← Magyarország

Pfv.21241/2025/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tárgyában sor került-e az alperessel szemben az Infotv. 28. §

(1)bekezdése szerinti kötelező előzetes eljárásra. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított eljárást a bíróságnak hivatalból kell megszüntetnie, ha az alperessel szemben nem került sor a kötelező megelőző eljárásra. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.IV.21.241/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Dzsula Marianna bíró Dr. Pataki Árpád bíró Véghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes (cím) Az alperesek: alperes1 (cím1) I. rendű alperes2 (cím2) II. rendű Az alperesek képviselője: Gyöngyné dr. Kovács Gabriella bíró A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A II. rendű alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Pf.25.383/2025/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gyulai Járásbíróság 16.P.20.082/2025/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezi, és a II. rendű alperes tekintetében az eljárást megszünteti. Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  4. május 15-én közérdekű adat megismerése iránti igényt terjesztett elő az I. rendű alperesnél, melyben a következő adatok kiadását kérte: a bíróságnál 2020-ban (akár az év részében) dolgozó bírósági titkárok nevei excel táblázat formájában. [2] A II. rendű alperes a
  5. május 24-én kelt válaszában a felperes adatigényét nem teljesítette. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes – a II. rendű alperes perbe vonását követően – a pert megelőzően előterjesztett kérelmében megjelölt adatok kiadására kérte az alperesek egyetemleges kötelezését. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
  2. §
  3. pontját, a
  4. §
(1)bekezdését jelölte meg. [4] Az I. rendű alperes alaki védekezésében téves perlésre hivatkozott, mert az adat megismerése iránti kérelmet a jogi személyiséggel rendelkező II. rendű alperes utasította el. Az I. és II. rendű alperes érdemben az érintett bírósági titkárok személyes adatainak védelmére hivatkozással a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetben foglalt adatok egyetemleges kiadására kötelezte az alpereseket. [6] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének a Pp. 176. §
(2)bekezdés b) pontja és a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint nem volt helye, mert a felperes a II. rendű alperest perbe vonta. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a kereset azért alapos, mert a megismerni kért adat az Infotv. 3. § 6. pontja és a 26. §
(2)bekezdése alapján közérdekből nyilvános személyes adatként megismerhető. Mivel időbeli korlát nélkül az adatot törvény nyilvánította megismerhetőnek, az érintett bírósági titkárok személyhez fűződő jogainak sérelme nem merül fel. Megítélése szerint az I. és II. rendű alperes az adat egyetemleges Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 3 kiadására köteles, mert mindketten adatkezelőnek minősülnek, ezáltal bármelyikük jogosult az adat kiadására. [8] Mindkét fél fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az I. és II. rendű alperes egyetemleges marasztalását mellőzte és az I. rendű alperessel szemben a keresetet elutasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A jogerős ítélet indokai szerint adott ügyben sem téves perlés, sem személyi keresetkiterjesztés nem valósult meg. Az Infotv. 31. §
(3)bekezdése szerint a közérdekű (közérdekből nyilvános) adat kiadása iránti pert az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen kell megindítani, mely a II. rendű alperes volt. Ekként a megelőző eljárás vele szemben volt folyamatban, ugyanis az I. rendű alpereshez küldött kérelmet a II. rendű alperes válaszolta meg. Az elsőfokú bíróság a Pp. 176. §
(2)bekezdés b) pontja alapján hívta fel a felperest hiánypótlásra, az adatigényt elutasító II. rendű alperes perbe vonására. Miután a passzív perbeli legitimációval nem rendelkező I. rendű alperes keresetlevélből való mellőzésére felhívás nem került kiadásra a hiánypótló végzésben, vele szemben a passzív ügybeli (azaz érdemi) legitimáció hiányában csak érdemben lehetett a keresetet elutasítani. Nyilvánvaló, hogy passzív perbeli legitimáció hiányában érdemben sem lehet vele szemben a kereset vizsgálható és alapos. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének az I. rendű alperest az adatok kiadására kötelező rendelkezését megváltoztatta és az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. [10] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte a II. rendű alperest az adatok kiadására. A közügyek átláthatósága szempontjából a felperes által kért adatok nem lényegtelen tartalmúak és bírói profilozásra (ügyteherre, ügytípusra, elhúzódó ügyekre, ügyelosztási renddel összhangra vonatkozó következtetések levonására) sem alkalmasak, a hozzáférés jogosultságának gyakorlása nem visszaélésszerű. Az érintett igazságügyi alkalmazottak nevének és munkakörének nyilvánosságra kerülésével magánszférájuk védelme nem lehetetlenül el; az igényelt adatok nem minősülnek a magánszférába eső védendő adatnak, nyilvánosságuk a közfeladat ellátása érdekében indokolt, akár észszerű mértékű időbeli terjedelemben is. Az adatigény teljesítése nem jelenti új adat előállítását. Az adatigénylőnek továbbá a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét be kell tartania, a megismert adatokat visszaélésszerűen nem használhatja fel. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [11] A jogerős ítélettel szemben a II. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Megsértett jogszabályként az Infotv. 1. §-át, a 3. § 6. és 9. pontját, 26. §
(1)–
(2)bekezdését,
  1. §-át,
  2. §
(3)bekezdését, a 31/C. §
(1)bekezdés f) pontját, a Pp. 80. §-t, a 81. §
(2)bekezdését, a 82. §
(1)bekezdését, a 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a 240. §
(1)bekezdés a) pontját jelölte meg. Állította, hogy a másodfokú bíróság jogkérdésben eltért a Kúria precedens határozataiban foglaltaktól. [12] Az elsődleges felülvizsgálati kérelem indokolása szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 28. §-át, a 31. §
(3)bekezdését, a 31/C. §
(1)bekezdés f) pontját, a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontját, a 240. §
(1)bekezdés a) pontját, mert a II. rendű alperessel szemben az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti pert megelőző eljárás lefolytatására nem került sor. Érvelése szerint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 4 továbbiakban: Bszi.) 18. §
(3)bekezdés első fordulata, a 21. §
(3)bekezdése és a
  1. §-a alapján a II. rendű alperes jogosult volt a kérelem megválaszolására. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a II. rendű alperessel szemben is lefolyt volna a megelőző eljárás; a II. rendű alperes nem lépett az adatigénylés címzettjének helyére, nem vehette át az adatigénylés címzettjének szerepét, csupán az I. rendű alperes képviseletében választ adott az adatigénylésre. Mivel az Infotv.
  2. §
(4)bekezdés első mondata alapján a perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége, az adatigénylés legális címzettje volt az I. rendű alperes. Ennek jelen ügyben azért van jelentősége, mert az adatigénylés címzettjének meghatározásával az adatigénylő határozta meg előre, hogy a későbbiekben egy esetleges pernek ki lehet az alperese. Állította, hogy jelen per alperesének meghatározása során a másodfokú bíróság eltért a Kúria Pfv.IV.20.212/2025/5. számú határozata szerinti jogértelmezéstől. [13] A másodlagos felülvizsgálati kérelem indokai szerint a jogerős ítélet azért sérti az Infotv. 1. §-át, 3. § 6. pontját és 9. pontját, a 26. §
(1)-
(2)bekezdését, mert a megismerni kért adat nem minősül közérdekből nyilvános adatnak. A másodfokú bíróság az adat minősítése során nem vette figyelembe az Infotv.
  1. §-ban meghatározott célt, továbbá e körben indokolás nélkül eltért a Kúria közzétett határozatai szerinti jogértelmezéstől (Kúria Pfv.IV.20.254/2023/6., 20.554/2023/8.). Kifejtette, hogy jelen ügyben az adat minősítése szempontjából az időmúlásnak különös jelentősége van; hiszen az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint számos információ az idő múlásával veszít az értékéből, aktualitását veszti. A nyilvánosság igénye – konkrét természetes személyekre vetítve – csak az adott közhatalmi szerv cselekvését aktuálisan (az adatigénylés időpontjában) megvalósító személy tekintetében és csak az ezen tevékenységét aktuálisan jellemző személyes adatai tekintetében érvényesülhet. Az Infotv.
  2. §-ához viszonyított közérdekből nyilvános adat-minőség hiányában, az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése szerinti kiadási kötelezettség sem állhat fenn. [14] Érvelése szerint a személyes adatok védelmére hivatkozással az adat megismerése iránti kérelem elutasítása jogszerű volt. Az adatigényléshez képest hosszú évekkel korábbi időszakot jellemző személyes adatok tekintetében a magánszféra és a személyes adatok védelme elsőbbséget élvez és a megismerni kért adat nem tekinthető közérdekből nyilvános adatnak; különösen az alperessel szolgálati jogviszonyban már nem álló személy esetében nem, de még azokat illetően sem, akik ugyanazon vagy esetleg más munkakörben jelenleg is a II. rendű alperesnél dolgoznak. Az az adat, hogy az adatigénylés előterjesztéséhez képest 5 és fél évvel korábban ki dolgozott bírósági titkári jogviszonyban az I. rendű alperesnél, a működés átláthatósága szempontjából nem bír jelentőséggel. Mivel az igényelt adat nem minősül az Infotv. 26. §
(2)bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak, az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerinti kiadási kötelezettség sem állhat fenn. Az adatigénylés teljesítése a személyes adatok védelmére hivatkozással jogszerűen megtagadható volt. [15] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A Kúria előrebocsátja, hogy a felperes a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére szóló, a Pp. 372. §
(1)és
(2)bekezdés, a 419. §
(1)bekezdés rendelkezésein alapuló felhívást az elektronikus kézbesítés második megkísérléséről szóló értesítést követő öt munkanapon belül nem vette át. A Pp. 137. §
(2)bekezdése alapján e dokumentumot a második értesítést követő ötödik munkanapon,
  1. november 26-án a felperesnek kézbesítettnek kell tekinteni. A felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésének határideje
  2. december 1-én járt le, Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 5 melynek időpontjához képest a felülvizsgálati kérelem elbírálására az Infotv. 31/C. §
(5)bekezdése szerinti határidőben került sor. [17] A II. rendű alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [18] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [19] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján elsődlegesen azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt eljárásmegszüntetési ok figyelmen kívül hagyásával döntött-e érdemben a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetről. [20] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni (már amennyiben a közérdekű adatok proaktív közzétételére nem kerül sor) {3252/2016. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [25]}. [21] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése alapján került megalkotásra az Infotv., amelynek a III. fejezete szabályozza a közérdekű adatok megismerésének rendjét. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható pert egy kötelező előzetes eljárásnak kell megelőznie, amelynek szabályait az Infotv. 28-30. §-a határozza meg. Az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. Az Infotv. 28. §
(3)bekezdése, a 29. §
(1)–
(1b)bekezdései alapján az adatigénylést az adatkezelőhöz kell benyújtani. [22] Az Infotv. szabályozásából következően a perindítás előfeltétele – annak megindítása előtt – a közérdekű adat megismerése iránti kérelem adatkezelőhöz történő benyújtása. A közérdekű adat megismerése iránt indított per szempontjából a pert megelőző eljárás célja ugyanis az, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). [23] A Kúria irányadó joggyakorlata szerint a felperes keresetét illetően a jogvita kereteit (kivel szemben, milyen adatigény érvényesíthető) az előzetes adatmegismerés iránti kérelem tartalma határozza meg (Pfv.IV.20.385/2022/6., Pfv.IV.21.493/2021/5.). A pert megelőző kötelező eljárás hiánya esetén a keresetlevelet vissza kell utasítani a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján, ennek elmaradása esetén az eljárást hivatalból meg kell szüntetni a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8., Pfv.IV.20.078/2025/6., Pfv.IV.20.369/2025/9., Pfv.IV.20.417/2025/4., Pfv.IV.20.735/2025/8., Pfv.IV.20.830/2025/7., Pfv.IV.20.926/2025/6., Pfv.IV.21.026/2025/6.). [24] Az Infotv. 31. §
(1)bekezdése szerint az igénylő többek között a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. §
(2)bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén indíthatja meg a pert. A pert megelőző eljárás további eljárásjogi jelentősége, hogy az Infotv. 31. §
(3)bekezdése szerint a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen. Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 6 [25] Mindezekre figyelemmel a Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján azt kellett megítélni, hogy sérti-e az Infotv. 28. §-át és a 31. §
(3)bekezdését a másodfokú bíróság azon következtetése, miszerint a pert megelőző eljárás a II. rendű alperessel szemben folyt le, mivel az előzetes adatmegismerés iránti kérelmet a II. rendű alperes válaszolta meg és utasította el. [26] Jelen ügyben az nem volt vitatott, hogy az Infotv. felhívott rendelkezései szerinti adatigénylést a felperes az I. rendű alperesnek küldte meg, melyre a II. rendű alperes válaszolt. Továbbá az iratok alapján az is egyértelműen megállapítható, hogy a felperes a II. rendű alpereshez címzett, az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti adatmegismerés iránti kérelmet nem nyújtott be. Vagyis a felperes perindítását megelőzően, a II. rendű alperessel szemben az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti kötelező megelőző eljárás lefolytatására nem került sor. A Kúria megítélése szerint kizárólag abból a körülményből, hogy a bíróságok szervezeti felépítése következtében a II. rendű alperes válaszolt érdemben a szervezeti egységének minősülő I. rendű alperes helyett az adatigénylésre, a másodfokú bíróság tévesen következtetett arra, hogy az Infotv. szerinti pert megelőző eljárás is a II. rendű alperessel szemben folyt le. [27] A Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja a keresetlevél visszautasításának okaként a törvényben meghatározott pert megelőző eljárás hiányát jelöli meg, míg a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja szerint e perakadály fennállása esetén a bíróságnak az eljárást – annak bármely szakaszában – hivatalból kell megszüntetnie. [28] Mindezek alapján a Kúria az I. rendű alperessel szemben a kereset elutasítását – a felperes felülvizsgálati kérelme hiányában – nem érintette és a Pp. 424. §
(3)bekezdése szerint eljárva végzésével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az eljárást a II. rendű alperessel szemben a Pp. 176. §
(1)bekezdés c) pontja és a Pp. 240. §
(1)bekezdés a) pontja alapján megszüntette. A döntés elvi tartalma [29] A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tárgyában sor került-e az alperessel szemben az Infotv. 28. §
(1)bekezdése szerinti kötelező előzetes eljárásra. [30] A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indított eljárást a bíróságnak hivatalból kell megszüntetnie, ha az alperessel szemben nem került sor a kötelező megelőző eljárásra. Záró rész [31] Az eljárás megszüntetésére figyelemmel, mivel az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban pernyertes II. rendű alperes perköltségigényt nem terjesztett elő, ezért erről határozni nem kellett. Kúria IV.Pfv.21.241/2025/8 7 [32] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [33] A Kúria a II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [34] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.