A határozat elvi tartalma: I. A közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető a kért adatok nyilvános elérhetőségének megjelölésével, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat. II. A kiadni kért adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek vagy az általános szabály szerint, 15 napon belül kell eleget tennie az adatigénylésnek, mely határidőt egy alkalommal – a törvényi feltételek valamelyikének fennállása esetén – 15 nappal meghosszabbíthat; vagy pedig a veszélyhelyzet idején érvényesülő különös szabálynak megfelelően, a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátása veszélyeztetettségének valószínűsítése mellett 45 napon belül kell teljesítenie a válaszadási kötelezettségét, és ezt a határidőt – a közfeladatok ellátásának további veszélyeztetettségére tekintettel – 45 nappal meghosszabbíthatja. Mindkét határidő esetében közös az a tájékoztatási kötelezettség, amely az általános határidő meghosszabbításakor, valamint a különös határidő alkalmazásakor és meghosszabbításakor terheli az adatkezelőt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.908/2022/6 A tanács tagjai: Böszörményiné dr. Kovács Katalin a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró Dr. Pataki árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány (cím) A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Karsai Dániel András ügyvéd) Az alperes: Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Tóth M. Gábor Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Tóth M. Gábor ügyvéd) A per tárgya: közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.261/2022/8/II. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 31.P.22.579/2021/15/II. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 190.500 (százkilencvenezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 2 Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- szeptember
- napján elektronikus levélben elektronikusan kereshető formában kérte a cím4 email címre az alábbi közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől: [2] „
- az elnevezésétől függetlenül minden olyan irat, így például kérelem, igénylés, pályázat, valamint ezek bármelyikének melléklete, stb., amit Felcsút Község Önkormányzata a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatás (a továbbiakban: Támogatás) megszerzése érdekében nyújtott be;
- a Felcsút Község Önkormányzata által a Támogatás megszerzése érdekében benyújtott,
- pontban meghatározott kérelem, igénylés, pályázat, stb. elbírálásáról, illetve jóváhagyásáról (elfogadásáról) születetett valamennyi döntés;
- a Támogatás tárgyában született valamennyi döntés;
- azon személyek vagy szervezetek megnevezése, akik vagy amelyek a Támogatás tárgyában a döntést meghozták;
- azon személyek vagy szervezetek megnevezése, akik vagy amelyek a Felcsút Község Önkormányzata által a Támogatás megszerzése érdekében benyújtott,
- pontban meghatározott kérelem, igénylés, pályázat, stb. elbírálásáról, illetve jóváhagyásáról (elfogadásáról) a döntést meghozták;
- a Támogatásról a Felcsút Község Önkormányzatával megkötött szerződés, szerződés hiányában a támogatás odaítéléséről és kifizetéséről rendelkező egyéb dokumentum;
- az elnevezésétől függetlenül minden olyan irat, amelyből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzatát a Támogatásért cserébe milyen kötelezettségek terhelik;
- az elnevezésétől függetlenül minden olyan irat, amelyből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzata miként teljesíti a Támogatásért cserébe Felcsút Község Önkormányzatát terhelő kötelezettségeket, illetve ezen kötelezettségek teljesülését miként ellenőrzik;
- a Felcsút Község Önkormányzatának a Támogatásból eddig pontosan mekkora összeg került kifizetésre;
- a Felcsút Község Önkormányzatának a Támogatásból még ki nem fizetett rész kifizetésére mikor és mekkora összegű részletekben, illetve ütemezésben fog sor kerülni;
- a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére kiírt pályázat;
- pályázat hiányában a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatásra vonatkozó egyéb kiírás vagy felhívás;
- bármilyen irat vagy adat (például postai levél, elektronikus levél, telefax, az érintettel történt személyes egyeztetés vagy telefonbeszélgetés alapján készült emlékeztető vagy feljegyzés, stb.), amiből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzata miként szerzett tudomást arról, hogy lehetőség van a Támogatás megszerzésére.” [3] Az alperes
- október
- napján a felperest emailben arról tájékoztatta, hogy az adatigénylés teljesítésének, a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/
- (XI. 25.) Korm. rendelet
- §
(3)bekezdése alapján az igény beérkezését követő 45 napon belül tud eleget tenni, „mivel a határidőben történő teljesítés a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. által a veszélyhelyzet miatt meghirdetett Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 3 pályázatok, illetve jogszabály alapján nyújtott támogatások jogviszonyainak kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását veszélyeztetné.” A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes
- október 27-én előterjesztett keresetlevélben, az előzetes eljárásban igényelt közérdekű adatok kiadására kérte kötelezni az alperest. [5] Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy a jogerőt követő 15 nap alatt elektronikusan kereshető formában küldje meg a felperes – cím4 – elektronikus levélcímre a Felcsút Község Önkormányzatának a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatás vonatkozásában az alábbi közérdekű adatokat:
- A Felcsút Község Önkormányzatának a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatásra kiírt pályázatot, ennek hiányában egyéb kiírást vagy felhívást és ezek mellékleteit; ezek hiányában – az elnevezéstől függetlenül – minden olyan iratot (például postai és elektronikus levél, fax, jegyzőkönyv, emlékeztető, egyeztetés, feljegyzés), amiből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzata a támogatás megszerzésének lehetőségéről milyen módon szerzett információt.
- Felcsút Község Önkormányzata részéről a támogatás megszerzése érdekében benyújtott pályázatot, kérelmet, igénylést, valamint a pályázat, kérelem, igénylés elbírálásáról, a támogatás nyújtásáról, odaítéléséről minden rendelkező valamennyi döntést és a döntést hozó szervezet(ek) vagy személyek nevét.
- Felcsút Község Önkormányzatával a támogatás tárgyában megkötött szerződést, ennek hiányában – ennek elnevezésétől függetlenül – a támogatás odaítéléséről és kifizetéséről rendelkező dokumentumot.
- Az elnevezéstől függetlenül minden olyan iratot, adatot, amiből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzata a támogatásért milyen teljesítésre köteles, milyen kötelezettségek terhelik.
- Minden olyan iratot, adatot, amiből kitűnik, hogy Felcsút Község Önkormányzatának a támogatás fejében teljesítendő kötelezettségeinek teljesítését milyen módon ellenőrzik.
- Minden olyan iratot, adatot, amiből kitűnik, hogy Felcsút Község Önkormányzatának a támogatásból eddig milyen összeg került kifizetésre, a még ki nem fizetett rész kifizetésére mikor, milyen részletekben vagy ütemezésben fog sor kerülni. [7] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és arra kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül elektronikusan kereshető formában küldje meg a felperes – cím4 – elektronikus levélcímére a Felcsút Község Önkormányzatának a felcsúti árvízcsúcscsökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatások vonatkozásában az alábbi közérdekű adatokat:
- A Felcsút Község Önkormányzatának a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére juttatott támogatására kiírt pályázatot, egyéb kiírást vagy felhívást; ezek hiányában minden olyan iratot, amiből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzata miként szerzett tudomást arról, hogy lehetőség van a támogatás megszerzésére.
- A Felcsút Község Önkormányzata részéről a támogatás megszerzése érdekében benyújtott pályázatot, kérelmet, igénylést; valamint a pályázat, kérelem, igénylés Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 4 elbírálásáról született valamennyi döntést és a döntést hozó szervezetek vagy személyek megnevezését.
- A Felcsút Község Önkormányzatával a támogatás tárgyában megkötött szerződést, ennek hiányában a támogatás odaítéléséről és kifizetéséről rendelkező dokumentumot.
- Az elnevezéstől függetlenül minden olyan iratot, amiből megállapítható, hogy Felcsút Község Önkormányzatát a támogatásért cserébe milyen kötelezettségek terhelik.
- Minden olyan iratot, amelyből megállapítható, hogy a támogatásért cserébe Felcsút Község Önkormányzatát terhelő kötelezettséget teljesülését milyen módon ellenőrzik.
- Felcsút Község Önkormányzatának a támogatásból
- szeptember
- napjáig mekkora összeg került kifizetésre, és ezt követően ki nem fizetett rész kifizetésére mikor és mekkora összeg, részletekben vagy ütemezésben került sor, vagy fog sor kerülni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [8] A jogerős ítélet indokolása szerint a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés c) pontja és 240. §
(1)bekezdés a) pontjára alapított eljárás megszüntetése iránti kérelem azért nem volt alapos, mert a keresetlevél kézbesítésekor még a 45 napos határidő számítása esetén is eredménytelenül telt el az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő. A felperes a keresetlevél benyújtását megelőzően az előzetes eljárást megindította, ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt feltétel nem állt fenn. Álláspontja szerint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 31. §
(1)bekezdésében és a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésekről való eltérésről szóló 521/2020. (XI.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(3)bekezdésében foglalt határidőt megelőzően előterjesztett keresetlevél annak visszautasítására nem ad okot. [9] A másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletben megsértette a Pp. 342. §
(1)bekezdését és a 341. §
(1)bekezdését, a fellebbező fél kérte ennek figyelembevételét. Mivel az elsőfokú eljárás megismétlése nem volt szükséges, a másodfokú bíróság a Pp. 383. §
(1)bekezdése alapján az ügy érdemében határozott, az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta. [10] Az alperes fellebbezési érvelésével összefüggésben az ítélőtábla álláspontja az volt, hogy az Info tv. 30. §
(2)bekezdése alapján nem elégséges általánosságban az interneten történő elérhetőségre, vagy további aloldalakat tartalmazó honlapra hivatkozni. A kért adat nyilvánosságra hozatalára történő hivatkozás esetén a pontos internetes tartomány közlése szükséges. Ilyen elérési útvonalat az alperes nem jelölt meg, ezért nem hivatkozhatott erre a sajátos teljesítési módra. [11] A másodfokú bíróság további érvelése szerint az elsőfokú ítélet rendelkező részének
- pontjában meghatározottak adatok közérdekű adatok, mert arra vonatkozó információt tartalmaznak, hogy az érintett önkormányzat a támogatásról milyen módon értesült. [12] Az üzleti titokra és a nyilvánosságra hozatal következményeire történő védekezést azért tartotta alaptalannak, mert az alperes konkrét előadást nem tett arra vonatkozóan, hogy ténylegesen mi a konkrét üzleti titok, ezért annak érdemi vizsgálata nem volt lehetséges. [13] Nem tartotta alaposnak az alperes döntés megalapozását szolgáló adatra történő fellebbezési hivatkozását sem, mert ehhez szükséges lett volna annak megjelölése, hogy mely döntés meghozatalát befolyásolná, a feladat és hatáskör illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását hogyan veszélyeztetné. Az Info tv.
- §
(6)bekezdése szerinti nyilvánosság korlátozását ezért nem tartotta indokoltnak. Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 5 [14] Kifejtette, hogy a felperes adatigénylése nem irányult az Info tv. 30. §
(7)bekezdése szerint az alperes gazdálkodásának átfogó, számlaszintű ellenőrzésére. Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része szövegezésben ugyan eltér a kereseti kérelemtől erre azonban a közérthetőség követelmények történő megfelelés érdekében lehetőség volt. [15] Álláspontja szerint az eljárásban a felek perfelvételi nyilatkozatai alapján nem vált szükségessé a Pp.
- § szerint az anyagi pervezetés, mert az alperes védekezése a tények tekintetében volt hiányos, bizonyítás szükségessége ezért nem merült fel, további tájékoztatás nem volt indokolt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet – az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedően – helyezze hatályon kívül és elsődlegesen hozzon a jogszabályoknak megfelelő, az eljárást megszüntető, másodlagosan a keresetet elutasító határozatot. Harmadlagos felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az első vagy a másodfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítására irányult. [17] A felülvizsgálati kérelemben kifejtett indokai szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdés c) pontját, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontját, az Info tv. 31. §
(1)és
(3)bekezdését, a 30. §
(2)bekezdését, 26. §
(1)bekezdését, 29. §
(1)bekezdését,
- §
- pontját,
- §
(3),
(5)és
(6)bekezdését, 30. §
(7)bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:
- §
(1)bekezdését, a Pp. 237. §
(1)-
(5)bekezdését, a Pp. 266. §
(1)bekezdését. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja szerint a jogerős ítélet elsődlegesen azért sérti a jogszabályokat, mert a kereset előterjesztése idő előtti volt. Az Info tv. 31. §
(3)bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül kell megindítani. Az adatigénylés teljesítésére nyitva álló határidő lejártát megelőzően bírósági úton igényt érvényesíteni nem lehet. Megítélése szerint a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt visszautasítási ok fennáll, ugyanis a megelőző eljárás az igény elutasításával, vagy a határidő eredménytelen elteltével zárult volna le, így a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az eljárás megszüntetésének lett volna helye. [19] Nem tartotta helytállónak azon megállapítást sem, hogy a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltéréről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(3)-
(5)bekezdéseinek alkalmazása során az indokolási kötelezettségének nem tett eleget. Kifejtette, hogy a Korm. rendelet 1. §
(3)bekezdésének felhatalmazó rendelkezése szerint a szálláshely szolgáltatók meghiúsuló foglalásából eredő bevételkiesés részleges megtérítéséről szóló 523/
- (XI. 25.) Korm. rendelet
- §-a által meghatározott közfeladatai elvégzése érdekében élt azon lehetőséggel, hogy 45 napon belül tesz eleget az adatközlésnek. Megítélése szerint a 15/
- (V. 13.) AB határozatban megfogalmazott kritériumoknak a tájékoztatása megfelelt, konkrétan megjelölte, hogy az általa ellátott támogatási jogviszonyok kezelése indokolta a 45 napon belüli válaszadást. Jogszabályt nem jelölt meg, statisztikai adatokkal ezt nem támasztotta alá, de ilyen kötelezettséget a jogszabály nem ír elő. A másodfokú bíróság okfejtését pedig azért tartotta jogszabálysértőnek, mert a határidő lejárta előtt előterjesztett keresetlevelet nem lehet befogadhatónak tekinteni azon az alapon, hogy a közérdekű adatok kiadására nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítéséig eredménytelenül telt el. [20] A másodlagos felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben előadta, hogy az Info tv.
- §
(2)bekezdése szerint a kért adatot korábban elektronikus formában már nyilvánosságra hozták. Ezt az elérési útvonalat az alperes az eljárás során ismertette Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 6 (http://info.kisfaludyprogram.hu/media/uploads/dokumentumok/lezart_palyazatok/2020/kisfal udy_program_lezart_palyazatok_2020.pdf?v=final2020 6. oldal). Jogszabálysértőnek tartotta ezért a másodfokú bíróság jogerős döntését, mert a felperes az Info tv. 30. §
(2)bekezdés alapján nem volt elzárva ezen pályázati információk megismerésétől. A felperes ezt nem tagadó nyilatkozata ellenére és a Pp. 266. §
(1)bekezdést megsértve a másodfokú bíróság a nyilvánosságra hozott adatok kiadására is kötelezte az alperest, holott legfeljebb a közzétett adatokon kívüli, további adatok kiadására lett volna kötelezhető. [21] További érvelése szerint a jogerős ítélet sérti az Info tv. 27. §
(3)bekezdését is, hiszen az adatközléssel illetéktelen személyek ismerhetnék meg a pályázatok részleteit, a terveket, az üzleti megoldásokat. Más személyeknek erre figyelemmel lehetősége nyílna ezek felhasználására vagy éppen a későbbi tervek ellehetetlenítésére, amely aránytalan sérelmet okozna. [22] Változatlanul fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperes átfogó ellenőrzést kíván lefolytatni az alperesnél, ezért a jogerős ítélet sérti az Info tv. 30. §
(7)bekezdését is. Utalt a peres felek között folyamatban lévő további közérdekű adat kiadása iránti perekre, ami alátámasztja, hogy a felperes általánosságban, széles körben kér különböző adatokat és dokumentumokat. Ez a joggyakorlás azonban a Ptk. 1:
- §-ba ütközik, mert a jog társadalmi rendeltetésével össze nem függő célra irányul. Ezen kívül a kereset teljesítése esetén a döntéshozók személyes megkeresések célpontjai lehetnének, magánéletüket, magánszférájukat támadás érhetné. [23] Megítélése szerint az adatigénylés
- pontjában megfogalmazott kérdés Felcsút Község Önkormányzat működéséhez kötődik, a „miként szerzett tudomást” kitételt az önkormányzat „tudattartamára” vonatkozik, ami nem minősül közérdekű adatnak, nem az Info tv.
- §
- pontjának a kiadására irányul, ezért az ítélet sérti az Info tv.
- §
(1)bekezdés, 29. §
(1)bekezdését is. [24] A harmadlagos felülvizsgálati kérelem indokai szerint téves azon megállapítás, hogy nem vált szükségessé a Pp.
- § szerint az anyagi pervezetés. Ha a perfelvételi nyilatkozat nem terjedt ki a szükséges bizonyításra, az elsőfokú bíróságnak a lényeges tények előadására, az iratok csatolására fel kellett volna hívnia, egyúttal a szükséges felhívás mellett teljes körben eleget kellett volna tenni a Pp.
- §
(2)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségnek. A Pp. 237. §
(3)bekezdés a)-c) pontjai önálló esetköröket, kifejezett figyelemfelhívási kötelezettséget is megfogalmaz a jogvita kereteinek meghatározása érdekében. A bizonyítási teherről adott tájékoztatás hiánya olyan lényeges eljárási szabálysértés, ami az ügy érdemi elbírálására kihatással van, így a Pp. 424. §
(4)bekezdésének alkalmazására ad alapot, mert elengedhetetlen az elsőfokú eljárás megismétlése. Idézte a Pp. 237. §
(1)és
(2)bekezdését, ami alapján az elsőfokú bíróságnak kellett volna teljes körű tájékoztatást adnia. Ezzel a mulasztással az elsőfokú bíróság elzárta az alperest attól, hogy a perbeli jogait megfelelően gyakorolja, esetleges mulasztásai jogkövetkezményeit felismerje. [25] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mert az az irányadó jogszabályoknak megfelel. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [27] A felülvizsgálati kérelem nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerinti rendkívüli perorvoslat. Ennek során kizárólag a Pp. 413. §
(1)bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő felülvizsgálati hivatkozások vehetőek figyelembe. A Kúria nem vizsgálhat olyan jogszabálysértést, amivel kapcsolatban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél jogi álláspontját nem fejtette ki, ahhoz indokolást nem Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 7 fűzött [az eljárásjogi tárgyú elvi iránymutatásoknak az új Pp. hatálybalépése folytán történő felülvizsgálatáról szóló 1/
- Polgári jogegységi határozattal a Pp. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintett, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- és
- pontja]. [28] Az alperes a felülvizsgálati kérelemben a megsértettként a Pp.
- §
(1)-
(5)bekezdéseire hivatkozott, azonban a
(4)és
(5)bekezdéshez fűződő jogi indokokat nem fejtette ki. Arról sem adott számot, hogy a perben a Pp. 237. §
(3)bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt esetek közül az elsőfokú bíróságot mely pontban foglaltak miatt terhelte az idézett anyagi pervezetési kötelezettség. E jogszabályhelyek indokolás nélkül történő felhívása nem vezethet a felülvizsgált eredményességéhez, ezért a felülvizsgálati eljárás során figyelmen kívül maradtak. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett kérelmeket – a Pp. 423. §
(1)bekezdésére is figyelemmel – az alperes által meghatározott sorrendtől eltérően bírálta el. Először az eljárás megszüntetése iránti kérelmet, majd a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránti eljárási szabálysértésre alapított kérelmét, legutoljára pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, a kereset elutasítására irányuló felülvizsgálati kérelmet bírálta el. [30] Az elsődleges felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben az alperes az alaki védekezését a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) és a 240. §
(1)bekezdés a) pontjára alapította. Az előbbi jogszabályhely a kötelező előzetes eljárás hiányát a keresetlevél visszautasítása okaként nevesíti, az utóbbi jogszabályhely szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában hivatalból kell megszüntetnie. Ezt a pert megelőző eljárást az Info tv. 28-30. §-ai szabályozzák. Az Info tv. 31. §
(1)bekezdése a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, illetve az ellenkező által meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében teszi lehetővé a bírósághoz fordulást, és – az egyes esetekben eltérő időpontoktól számítandó – perindítási határidőt az Info tv. 31. §
(3)bekezdése határozza meg. Ezért a közérdekű adat megismerése iránti igénynek az adatkezelőhöz történő benyújtása nem elegendő a vizsgált perelőfeltétel fennállásának megállapításához. Ebből a szempontból irreleváns az, hogy a keresetlevél kézbesítéséig az alperes az adatigénylésnek eleget tett-e, mert az igényérvényesítési jogosultság a határidő leteltével nyílik meg. A felperes állítása szerint az alperes tájékoztatása a Korm. rendelet 1. §
(3)bekezdésére hivatkozással adott tájékoztatása nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, ezért az eljárás megszüntetése iránti kérelem ebben a kérdésben kellett állást foglalni. [31] Az Info tv. 29. §
(1)bekezdése alapján az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az annak beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tegyen. Az Info tv. 29. §
(2)bekezdése a jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozó adatigénylés, valamint a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevétele esetén megengedi az említett határidő egy alkalommal 15 nappal való meghosszabbítását, de azzal, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. Amellett tehát, hogy a törvény a határidő meghosszabbítását az ismertetett feltételek fennállásához köti, azt is megköveteli az adatkezelőtől, hogy arról még a határidő eltelte előtt tájékoztassa az adatigénylőt. Ennek jelentősége abban áll, hogy mivel a bíróság előtti igényérvényesítés a teljesítésre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén lehetséges, ezért az adatigénylő erről az említett tájékoztatás hiányában nem szerezhetne tudomást. Ez a tájékoztatás nem csupán azt biztosítja számára, hogy a kötelező Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 8 előzetes eljárás lefolytatásáról mint szükséges perelőfeltétel fennállásáról meggyőződhessen, hanem egyúttal azt is, hogy a pert a törvényi határidőben megindíthassa. [32] A Korm. rendelet 1. §
(3)bekezdése értelmében az Info tv. 29. §
(1)bekezdésétől eltérően a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő, az Info tv. szerinti közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő 45 napon belül tesz eleget, ha valószínűsíthető, hogy az igénynek az Info tv. 29. §
(1)bekezdése szerinti határidőben való teljesítése a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné; erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatni kell. A Korm. rendelet 1. §
(4)bekezdése szerint a
(3)bekezdés szerinti határidő egy alkalommal 45 nappal meghosszabbítható, ha az igénynek e határidőben való teljesítése az Info tv. szerinti közfeladatot ellátó szervnek a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását továbbra is veszélyeztetné; erről az igénylőt a
(3)bekezdésben meghatározott határidő leteltét megelőzően tájékoztatni kell. Az Alkotmánybíróság 15/
- (V. 13.) AB határozat
- pontja szerint az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a Korm. rendelet 1. §
(3)-
(5)bekezdéseinek alkalmazása során az adatkezelőnek rögzítenie kell azokat az okokat, amelyek valószínűsítik, hogy az adatigénylésnek az információs önrendelkezési szabadságról szóló törvényben rögzített határidőn belüli teljesítése a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatainak ellátását veszélyeztette volna. [33] Az adott esetben az alperes az igény beérkezését követő 15 napon belül, 2021. október 1-jén arról tájékoztatta a felperest, hogy a közérdekű adatigénylésének a Korm. rendelet 1. §
(3)bekezdése alapján az igény beérkezését követő 45 napon belül tud eleget tenni. Ezt azzal indokolta, hogy az Info tv. 29. §
(1)bekezdése szerinti határidőben történő teljesítés „a veszélyhelyzet miatt meghirdetett pályázatok, illetve jogszabály alapján nyújtott támogatások jogviszonyainak kezelésével kapcsolatos feladatok ellátását veszélyeztetné". Ez az eljárás csak formai szempontból felelt meg az előzőekben ismertetett jogszabályi előírásoknak, a felperessel közölt tájékoztatása ugyanis nélkülözte a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátásának veszélyeztetettségét valószínűsítő konkrét okok megjelölését (Kúria a Pfv.IV.20.882/2022/6. számú ítélet). Emiatt a felperes azzal, hogy már az Info tv. 29. §
(1)bekezdésében meghatározott általános határidő eredménytelen eltelte után bírósághoz fordult, a kötelező előzetes eljárás lefolytatását nem mulasztotta el. Az eljárás ezért a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel, a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nem volt megszüntethető. [34] Alaptalan volt az alperes jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránti, eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati kérelme is. [35] Az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság elmulasztotta a perfelvételi szakban megfelelően tájékoztatni a peres feleket arról, hogy mely tény bizonyítása mely felet terheli, illetőleg a bizonyíték rendelkezésre bocsátás a bizonyítás elmulasztásának, a bizonyítás sikertelenségének következményeiről, ami a Pp. 237. §
(2)bekezdésének sérelmével járt. [36] A perben rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság tájékoztatása kiterjedt arra, hogy az alperest terheli a közérdekű adatok kiadásának állított akadályát képező valamennyi ok, az ezt megalapozó tények és körülmények bizonyítása. Az alperes ennek ismeretében a perfelvételi tárgyaláson nyilatkozott akként, hogy a perfelvétel körében egyéb nyilatkozatot tenni nem kíván (31.P.22.579/2021/15. számú tárgyalási jegyzőkönyv). Ennek azonban azért nem volt jelentősége, mert az elsőfokú bíróság ítéletének [12] és [18] bekezdéséből kitűnően az alperes az Info tv. 27. §
(3)és
(6)bekezdésén alapuló – az üzleti titok és döntéselőkészítő adatok védelmére irányuló – védekezését nem a bizonyítás, hanem a tényelőadás elmulasztása miatt tartotta alaptalannak, ami önmagában a bizonyítást is Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 9 szükségtelenné tette. A másodfokú bíróság a Pp. 369. §
(4)bekezdése alapján a fellebbezési jogkör korlátai között, a fellebbezésben megjelölt anyagi jogszabálysértéshez kapcsolódóan az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálta az elsőfokú bíróság által elvégzett anyagi pervezetést. Az ítélőtábla jogerős ítéletének [17] és [18] bekezdésében kifejtett érvelése szerint az alperes konkrét tényelőadást sem tett arra, hogy ténylegesen mi indokolta az üzleti titokra és a döntéselőkészítésre történő hivatkozással az adatok kiadásának megtagadását, a [22] bekezdésből kitűnően a további anyagi pervezetést a bizonyítással összefüggésben ezért nem tartotta szükségesnek. Mivel az Info tv. 27. §
(3)és
(6)bekezdésére történő hivatkozás a védekezés alapjául szolgáló tények hiánya miatt volt alaptalan, a jogerős ítélet helytálló következtetése volt az, hogy a Pp. 237. §
(2)bekezdés alkalmazása szükségtelen volt. [37] A Pp. 237. §
(1)bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését a másodfokú bíróság a fellebbezésben megjelölt anyagi jogszabálysértéshez kapcsolódóan az anyagi felülbírálat részeként valóban nem vizsgálta. Ennek azonban azért nem volt jelentősége, mert az alperes a felülvizsgálati kérelemben a másodfokú bíróság anyagi pervezetéssel összefüggésben elvégzett tevékenységét nem sérelmezte, ezért a másodfokú bíróság eljárásának Pp. 369. §
(4)bekezdésének és a 370. §
(4)bekezdésének megfelelő volta nem volt vizsgálható. [38] Alaptalan volt az alperes jogerős ítélet – elsőfokú ítéletre kiterjedő – hatályon kívül helyezésére és a keresetet elutasító érdemi döntés meghozatalára irányuló felülvizsgálati kérelem is. [39] Téves volt az alperes azon érvelése, hogy a jogerős ítélet azért sérti az Info tv. 30. §
(2)bekezdését, mert az elérési útvonalra utalással a felperes által igényelt adatok egy részét a http://info.kisfaludyprogram.hu/media/uploads/dokumentumok/lezart_palyazatok/2020/kisfal udy_program_lezart_palyazatok_2020.pdf?v=final2020
- oldalán szereplő adatok tekintetében már nyilvánosságra hozta. A közérdekű adat kiadása iránt kérelem ugyanis csak akkor teljesíthető a kért adatok nyilvános elérhetőségének megjelölésével, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljeskörűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat (Kúria Pfv.21.861/2015/4., Pfv.IV.20.861/2022/7.). Ezen követelménynek az alperes által nyilvánosságra hozott adatok nem feleltek meg. Az valóban nem volt vitás, hogy a közölt URL címen elérhető, összesen 193 oldal terjedelmű dokumentum
- oldala tartalmazza, hogy Felcsút Község Önkormányzata pályázó számára a felcsúti árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztése projektcélra a megítélt támogatás összege 1.450.341.222 forint. A nyilvánosságra hozott adatok teljességét azonban maga az alperes sem állította, ezért a jogerős ítélet nem járt az Info tv.
