← Magyarország

Kfv.37323/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.IV.37.323/2026/
  1. Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Dobó Viola bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Jean, Bihary, Fehér és Vizsy Ügyvédi Iroda Dr. Bihary Ákos ügyvéd (cím2) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Váradi-Tornyos Bálint kamarai jogtanácsos A per tárgya: környezetvédelmi ügyben indult közigazgatási jogvita Az eljárt bíróság jogerős határozata: Győri Törvényszék 1.K.701.269/2025/
  2. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 2 [1] Az alperes
  3. március
  4. napján hatósági ellenőrzést indított a felperes település1 helyrajzi szám
  5. alatti telephelyen folytatott tevékenységével kapcsolatban, mivel a bűzhatásra vonatkozóan több közérdekű bejelentés érkezett a hatósághoz. A panaszok a felperes tevékenyégéből származó fermentlé külterületi ingatlanokra történő kihelyezéséből eredő szaghatással voltak kapcsolatosak. [2] Az alperes
  6. július
  7. napján helyszíni szemlét tartott a település1 helyrajzi szám2 helyrajzi szám3 és helyrajzi szám4 ingatlanokon, és megállapította, hogy azokon a kihordás nyomai látszódnak, a fermentlé bedolgozásra került, a szaghatás közvetlenül a szántóföldek mellett volt tapasztalható. [3] Az alperes újabb lakossági panasz miatt
  8. július
  9. napján ismételt helyszíni szemlét tartott a felperes telephelyén és az érintett szántóföldeken. Megállapította, hogy a felperes által alkalmazott technológia, az úgynevezett csőfüggönyös kihelyezés nem felel meg az elérhető legjobb technológiának, mivel a lakossági bűzpanaszok folyamatosak, nem szűntek meg. A szántóföldek légvonalban 3-3,5 km-re helyezkednek település1 község területétől. A megtekintett földeken közvetlenül a földek mellett volt érezhető a fermentléből származó bűzhatás. Ott, ahol a fermentlé beforgatásra került, a bűzhatás nem volt érezhető. Az üzem működéséből származó szaghatás enyhén volt érezhető. [4] Az alperes a
  10. szeptember
  11. napján kelt GY/40/03030-4/
  12. számú határozatával a felperest a fermentlé kihelyezésével okozott, lakosságot zavaró bűz miatt 1.000.000 Ft levegőtisztaság-védelmi bírsággal sújtotta, továbbá a bűzzel járó tevékenység végzése során az elérhető legjobb technika alkalmazására kötelezte. Az elérhető legjobb technika alkalmazásáig a fermentlé kihelyezését megtiltotta. Megállapította, hogy a fermentlé kihelyezésével okozott, lakosságot zavaró szaghatás bűz. Hivatkozott a levegő védelméről szóló 306/201 (XII.23.) Korm.r. (a továbbiakban: Lvr.) 2.§
  13. pontjára, 2.§
  14. pontjára, 4.§ára, valamint 30.§
(1)-
(2)bekezdéseire. [5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozata ellen, amelyet követően az alperes a
  1. november
  2. napján kelt GY/40/03030-8/
  3. számú határozatával a GY/40/03030-4/
  4. számú határozat indokolását módosította. A fermentlé kihelyezésével okozott bűz tekintetében utalt arra, hogy a fermentléből ammónia, metán és kén-hidrogén gáznemű légszennyező anyag szabadul fel a levegőbe, mely bűzhatást okoz. A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/
  5. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet)
  6. melléklet
  7. pontjában található táblázat tartalmazza az egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékeit. Ezen irányértékek között megtalálható a kén-hidrogén és az ammónia, mint légszennyező anyag. A felperes
  8. október
  9. napján benyújtott beadványa mellékleteként megküldte a 2025.09.
  10. – 2025.09.
  11. között a Kft1 által elvégzett bűzvizsgálatról készült vizsgálati jegyzőkönyvet. A minta származási helye: település1 helyrajzi szám1., a minta típusa: levegő. A mintavétel zárt IBC tartályokból történt, 1m³ kezelt, valamint kezeletlen fermentléből. A mintavételi jegyzőkönyv a fermentléből származó bűzhatást kimutatta. A VM rendelet
  12. melléklet
  13. táblázatának 2.,
  14. és
  15. pontja szerint az állati maradványokkal folytatott tevékenység, a biogáz előállítás és a bűzös, rothadó hulladékokkal folytatott tevékenység során a tervezési irányérték 1,5 SZE/m³. A mérési eredmények a tervezési irányértékhez képest nagyságrendekkel nagyobb értéket mutatnak. A kereseti kérelem és az alperes védirata Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 3 [6] A felperes alaphatározat ellen benyújtott keresetében annak megsemmisítését kérte, majd a keresetét a módosított határozatra kiterjesztette. [7] Az alperes a védiratában a határozatbeli indokait fenntartva a kereset elutasítását kérte. A jogerős ítélet [8] Az eljárt bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [9] A felperes azon érvelésével szemben, amely szerint a fermentlé nem légnemű anyag, ezért az nem okozhat légszennyezést sem, az Lvr. 2.§
  16. pontja alapján rögzítette, hogy minden olyan anyag légszennyező anyag, amely az adott környezettől idegen és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. Azaz az anyag típusától függetlenül, ha szaga van és az adott környezettől idegen, a terület rendeltetésszerű használatát zavarja, akkor jogilag bűznek tekintendő. [10] Kiemelte, a felperes által hivatkozott Lvr. 2.§
  17. pontja szerint légszennyező anyag valóban a levegőben lévő anyag, azonban ez nem jelenti azt, hogy a légszennyező anyag ne származhatna nem légnemű anyagból. [11] Rámutatott, a felperes állati anyagok feldolgozására vonatkozó egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik, amely magába foglalja a levegőtisztaságvédelmi engedélyt is. A VM rendelet
  18. melléklet
  19. táblázata sorolja a bűzzel folytatott tevékenységek esetén meghatározott tervezési irányértékeket. Az alperes által felsorolt tevékenységek körében a felperes részére engedélyezett tevékenység is beletartozik. A módosító határozat tartalmazza, hogy a fermentlé párolgásából milyen légnemű anyagok szabadulnak fel, mint ahogyan a felperes VM rendelettel meghatározott tevékenységét is, amelyből bűz származhat. Ezen alperesi megállapításokat a felperes a keresetkiterjesztésben nem vitatta. A fermentlé kihelyezése, mint az állati anyagok feldolgozásával kapcsolatos tevékenység, illetve a fermentlé párolgásából felszabadult anyagok is a VM rendelet hatálya alá tartoznak, azokkal kapcsolatban kibocsátási irányérték van meghatározva. [12] Kifejtette, hogy a vizsgálati jegyzőkönyv eredményét az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  20. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  21. §
(2)bekezdése szerinti szabad bizonyítás elvéből fakadóan az alperes a módosító határozat meghozatala során jogszerűen használhatta fel. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kizárná az alaphatározat meghozatalát követően, de a módosító határozat meghozatalát megelőzően keletkezett új bizonyíték felhasználását, figyelemmel arra is, hogy azzal kapcsolatban a nyilatkozattételi lehetőség a felperes számára biztosított volt. [13] Megállapította, hogy a fermentlé ugyan nem légnemű anyag, de a fenti rendelkezések helyes értelmezése alapján a fermentlé kihelyezése, mint tevékenység és a fermentlé párolgásából származó légnemű anyag bűzhatást okozhat, ezért annak vizsgálata az Lvr. hatálya alá tartozik. [14] Hangsúlyozta, az alperes határozatában a jogsértést nem arra hivatkozással állapította meg, hogy a felperes nem teljesíti a módosított egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat, így az ezzel kapcsolatos felperesi hivatkozás nem megalapozott. A felperes a keresetlevelében nem kifogásolta a fermentlé által település1 területén okozott bűzhatás tekintetében tett alperesi megállapítások bizonyítottságát és arra sem hivatkozott, hogy a bűzhatás más tevékenységéből származik. A mintavételi jegyzőkönyv alapját képező Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 4 minta felhasználhatóságát a kereset-kiterjesztésében nem vitatta. A tárgyaláson e két körben tett hivatkozása a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 43. §
(1)bekezdése szerinti keresetváltoztatás tilalmába ütközik, mivel ezen hivatkozások érdemi vizsgálata az eredetihez képest más irányt szabna a pernek. A bíróságnak eredetileg azt kellett vizsgálnia, hogy a fermentlé az Lvr. hatálya alá tartozik-e. Ezzel szemben a kereset-kiterjesztés alapján a bíróságnak konkrét tényállásbeli elemek tisztázottságát és az e körben tett alperesi megállapítások megalapozottságát is vizsgálnia kellene. Utalt arra, hogy a 12/
  1. Jogegységi határozat
  2. pontja szerint új jogsérelem megjelölése a keresetindítási határidőn túl nem lehetséges. E rendelkezés nyilvánvalóan irányadó a jogsérelem orvoslása folytán biztosított kereset-kiterjesztési határidő lejártát követően megjelölt új jogsérelemre is. Ezért a bíróság a felperes ezen hivatkozásait érdemben nem vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem [15] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát, annak keretében az alperesi határozat megsemmisítését kérte. Másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, végül pedig a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [16] Felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)és
  3. ad)alpontjai és a
  4. b)pont alapján kérte. [17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria Kfv.I.35.066/2016/7., Kfv.I.35.122/2016/6. és Kfv.I.35.224/2016/6. számú határozataitól. Előadta, hogy a Kúria Kfv.I.35.066/2016/7. és Kfv.I.35.122/2016/6. számú határozatainak elvi tartalma, hogy a közigazgatási határozat indokolásának az ügy érdemére kiható hiánya nem pótolható az indokolás peres eljárás során történő módosításával. Ismeretlen, korábban nem vizsgált, összetett rendszerek szerencsejátékként való minősítésének kérdésében csak komplex igazságügyi szakértői bizonyítás eredményeképpen hozható aggálytalan tényálláson alapuló, jogszerű határozat. A Kúria Kfv.I.35.224/2016/6. számú határozatának elvi tartalma szerint a módosító közigazgatási határozat meghozatalának időbeli korlátja a hatóság peres eljárás során tett érdemi ellenkérelmének időpontja. A közigazgatási határozat indokolásának az ügy érdemére kiható hiánya nem pótolható az indokolás peres eljárás során történő módosításával. Ismeretlen, korábban nem vizsgált, összetett rendszerek szerencsejátékként való minősítésének kérdésében csak komplex igazságügyi szakértői bizonyítás eredményeképpen hozható aggálytalan tényálláson alapuló jogszerű határozat. [18] Az eltérés körében előadta, hogy a közigazgatási döntés esetén az indokolás módosítása akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha a jogorvoslattal érintett alaphatározat már tartalmaz az eljárási törvénynek megfelelő, önmagában megálló indokolást, csupán annak egyes elemeiben történik változtatás, illetve, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási döntés valós indokait az ügyfélnek/felperesnek a közigazgatási eljárásban kell megismerni, a hiányzó indokolás a perben nem pótolható. A perbeli esetben ezzel szemben az indokolás pótlására egyértelműen a perben került már sor, ezen indokokat a felperes korábban nem ismerte, és ezen indokokat a határozat nem tartalmazta. Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 5 [19] A joggyakorlat egysége és továbbfejlesztése biztosítása álláspontja szerint indokolja, hogy a Kúria érdemben állást foglaljon abban a kérdésben, hogy milyen feltételekkel és milyen terjedelemben módosítható egy közigazgatási határozat saját hatáskörben a keresetlevél alapján. [20] Az eljárásjogi szabályszegés körében arra utalt, hogy a felülvizsgálati kérelem II. pontban írtakkal ezen indok egyértelműen alátámasztott. A felülvizsgálati kérelem II. pontja az „Ákr. megsértése, mint eljárásjogi jogszabálysértés” címet viseli. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A Kúria megállapította, hogy a befogadás feltételei az alábbiak szerint nem állnak fenn. A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [22] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kúria kiemeli, a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség (Kfv.IV.37.483/2023/2.). [24] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 6 tekintettel nem támogatható (Kfv.IV.37.679/2020/2, Kfv.IV.37.584/2022/2, Kfv.VII.37.017/2023/2.). [25] A felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy a felperes nem tárt fel olyan eltérő bírói döntéseket, amelyek arra világítanának rá, hogy a perben felmerült jogkérdés körében a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Mindemellett a felperes nem vázolt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát sem. [26] Mindezzel szemben a felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja szerinti befogadás körében arra hivatkozott, hogy a Kúria iránymutatása szükséges arra vonatozóan, hogy milyen feltételekkel módosítható egy közigazgatási határozat saját hatáskörben a keresetlevél alapján. Ez a hivatkozás azonban nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, mert a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében teszi lehetővé a befogadást, a felperes azonban a felvetett jogkérdésre vonatkozó ellentétes tartalmú elsőfokú bírósági döntésekre nem hivatkozott, azok hiányában pedig joggyakorlatról, illetve annak továbbfejlesztéséről nem beszélhetünk. [27] Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja nem indokolta. [28] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján meg kell indokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). [29] A Kúria egységes gyakorlata szerint a befogadás megtagadásának van helye, ha a felülvizsgálati kérelem előterjesztője a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjának felhívása mellett egyáltalán nem jelöli meg, hogy milyen okból kéri a befogadást, így azt sem, hogy az általa állított eljárási jogsértés miért hatott ki az ügy érdemére (Kfv.VII.37.196/2023/2). [30] A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a törvényhely megjelölésével utalt a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára, a befogadás alátámasztására vonatkozóan azonban a felülvizsgálati kérelemben elkülönülő indokolást nem adott elő, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján nincs helye. [31] Ki kell emelni, hogy a Kúria a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia; a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt téves jogértelmezésen nyugvónak tartja. [32] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében a felperes által hivatkozott kúriai döntésekkel kapcsolatban a Kfv.I.35.066/2016/
  1. és a Kfv.I.35.122/2016/
  2. számú kúriai döntésekből a felperes helytállóan idézte, hogy a „[k]özigazgatási döntés esetén csak az indokolásnak a módosítása akkor felel meg a tisztességes eljárás követelményének, ha a jogorvoslattal érintett alaphatározat már tartalmaz a Ket.
  3. §
(1)bekezdésének megfelelő, önmagában megálló indokolást, csupán annak egyes elemiben történik változtatás. A bírósági felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási döntés valós indokait az ügyfélnek/felperesnek a Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 7 közigazgatási eljárásban kell megismerni, a hiányzó indokolás a perben a Ket. 114. §
(1)bekezdés szerinti módosítás alkalmazásával nem pótolható.” E döntések tényállása szerint a hat-, illetve négyoldalas alaphatározat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. §
(1)bekezdés e) pontja szerinti követelményeknek nem felelt meg, a felperes által felajánlott, de mellőzött bizonyítás teljes körű értékelésére csak a 14 és fél oldalas módosító határozatban került sor. A felülvizsgálati bíróság döntésének értelmében az alperesnek a módosítás során követett eljárása nem felelt meg a tisztességes eljárás követelményeknek. [33] Ezzel szemben a perbeli ügyben az alperes módosító határozata csak egy részben egészítette ki az indokolást, méghozzá abban a körben, hogy a fermentléből milyen anyagok szabadulnak fel, azoknak mi a VM rendelet szerinti irányértéke, illetve a felperes által becsatolt beadványt értékelte e körben. A felperes pedig e megállapításokat a módosító határozatra történt kereset-kiterjesztés folytán érdemben vitathatta, így a felperes tisztességes eljáráshoz való joga önmagában az alperesi határozat indokolásának kiegészítése miatt nem sérült. [34] A Kúria Kfv.35.224/2016/6. számú határozata a fentiekkel egyezően kimondta, hogy a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező közigazgatási döntés valós indokait az ügyfélnek/felperesnek a közigazgatási eljárásban kell megismerni, a hiányzó indokolás az ügy érdemére kiható eljárási hiba, a perben a Ket. 114. §
(1)bekezdés szerinti módosítással nem pótolható. A polgári perrendtartásról szóló
  1. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.)
  2. §
(1)bekezdése következtében, figyelemmel a tisztességes eljárás követelményére, a közigazgatási határozatok érdemi jogszabálysértései a peres eljárásban tehát nem csak a bíróság számára rendelkezésre álló eljárási cselekményekkel nem korrigálhatók, de az alperesi határozat módosításával sem küszöbölhetők ki. [35] A felperes az eltérés körében arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben az indokolás pótlására egyértelműen a perben került már sor, ezen indokokat a felperes korábban nem ismerte, és ezen indokokat a határozat nem tartalmazta. Ezen hivatkozással szemben kiemelendő, a perbeli esetben az alperes módosító határozata a fermentléből felszabaduló anyagokat nevezte meg, és azok VM rendeletben rögzített irányértékeit, végül pedig a felperes
  1. október
  2. napján megküldött beadványából (bűzvizsgálatról készült vizsgálati jegyzőkönyvet) levont jogi következtetéseket. Mindamellett, hogy ez utóbbiról a felperes nyilvánvalóan tudomással bírt az alperes módosító határozatától függetlenül, a Kúria kiemeli, hogy a
  3. január
  4. napjától hatályos Kp. jogsérelem orvoslásáról rendelkező
  5. §-a a régi Pp. korábbi rendelkezéseitől eltérően meghatározza a követő eljárási rendet arra az esetre, ha az alperes a határozatát – a vonatkozó eljárási szabályok betartásával – a felperes keresetére módosítja. A Kp. a
  6. §
(5)bekezdésében kimondja, hogy amennyiben a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti. Minderre tekintettel a felperesnek a határozat módosítása folytán a tisztességes eljáráshoz való jogának megsértésére hivatkozása körében meg kellett volna megjelölnie, és megindokolnia, hogy a Kp. által lehetővé tett kereset-kiterjesztés folytán mely jogszabálysértésre hivatkozását nem volt lehetősége, és milyen indokkal a módosító határozat meghozatalát követő keresetkiterjesztése kapcsán előterjeszteni. Ilyenre azonban a felperes nem hivatkozott, ezért a már nem hatályos eljárásjogi rendelkezések (Ket. és régi Pp.) hatálya alá született döntések a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja körében nem voltak figyelembe vehetők. [36] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a korább hatályban volt eljárásjogi szabályokkal (Ket. és régi Pp.) szemben az Ákr. és a Kp. eltérően szabályozza az alperesi határozat módosítása folytán követendő eljárást, ezért önmagában a korábbi eljárási rendelkezések körében kialakult bírósági gyakorlatra hivatkozás a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 8 pontjában nem elegendő, mert az eljárásjogi szabályok lényeges változása okán az ügyazonosság sem állapítható meg. [37] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [38] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Záró rész [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [40] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [41] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2026. május 19. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Dr. Dobó Viola bíró helyett Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Kúria IV.Kfv.37.323/2026/2 A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.