Bf.188/2024/7 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdés b) pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követte el. Az irányadó tényállás szerint a vádlott a Kft. tényleges irányításában részt vett. Amennyiben a terhelt ténylegesen eljár a gazdasági társaság ügyeiben, köt szerződéseket, megállapodásokat, intézi a beszerzéseket, és e minőségében foglalkozásának felhasználásával és szándékosan követi el a költségvetési csalás bűntettét mint a gazdálkodó szervezet tényleges vezetőjével szemben a foglalkozástól eltiltás alkalmazásának törvényi feltételei megvalósulnak (BH

1. 42.). Ezért a foglalkozás gyakorlásától az is eltiltható, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban ténylegesen ügyvezetői feladatokat látott el. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bf.II.188/
2. számú ügyben Szegeden,
3. április
4. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a
5. sorszámú v é g z é s t: A költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott1 és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék
6. március
7. napján kihirdetett 9.B.14/2023/
8. számú ítéletének vádlott16 XVI. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy vádlott16 XVI. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményének jogszabályi alapja helyesen: Btk.
9. §

(1)bekezdés a) pont 3. fordulat,

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat, a közbizalom elleni bűncselekményeinek megnevezése helyesen: 2 rendbeli bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége. Megállapítja, hogy a másodfokú eljárás során felmerült 28.747.- (huszonnyolcezerhétszáznegyvenhét) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék vádlott16 XVI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés a) pont,

(3)bekezdés b) pont

1. fordulat] és 2 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.
2. §). Ezért vádlott16 XVI. r. vádlottat halmazati büntetésül 6 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre, 100 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a kiszabott szabadságvesztésből – a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén – legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500.-Ft-ban állapította meg és az így kiszabott, összesen 150.000.-Ft vonatkozásában megállapította, hogy amennyiben a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni azzal, hogy amennyiben a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésre került, akkor a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztést is börtön fokozatban kell végrehajtani. [2] Az elsőfokú ítélet vádlott16 XVI. r. vádlottra vonatkozó része vonatkozásában fellebbezést jelentett be az ügyészség vádlott16 XVI. r. vádlott terhére Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.188/2024/7.. 2 súlyosításért, a gazdasági társaság vezető tisztségviselésétől mint foglalkozástól eltiltás kiszabása érdekében. [3] A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy tévedett a törvényszék, amikor nem látott törvényes lehetőséget arra, hogy a tényállás szerinti cégben tényleges ügyvezetői feladatot ellátó, de e tisztségre a cégnyilvántartásba be nem jegyzett XVI. r. vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltsa. [4] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.356/2022/
3. szám alatt az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ügyészségi fellebbezést annak indokolásával egyezően fenntartotta. Az elsőfokú ítélet tényállásának III/A. pontjában határozatszerkesztési hiba folytán felcserélt összegek helyesbítésére tett indítványa mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatását és vádlott16 XVI. r. vádlott gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltását, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] A védő a fellebbezési nyilvános ülésen kérte, hogy ne tiltsa el a bíróság a XVI. r. vádlottat a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, mivel a Büntető Törvénykönyv a foglalkozástól eltiltást nem kötelezően írja elő, hanem csak annak a lehetőségét rögzíti. E körben indítványozta, hogy az ítélőtábla a mérlegelés során vegye figyelembe a XVI. r. vádlott büntetlen előéletét és azt, hogy a bűncselekmények elkövetése óta kiemelkedően hosszú idő telt el, azóta büntetőeljárás a XVI. r. vádlottal szemben nem indult, állandó munkaviszonyban áll és a jövőben vállalkozás indítását tervezi. [6] Az ítélőtábla az ügyészség fellebbezését nem találta alaposnak. [7] Miután a bejelentett fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetést támadta, ezért az ítélőtábla a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (Be.)
5. §

(3)bekezdésében írt korlátozott módon, az elsőfokú ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálta felül. A korlátozott felülbírálat azonban a Be. 590. §

(5)bekezdésének

1. a)pontja
2. aa)és
3. ab)alpontjai,
4. bc)és
5. d)pontjai, valamint az

(5a)bekezdése és ugyanezen szakasz

(7)bekezdése alapján kiterjed az elsőfokú bírósági eljárásra abban a körben, hogy történt-e olyan eljárási szabálysértés, amelyre figyelemmel a Be. 607. §

(1)bekezdése, valamint a Be. 608. §

(1)bekezdése alapján az ítéletet hatályon kívül kell helyezni. Vizsgálta továbbá az ítélőtábla a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, a bűncselekmények minősítését és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezés mellett hivatalból az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket is. Ennek során azt állapította meg az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné. [8] A törvényszék a XVI. r. vádlott előkészítő ülésen tett bűnösség beismerésére vonatkozó és tárgyalásról lemondó nyilatkozatát a törvénynek megfelelően fogadta el, a beismerő nyilatkozatokat az eljárás ügyiratai is alátámasztották. [9] A Be. 583. §

(3)bekezdése alapján bejelentett fellebbezésre tekintettel a másodfokú bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [10] Osztva a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség indítványát, az ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállásának III/A. pontjában, a [79] bekezdés alatti táblázat összesített áfa és bruttó – számszakilag helyes – összegeit, amelyeket nyilvánvaló határozatszerkesztési hiba folytán felcserélt a törvényszék, akként helyesbítette, hogy a táblázat utolsó sorában a cég1 által az cég2-től befogadott fiktív számlák összesen: 17.268.451.-Ft áfát tartalmaztak, azok bruttó összege összesen: 81.225.663.-Ft. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.188/2024/7.. 3 [11] Egyebekben az ítélőtábla a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú ítélet megalapozottságát nem vizsgálta, így az a másodfokú felülbírálat alapját képezte. [12] Az elsőfokú bíróság az irányadó és a vádiratban foglaltakkal egyezően megállapított tényállásból helyesen következtetett vádlott16 XVI. r. vádlott bűnösségére és az ügyiratokból olyan tény vagy körülmény nem állapítható meg, amelyre tekintettel ezen vádlottat fel kellene menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kellene szüntetni. [13] A törvényszék vádlott16 XVI. r. vádlott bűncselekményeit a törvénynek és az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, helyesen minősítette. [14] Ami a büntetés kiszabását illeti, az ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalási jegyzőkönyvből megállapíthatóan az elsőfokú ítélet szóbeli indokolásában foglalkozott vádlott16 XVI. r. vádlott tekintetében figyelembe vehető bűnösségi körülményekkel, amit azonban az elsőfokú ítélet írásbeli indokolásában elmulasztott megjeleníteni. Ezt a másodfokú bíróság pótolta és vádlott16 XVI. r. vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a bűncselekmények elkövetése óta hosszabb idő telt el, azt, hogy hosszabb ideje áll büntetőeljárás hatálya alatt, illetve, nyomatékos enyhítő körülményként azt, hogy az előkészítő ülésen tett beismerő vallomást, továbbá a bűnsegédi bűnrészességét. Ezzel szemben súlyosító körülményként értékelte a terhére rótt bűncselekmények többszörös halmazatát, valamint a folytatólagos elkövetést. [15] Annyiban osztotta az ítélőtábla az ügyészség álláspontját, hogy téves volt az elsőfokú bíróság azon álláspontja, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltást kizárólag a bűncselekmény megvalósítása során formálisan is ellátott vezető tisztségviselői, ügyvezetői tevékenységek alapozzák meg. [16] A Btk. 52. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a foglalkozás gyakorlásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követte el. Az irányadó tényállás szerint vádlott16 XVI. r. vádlott az cég3 tényleges irányításában részt vett. Az irányadó bírói gyakorlat szerint amennyiben a terhelt ténylegesen eljár a gazdasági társaság ügyeiben, köt szerződéseket, megállapodásokat, intézi a beszerzéseket, és e minőségében foglalkozásának felhasználásával és szándékosan követi el a költségvetési csalás bűntettét mint a gazdálkodó szervezet tényleges vezetőjével szemben a foglalkozástól eltiltás alkalmazásának törvényi feltételei megvalósulnak (BH

1. 42.). Ezért a foglalkozás gyakorlásától az is eltiltható, aki ugyan nem bejegyzett ügyvezető, azonban ténylegesen ügyvezetői feladatokat látott el. [17] Osztva ugyanakkor azon védői álláspontot, hogy arra figyelemmel, hogy a XVI. r. vádlott büntetlen előéletű, a bűncselekmények elkövetése óta nagyon hosszú idő telt el, azóta büntetőeljárás a XVI. r. vádlottal szemben nem indult, állandó munkaviszonyban áll és a jövőben vállalkozás indítását tervezi, a másodfokú bíróság álláspontja szerint a XVI. r. vádlottal szemben nem szükséges a gazdasági társaság vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás, az ezt célzó fellebbezés nem alapos. [18] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének vádlott16 XVI. r. vádlottra vonatkozó részét, mivel a rendelkezései törvényesnek bizonyultak, a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy vádlott16 XVI. r. vádlott költségvetést károsító bűncselekményeinek jogszabályi alapját a Kúria 61. számú BK véleménye alapján akként helyesbítette, hogy a Btk. 396. §

(1)bekezdés a) pont

1. fordulatában meghatározott valótlan tartalmú nyilatkozat tételét mint elkövetési magatartást megjelölte. A XVI. r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményeinek megnevezését is helyesbítette az ítélőtábla ugyancsak a fenti BK vélemény alapján, a rendbeliség után Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.188/2024/7.. 4 feltüntetve az elkövetői alakzatot (bűnsegédként), majd az elkövetési módot (folytatólagosan). [19] A végzés elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
2. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. [20] Megállapította az ítélőtábla, hogy mivel az ügyészség fellebbezése eredményre nem vezetett, a másodfokú eljárás során a XVI. r. vádlott kirendelt védőjének díjával felmerült bűnügyi költséget az állam viseli a Be. 574. §

(3)bekezdése, illetve a Be. 613. §

(2)bekezdés a) pontja alapján. Szeged,

1. április
2. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. előadó bíró Dr. Kiss Dániel s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.188/2024/
3. számú végzése és a Szegedi Törvényszék 9.B.14/2023/
4. számú ítéletének vádlott16 XVI. rendű vádlottra vonatkozó része a jelen végzés folytán a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. április
6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke