← Magyarország

Mf.50047/2022/7 – Debreceni Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Jogszerű az átszervezésre hivatkozással kiadott munkáltatói felmondás, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a feladatok átcsoportosítása több munkavállaló munkakörét is érintette és a szervezeti felépítés változását is jelentette. Debreceni Ítélőtábla Mf.I.50.047/2022/

  1. A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Papp Ágnes ügyvéd (cím1) által képviselt Felperes cím2 alatti lakos felperesnek -, a Dr. Vaskó Ügyvédi Iroda (cím3, eljáró ügyvéd: Dr. Vaskó László) által képviselt Alperes cím4 alatti székhelyű alperes ellen, munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében a Nyíregyházi Törvényszék 3.M.70.208/2020/
  2. számú ítéletével szemben a felperes által
  3. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek másodfokú perköltség címén 91 440 (kilencvenegyezer-négyszáznegyven) forintot. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a feljegyzett 231 656 (kettőszázharmincegyezerhatszázötvenhat) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
  4. január
  5. napjától műszaki vezető munkakörben állt munkaviszonyban az alperes munkáltatónál, amely munkaviszonya közös megegyezés révén
  6. december
  7. napján megszűnt. Ezt követően a peres felek
  8. május
  9. napjától ismét munkaviszonyt létesítettek határozatlan időre műszaki vezető munkakör betöltésére azzal, hogy a munkavégzés helye az alperes által üzemeltetett (munkavégzés helye), illetve a munkáltató összes munkahelye, telephelye. Munkaideje 07.30 órától 15.30 óráig tartott, az alapbére bruttó 250 000 forint volt. A Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 2 munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult ügyvezető
  10. február
  11. napjáig tanú6, majd
  12. március
  13. napjától törvényes képviselő1 volt. [2] A munkaköri leírás értelmében a felperes feladata az alperes alaptevékenységével összefüggő műszaki-technikai feladatok ellátása; gépek, járművek megfelelő műszaki állapotának biztosítása; a gépek, járművek, technikai eszközök, anyagok beszerzésére, selejtezésekre javaslattétel; a raktárak rendjének, a napi készletek rendelkezésre állásának ellenőrzése; a műszaki berendezések üzemeltetésének, karbantartásának, javításának megszervezése; az alperes telephelyeinek, műszaki, technikai fenntartásával, működtetésével összefüggő feladatok teljesítésében való közreműködés volt. A felperes felelt az alperes telephelyén és a város közterületein az alperes által végrehajtandó fejlesztési, javítási, karbantartási munkálatok, műszaki, technikai, logisztikai megszervezéséért és lebonyolításáért; valamint a munkakörét érintő bizonylati fegyelem betartásáért, ezen belül az előírt bizonylatolási, igazolási, ellenőrzési, adminisztrációs feladatok ellátásáért, megfeleléséért. Köteles volt gépjármű-menetlevelet vezetni, továbbá gondoskodni a gépjárművek műszaki vizsgáztatásról és a téli üzemeltetésre való felkészítéséről, emellett koordinálni és szervezni az alperes üzemeltetésében lévő gépkocsik és munkagépek feladatait, ellenőrizni azok megvalósulását. A munkaköri leírás tartalmazta azt is, hogy köteles ellátni a munkaköréhez kapcsolódó, munkaköri leírásában fel nem sorolt eseti feladatokat és az ügyvezető igazgató egyéb utasításait is, valamint hogy a jogkörei a távollétében az ügyvezető igazgatóhoz kerültek vissza, és külön megbízás alapján helyettesítette az ügyvezetőt. [3] A munkaköri leírás kifejezetten nem rögzítette, azonban a felperes feladatát képezte a munkaterületekre védőital, szerszámok, anyagok és munkavállalók szállítása, a 2022 munkavégzési helyen a munkafolyamatok, a munkavégzés koordinálása és ellenőrzése, a munkavédelem megszervezése. [4] A munkaköri feladatai ellátása során napi szinten vezette az alperes által rendelkezésére bocsátott Suzuki Swift típusú szolgálati gépjárművet, amellyel 40-50 km-t is megtett naponta. [5] Az alperesnél munkaviszonyban álló tanú3 temetkezési szolgálatásvezető, tanú8 gépkocsivezető, tanú7 közfoglalkoztatási munkavezető-helyettes és (munkavállaló 1 neve) gépjárművezető munkaköri leírásában a felperest utasítási jogkörrel rendelkezőként, míg a temetkezési szolgálat vezetője esetében közvetlen felettesként jelölte meg a munkáltató. [6] Az alperes a cím5 alatti telephelyén a felperes részére a munkavégzéséhez saját irodát (íróasztalt, számítógépet) biztosított. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 3 [7] A munkáltató
  14. február
  15. napján kelt Beszerzési Szabályzata
  16. pontja szerint a 100 000 forint alatti beszerzésekre az alperes mindenkori műszaki vezetője, közfoglalkoztatási program vezetője önállóan voltak jogosultak, az ügyvezető előzetes tájékoztatásával. A 100 000-500 000 forint közötti értékben történő beszerzésre a műszaki vezető kizárólag az ügyvezető igazgató legalább szóbeli engedélyével volt jogosult. [8]
  17. március
  18. napján törvényes képviselő1 lett az új ügyvezető, aki ezen a napon tanú1 közfoglalkoztatási munkavezetővel, tanú7 közfoglalkoztatási munkavezetőhelyettessel és a felperessel megbeszélést tartott arról, hogy ki milyen tevékenységet végez az alperesnél, és a felperes műszaki vezető feladatai közül melyek a ténylegesen ügyvezető hatáskörébe tartozó feladatok. Ezt követően a felperes továbbra is végezhette a városgazdálkodással, beszerzésekkel, gépjárművek javításával kapcsolatos feladatait, és továbbra is napi szinten vezette a szolgálati gépjárművet, amellyel védőitalt, üzemanyagot, munkaeszközöket szállított a közfoglalkoztatásban lévő munkavállalók részére, és ellenőrizte a munkavégzési területeken a munkafeladatokat. [9]
  19. június
  20. napján az alperesi gazdasági társaságba beolvadt két további önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság, amely azzal az eredménnyel is járt, hogy ezután már az alperesnek közel 500 fő közfoglalkoztatott munkavállalója volt. Az alperes ügyvezetője a hatékonyabb munkavégzés érdekében átszervezte a munkavégzési feladatokat és ennek keretében magához vonta az ügyvezetői hatáskörbe tartozó, addig azonban a felperes által ellátott feladatok közül a beszerzések jóváhagyását, ellenjegyzését, utalványozását, valamint a vállalkozókkal történő kapcsolattartást. A felperes ez után csak a kisebb értékű napi szokásos anyagok (tisztítószerek, nyomtatványok) beszerzését végezte. [10] A felperes által korábban napi szinten használt Suzuki Swift szolgálati gépjárművet, annak műszaki állapota miatt kivonták a forgalomból. Az alperes ügyvezetője
  21. július végén – (munkavállaló 2 neve) gépjárművezető sérülése okán – a hatékony munkavégzés biztosítása érdekében megkérte a felperest, hogy „üljön gépjárműre”, aki így
  22. július
  23. napjától vezette a .... forgalmi rendszámú Peugeot Boxer kisteherautót. A menetlevelek tanúsága szerint
  24. július
  25. és augusztus
  26. napja között 18 munkanapon, és ebből 14 alkalommal szállított árut (például zöld-vagy vegyeshulladék, falevél, krumpli, hagyma stb.), míg
  27. szeptember
  28. és
  29. június
  30. napja között erre már csak alkalomszerűen került sor. A gépjármű
  31. szeptember
  32. és szeptember
  33. napja között Debrecenben javítás alatt állt, amellyel kapcsolatos ügyintézést a felperes végezte. [11] tanú7 közfoglalkoztatási munkavezető-helyettes a munkaköri feladatai ellátása érdekében is rendszeresen vezetett gépjárművet (köztük a .... forgalmi rendszámút) és végzett azzal szállítási tevékenységet. Munkaköri leírása szintén tartalmazta a felperes műszaki vezető munkaköri leírásában 26 pontban meghatározott feladatok közül a
  34. és a 10-
  35. pont alatt meghatározottakat. [12] Az alperes ügyvezetője
  36. szeptember
  37. napját megelőző pénteken négyszemközt elbeszélgetett a felperessel a munkaköri feladatairól, majd
  38. szeptember
  39. napján e-mail útján megjelölte, hogy mely tevékenységi köröket, illetve feladatok Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 4 koordinálását vállalná azzal, hogy szabadság, betegség, szállítási kapacitás hiány esetén ráül az egyik autóra is. [13] Az alperes ügyvezetője ezt követően a feladatok meghatározását és szétosztását közvetlenül a közmunkavezetőre és annak helyettesére delegálta, ők voltak, akik tájékoztatták a felperest az elvégzendő feladatokról. A felperes ezután is vezette a kistehergépkocsit, de emellett koordinálta és ellenőrizte a közfoglalkoztatottak által végzendő feladatokat, tanú7tal a közfoglalkoztatottak alkoholszondás ellenőrzésében is közreműködött, továbbá ellátta a felmerülő műszaki feladatokat. Az alperes továbbra is biztosított a felperes részére saját irodát és számítógépet. [14] Az alperes ügyvezetője
  40. május
  41. napján írásban tájékoztatta a tulajdonos Tiszavasvári Város Önkormányzat polgármesterét arról, hogy átszervezést hajt végre, amelynek során egy gépjárművezetői álláshelyet megszűntet és a feladatellátást a megmaradó négy fő gépjárművezető között osztja szét, továbbá megszűnteti a műszaki vezető munkakört és a feladatokat a közmunkavezető feladatkörébe utalja. Emellett megszűnteti a piacfelügyelő munkakört és az azzal kapcsolatos feladatokat az élelmezésvezető veszi át. [15] Az alperes
  42. június
  43. napján kelt, és ugyanezen a napon közölt felmondással 35 nap felmondási idővel
  44. július
  45. napjára megszűntette a felperes munkaviszonyát azzal, hogy a felperest végkielégítés címén egy havi távolléti díj illeti meg. Az indokolás szerint „átszervezést hajtott végre, amelynek során az ön által ellátott műszaki vezető munkakör megszűntetésre került, a műszaki vezető munkakörbe tartozó feladatok a közmunkavezető feladatkörébe kerültek át”. [16] Az alperesnél műszaki vezető munkakörben a felmondást követően más személyt nem alkalmaztak. [17] A felperes
  46. július
  47. napjától 49 napig összesen 337 565 forint álláskeresési járadékban részesült.
  48. június
  49. és szeptember
  50. között felnőttképzés keretében – képzésenként 20-20 órában – több képzésen vett részt, melyek követelményeit sikeresen teljesítette. Ezt követően
  51. október
  52. napján felnőttképzési szerződést kötött, amelynek értelmében a 2 560 000 forint képzési díjat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal térítette meg a felperes helyett. Ennek keretében köteles volt minden héten legalább 35 órát a tanulmányaival foglalkozni, amelynek eredményeképpen a szakmai képzést sikeresen teljesítette és
  53. május
  54. napján Junior Java backend fejlesztő szakképesítést szerzett. A képzések alatt keresetpótló támogatásban nem részesült. [18] A felperes
  55. május és
  56. november között 8 álláspályázatot nyújtott be a profession.hu oldalon regisztrált munkáltatókhoz, továbbá jelentkezett egyéb álláshirdetésre és állásinterjún vett részt, majd
  57. július
  58. napjától
  59. december
  60. napjáig határozott Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 5 idejű munkaviszonyt létesített bruttó 164 700 forint személyi alapbérrel, heti 40 óra munkaidővel. [19] A felperes részére
  61. január
  62. napjától 38 napig napi 3348 forint összegű álláskeresési járadékot állapítottak meg. [20] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a munkaviszony jogellenes megszűntetésének jogkövetkezményeként
  63. július
  64. napjától
  65. március
  66. napjáig terjedő időszakra, elmaradt jövedelem címén bruttó 2 895 707 forint kártérítés és ezen összeg után
  67. június
  68. napjától számított törvényes késedelmi kamat megfizetésére azzal, hogy az alperes a megítélt elmaradt jövedelem és késedelmi kamata megfizetésekor, azokból kizárólag a személyi jövedelemadó-előleget helyezheti levonásba. A felperes perköltség megfizetése iránti igényét is bejelentette a 32/
  69. (VIII.22.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet)
  70. §

(1)bekezdés a) pontja alapján 155 000 forint összegben. [21] Álláspontja szerint a felmondás jogellenes, mivel nem felel meg a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 64. §
(2)bekezdésében foglalt helytállóság, valóságosság követelményének. A felmondás indoka nem valós, mert a munkakörébe tartozó feladatokat az alperes nem a felmondás közlésekor, azaz a munkaviszonya megszűntetésekor, hanem azt megelőzően már
  1. augusztus –
  2. szeptember hónappal bezárólag átadta más munkavállalók részére. Az új ügyvezető a munkaköri feladatait fokozatosan leépítette és
  3. nyár végére a feladatait nagyobb részt tanú1 közmunkavezető vette át. Ebből következően a munkaköre a felmondás közlésekor nem műszaki vezető, hanem a felek által szóban megkötött munkaszerződés módosítás következtében gépjárművezető volt. Az ügyvezető által felajánlott gépjárművezető munkakört elfogadta, és az alperes
  4. augusztus-szeptember hónaptól kizárólag tehergépjármű vezető munkakörben foglalkoztatta. Ennek keretében folyamatosan vezette a .... forgalmi rendszámú Peugeot Boxer és a xxx forgalmi rendszámú Toyota Dyna kisteherautókat, amelyekkel szállította a közmunkásokat. Az utasításokat tanú1 közmunkavezető és tanú7 közmunkavezető-helyettes adták részére. A felperes hangsúlyozta azt is, hogy eredeti munkakörében tehergépjárművet egyáltalán nem vezetett, nem szállított sem eszközöket, sem munkavállalókat, közmunkásokat. [22] A felperes jogi érvelésében az Mt.
  5. §
(4)bekezdés,
  1. §,
  2. §,
  3. §
(1)bekezdés d) pont rendelkezéseire hivatkozással előadta, hogy
  1. augusztusban szóban állapodott meg az alperessel a munkaköre – így a munkaszerződése – módosításában, ennek következtében a korábbi – elsősorban szellemi tevékenységet igénylő – műszaki vezető munkaköre kizárólag fizikai jellegű munkavégzésre, azaz a gépjárművezetésre változott. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 6 [23] A felperes az elmaradt jövedelem címén előterjesztett kártérítési igényét az Mt.
  2. §
(1)–
(2)bekezdés, 168. §
(1)bekezdés, 172. §
(1)–
(2)bekezdés,
  1. § és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
  3. § rendelkezéseire alapította. [24] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperesnek az IM rendelet
  4. §
(1)bekezdés a) pontja szerint 150 000 forint + áfa, azaz összesen 190 500 forint összegben felszámított perköltségben való marasztalására irányult. [25] Az alperes vitatta a kereseti kérelem jogalapját és összegszerűségét is. Állította, hogy a felmondás indokolása valós és okszerű. Az alperesnél az átszervezés egy folyamat keretében történt, nem volt egy konkrét időponthoz köthető, ezért is utal a felmondás indokolása múlt időben az átszervezés végrehajtására, a műszaki vezető munkakör megszűntetésére. Az alperes elismerte azt, hogy az új ügyvezető magához vonta az ügyvezetői kompetenciákat igénylő feladatokat (pld. beszerzés) és elkezdett egy átszervezési folyamatot. A felperesnek azonban ezt követően is el kellett látnia a műszaki vezetői munkakörbe tartozó egyéb feladatait. Az alperes nem ismerte el, hogy a felperes munkaszerződése akár szóban, írásban vagy ráutaló magatartással, akár közös megegyezéssel, vagy a munkáltató részéről egyoldalúan módosításra került volna. Állította, hogy a felperes részére nem ajánlott fel másik munkakört, és hivatkozott a felperes munkaköri leírása 11., 12.,
  1. és
  2. pontjaiban foglaltakra, amelyek alapján a műszaki vezető munkakörbe tartozott a gépjárművek vezetése is, ugyanakkor vitatta azt, hogy 2019 nyarától a felperest kizárólag gépjárművezetőként foglalkoztatta volna, és a munkanapjain a felperes kizárólag gépjárművet vezetett. E körben utalt arra is, hogy a Peugeot Boxer típusú gépjármű
  3. szeptember és
  4. január hónapban javítás alatt állt, ezen időszakban a felperes ezt a gépjárművet nem vezette, azonban dolgozott és a műszaki vezető munkakörbe tartozó egyéb feladatokat látta el. [26] Az alperes a kereseti kérelem összegszerűségét arra hivatkozással vitatta, hogy a káron szerzés tilalmából következően az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítési összeget csökkenteni kell a felperes által teljesített képzés 2 560 000 forint összegű díja ellenértékével, mivel a felperes választása szerint vett részt a képzésen, a kárenyhítési kötelezettsége teljesítése helyett. A felperes a képzéshez azért jutott hozzá térítés nélkül, mert az alperes a munkaviszonyát megszűntette. Amennyiben a bíróság a képzés ellenértékét nem helyezi levonásba az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés összegéből, úgy szükséges levonni azt az összeget, amelyet a felperes képzettségére és végzettségére figyelemmel megkereshetett volna, ami legalább a garantált bérminimum havi bruttó 219 000 forint összege. [27] Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 190 500 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a feljegyzett 173 740 forint kereseti illeték az állam terhén marad. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 7 [28] Az ítélet indokolása szerint a felperes munkaköri leírása, mint okirati bizonyíték igazolta, hogy munkaköri feladat volt a szolgálati gépjármű vezetése, amit utóbb a felperes is elismert, emellett a felperes és a törvényes képviselő1 ügyvezető közötti e-mail levélváltás is igazolta, hogy a felperes műszaki vezető feladatokat látott el. A felperes korábban a Suzuki Swifttel is szállított védőitalt, szerszámokat és munkavállalókat, így nem jelentett teljesen új feladatkört a Peugeot Boxerrel végzett személy- és áruszállítás. [29] Az okirati bizonyítékokon kívül tanú7, tanú8, tanú3, tanú2 és tanú4 tanúk is cáfolták azt a felperesi állítást, hogy 2019 augusztustól kizárólag gépjárművezetői feladatokat látott el a felperes. Az elsőfokú bíróság ez alapján jutott arra a következtetésre, hogy 2019 júliustól valóban elindult egy átszervezési folyamat, mely érintette a felperes munkaköri feladatait, azonban a felperes állításával szemben a munkakörét ekkor nem módosították, továbbra is műszaki vezető munkakörben alkalmazták, annál is inkább, mert a tanúvallomások szerint a napi munkaidejében nem jelentős mértékben végzett gépjárművezetői feladatokat. A felmondásban rögzített indok így valós volt, az átszervezés a felperes által még ténylegesen ellátott műszaki vezető munkakörét érintette, ami megszüntetésre került. [30] Az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott az Mt.
  5. §
(2)bekezdésére és az Mt. 66. §
(2)bekezdésére, valamint figyelemmel volt az MK.
  1. számú Állásfoglalásra, valamint a Kúriának „A felmondások és azonnali hatályú felmondások gyakorlata” elnevezésű joggyakorlat-elemző csoportjának véleményére is. [31] Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, és a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
  3. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja szerint gyakorolt felülbírálati jogkör révén kérte azt teljes egészében megváltoztatni és a keresetnek helyt adni. Előterjesztette első- és másodfokú perköltség megfizetése iránti igényét is, azzal, hogy a másodfokú eljárásban az IM rendelet
(2)bekezdés a) pont és
(5)bekezdés alapján 72 390 forint összegben számította fel az ügyvédi munkadíjat. [32] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményeképpen okszerűtlen következtetésre jutott, a tényállás részbeni kiegészítése, módosítása szükséges, illetve a megállapított tényekből eltérő jogi következtetések levonásának van helye. A munkáltató felmondása jogellenes, tekintettel arra, hogy annak indokolása valótlan, ezért a kereseti kérelme megalapozott volt, és elmaradt jövedelem címén kártérítésre jogosult. A jogorvoslattal érintett követelés értékét 2 895 707 forint összegben jelölte meg. [33] A felperes szerint az elsőfokú bíróság által rögzített ítéleti tényállást szükséges módosítani az alábbiak szerint: Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 8 A [4] bekezdésben írtakkal ellentétben
  1. július végén bekövetkezett átszervezésig a felperesnek nem képezte feladatát a munkaterületekre, szerszámok, anyagok és munkavállalók szállítása. Ezeket a feladatokat alkalomszerűen, a saját döntésétől függően és nem utasításra látta el. A felperes
  2. július végéig a 20-22 munkavégzési helyen kizárólag a műszaki tartalom előírás szerinti megvalósulását ellenőrizte, nem volt feladata a munkavégzés koordinálása és ellenőrzése. A [8] bekezdéssel szemben felperes 2019 nyaráig rendelkezett saját irodával, ezt követően más munkavállalókkal egy közös helyiséget használt, amelyben számítógép is volt, azonban a munkafeladatait már annak használata nélkül is el tudta látni. Az elsőfokú bíróság ítéletének [11] bekezdése részben olyan megállapítást tartalmaz, amelyre nincs peradat. Az elsőfokú bíróság ítéletének [14] bekezdése alatt tett megállapítás azon részét figyelmen kívül kell hagyni, mely szerint (munkavállaló 2 neve) gépjárművezető sérülése okán kérte meg az alperes a felperest a gépjárművön való munkavégzésre, az erre vonatkozó alperesi tényállítást figyelmen kívül kellett volna hagyni, mivel arra csak a perfelvétel lezárását követően hivatkozott az alperes. A Peugeot Boxer típusú kisteherautó
  3. szeptemberi javításával kapcsolatos ügyintézést nem a felperes végezte, kizárólag a gépjárművet vitte a javítás helyszínére. A [17] bekezdésben írtakkal ellentétben az ügyvezetőváltást követően a felperes nem koordinálta és nem ellenőrizte a közfoglalkoztatottak által végzendő feladatokat. Valótlan a [19] bekezdésben írt az a ténymegállapítás, hogy a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára felmentette a felperest a munkavégzés alól. [34] A felperes fellebbezése szerint az ítéleti tényállást az alábbiak szerint szükséges kiegészíteni:
  4. július végéig a felperes a munkaidejét maga osztotta be, és maga határozta meg az aznapi feladatait, ezt követően tanú1 és tanú7 közölték vele – az ügyvezető utasítása alapján – a fuvarfeladatokat. Az alperes
  5. július
  6. napjától műszaki feladatot egyáltalán nem adott a felperes részére. Az alperes munkaszervezetében a műszaki vezető munkakör
  7. július végére megszűntetésre került. [35] A felperes érvelése szerint az elsőfokú bíróság ítéleti tényállásának ekként történő kiegészítése és módosítása eredményeként megállapítható, hogy a munkaköre megváltozott, amely munkakör a gépjárművezető munkakörként azonosítható. A felmondás indokolása tehát valótlan, mivel a felmondás közlésekor a munkaköre már nem műszaki vezető volt. Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság BH1994.8.454.számon közzétett eseti döntésére is, amely szerint a munkakör megszűntetéséből – ha emiatt a munkaviszonyt nem szűntetik meg, és a munkavállalót más jellegű munkavégzésre utasítják – okszerűen következik a szerződésmódosítás kötelezettsége. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 9 [36] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
  8. §
(2)bekezdés alapján történő helybenhagyására, és a felperesnek az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pont szerint 72 000 forint + áfa, azaz összesen 91 440 forint ügyvédi munkadíj, mint perköltség megfizetésében történő marasztalására irányult. [37] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 279. §
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte a bizonyítás eredményét, helyes tényállást állapított meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. A felperes fellebbezésében a peres felek, valamint a tanúk nyilatkozataiból, az adott szövegkörnyezetből egy-egy mondatot kiemelve, azoknak pontatlan, illetve iratellenes tartalmat tulajdonít. A fellebbezésben előadottak az elsőfokú eljárás iratai – elsősorban a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok és tanúvallomások – révén cáfolhatóak. Az alperes a jogi álláspontja alátámasztására a bírói gyakorlatot tükröző több eseti döntést is megjelölt (BH2000.26., BH1998.508., BH2003.171., BH2008.163., BH2004.432., BH2010.308., Kúria Mfv.10.239/2012/4., Kúria Mfv.10.292/2018/9.). [38] bírálta el. Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül [39] A fellebbezés nem megalapozott. [40] Az ítélőtábla szerint az elsőfokú eljárás során a Pp.
  1. § szerint meghatározott, kötelező hatályon kívül helyezést megalapozó lényeges eljárási szabálysértés nem történt, ezért felülbírálati jogkörét a Pp.
  2. §
(1)bekezdés alapján a felperes fellebbezése és az alperes fellebbezési ellenkérelme korlátai között gyakorolta. [41] Az ítélőtábla elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fellebbezésben írtak szerint az ítéleti tényállás [4] és [17] bekezdéseinek módosítása és kiegészítése érdekében előadottak megalapozottak-e, azonban az ítélőtábla szerint az elsőfokú eljárás adatai alapján ezek nem igazolhatóak, a tényállás egyéb módosítása, illetve kiegészítése a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetséges. Az ítélőtábla – a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal egyezően – kifejezetten utal a felperes személyes előadásában foglaltakra, mely szerint a műszaki vezető munkaköre ellátásához elengedhetetlen volt a gépjármű vezetése, a közfoglalkoztatásban dolgozó 20-22 brigád különböző munkaterületeinek bejárása érdekében. Ennek során felperes végezte a vásárlást és az autóban szállítható anyagot kivitte a helyszínre és saját nyilatkozata szerint a szolgálati gépjárművel munkásokat is szállított a munkavégzési helyre. A közmunka program keretében meghatározott feladatok megvalósításához az alperes pályázati pénzt kapott, a feladatok megvalósulását a felperes ellenőrizte és a beszerzések ügyvezetői kompetenciába vonását követően is feladata volt a munkaszervezés. (Nyíregyházi Törvényszék 3.M.70.208/2020/46. számú jegyzőkönyv 5. oldal). A fentieket a munkaköri leírás 1. pontja is kifejezetten tartalmazza, hogy a „fejlesztési, javítási, karbantartási Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 10 munkálatok műszaki, technikai, logisztikai megszervezéséért és lebonyolításáért” felelős, ami magában foglalja a közmunkások ellenőrzését, koordinálását is. [42] Az ítélőtábla kiemeli, hogy a Pp. 346. §
(4)bekezdés szerint az ítélet indokolása rögzíti a bíróság által a bizonyítási eljárás eredményeként a Pp.
  1. § szerinti mérlegeléssel megállapított tényállást, amely azonban csak az adott ügy eldöntése szempontjából releváns tényekre terjed ki. Ebből következően az ítélőtábla megállapította, hogy valós az a felperesi hivatkozás, hogy a felperes az alperes cím5 alatti telephelyén 2019 nyaráig rendelkezett saját irodával, ezen belül íróasztallal és számítógéppel, ezt követően azonban közös irodahelyiséget és számítógépet használt más munkavállalókkal együtt, ez a tény azonban az ítélőtábla értékelése szerint különösebb jelentőséggel nem bír a jogkövetkeztetés levonása körében. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy ebben a körben sem tanú7, sem tanú8 tanúvallomása nem volt megkérdőjelezhető csak azért, mert a felperesi állítást nem támasztotta alá. [43] Ugyancsak megalapozott az a fellebbezési hivatkozás, hogy a felmondás közlését követően az alperes csak a felmondási idő felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól, mely bár a jogkövetkeztetés levonása szempontjából jelentőséggel szintén nem bír, az ítélőtábla a Pp.
  2. §-a szerint a [19] bekezdést kijavítja. [44] Az ítélőtábla szerint a felperes fellebbezésében tévesen állította, hogy nincs arra vonatkozóan peradat, miszerint az új ügyvezető, törvényes képviselő1
  3. március 1-jén milyen tartalmú egyeztetést tartott. Ezzel ellentétben az ítélőtábla megállapította, hogy a felperes nyilatkozott úgy, hogy
  4. március
  5. napján törvényes képviselő1 megbeszélést tartott, melyen a felperesen kívül jelen volt tanú1 és tanú7, az ügyvezető megpróbálta felmérni a munkavállalók tevékenységét (Nyíregyházi Törvényszék 3.M.70.208/2020/
  6. számú jegyzőkönyv
  7. oldal). Ebben a körben így az ítélőtábla nem állapította meg az okszerűtlen ténymegállapítást. [45] A fellebbezésben hivatkozottakkal ellentétben a felperes a gépjárművek – ezen belül a Peugeot Boxer típusú kisteherautó – ügyintézésével, javításával kapcsolatos feladatok tekintetében nem bizonyította, hogy azt a munkaviszonyának fennállása alatt
  8. júliustól más munkavállaló látta el, így ebben a körben sem volt lehetőség a tényállás megváltoztatására. Az elsőfokú eljárásban keletkezett iratok alapján azonban az ítélőtábla ezzel szemben megállapította, hogy tanú1 tanú vallomásában előadta, hogy a gépkocsival kapcsolatos teendők, feladatok a felperes munkaviszonyának megszűnését követően kerültek hozzá (Nyíregyházi Törvényszék 3.M.70.208/2020/
  9. számú jegyzőkönyv
  10. oldal). [46] Az ítélőtábla a fentiek alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  11. §
(1)bekezdése alapján a bizonyítékokat az egyéb adatokkal összevetve megfelelően értékelte és mérlegelte, a tényállást túlnyomórészt helyesen állapította meg, és abból a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban álló, helytálló jogi következtetést vont le. Az elsőfokú bíróság a döntését kimerítően, eseti döntések felhívásával megindokolta, azzal az ítélőtábla egyetért, Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 11 azt megismételni nem kívánja, és csupán az egyéb fellebbezési hivatkozásokra tekintettel emeli ki az alábbiakat: [47] Az Mt. 14. § szerint az e törvényben szabályozott megállapodás a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozatával jön létre. [48] Az Mt. 31. § folytán alkalmazandó Ptk. 6:63. §
(1)és
(2)bekezdés értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges (…). [49] Az Mt.
  1. § előírja, hogy a felek a munkaszerződést közös megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [50] A feleket tehát az eredeti munkaszerződésben rögzített megállapodásuk köti, attól egyoldalúan egyikük sem térhet el, a megállapodást egyoldalúan egyikük sem módosíthatja. A bírói gyakorlat szigorúan vizsgálja, hogy a közös megegyezés valóban megvolt-e és csak ha megállapítható a felek kifejezett, határozott és egyértelmű akarata, akkor tekinti azt érvényesnek. Erre utal az EBH2002.686., a BH2002.458., a Kúria Mfv.I.10.476/2018/9., és a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.292/2006/
  2. számú döntése is. [51] Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a perbeli esetben a felperes műszaki vezető munkakörre vonatkozó munkaszerződésének közös megegyezéssel történő módosítására gépjárművezető munkakörre vonatkozóan kölcsönös és egybehangzó szándéknyilatkozat nem történt, a munkáltató utasítási jogkörének gyakorlása – egyéb jognyilatkozat, ráutaló magatartás hiányában ugyanis – nem tekinthető a munkaszerződés módosításának. Ebből okszerűen következik az, hogy a felmondás indokát helyesen a felperes eredeti munkaszerződés szerinti munkaköre vonatkozásában kellett vizsgálni. [52] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak e körben kifejtett, és a perbeli felmondás jogszerűségét megállapító jogi érvelésével teljes mértékben egyetértett, így megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az Mt.
  3. §
(2)bekezdés rendelkezésének megfelelően az alperes bizonyította a közölt indok valóságát és okszerűségét. [53] Az ítélőtábla szükségesnek tartja hangsúlyozni azt, hogy a munkakör a végzendő munkák körét határozza meg (BH1998.52.), a munkakört tehát az abba tartozó feladatok alkotják, így elsősorban nem a munkakör megnevezésének, hanem az abba tartozó feladatoknak van jelentőségük (Kúria Mfv.I.10.354/2014/5.). A Kúria irányadó egyedi Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 12 döntései szerint pedig átszervezésen nem kizárólag a szervezeti felépítést érintő változtatás, hanem a korábbi feladatelosztás megváltoztatását is érteni kell (Kúria Mfv.II.10.292/2018/9., Mfv.I.10.358/2017/4., Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.547/2005.). Következetes az ítélkezési gyakorlat abban is, hogy amennyiben a felmondás indoka átszervezés, mint folyamat, úgy az nem szükséges, hogy az a felmondás közlése időpontjában befejezett legyen, elégséges, hogy a korábbi munkaköri feladatelosztás megváltoztatása elkezdődött. Ezt mondta ki a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.I.10.512/
  1. (BH2000.225.), a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.II.10.954/
  2. (BH1998.508.) számú eseti döntéseiben is. [54] A perbeli esetre vonatkoztatva ez azt is jelenti, hogy a felperes műszaki vezető munkakörre vonatkozó munkaszerződésének átszervezés indokával történő megszűntetése akkor is jogszerű lehetett volna, amikor a munkáltató a munkaköri feladatok megváltoztatását megkezdte, így például a beszerzésekkel kapcsolatos ügyintézést ügyvezetői hatáskörbe utalta (
  3. június) vagy a feladatok szétosztását közvetlenül a közmunkavezetőre, illetve annak helyettesére delegálta (
  4. szeptember
  5. után). Az alperes azonban a folyamat befejeződésekor döntött a felperes munkaviszonyának megszűntetéséről. [55] Az elsőfokon lefolytatott bizonyítási eljárás igazolta az alperesnél történt átszervezést, amely nemcsak a szervezeti felépítés változását jelentette, hanem minden egyéb olyan intézkedést, amely a felperes – és más munkavállalók, így például a piacfelügyelő – munkakörét is érintette, így bizonyított tény, hogy ez a feladatok átcsoportosításával és a műszaki vezető munkakör megszűnésével járt (Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.10.743/2006./7), az egyes munkakörbe tartozó feladatok szétosztásával megvalósuló munkakör megszűntetést pedig ahogy a Kúria kimondta, nem cáfolja a feladatok megmaradása (BH2010.22.). [56] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai mellett, a Pp.
  6. §
(2)bekezdés alapján helybenhagyta. [57] Az ítélőtábla a Pp. 82. §
(3)bekezdés és a 83. §
(1)bekezdés alapján kötelezte az alaptalanul fellebbező felperest az alperes által felszámított ügyvédi munkadíj megfizetésére. [58] A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §
(1)bekezdés d) pont alapján az eljárásban a feleket tárgyi költségfeljegyzési jog illette meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdés szerint megállapított fellebbezési illeték a Pp. 102. §
(6)bekezdés alapján – mivel a felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult fél – az állam terhén marad. Debrecen,
  1. január
  2. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.047/2022/7 13 Dr. Tass Edina s. k. a tanács elnöke, Dr. Paulik Andrea s. k. előadó bíró, Dr. Répássy Árpád s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.