A határozat elvi tartalma: Keresetlevél visszautasítása tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés elbírálása. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.IV.40.977/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Dobó Viola a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Balogh Lajos egyéni ügyvéd (cím2) Az alperes: Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály (cím3) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést előterjesztő: a felperes,
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Debreceni Törvényszék
- szeptember
- napján kelt 104.K.701.570/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 104.K.701.570/2021/
- számú végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal egyfokú eljárásban meghozott, 588898-3/
- ügyiratszámú határozatában a Hajdúböszörmény külterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan a haszonbérbe adó és a felperes, mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadta, és azt az elfogadó jognyilatkozatot tevővel szemben hagyta jóvá. A határozatot a felperes részére
- június 7-én kézbesítették. [2] A felperes jogi képviselője útján
- június
- napján a fent megjelölt határozattal szemben keresetlevelet terjesztett elő elektronikusan a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal) előtt. [3] A Járási Hivatal a keresetlevelet a határozatot hozó alpereshez
- június
- napján továbbította. A keresetlevél az annak benyújtására előírt harminc napos határidőben az alpereshez megérkezett. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett végzésével a felperes keresetlevelét visszautasította. [5] Határozatát a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontjára alapította. Kúria IV.Kpkf.40.977/2021/4 2 [6] Kifejtette, a felperes a keresetlevelet nem a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti helyre nyújtotta be és azon kivételek sem álltak fenn, amelyek az elvétés ellenére megengednék, hogy a bíróság azt határidőben benyújtottnak tekintse. Mindezek alapján a felperes keresetlevele elkésett. [7] Jogi érvelése körében utalt arra, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kellett vizsgálnia. A keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az ügy tartozhat-e abba a körbe, amelyet a Kp. a benyújtás helye alóli kivételek alatt nevesít. Ha megállapítható, hogy ezen kivételek nem állnak fenn, úgy a határidőben való benyújtás nem merülhet fel. E körben utalt a Kúria BH2021.152. szám alatt közzétett határozatára. [8] Megjegyzésként rögzítette, hogy a felperes nem a határozatot hozó HajdúBihar Megyei Kormányhivatalt, hanem annak – önálló közigazgatási hatáskörrel nem bíró – szervezeti egységét jelölte meg alperesként a keresetlevelében, a bírósághoz az iratokat a hatósági ügyre hatáskörrel bíró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal terjesztette be. A fellebbezés és az észrevétel [9] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a keresetlevél Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti visszautasítását indítványozta. [10] Nem vitatta, hogy téves helyen terjesztette elő a keresetlevelet, azonban a törvényszék végzésének jogalapjával nem értett egyet. Előadása szerint azt a tényt, hogy a keresetlevél határidőben megérkezett az alpereshez, vitatni nem lehet. Ha a keresetlevél nem megfelelő helyre kerül benyújtásra és a felperes elvéti a benyújtásra nyitva álló határidőt is, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alkalmazásának helye van, de ha kizárólag csak a benyújtás helyét véti el a felperes, úgy a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja alapján kell azt visszautasítania a bíróságnak. Utalt arra is, hogy az alperes a Járási Hivatallal azonos címen található, így a felperes a két hivatalt összetévesztette. Álláspontja szerint téves a BH2021.
- számon közzétett döntés azon logikája, hogy a téves helyen történő előterjesztés határidő elmulasztása miatti ok lenne akkor, amikor nem vitathatóan az alpereshez a keresetlevél határidőben megérkezik. [11] Az alperes az észrevételében a végzés helybenhagyását kérte arra hivatkozással, hogy a támadott döntés jogorvoslati tájékoztatása egyértelmű volt. Az IKR rendszer sajátossága, hogy a belépést követően két lehetőség közül lehet választani: a járási hivatalhoz és a megyei kormányhivatalhoz lehet a keresetlevelet előterjeszteni. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozott. [13] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [14] A Kp. 39. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. [15] A Kp. 48. §
(1)bekezdésének l) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő. Kúria IV.Kpkf.40.977/2021/4 3 [16] A Kp. 48.§
(1)bekezdés i) pontja értelmében a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja. [17] A Kúria megállapította, hogy a keresetlevél az alpereshez a keresetindítási határidőben megérkezett. Azzal, hogy a felperes a keresetlevelet – a felek által sem vitatottan – az eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt alpereshez nyújtotta be, a benyújtás helyét vétette el. [18] A Kúria azonos tárgyban, azonos felek között Kpkf.III.40.943/2021/2. számon döntést hozott, melyben foglaltaktól a Kúria jelen tanácsa nem kíván eltérni, az e döntésben foglaltakat irányadónak tekinti a következők szerint. [19] Az eltérő tényállású ügyben hozott BH2021. 152. szám alatt közzétett határozatban foglalt érvelés szerint is a téves helyen történő előterjesztést a jogalkotó külön nem nevesítette visszautasítási okként, az nem a Kp. 48. §
(1)bekezdés l) pontja szerinti visszautasítási ok. Ellenben a téves helyen történő előterjesztést a határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálni kell, azaz a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye ebben a vonatkozásban összefüggő feltétel. [20] A határidő megtartottságát jelen esetben az elsőfokú bíróság nem vizsgálta. [21] A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. (Kpkf.VI.39.206/2021/2.; Kfv.III.37.409/2017/4.) [22] Ezt támasztja alá a Kúria 14/2010. (XI. 8.) KK véleménye is, amely kimondja, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 330. §
(1)bekezdése alapján a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az az elsőfokú szervhez 30 napon belül megérkezik. A régi Pp. és a Kp. e körben tartalmát és érdemét tekintve azonos fogalomkészlettel dolgozik, a különbség jelen esetben csak az egyfokú eljárásból fakad [Kp. 39. §
(1)A keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél kell benyújtani.] [23] A tisztességes eljáráshoz való jogból is eredően az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasítási okként, nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. A Kúria gyakorlatából pedig egyértelműen az vezethető le, hogy a határidő megtartottságát ebben az esetben vizsgálni kell. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az nem lehet elkésett, a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerinti visszautasítási ok nem alkalmazható, arról a bíróságnak érdemben döntenie kell. [24] Mindez nem jelenti azt, hogy azon hatóságnak, amelynél tévesen terjesztik elő a keresetlevelet, haladéktalan továbbküldési kötelezettsége lenne a határidő megtartottsága érdekében. Annak kockázatát, hogy a keresetlevél időben megérkezik-e a Kp. 39. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, a keresetlevelet téves helyen előterjesztő felperesnek kell vállalnia és következményeit viselnie. Kúria IV.Kpkf.40.977/2021/4 4 [25] A fentiek alapulvételével a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [26] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelméről érdemben kell döntenie azzal, hogy a Kp. 25. §
(1)bekezdés alapján intézkednie kell – az elsőfokú végzés indokolásában is hivatkozott – a vitatott tevékenységet megvalósító közigazgatási szerv perbe állításáról [a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 43. §
(5)bekezdés]. Záró rész [27] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [28] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, így arról külön rendelkezni nem kellett. [29] A felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem igényelt, költségeit nem számította fel, így az arról való döntéshozatalt a Kúria mellőzte. [30] A Kúria által hozott határozat ellen fellebbezésnek a Kp. 112. §
(2)bekezdése, felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- november
- Dr. Dobó Viola sk. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter sk. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: