,-Ft. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  15. 16 [65] Megállapította, hogy a III. r. felperes ápolása-gondozása a jövőben is indokolt. Ennek időszükségletét a döntéshozatalkor rendelkezésre álló adatok alapján határozta meg napi 3,5 órában, és az alperest ezen a jogcímen
  16. március
  17. napjától kezdődően (30x3,5 óra; 1.534,-Ft/óra) havi 161.070,-Ft járadék megfizetésére kötelezte. [66] A háztartási többletmunka szükséges időtartamát is mérlegeléssel határozta meg a 2016.08.26-2018.02.
  18. közötti időszakban (a III.r. felperes kétéves koráig) napi 1,5 órában, 2018.02.
  19. napjától pedig napi 1 órában. Ennek megfelelően, a minimálbért alapul véve - 2016.08.26-2016.12.
  20. között (106x1,5 óra; 639,-Ft/óra) 101.601,-Ft; - 2017.01.01-2017.12.
  21. között (353x1,5 óra; 733,-Ft/óra) 388.123,-Ft; - 2018.01.01-2018.02.
  22. között (34x1,5 óra; 794,-Ft/óra) 40.494,-Ft; - 2018.02.04-2018.12.
  23. között (331x1 óra; 794,-Ft/óra) 262.814 ,-Ft; - 2019.01.01-2019.12.
  24. között (365x1 óra; 857,-Ft/óra) 311.948,-Ft; - 2020.01.01-2021.01.
  25. között (396x1 óra; 926,-Ft/óra) 366.696,-Ft; - 2021.02.01-2021.12.
  26. között (334x1 óra; 963,-Ft/óra) 321.642,-Ft - 2022.01.01-2022.12.
  27. között (365x1 óra; 1.150,-Ft/óra) 419.750,-Ft; - 2023.01.01-2023.11.
  28. között (333x1 óra; 1.334,-Ft/óra) 444.222,-Ft; - 2023.12.01-2024.02.
  29. között (91x1 óra;1.534,-Ft/óra) 139.594,-Ft összesen (2016.08.26-2024.02.
  30. között) 2.796.884,-Ft megfizetésére kötelezte az alperest. [67] Mivel a háztartási többletmunka a jövőben is indokolt, napi 1 órával és a minimálbérrel számolva
  31. március
  32. napjától kezdődően (30x1 óra; 1.534,-Ft/óra) havi 46.020,-Ft járadékot állapított meg az alperes terhére. [68] A rehabilitáció költségével kapcsolatban utalt arra, hogy az alperes elismerte, hogy a III.r. felperes a kereset szerinti kezeléseken részt vett és elfogadta azok költségét is, csak néhány foglalkozás szükségességét vitatta. Kiemelte, hogy a szakvélemény és annak kiegészítése megállapította a felperesek által megjelölt kezelések indokoltságát, ezért a
  33. szeptember
  34. napjáig felmerült 5.675.600,-Ft rehabilitációs költség megfizetésére kötelezte az alperest. Idézte a szakvélemény kiegészítését, mely szerint a logopédia, a komplex mozgásfejlesztés, a gyógytorna, a craniosacralis terápia és a lovasterápia a jövőben is indokolt lesz a III.r. felperes állapotának javítása érdekében, ezért
  35. október
  36. napjától rehabilitációs kezelések költségeként (logopédia havi 8 alkalom – 28.000,-Ft; komplex mozgásfejlesztés havi 8 alkalom – 20.000,-Ft; gyógytorna havi 4 alkalom – 20.000,-Ft; craniosacralis terápia havi 4 alkalom – 32.000,-Ft; lovas terápia havi 4 alkalom – 16.000,-Ft) összesen havi 116.000,-Ft (az ítélethozatal napjáig 1.972.000,-Ft) megfizetésére is kötelezte az alperest. Mivel a logopédia, a komplex mozgásfejlesztés, a gyógytorna, a craniosacralis terápia és a lovasterápia a szakvélemény alapján a jövőben is indokolt,
  37. március
  38. napjától kezdődően havi 116.000,-Ft járadékban marasztalta az alperest. [69] Rögzítette, hogy a szakvélemény és annak kiegészítése alapján a felperesek által felsorolt segédeszközök használata, a szakorvosi javaslatra alkalmazott gyógyszerek Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  39. 17 alkalmazása indokolt volt, és a masszázskrém élethosszig való indokoltsága is igazolt. Az III.r. felperesnek a keresetlevélben megjelölt fejlesztő eszközök, gyógyszerek vonatkozásában
  40. március
  41. napjáig összesen 377.542,-Ft költsége merült fel. Ehhez járul a masszázskrém költsége (55,5 hónapra) 2016.08.13-2021.03.
  42. között 430.680,-Ft. [70]
  43. április
  44. napjától masszázskrém költségeként havi 7.760,-Ft kiadás merült fel. Ez a költség az ítélethozatal napjáig (
  45. február
  46. napjáig) összesen 271.600,-Ft. A masszázskrém használata a jövőben is indokolt. Ennek költségét
  47. március
  48. napjától kezdődően havi 7.760,-Ft-ban állapította meg. [71] Mivel a III.r. felperes 3 éves kora helyett 4 éves korára lett szobatiszta, egy évvel tovább volt szüksége pelenkára, popsitörlőre és popsikenőcsre. A közgyógyellátásra beszerezhető napi 4 pelenka nem volt elegendő, legalább napi +1 pelenkára volt szükség. A 2019.02.03-2020.02.
  49. napja közötti időszakra napi egy pelenka (költsége 55,-Ft) költsége 20.075,-Ft, a popsitörlő (1.598,-Ft/hó) költsége 19.176,-Ft, a popsikenőcs (2.733,-Ft/hó) költsége 32.796,-Ft. Ezért az I-II.r. felperesek e jogcímen előterjesztett igénye 72.047,-Ft összegben alapos. [72] A III.r. felperes egészségi állapota és a ruhakopás közötti okozati összefüggést nem vizsgálta, mivel a felperesi tényállítást e körben az alperes nem vitatta. A többletszükséglet mértékét és annak költségét – egyéb adat hiányában – mérlegeléssel állapította meg, utalva arra, hogy a III.r. felperes mozgása egyes ruhadarabok fokozott igénybevételével jár, ezért nem tekintett eltúlzottnak háromhavonta 1 többlet-cipőt, 4-6 többlet felsőruházatot, és elfogadta a felperesek által megjelölt havi 10.000,-Ft többletköltséget. Megállapította, hogy az I-II.r. felperesnek többlet-ruhakopás miatt 2017.02.03-2024.02.
  50. között (85 hónap, 10.000,-Ft/hónap) 850.000,-Ft kiadása merült fel. Ez a költség a III.r. felperes egészségi állapota miatt a jövőben is felmerül, ezért az alperest az I-II.r. felperes javára
  51. március
  52. napjától többlet-ruhakopás költségeként havi 10.000,-Ft járadék megfizetésére kötelezte. [73] Az I.r. felperes előadását alapul véve megállapította, hogy a III.r. felperes csak délelőttönként járt óvodába, ezért, valamint a III.r. felperes egészségi állapotával kapcsolatos egyéb elfoglaltságok (fejlesztések, rehabilitációs kezelések) miatt még részmunkaidőben sem tud elhelyezkedni. Jövedelemvesztesége nem saját döntésére, hanem arra vezethető vissza, hogy több időt kell gyermekével töltenie. A jövedelemveszteség meghatározása során az 1/
  53. (V.22.) PK vélemény rendelkezéseit alkalmazta. Az I.r. felperes tervezett visszatérése előtti havi jövedelmét a felperesek által meghatározott kertészmérnöki átlagkeresetet alapul véve számolta ki, utalva arra, hogy azt az alperes nem vitatta. Megállapította, hogy az I.r. felperes jövedelme 2019.02.03-2019.12.
  54. között havi bruttó 437.901,-Ft, 2020-tól pedig havi bruttó 476.435,-Ft lett volna, melyet 18,5% társadalombiztosítási járulékkal, a gyermekgondozást segítő ellátás nettó 25.650,-Ft összegével, továbbá az emelt összegű és az alap családi pótlék különbségének 11.000,-Ft-os összegével csökkentett. E számítás alapján az I.r. felperes jövedelemveszteségének összegét 2019-ben 3.460.897,-Ft-ban, 2020-tól 2023ig évi 4.152.396,-Ft-ban,
  55. év első két hónapjára 692.065,-Ft-ban határozta meg. (2019.02.03-2024.02.
  56. napja között összesen 20.762.546,-Ft) Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  57. 18 [74] Kifejtette, hogy az I.r. felperes
  58. március
  59. napjától – mindaddig, amíg a III.r. felperes egészségkárosodása miatt részmunkaidőben sem tud elhelyezkedni – havi 346.033,Ft jövedelemveszteség miatti járadékra jogosult. [75] Az üzemanyag többletköltség megállapításakor azt vette figyelembe, hogy a szakvélemény szerint a felperesek által megjelölt összes rehabilitációs kezelés indokolt volt. A III.r. felperes kezelésekre szállításához – egészségügyi állapota, az utazások gyakorisága és a távolság miatt – indokolt volt gépjármű igénybevétele. A felperesek által használt Volkswagen Golf típusú 1.968 cm3-es, gázolajüzemű gépjármű átlagfogyasztása a 60/1992 (IV.1.) Korm. rendelet szerint 6,7 liter/100 km. A felperesek által meghatározott – és az alperes által nem vitatott – gázolaj ár 2016-ban 333,-Ft/liter, 2017-ben 361,-Ft/liter, 2018-ban 396,-Ft/liter, 2019-ben 403,-Ft/liter, 2020-ban 380,-Ft/liter volt. Az alperes által ugyancsak nem vitatott kezelések kapcsán megtett távolság 2016-ban 8.575 km, 2017-ben 11.785 km, 2018-ban 5.280 km, 2019-ben 2.580 km, 2020-ban 3.068 km volt. Mindezek alapján az I-II.r. felperesek üzemanyagköltsége - 2016-ban (333x6,7x8575/100=) 191.309,-Ft; 2017-ben (361x6,7x11.785/100=) 285.044,-Ft; 2018-ban (396x6,7x5.280/100=) 140.105,-Ft; 2019-ben (403x6,7x2580/100=) 69.663,-Ft; 2020-ban 2020.11.30-ig (380x6,7x3068/100=) 78.111,-Ft volt. [76] Ezen összegeket az OEP által megfizetett 21,-Ft/km költségtámogatás 291.675,-Ft összegben csökkenti, ezért az alperes az I-II.r. felperesek javára üzemanyagköltség címén 2016-2020.11.