- §
(2)bekezdésének, de a Pp. 266. §
(1)bekezdésének sérelmével sem. Másrészt az alperes felülvizsgálati kérelemben megismételt érvelésének azért sem volt jelentősége, mert a hivatkozott URL cím
- oldalán elérhető adatok kiadására a jogerős ítéletben a másodfokú bíróság nem kötelezte. [40] A jogerős ítélet az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően mutatott rá arra, hogy az Info tv.
- §
(3)bekezdés alapján az üzleti titokra nem elegendő általánosságban, konkrétumok nélkül hivatkozni (Kúria Pfv.IV.20.718/2018/12., Pfv.IV.20.861/2022/7.) Az alperes perbeli hivatkozása az volt, hogy a pályázatban meghatározott megoldási konstrukciók üzleti titoknak minősülnek, amelyek megismerése aránytalan sérelmet okozna, mert illetéktelen személyek ismerhetnék meg annak részleteit, ezzel lehetőség nyílna a tervek későbbi felhasználására (31.P.22.579/2021/7. számú beadvány). Ezen konkrétumokat nélkülöző tényelőadás alapján nem lehetett megállapítani, hogy a felperes által megismerni kívánt adatok mennyiben felelnek meg az üzleti titoknak és a védett ismeretnek az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §
(1)és
(2)bekezdésében meghatározott fogalomnak, és konkrétan miben áll az az aránytalan sérelem, amelyet az adatok megismerése okozna, nem lehetett. Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 10 [41] Ezt meghaladóan az alperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja az volt, hogy a felperes valójában átfogó ellenőrzést kíván végrehajtani, a keresetnek nagyobb részben helyt adó jogerős döntés ezért az Info tv. 30. §
(7)bekezdését is sérti. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes mint közfeladatot ellátó szervvel szemben előterjesztett kereset alapján nem vonható le olyan következtetés, hogy az a gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányul. A kiadással érintett adatok az alperes számos pályázót érintő széles körű tevékenységéből egyetlen pályázat elbírálásának folyamatát, annak egyes eljárási szakaszait részleteiben érintették, ez azonban nem jelenti a tevékenység egészének átfogó ellenőrzését. Ezért a másodfokú bíróság az Info tv. 30. §
(7)bekezdésének és helyes alkalmazása útján jutott arra a következtetésre, hogy az adatok kiadása ezen okból sem volt megtagadható. [42] Alaptalan volt az alperes Ptk. 1:5. §
(1)bekezdésben foglalt joggal való visszaélés tilalmának sérelmére alapított felülvizsgálati érvelése is. Joggal való visszaélésnek minősül személyes motivációval, mintegy vélt konfliktus miatti retorzióként igényelni speciális információkat, amelyeknek érdemi közérdekű adattartalmuk alig van. Az ilyen motivációjú, személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének (Kúria Pfv.IV.20.137/2013/6., megjelent: EBH 2013.P.16., Pfv.IV. 20.861/2022/7.). A felperesnek – az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésén és az Info tv. 26. §
(1)bekezdésén nyugvó – igényérvényesítése azonban a fentiekkel semmilyen szempontból sem volt azonosítható, erre önmagában nem alkalmas az az érvelés, hogy a döntéshozó személyek nevének kiadásával az érintetteket támadások érhetik, ami miatt „feltehető, hogy a jövőben nem vállaljá(k) el ezen feladatokat” a fokozott médianyilvánosságtól való félelem miatt. [43] Ez az érvelés nem korlátozhatta az igényelt adatokhoz való hozzáférést sem. Az első- és másodfokú bíróság által felhívott Info tv. 26. §
(2)bekezdése ugyanis nem csupán a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy nevét, de annak feladatkörét, munkakörét, vezetői megbízását, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatát, valamint azokat a személyes adatait is közérdekből nyilvános adatnak minősíti, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. Éppen ezért az alperes a döntéshozatalban részt vett személyek megnevezését a magánélet védelmére hivatkozással sem tagadhatta meg, és az Info tv. 26. §
(1)bekezdése alapján ennek a közérdekből nyilvános adatnak a megismerését is lehetővé kellett tennie (Pfv.IV.20.861/2022/7.). [44] Ezt meghaladóan az alperes tévesen hivatkozott arra is, hogy az adatigénylés 13. pontjában megjelölt adatok nem tekinthetőek közérdekű adatnak, ezért a jogerős ítélet az Info tv. 3. § 5. pontját és a 26.§
(1)bekezdését, valamint a 29. §
(1)bekezdését is sérti. A jogerős ítélet rendelkező részének
- pontjában meghatározott adatok ugyanis nem az érintett önkormányzat „tudattartamára”, hanem azon információ megismerésére irányult, hogy az alperes által nyújtott támogatás megszerzésének lehetőségéről az érintett önkormányzat milyen módon értesült (Pfv.IV.20.882/2022/6.). [45] Alaptalan volt a felülvizsgálati kérelemben foglalt azon okfejtés is, hogy a felperes az adatigénylésében és a keresetében nem közérdekű adatok, hanem iratok (szerződések, pályázatok) kiadását kérte. Ezzel szemben a perben eljárt bíróságok a közérdekű adat Infotv.
- §
- pontjában rögzített definíciójára tekintettel helyesen állapították meg, hogy mivel a közérdekű adat a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret lehet, és a felperes által igényelt, közpénzek felhasználására vonatkozó adatokat tartalmazó okiratok e fogalommeghatározásnak megfeleltek, ezért az alperes az említett okból a kiadásukat nem tagadhatta volna meg. Az elsőfokú bíróság azt is helytállóan fejtette ki, hogy az érdemi védekezésben előadottakkal ellentétben az érintett szerződések egészének, feltételrendszerének egésze tükrözi vissza és teszi átláthatóvá a Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 11 közpénz felhasználásának módját. Mindez az alperes által következetesen hivatkozott, a közérdekű adatok megismerése szempontjából irányadó adatelv követelményével sem volt ellentétes. Annak lényege ugyanis az, hogy a korlátozás tartalmi igazoltságának a konkrét adat – és nem pedig az azt tároló eszköz (irat) – tekintetében kell fennállnia {4/
- (I. 22.) AB határozat, Indokolás [45]}. Az adatelv érvényesülését biztosítja a jogerős ítélet indokolásában is felhívott Info tv.
- §
(1)bekezdése, amely szerint, ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. Ennek indokoltsága azonban – a fentiek szerint – az adott esetben nem merült fel. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [46] 2011. évi CXII. törvény 3. § 5. pont, 26. §
(1)bekezdés, 27. §
(3),
(5)és
(6)bekezdés, 29. §
(1)és
(2)bekezdés, 30. §
(2)és
(7)bekezdés;
- évi V. törvény 1:
- §
(1)bekezdés; 521/
- (XI. 25.) Korm. rendelet
- §
(3)és
(4)bekezdés; [47]
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdés c) pont, 237. §
(1)és
(2)bekezdés, 240. §
(1)bekezdés a) pont A döntés elvi tartalma [48] I. A közérdekű adat kiadása iránti kérelem akkor teljesíthető a kért adatok nyilvános elérhetőségének megjelölésével, ha az az adatigénylő számára hozzáférhető, konkrétan, egyértelműen és teljes körűen tartalmazza a kérelemben megjelölt információkat. [49] II. A kiadni kért adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek vagy az általános szabály szerint, 15 napon belül kell eleget tennie az adatigénylésnek, mely határidőt egy alkalommal – a törvényi feltételek valamelyikének fennállása esetén – 15 nappal meghosszabbíthat; vagy pedig a veszélyhelyzet idején érvényesülő különös szabálynak megfelelően, a veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátása veszélyeztetettségének valószínűsítése mellett 45 napon belül kell teljesítenie a válaszadási kötelezettségét, és ezt a határidőt – a közfeladatok ellátásának további veszélyeztetettségére tekintettel – 45 nappal meghosszabbíthatja. Mindkét határidő esetében közös az a tájékoztatási kötelezettség, amely az általános határidő meghosszabbításakor, valamint a különös határidő alkalmazásakor és meghosszabbításakor terheli az adatkezelőt. Záró rész [50] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése és a Pp.
- §-a folytán alkalmazott Pp.
- §
(1)bekezdése szerint az alperest a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött, az általános forgalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjból álló – felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezte, amelynek összegét a
(2)bekezdés szerint mérsékelve, a felperes által kifejtett 5 óra ügyvédi tevékenységnek megfelelően határozta meg. [51] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja értelmében illetékmentes. Kúria IV.Pfv.20.908/2022/6-II 12 [52] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése folytán alkalmazott Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – az alperes kérelmére – tárgyaláson bírálta el. [53] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- január
- Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró