A határozat elvi tartalma: Nem jelenti a tulajdon - s így a közrend - sérelmét az, ha szabályozott eljárásban a hitelezők többségének a közössége elfogadja az adós ajánlatát és ezzel korlátozzák a korábban kibocsátott értékpapírok értékét. Ha az adós eleget tesz a csődegyezségben vállalt kötelezettségének, és ismét prosperáló vállalkozássá fejlődik, ez nem semmisíti meg a csődegyezséget, az a továbbiakban is kötelező az azt elfogadó hitelezők tekintetében a csődegyezség szerint, illetve az eljárásban részt nem vevők vonatkozásában a Cstv. rendelkezéseinek megfelelően. A kötvény a hitelviszonyt testesíti meg a kibocsátóval szemben, amelynek teljesítését - és így az értékét, piaci árát - nem kizárólag annak a névértéke határozza meg, hanem azt számtalan tényező befolyásolja. Így a kibocsátójának-forgalmazójának a gazdasági helyzete, korábbi sikeres csődeljárása, az érvényesíthetőség lehetősége, a gazdaság általános helyzete, a kereslet-kínálat. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Gfv.VII.30.225/2020/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Csőke Andrea előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró A felperes: felperes1 A felperes jogi képviselője: Botos Ügyvédi Iroda cím1 Az alperes: alperes1 Az alperes jogi képviselője: Sárkány Ügyvédi Iroda cím2 Az eljárás tárgya: választottbírósági ítélet érvénytelenítése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 10.G.40.038/2019/
- A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.400 (huszonötezernégyszáz) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes – melynek neve eredetileg R. Szolgáltató Nyrt. volt, majd az
- március 7től E. Nyrt.-re változott,
- december 9-én vette fel az E.i Nyrt. nevet, majd
- november 29-től lett a neve EV Nyrt. – 2010-ben 10 milliárd forint együttes keretösszegű R I. elnevezéssel kötvényt bocsátott ki a
- július 21-én közzétett összevont Alaptájékoztatóban foglaltak szerint. [2] Az összevont Alaptájékoztató Kötvényfeltételek fejezetének 7.1.
- pontja azt tartalmazta, hogy az egyes sorozatba tartozó kötvények a kibocsátó fedezet nélküli kötelezettségeit testesítik meg, a kötvények egymással egyenrangúak, a kibocsátó mindenkor fennálló egyéb biztosíték nélküli kötelezettségeivel egyenrangúak a felszámolás vagy végelszámolás, illetve a kibocsátó vagyonára végzett végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben, kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek elsőbbséget élveznek az irányadó csődeljárás, végelszámolás, felszámolási vagy egyéb vonatkozó jogszabályok alapján. A kötvénytulajdonosok követeléseinek kielégítése végelszámolási vagy felszámolási eljárásban névérték-arányosan történik. [3] Az EA sorozat megjelölésű kötvényekre vonatkozóan – melyeknek a lejárata
- február
- volt, 10,24% kamattal – közzétették, hogy a kötvények a szokásostól eltérő kockázatúnak minősülnek. A kibocsátott kötvények a Budapesti Értéktőzsde határozatával
- június 14-én a tőzsdére bevezetésre kerültek. [4] Az adós ellen folyamatban volt csődeljárásban a Fővárosi Ítélőtábla – megváltoztatva a Fővárosi Törvényszék 9.Cspk.01-12-000049/
- számú végzését – a 15.Cspkf.44.218/2013/
- számú végzésben
- augusztus 30-án az adós és a hitelezők egyezségét jóváhagyta és a Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 3 csődeljárást befejezetté nyilvánította. A végzés indokolásában megállapította, hogy 18.752.878.429 Ft összegű nem vitatott hitelezői igény került nyilvántartásba vételre. [5] A felperes
- november végén vásárolt 5 db 100.000 Ft névértékű kötvényt az EA sorozatú kötvényekből, a dematerializált kötvények a C. Zrt.-nél vezetett értékpapír számláján
- november 30-án szerepeltek. A felperes
- december 1-jén felszólította az alperest a perbeli kötvények visszavásárlására, azonban az alperes annak a teljesítését megtagadta arra hivatkozva, hogy a felperes nem jelentette be az igényét a csődeljárásban. A választottbíróság ítélete [6] A felperes a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbírósághoz benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a perbeli kötvények visszaváltására a felperes által csatolt összevont Alaptájékoztató szerinti szerződéses kamattal és az esedékesség napját követő időszakra a megfizetésig járó késedelmi kamattal. [7] A Választottbíróság 9/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [8] Megállapította, hogy a perbeli kötvények létező, érvényes és forgalomképes kötvények, a felperes azoknak a jogszerű tulajdonosa. A kötvényből fakadó követelések nem évülnek el, a mindenkori tulajdonos joggal követelheti a kötvényekben megtestesülő igényének kielégítését a kibocsátótól. [9] A Választottbíróság azt vizsgálta, hogy milyen követeléseket testesítenek meg azok a kötvények, amelyek kibocsátójára vonatkozóan csődeljárás volt folyamatban. Álláspontja szerint nem releváns, hogy a perbeli kötvényekből eredő hitelezői igényt a csődeljárásban bejelentették-e. Akár bejelentették, akár nem, a felperes a jogalkotói szándékkal összhangban az igényét a választottbírósági eljárásban a kibocsátóval szemben nem érvényesítheti. A felperesi kötvényekkel kapcsolatban az alaki legitimáció csődegyezséget követő hivatkozhatósága ellentmondana a csőd, mint jogintézmény céljának és lényegének, általa jelentős és indokolatlan előnybe kerülhetnének azon kötvényesek, akik valamilyen okból kimaradtak a csődegyezségből, és a csőd egyik lényegét jelentő kényszer alól is mentesülnének. [10] A Választottbíróság álláspontja szerint az alperes minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy azon kötvények vonatkozásában, amelyek a csőd ellenére a szabadpiaci forgalomban maradtak, megfelelő és utóbb is kikereshető fellelhető nyilvános információ álljon rendelkezésre egy, a csődegyezséget követően kötvényt vásárolni szándékozó befektető számára. [11] A befektetések után érdeklődő befektetőnek kellő körültekintés mellett tudnia kellett, hogy a perbeli kötvények tekintetében az alaki legitimáció milyen korlátozott terjedelemben érvényesülhet. Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 4 [12] Az alperesi csődeljárásra irányadó, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (Cstv.) 21/A. §
(3)bekezdése alapján a jogerősen jóváhagyott csődegyezség ítéleti hatályú, azaz a csődegyezségnek is ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek, nincs tehát jogi lehetősége a választottbíróságnak a jogerősen jóváhagyott csődegyezség alapját képező megállapodás utólagos felülbírálatára, mert ez esetben a csődegyezséget jóváhagyó bíróság jogerős végzésének az alapjául szolgáló egyezséget vizsgálná meg ismét a Választottbíróság. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [13] A felperes keresetében kérte a Választottbíróság 9/2017. számú ítéletének érvénytelenítését arra hivatkozva, hogy az a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 54. §-ára tekintettel az 55. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a magyar közrendbe ütközik. [14] Az alperes kérte a kereset elutasítását. Az elsőfokú bíróság határozata [15] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolásában hangsúlyozta, hogy a Vbt. 55. §
(2)bekezdés
- b)pontjával nevesített abszolút érvénytelenítési oknak a választottbírósági ítélet tartalmából kellene következnie. Akkor sértené az ítélet a magyar közrendet, ha a felek relatív hatályú szerződéses jogviszonyán túlmutatna. Ez akkor valósulna meg, ha a választottbíróság olyan jogot alkalmazna, illetve jogszabályt olyan értelmezéssel ruházna fel, amely lerontja az állam által alkotott vagy elismert és feltétlen alkalmazást igénylő szabályok érvényesülését, mellyel megingathatja a közösségnek a közjó, közerkölcs és jogrend által feltételezett rendhez, az egymással szembeni jogok és kötelezettségek adott rendjéhez fűződő bizalmát. A közrendbe ütközés mindig egy jogszabálynak az állam alapvető jogával szemben álló módon való alkalmazását mutatja. [16] A magyar közrend sérelmére való hivatkozás nem jelentheti azt, hogy lényegében fellebbezést bírálna el az érvénytelenítési per bírósága, ezen érvénytelenítési ok megjelölése sem eredményezi azt, hogy a választottbírósági eljáráshoz vezető anyagi jogviszony megítélésének joga visszaszállna az állam bíróságára, a választottbírósági szerződés hatályának mellőzésével. A magyar közrendbe ütközés nem az adott relatív hatályú jogviszonyban résztvevő fél konkrét jogsérelmét, hanem az állam jogrendjének sérelmét nevezi meg. [17] Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe nem ütközik, a magyar jog szabályait, a Cstv. szabályait nem ruházta fel olyan jogértelmezéssel, nem töltötte ki olyan tartalommal, amely az állam jogrendjében feltétlen alkalmazást igénylő alkotmányos szabályokat, a polgári jogviszonyokat is jellemző alkotmányos alapelveket tagadta volna nyilvánvaló módon. Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 5 [18] A közrendbe ütközés fogalma nem azonosítható azzal, hogy az ítélet jogszabályt sért. E jogcímen az érvénytelenítés csak a jogrend alapelveinek nyilvánvaló és súlyos megsértése esetén alkalmazható. [19] A perbeli esetben a Választottbírósági ítéletből nem állapítható meg, hogy az a társadalom, a köz érdekét sérti. [20] A Választottbíróság ítélete tételes jogi okfejtést tartalmaz, hogy a felperes miért nem jogosult követeléssel élni az alperessel szemben, mely álláspontot a felperes vitat, azonban jogszabályhelyekkel nem támasztotta alá a közrendbe ütközést, nem igazolta azt sem, hogy a jelen ügyben miként sérült volna a tulajdonhoz való jog vagy a jogbiztonság elve. [21] Az MNB levélből következően az Alaptájékoztató kiegészítéseit a kereskedés megkezdéséig lehet kezdeményezni, ezt követően az értékpapír nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírnak minősül, ami azt jelenti, hogy az értékpapír tulajdonosának a társaság közleményeinek nyomon követésével kell tájékozódnia. Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Választottbírósági ítélet érvénytelenítését. [23] Állította a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 340. §
- a)pontjának, 349. §
(1)bekezdésének, 322. §
(4)bekezdésének, 351. §
(1)bekezdésének, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (rPtk.)
- §
(1)-
(2)bekezdésének, 115. §
(1)bekezdésének, 198. §
(1)bekezdésének, 200. §
(2)bekezdésének, 234. §
(1)bekezdésének, 338/B. §
(1)bekezdésének, 338/C. §
(1)bekezdés b)
- pontjának, a tőkepiacról szóló
- évi CXX. törvény (Tpt.)
- §-ának, a kötvényről szóló 285/
- (XII.26.) Kormányrendeletnek, az Alaptörvény B. cikk
- bekezdésének, XIII. cikk
- bekezdésének, a Vbt.
- §
(2)bekezdés
- b)pontjának a megsértését. [24] Eljárásjogi jogszabálysértésként kiemelte, hogy az elsőfokú eljárásban kérte a választottbírósági iratok beszerzését, mert ott megtalálható volt a csődegyezség szövege. Ez azért lett volna jelentős, mert a bíróságnak a semmisséget hivatalból kell figyelembe vennie, és a csődegyezség megtekintése nélkül a bíróság ezt a kötelezettségét nem tudja gyakorolni. Az iratokban sem a beszerzésre, sem az indítvány elutasítására vonatkozóan nem talált bírósági határozatot, ezzel a bíróság megsértette a Pp. 340. §
- c)pontját és 349. §
(1)bekezdését. Ha mégis beszerezte, akkor pedig erről elmulasztotta a feleket tájékoztatni [Pp. 322. §
(4)bekezdés]. Ráadásul a bíróság a perfelvételi szakaszt kétszer zárta le, jóllehet ez az eljárási szabálysértés az ügy érdemére nem volt kihatással. [25] Az anyagi jogszabálysértés vonatkozásában kifejtette, hogy a közbizalom lényeges eleme a gazdasági rend szilárdságába vetett hit. Ennek egyik alapvető pillére, hogy a Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 6 tőzsdei forgalomban, szabályos, ellenőrzött körülmények között, elvárható körültekintés alapján vásárolt értékpapír valóban képviselje azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az értékpapír kibocsátója vállalt. [26] Ha a kötvény nem, vagy nem feltétlenül tartalmazza a kibocsátó visszavonhatatlan ígéretét a pénz visszafizetésére, akkor a piacgazdaság egyik legfontosabb pénzügyi intézménye, a tőzsde és az értékpapír értelmét veszti. Ez a tőzsdei kereskedés végét jelenti, mivel ha a nyilvános fogalomban résztvevő értékpapírok olyan korlátozásokat tartalmaznak, amelyeket a tőzsdei prompt kereskedelemben nem, vagy csaknem lehetetlen a kereskedés folyamatában feltárni, akkor erre nem lehet azt állítani, hogy egyedi probléma. [27] Értelmét veszíti az értékpapír-forgalom, ha a tőzsdei vásárló által igen nehezen és időigényesen visszakövethető cégműködési eseményeket, hirdetményeket kell évekre, akár évtizedre visszamenőleg feltárni, hogy megállapítható legyen a kibocsátó teljesítése. Ezzel a tőzsdei ügyletkötés és az értékpapír egész jogintézménye kérdőjeleződik meg. [28] Hangsúlyozta, a felperesnek nem volt oka, hogy a vásárláskor prosperáló cég esetében a forgalomban korlátlanul szereplő kötvény esetében tovább kutakodjon. A kötvény jelenleg is aktív státuszú a KELER-nél. [29] Előadta, hogy az alperes nyereséges volt 2017-ben, ezért kérdés, miért nem ütközik a társadalom értékítéletébe, a közerkölcsbe, hogy egy többmilliárdos vagyonnal rendelkező cégnek nem kell kifizetnie az el nem évülő kötvények alapján a tartozását. [30] Kiemelte, hogy az általa megsértettként hivatkozott jogszabályok közvetlenül szolgálják és védik a tulajdonon alapuló jogállam, mint gazdasági-társadalmi rend alapjait. A tulajdonhoz való jog sérülne, ha a csődegyezség szerint az alperes a kötvényekkel rendelkezhetett volna. [31] Álláspontja szerint a közrend fogalma sérül azáltal, hogy a kötvénytulajdonos egy KELER által aktív státuszban lévő, érvényes kötvény megvásárlásával nem tud semmilyen kifizetést elérni a kibocsátónál. A kibocsátó a jogbiztonság és a tulajdonjog sérelme nélkül törvényesen nem tagadhatná meg a kötvénytulajdonosoktól a kibocsátási tájékoztatóban vállalt fizetési kötelezettséget. [32] Hivatkozott az Alaptájékoztatóban foglaltakra, mely szerint a kötvényt köteles visszaváltani a kibocsátó és a követelések nem évülnek el. Utalt a kötvényről szóló kormányrendelet
- §-ára, az rPtk. 338/B-C §-aira, a Tpt.
- §-ára. Mindezek alapján nincs jogi jelentősége, hogy évekkel korában, a társaság egy esetleges csődeljárásában az ott benyújtott kötvényekkel kapcsolatban milyen intézkedések születtek, mivel a felperest megillető jogokat önmagában az értékpapír hordozza és minden kötvényből eredő jog azt illeti meg, akinek az értékpapír számláján a kötvények szerepelnek. A felperes által megvásárolt kötvényeket a kibocsátó sosem váltotta vissza semmilyen formában és nem is fizette ki az ebben foglalt ellenértéket soha senkinek. Ha kifizette volna, akkor visszaváltott kötvényeknek minősülnének és a KELER érvénytelenítette volna őket. Mivel a kötvény, mint értékpapír önmagában tanúsítja az alperes fizetési kötelezettségét és a kötvényben foglalt Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 7 jogok azt illetik, akinek az értékpapír számláján a kötvények találhatóak, ezért az alperes törvénytelenül tagadta meg a kötvényben vállalt fizetési kötelezettségének teljesítését. [33] Az elsőfokú bíróságnak a semmisséget hivatalból kellett volna figyelembe vennie. A csődegyezségnél a kötvényből eredő követelést engedményezték úgy, hogy a kötvénnyel nem rendelkeztek. Az alperes a kötvények birtokában sosem volt, ezért azokról a kényszeregyezségben írt módon nem rendelkezhetett. [34] Hivatkozott arra, hogy a közrend fogalma nem szűkíthető le az Alkotmányban meghatározott garanciális szabályok, vagy alkotmányos alapjogok és kötelezettségek sérelmére (BH1997.489.) Az általa megsértettnek állított rendelkezések a társadalom gazdasági életét szabályozó alapvető fontosságú szabályok, s a jogbiztonság fogalmába tartozik, hogy a kibocsátó a kötvény visszafizetését ne tudja jogszerűen megtagadni addig, amíg létezik. Álláspontja szerint ez a tulajdonhoz való jog sérelmét jelenti, s választottbírósági ítélet érvénytelenítésének elmaradása a tőzsdébe, tőkepiacba, valamint a kötvénypiacba vetett alapvető bizalom megrendülését eredményezné. [35] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen kérte a felülvizsgálati kérelem visszautasítását a Pp.
- §
(1)bekezdés alapján, másodlagosan kérte a jogerős ítélet hatályában való fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [36] A Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. [37] A Kúria elsőként megállapította, hogy nem volt helye a felülvizsgálati kérelem visszautasításának a Pp. 408. §
(1)bekezdésére hivatkozással. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben ugyanis a bíróság nem a peres felek közötti, a választottbírósági eljárás tárgyát képező anyagi jogi jogviszonyt bírálja el, hanem a felek és a választottbíróság közötti eljárásjogi jogviszonyt. A választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perek ezért a Pp.
- §-ának alkalmazásában nem tartoznak a vagyonjogi perek körébe. [38] Az ügy érdemét illetően a Kúria hangsúlyozza, hogy valóban nem szerezte be az elsőfokú bíróság a választottbírósági eljárás iratai között is fellelhető csődegyezséget, azonban ennek a jelen választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben a felperes kereseti hivatkozásaira tekintettel nem volt jelentősége. [39] A csődegyezség jóváhagyásának az volt a következménye, hogy a felperes a sikeres csődeljárásra tekintettel a kötvényből eredő igényét nem érvényesítheti az alperessel szemben. A Cstv.
- §
(3)bekezdése ugyanis kimondja, hogy ha a hitelező nem érvényesíti az igényét a csődeljárásban az adóssal szemben, akkor a csődegyezség nem hat ki rá, azonban a nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja az adós ellen követelését nem érvényesítheti, de a más által kezdeményezett felszámolási eljárásban a még el nem évült követelését bejelentheti (korlátok között). Ebből következően – ahogyan azt a Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 8 Választottbíróság kifejtette – a kötvénytulajdonos vagy bejelentette a követelését a csődeljárásban, és akkor a csődegyezség kihat rá (és ezért nem léphet fel az adóssal/alperessel szemben), vagy pedig a követelését nem jelentette be a csődeljárásban, ebben az esetben azonban a törvény idézett rendelkezése akadályozza meg azt, hogy az igényét érvényesítse az adóssal szemben. Miután nem mondja ki a Cstv. a hitelező jogvesztését a be nem jelentett igény vonatkozásában, illetve a csődegyezség is annullálódhat egy megindult felszámolás miatt, ezért elvileg még lehet értéke a kötvénynek (egy megindult felszámolásban a hitelező bejelentheti a kötvényből eredő még ki nem elégített igényét, illetve a nem érvényesített követelést – a késedelmi kamatok kivételével – hitelezői igényként bejelentheti, amennyiben az el nem évült). [40] Megjegyzi a Kúria, hogy a választottbíróságnak nem volt jogosultsága a csődeljárásban hozott jogerős végzéssel jóváhagyott egyezség felülvizsgálatára, de a csődegyezséggel, a csődjogi szabályozás értelmezésével, illetve az értékpapírokra vonatkozó szabályok értelmezésével kapcsolatos érdemi álláspontja – az elsőfokú ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően – egyébként sem vizsgálható felül érdemben a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben, mint ahogy az elsőfokú bíróság maga sem vizsgálta érdemben – az eljárás kereteire tekintettel – a csődegyezséget. [41] Az ügy érdemi elbírálására lényegesen kiható eljárási szabálysértés tehát ezzel összefüggésben – a felülvizsgálati kérelem hivatkozásaival ellentétben – nem történt. A Kúria utal arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak az érvénytelenítés iránti per kereteivel kapcsolatos – maradéktalanul helyes – álláspontja egyértelműen kitűnik az elsőfokú ítélet indokolásából, az ott közölt indokokból pedig nyilvánvalóan következik az érdemben nem felülvizsgálható csődegyezség beszerzésének szükségtelensége. [42] A perfelvételi szakasz lezárásával kapcsolatban állított szabálytalanság pedig a felperes saját előadása szerint sem hatott ki az ügy érdemi elbírálására. [43] A Vbt. 55. §
(2)bekezdés b) pontjának megsértése vonatkozásában a Kúria – hivatkozva az előzőekben kifejtettekre – hangsúlyozza, hogy nem jelenti a tulajdon sérelmét az, ha szabályozott eljárásban a hitelezők többségének a közössége elfogadja az adós ajánlatát és ezzel korlátozzák a korábban kibocsátott értékpapírok értékét. Ha az adós eleget tesz a csődegyezségben vállalt kötelezettségének, és ismét prosperáló vállalkozássá fejlődik, az nem semmisíti meg a csődegyezséget, a csődegyezség a továbbiakban is kötelező az azt elfogadó hitelezők tekintetében a benne foglaltak szerint, illetve az eljárásban részt nem vevők vonatkozásában a Cstv. rendelkezéseinek megfelelően. [44] A Kúria rámutat, hogy a kötvény hitelviszonyt testesít meg a kibocsátóval szemben, amelynek teljesítését – és így az értékét, piaci árát – nem kizárólag annak a névértéke határozza meg, hanem azt számtalan tényező befolyásolja. Így kibocsátójánakforgalmazójának a gazdasági helyzete, korábbi sikeres csődeljárása, az érvényesíthetőség lehetősége, a gazdaság általános helyzete, a kereslet-kínálat, stb. Valamennyi körülményt meg kell vizsgálnia és értékelnie kell a vásárlónak akkor, amikor értékpapírt vásárol. [45] Mindebből következően nem állapítható meg, hogy a választottbíróság ítélete a Vbt. 55. §
(2)bekezdés b) pontjába ütközően a közrendet sértette volna. A Kúria az elsőfokú Kúria VII.Gfv.30.225/2020/6 9 ítélet indokolásában kifejtettekkel egyetért. A felek anyagi jogviszonya pedig a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti perben érdemben nem bírálható el. [46] fenntartotta. A Kúria ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában Záró rész [47] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan volt, ezért a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
- §-a folytán alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatban felmerült költségét, amely a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll. Az ügyvédi munkadíj összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [48] A Kúria tárgyaláson kívül hozta meg határozatát a vészhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. r. (Veir2.) 27. §
(1)bekezdése értelmében. Budapest,
- május
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Csőke Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: