Bfv.149/2023/9 – Kúria

(2)bekezdés b) pontja alapján érkezési irányától függetlenül kizárólag az a járművezető jogosult elsőbbségre, aki az adott forgalmi sávban (kerékpársávon) a KRESZ és a közúti jelzőtáblák által szabott forgalmi irányban közlekedik. A védett úton kialakított kerékpársávra a „Behajtani tilos!” jelzőtábla ellenére az egyirányú forgalommal szemben ráhajtó kerékpáros sértett a kerékpársávot nem veheti igénybe közlekedés (haladás) céljára, következésképpen elsőbbsége (továbbhaladási joga) sincs az útkereszteződésben az alárendelt útról érkező jármű vezetőjével, a terhelttel szemben. Ezzel párhuzamosan a terheltnek sincs elsőbbségadási kötelezettsége az egyirányú forgalommal szemben közlekedő sértett irányában, ezért a bekövetkezett balesetért – közlekedési szabályszegés hiányában – nem felel. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.149/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. június
3. Az ügy tárgya: közúti baleset okozásának vétsége Terhelt: … Elsőfok: Szombathelyi Járásbíróság, 6.Bpk.706/2021/5., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
4. október
5. (jogerő:
6. november 18.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Vas Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közúti baleset okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Vas Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szombathelyi Járásbíróság 6.Bpk.706/2021/
7. számú büntetővégzését megváltoztatja. A terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk.
8. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti. Elrendeli a terhelt által megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését a terhelt részére. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint más jogosult ugyanazon tartalommal újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 2.Bfv.149/2023/9-I 2 Indokolás [1] I. A Szombathelyi Járásbíróság a 2021. október 8-án meghozott 6.Bpk.706/2021/5. számú büntetővégzésével a terhelttel szemben – a végzésben írt megnevezés szerint – közúti baleset gondatlan okozásának vétsége [Btk. 235. §

(1)bekezdés] miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 150.000 forint pénzbüntetést szabott ki. [2] A büntetővégzés – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában –

1. november 18án jogerőre emelkedett. [3] A jogerős büntetővégzéssel megállapított tényállás szerint a terhelt
2. szeptember
3. napján 21 óra körüli időben – éjszakai sötétségben, működő közvilágítás mellett – Fiat Punto típusú személygépkocsival közlekedett város 1-ben. [4] A terhelt a … út és a … utca kereszteződésében kihelyezett „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla utasítására megállt, majd úgy haladt előre a kereszteződés torkolatában, hogy nem biztosított elsőbbséget a … úttal párhuzamosan kijelölt kerékpárúton neki jobbról balra – szabálytalanul, az egyirányú forgalommal szemben a … utca irányába – kivilágított kerékpárján közlekedő sértettnek. [5] A sértett észlelte a kerékpárútra ráhajtó gépkocsit, ezért vészfékezett és a kerékpár kormánya fölött átesve az elé hajtó gépkocsi oldalának csapódott. [6] A terhelt a baleset helyszínén a forgalmi rendet jól ismerte és tudta, hogy a kereszteződésben neki jobbról is számítania kell a kerékpárúton szabálytalanul, forgalmi iránnyal szemben közlekedő kerékpárosokra, ennek ellenére – mivel a sértett kerékpárost nem észlelte – elsőbbségadási kötelezettségét elmulasztotta. [7] A baleset következtében a sértett a koponyaboltozat törését szenvedte el, amely nyolc napon túl gyógyuló – 90 nap tényleges gyógytartamú – súlyos testi sérülés. [8] A járásbíróság álláspontja szerint a baleset azért következett be, mert a terhelt megszegte az 1/
4. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ)
5. §

(2)bekezdés b) pontjában írt rendelkezést, azaz nem adott elsőbbséget a másik jármű részére az útkereszteződésben, bár a járművével olyan útról érkezett, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla van, míg a sértett megszegte a KRESZ 14. §

(1)bekezdés z) pontjában írtakat, azaz a „Behajtani tilos!” jelzőtábla tiltása ellenére az egyirányú forgalmú útra behajtott. [9] II.

1. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Vas Vármegyei Főügyészség BF.53/2023/
2. szám alatt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írt felülvizsgálati ok bekövetkeztét állítva. [10] Az indítvány szerint az irányadó tényállás alapján a sértett az egyirányú forgalmú kerékpárúton ellentétes irányban haladva közelítette meg az útkereszteződést, ezért nem vált az elsőbbségi jog jogosultjává. A terheltnek ugyanis kizárólag a haladási irányát tekintve balról szabályosan közlekedő, kerékpárúton haladó kerékpárosok részére kellett elsőbbséget adnia. Ilyen jármű pedig az adott időpontban nem közlekedett a helyszínen. Ehhez képest az indítványozó nem tartott kötelezettséget alapíthatónak arra a körülményre, hogy a terhelt ismerte a baleset helyszínét, és tudta, hogy neki jobbról érkező, szabálytalanul haladó kerékpárosokra is számítania kell. Okfejtése szerint a közlekedésnek a KRESZ előírásait tudatosan, önkényesen megszegő részeseit nem illetik meg a szabályosan közlekedőkkel azonos jogok, a terhelt oldaláról nem elvárható, hogy a KRESZ előírásaitól függetlenül Kúria 2.Bfv.149/2023/9-I 3 mindenkor, minden irányból számítania kellene szabálytalanul közlekedők útkereszteződésbe történő behaladására, akiknek a részére elsőbbséget kellene biztosítania. [11] Mindemellett a KRESZ 3. §

(1)bekezdés c) pontjában írt szabály megszegését sem látta a terhelt terhére róhatónak, mert a szabálytalanul, forgalommal szemben haladó sértett kellő időben történő észlelésére és a baleset elhárítására nem volt reális lehetősége. [12] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést megváltoztatva mentse fel a terheltet az ellene emelt vád alól. [13]

1. A Legfőbb Ügyészség a BF.149/2023/
2. számú átiratában a Vas Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokaira tekintettel – fenntartotta. Indítványozta továbbá, hogy a Kúria a felmentő ítélet hozatala mellett rendelkezzen a terhelt által pénzbüntetés címén megfizetett összegnek a
3. október
4. napján történt befizetésétől a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítéséről. [14] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [15]
5. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
6. §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
7. §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [16] 2.
8. A Be.
9. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg. [17] A felülvizsgálati eljárás megkerülhetetlen szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §

(2)bekezdés]. Ezzel összhangban a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §

(1)bekezdés]. [18] Az irányadó tényállásból pedig a közúti baleset okozása vétségének törvényi tényállási elemei valóban nem tűnnek ki, mert a terhelt a közúti közlekedés neki felrótt szabályait nem szegte meg. [19] A KRESZ 28. §

(2)bekezdés b) pontja szerint elsőbbséget kell adni az útkereszteződésben az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt „Elsőbbségadás kötelező!” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtábla van, a keresztező – illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére. Nem vitásan – és a jelen esetben akár félreértésre is okot adó módon – e jogszabályhely azt is rögzíti, hogy az elsőbbségadási kötelezettség a védett úton közlekedő másik jármű érkezési irányától függetlenül áll fenn. [20] Ennek helyes értelmezése szerint azonban ez az elsőbbségadási kötelezettség csak akkor terheli az alárendelt úton közlekedő jármű vezetőjét a másik jármű érkezési irányától függetlenül, ha az adott irányból a jármű egyáltalán jogszerűen közlekedhet. [21] Ehhez képest a terhelt kizárólag a KRESZ 14. §

(1)bekezdés z) pontjában foglalt tilalom betartásával, a

1. §-ban foglalt szabályoknak megfelelő irányban közlekedő más járművekkel szemben volt – érkezési irányuktól függetlenül – elsőbbségadásra kötelezett. [22] A KRESZ
2. §

(1)bekezdés

1. z)pontjában írt „Behajtani tilos” tábla azt jelzi, hogy az egyirányú útra ebből az irányból behajtani tilos. Ezt azt jelenti, hogy a sértett a kérdéses irányban jogszerűen nem vehette igénybe közlekedés céljára a kerékpársávot (nem volt joga, hogy ott haladjon). Kúria 2.Bfv.149/2023/9-I 4 [23] Az elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására [KRESZ 1. számú függelék III.
2. b)pont]. [24] Magától értetődő azonban, hogy aki jogszerűen nem közlekedhet (haladhat) járművével az adott irányban, annak értelemszerűen továbbhaladási joga (elsőbbsége) sem keletkezik a közlekedés más résztvevőjével szemben. A sértett behajtani sem volt jogosult az egyirányú forgalmú kerékpársávra a kijelölt forgalmi iránnyal szemben, amelynek tükrében (haladási jog hiányában) fogalmilag kizárt, hogy bárkivel (így a terhelttel) szemben továbbhaladási joggal bírt volna. [25] Ekként az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblával védett úton elsőbbségre (a továbbhaladás jogára) kizárólag az a járművezető jogosult, aki az egyirányú forgalmú úton a kijelölt forgalmi irányban közlekedik, kétirányú forgalmú úton pedig a KRESZ 25. §

(2), valamint

(4)bekezdésében írtaknak megfelelő forgalmi irányban. [26] Ha pedig a forgalommal szemben közlekedő sértett az útkereszteződésben nem volt továbbhaladásra (elsőbbségre) jogosult, kézenfekvő módon a terhelt sem volt elsőbbségadásra köteles vele szemben. Ennek folyományaként értelemszerűen a KRESZ 28. §

(2)bekezdés b) pontjának szabályait sem szeghette meg. [27] 2.

1. Ugyanerre a végkövetkeztetésre vezet a KRESZ
2. §

(2)bekezdés b) pontjának az Alaptörvény

1. cikkével egybevetett értelmezése is. [28] Az Alaptörvény
2. cikke alapján a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak. [29] A KRESZ preambuluma szerint a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek. A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. [30] Amikor tehát a KRESZ
3. §

(2)bekezdés b) pontja úgy rendelkezik, hogy az útkereszteződésben a másik jármű érkezési irányától függetlenül kell elsőbbséget biztosítani az „Elsőbbségadás kötelező!” jelzőtáblával védett úton közlekedő jármű részére, azt a KRESZ preambulumával összhangban kell értelmezni. Azaz, annak a követelménynek a szem előtt tartásával, hogy a közlekedési szabály címzettje számíthasson a közlekedési szabályok más közlekedők általi megtartására. [31] Az úttesten (kerékpársávon) való közlekedés KRESZ és jelzőtáblák által szabott forgalmi iránya egyike a közlekedés legalapvetőbb szabályainak. A kijelölt haladási irány betartása a közlekedés biztonságának alapja és egyben leglényegesebb biztosítékainak egyike. Éppen ezért a közlekedésben való részvétel egyik legelemibb szabályának megszegése szükségszerűen nehezíti meg (teszi lehetetlenné) a más járművezetőket terhelő kötelezettségek teljesítését. [32] Következésképpen, az „Elsőbbségadás kötelező!” (valamint az „Állj! Elsőbbségadás kötelező!”) jelzőtáblával védett úton közlekedő járművek vezetői közül a KRESZ 28. §

(2)bekezdés b) pontja alapján érkezési irányától függetlenül kizárólag az a járművezető jogosult elsőbbségre, aki az adott forgalmi sávban (kerékpársávon) a KRESZ és a közúti jelzőtáblák által szabott forgalmi irányban közlekedik. A jogerős ügydöntő határozat ezzel ellentétes állásfoglalása a KRESZ preambulumában írt, az Alaptörvény

1. cikke folytán a jogszabály Kúria 2.Bfv.149/2023/9-I 5 értelmezésére is kiható elvet sérti, mert elvi síkon veti el, miszerint a biztonságos és zavartalan közlekedés előfeltételeként az elsőbbségadásra kötelezett is számíthat a közlekedési szabályok más járművezetők általi betartására. [33] 2.
2. Az irányadó tényállásból mindemellett a KRESZ
3. §

(1)bekezdés c) pontjában írt szabályok terhelt általi megszegését megalapozó életbeli tények sem olvashatók ki, hiszen az sem a sértett objektív észlelhetőségének helyére és időpontjára, sem a járművek haladási sebességére nem tartalmaz adatot, és ehhez képest a sértett által kialakított veszélyhelyzet terhelt általi elhárításának objektív és szubjektív lehetőségére sem nyújt következtetési alapot. [34] 2.4. A terhelt tehát sem a KRESZ 28. §

(2)bekezdés b) pontjában, sem a 3. §

(1)bekezdés c) pontjában írt szabályokat nem szegte meg. Közlekedési szabályszegés hiányában pedig a Btk. 235. §

(1)bekezdésébe ütköző közúti baleset okozásának vétségét sem követhette el. [35]

1. Végül a Kúria csupán röviden utal rá, hogy a jogerős büntetővégzés tévesen nevezi meg a terhelt terhére rótt bűncselekményt közúti baleset gondatlan okozása vétségeként. [36] A Legfelsőbb Bíróság „A bűncselekmény bírósági határozatban történő megnevezéséről” szóló 61/
2. BK vélemény
3. pontja szerint a bűncselekményt a bíróság ügydöntő határozatának rendelkező részében a Btk. Különös Része szerinti alcímével kell megnevezni, míg a
4. pont szerint – egyebek mellett – azt is meg kell jelölni, hogy a bűncselekmény bűntett vagy vétség. A
5. b) pont szerint a bűnösségi alakzatot, tehát azt, hogy a bűncselekmény szándékosan vagy gondatlanságból elkövetettnek minősül-e, általában nem kell feltüntetni. Ennek megfelelően nem kell utalni a bűnösségi alakzatra akkor sem, ha valamely vétség kizárólag gondatlanságból követhető el. [37] Ilyen, kizárólag gondatlanságból elkövethető vétség a Btk.
6. §-ában szabályozott bűncselekmény alap- és valamennyi minősített esete is. Éppen ezért a 61/
7. BK vélemény
8. pontjában írt főszabállyal összhangban a bűncselekmény helyes megnevezése a Btk. szerinti alcímmel egyezően közúti baleset okozásának vétsége, a gondatlanságra való utalás nélkül. [38] IV.
9. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be.
10. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdés a) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. Ennek során a terheltet az ellene közúti baleset okozásának vétsége [Btk. 235. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól – a Be. 566. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel, mert a cselekmény nem bűncselekmény – felmentette. [39] A Kúria – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezése nyomán – öttagú tanácsban járt el. [40]
2. A Be.
3. §

(1)bekezdés c) pontja szerint a pénzbüntetést a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság a terheltet felmentette. A Be. 857. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a visszatérítésről felülvizsgálat esetén a Kúria rendelkezik. [41] Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa az ügyiratok tanúsága szerint teljes egészében megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését. [42] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Kúria 2.Bfv.149/2023/9-I 6 [43] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. június
2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró