← Magyarország

Mf.31267/2022/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkavállaló a munkáltató többszöri felhívása ellenére nem tett eleget az adminisztrációs kötelezettségének, ezért a munkáltató felmondása jogszerű volt. Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Mf. 31.267/2022/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a felperesi képviselő (Cím7; ügyintéző. dr. Dénes Tamás ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek, a alperesi képviselő (cím9, ügyintéző : dr. Gócza Gabriella egyéni ügyvéd) által képviselt Alperes1 (cím1 alperes ellen munkaviszony iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 27.M.70.100/2022/
  2. számú ítélete ellen, a felperes
  3. sorszámú fellebbezése folytán tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget. A perben felmerült 218.449 (kétszáztizennyolcezer) fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás [1] A felperes
  4. szeptember
  5. napjától állt határozatlan időtartamú munkaviszonyban az alperessel, munkaköre raktárkezelő és gépjárművezető volt. A munkavégzés helye az alperes helyiség szám alatti raktárában volt, ahol a közvetlen felettese tanú3 boltvezető volt. A munkavégzéssel kapcsolatos utasítást tanú3 boltvezető és törvényes képviselő1 ügyvezető adhatott, de gyakorlatban többségi tulajdonos megbízásából szakmai tanácsadási tevékenységet végző tanú1 és a kisebbségi tulajdonos tanú2 is jelezte neki, amennyiben a raktár működésében vagy a munkavégzéssel kapcsolatban valamilyen hibát Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 2 hiányosságot tapasztalt. A boltvezető és a felperes közötti napi munkamegosztás szerint a boltvezető az üzletkötéssel, az anyagbeszerzéssel, az üzlet rendezésével foglalkozott, míg a felperes fő feladatai a bevételezés, az árukiadás, az áruk gépkocsival történő kiszállítása és mindezen tevékenységgel kapcsolatos bizonylatok és nyilvántartások vezetése volt. Mindketten részt vettek valamennyi termékcsoportot érintően évente, míg egyes kiemelt termékköröket érintően az időszaki leltározásban. [2] A felperes – kifejezett, többszöri szóbeli munkáltatói utasítás ellenére – rendszeresen kézi szállítóleveket állított ki az előírt gépi szállítólevelek helyett, előfordult, hogy nem vitte fel a gépi rendszerbe az általa kézi szállítólevéllel kiadott tételeket, hiányosan vezette az általa vezetett gépjármű menetlevelét, árukiadáskor egy A/4-es papírra írta fel a vevő által kért árut, majd azon utólag áthúzásokkal javítgatta a mennyiségeket. Ezen tevékenysége kapcsán, utóbb nem volt egyértelműen megállapítható a valós kiadott mennyiség. A mulasztásai következtében a gépben rögzített és a valós raktári készlet többször eltért egymástól. A
  6. januárjában lefolytatott éves leltár során, valamint az egyes termékcsoportokat (légtechnikai csöveket és szigeteléseket) érintő,
  7. első félévében lefolytatott két másik időszakos leltár alkalmával is hiány keletkezett a raktárban. [3] A projektnév keretében
  8. február
  9. napján a felperes összesen 377.100 forint értékben bevételezett légtechnikai csöveket (spirálkorcolt merevcsöveket). Az alperes a termékeket cégnév részére kívánta az alperes értékesíteni, mindösszesen nettó 547.783 forint, bruttó 695.685 forint áron. A gyártó legyártotta a terméket, erről a felperes tudomást szerzett és bevételezte azokat, a vevő részére ekkor megtörtént a kiszállítás, a cégnév az árut átvette, a felperes azonban elmulasztotta kiállítani a gépi szállítólevelet és a számlát. Több hónappal később, a projektnév lezárását követően derült ki egy időszaki leltár során, hogy a gépi rendszer készleten lévőként mutatja ezeket a tételeket az alperesnél. Utóbb az alperes számlát kívánt kiállítani, azonban a cégnév a projekt lezárására hivatkozással nem tudta már befogadni a számlát, melyből az alperesnek kára keletkezett. [4] Az alperes a
  10. június
  11. napján kelt felmondással megszüntette a felperes jogviszonyát. A felmondás indokolása szerint a betöltött pozícióban a felperes a növekvő igényeknek és a munkaköri leírásokban is lefektetett elvárásoknak nem felelt meg maradéktalanul. Felelőssége kiterjedt a raktárkészlet nyilvántartására és kezelésére, amelyért anyagi felelősséggel tartozik. A termékek kiadásánál és bevételezésénél többször is nem kellő gondossággal járt el, kárt okozva így a vállalatnak. Munkája során az elvárt önálló munkavégzés során egyéb területen is többször és jelentős értékben tévedett, a tőle elvárható pontosságot nem teljesítette, a hibák kijavítására, megelőzésére nem törekedett. Összességében a munkáltató elvárásait nem teljesítette, ezért a munkáltató a munkaviszonyát megszüntette. Kereset [5] A felperes keresetében a munkaviszonya jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként 2.730.623 forint elmaradt jövedelem, mint kár megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [6] Hivatkozott arra, hogy a felmondás nem felel meg a világosság követelményének, mert nem derül ki belőle, hogy konkrétan milyen magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok a felmondás indoka. Ezentúl a felmondás valótlan tényállításokat tartalmaz, valamint túl általános, illetve jogszabálysértő. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 3 Állította, hogy munkaköri feladatainak és a munkáltató utasításainak minden esetben eleget tett. Hivatkozott rá, hogy a munkáltatónál gyakorlat volt a kézi szállítólevelek kiállítása és a cégnév felé elmaradt számlázásról, az ő munkaviszonya megszüntetéséig nem szerzett tudomást. Előadta, hogy ezzel kapcsolatosan mulasztás nem terheli, mivel a projektnév tanú3 irányítása alatt állt. Ellenkérelem [7] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltség megfizetését kérte. Előadta, hogy a felmondás megfogalmazása kellően konkrét volt, az a felperes számára értékelhető és világos volt. Fenntartotta a felmondásban foglaltakat. Az elsőfokú bíróság határozata [8] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a alperesnek 495.180 forint perköltséget. [9] Megállapította, hogy a felmondásban foglalt azon megállapítás, hogy „a raktárkészlet nyilvántartása és kezelése során a termékek kiadásánál és bevételezésénél a felperes többször nem kellő gondossággal járt el kárt okozva, így a vállalatnak”. Továbbá, hogy „a hibák kijavítására, megelőzésére nem törekedett”, valamint, hogy a nyilvántartások vezetése során „a tőle elvárható pontosságot nem teljesítette” megfelelt a világos indokolás követelményének. [10] A felmondásban rögzített következő indokok, miszerint „a munkáltató elvárásait a felperes nem teljesítette”, „a növekvő igényeknek és a munkaköri leírásokban lefektetett elvárásoknak nem felelt meg”, „a munkavégzés során egyéb területen is többször tévedett és jelentős mértékben tévedett”, nem volt világos. [11] Ugyancsak nem volt a perben vizsgálható a felperes terhére értékelhető azon okcsoport, amelyet az alperes az ellenkérelmében a felperes további jogsértés cím alatt jelölt meg. [12] Az elsőfokú bíróság a meghallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a raktárkészlet nyilvántartása és kezelése, a bevételezés és a kiadás bizonylatolása alapvetően a felperes felelősségi körébe tartozott. A felperes a személyes meghallgatása során maga is elismerte, hogy kézi szállítóleveleket állított ki a munkavégzés során. Ugyanakkor vitatta, hogy az alperesnek az volt az utasítása, hogy a szállítóleveleket kizárólag gépen lehet vezetni, valamint, hogy ezeket elmulasztotta volna későbbiekben felvinni. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a felperes a raktárkészlet nyilvántartása során a termékek kiadásánál és bevételezésénél nem kellő gondossággal járt el, mert a munkáltató többszöri és egyértelmű utasítását figyelmen kívül hagyva, kézi szállítóleveleket állított ki rendszeresen. [13] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a cégnév részére a számla kiállításának elmaradása a felperes mulasztására volt visszavezethető. A felperes megszegte a munkaköri leírásának a kiadással és bevételezéssel kapcsolatos nyilvántartások vezetésére, a Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 4 bizonylati rend betartására és a raktárban lévő készletek mennyiségének nyilvántartásának, a raktári állományok számítógépen történő kezelésére vonatkozó kötelezettségeit, melynek következtében az alperesnek 500.000 forintot meghaladó összegű kárt okozott. [14] A bíróság rámutatott arra, hogy a felperes mulasztott, amikor az árukiadáskor egy A/4-es papírra írta fel a vevő által kért árut, majd azon javítgatta a mennyiségeket, melynek folytán utólag nem volt megállapítható a valós kiadott mennyiség. A felperes ezt a személyes meghallgatása során elismerte, tanú1 tanú pedig alátámasztotta ezen alperesi állítást. [15] Az elsőfokú bíróság a menetlevelek vezetése körében is hiányosnak találta a felperes munkavégzését. Nem fogadta el a felperes előadását, hogy amennyiben egy nap több szállítási címen is járt, akkor nem kellett valamennyi címet feltüntetni a menetlevélen. A menetlevél hiányos kitöltése ugyanis az alperes vonatkozásában komoly következményekhez vezethetett volna. Az alperes többször is felhívta a felperes figyelmét arra, hogy hatósági ellenőrzés során kérhetik a menetleveleket, azt pontosan kell kitöltetni, vezetni. Tekintettel arra, hogy diesel üzemű gépjárművet vezetett a felperes, melyre vonatkozóan az áfát az alperes visszaigényelte, amennyiben ellenőrzést kaptak volna, akkor jövedéki adócsalás miatt a nyilvántartások hiányossága okán lehetett volna elmarasztalni a munkáltatót, hiszen nem valós adatokat tartalmaztak a nyilvántartások. [16] Az elsőfokú bíróság a fenti bizonyítékokat a maguk összességében értékelve azt állapította meg, hogy az alperes a perben sikeresen bizonyította a felmondás azon indokának valósságát, hogy a felperes a raktárkészlet nyilvántartása és kezelése során a termékek kiadásánál és bevételezésénél többször nem kellő gondossággal járt el, kárt okozva így a vállalatnak, továbbá a hibák kijavítására, megelőzésére nem törekedett. A felperes továbbá hiányosan vezette a menetleveleket, kézi szállítóleveleket állított ki rendszeresen, a cégnév esetében azt a gép rendszerben nem rögzítette és ezzel kárt okozott a munkáltatónak. A kézi szállítólevélen a mennyiséget átjavította, részben erre visszavezethetően leltárhiány keletkezett. Mindezen valós indokok egyben okszerűek voltak, alátámasztották, hogy az alperesnek a felperes munkájára a továbbiakban nem volt szüksége. [17] Az elsőfokú bíróság a Polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (Pp.) 269.§

(1)bekezdés b) pontja és
(2)bekezdése alapján jogsértőnek minősítette a felperes és tanú1 tanú között folytatott telefonbeszélgetésről felvett és csatolt hangfelvételt. Nem látott alapot a bizonyítási szükséghelyzet szabályainak alkalmazására, figyelemmel arra, hogy nem volt ügydöntő jelentősége annak a ténynek, hogy tanú1 a telefonbeszélgetés során megelégedettségét fejezte-e ki a felperes munkájával kapcsolatban. A munkáltatói intézkedést egyébként nem a tanú, hanem az alperes ügyvezetője hozta meg. Fellebbezés [18] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetének történő helytadást és az alperes kötelezését kérte első-, és másodfokú perköltség megfizetésére. [19] Előadta, hogy a munkájával az alperes képviselői meg voltak elégedve, jelentős forgalomnövekedést ért el, elégedettségüknek többször is szóban hangot adtak, emellett
  1. május
  2. napján 69.000 forint összegű bonuszt is kapott. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 5 [20] Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú eljárás során tisztázásra került, hogy az alperesnél leltár nem volt, az állítólagos megállapításokról jegyzőkönyv nem készült, a hiányokat soha nem rótták a felperes terhére, erről még csak nem is értesítették. A leltárokról semmilyen dokumentáció, feljegyzés nem került becsatolásra a bíróság elé. [21] Előadta, hogy nem kapott arra vonatkozóan semmilyen utasítást, hogy kézi szállítólevelet ne lehetne vezetni. Az eljárás során bizonyította, hogy az alperes részéről nem volt tiltott a kézi szállítólevél vezetése, melyet tanú2 és tanú1 is megerősített. [22] Érvelése szerint a felmondás indokolásában csupán általánosságban került megjelölésre, hogy kárt okozott az alperesnek. Az alperes a perben nyilatkozott arról, hogy a cégnév miatt érte kár a céget. Ezzel kapcsolatosan pedig a felperesnek nem volt tudomása, illetve vitatta, hogy bármilyen munkavállalói kötelezettséget megsértett volna. Az árut a gyártó szállította ki a cégnév.