← Magyarország

Mf.31100/2025/11 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató által versenytilalmi megállapodás címén juttatott összeg a személyi alapbér része volt a munkaszerződés és a munkaszerződés módosítások szerint, ennek összege havonta változó volt, attól függően, hogy a felperes mennyit volt távol, a bérjegyzékek is besorolási bérként a versenytilalmi megállapodás összegét a munkabér részének tekintették, a távolléti díj számítása során és a 13. havi juttatás megfizetésekor a felperes a versenytilalmi megállapodás ellenértékét is az alapbér részének tekintette, továbbá a tényleges ellenérték is csak utólag, a szerződés lezárultával derült ki. Mindezek alapján a felek közötti versenytilalmi megállapodás az Mt. 228.§

(2)bekezdésébe ütközött, mert a versenytilalmi kötelezettség teljesítéséért a munkáltató nem fizetett ellenértéket, az ellenérték az alapbér részeként került meghatározásra, mely egyúttal sérti az Mt 136.§-át is. A versenytilalmi ellenérték ténylegesen - mind a szerződés, mind a valós gyakorlat alapján - munkabér volt. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf.31.100/2025/
  1. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő (cím12, ügyintéző: felperesi képviselő neve ügyvéd által képviselt Felperes1 (cím1) felperesnek, a alperesi képviselő (cím10, ügyintéző: alperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím11) alperes ellen versenytilalmi megállapodás ellenértéke iránt folyamatban volt perében meghozta az alábbi k i j a v í t ó v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla az 1.Mf.31.100/2025/
  2. számú ítélet rendelkező részének második bekezdését oly módon javítja ki, hogy az helyesen: Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400.000.(négyszázezer) forint és ÁFA másodfokú perköltséget, valamint 266.115 (kettőszázhatvanhatezer-száztizenöt) forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket az Adó- és Vámhatóság illetékbevételi számlája javára. Az eljárási és fellebbezési illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  3. napon válik esedékessé. A végzés ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Kúriának címezve a Fővárosi Ítélőtáblán lehet benyújtani elektronikus úton. Indokolás [1] A Fővárosi Ítélőtábla a
  4. szeptember
  5. napján kelt 1.Mf.31.100/2025/
  6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000.- forint és ÁFA másodfokú perköltséget, valamint 266.115.- forint meg nem fizetett fellebbezési illetéket az Adó- és Vámhatóság illetékbevételi számlája javára. Megállapította, hogy az eljárási és fellebbezési illetékfizetési kötelezettség e határozat jogerőre emelkedését követő
  7. napon válik esedékessé. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.100/2025/11 2 [2] Az alperes – jogi képviselője útján –
  8. sorszám alatt kijavítás iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a határozat rendelkező részének kijavítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság a 25.M.70.319/2024/
  9. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyúttal kötelezte az alperes részére perköltség megfizetésére. A másodfokú bíróság – a felperes fellebbezése folytán – az 1.Mf.31.100/2025/
  10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyúttal rendelkezett a perköltségről és a fellebbezési illetékről. Kitért arra, hogy az ítélet indokolásából egyértelműen kitűnik, hogy a fellebbezés megalapozatlan volt, és a másodfokú bíróság a felperest kötelezte az alperes részére perköltség, valamint a fellebbezési illeték megfizetésére. Az ítélet rendelkező része ezzel szemben az alperest kötelezte a perköltség, valamint a fellebbezési illeték megfizetésére. Érvelése szerint, mivel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletet helybenhagyta, így a polgári perrendtartástól szóló
  11. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83.§
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az alperes perköltségének, illetve a fellebbezési illetéknek a megfizetésére. [3] A Pp. 352.§
(1)bekezdése szerint ha a határozat névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, illetve más hasonló elírást tartalmaz, a bíróság azt kérelemre vagy hivatalból bármikor kijavíthatja. [4] A rendelkezésre álló adatokból megállapítható volt, hogy a kijavítás iránti kérelem alapos, ezért a kérelemben előadottakra figyelemmel a másodfokú bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. [5] A végzés elleni fellebbezést jogot a Pp. 352.§
(4)bekezdés a) pontja biztosítja. Budapest,
  1. november
  2. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kulisity Mária s.k. előadó bíró dr. Kovács Edit s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.