Pf.20396/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdés értelmezésénél és rendelkezéseinek alkalmazhatóságánál nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy a műsor tartalomgyártásában részt vevők a médiaszolgáltató feladatkörében járnak-e el, hanem azt is, hogy annak hatásköréből eredő döntési jogkörük is van-e a munkaköri kötelezettségek ellátása során. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.396/2023/6/I. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda ügyvéd címe A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 65.P.20.907/2023/

1. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja akként, hogy a személy3 és személy4 munkaszerződésének adatai kiadására irányuló keresetet elutasítja, továbbá az alperes személy6 munkaköre vonatkozásában a
2. június 2án kelt munkaszerződés módosítás 1.
3. pontjában foglalt adatok kiadására köteles. Az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 88.900 (nyolcvannyolcezerkilencszáz) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 31.750 (harmincegyezer-hétszázötven) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 2 Indokolás [1] A felperes az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
4. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
5. §

(1)bekezdésre és 29. §

(1)bekezdésre hivatkozva

1. február 24-én közérdekű adat kiadása iránt kérelemmel fordult az alpereshez. Kérte személy1, személy15, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy8, személy9, személy10, személy11, személy12, személy13, személy17, személy14 munkakörére, munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra), munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, végkielégítés) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatok kiadását. [2] Arra az esetre, ha e személyek valamelyikét megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, úgy a megbízási díjra, a szerződés szerinti feladataira, jogviszonyának megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatok (így különösen a felmondási időre, erre az esetre juttatott díjazás) kiadását kérte az alperestől. [3] Az alperes
2. március 11-én értesítette a felperest a teljesítési határidő 15 nappal történő meghosszabbításáról, majd a
3. március 26-án megküldött válaszlevelében a felperes rendelkezésére bocsátotta azon webhelyek címét, amelyeken személy10, személy8, személy9 és személy12 munkaköre elérhető. A munkahellyel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy az alperessel munkaviszonyban álló természetes személyek az alperes székhelyén, valamint telephelyein végeznek munkát. [4] A fentieket meghaladó adatigénylésnek azzal az indokkal nem tett eleget, hogy a felperes által megismerni kívánt, egyes természetes személyekre vonatkozó adatok személyes adatnak minősülnek az Info tv.
4. §
5. pontja alapján, amelyek megismerhetőségét az adatkezelő csak akkor biztosíthatja, ha az közérdekből nyilvános adatnak minősül. Hivatkozott az Info tv.
6. §

(3)bekezdése alapján arra, hogy a kért adatok a munkáltató oldaláról olyan üzleti titoknak minősülhetnek, amelyek megismerhetővé tétele az alperesnek aránytalan sérelmet okozna. [5] A felperes keresetében kérte az alperes kötelezését személy1, személy15, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy8, személy9, személy10, személy11, személy12, személy13, személy17 és személy14 munkakörére, munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra), munkahelyére és munkaidejére, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, végkielégítés) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatok kiadására. Az adatok megküldését elsődlegesen elektronikus úton az e-mail cím e-mail címre, másodlagosan – azok terjedelmessége esetén – postai úton, pendrivera rögzítve kérte. [6] A felperes kérte továbbá az alperes marasztalását a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. §

(3)bekezdése alapján felmerült 90.000 forint + áfa perköltsége megfizetésére. [7] Keresete jogalapjaként az Info tv.

1. §
2. pontját,
3. §-át, 28-
4. §-át, valamint Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk

(3)bekezdését és a 39. cikk

(2)bekezdését jelölte meg. [8] Kifejtette, hogy a közérdekű adat megismerése alapjog, amelynek érvényesülési körét az Info tv. szabályozza azzal a céllal, hogy a közfeladatot ellátó szervek tevékenységén keresztül megvalósulhasson az államszervezet, a kormányzati működés feletti társadalmi kontroll, a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Az Alaptörvény értelmében közérdekű adat minden olyan szervezet, illetve személy által kezelt adat, amely közpénzekre vonatkozik, így a kért adatok közérdekű adatnak is minősülnek, mivel közvetlenül közpénz felhasználását Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 3 érintik (az alperes közpénzből működik). A felperes – a bírói gyakorlathoz igazodásra utalva – közérdekből nyilvános adat jogcímén kérte azok kiadását. [9] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a kereset elutasítására irányult. Másodlagosan a kereset elutasítását személy17 tekintetében kérte, mivel az alperessel sem munkaviszonyban, sem megbízási jogviszonyban nem áll. Harmadlagosan a kereset elutasítását személy1, személy15, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy11, személy13 és személy14 tekintetében kérte, mivel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §

(1)bekezdése alapján nem vezető állású munkavállalók, így nem járnak el a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében. Negyedlegesen a kereset elutasítását valamennyi munkavállaló munkahelyére vonatkozó adat kiadása tekintetében kérte, figyelemmel arra, hogy ezt az adatot a felperesnek írt válaszlevelében már kiadta. Ötödlegesen a kereset elutasítását valamennyi munkavállaló munkaidejére vonatkozó adat kiadása tekintetében kérte, mert a munkaidő külön törvények által szabályozott és megismerhető, az alperes munkavállalói esetében pedig az Mt. szabályait a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló

1. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 108/A. § és 108/B. § által szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Hatodlagosan személy10, személy8, személy9 és személy12 munkaköre tekintetében kérte a kereset elutasítását arra hivatkozással, hogy az adatot tartalmazó nyilvános forrást korábbi válaszlevelében már megjelölte. Hetedlegesen kérte, hogy amennyiben a bíróság a felperes kereseti kérelmének helyt adna, tiltsa meg a munkavállalók munkakörére, munkabérére (bármely bérelemre, juttatásra), a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével (különösen: felmondási idő, végkielégítés) kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó személyes adatok felperes általi terjesztését. Kérte a felperes perköltség fizetésére kötelezését a csatolt megbízási szerződés alapján. [10] Arra hivatkozott, hogy a munkavállalói – személy17 és személy15 kivételével, akik nem állnak az alkalmazásában – munkakörére, munkabérére, munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatok nem közérdekű adatok. Az Info tv.
2. §
3. pontja szerint közérdekű adat kizárólag a személyes adat fogalma alá nem eső adat lehet, míg a
4. §
5. pontja szerint személyes adat az érintettre vonatkozó bármely információ. A munkaszerződésben rögzített személyes adatok alapján a munkavállaló több tényező alapján azonosítható természetes személynek minősül. Az Info tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy az a természetes személy, aki az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel munkaviszonyt létesít, az e jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást lenne köteles adni vagy a munkáltató erre köteles lenne. Ilyen kötelezettséget kizárólag pénzügyi vagy üzleti kapcsolatra ír elő az Info tv.
6. §

(3a)bekezdése, azonban köztudomású tényként kérte figyelembe venni, hogy a munkaviszony létesítése közpénzből finanszírozott munkáltatónál nem minősül pénzügyi vagy üzleti kapcsolatnak, valamint azt, hogy munkavállalói munkabére és egyéb juttatásai nem tekinthetők közadatnak. [11] Érvelése szerint az alperesnek a munkavállalók személyes adatai kezelésére és védelmére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmaznia. A munkáltató csak törvényben meghatározott esetekben jogosult adattovábbításra, azonban sem az Mt., sem az Mttv.-ben foglalt, a közszolgálati médiaszolgáltatás rendszerében dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok nem jogosítják fel arra, hogy a munkavállaló személyes adatait harmadik fél számára kiadja. Hangsúlyozta, hogy a bíróság a közölt személyes adat megőrzésére köteles és nem jogosult személyes adat harmadik személy részére történő továbbítására. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 4 [12] Nem vitatta, hogy közfeladatot lát el, amire figyelemmel az Info tv. 26. §

(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatokat – kérelemre – megismerhetővé tehet. Kiemelte azonban, hogy – személy10, személy8, személy9 és személy12 kivételével – munkavállalói nem a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek, nem esnek az Mt.

1. § alá, mint vezető állású munkavállalók, ezért nevük, feladatkörük, munkakörük, vezetői megbízásuk, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatuk, valamint azon személyes adatuk, amelyek megismerhetőségét törvény írja elő, nem továbbíthatóak a felperesnek. [13] A közérdekből nyilvános személyes adatok kapcsán rámutatott arra, hogy azokat az Info tv. pontosan tartalmazza és azok köre nem szorul bírói értelmezésre. Vita esetén a bíróságnak azt kell vélelmeznie, hogy a személyes adatok védelme elsőbbséget élvez, és nem kötelezheti a munkáltatót olyan adatok kiadására, amelyeket a törvényalkotó – törvényben – nem nyilvánított közérdekből nyilvános adatnak. [14] A közérdekből nyilvános személyes adatok körét az Info tv.
2. melléklete, az Mt. és az Mttv. mint külön törvények határozzák meg. Az Mt. és az Mttv. nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az alperes, mint közfeladatot ellátó szerv munkavállalóinak munkakörére, munkabérére, munkahelyére és munkaidejére vonatkozó, illetve a jogviszony megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó adatok közérdekből nyilvános személyes adatok lennének. Rámutatott, hogy az Info tv.
3. számú melléklete I.
4. pontja szerinti adatok személyes adatok, és kiadhatók, a III.
5. pont alapján viszont a munkavállalók személyes adatai nem képezhetik közérdekből nyilvános adatok körét. [15] Hivatkozott arra is, hogy a felperes nem határozta meg, miért és milyen célból szükségesek neki a munkaszerződésben meghatározott személyes adatok, és nem nyilatkozott arra vonatkozóan sem, hogy a megismert személyes adatokat kívánja-e terjeszteni. A munkavállalók felperes által kért személyes adatainak nyilvánosságra hozatala munkáltatóként a gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit sértené, ugyanis a munkabér és egyéb juttatások megismerhetővé válása indokolatlan előnyhöz juttatná a versenytársakat. [16] A felperes személy17 és személy15 vonatkozásában keresetétől elállt, míg a vezető állású munkavállalók (személy8, személy9, személy10 és személy12) munkakörére vonatkozó adatok tekintetében elfogadta az alperes elektronikus úton történő adatközlését. Álláspontja szerint személy17 és személy15 vonatkozásában is okot adott a perre az alperes, mert a pert megelőző válasziratában nem utalt rá, hogy nem munkavállalója a két megnevezett személy. [17] Az alperes csatolta a munkavállalói munkaszerződéseit és azok módosításait. [18] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül közölje a felperessel az alábbi munkavállalói adatokat felperes e-mail cím e-mail címére küldött üzenettel: [19] személy1 munkaszerződésének 1.
6. pontját a munkakör, 4.
7. pontját a munkaidő, 4.
8. pontját a munkavégzés helye, valamint 2.
9. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban, valamint
10. október
11. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
12. pontját az alapbér vonatkozásában. [20] személy2 munkaszerződésének
13. pontját a munkavégzés helye, 13-
14. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, a
15. április
16. napján kelt munkaszerződés módosítás 1.
17. pontját a munkakör, 1.
18. pontját a munkaidő, valamint a
19. október
20. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
21. pontját az alapbér vonatkozásában. [21] személy3 munkaszerződésének 1.
22. pontját a munkakör, 4.
23. pontját a munkaidő, 4.
24. pontját a munkavégzés helye, valamint
25. október
26. napjától hatályos munkaszerződés módosításának 1.
27. pontját az alapbér vonatkozásában. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 5 [22] személy4 munkaszerződésének 2.
28. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
29. pontját a munkavégzés helye vonatkozásában, a
30. április
31. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
32. pontját a munkakör, 1.
33. pontját a munkaideje, valamint a
34. október
35. napjától hatályos munkaszerződés módosításának 1.
36. pontját az alapbér vonatkozásában. [23] személy5 munkaszerződésének 2.
37. pontját a megszűnéssel kapcsolatosan, 4.
38. pontját a munkavégzés helye vonatkozásában, a
39. április
40. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
41. pontját a munkaidő, a
42. május
43. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
44. pontját a munkakör, valamint a
45. október
46. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
47. pontját alapbére és a
48. április
49. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
50. pontját az abban foglalt egyéb bérelem vonatkozásában. [24] személy6
51. május
52. napján kelt, egységes szerkezetbe foglalt munkaszerződés módosításának
53. pontját a munkaidő,
54. pontját a munkavégzés helye,
55. pontját a munkaviszony megszűnése, a
56. június
57. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
58. pontját a munkakör, valamint a
59. október
60. napjától hatályos munkaszerződés módosításának 1.
61. pontját az alapbér vonatkozásában. [25] személy7 munkaszerződésének 2.
62. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
63. pontját a munkavégzés helye, a
64. április
65. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
66. pontját a munkaidő, a
67. május
68. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
69. pontját a munkakör, a
70. október
71. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
72. pontját az alapbér vonatkozásában. [26] személy8 munkaszerződésének 2.
73. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
74. pontját a munkaidő, 4.
75. pontját a munkavégzés helye vonatkozásában, valamint a
76. szeptember
77. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
78. pontját az alapbér vonatkozásában. [27] személy9 munkaszerződésének 2.
79. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
80. pontját a munkavégzés helye, 4.
81. pontját a munkaidő vonatkozásában, 3.
82. pontját az alapbér, valamint a munkaszerződése 2014-es módosításának 1.
83. pontját a prémium maximuma tekintetében. [28] személy10
84. november
85. napján kelt munkaszerződés módosításának 2.
86. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
87. pontját a munkavégzés helye, 4.
88. pontját a munkaidő, valamint a
89. december
90. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
91. pontját az alapbér és 1.
92. pontját a prémium maximuma vonatkozásában. [29] személy11 munkaszerződésének 1.
93. pontját a munkakör, 2.
94. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
95. pontját a munkavégzés helye, 4.
96. pontját a munkaidő, valamint a
97. október
98. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
99. pontját az alapbér vonatkozásában. [30] személy12 munkaszerződésének 2.
100. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
101. pontját a munkavégzés helye, 4.
102. pontját a munkaidő, valamint a
103. szeptember
104. napján kelt munkaszerződés módosításának 1.
105. pontját a munkabér vonatkozásában. [31] személy13 munkaszerződésének 2.
106. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan,
107. január
108. napján kelt kinevezésének
109. pontját a munkabér,
110. pontját a munkakör és munkavégzésének helye vonatkozásában, valamint
111. pontját a munkaidő vonatkozásban. [32] személy14 munkaszerződésének 2.
112. pontját a munkaviszony megszűnésével kapcsolatosan, 4.
113. pontját a munkavégzés helye, 4.
114. pontját a munkaidő, a
115. július
116. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 6 napján kelt munkaszerződés módosítás 1.
117. pontját a munkakör, továbbá a
118. október
119. napján kelt munkaszerződés módosítás 1.
120. pontját az alapbér és munkaszerződésének 3.
121. pontját a prémium maximuma vonatkozásában. [33] Kötelezte továbbá az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 90.000 forint + áfa perköltséget. [34] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként idézte az Info tv.
122. § 5-
123. pontjában, a
124. §

(1)-

(2)bekezdésében, a 28. §

(1)bekezdésében, a 30. §

(5)bekezdésében, a 31. §

(1),

(2),

(3),

(5),

(6),

(7)bekezdésében foglaltakat. Utalt továbbá az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében és a 39. cikk

(2)bekezdésének, valamint a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(3)bekezdésének és a 265. §

(1)-

(2)bekezdésének, továbbá az Mttv.

1. §-ának rendelkezésére. [35] Abból indult ki, hogy az alperes nagyrészt közpénzből működő, közfeladatot ellátó szerv, a végleges kereseti kérelemmel érintett személyek (személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy8, személy9, személy10, személy11, személy12, személy13 és személy14) pedig az alperes munkavállalói voltak az adatigénylés időpontjában, így ezen személyek munkaszerződései is az alperes birtokában vannak. [36] Megállapította, hogy az alperes az Mttv.
2. §

(1)bekezdése alapján közfeladatot lát el, mely tevékenység finanszírozása az Mttv. 136. §

(7)és

(15)bekezdésében foglaltak szerint közpénzből történik. Közfeladatához tartozik a közszolgálati médiaszolgáltatás, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása is. Annak a kérdésnek az eldöntése során, hogy a keresettel kiadni kért adatok közérdekből nyilvános adatok-e, azaz alperes közfeladat ellátásának keretében tevékenykednek-e az érintett munkavállalók vagy az adataik kiadásának megtagadása jogszerű volt, figyelemmel volt az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdésében, valamint a IX. cikk

(1)bekezdésében foglaltakra. A véleménynyilvánítás szabadsága a közügyek körére is kiterjed, ugyanakkor érvényesülésének előfeltétele a vonatkozó közérdekű adatok megismerése, hiszen ennek hiányában a véleménynyilvánítás szabadsága csorbát szenvedhetne. Utalt arra, hogy a jogszabály által előírt közzétételi kötelezettséggel érintett adatok köre nem esik egybe a felperes által kiadni kért, közérdekből nyilvános adatok körébe eső adatokkal, az alperes előbbiek közzétételével nem mentesül utóbbiak kiadása iránti kötelezettségétől. [37] Értelmezése szerint az alperes közpénzzel való gazdálkodása önmagában nem jelentheti azt, hogy munkavállalói személyes adatai automatikusan közérdekből nyilvános adatnak minősülnének. A felperesnek kell bizonyítani az Info tv. 26. §

(1)bekezdés feltételeinek fennállását. A csatolt munkaszerződések alapján megállapította, hogy az adatkiadási kérelemmel érintett valamennyi munkavállaló a közfeladat ellátásában aktívan közreműködik, figyelemmel arra, hogy a tartalomgyártásban valamely módon szerephez jutnak. [38] Az alperes munkavállalói feladatellátásuk során az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, különösen a műsorgyártás előkészítése, a tartalom szerkesztése, összeállítása, e folyamatok felügyelete vagy adott esetben akár az elkészített tartalom közönséghez tolmácsolása esetében is. Kiemelte, hogy a közügyek körében a véleménynyilvánítás érvényesüléséhez nélkülözhetetlen az álláspont kialakítását megalapozó adatok megismerhetősége. Mivel az alperes feladatellátása közpénzből történik, az állampolgároknak biztosítani kell a közfeladatellátásban tevékenykedő munkavállalók munkavégzési körülményeiről való információhoz jutást, ami az állami finanszírozású területek átláthatóságát célozza. Mindezen adatok birtokában kerülhetnek a véleménynyilvánítás szabadságának alanyai olyan helyzetbe, hogy valódi lehetőségük nyíljon a közügyek megvitatására. Erre figyelemmel megállapította, hogy az alperes érintett Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 7 munkavállalói vonatkozásában a munkakörre, munkabérre, munkahelyre, munkaidőre vonatkozó, valamint a jogviszony megszüntetésével kapcsolatos adatok a közfeladat ellátásával kapcsolatos személyes adatok, amelyek kiadásának helye van. [39] Úgy ítélte meg, hogy a munkavégzés helye és ideje vonatkozásában az alperes Mt.-re és Mttv.-re tett utalásai nem értékelhetőek, tekintettel arra, hogy nem adta meg az arra vonatkozó szükséges információt, hogy alkalmazott-e a normaszövegtől eltérést, avagy az általános szabályok valamennyi érintett munkavállaló vonatkozásában helytállóak-e. Az általános nyilatkozat alapján a kért adatok egyénre bontva nem voltak kétséget kizáróan megállapíthatóak. Az alperes azon hivatkozására, hogy munkavállalóinak munkabére üzleti titok, utalt arra a jogértelmezési álláspontra, hogy az állami, önkormányzati szférával szerződő magánszférában, piaci szférában tevékenykedő személyeknek számolniuk kell azzal, hogy szerződéseik közpénzek költésével kapcsolatos releváns adatai nyilvánosságra kerülhetnek, megismerhetőek. [40] Utalt továbbá arra is, hogy közérdekből nyilvános adatok vonatkozásában – mivel azok nyilvános jellegéről jogszabály rendelkezik – az érintetti hozzájárulás nem szükséges az adatok nyilvánosságra hozatalához, ahogy az adatkezelés célja megjelölésének hiánya sem alapozhatja meg az adatkiadási kérelem teljesítésének megtagadását. [41] Az elsőfokú bíróság a perköltség viseléséről a Pp. 83. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett, a pernyertes felperes jogi képviselőjének munkadíja összegét az Ükr. 3. §

(3)bekezdése alapján állapította meg. [42] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. [43] Jogorvoslati kérelmében elsődlegesen az ítélet részben megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az ítéletnek a Pp.

1. §-a alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [44] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
2. §

(3)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjaiban foglaltakra alapította. [45] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül mérlegelte és téves jogi következtetésre jutott, ezért a tényállás módosítása és kiegészítése szükséges. Tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy11, személy13 és személy14 az alperes alkalmazásában álló, feladat- és hatáskörében eljáró munkavállalói, ezért nevük, feladatkörük, munkakörük, vezető megbízásuk, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatuk nem továbbítható a felperes részére. Az elsőfokú ítélet nem tartalmazza, hogy e személyek miként minősülnek az Mttv. 136. §

(1)bekezdésében meghatározott intézményi feladatok megvalósítása során az MTVA feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek. A tényállás módosítását abban a tekintetben kérte, hogy az érintettek nem az alperes alkalmazásában álló, feladat- és hatáskörében eljáró munkavállalói és személy10 az Mt.

1. §-a szerint vezető állású munkavállalónak minősül. [46] Kiemelte, hogy sem az Mt., sem az Mttv., sem az Info tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján a felperes által megismerni kívánt adatok közérdekből nyilvános személyes adatok lennének. Az MTVA munkavállalóinak jogállására az Mttv. 108/A. és 108/B. §, illetve az Mt. vonatkozik, amely a személyes adatok tekintetében nem írja elő a nyilvánosságot. Véleménye szerint az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna megítélnie, hogy az általános közzétételi lista jogszabályban meghatározott elemei alapján teljesített adatszolgáltatástól eltérve kötelezheti-e az alperest további vagy ugyanazon adatszolgáltatásra, a felperesnek fűződik-e a törvény céljával összhangban álló érdeke a személyes adatok közérdekből nyilvános adatként való megismeréséhez. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 13/
2. (IV. 8.), valamint 7/
3. (V. 13.) AB határozatára, amelyben az Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 8 Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nyilvános adat megismerhetőségét maga a törvény is feltételhez, célhoz, a közügyek átláthatóságára vonatkozó közérdek fennállásához köti. [47] Álláspontja szerint a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéhez, illetve az MTVA munkavállalói személyes adatainak védelméhez való jog összeütközése tekintetében az elsőfokú bíróság külön érdekmérlegelést nem végzett. A közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjog nem abszolút jog, korlátozása a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan történhet. Az ember személyes adatainak védelme nagyobb súllyal esik latba, mint a közérdekből nyilvános adat megismeréséhez való jog. A felperes által megismerni kívánt személyes adatok alapján a természetes személyek azonosíthatóak és az „érintettre vonatkozó következtetés” is levonható, az „állami finanszírozású területek átláthatóságát” pedig az egyes munkavállalók munkabéradatainak megismerése nem biztosítja. [48] A felperes nem bizonyította, hogy a közérdekből nyilvános adatok kiadására kötelezett személyek az MTVA, mint közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek minősülnek. Az elsőfokú bíróság a felperes szerepét átvéve, önmaga állapította meg, hogy az érintett munkavállalók a „közfeladat ellátásában aktívan közreműködnek”, de nem adta indokát annak, hogy az alperes Mttv.-ben meghatározott feladatrendszeréhez hogyan viszonyul a műsorgyártás előkészítése, a tartalom szerkesztése, összeállítása, e folyamatok felügyelete vagy adott esetben akár az elkészített tartalom közönséghez tolmácsolása. Nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt sem, hogy az MTVA gazdálkodására speciális szabályok irányadóak, az adatkezelő a kért formában nem kezelt, illetve csoportosított adatok kiadására pedig nem kötelezhető. [49] Fenntartotta azt az elsőfokú eljárás során előadott jogi álláspontját, hogy a felperes által kiadni kért adatok nem közérdekű adatok. Köztudomású tényként kérte figyelembe venni, hogy a munkaviszony létesítése közpénzből finanszírozott munkáltatónál nem minősül „pénzügyi” vagy „üzleti” kapcsolatnak és hogy a munkavállalója munkabére és egyéb juttatásai nem tekinthetők közadatnak. Az Alaptörvény
4. cikk

(2)bekezdése szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával, amely azonban nem az egyes munkavállalók munkabérével és egyéb juttatásaival való elszámoltathatóságot jelenti. [50] Az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy alperesként az Info tv. 27. §

(3)bekezdése alapján konkrétumokat tartalmazó nyilatkozatot tett. Amennyiben a kereskedelmi média szereplői a kért adatokat megismernék, úgy a szakemberekért folytatott munkáltatói versenyben jelentős előnyre tennének szert, hiszen kedvezőbb ajánlatokat tudnának tenni, ezzel a munkaerőigényük kielégítésére, illetve meglévő foglalkoztatotti állományuk megtartására irányuló folyamataikban versenyelőnyre tennének szert a közszolgálati médiaszolgáltatóval szemben. [51] A perköltség tekintetében kérte a Pp. 83. §

(2)bekezdésében foglaltak alkalmazását, mivel a felperes nem lett teljes pernyertes. [52] Az elsőfokú ítélet eljárásjogi felülbírálatával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása, az eljárási szabályok alkalmazása nem volt szabályszerű, a felperes alaptalanul hivatkozott állítási és bizonyítási szükséghelyzetre, annak feltételei fennállását nem is valószínűsítette. [53] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló tényeket helyesen értékelve és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazva hozta meg ítéletét. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 9 [54] Érvelése szerint az alperes tényállás kiegészítésére irányuló indítványa alaptalan, mivel a fél valójában jogi minősítés körébe tartozó körülményeket kíván az ítéleti tényállás részévé tenni. [55] A közfeladat-ellátásban résztvevő személynek nem csak a vezető pozíciót betöltő, illetve az Mt. szerinti vezető állású személyt lehet tekinteni. A jogszabályi előírás, hogy bizonyos szervezetek kötelesek közzétételi listákat közzétenni honlapjukon, nem jelenti azt, hogy az egyéb, e helyen nem érintett adatokat ne kellene megismerhetővé tenni. [56] Fenntartotta az állítási és bizonyítási szükséghelyzetre vonatkozó hivatkozását, mivel állítani azt tudja, hogy a munkatársak olyan munkakört látnak el, aminek révén az alperes közfeladat-ellátásában vesznek részt, bizonyítási szükséghelyzet pedig azért áll fenn, mert ezt az állítását csak az alperes adatszolgáltatásával tudja bizonyítani. [57] Az elsőfokú eljárásban korábban kifejtett, az üzleti titokkal kapcsolatos álláspontját is fenntartotta, hangsúlyozva, hogy az alperes piaci érdekei versenyhelyzet híján nem sérülhetnek, továbbá rendkívül magas állami támogatása révén akár magasabb összegű bérek megfizetésére is képes. [58] Álláspontja szerint mindenkinek alkotmányos joga, hogy közérdekű/közérdekből nyilvános adatot igényeljen, annak indokát nem kell vizsgálni, a közérdekű adat kezelőjének együttműködően, jóhiszeműen kell eljárnia. A NAIH-2095-1/2021. ügyiratszámú jelentésére hivatkozott a körben, hogy mely munkavállalókat kell közfeladat ellátásában résztvevőnek tekinteni. Eszerint, ha az adott személy a szervezet közfeladatának megvalósításában részt vesz, akkor ő az Info tv. szerint közfeladatot ellátó személynek fog minősülni. Az Mttv. 108/B. §-al összefüggésben hivatkozott a közszolgálati médiaszolgáltatási, valamint a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi tevékenységében való részvételre irányuló munkakörök meghatározásáról szóló 7/2015. (III. 20.) NGM rendeletre. Amennyiben az abban meghatározott feladatkörök bármelyikének megfelel az alperes munkavállalóinak adott munkaköre, úgy az az alperes törvényben meghatározott hírügynökségi tevékenységében való részvételnek minősül. [59] Utalt arra is, hogy az alperes jogorvoslati kérelmében nem adott elő olyan indokot, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését megalapozná. [60] A fellebbezés részben alapos. [61] A Fővárosi Ítélőtábla a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltak alapján, azok keretei között gyakorolta [Pp. 370. §

(1)bekezdés]. A fellebbezés elbírálására a Pp. 376. §

(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson került sor. [62] A másodfokú bíróság figyelemmel volt arra, hogy bár az alperes fellebbezésében a kereset teljes elutasítását kérte, a fellebbezés személy8, személy9, személy10 és személy12 munkaszerződésének kiadni rendelt adatai vonatkozásában érvelést nem tartalmazott, így a fellebbezés e körben érdemben nem volt vizsgálható, ebben a részében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. [63] A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati kérelemben foglaltakra tekintettel megváltoztatta a fellebbezési kérelmek vizsgálatának sorrendjét, mivel azokat az alperes eshetőlegesen terjesztette elő, így az elbírálás kért sorrendje a másodfokú bíróságot – a Pp. 233. §

(1)bekezdésére is figyelemmel – nem kötötte. Az alperes másodlagos kérelmében az ügy érdemét érintő, lényeges eljárási szabálysértést állított, a megítélése szerint megsértett jogszabályi rendelkezéseket – a Pp. 237. §

(1)bekezdését, a 183. §

(1)bekezdését, valamint a

1. §-át – megjelölte ugyan, de konkrét jogi indokolást nem fejtett ki azzal kapcsolatban, hogy ezek állított megsértése miatt miért lenne szükség az elsőfokú eljárás megismétlésére Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 10 vagy kiegészítésére. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló másodlagos fellebbezési kérelem érdemben nem is volt vizsgálható. [64] Az elsőfokú bíróság a felek előadásait, így az alperes kifogásait, jogi érvelését is a jogvita elbírálásához szükséges körben értékelte, erre vonatkozó indokait ítéletében kifejtette, további anyagi pervezetésre a Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint nincs szükség. [65] Az anyagi jogi felülbírálat körében a másodfokú bíróságnak az alperes fellebbezési érvelésére tekintettel azt kellett vizsgálnia, hogy szükséges-e a tényállás módosítása, illetve a megállapított tényállás alapján az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés levonható-e. [66] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, annak alapján azonban az elsőfokú bíróságétól részben eltérő jogi következtetések voltak levonhatóak. [67] Az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásánál irányadó jogszabályi rendelkezéseket helyesen és teljeskörűen ismertette, azokat a másodfokú bíróság nem ismétli meg, az indokolás során is csupán visszautal rájuk. [68] Az alperes jogorvoslati kérelmében a tényállás módosítását kérte. Jogi álláspontja szerint ugyanis személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy11, személy13 és személy14 nem az alperes alkalmazásában álló, feladat- és hatáskörében eljáró munkavállalók. Állította, hogy ennek alapján csak az a jogi következtetés vonható le, hogy a nevük, feladatkörük, munkakörük, vezető megbízásuk, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatuk nem továbbítható a felperesnek. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú ítélet nem tartalmazza, hogy e személyek miként minősülnek az Mttv.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott intézményi feladatok megvalósítása során az MTVA feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek. [69] A perben a felperes keresetében és az alperes ellenkérelmében előadottakra tekintettel – az Info tv. 26. §

(2)bekezdésére figyelemmel – azt kellett vizsgálni, hogy a munkaszerződésekben foglalt, kiadni kért adatok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek a közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai-e. A Fővárosi Ítélőtábla megítélése szerint a perben eldöntendő jogkérdésnél alapvető jelentősége van annak, hogy a kiadási kérelemmel érintett munkavállalók a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyek-e. Ettől a jogi minősítéstől függ ugyanis, hogy a felperes által megjelölt személyes adataik az Info tv. 26. §

(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e, s ennek alapján az alperes azok kiadására kötelezhető-e. Mindezekhez pedig az Info tv. 26. §

(2)bekezdése egyes fogalmait kell értelmezni. [70] Nem volt vitatott megállapítás, hogy az alperes közfeladatot lát el és tevékenysége közpénzből finanszírozott [Mttv. 136. §

(1),

(7)és

(15)bekezdés]. A perben rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan az adatkiadási kérelemmel érintett személyek az alperes munkavállalói, velük az alperes munkaszerződéseket kötött. A munkavállalók munkaszerződéseivel, így a felperes által kiadni kért adatokkal az alperes rendelkezik. A munkaszerződés a munkáltató és a munkavállaló közötti magánjogi jogviszonyt szabályozza, az az érintettekre vonatkozó, az Info tv. 3. §

(2)bekezdése szerinti információkat tartalmaz, a munkaszerződés tartalma tehát személyes adatnak minősül. [71] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a közpénzből finanszírozott munkáltatónál munkaviszony létesítése nem minősül „pénzügyi” vagy „üzleti” kapcsolatnak, az alperes munkavállalóinak munkabére, egyéb juttatásai nem közérdekű adatok. A személyes adat az Info tv.

1. §
2. pontjában foglalt fogalommeghatározásból adódóan ugyanis közérdekű adat nem lehet. Az Info tv.
3. §
4. pontja szerint ugyanakkor közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 11 perbeli esetben ennek alapján a megismerhetőséget biztosító szabályként az Info tv.
5. §

(2)bekezdése azonosítható, a felperes keresete jogalapjaként is erre a jogszabályhelyre hivatkozott. [72] Az Info tv.

1. §-a fekteti le azt a célt, amelyet a közérdekből nyilvános adatok megismerésének szolgálnia kell, nevezetesen a közügyek átláthatóságát. Mivel nem lehet minden, a közfeladatot ellátó személy feladatával összefüggő és a közhatalom nyilvánosság általi ellenőrzéséhez elengedhetetlen adatot felsorolni, az Info tv.
2. §

(2)bekezdésének tényállása az adatkört kiterjeszti minden olyan személyes adatra, amely az adott szerv feladatés hatáskörében történő eljárás során a közfeladat ellátásával közvetlenül összefügg. [73] A közérdekből nyilvános személyes adatok honlapon történő közzétételére az Info tv.