-nek, de erről semmilyen szállítólevelet nem látott a felperes, ilyen szállítólevél nem volt, ezért számlázást sem lehetett volna kivitelezni, mert a számla alapja szállítólevél. A szállítólevelet nem az Alperes1 állította ki a jelen esetben, hanem a gyártó cég. Ezzel kapcsolatosan pedig az alperes semmilyen dokumentációt nem csatolt a per során, így nem is lehetett megállapítani, hogy a felperes részéről mulasztás következett volna be. [23] A felperes hivatkozott az általa becsatolt hangfelvételre, melynek során tanú1 egyszer sem tett utalást a felperes munkájával felmerült problémákkal kapcsolatban. A beszélgetés során tanú1 még ki is emelte, hogy elégedett a felperessel és annak munkájával. [24] A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a feltárt tényállási elemeket nem megfelelően értékelte, azokból okszerűtlen következtetéseket vont le. Hangsúlyozta, hogy az alperes semmilyen hiteles dokumentumot nem csatolt be annak igazolására, hogy a felperes az adminisztráció kapcsán vagy bármely tevékenységével összefüggésben kárt okozott volna az alperesnek. Fellebbezési ellenkérelem [25] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. [26] Előadta, hogy tanúkkal és okiratokkal is bizonyította a felperes munkavégzésének hiányosságait. A raktárkezelés és a hozzákapcsolódó bizonylati hiányosságok körében a tanúk, valamint az ellenkérelméhez csatolt okirat támasztotta alá a felmondásban foglaltakat. A múzeumhoz kapcsolódó felperesi mulasztásokat törvényes képviselő1, tanú3, tanú1 tanúk, valamint az ellenkérelemhez csatolt okiratok, illetve törvényes képviselő1 meghallgatásakor az ügykezelő rendszer képernyő fotója támasztotta alá. A menetlevelekkel kapcsolatos felperesi hiányosságot a tanúk és a felperes saját személyes előadása is alátámasztotta. A felperes szóbeli figyelmeztetéséről a tanúk nyilatkoztak. [27] A leltározás tényét a tanúk alátámasztották. A leltározások alapját pedig az alperes előkészítő iratához kapcsolt, részletesen levezetett és anyagmozgatási melléklettel igazolt leltáreltérések támasztják alá. Nem valós a felperes azon előadása, miszerint a leltárokon nem vett részt, mivel ezzel ellentétes nyilatkozatot tett tanú1 tanú. Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 6 [28] A kézi szállítólevelek kivételes használhatósága és kerülendő volta miatt a felperes szóbeli figyelmeztetést kapott. A tanúk szintén egységes nyilatkozatot tettek, miszerint kerülendő volt a kézi szállítólevél. [29] A cégnév esetében a számlát a felperesnek már az ellenkérelemhez becsatolt mozgásbizonylatok alapján kellett volna elkészíteni. A felperesnek kellett felvinni a mozgásbizonylatot, neki kellett volna számláznia. Az alperes álláspontja szerint számla kiállítása nélkül eleve nem vihette volna fel a felperes kiadásra a tételeket. Márpedig felvitte, méghozzá előbb, mint a bevételezésüket, ennek következtében a mulasztása egyértelműen fennáll. A leltározással kapcsolatos iratokat alperes becsatolta az elsőfokú eljárás irataihoz. A felperes pedig nem indítványozta további iratok becsatolását, ezért ennek vonatkozásában a fellebbezési kérelme elkésett. A cégnév.-vel kapcsolatban bekövetkezett kár vonatkozásában előadta, hogy azért a felperes felelős. [30] Álláspontja szerint a jogellenes hangfelvétel vonatkozásában az elsőfokú bíróság kellő indokolást adott. [31] A felperes tehát több alkalommal megszegte a bizonylati szerződési követelményeket, melyet a felmondás is rögzített, így a felmondás jogszerű. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [32] A felperes fellebbezése megalapozatlan. [33] A másodfokú bíróság a fellebbezés elbírálása során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást feltárta, döntését a peradatok okszerű mérlegelésével, helytálló következtetéssel, a helyes jogszabályok alkalmazásával hozta meg és a szükséges tartalommal, terjedelemben indokolta, döntésével, annak indokaival egyetértett, ezért az elsőfokú ítéletet a Polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (Pp.)
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [34] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a
(2)
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre – azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés
  1. a)
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. [35] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 386. §
(4)bekezdés alapján helyes indokai alapján hagyta helyben, ezért a másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán kizárólag az alábbiakra mutat rá. [36] A felperes a fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a munkáltatónál leltár nem volt, a megállapításokról jegyzőkönyv nem készült, a hiányokat soha nem rótták fel a felperes terhére. [37] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes tévesen értelmezi a felmondás ezen indokát. A felmondás indokolása szerint a felperes a raktárkészlet nyilvántartása és kezelése során a termékek kiadásánál és bevételezésénél többször nem kellő gondossággal kárt okozva járt el. A munkáltató tehát nem a leltárhiányt rótta a felperes terhére, hanem azt, hogy az adminisztrációs nyilvántartási kötelezettségének nem tett eleget. A felperes a személyes meghallgatása során elismerte, hogy a munkaköri leírásban foglaltak a feladatát képezik. Így különösen a készletek átvétele, bevételezése, a raktári állományok számítógépen történő kezelése, nyilvántartások vezetése, raktári be-, illetve kivitelezési jegyek kiállítása, eladása raktáron lévő készletekből, bizonylatok kiállítása, számlák, forgalmi Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 7 kimutatások egyeztetése, összesítő kimutatások készítése, szállítólevelek kiállítása. A raktár számítógépeinek és kapcsolódó egységeinek kezelése, a bizonylati rend és okmányfegyelem betartása, a raktáron lévő készletek nyilvántartása és az eladott áru kiszállítása a vevő részére a vállalat saját teherautójával. [38] A felperes fellebbezésében arra hivatkozott, hogy nem kapott utasítást arra vonatkozóan, hogy kézi szállítólevelet ne lehetne vezetni. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, miszerint az elsőfokú eljárás során a tanúk egybehangzóan nyilatkoztak arra, hogy a munkáltató elvárása és utasítása a gépi rendszer használata volt. Eseténként kivételképpen kézi szállítólevelet ki lehetett állítani. A felperesnek kellett volna bizonyítania, hogy a munkáltatónál az volt az irányadó gyakorlat, miszerint a kézi szállítólevél kiállítása megengedett volt, azonban ezen tény előadását nem tudta bizonyítani. A számítógépi nyilvántartás kötelező használatát a perben meghallgatott tanúk valamennyien alátámasztották. Ennek következtében a felperes ezen fellebbezési előadása sem megalapozott. [39] A cégnév vonatkozásában felmerült kár tekintetében a felperes fellebbezési előadása szerint ezen indok konkrétan nem jelent meg a felmondásban. A felmondás azonban tartalmazza, hogy a felperes többször nem kellő gondossággal járt el, kárt okozva így a vállalatnak. Az irányadó bírói gyakorlat szerint – MK. 95.számú állásfoglalása – az írásban közölt munkáltatói felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Törvényi követelmények a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, körülményeket is, amelyre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is. [40] A munkáltatói felmondás tartalmazta, hogy a felperes kárt okozott az alperesnek, azt a munkáltató a perben megjelölte, hogy a felperes a cégnév vonatkozásában okozott kárt a munkáltatónak. A felmondás ezen indoka megfelelt a világosság követelményének. A felmondás valósága kapcsán a felperes csak állította, de nem bizonyította, hogy tanú3 boltvezető az ő kódjával beléphetett és nyilvánvalóan ő mulasztott a számla kiállítása kapcsán. Nem felel meg a valóságnak azon fellebbezési állítás sem, hogy az alperes semmilyen dokumentációt nem csatolt a per kapcsán. Az alperes az eljárás során csatolta a cégnév vonatkozásában - projektnév. projekt – a Felperes1 által felvitt készletet. Figyelemmel arra, hogy a felperes nem bizonyította, hogy ezen számítógépen rögzített adatot tanú3 vitte volna be, mivel a felperes neve szerepel az adatbázisban, és az ő kódjával történt a bevételezés, a munkáltató teljeskörűen bizonyította, hogy a felperes rögzítette a mozgásbizonylatot. A munkáltató így bizonyította, hogy a kár bekövetkezett, figyelemmel arra, hogy nem tudta kiszámlázni a tételeket az idő múlására tekintettel. E körben nem volt jelentősége annak, hogy a gyártó szállította-e ki az árut figyelemmel arra, hogy a termék bevételezésre került a munkáltatói cégnél. Az okirat és a meghallgatott tanúk egyértelműen bizonyították a felperes mulasztását. [41] A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy a felperes tévesen hivatkozott arra, miszerint a munkáltató nem csatolt be semmilyen leltárjegyzéket, leltári jegyzőkönyvet, kimutatást, hogy egyáltalán keletkezett-e kár, amely ok-okozati összefüggésbe hozható a felperessel. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy jelen esetben a munkáltató nem kártérítési kereseti kérelmet terjesztett elő. A becsatolt dokumentumok, illetve a tanúk nyilatkozata viszont egyértelműen bizonyítja, hogy a felperes raktárkészlet nyilvántartása és kezelése során, nem kellő gondossággal járt el, a nyilvántartások vezetése során a tőle elvárható pontosságot nem teljesítette. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a felperes a fenti magatartásával a munkaköri leírásban foglalt konkrét feladatait, kötelezettségeit megszegte, a munkáltató többszöri utasítása és Fővárosi Ítélőtábla 1.Mf.31.267/2022/6 8 figyelemfelhívása ellenére sem változtatott a szabálytalan eljárásán. Hiányosan vezette a menetleveket, rendszeresen kézi szállítóleveleket állított ki, a cégnév -vel kapcsolatos mulasztásával kárt okozott a munkáltatónak. Mindezen valós indokok egyben okszerűek voltak, és megalapozták a munkáltatói felmondást. [42] Bár a felperes a fellebbezésében a menetlevelek kapcsán felmerült hiányosságok vonatkozásában kérelmet nem terjesztett elő, azonban a másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy ezen felmondási ok kapcsán teljeskörűen egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával. A másodfokú bíróság rámutat arra, hogy több felmondási indok kerül rögzítésre a felmondásban, akár egy felmondási indok fennállása kapcsán is megállapítható a felmondás jogszerűsége. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a menetlevelek vezetésének hiányossága körében történt felperesi mulasztás már önmagában megalapozta volna a felperes munkaviszonyának megszüntetését. [43] A felperesnek a hangfelvétel kapcsán előadott fellebbezési kérelme a per elbírálása szempontjából nem irányadó. Az a körülmény, hogy tanú1 ezen telefonbeszélgetés kapcsán nem tett észrevételt az adminisztratív problémákról, nem teszi a felmondást jogellenessé. E körben a másodfokú bíróság hivatkozik a Kúria BH2015.334. számú határozatára, miszerint a munkavállaló a megfelelő szintű eredményes munkavégzésre attól függetlenül köteles, hogy előzetesen tájékoztatták arról, miszerint ellenkező esetben a munkaviszonyát megszüntetik. Záró rész [44] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban pervesztes felperest kötelezte a másodfokú perköltség megfizetésére a Pp. 81. §-a alapján, figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §-ára. [45] A felperes munkavállalói költségkedvezményre jogosult, így a fellebbezési illetéket a Pp. 102.§-a alapján az állam viseli. [46] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [47] Az ítélet elleni fellebbezést a Pp. 365.§
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
  1. február
  2. dr. Vajas Sándor s.k. a tanács elnöke dr. Kovács Edit s.k. előadó bíró dr. Kulisity Mária s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.