  60. között 472.557,-Ft megfizetésére köteles. [77] 2020 december
  61. napjától
  62. december 31-ig a
  63. decembert megelőző három évben megtett távolságból (10.928 km) képzett havi átlagos távolsággal (312 km) és a 2020-ra alkalmazott gázolaj-átlagárral (380,- Ft/liter) számította az üzemanyagköltséget 198.588,-Ft-ban, utalva arra, hogy az alperes ezt a számítási módot sem vitatta. A költségből levont 163.800,-Ft (312x21x25) költségtámogatást, így az I-II.r. felperesek üzemanyagköltségét 2020.12.01-2022.12.
  64. között 34.788,-Ft-ban határozta meg. [78]
  65. január
  66. napjától is 312 km átlag távolság és a
  67. januári gázolaj ár (713,Ft/liter) alkalmazásával számította ki az üzemanyagköltséget: a 2023.01.01-2024.02.
  68. közötti időszakra 208.628,-Ft-ban {14x(312x6,7x713100)}, csökkentve (312x21x14=) 91.728,-Ft költségtámogatással (116.900,-Ft). Ugyanezzel a számítási móddal a
  69. március
  70. napjától járó járadék összegét 8.353,-Ft-ban (312x6,7x713/100-312x21) állapította meg [79] A kíséretre járó költséget vizsgálatonként 60 perc alapulvételével számította. Elfogadta, hogy a gyermek 3 éves koráig a Város1re történt utazások két fő kísérőt indokoltak. A felperesek által 2020 december
  71. napjától a megelőző három évben kísérettel töltött időből (679 óra) képezett havi átlagos időtartamot (19,4 óra) arra hivatkozással fogadta el, hogy az alperes ezt a számítási módot sem vitatta. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  72. [80] 19 Ennek megfelelően az I-II.r. felperesek kísérettel kapcsolatos költségét: -2016.08.26-2016.12.
  73. között (273 óra; 639,-Ft/óra) 174.447,-Ft; -2017.01.01-2017.12.
  74. között (508 óra; 733,-Ft/óra) 372.364,-Ft; -2018.01.01-2018.12.
  75. között (347óra; 794,-Ft/óra) 275.518,-Ft; -2019.01.01-2019.12.
  76. között (192 óra; 857,-Ft/óra) 164.544,-Ft; -2020.01.01-2020.11.
  77. között (140 óra; 926,-Ft/óra) 129.640,-Ft; -2020.12.01-2021.01.
  78. között (2x19,4 óra, 926,-Ft/óra) 35.929,-Ft; -2021.02.01-2021.12.
  79. között (11x19,4 óra; 963,-Ft/óra 205.502,-Ft; -2022.01.01-2022.12.
  80. között (12x19,4 óra; 1.150,-Ft/óra) 267.720,-Ft; -2023.01.01-2023.12.
  81. között (12x19,4 óra; 1.334,-Ft/óra),-310.555,-Ft; -2024.01.01-2024.02.
  82. között (2x19,4 óra;1.534,-Ft/óra) 59.519,-Ft -2016.08.26-2024.02.
  83. között 1.995.738,-Ft-ban állapította meg. [81] Ugyanezzel a számítási móddal a
  84. március
  85. napjától járó járadék összege (19,4x1.534=) 29.760,-Ft. [82] A III. r. felperes fogásjavító kézműtétet követő rehabilitációs kezelésének idején felmerült 119.808,-Ft szállásköltséget és
  86. augusztus
  87. napjától járó késedelmi kamatát arra hivatkozással ítélte meg, hogy azt az alperes nem vitatta. [83] Összesítve az alperest kártérítés jogcímén kötelezte: - az I-II.r. felperesnek, mint egyetemleges jogosultaknak - ápolás-gondozás-kisegítés költségeként 11.786.238,-Ft (2016.08.26-2024.02.29.) és
  88. március
  89. napjától havi 161.070,-Ft járadék, - háztartási többletmunka költségeként 2.796.884,-Ft (2016.08.26-2024.02.29.) és
  90. március
  91. napjától havi 46.020,-Ft járadék, - rehabilitáció költségeként 7.647.600,-Ft (2016.08.11-2024.02.29.) és
  92. március
  93. napjától havi 116.000,-Ft járadék, - speciális fejlesztő eszközök, gyógyszerek költségeként 1.079.822,-Ft (2016.08.132024.02.29.) és
  94. március
  95. napjától havi 7.760,-Ft, - pelenkázás többletköltségeként 72.047,-Ft (2019.02.03-2020.02.03.), - ruhakopás többletköltségeként 850.000,-Ft (2017.02.03.-2024.02.29.) és
  96. március
  97. napjától havi 10.000,-Ft járadék, - rehabilitációra utazás üzemanyagköltségeként 624.245,-Ft (2016.02.07-2024.02.29.) és
  98. március
  99. napjától havi 8.353,-Ft járadék, - rehabilitációra kísérés költségeként 1.995.738,-Ft (2016.08.26-2024.02.29.) és
  100. március
  101. napjától havi 29.760,-Ft járadék, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  102. 20 - rehabilitációra járás szállásköltségeként 119.808,-Ft; - az I.r. felperesnek - jövedelemveszteség jogcímén bruttó 20.762.546,-Ft (2019.02.03-2024.02.29.) és
  103. március
  104. napjától havi bruttó 346.033,-Ft járadék megfizetésére. [84] Rögzítette, hogy az I-II.r. felperesek a már esedékessé vált követelések után középarányos időponttól érvényesítettek késedelmi kamatot. Kifejtette, ez leegyszerűsítés: csak abban az esetben számítható, ha az egyes, különböző időpontokban esedékessé váló követelések azonos összegűek: matematikailag akkor eredményez a középarányos időponttól megállapított kamat azonos (közel azonos) eredményt az egyes követelések esedékességétől számított kamattal. A felperesek javára megállapított összegek egymástól többé-kevésbé eltérő összegek, így a hagyományos középarányos időponttal történő számítás nem alkalmazható. Ezért a keresettől eltérő egyszerűsítést alkalmazott: az időszakra érvényesített követeléseket járadékkövetelés formájában megfogalmazott követeléseknek tekintette (az egyes havi összegek esedékessége az adott hónap
  105. napja) és azok összegeit évente összevonva határozott meg középarányos időpontot. Ahol ez a számítási egyszerűsítés sem volt alkalmazható (II.
  106. rehabilitáció költsége 2016.08.11-2020.09.
  107. közötti időszakban, speciális eszközök költsége 2016.08.13-2021.03.
  108. közötti időszakban), ott – egyéb jogszabályi felhatalmazás hiányában - az eseti kezelések, vásárlások költségének kifizetésétől számított késedelmi kamatot, az időszakra vonatkozó kezelések, masszázskrém vásárlása esetén a megjelölt kezelési, vásárlási időtartamok vonatkozásában számolt külön-külön középarányos időpontot. A fellebbezések [85] Az ítélettel szemben a felperesek és az alperes is fellebbezést terjesztettek elő. [86] A felperesek elsődleges fellebbezésükben a keresetváltoztatást a sérelemdíj vonatkozásában elutasító végzés megváltoztatását, a keresetváltoztatás engedélyezését, majd az ítélet sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásával kérték az alperes kötelezését az I-II. r. felperesek javára személyenként 26.000.000,-Ft, a III. r. felperes javára 50.000.000,-Ft, a IV. r.felperes javára 12.000.000,-Ft sérelemdíj és ezen összegek után az I. fokú ítélet meghozatalától (2024.02.
  109. napjától) a Ptk. 6:48.
(1)bekezdése szerint számított a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatának megfizetésére. [87] Elsődleges fellebbezési kérelmükben kérték továbbá az I-II. r. felperesek javára a
  1. augusztus
  2. napjától
  3. november
  4. napjáig terjedő időszakra ápolás-gondozáskisegítés címén megítélt marasztalási összeg 18.590.822,-Ft-ra, a háztartási többlet-humánerő ráfordítás címén megítélt marasztalási összeg 3.113.169,-Ft-ra, ezen összegek és
  5. április
  6. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 6:48.
(1)bekezdése szerinti törvényes középarányos késedelmi kamataira, valamint az ugyanezen címeken megítélt járadék összegének
  1. december
  2. napjától havi 202.392,-Ft-ra és 55.224,- Ft-ra történő felemelését. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  3. 21 [88] Másodlagos fellebbezési kérelmükben az ítélet sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek részbeni megváltoztatását akként kérték, hogy az elsőfokú ítélet szerinti sérelemdíjak után az ítélőtábla
  4. február
  5. napiától kötelezze az alperest a Ptk. 6:48.
(1)bekezdése szerint számított a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű törvényes késedelmi kamatának megfizetésére. [89] Harmadlagos fellebbezési kérelmük az ítélet sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek Pp.
  1. §-a alapján történő hatályon kívül helyezésére és e körben az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra történő utasítására irányult. [90] Másod- és harmadlagos fellebbezési kérelmeik az ápolás-gondozás-kisegítés és a háztartási többlet-humánerő ráfordítás címen megítélt marasztalási összeg felemelésére is irányultak az elsődleges fellebbezési kérelemmel azonos tartalommal. [91] Elsődleges és harmadlagos fellebbezési kérelmükben kifejtették, hogy a Pp.
  2. §
(2)bekezdésének b) pontja szerint a keresetváltoztatást elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek nem volt helye, az, mint egyoldalú kérelmet elutasító, pervezető végzés a Pp. 365. §
(3)bekezdése szerint az ítélet elleni fellebbezésben támadható. [92] Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság
  1. és a
  2. szám alatti, a sérelemdíj iránti követelés vonatkozásában előterjesztett keresetváltoztatási kérelmet (
  3. sorszámú irat) elutasító végzése jogszabálysértő. A keresetváltoztatást ugyanis
  4. sorszám alatti végzésében engedélyezte a bíróság és el is rendelte a kiegészítő perfelvételt. Azzal érveltek, hogy a Pp. 357.
(1)bekezdése alapján a bíróság – a
(2)bekezdésben foglalt kivételekkel – a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta a határozat kihirdetésétől, ennek hiányában a közléstől kezdve kötve van. A keresetváltoztatást engedélyező 146. sorszám alatti végzés nem tartozik a
(2)bekezdés alá tartozó kivételek alá, mert nem pervezető és nem is egyoldalú kérelmet elutasító, ezért a kérelmet engedélyező végzéshez a bíróság kötve volt, jogszerűen tehát nem hozhatta volna meg sem a 154., sem pedig a
  1. sorszám alatti végzést. [93] A keresetváltoztatás visszautasításának indokát is vitatták. Állították, hogy nem csak olyan tények léteznek, amelyek bekövetkezése egy konkrét időponthoz köthető, hanem olyanok is, amelyek folyamatosan változnak, mint például az ár- és értékviszonyok. Az új tény ez esetben nem a magasabb összeg, hanem az infláció miatt bekövetkezett jelentős ár - és értékviszony változás. Ha ezt nem veszi figyelembe a bíróság, akkor megsérti a teljes kártérítés elvét. A kereset benyújtásakor a határozott kereseti kérelem követelménye okán a károkozáskor fennálló ár- és értékviszonyok, valamint a kár bekövetkezésének időpontjára irányadó bírói gyakorlat alapján határozták meg a követelésüket. Ha ezen nem tudnak változtatni, akkor nem az ítélethozatalkori, hanem a kereset 2016-os indításakori ár- és értékviszonyok alapján kiszámított sérelemdíjat lehet csak megítélni, ami ellentétes a sérelemdíj megállapításánál is irányadó teljes kártérítés elvével. Önkényesnek ítélték az elsőfokú bíróság azon levezetését, miszerint egy évnél rövidebb időt nem lehet figyelembe venni, ugyanis az élet produkálhat olyan helyzetet, amikor akár fél éven belül is magas infláció következik be. A perjogi szabályok szerint a kereset benyújtásakor csak a Ptk. 6:
  2. §-a szerinti követelés terjeszthető elő, ugyanis az értékviszony változása a jövőben és az ítélethozatal időpontja egy olyan jövőbeli ismeretlen esemény, amely nem teszi lehetővé a kereset benyújtásakor a Ptk. 6:
  3. szerinti követelés előterjesztését. Ezért a kereset Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  4. 22 megváltoztatása nélkül a bíróság nincs abban az esetben, hogy az ítélethozatalkori értékviszonyok alapján hozzon ítéletet, kivéve, ha a felperesi kereseti követelés a kárkori árés értékviszonyokhoz képest jelentősen eltúlzott mértékben volt meghatározva. Példaként hivatkoztak a Debreceni Ítélőtábla egy végzésére, amelyben az megváltoztatta a Miskolci Törvényszék azonos tárgyban beadott felperesi keresetváltoztatását elutasító végzését és engedélyezte a keresetváltoztatást, figyelmen kívül hagyva a 15 napos határidőt, a kiterjesztő értelmezést előtérbe helyezve. [94] A keresetváltoztatás megengedése esetére előadták, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíjak alacsonyak, az ítélethozatalkori ár- és értékviszonyoknak nem felelnek meg. 5 olyan ítélőtáblai ítéletet csatoltak, melyek álláspontjuk szerint alátámasztják – elsődleges vagy másodlagos fellebbezési kérelmük szerinti – magasabb sérelemdíj iránti igényük alaposságát. [95] Vitatták az ápolás-gondozással kapcsolatban azt az ítéleti megállapítást, hogy a megjelölt tevékenységek egyike sem kötött középfokú végzettséghez, középfokú szakképzettséghez, ezért nem a garantált bérminimum, hanem a minimálbér alapulvételével kell a díjat számítani. Arra hivatkoztak, hogy a gyermeket nevelő szülők alapvetően egészséges gyermekeket nevelnek, így olyan speciális szaktudást nem kell megtanulniuk és elsajátítaniuk, amely egy beteg gyermek ellátásához szükséges. Utaltak Kúria általuk már hivatkozott Pfv.III.20.200/2016/
  5. számú ítéletének azon megállapítására, hogy a beteg gyermek gondozása szaktevékenységnek minősül, így nem a minimálbér, hanem a bérminimum képezheti a számítás alapját. [96] Azt nem sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság mérlegeléssel állapította meg a háztartási többletmunka időtartamát, de a mérlegelést megalapozatlannak ítélték. Arra is hivatkoztak, hogy az ítélet indokolást sem tartalmaz arra nézve, hogy a keresetben 2 éves korig megjelölt 1,6 óra ráfordítás helyett miért 1,5 órát állapított meg a bíróság, és 2018.02.
  6. napjától az általuk érvényesített 1,2 óra ráfordítás helyett miért 1 órát látott megalapozottnak. Előadták, hogy a követelés nem eltúlzott, amit igazol a csekély mértékű leszállítás is. Az a tény, hogy senki nem mérte a tevékenységeket pontosan, nem jelenti azt, hogy a felperesi időmeghatározás túlzó. [97] Az alperes elsődleges fellebbezése az ítélet Pp.
  7. §-a alapján történő hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. [98] Másodlagosan a Pp. 383.
(2)bekezdése alapján a sérelemdíj, az ápolási-gondozáskisegítés, háztartási többletköltség, rehabilitáció többletköltsége, közlekedési (üzemanyag és kíséret) többletköltség, valamint I. r. felperes jövedelemvesztesége és jövedelempótló járadéka tekintetében az ítélet részbeni megváltoztatását kérte. Az I-II. r. felperes javára megállapított sérelemdíj személyenkénti 6.000.000,-Ft-ra, a III. r. felperes javára megállapított sérelemdíj 10.000.000 Ft-ra, a IV. r. felperes javára megállapított sérelemdíj 2.000.000,-Ft-ra, az ápolási-gondozás-kisegítés többletköltségét a
  1. augusztus 262024.02.
  2. közötti időszakra 5.882.996,-Ft-ra és ennek
  3. április
  4. napjától fizetendő kamataira, a járadék összegét 2024.03.
  5. napjától 46.020,-Ft-ra, a háztartási többletmunka költségét a
  6. augusztus 26-2024.02.
  7. közötti időszakra 1.432.999,-Ft-ra, a járadék Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  8. 23 összegét
  9. március 1-től 11.505,-Ft-ra, a rehabilitáció költségét a
  10. február
  11. napjáig tartó időszakra 408.000,-Ft-ra, a járadék összegét
  12. március 1-től 24.000,-Ft-ra, az I. r. felperes jövedelemveszteségét 2021 évre 3.979.379,-Ft-ra, az üzemanyag többletköltséget a 2020.december
  13. napjától
  14. február 29-ig terjedő időszakra 56.624,Ft-ra, a járadék összegét
  15. március 1-től 2.040,-Ft-ra a kíséret többletköltségét a 2020.december
  16. napjától
  17. február 29-ig terjedő időszakra 127.459,-Ft-ra, a járadék összegét
  18. március 1-től 4.295,-Ft-ra kértre leszállítani azzal, hogy az ápolás-gondozáskisegítés és háztartási többletmunka címén megítélt járadékot csak
  19. február 3-ig ítélje meg a bíróság, az I. r. felperes jövedelemveszteség iránti igényét pedig
  20. december
  21. napjától utasítsa el. [99] Elsődleges fellebbezési kérelmében arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság aggályos, ellentmondásos, az okirati bizonyítékokkal és a szakirodalommal ellentmondásos szakértői véleményre alapította döntését, és alperesi indítvány ellenére nem rendelt ki új szakértőt, emiatt az ítélet nem megalapozott, az elsőfokú eljárás megismétlése szükséges. [100] Állította, hogy téves az az ítéleti megállapítás, mely szerint az I.r. felperesnél elhúzódó szülésvezetésre került sor és a III. r. felperes jelenlegi állapotát is ellentmondásos, önmagával és a tényekkel ellentétes szakértői véleményre alapítottan állapította meg. Előadta, hogy az idő előtti burokrepedés esetére vonatkozó szakmai protokoll egyértelmű és e protokollnak megfelelően járt el. Mivel nem volt infectiora utaló jel, a várakozó álláspont elfogadható volt. Sérelmezte, hogy a szakvélemények ezzel ellentétes megállapításait fogadta el az elsőfokú bíróság. [101] A III. r. felperes állapotára vonatkozó megállapításokat is ellentétesnek találta az okirati bizonyítékokkal. Idézte szakértő4 szakkonzulenst, aki rögzítette, hogy a gyermek 10 éves koráig látható előre, milyen tevékenységekben segítségre fog szorulni, de legalább 10 éves koráig minden önellátási területen (öltözés, étkezés, tisztálkodás, W.C használat) segítségre fog szorulni. Ehhez képest a Megye1i Pedagógiai Szakszolgálat Korai Fejlesztő 2019.01.
  22. napján készített értékelő lapjában az szerepel, hogy az étkezés során kanállal önállóan eszik, pohárból iszik, az öltözködésben együttműködő, vetkőzésben önálló. Azt nem vitatta, hogy a III. r. felperes valamilyen szinten segítségre szorul, de kérte figyelembe venni, hogy a Gyermekkórház1ban 2022.10.24.-én elvégzett bal oldali Vulpius műtét és a 2023.05.
  23. bal felső végtagi ínáthelyezések után állapota javult. Bal keze ugyan továbbra is segítő kéz, de azt egyre sikeresebben használja. Vitatta azt a szakkonzulens által tett észrevételt is, hogy „egy kézfunkciót javító műtét legfeljebb a gyermek kéztartását korrigálhatja, de izomerejét nem képes befolyásolni. A bal keze legfeljebb egy segítő kéz funkciójú kézzé válhat, de teljes értékű kéz nem lesz”. Arra is rámutatott, hogy a III. r. felperes nem sérült gyermekek oktatására szakosodott iskolába jár, a testnevelés alól nincs felmentve, képes biciklizni, ezért nem lehet olyan súlyos állapotban, melyet az ítélet indoklás [7], [50], [53] és [54] bekezdései rögzítenek. [102] Előadta, hogy az elsőfokú bíróság rögzítette azon álláspontját, hogy az ápolásgondozás-kisegítés, valamint a háztartási többlet időtartamának meghatározása szakkérdés, mégis mérlegeléssel határozta meg az időtartamokat. E hiányosság másodfokú eljárásban történő kiküszöbölésére nem látott lehetőséget, ezért is kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  24. 24 [103] Másodlagos fellebbezésében a sérelemdíjak leszállítását arra hivatkozással kérte, hogy azok rendkívül eltúlzottak. Azt nem vitatta, hogy a III. r. felperes egészségkárosodást szenvedett az alperesi ellátás során, de előadta, hogy a gyermek integrált iskolába jár, a testnevelés órák alól sincs felmentve, ezért olyan súlyos egészségkárosodásról nem beszélhetünk, amely ilyen mértékű sérelemdíj megítélését indokolná. Sem az állított jogsértés súlya, sem a felróhatóság mértéke, sem pedig a jogsértésnek a sértettre és a környezetére gyakorolt hatása nem teszi indokolttá a keresettel igényelt sérelemdíjat. A bírói gyakorlat sokkal súlyosabb állapotú – a családra sokkal nagyobb terhet jelentő – gyermekek esetében sem ítélt meg ilyen mértékű sérelemdíjat. [104] Az ápolás-gondozás körében kérte, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által mérlegeléssel megállapított időtartamoktól eltérően a III. r. felperes 0-3 éves korában 2 óra, 3 éves kortól 2023.08.31-ig (óvodás időszak) 2 és fél óra és 2023.09.
  25. napjától a gyermek 10 éves koráig 1 óra időtartamban határozza meg a szükséges időtartamot. [105] Hivatkozott egy hasonló tárgyú perben szakértő9 szakkonzulens által adott véleményre, és ez, valamint a Megye1i Pedagógiai Szakszolgálat és a Gyermekkórház1 már hivatkozott, a III. r. felperes állapotát rögzítő iratai alapján is eltúlzottnak tartotta a mérlegeléssel meghatározott 1 éves korig napi 8 óra, majd a 2017.02.04-2021.11.
  26. között a napi 5 óra, 2021.11.16 napjától pedig 3,5 óra időtartamot. [106] Arra is hivatkozott, hogy szakértő8 szakértő véleménye szerint a 6 és fél évesen vizsgált gyermek esetében kb. 10 éves életkoráig látják előre azt, milyen tevékenységeket, mennyiben képes elvégezni. Ennél távolabbi életkorra szakértői megállapítás nem tehető. Ha és amennyiben szakértőileg nem lehet 10 éves kor utáni életkorra szakértői megállapítást tenni, úgy felmerül az a kérdés, hogy a bíróság mire alapította azt a megállapítását, hogy az ápolási-gondozás-kisegítés a rendelkezésre álló adatok alapján a jövőben is indokolt, és mi alapján határozta ezt meg 3,5 óra időtartamban. [107] A háztartási többletmunka költsége kapcsán is eltúlzottnak tartotta a bírói mérlegeléssel meghatározott 2 éves korig napi 1,5 óra, az ezt követő időponttól pedig 1 óra időtartamot. A III. r. felperes 2 éves koráig 1 óra, 2 éves korától 2023.08.31-ig (óvodás időszak) fél óra, 2023.09.
  27. napjától a gyermek 10 éves koráig 15 perc időtartamban kérte azt meghatározni. [108] A rehabilitációval kapcsolatos költségek közül a heti 1 logopédia és a heti 1 komplex fejlesztést meghaladóan ezen a jogcímen előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte. Fenntartva a
  28. október
  29. napján kelt beadványában foglaltakat, a kiegészítő szakvéleményt továbbra is kiegészítésre szorulónak ítélte avonatkozásban, hogy az egyes terápiák folytatása meddig indokolt. Újfent hivatkozott a Gyermekkórház1 2023.08.18-án kelt zárójelentésére, mely nem tartalmazza azon terápiák igénybevételét, melyeket felperesek előterjesztettek, mert azon jelenlegi fejlesztésként az óvodában heti 2x45 perc gyógytorna, 1 logopédia, 1 kognitív fejlesztés, illetve magánellátásban 1x csoportos alapozó terápia, 1 logopédia és 1 úszás szerepel. Erre alapítva vitatta a craniosacralis terápia és a lovas terápia szükségességét, indokoltságát. A zárójelentésben rögzítetteket életszerűnek tartotta arra hivatkozva, hogy a felperesi igényekkel számolva semmilyen délutáni elfoglaltságra nem Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  30. 25 lenne idő, különösen, ha ehhez a bírói mérlegelés alapján az ápolási-gondozás-kisegítésre megállapított 3,5 órás időtartamot is elfogadja a bíróság. [109] Az I. r. felperes jövedelemveszteségével kapcsolatban előadta, hogy a III. r. felperes óvodai nevelése mellett I. r. felperesnek már lehetősége lett volna részmunkaidőben dolgozni. Hivatkozott tanú1 tanúvallomására, amely szerint I-II. rendű felpereseknek családi vállalkozása van. Előadta, hogy
  31. március
  32. napján rákeresett az interneten a "Felperes1 helység2 kertészmérnök” szóösszetételre, majd március 17-én a internetesportal1.hu oldalra. A találatok szerint az I. r. felperes a cég1Kft.-nél a "G"-t képviseli, a internetesportal1.hu honlapon pedig projektvezetőként, termékmenedzserként került feltüntetésre. Arra hivatkozott, hogy ez az új tény, miszerint az I. r. felperes a családi cégben tevékenységet végez, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására, és a Pp. 373.§
(2)bekezdése alapján – amennyiben nem fogadja el jóhiszeműen az I. r. felperes nyilatkozatát – rá nézve a jövedelemveszteséget pótló járadék tekintetében kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. Ezért kérte, hogy az ítélőtábla az új tény állítását a Pp. 373.§
(2)bekezdése alapján vegye figyelembe a fellebbezés elbírálása során. A Pp. 374.§
(3)bekezdése alapján utólagos bizonyítási indítványt is előterjesztett a NEA megkeresésére arra vonatkozóan, hogy az I. r. felperesnek van-e bejelentett munkahelye, ha igen, mikortól, hány órában van bejelentve. Kérte nyilatkoztatni a II. r. felperest, hogy a referenciái között feltüntetett munkálatokat (így a helység2i, helység3i, helység4i munkák) ki és mikor végezte. [110] A feltehető munkavégzésre tekintettel a jövedelemveszteséget pótló járadék igény elutasítását kérte 2021.12.
  1. napjától. [111] Üzemanyag többletköltségre vonatkozó másodlagos fellebbezését arra alapozta, hogy fellebbezést nyújtott be a rehabilitáció többletköltsége tekintetében is. Az ott kifogásolt rehabilitációs foglalkozások üzemanyag többletköltsége iránti keresetet kérte elutasítani. Kiemelte, hogy iratellenes az elsőfokú bíróság azon ítéleti megállapítása, miszerint az éves üzemanyag átlagárat nem vitatta, mert a
  2. számú keresetváltoztatással kapcsolatos ellenkérelmében kifejezetten egyrészt úgy nyilatkozott, hogy a
  3. év december l. napjától számított átlag km-t vitatja, figyelemmel arra, hogy ezek orvosi ellátás, rehabilitáció címén kerültek előterjesztésre, így valamennyi megjelenés kimunkálható, másrészt a felperes 2023ban érvényes 713,- Ft/liter gázolaj ár januárban volt érvényes, de az már februárra jelentősen csökkent, ezért a 624,-Ft/l árat tartotta elfogadhatónak. Mindezek alapján üzemanyag többletköltség címén heti 1 logopédia és heti 1 komplex fejlesztéshez igazodó távolsággal és 624,-Ft/l üzemanyag átlagárral kérte számolni a költséget. [112] A rehabilitáció többletköltsége tekintetében előterjesztett fellebbezéséhez fűzött indokokra utalva a kíséréssel felmerült többletköltségét is vitatta. Ezen indokok mellett arra is kitért, hogy eltúlzott a bíróság által meghatározott alkalmankénti 60 perces várakozási, öltöztetési idő is. Ezzel számolva ugyanis semmilyen délutáni elfoglaltságra nem maradna már idő. Alkalmanként 20 perc várakozási, vizsgálati, öltözési időtartamot fogadott el, ezt meghaladóan az ezen a jogcímen előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte. [113] A felek és a beavatkozó nem terjesztettek elő fellebbezési ellenkérelmet. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  4. 26 Az ítélőtábla döntése és indokai [114] Az ítélőtábla rögzíti, hogy sem a felperesek, sem az alperes nem támadta fellebbezéssel az elsőfokú ítélet speciális fejlesztő eszközök, pelenka, ruhakopás, szállás, a
  5. november
  6. napjáig járó üzemanyag, az I. r. felperes
  7. február
  8. napja és
  9. december
  10. napja közötti időszakra eső jövedelemkiesése és a
  11. szeptember
  12. napjáig meghatározott rehabilitációs kezelések és a kísérés költségének összegére vonatkozó rendelkezéseit. Ezért az ítélőtábla a Pp.
  13. §
(1)bekezdése alapján e költségek felmerültét, esedékességét és összegét nem bírálta felül. [115] Az ítéletet a fellebbezési kérelmek korlátai között felülvizsgálva megállapította, hogy az alperes fellebbezése kis részben alapos, a felperesek fellebbezései alaptalanok. [116] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást az ápolás-gondozás-kisegítés és a háztartási kisegítő költsége megfizetésére irányuló kereseti kérelmek kivételével az egyéb – fellebbezéssel érintett – kereseti kérelmeket érintően a szükséges körben lefolytatta, a megalapozott tényállásból helytálló jogi következtetést levonva állapította meg, hogy az alperes megsértette az I. r., II. r., a IV. r. felperesek egészséges családban éléshez való jogát, a III. r. felperes testi épséghez, egészséghez való jogát, és az alperes felelősségét a felpereseket ért károkért és hátrányokért, továbbá megalapozottan határozta meg a felpereseknek járó sérelemíj, az I-II. r. felpereseknek
  1. október
  2. napjától járó rehabilitációs kezelési és kísérési költségek és az I. r. felperesnek
  3. december
  4. napjától járó jövedelemveszteség összegét, de részben tévesen határozta meg az I-II. r. felpereseket
  5. december
  6. napjától megillető üzemanyag költség összegét. [117] Az elsőfokú bíróság az ápolás-gondozás-kisegítés és a háztartási többletmunka időtartamát mérlegeléssel állapította meg. Az ítélőtábla osztotta az alperes azon álláspontját, hogy az ápolás-gondozás-kisegítés és a háztartási többletmunka költségének alapjául szolgáló tevékenységek időszükségletének meghatározása szakkérdés, majd a másodfokú eljárás keretei között a Pp. 369.§
(3)bekezdés b) pontja alapján – a felperesek indítványának helyt adva – szakértői bizonyítást folytatott le és az így kiegészített bizonyítás alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság e költségeket az indokoltnál részben magasabb összegben határozta meg. Az alperes szakmai szabályszegése [118] A Pp. már felhívott 370. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a Pp-ben meghatározott kivételekkel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés a)–
  1. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [119] Az ítélőtábla megállapította, hogy a felperesek követelésének jogalapját, és azt is csupán a szülésvezetésre vonatkozó részében csak az alperes elsődleges fellebbezési kérelme érintette és az alperes e fellebbezési kérelmében kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Pp. 381. §-a alapján, a szakvélemény aggályosságára hivatkozással. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/58. 27 [120] Az ítélőtábla elsődlegesen arra mutat rá, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében több felróható mulasztást rótt az alperes terhére: a szülésvezetés és az újszülöttellátás során is feltárt a III. r. felperes agyi károsodásával okozati összefüggésben álló szakmai és gondossági hibát. [121] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a III.r. felperes a szülés körül átesett valamilyen mértékű oxigénhiányos állapoton (hypoxián), születésekor anyagcseréje feltételezhetően már kóros lehetett és a szülés után több mint 2 órával mért Astrup-értékek súlyos hypoxiás értékeket mutattak. Ezért a halmozott relatív rizikó események (születési anamnézis, Astrup, egyéb laborok, klinikai állapota) és a folyamat dinamikája alapján intenzív centrumban kellett volna elhelyezni, de erre késve került sor. Megállapította továbbá, hogy a III. r. felperes agykárosodásának meghatározó oka a fertőzés fennállása mellett a gyermekgyógyászati ellátás hiányossága volt. Amennyiben a szükséges antibiotikum terápiát a súlyos infekcióra utaló klinikai tünetek észlelésekor megkezdték volna, úgy nagyobb esélye lett volna elkerülni a tartós és súlyos agyi károsodást. [122] Az alperes elsődleges fellebbezésében – bár az ítélet hatályon kívül helyezését kérte – az elsőfokú bíróság által a gyermekgyógyászati ellátás körében terhére rótt ezen mulasztásokat nem támadta. [123] A gyermekgyógyászati ellátás során elkövetett – és az alperes által a fellebbezésében nem vitatott – mulasztások önmagukban is megalapozzák az alperes felelősségét. Mivel azonban a per tárgya az alperes teljes ellátási folyamata volt, az ítélőtábla vizsgálta, hogy a szülésvezetésre vonatkozóan lefolytatott bizonyítás szenved-e olyan hibában, mely indokolhatja az ítélet Pp. 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezését. [124] Az alperes azzal, hogy kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, azt juttatta kifejezésre, hogy a jogalapot illetően az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatára nem tart igényt, mert álláspontja szerint az elsőfokú eljárásban történt eljárási szabálysértés – amit a szülésvezetést érintően a bizonyítás szakértői vélemény aggályosságának megszüntetéséhez szükséges kiegészítésének elmulasztásában jelölt meg – a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki. E fellebbezési kérelemre figyelemmel az ítélőtábla a szülésvezetésre vonatkozóan kizárólag azt vizsgálhatta, az elsőfokú eljárásban történt-e olyan, az ügy érdemi eldöntésére kiható, a másodfokú eljárásban észszerűen nem orvosolható eljárási szabálysértés, amely szükségessé teszi az elsőfokú eljárás megismétlését. [125] Az elsőfokú bíróság a szakértői véleményt – azt összevetve a rendelkezésre álló további bizonyítékokkal – aggálytalannak ítélve hozta meg ítéletét. Az alperes a fellebbezésében nem a szakvélemény külön mérlegelést nem igénylő, nyilvánvaló, a szakvéleményt e minőségétől megfosztó hibájára, hiányosságára, a szakértői bizonyítás szabályainak (a szakvélemény beszerzésére, perben való felhasználására vonatkozó eljárási rendelkezéseknek) a megsértésére hivatkozott, hanem az elsőfokú bíróság szakértői véleményen alapuló következtetései helyességét, így a bíróság értékelési, mérlegelési tevékenységét támadta. Ez a mérlegelési tevékenység azonban nem az eljárásjogi, hanem az anyagi jogi felülbírálat körében vizsgálható és bírálható felül, megváltoztatásra (
  2. is)irányuló Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/58. 28 fellebbezési kérelem esetén. Az aggályosság megállapíthatósága esetén ugyancsak a másodfokú bíróság anyagi jogi felülbírálati jogkörének gyakorlásához tartozik az állásfoglalás abban a kérdésben, hogy a perben releváns kérdések eldöntése igényli-e, és milyen körben a szakértői vélemény korrekcióját, a hiba kiküszöbölését. Amennyiben pedig ez a kérdés a fellebbezési kérelem kereteire figyelemmel felvethető, és arra a válasz igenlő, úgy általában a szakvélemény másodfokú eljárásban történő kiegészítésének, a szakértő másodfokú eljárásban történő meghallgatásának nincs akadálya, végső esetben pedig a Pp. 384. §
(2)bekezdés b) pontja alapján történhet meg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése. A szakvélemény tartalmi aggályosságával jellemezhető esetekben tehát a Pp.
  1. §-a szerinti hatályon kívül helyezésnek nem kizárólag az egyik feltétele, a lényeges eljárási szabálysértés hiányzik, hanem egy további feltétel, a másodfokú eljárásban való orvosolhatatlanság is (BDT2023.4672). [126] Az alperes a jogalapot érintően az anyagi jogi felülbírálatra nem tett indítványt, nem kérte az ítélet megváltoztatását. [127] A Pp.
  2. §-a szerint, ha a fél az ítélet megváltoztatására irányuló kérelem nélkül kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, és fellebbezése megalapozatlan, a másodfokú bíróság ítéletével – az ügy érdemét érintve – az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. [128] A fentiekre tekintettel – egyrészt, mert az alperes az újszülött ellátással kapcsolatos ítéleti megállapításokat nem vitatta, másrészt mert a szülésvezetés megfelelőségére vezetett bizonyítás nem szenved a Pp.
  3. §-ának alkalmazását indokló hibában, így e vonatkozásban az elsőfokú ítélet helybenhagyásának van helye – az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes jogalapot érintő fellebbezése nem alapos. A felperesek a jogalap vonatkozásában rájuk háruló bizonyítási feladatukat teljesítették, az okozati összefüggés fennállását sikeresen bizonyították. A III. r. felperes egészségi állapota [129] Az alperes elsődleges és másodlagos fellebbezése is támadta az elsőfokú bíróság III. r. felperes egészségi állapotát rögzítő megállapításait. Mindkét fellebbezési kérelme a megállapítások alapját képező szakvéleményt vitatta, elsődlegesen annak hiányosságai miatt az ítélet Pp.
  4. §-a szerinti hatályon kívül helyezését, másodlagosan – a sérelemdíj és egyes kárigények összegszerűsége vitatása körében – annak aggályossága miatt az ítélet megváltoztatását kérve. [130] A Pp. 381.§-a szerinti hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelem kapcsán az ítélőtábla – indokai megismétlése nélkül – visszautal az alperes elsődleges fellebbezése jogalapot érintő részének alaptalansága vonatkozásában adott indokolására. [131] Másodlagos, az elsőfokú ítélet megváltoztatása iránti kérelmében az alperes a III. r. felperes ítélet meghozatalának időpontjára kialakult állapotát megállapító és
  5. életévének betöltése utáni állapotát prognosztizáló szakvélemény aggályosságára és ellentmondásosságára hivatkozva támadta az elsőfokú döntést. Állította, hogy ha a III. r. felperes képes biciklizni, fogócskázni, a többi gyermekkel játszani és integrált iskolába jár, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  6. 29 nem lehet olyan súlyos állapotban, melyet az elsőfokú ítélet [7], [50], [53]-[54] bekezdései rögzítenek. [132] Az elsőfokú bíróság ítéletének alperes által hivatkozott bekezdéseiben megállapította, hogy a III.r. felperesnél a hosszú ideig tartó anyatejes és tápszeres táplálás következtében nem alakult ki az az immuntolerancia, amely egy egészséges gyermeknél kialakult volna. Ételallergiájának oka tehát nem genetikai eredetű, hanem a szülés körüli események következménye. Mozgásában korlátozott, gyakran elesik, elbotlik a saját lábában. Szinte kizárólag a jobb kezét használja, a bal kéz erős késztetés esetén csak az ún. segítő keze. A bal kezének ujjait önállóan, külön-külön nem tudja mozgatni. Egy kézfunkciót javító műtét legfeljebb a kéztartását korrigálhatja, de izomerejét nem képes befolyásolni. A bal keze nem lesz teljes értékű kéz. Otthon etetni kell, az öltözködésben segítséget igényel. Koncentrációs nehézség miatt határozottan egy dologra nem képes koncentrálni. 4 éves kora óta szobatiszta, 4,5 éves kora óta ágytiszta. Alvása nyugtalan, éjszaka gyakran költözik a szüleihez. Önállósodása terén várható fejlődés, de legalább 10 éves koráig minden területen (öltözés, étkezés, tisztálkodás, wc-használat) segítségre fog szorulni. Ehhez rendszeres egyéni gyógytornára, egyéni, esetleg kiscsoportos komplex fejlesztő pedagógiára lesz szüksége. Bizonyos területeken (nagymozgások, finommotorium, tanulási nehézségek, beszéd) elmaradása a korosztályához képest növekedhet is. Állapota nem fog annyiban javulni, hogy ne legyen szüksége egész életében passzív kimozgatásra, bemozgatásra. Feltehetően csak mentálisan érintett gyermekek közé járhat majd iskolába. A 10 éves életkort követően állapota vélhetően nem fog tovább javulni. A folyamatos fejlesztésekbe ezen állapot szinten tartása miatt van szükség. [133] Az ítélőtábla megállapította, hogy a perben kirendelt szakértő a szakvéleményében a III. r. felperes állapotára vonatkozó valamennyi szakkérdést megválaszolta, és a felek észrevételeire tekintettel, bírói felhívásra részletesen indokolt kiegészítő szakvéleményeket nyújtott be. E szakértői megállapítások következetesek voltak, sem önmagukkal, sem a perbeli adatokkal – köztük elsődlegesen az egészségügyi dokumentáció tartalmával – nem voltak ellentétesek. [134] Az alperesnek olyan további érdemi észrevétele, amely a szakvélemény újabb kiegészítését indokolta volna, nem volt. Mindezekhez képest az a körülmény, hogy az alperes a szakértő következtetéseivel nem értett egyet, nem jelenthette a szakvélemény megalapozottságának (Kúria Pfv.III.20.987/2023/6.). [135] Az alperes által vitatott szakértői megállapításokat a másodfokú eljárásban kirendelt szakértő által 2025 novemberében készített szakvélemény és annak 2025 decemberi kiegészítése is alátámasztotta. Ezekben az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a III. r. felperes bal oldali bénulásban szenved, bal keze béna, nem tud önállóan öltözködni. Bal lába rövidebb, emiatt járászavara is van. Naponta 8-10 alkalommal van kb 20 másodpercig tartó tónusvesztéses rohama, amely alatt kontaktus nem teremthető vele. [136] A III. r. felperes a másodfokú eljárásban beszerzett szakvélemény és annak kiegészítése elkészítése idején már
  7. életévében volt, ezért jelen állapotát rögzítő szakértői leírás alapján aggály nélkül megállapítható, hogy az elsőfokú ítélet szerinti állapota nem változott. A másodokú eljárásban beszerzett szakvélemény egyúttal választ adott arra – az Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  8. 30 elsőfokú ítélet meghozatalkor még bizonyossággal meg nem válaszolható – kérdésre is, hogy a III. r. felperes állapota
  9. életévét követően javul-e számottevően. [137] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a fellebbezett igényeket érintő fellebbezések elbírálásakor a III. r. felperes elsőfokú ítéletben rögzített állapotából indult ki. Sérelemdíj [138] Az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíj összegét mind a felperesek, mind az alperes fellebbezése érintette. [139] A felperesek a sérelemdíj összegére vonatkozó fellebbezésükben elsődlegesen azt sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság elutasította
  10. számon előterjesztett
  11. keresetváltoztatás iránti kérelmüket. [140] Az ítélőtábla a Pp.
  12. §
(1)bekezdése, 365. §
(3)bekezdése és 369. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletével együtt felülbírálta az elsőfokú bíróság keresetváltoztatást elutasító végzését is. Ennek során rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság
  1. számú végzésével a felperesek
  2. szeptember
  3. napjára dátumozott (P.20.478/2020/140.) keresetváltoztatását engedélyezte és e keresetváltoztatással érintett részben elrendelte a perfelvétel kiegészítését, felhívta az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy legkésőbb a
  4. november
  5. napjáig terjesszenek elő a keresetváltoztatásra a Pp.
  6. §-ának és
  7. §ának megfelelő írásbeli ellenkérelmet. E végzését az elsőfokú bíróság annak egyszerű kötőereje miatt a végzés közlésétől kezdődően nem változtathatta meg, mert erre a Pp.
  8. §
(2)bekezdése alapján csak a pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet visszautasító vagy elutasító végzés esetén van a bíróságnak lehetősége. [141] Ezért az engedélyezett keresetváltoztatás alapján az elsőfokú bíróságnak érdemben vizsgálnia kellett volna a felperesek emelt összegű sérelemdíj igényét. [142] Ennek elmulasztása nem ad alapot az ítélet – felperesek harmadlagos fellebbezési kérelmében kért – Pp.
  1. §-a szerinti hatályon kívül helyezésére, mert a felemelt kereset érdemi elbírálásához nem szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, az eljárási szabálysértés orvoslása a másodfokú eljárásban lehetséges volt. [143] Mivel a felperesek megváltoztatott keresete, továbbá elsődleges fellebbezése és az alperes fellebbezése is az ítélethozatal időpontjában fennálló értékviszonyok figyelembevételére irányult, az ítélőtábla kizárólag arról foglalhatott állást, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakori értékviszonyok alapján a megítélt sérelemdíj arányban áll-e a felpereseket ért hátránnyal. [144] A felperesek fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíjak mértéke elmarad az általuk összehasonlításra alkalmasnak tartott bírói döntésekben megjelenő összegektől. Az alperes ugyancsak a bírói gyakorlatra utalva kérte a sérelemdíjak leszállítását. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  2. 31 [145] Az ítélőtábla kiemeli: a sérelemdíj meghatározása nem egzakt módon, hanem mindig józan, mértéktartó bírói mérlegeléssel, az eset összes körülményeinek a figyelembevételével történhet. A Ptk. 2:
  3. §
(3)bekezdése szerint figyelembe kell venni a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását. Összehasonlító adatként kell vizsgálni a jogsértés időpontjában aktuális ár- és értékviszonyokat, valamint a bírói gyakorlat által a hasonló esetekben alkalmazott sérelemdíjak nagyságrendjét is. Az ítélkezési gyakorlat ugyanakkor következetes abban, hogy bár nem mellőzhető a más ügyekben hozott döntések értékelése, ez nem jelenthet mechanikus, számszerűsíthető összevetésen alapuló vizsgálatot (Kúria Pfv.III.22.392/2016/6.). [146] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy a felperesek által csatolt ítélőtábla döntések alapját képező ügyek mindegyikében a III. r. felperesnél sokkal súlyosabb állapotba került gyermeket és családját ért hátrány kompenzálásáról kellett dönteniük a bíróságoknak, ezért a hivatkozott döntések nem szolgálhattak összehasonlítás alapjául. [147] Mindemellett a bírói gyakorlatban formálódó értékszínvonal az összeg meghatározásának csak nagyságrendi behatárolásához ad szempontot, a személyiségi jogsértések és hátrányos következményeik különbözőségei nem teszik lehetővé az eltérő összegek ennél pontosabb összevetését. A Kúria eseti döntéseiben (pl. Kúria Pfv.III.20.210/2017/4., Pfv.III.20.566/2021/5.) azt is hangsúlyozta, hogy a bíróságnak ítéletében nem arról kell számot adnia, hogy mennyiben tér el más, korábbi döntésektől, hanem arról, hogy az adott ügy egyedi körülményei milyen mértékű sérelemdíj meghatározását indokolják. [148] Az ítélőtábla megállapította, hogy – a felek fellebbezési érvelésével szemben - az elsőfokú bíróság a Ptk. 2:52.§.
(3)bekezdésében előírt szempontoknak, valamint az ügy egyedi jellemzőinek együttes mérlegelésével, helyesen határozta meg a sérelemdíj mértékét. A III. rendű felperes egészségkárosodása folytán a felpereseket ért hátrányokat teljeskörűen feltárta. Ítéletének indokolásában részletesen ismertette a III. rendű felperes egészségi állapotát, kitért arra, hogy ápolása-gondozása milyen terhet ró az I-II. rendű felperesekre és arra is, mennyiben és hogyan nehezedett el a IV.r. felperes élete, és kellő súllyal figyelembe vette az értékviszonyok közelmúltbeli változását is. [149] Az ítélőtábla is kiemeli, hogy a III. r. felperes súlyos sérülést szenvedett el az alperes szakmai szabályszegései következtében: részleges bal oldali bénulásban szenved, bal kezét nem tudja teljes értékű kézként használni, bal lábának rövidülése miatt járása nehezített. Segítségre szorul minden olyan tevékenységben, melyhez szükséges bal kezének használata. Állapota szinten tartásához rendszeres gyógytornára, komplex fejlesztésre lesz szüksége. Naponta 8-10 alkalommal viszonylag rövid ideig tartó tónusvesztéses rohama van. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy normál általános iskolába jár és az önállósodás terén fejlődött. Állapota már nem indokol folyamatos felügyeletet, ezért a szüleire és a IV. r. felperesre háruló teher is nyilvánvalóan mérséklődött. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  1. 32 [150] Ezen körülményeket együttesen értékelve az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság által megítélt sérelemdíj az ítélethozatalkori értékviszonyok alapján mind a négy felperesnél megfelelő elégtétel az elszenvedett nem vagyoni hátrányért. A rehabilitáció költsége [151] Az alperes nem fellebbezte a
  2. szeptember
  3. napjáig e jogcímen megítélt összegeket.
  4. október
  5. napjától pedig elismerte heti 1 logopédia és heti 1 komplex fejlesztés szükségességét és költségét. Az ítélőtáblának a fentiekre tekintettel csak arról kellett állást foglalnia, indokolt-e
  6. október
  7. napjától a III. r. felperesnek az alperesi mulasztásból eredő egészségkárosodása miatt hetente egy alkalommal gyógytornára, lovasterápiára és craniosacrális terápiára járnia, továbbá heti egy-egy alkalom helyett hetente kétszer indokolt-e komplex fejlesztése és a logopédiai foglalkozás. [152] Az alperes a fellebbezésében is a szakvélemény aggályosságával és azzal érvelt, hogy az általa elismerten felüli terápiák, kezelések indokolatlanok, továbbá megismételte, hogy a lovasterápia és a craniosacralis terápia a Gyermekkórház1
  8. augusztus 18-án kelt zárójelentésében nincs is feltüntetve. [153] Az ítélőtábla nem osztja az alperes szakvélemény aggályosságára vonatkozó álláspontját. Az alperes azért ítélte aggályosnak a szakvéleményt, mert a szakértő nem tudta meghatározni, milyen véghatáridőig indokoltak a kezelések. [154] A szakértő azon nyilatkozata, miszerint természettudományos megközelítéssel jelenleg nem jelölhető meg, meddig indokolt a terápiák folytatása, nem eredményezi a szakvélemény aggályosságát a terápiák indokoltságát illetően. [155] A rehabilitáció többletköltsége vonatkozásában az ítélőtábla rámutat arra is, hogy a felperesi követelés nem csak akkor lehet megalapozott, ha orvosszakértői véleménnyel kétséget kizáróan bizonyítható, hogy szükséges és indokolt valamennyi terápia együttes alkalmazása. A
  9. és
  10. számú igazságügyi orvosszakértői vélemények szerint a keresetben felsorolt terápiák mind alkalmasak az állapot fejlesztésére vagy fenntartására. A szakértő külön kiemelte, hogy a lovasterápiának egyértelműen helye van a mozgásszervi, mozgáskoordinációs betegségek tüneteinek kezelésében, a craniosacralis terápia ugyancsak ezen betegségek tüneteinek enyhítésére alkalmazott fájdalmatlan manuálterápiás módszer, ami ugyan nem indikált terápia, de használata gyakori a betegeknél, akiknek állapota a III. r. felpereséhez hasonló. Alkalmazása érthető és indokolt olyan esetekben, amikor a javulás kifejezetten lassú, mint a III. r. felperesnél. [156] Tény, hogy a Gyermekkórház1 zárójelentésében a craniosacralis terápia és a lovasterápia nem szerepel, de a zárójelentés ezen része nem a rehabilitációs kezelések indokoltságára vonatkozik, pusztán a korábbi és a zárójelentés elkészítésekor zajló fejlesztéseket rögzíti, és azokat is hiányosan. [157] Mindezekre tekintettel az alperes rehabilitációs költség jogcímén meghatározott kártérítés összegének leszállítására irányuló fellebbezése nem alapos. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  11. 33 Az I. r. felperes jövedelemvesztesége [158] Az alperes a
  12. február 3-
  13. december
  14. napja közötti időszakra érvényesített jövedelemveszteséget nem vitatta. Érdemi ellenkérelmét e kereseti kérelemmel szemben arra alapította, hogy azon időponttól, amikor a III. r. felperes óvodába jár, az I. r. felperesnek lehetősége lett volna részmunkaidőben munkát végeznie. Fellebbezésében részben az ellenkérelmében felhozott ezen indokra, részben arra hivatkozott, hogy az I. r. felperes a cég1Kft.-ben kereső tevékenységet végez. Ez utóbbi állításának igazolására képernyőfotókat csatolt a kft honlapjáról és a NEA megkeresésére vonatkozó utólagos bizonyításra tett indítványt. [159] Az ítélőtábla rámutat arra, hogy az alperes annak ellenére, hogy a fellebbezésében is hivatkozott a részmunkaidőben történő elhelyezkedés lehetőségére, a
  15. december 14-ig megítélt jövedelemveszteség összegét (mely teljes összeg) nem kérte leszállítani, holott ebben az időszakban a gyermek már óvodás volt.
  16. december
  17. napjától pedig a kereset teljes elutasítását kérte. Így a részmunkaidőben történő elhelyezkedésre való hivatkozása következetlen és értelmezhetetlen volt, mert ahhoz nem társított adekvát fellebbezési kérelmet. [160] A fellebbezési kérelemmel adekvát fellebbezési indokolás a családi cégben történő munkavégzésre hivatkozás volt. Ezen általa állított tény bizonyítására terjesztett elő a fellebbezésében bizonyítási indítványokat. [161] Mivel az alperes ezt a tény az elsőfokú eljárásban nem állította, a Pp.
  18. §
(2)bekezdése szerint a fellebbezésében erre csak akkor kerülhet sor, ha az új tény önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy következett be. [162] Az alperes a fellebbezésében idézte az I. r. felperes édesanyjának elsőfokú eljárásban tett, a
  1. számú tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomását, mellyel maga ismerte el, hogy a családi vállalkozásról ekkortól,
  2. december
  3. napjától tudomással bírt. A fellebbezésben az alperes azt is előadta, hogy az elsőfokú eljárásban életszerűtlennek tartotta az I. r. felperes azon, utolsó tárgyaláson tett nyilatkozatát, hogy nem dolgozik, ezért keresett rá az interneten a nevére és a végzettségére. Az alperes azonban az elsőfokú eljárás során mindvégig tisztában volt azzal, hogy az I. r. felperes azt állította, hogy nem dolgozik. Az utolsó tárgyaláson sem ő kérdezett erre ismételten rá, hanem az eljáró bíró. [163] A fentiek alapján az alperesnek a fellebbezésben állított tény nem az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására, ezért a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján e tényre utólagos bizonyításnak nincs helye, így az alperesnek az I. r. felperes jövedelemvesztesége összegének leszállítására irányuló fellebbezése alaptalan. Üzemanyag többletköltség Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  1. 34 [164] Az alperes a
  2. november 30-ig megállapított üzemanyag többletköltséget nem támadta fellebbezésével. Nem vitatta továbbá a
  3. december
  4. napjától
  5. december
  6. napjáig az üzemanyag felperesek által meghatározott és az elsőfokú bíróság által is elfogadott árát. [165]
  7. december
  8. napjától – utalva a rehabilitáció költségeire vonatkozó fellebbezésére – csak az általa indokoltnak ítélt terápiákkal összefüggő üzemanyag költséget ismerte el, figyelembe véve azt is, hogy a felperesek a komplex terápiára nem számoltak fel üzemanyag költséget, azaz a heti egy logopédiai foglalkozás (heti 12,2 km) üzemanyag költségét ismerte el. [166] Az ítélőtábla kiemeli, hogy az alperes fellebbezésében nem vitatta a III. r. felperes által
  9. szeptember
  10. napjáig igénybe vett rehabilitációs kezelések indokoltságát és nem támadta az I-II. r. felperesek javára
  11. szeptember
  12. napjáig megítélt rehabilitációs költségeket. A
  13. december 1-jétől
  14. szeptember
  15. napjáig terjedő időszakra tehát úgy támadta a rehabilitációs kezelésekre történő szállítás indokoltságát, és így az azok miatt felmerült üzemanyag többletköltséget, hogy közben a kezelések indokoltságát (az üzemanyag többletköltség alapját) elismerte. Ezért a
  16. december
  17. napjától
  18. szeptember
  19. napjáig megítélt üzemanyag többletköltségre vonatkozó alperesi fellebbezés nem alapos. [167]
  20. október
  21. napjától az alperes a fentebb már részletezettek szerint vitatta a rehabilitációs kezelések indokoltságát. Az ítélőtábla megállapította, hogy a III. r. felperesnek indokolt hetente kétszer logopédiai foglalkozásra, kétszer komplex fejlesztésre, továbbá gyógytornára, lovasterápiára és craniosacrális terápiára is járnia, ezért – a kezelések járulékos költségeként – az alperes az ezen kezelések igénybevétele folytán felmerülő üzemanyagköltség megfizetésére is köteles. [168] Az alperes sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság
  22. január
  23. napjától 713,Ft/l üzemanyag árral számolva határozta meg az I-II. r. felpereseknek üzemanyag többletköltségként megítélt kártérítés összegét. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy
  24. februárjában a gázolaj átlagára jelentősen, 624,-Ft-ra csökkent. [169] Az ítélőtábla egyetértett az alperessel abban, hogy a
  25. január
  26. napját követő időszakra a
  27. januári üzemanyag ár alkalmazásának az elsőfokú bíróság nem adta elfogadható indokát. Az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes elfogadta a felperesek által
  28. január
  29. napjától kezdődő időszakra 713,-Ft/l-ben meghatározott üzemanyag árat, mert a
  30. sz. keresetváltoztatásra határidőben előterjesztett ellenkérelmében ezt az alperes kifejezetten vitatta. [170] Az alperes –
  31. februári – 624,-Ft/l áron alapuló számítása azonban ugyanúgy megalapozatlan, mint a felperes
  32. januári árra alapított igénye. [171] Az ítélőtábla megállapította, hogy a NAV által 2023-ra meghatározott havi üzemanyag árak az elsőfokú ítélet meghozatalakor ismertek voltak, ezért az elsőfokú bíróságnak – az alperes vitatására tekintettel – a korábbi időszakokkal megegyező metódussal a
  33. évi üzemanyag árak átlagával kellett volna számolni. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  34. [172] [173] 35 A NAV által 2023-ra meghatározott gázolaj ár az alábbiak szerint alakult: január: 713,-Ft/liter február: 721,-Ft/liter március: 686,-Ft/liter április: 622,-Ft/liter május: 606,-Ft/liter június: 573,-Ft/liter július: 562,-Ft/liter augusztus: 569,-Ft/liter szeptember: 602,-Ft/liter október: 661,-Ft/liter november: 682,-Ft/liter december: 645,-Ft/liter Az üzemanyagár átlaga 2023-ban – kerekítve – 637,-Ft/l. [174] Az alperes azt nem sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság 2024.január
  35. napjától is a 2023-ra meghatározott üzemanyagárral számolt, sőt az általa elismert üzemanyagárral ő maga is ezt a számítási metódust alkalmazta. [175] Ezért az ítélőtábla a 637,-Ft/l átlagárral számolta a
  36. január 1-
  37. február
  38. napja közötti időszakra a lejárt üzemanyagköltség összegét: (14 hónap x , levonva belőle a 21,-Ft/km utazási költségtámogatás. [176] Így az alperest üzemanyag többletköltség címén terhelő kártérítés összege 2023 évre 116.900,-Ft helyett 81.166,-Ft: 12x(312x6,7x637/100=159.790,-Ft), csökkentve 78.624,-Ft (12hóx21,-Ftx312km) költségtámogatással,
  39. január
  40. napjától február 29-ig pedig 16.669,-Ft helyett 13.528,-Ft: 2x(312x6,7x637/100=26.632,-Ft), csökkentve 13.104,-Ft (2hóx21,-Ftx312km) költségtámogatással. [177] Ugyanezzel a számítási móddal a
  41. március
  42. napjától járó járadék összege havonta 13.314,-Ft - 6.552,-Ft = 6.762,-Ft. [178] Az alperest terhelő üzemanyagköltség a fentiek alapján – figyelemmel arra, hogy
  43. november 30-ig az alperes az elsőfokú bíróság által meghatározott összegeket nem fellebbezte: -
  44. évben: 191.309,-Ft -
  45. évben: 285.044,-Ft Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  46. 36 -
  47. évben: 140.105,-Ft -
  48. évben: 69.663,-Ft -
  49. évben: november
  50. napjáig: 78.111,-Ft, decemberben: 1.392,-Ft = 79.503,-Ft -
  51. évben: 16.698,-Ft -
  52. évben: 16.698,-Ft -
  53. évben: 81.166,-Ft -
  54. február 29-ig: 13.528,-Ft Mindösszesen: 893.714,-Ft [179] A
  55. évtől a leszállított összegű üzemanyagköltségre figyelemmel a
  56. február 29-ig e jogcímen megítélt (915.920,-Ft) kártérítés összege is változik az alábbiak szerint: a 2022.12.30-ig terjedő időszakra fellebbezés hiányában az elsőfokú bíróság által megállapított 799.020,-Ft + a
  57. évre 81.166,-Ft + 2024.első két hónapjára 13.528,-Ft, összesen: 893.714,-Ft A kísérő többletköltsége [180] Az alperes az ezen a jogcímen
  58. november 30-ig megállapított összegeket nem támadta fellebbezésével.
  59. december
  60. napjától sem vitatta, hogy a III. r. felperes kíséretre szorul, csak azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság nem csak heti egy rehabilitációs foglalkozás után, foglalkozásonként 20 perccel, hanem a korábbi időtartamokból képzett átlaggal számolta a kísérettel töltött időt. [181] Az ítélőtábla e kárelemnél visszautal a rehabilitációs költségek és az üzemanyag többletköltség vonatkozásában kifejtettekre, miszerint az alperes fellebbezésében nem vitatta a III. r. felperes által
  61. szeptember
  62. napjáig igénybe vett rehabilitációs kezelések indokoltságát és nem támadta az I-II. r. felperesek javára
  63. szeptember
  64. napjáig megítélt rehabilitációs költségeket. A
  65. december 1-jétől
  66. szeptember
  67. napjáig terjedő időszakra tehát a kezelések indokoltságának elismerése mellett vitatta a kísérő költségét. Ezért a
  68. december
  69. napjától
  70. szeptember
  71. napjáig megítélt kísérő többletköltségre vonatkozó fellebbezése nem alapos. [182] Az ítélőtábla megállapította, hogy
  72. október
  73. napjától indokolt a III. r. felperesnek hetente kétszer logopédiai foglalkozásra, kétszer komplex fejlesztésre, továbbá gyógytornára, lovasterápiára és craniosacrális terápiára is járnia, ezért – az üzemanyagköltséghez hasonlóan, a kezelések járulékos költségeként – az alperes az ezen kezelésekre a III. r. felperest elkísérő személy kezeléseken töltött idejére járó költség megfizetésére is köteles. [183] A felperesek a kísérő költségét a kísérő utazással és a kezeléseken töltött idejét (öltöztetés, várakozás, látogatás) alapul véve igényelték.
  74. november
  75. napjáig tételesen kimunkálták az utazással töltött időt, a kezelésekre pedig egységesen 60 percet Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  76. 37 számoltak el.
  77. december
  78. napjától egy kísérővel számolva a 2018.,
  79. és
  80. évekre kiszámolt időtartam átlagát, havi 19,4 órát érvényesítettek. [184] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a vizsgálatokra, kezelésekre való várakozással, illetve a III. r. felperes öltöztetésével járó kezelések esetén az öltöztetéssel együtt alkalmankénti 60 perc elfogadható. Kiemelte, hogy a felperesek által alkalmazott számítási módot az alperes nem vitatta. [185] Az alperes fellebbezésében állította, hogy a felpereseknek lehetőségük lett volna az időtartam pontos kimutatására, továbbá, hogy kezelésenként mérlegeléssel meghatározott 60 perc eltúlzott. Arra is hivatkozott, hogy az átlagszámítás ellen tiltakozott az elsőfokú eljárás során. [186] Az ítélőtábla megállapította, hogy a felperesek az utazással töltött időn felül már a keresetlevelükben is kezelésenként, vizsgálatonként 60 perc alapján számították fel a kísérő költségét. Az alperes érdemi ellenkérelmében (
  81. sz. irat) ezt a számítási módot vitatta, annak szakértői becslését indítványozta. Ezért az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes nem kifogásolta a felperesek által alkalmazott számítási módot. [187] Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a kezelések, vizsgálatok időtartama nem szakkérdés, az bírói mérlegeléssel meghatározható. Az öltöztetés, a várakozás, és a kezelés hosszát több tényező (évszak, a III. r. felperes aktuális állapota, a rendelő telítettsége) befolyásolja. Ezek figyelembevételével kezelésenként 60 perc elszámolása reális, nem eltúlzott. Ápolás-gondozás-kisegítés, háztartási többlet humánerő ráfordítás [188] Az ítélőtábla egyetértett az alperesi fellebbezésben kifejtett azon érveléssel, miszerint az ápolás-gondozás-kisegítés és a háztartási munka többletköltségének időszükséglete bírói mérlegeléssel nem állapítható meg. Az egészségkárosodott gyermek ápolásával és gondozásával kapcsolatos többletfeladatok indokoltsága, e tevékenységek időszükséglete olyan körülménynek minősül, amelynek megállapításához a szakértő alkalmazásának egyik feltételeként előírt különleges szakértelemre van szükség. (BH 2022.123.) Ugyanez vonatkozik a háztartási többletmunka időszükségletének meghatározására is. Ezért amikor az elsőfokú bíróság mérlegeléssel határozta meg az ápolásgondozás és a háztartási többletmunka időszükségletét, megfelelő szakértelem hiányában szakkérdésben foglalt állást. [189] Az elsőfokú bíróság által e körben elmulasztott bizonyítás a másodfokú eljárásban pótolható volt, ezért az ítélőtábla a Pp.
  82. §
(3)bekezdése és 384. §
(2)bekezdésének ab) pontja alapján – a felperes indítványára – szakértői bizonyítást folytatott le. [190] Az igazságügyi orvosszakértői és csecsemő-és gyermekgyógyász szakértői vélemény, annak kiegészítése és pontosítása szerint a felperesek által egy egészséges gyermek ellátásához képest végzett többlettevékenységek időszükséglete a következő: Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  1. 38 [191] Ápolás-gondozás: tevékenység felperesi igény nap/perc alperesi elismerés nap/óra elsőfokú ítélet nap/óra szakértő által meghatározott időszükséglet nap/perc 0,5-1 éves korig etetés 155 155 anyatej lefejése 180 180 20 20 90 60 értelmi fejlesztés 60 30 gyógyszer beadás átmozgatás, torna, masszírozás éjszakázás, éjszakai altatás segédeszköz használat előkészület az otthoni tornához, fejlesztéshez, elrámolás összesen naponta 45 0 40 40 80 40 670 (11,2 óra) 2 8 525 (8,75 óra) 1-2 éves korig etetés 80 80 gyógyszer beadás 20 20 torna 60 60 értelmi fejlesztés 40 40 torna, lazítás 30 40 éjszakázás, 85 éjszakai altatás segédeszköz 30 használat előkészület az otthoni tornához, 50 fejlesztéshez, elrámolás 75 30 30 Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  2. összesen naponta 405 (6,75 óra) 39 2 5 365 (6,08 óra) 2-3 éves korig etetés 90 90 öltöztetés 10 10 torna, masszírozás 90 90 értelmi fejlesztés 40 0 torna, lazítás, nyújtás éjszakázás, éjszakai altatás segédeszköz használat előkészület az otthoni tornához, fejlesztéshez, elrámolás összesen naponta 40 40 55 55 80 80 50 50 455 (7,6 óra) 2 5 415 (6,9 óra) 3-4 éves korig etetés 60 60 pelenkázás 30 30 értelmi fejlesztés 40 0 torna 90 40 masszázs, lazítás 30 30 segédeszköz használat 80 80 öltöztetés 25 25 kézmosás 9 9 fogmosás 6 6 segédeszköz előkészítés, elrámolás az 30 otthoni fejlesztések, 30 Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  3. 40 gyógytorna alkalmával összesen naponta 4 éves kortól 2011.11.15.ig 400 (6,7 óra) etetés 60 60 értelmi fejlesztés 40 0 torna 90 90 masszázs, lazítás 30 30 segédeszköz használat 80 80 öltöztetés 25 25 kézmosás 36 36 fogmosás 6 6 segédeszköz előkészítés, elrámolás az otthoni 30 fejlesztések, gyógytorna alkalmával összesen 397 (6,6 óra) naponta
  5. 16-tól (járadék) etetés 2,5 5 360 (6 óra) 30 2,5 5 357 (6 óra) 30 30 értelmi fejlesztés 20 0 torna 60 60 masszázs, lazítás 30 30 segédeszköz használat 20 20 öltöztetés 15 15 kézmosás 18 18 fogmosás 9 9 Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  6. segédeszköz előkészítés, elrámolás az otthoni 15 fejlesztések, gyógytorna alkalmával összesen 217 (3,6 óra) naponta 41 15 2023.08.31-ig:2,5 3,5 2023.09.01-től: 1 197 (3,28 óra) [192] A felperesek elfogadták a szakvéleményben megállapított többletidőt, az alperes azonban vitatta azokat. A szakvéleményt ellentmondásosnak ítélte az értelmi fejlesztéssel, az etetéssel és az éjszakai altatással kapcsolatban. Arra is hivatkozott, hogy a masszázzsal, tornával, nyújtással, segédeszköz használattal, átmozgatással kapcsolatos tevékenységek között átfedések vannak. [193] Az ítélőtábla felhívására a szakértők kiegészítették szakvéleményüket, majd részben pontosították megállapításaikat. Az ítélőtábla megállapította, hogy a szakvélemény a kiegészítést és a pontosítást követően hiánytalan, a bizonyított tényekkel összhangban álló, nem aggályos. A szakértők a feltett kérdésekre részletes előadásokat tettek, kellően alátámasztották, miért indokolt az etetésre, értelmi fejlesztésre, éjszakai altatásra általuk megállapított többletidő ráfordítás, és arra is magyarázatot adtak, miért nincs átfedés az alperes által kifogásolt torna, átmozgatás, masszázs tevékenységek között. [194] A Pp.
  7. §-ának
(2)bekezdése és 315. §-ának
(1)bekezdése alapján a szakvélemény kiegészítésének vagy új szakértő kirendelésének a törvényes feltételei nem álltak fenn, a szakértők megállapításai az ítélkezés alapjául szolgálhattak. [195] Az elsőfokú bíróság a III. r. felperes 1 éves koráig 8 óra, 1 éves korától
  1. november
  2. napjáig pedig 5 óra többletidő ráfordítás alapulvételével számította a felpereseknek ápolás-gondozás címén járó kártérítés összegét. Az aggálytalan szakvélemény szerint féléves korától
  3. november 15-ig tartó időszakban a III. r. felperes ápolásagondozása az elsőfokú bíróság által megállapítottnál több időráfordítást igényelt. Az alperes alacsonyabb óraszámra hivatkozó fellebbezése ezért nem eredményes. Tekintettel arra, hogy a felperesek fellebbezésükben az elsőfokú bíróság által megállapított időtartamot nem támadták és elfogadták a másodfokú eljárásban beszerzett szakvéleményben foglaltakat, az ítélőtábla
  4. november 15-ig az elsőfokú ítélet szerinti óraszámokkal számolt. [196]
  5. november
  6. napjától az elsőfokú bíróság napi 3,5 óra alapulvételével számolta ki a költségpótló járadékot. A felperesek fellebbezésükben 3,6 óra, az alperes
  7. november 16-tól
  9. 31-ig 2,5 óra,
  11. 01-től 1 óra többletidő ráfordítást kértek figyelembe venni. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  12. 42 [197] A szakvélemény szerint
  13. november
  14. napjától a III. r. felperes ápolásával-gondozással napi 3,28 óra többlettevékenység merül fel, ezért a felperesek időtartam növelésére irányuló fellebbezése alaptalan, az alperes fellebbezése részben alapos. [198] Háztartási többlet humánerő ráfordítás: tevékenység felperesi nap/perc igény alperesi elismerés nap/óra elsőfokú nap/óra szakértő által ítélet meghatározott időszükséglet nap/perc 0,5-1 éves korig mosás 45 21 fecskendő mosás, sterilizálás 27 15 extra takarítás 20 20 összesen naponta 92 (1,5 óra) 1 1,5 56 1-2 éves korig fecskendő mosás, sterilizálás 18 8 extra takarítás 30 30 extra pakolás 50 0 összesen naponta 98 (1,6 óra) 1 1,5 38 2 éves kortól segédeszközök tisztán tartása 40 40 extra takarítás 30 10-20 (átlag 15) összesen naponta 70 (1,2 óra) 2023.08.31-ig: 0,5 1
  15. 09.01-től: 0,25 55 (0,92 óra) Győri Ítélőtábla III.Pf.20.048/2024/
  16. 43 [199] A felperesek – bár fellebbezésükben sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság a kereset szerinti időtartamoknál kevesebb többletidőt állapított meg – elfogadták a másodfokú eljárásban beszerzett szakvéleményben és annak kiegészítésében megállapított többletidőt. [200] Az alperes kizárólag a szakvélemény megfogalmazása szerint „
  17. 02.01-től jelen ideig” meghatározott, a segédeszközök tisztántartásra fordított i

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.