1. melléklete és a közfeladatot ellátó személy jogállására vonatkozó külön törvény rendelkezései irányadóak. Az Info tv.
2. melléklete tartalmazza az ún. általános közzétételi listát, meghatározza azokat a személyes adatokat, amelyeket a közfeladatot ellátó szerv köteles közzétenni. Az alperes munkavállalóinak az Info tv.
3. §

(2)bekezdésében felsorolt egyéb személyes adatai tekintetében e rendelkezésen kívül nincs nyilvánosságot előíró különös rendelkezés, ilyet sem az Mt., sem az Mttv. nem tartalmaz. [74] A felperes helytállóan hivatkozott arra, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmezésében önmagában a közzétételi lista nem zárja ki az egyedi adatkérés lehetőségét. Az adatigénylő nem köteles megjelölni sem az adatkezelés célját, sem annak motivációját (a Kúria Pfv.21.169/2020/5., Pfv.21.278/2020/

1. számú határozatai). Helyesen utalt arra is, hogy a közfeladat-ellátásban résztvevő személynek nem csak a vezető pozíciót betöltő, illetve az Mt. szerinti vezető állású személyt lehet tekinteni. [75] Az Info tv. fogalomhasználatából következően azonban azt kellett vizsgálni, hogy a megjelölt személyek (személy1, személy2, személy3, személy4, személy5, személy6, személy7, személy11, személy13 és személy14) a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében járnak-e el, mert az Info tv. csak az ilyen személyek közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatát minősíti közérdekből nyilvános adatnak. [76] A jogszabály a „közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró” kifejezést használja azon személyi kör meghatározásánál, akiknek közfeladat ellátásával összefüggő személyes adatai közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az előadott jogi érvekhez és az elsőfokú bíróság döntésében foglalt indokokhoz képest tehát a perben felmerült jogkérdésben nem önmagában annak van jogi jelentősége, hogy a felperes által megjelölt személyek személyes adatai a közfeladat ellátásával függenek-e össze, hanem emellett annak is, hogy az adott személy a munkáltató feladat- és hatáskörében eljárónak minősül-e. [77] A jogszabály értelmezésénél jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a feladatkör és a hatáskör nem azonos, azonban egymást kölcsönösen feltételező jogi fogalmak. A szervezeti szabályok szorosan kapcsolódnak a hatásköri és a feladatkijelölő normákhoz, amennyiben a szervezetet nem önmagáért, hanem valamilyen feladat ellátására hozzák létre, amelyhez hatáskört is biztosítani kell számára. [78] A feladatkör az adott szerv teendőinek foglalata, a szerv rendeltetésének a részletezése. A feladatok összessége az ellátandó funkciókból vezethető le. Ezeket a funkciókat az alperes vonatkozásában az Mttv. határozza meg, mert ez az anyagi jogszabály tartalmazza a feladatkijelölő normákat [
2. §

(1)bekezdés]. [79] A hatáskör valamely feladat elvégzéséhez szükséges, az alany által gyakorolható jogok összességét jelenti, valamely szerv vagy személy intézkedési jogának körét, érvényességi határát jelöli ki. Természetéből eredően feltételezi a jogalany eljárási és döntési Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 12 jogát, valamint kötelezettségét. A hatáskör egy adott ügy szempontjából mindig önállóságot és kizárólagosságot jelent, magában foglalva a döntési, utasítási és egyéb eljárási jogokat is. [80] A feladat- és hatáskörben eljáró személy tehát az, aki nem csak a szerv, adott esetben az alperes közfeladatának ellátásában vesz részt (feladatkörében jár el), hanem a feladatkör, az ellátandó funkciók mikénti megvalósítása vonatkozásában döntési jogosultsággal is rendelkezik, annak irányát, feltételeit bármilyen formában jogosult meghatározni. [81] Az Info tv. 26. §

(2)bekezdés értelmezésénél és rendelkezéseinek a jelen ügyre alkalmazhatóságánál ezért nemcsak azt kellett figyelembe venni, hogy a keresetben megjelölt személyek – mint a műsor tartalomgyártásában részt vevők – az MTVA feladatkörében járnak-e el, hanem azt is, hogy annak hatásköréből eredő döntési jogkörük is van-e a munkaköri kötelezettségek ellátása során. [82] Azt, hogy az adott munkavállaló a munkáltató feladat- és határkörében jár-e el, a munkakör, az azt tartalmazó munkaköri leírás alapján lehet eldönteni. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint a munkakör a munkavállaló munkafolyamatait, tevékenységeit, feladatait, funkcióit és kapcsolatrendszerét írja le, beleértve a célokat, a főbb felelősségi területeket és azokat a feltételeket, amelyek között az alkalmazott a munkáját végzi. A munkaköri leírás az előbbiekhez képest a munkakör részletezése, amelyben a felek pontosan meghatározzák a munkavállaló által ellátandó feladatokat. Ebben a leírásban szerepelnek a munkavállaló által gyakorolható hatáskörök, jogkörök, annak kifejtése, hogy miben van döntési, javaslattételi, ellenőrzési és egyéb, feladatából eredő joga, illetve kötelezettsége. [83] Az adott esetben a munkaszerződések rendelkezésre álltak, így a munkakör, annak leírása az adatkiadási kérelemmel érintett munkavállalók vonatkozásában vizsgálható volt. [84] Az alperes fellebbezésében megjelölt személyek közül személy1, személy2, személy5, személy6, személy7, személy11, személy13 és személy14 munkavállalók munkaszerződésben meghatározott munkaköréből és munkakörük leírásából az állapítható meg, hogy van önálló döntési joguk a műsorszámok tartalmi meghatározásában. A műsorkészítés folyamatában aktív alakító szerepet játszhatnak, a tartalmat irányíthatják. Ebből következően az alperes tevékenységi körében érdemi intézkedési, irányítási, döntési joggal rendelkeznek, az adott műsor tartalmáért felelősséget viselnek, a közmédia működését befolyásolhatják. Ezek a munkavállalók tehát az alperes feladat- és hatáskörében járnak el, a munkaszerződésben szereplő, a felperes által megjelölt, kiadni kért adataik így az Info tv. 26. §

(2)bekezdés szerinti, a közfeladat ellátásával összefüggő feladatköri, munkaköri, illetve egyéb közérdekből nyilvános személyes adatok. [85] A Kúria több – a kormánytisztviselők bér- és munkaköri adataira vonatkozó adatok kiadása iránti perben hozott – határozatában is azt hangsúlyozta, hogy az Info tv. 30. §

(5)bekezdése szerint, ha a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítésének megtagadása tekintetében a törvény az adatkezelő mérlegelését teszi lehetővé, a megtagadás alapját szűken kell értelmezni, és a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. [86] Ugyanez a jogértelmezés jelenik meg az Alkotmánybíróság 12/

1. (IV. 7.) AB határozatában és a 21/
2. (VII. 19.) AB határozatában is. Ezek alapján közérdekű adatigénylés esetén a közfeladatot ellátó szervek részéről az igényt főszabályként teljesíteni kell, az esetleges kivételeket mindig megszorítóan kell értelmezni. Az elrendelt adatkiadás nem minősül olyannak, amely a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét tenné Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 13 lehetővé, nem idéz elő megalázó helyzetet az alperes kormánytisztviselői számára. Nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem” (a Kúria Pfv.IV.21.278/2020/
3. és Pfv.IV.21.169/2020/
4. számú határozatai). [87] Alkotmányos követelmény, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Az Alkotmánybíróság által a 21/
5. (VII. 19.) AB határozatban kifejtettek szerint a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. A korlátozást érintő ezen tartalmi követelmény egyik indoka, hogy ennek révén lehetővé váljon a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslat lehetősége, amelynek ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is. {Indokolás [39]} [88] Az adott esetben a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nem nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél. Az elrendelt adatkiadás nem minősül olyannak, amely a személyes adatok korlátlan megismerhetőségét tenné lehetővé, nem jelenti a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan korlátozását sem. A munkaszerződések megjelölt adatai megismerése vonatkozásában a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek fennáll, a felperes olyan közérdekből nyilvános adatok megismerésére tart igényt, amelyek a vezető állású munkavállalók vonatkozásában a közzétételi listában is kötelezően megjelenítendőek. [89] Az Alkotmánybíróság a 13/
6. (IV. 8.) AB határozatában adta meg azokat az alapjogi szempontokat, amelyeket az adatkezelés fogalmának az információszabadság alkotmányos védelmét szolgáló értelmezésekor figyelembe kell venni. A vizsgálat elvégzésénél az Alkotmánybíróság a legnagyobb gondosság szükségességét emeli ki. A határozat adott ügy szempontjából lényeges megállapítása szerint az adatigény ugyanakkor önmagában arra hivatkozással nem tagadható meg, hogy a kért adat közvetlenül – pl. elektronikusan – nem áll rendelkezésre, és az egyébként rögzített adat hozzáférhetővé tételéhez idővel és/vagy költséggel járó többletmunkára van szükség. {13/
7. (IV. 8.) AB határozat [53]} Az adatkezelő az egyébként megismerhető, hozzáférhető vagy közzétett adatokból történő, meghatározott szempont vagy szempontok szerint szűrt, új adatsor létrehozására nem köteles. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását. {13/
8. (IV. 8.) AB határozat [59]} A felperes érvelésével szemben a kiadni rendelt adatok a kért formában a rendelkezésére állnak, azok kiadásához meghatározott szempontok szerinti szűrésre, új adatsor létrehozására nincs szükség. A munkaszerződések adott adatai egyszerű technikai művelettel kinyerhetőek, az adatok a kért formában rendelkezésre állnak. [90] Az alperes az adatigénylés teljesítésének megtagadását azzal is indokolta, hogy az adatok egy része (a munkabér) üzleti titoknak minősül és az Info tv.
9. §

(2)bekezdés második mondata alapján azok kiadására nem kötelezhető. E tekintetben a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletben foglaltakkal egyetért, a határozat indokolására e körben visszautal. Az Info tv. 27. §

(2)bekezdése értelmében a nyilvánosságra hozatal nem eredményezheti az olyan adatokhoz – így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az ilyen adat védelme sem korlátozhatja tehát a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét (a Kúria Pfv.IV.20.718/2018/

1. számú határozata). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.396/2023/6/I 14 [91] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyes jogi következtetést levonva kötelezte az alperest személy1, személy2, személy5, személy6, személy7, személy11 és személy14 munkaszerződésben megjelölt adatai kiadására. [92] A munkaköri adatok és a munkaköri leírás áttekintése alapján ugyanakkor a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy személy3 és személy4 munkavállalóknak döntési, irányítási, az alperes közfeladatának ellátása szempontjából érdemi intézkedési jogosultsága nincs, feladatuk a hírek nyilvánossághoz közvetítése. Mindketten az alperes feladatkörében járnak el, de a hatáskör szempontjából érdemi befolyással nem rendelkeznek, ezért a munkaszerződés szerinti személyes adataik nem minősülnek közérdekből nyilvános adatnak. [93] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp.
2. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a keresetet személy3 és személy4 munkavállalók adatai vonatkozásában elutasította. A megváltoztatás kiterjedt arra is, hogy személy6 munkavállaló doktori címmel rendelkezik, továbbá munkakörét nem a

1. június 2-án, hanem a
2. június 2-án kelt munkaszerződés módosítás 1.
3. pontja tartalmazza. [94] A fellebbezés részben eredményes, ennek alapján a pernyertesség, pervesztesség aránya az első- és másodfokú eljárásban is 80-20%-ban állapítható meg az alperesre terhesebben. A másodfokú bíróság ennek az aránynak megfelelően kötelezte az alperest a felperes részére másodfokú perköltség megfizetésére és erre tekintettel mérsékelte az alperes elsőfokú perköltség fizetési kötelezettségének összegét. A felperes első- és másodfokú költsége jogi képviselője munkadíjából áll, amelyet az Ükr.
4. §-a alapján költségjegyzékkel számított fel. [95] Az eljárás az illetékekről szóló
5. évi XCIII. törvény
6. §

(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. Budapest,

1. október
2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Mózsik Tímea s.k. bíró