← Magyarország

Pf.20330/2024/5 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Sajtó-helyreigazítási perben a tárgyalási időköz időtartamára speciális törvényi rendelkezés vonatkozik, ezért az általános szabályok szerinti 15 napos tárgyalási időköz alkalmazása és e pertípusban annak lerövidítése sem értelmehető. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.330/2024/

  1. A felperes: (felperes neve) (címe.) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Mellétheti-Barna Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Melléthei-Barna Márton Ádám ügyvéd; iroda
  2. címe.) Az alperes: (alperesi szerkesztőség neve) Vármegyei Hírportál Szerkesztősége (cím) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Kovács Lóránd Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kovács Lóránd ügyvéd; iroda
  3. címe.) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és a megfellebbezett határozatának a száma: Kecskeméti Törvényszék 16.P.21.208/2024/7-III. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: Alperes, 16.P.21.208/2024/
  4. Í T ÉL E T Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a (kiadó neve).-t (székhelye., Cg........), hogy fizessen meg az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjából számított 60 napon belül 48 000 (negyvennyolcezer) Ft eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-
  5. számú illetékbevételi számlájára. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 2 Az illetékfizetési kötelezettség az e határozat meghozatalát követő
  6. napon válik esedékessé. Kötelezi a (kiadó neve).-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 640 euró + 27 (huszonhét) % áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A tényállás [1] A felperes a (párt neve) Párt elnöke. [2] Az alperes által szerkesztett internetes hírportál ((internetes hírportál)) kiadója a perben nem álló (kiadó neve). [3] Az alperes által szerkesztett hírportálon – a szerző megjelölése nélkül
  7. július
  8. napján cikk jelent meg a felperessel kapcsolatosan „(felperes neve) perverz beszólásokkal alázta a tinilányokat – állítja egy szemtanú” címmel. A cikk a következőket tartalmazta: „Úgy beszélt velük, mint aki a lányokat valamiféle szextárgynak gondolja – fogalmazott a (internetes sajtótermék)nak egy édesapa, aki kiskorú lányait kísérte el a belvárosi szórakozóhelyre, ahol (felperes neve) a viselkedésével botrányt okozott. [4] A (internetes sajtótermék) megtalálta azt az édesapát, aki a kiskorú lányával és annak barátnőivel ott volt az egyik budapesti szórakozóhelyen azon az éjszakán, amikor a biztonsági őrök botrányos viselkedése miatt kidobták (felperes neve)t. Mint írják – az édesapa születésnapi ajándékként vitte el 17 éves lányait és barátnőit a „tini-diszkónak” is nevezett felkapott szórakozóhelyre. A történtekre felháborodottan visszaemlékező apa állítja, hogy az erősen ittasnak látszó (felperes neve) a lányának és szintén kiskorú barátnőinek obszcénnek, sőt perverznek mondható ajánlatokat tett. Be-beszólt, úgy viselkedett, mint aki, ahogyan az édesapa fogalmazott „azonnal bárkit az ágyába cipelhet és még az illető érezze megtiszteltetésnek”. „Egyre tűrhetetlenebb lett a helyzet, (felperes neve) nem ismert semmilyen határt. A lányok előbb zavarttan elléptek, igyekeztek távol maradni tőle, de nem tágított. Aztán már tőlem kértek segítséget” – mondta el a (internetes sajtótermék)nak az édesapa. [5] „Úgy beszélt velük, mint aki a lányokat valamiféle „szextárgynak” gondolja, nem tudok mást mondani, mint hogy perverz beszólásokkal alázta őket. Amikor keményen rászóltam, megfenyegetett, hogy majd a testőrei elintéznek. Azt sem érdekelte, amikor megmondtam, hogy kiskorú lányokkal mégsem kellene ennyire mocskos szájjal beszélnie.” [6] Az édesapa szerint pontosan azt mondta az egyik kiskorú lánynak: „örülj, ha szétteheted nekem a lábad”. [7] Amikor szóvá tették, hogy sok körülötte a kiskorú lány, ezt mondta: „nem baj, szeretem a friss húst”. [8] Mint ismert, június
  9. napján péntek hajnalban okozott botrányt (felperes neve) az (.......) nevű budapesti V. kerületi szórakozóhelyen. A büntetőügyben folyik a nyomozás, jogi Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 3 szakértők szerint (felperes neve)t nem csak garázdaságért, de egy telefon erőszakos eltulajdonítása miatt rablásért is felelősségre vonhatják.” [9] A felperes jogi képviselője útján a cikkel kapcsolatos helyreigazítási kérelmét ajánlott küldeményként
  10. július
  11. napján adta postára, azt az alperes
  12. július
  13. napján átvette. [10] Az alperes a helyreigazítási kérelemnek 5 napon belül nem tett eleget, ezért a felperes
  14. augusztus
  15. napján sajtó-helyreigazítás iránti keresetét benyújtotta a bírósághoz. A kereset és az ellenkérelem [11] A felperes keresetében kérte a bíróságot, hogy kötelezze az alperest az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére akként, hogy a helyreigazító közleményt a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a (internetes hírportál) oldalon a cikk megjelenése helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon jelentesse meg. [12] Helyreigazítás: A (internes hírportál) oldalon a
  16. július
  17. napján „(felperes neve) perverz beszólásokkal alázta a tinilányokat – állítja egy szemtanú” címmel megjelent írásban valótlanul állítottuk és híreszteltük, hogy (felperes neve) az (.......) nevű budapesti szórakozóhelyen perverz beszólásokkal alázta a tinilányokat, kiskorú lányoknak obszcén, sőt perverznek mondható ajánlatokat tett, és úgy beszélt a kiskorú lányokkal, mint aki a lányokat valamiféle „szextárgynak” gondolja, valamint beszólásokkal alázta a kiskorú lányokat. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy (felperes neve) a nevezett budapesti belvárosi szórakozóhelyen az egyik kiskorú lány édesapját megfenyegette, hogy majd a testőrei elintézik. Valótlanul állítottuk és híreszteltük továbbá, hogy (felperes neve) a nevezett belvárosi szórakozóhelyen az egyik kiskorú lánynak azt mondta, hogy „örülj, ha szétteheted nekem a lábad”, illetve azt a kijelentést tette, hogy „szeretem a friss húst” utalva ezzel arra, hogy kiskorú lányokkal kíván szexuális kapcsolatot létesíteni. [13] A felperes kérte továbbá, a bíróság kötelezze az alperes kiadóját, a (kiadó neve).-t az ügyvédi díjat tartalmazó perköltsége megfizetésére, melynek összegét 160 euró + áfa/óra összegben kért megállapítani azzal, hogy a helyreigazítási kérelem és a keresetlevél elkészítése és benyújtása kapcsán felmerült ügyvédi munkadíj igénye 12 óra, ezen felül a per tárgyalásán történő ügyvédi képviselettel kapcsolatban további 6 óra alapulvételével összesen 2880 euró + áfa. [14] A kereseti kérelem jogcímeként a polgári perrendtartásról szóló
  18. évi CXXX. tv. (Pp.) 495.§

(1)és
(2)bekezdését, a Pp. 496. §
(1)és
(3)bekezdését, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 12. §
(1)és
(2)bekezdését, 4. §
(3)bekezdését, valamint
  1. §-át jelölte meg. [15] Kereseti kérelme indoklásaként előadta, hogy a per tárgyát képező írás személyében nevesíti, egyértelműen beazonosíthatóvá teszi. Ezért a perindításra jogosult, mert az alperesi cikk rá vonatkozó valótlan tartalmú kijelentéseket közölt. A helyreigazítani kért cikkben az alperes olyan kijelentést tett, amely arra utal, hogy kvázi bűncselekményt követett el egy nyilvános szórakozóhelyen szexuális és egyéb jellegű magatartást tanúsítva. A per tárgyát képező kijelentéseket az alperes valótlanul állította, illetve híresztelte. Azokkal szemben a valóság az, hogy nem tanúsította ezeket a magatartásokat. A közvélemény kialakításában, az egyes személyekről kialakult társadalmi vélekedés formálásában kitüntetett szereppel bíró sajtó fokozottan köteles ügyelni a hitelesség, és a valóságnak való megfelelés követelményeinek érvényre juttatására, valamint mások személyhez fűződő jogának tiszteletben tartására. Hivatkozott továbbá a magánélet védelméről szóló
  2. évi LIII. tv.
  3. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 4 §
(2)bekezdésében írtakra. A perbeli cikk kijelentései olyan valótlan tényállítások, amelyekkel kapcsolatban mint közszereplőre a magasabb tűréshatár nem vonatkozik, azok használata indokolatlan, és nem szükségesek a közügyek szabad megvitatásához. Hivatkozott a Kúria Pfv.IV.22.394/2014/
  1. számú döntésére, és az Alkotmánybíróság 36/
  2. és 7/
  3. számú határozataira. Érvei körében előadta, hogy az írás megjelenését megelőzően sem az alperes, sem annak munkatársa nem kereste meg, információt nem kért tőle, ő pedig nem adott engedélyt az írás alperes általi megjelentetéséhez. Helyreigazítási kérelmét az Smv.
  4. §
(2)bekezdésében írt határidőn belül az alperes nem teljesítette. [16] Az alperes a bíróság felhívására a perfelvételi tárgyalást megelőzően írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő, a perfelvételi tárgyaláson képviselője szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg és távolmaradását sem mentette ki. Az elsőfokú bíróság ítélete [17] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetben megjelölt módon és tartalommal helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte az alperest. Az alperes kiadóját, a Mediaworks Zrt.-t kötelezte a felperes részére 1 223 960 Ft perköltség és az állam javára 36 000 Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére. [18] Határozatának indokolása szerint érdemi ellenkérelem hiányában a keresetet nem vitatottnak tekintette és a Pp. 497. §
(4)bekezdése alapján a per főtárgya tekintetében azzal egyező tartalmú ítéletet hozott. [19] Kiemelte, hogy a
  1. szeptember
  2. napjára kitűzött perfelvételi tárgyalásra idézte az alperest, az tartalmazta a Pp.
  3. §
(2)és
(3)bekezdésében írtakat, továbbá arra is figyelmeztette, ha írásbeli védekezést nem terjeszt elő, akkor a Pp. 497. §
(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni. Az alperes az idéző végzést és a keresetlevelet postai úton
  1. augusztus hó
  2. napján átvette, augusztus 30-án elektronikus úton jogi képviselője meghatalmazását benyújtotta, azonban egyéb nyilatkozatot, így írásbeli ellenkérelmet tartalmazó beadványt nem nyújtott be. [20] A felperes jogi képviselője
  3. szeptember 2-i határnap előtt igazolta, hogy a kitűzött tárgyaláson másik tárgyalásra szóló idézés miatt nem tud megjelenni, egyben kérte a tárgyalás elhalasztását a Pp.
  4. §
(1a)bekezdésre hivatkozással. Az elektronikus úton benyújtott tárgyalás halasztása iránti kérelmet a bíróság
  1. szeptember
  2. napján az alperesi jogi képviselőnek elektronikus úton megküldte, aki azt csak
  3. szeptember 16-án töltötte le. [21] A bíróság
  4. szeptember
  5. napján a kitűzött perfelvételi tárgyalást elhalasztotta
  6. szeptember
  7. napjának délután 13 órájára és a halasztó végzésben tájékoztatta az alperest, hogy a tárgyalás elhalasztása folytán írásbeli ellenkérelmét a Pp.
  8. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően nyújthatja be. [22] A
  1. szeptember
  2. napjára kitűzött halasztott perfelvételi tárgyalásra szóló idézést tartalmazó jegyzőkönyvet az alperes ezen a napon délelőtt 9 óra 41perckor töltötte le, azonban ezt követően beadványt nem nyújtott be, és a tárgyaláson történő megjelenésének akadályát rövid úton sem közölte. Az elsőfokú bíróság hangsúlyozta, a professzionális jogi képviselő nyilvánvalóan ismerte a Pp. sajtó-helyreigazítási perre vonatkozó speciális szabályait, melyekre egyébként az idézés is külön felhívta a figyelmét. Utalt a Pp. sajtóhelyreigazítási perekben alkalmazandó, általánostól eltérő speciális szabályaira [Pp.
  3. §
(1)bekezdés, 497. §
(1)bekezdés, 497. §
(5)bekezdés, 498. §
(4)bekezdés] azzal, hogy az esetleges folytatólagos érdemi tárgyalás időpontját is az elhalasztott tárgyalási határnapot követő 15 napon belüli határnapra kell kitűzni. Az alperesi jogi képviselő mindezek ellenére a
  1. szeptember
  2. napjára kitűzött perfelvételi tárgyaláson nem jelent meg, távolmaradását Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 5 nem mentette ki, írásbeli védekezést nem terjesztett elő. Ezt követően annak ismeretében, hogy
  3. szeptember
  4. napjának 13 órájára kitűzte a perfelvételi tárgyalást, a részére elektronikusan megküldött iratokat csak
  5. szeptember 16., illetve szeptember
  6. napján vette át. Így az alperes számára biztosított volt az eljárás során, amennyiben a keresettel szemben érdemben védekezni kíván, akkor nyilatkozatát előterjeszthesse. Mindezeket együttesen mérlegelve úgy tekintette, hogy a
  7. szeptember
  8. napján tartott perfelvételi tárgyaláson az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, megelőzően írásbeli védekezést nem terjesztett elő. Ezért a keresetet nem vitatottnak tekintette és kötelezte a kereseti kérelemmel egyező tartalommal az alperest a helyreigazítási közlemény közzétételére. [23] A perköltség összegszerűségét a 32/
  9. (VIII. 22.) IM rendelet (Mr.)
  10. §
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben állapította meg. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [24] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen előterjesztett fellebbezésében az alperes annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp. 381. §-a alapján. A másodfokú bíróságtól a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkör gyakorlását kérte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 189. §
(2), 496. §
(1)bekezdését, mert nem nyújtott tájékoztatást a Pp. 189. §
(2)bekezdése szerinti tárgyalási időköz lerövidítéséről, ennél fogva nem szabályszerű a perfelvételi tárgyalás határnapjának kitűzése, és annak megtartása sem. A szeptember 17-i perfelvételi tárgyalásra szóló idézést aznap vette át, ezért a Pp. 189. §
(2)bekezdése sérült, mert a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább 15 nappal megelőzze (tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti. [25] Sem a szeptember 2-i, sem a szeptember 17-i perfelvételi tárgyalásra szóló idézés nem tartalmaz a tárgyalási időköz lerövidítéséről tájékoztatást. Az idézés
  1. augusztus
  2. napján került kézbesítésre a részére, a perfelvételi tárgyalás szeptember
  3. napjára került kitűzésre, így a két időpont között 4 nap telt el úgy, hogy tárgyalási időköz lerövidítéséről bírósági iratot nem kapott. Ezért a 15 napos általános tárgyalási időközt kell számításba venni, amely így nem megtartott. [26] A nem szabályszerűen megtartott tárgyalási határnap miatt a perfelvételi tárgyalás nem volt szabályszerűen megtartva, annak alperesi mulasztására tekintettel ítélet sem volt hozható. Ezért szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése, ugyanis az idézés szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges. [27] A Pp.
  4. § utaló szabálya nem teszi nélkülözhetetlenné a Pp.
  5. §
(2)bekezdésének alkalmazását. [28] Mindezeknél fogva az elsőfokú bíróság eljárása mind a szeptember 2-i, mind a szeptember 17-i tárgyalásra szóló idézés vonatkozásában sérti az eljárási szabályokat. Különösen jogsértő és méltánytalan a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra szóló idézés kapcsán, mert annak ellenére tekintette szabályszerűnek idézését a halasztott perfelvételi tárgyalásra, hogy az arról szóló idézést a tárgyalás napján vette kézhez. Téves az a hivatkozás, hogy a számára az eljárás során biztosított volt, hogy ha a keresettel szemben védekezni kívánt, nyilatkozatát előterjeszthette. A Pp. 497. §
(3)bekezdése alapján ugyanis legkésőbb a perfelvételi tárgyalás határnapját megelőző 3 napnál korábban nyújthat be ellenkérelmet, azonban a szeptember 17-i perfelvételi tárgyalásra szó idézést a tárgyalás napján vette kézhez, ezért a Pp. 497. §
(3)bekezdése szerinti ellenkérelem előterjesztésére nem volt lehetősége. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 6 [29] Kérte a felperes marasztalását az Mr. 3. §
(3)bekezdése alapján megállapított másodfokú perköltségében, amely 1 óra ügyvédi munkadíjból áll áfával növelten. [30] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a (kiadó neve). másodfokú perköltségben való marasztalását kérte 160 euró + áfa/óra ügyvédi munkadíj alapulvételével 4 munkaóra felszámításával 640 euró + áfa összegben. [31] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság az eljárási szabályoknak megfelelően eljárva hozta meg ítéletét, és kötelezte az alperest helyreigazító közlemény közzétételére. Nem sértette meg a fellebbezésben hivatkozott eljárási szabályokat, akkor sem, amikor a tárgyalási időköz lerövidítéséről külön nem rendelkezett, ezzel kapcsolatban az idéző végzésben a feleket nem tájékoztatta. [32] A Pp. 497. §
(1)bekezdés utolsó mondatának rendelkezése a bíróságra egyetlen kötelezettséget ró azt, hogy a felek részére történő idézés a felek általi kézhezvétele és az első perfelvételi tárgyalás között legalább 3 nap elteljen. Sem a Pp. 189. §
(2)bekezdése, sem Pp. 496. §
(1)bekezdése nem ír elő kötelezettséget a bíróság számára, hogy az első perfelvételi tárgyalás, illetve az esetleges folytatólagos perfelvételi tárgyalás, illetve az érdemi tárgyalások tekintetében a tárgyalási időköz lerövidítéséről külön határozzon. A legalább 3 napos tárgyalási időköz rögzítésével a jogalkotó célja az volt, hogy az általános, 15 napos tárgyalási időközre vonatkozó szabálytól eltérő speciális rendelkezést rögzítve egyértelművé tegye, hogy az általánoshoz képest jelentősen rövid tárgyalási időközzel a feleknek számolniuk kell. A 3 napos tárgyalási időközt előíró szabály célja és egyértelmű rendeltetése amellett, hogy az általános szabályhoz képest a gyorsított eljárás feltételeit biztosítsa az, hogy garantálja az alperesnek azt a minimális felkészülési időt, amely szükséges ahhoz, hogy az első perfelvételi tárgyalásra fel tudjon készülni, ellenkérelmét össze tudja állítani. [33] Rámutatott, az alperes a keresettel szembeni védekezését megfelelően kidolgozhatta, mert
  1. augusztus
  2. napján részére kézbesítésre került a keresetlevél, így az első perfelvételi tárgyaláshoz képest eltelt 20 nap, amely bőven elegendő arra, hogy a gyorsított perben a védekezését kidolgozza. Az alperes számára lehetőség volt arra, hogy az írásbeli ellenkérelmét előterjessze, de ezzel nem élt. A
  3. szeptember 17-i idézés kapcsán kiemelte, az az alperes részére szeptember 3-án kiadásra került, az pedig, hogy az elektronikus kézbesítés szabályaival visszaélve azt nem töltötte le, nem vette át az idéző végzést, nem vezethet arra, hogy saját mulasztására mint önhibára előnyök szerzése végett hivatkozzon. [34] Álláspontjának alátámasztására bírósági határozatokra hivatkozott (Fővárosi Ítélőtábla Pf.21.051/2018/4., Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.045/2024/4., Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.244/2024/4.). A fellebbezéssel ellentétben nem annak van jelentősége, hogy a perfelvételi tárgyalásra szóló idézést az alperes csak
  4. szeptember 17-án vette át, hanem annak, hogy az első perfelvételi tárgyalásról szóló idézést és ily módon a keresetlevelet már
  5. augusztus
  6. napja óta ismerte az alperes, és így elegendő idő állt rendelkezésre arra, hogy perbeli védekezését (ellenkérelmét) előterjeszthesse. Az ítélőtábla döntése és annak indokai [35] A fellebbezés alaptalan. [36] A Pp.
  7. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)bekezdés a)–d) pontjaiban megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Az alperes a másodfokú bíróságtól az eljárásjogi felülbírálati jogkör gyakorlásával az elsőfokú ítélet hatályon kívül Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 7 helyezését és az elsőfokú bíróságnak új határozat hozatalára utasítását kérte a Pp.
  1. §-a alapján. E jogszabályi rendelkezés szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére akkor kerülhet sor, ha szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, mert az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem észszerű. Az alperes fellebbezésében az idézett tárgyalási időközre vonatkozó eljárási szabályok, a Pp.
  2. §
(2)bekezdésének és a Pp. 497. §
(1)bekezdésének a megsértésére hivatkozott, amelyet az ítélőtábla az alábbiakban kifejtendők szerint megalapozatlannak talált. [37] A sajtó-helyreigazítás célja azonnali jogvédelem biztosítása. A sajtó-helyreigazítás értelmét veszti, ha a közlemény megjelenésétől számított olyan hosszú idő elteltével kötelezi a bíróság a sajtószervet helyreigazító közlemény közzétételére, amikorra az idő múlása az emlékezet csökkenését is eredményezi. Ennek megfelelően a jogalkotó a sajtó-helyreigazítás iránti pert a különleges eljárások körében szabályozza a per befejezését gyorsító speciális eljárási szabályok alkalmazásával. Ennek érdekében a Pp. 494. §-a kimondja, e törvény rendelkezéseit az e fejezetben szabályozott személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek megfelelően a Pp. általános szabályainak alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha arra a Pp. a sajtóhelyreigazítás iránti perre vonatkozóan speciális szabályt nem tartalmaz. [38] A Pp. általánosan érvényesülő 189. §
(2)bekezdése szerint e törvény eltérő rendelkezése hiányában a perfelvételi tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze (a továbbiakban: tárgyalási időköz). A tárgyalási időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti. Ez azt jelenti, hogy 15 napnál rövidebb tárgyalási időközt is meghatározhat, amit a kitűző végzésben kell rögzítenie többek között azért, hogy arról a felek tudomással bírjanak. Ilyen esetben a mulasztás jogkövetkezményei az így meghatározott időköz megtartottsága esetén alkalmazhatók. [39] A sajtó-helyreigazítási perekre azonban az azonnali jogvédelmi igényből eredő sajátosságok miatt speciális szabályok vonatkoznak: a per minél hatékonyabb és gyorsabb lefolytatása érdekében az osztott perszerkezet általános eljárási modelljétől eltérően több különös szabály irányadó (Pp. XXXVIII. fejezet). [40] A Pp. 494. §-a kimondja, hogy e törvény rendelkezéseit – egyéb nevesített pertípusok mellett – a sajtó-helyreigazítási perekben az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ilyen eltérést rögzít – a peres eljárás gyorsítása, a sajtó-helyreigazítással elérni kívánt jogvédelmi cél érvényesülése érdekében – a Pp. 497. §
(1)bekezdése, ami legalább 3 napos tárgyalási időközt határoz meg úgy, hogy annak lerövidítése lehetőségéről nem rendelkezik. Mindebből következően az alperes fellebbezési érvelése alapvetően téves, mert sajtóhelyreigazításra irányuló perben a tárgyalási időköz a törvényi szabályozás alapján legalább 3 nap, vagyis minimum ekkora időtartamnak kell meglennie a perfelvételi tárgyalást kitűző végzés felek részére történő szabályszerű kézbesítése és a perfelvételi tárgyalás kitűzött napja között. Mivel a speciális rendelkezés miatt fel sem merül az általános szabály szerinti 15 napos tárgyalási időköz alkalmazása, e pertípusban annak lerövidítése sem értelmezhető. Ezért miután ilyen kötelezettség a bíróságot nem terheli, helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor mellőzte a 15 napos tárgyalási időköz lerövidítéséről való rendelkezést. A perfelvételi tárgyaláson arról kellett meggyőződnie, hogy a 3 napos – törvényben rögzített – tárgyalási időköz megtartott volt-e. [41] A tárgyalási időköz kezdő napjának meghatározása szempontjából lényeges, hogy a sajtóperben a tárgyalási időköz célja az alperes számára biztosítani a felkészülés lehetőségét nyilatkozatának megtételéhez, mert az ilyen típusú perekben – az általános perrendi szabályoktól eltérően – a tárgyalás kitűzését nem előzi meg az írásbeli ellenkérelem Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 8 előterjesztése, kizárt az írásbeli előkészítés. Ehhez igazodva rendelkezik úgy a Pp. 497. §
(2)bekezdése, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyalásra történő idézéssel egyidejűleg közli a keresetet az alperessel és felhívja a feleket, hogy az ügyre vonatkozó valamennyi okiratot és egyéb bizonyítási eszközt a tárgyalásra hozzák magukkal, az alperest pedig arra is, hogy a keresetre a tárgyaláson adja elő az írásbeli ellenkérelemnek megfelelő tartalmú nyilatkozatát. A perbeli esetben tehát a most hivatkozott törvényhelynek megfelelő idézés szabályszerű kézbesítésétől (2024. augusztus 28.) kell számítani a Pp. 497. §
(1)bekezdése szerinti legalább 3 napos tárgyalási időközt, amely időtartamot a jogalkotó minimálisan elegendőnek tartott a perfelvételi tárgyalásra való felkészülésre, a védekezési stratégia kidolgozására, az ellenkérelem elkészítésére. [42] Jelen eljárásban az alperesnek ez az időtartam a rendelkezésére állt. A
  1. szeptember 2-án tartott tárgyalás kapcsán a törvény szerinti tárgyalási időköz megtartott volt, és az alperes által sem vitatottan a tárgyaláson nem jelent meg és írásbeli ellenkérelmet sem terjesztett elő, ez alól nem mentesítette az sem, hogy a felperes megelőzőleg a tárgyalás elhalasztását kérte. A halasztott szeptember 17-i tárgyalást megelőzően az idézést átvette, így idézése szabályos volt, távollétét rövid úton nem mentette ki, beadványt (ellenkérelmet) nem terjesztett elő. Az alperes nem vitatta, hogy sem a
  2. szeptember 2-i, sem a halasztott perfelvételi tárgyaláson a jogkövetkezményeket tartalmazó figyelmeztetés ismeretében nem jelent meg és megelőzőleg írásbeli védekezést sem terjesztett elő. Mindezekből következően biztosított volt az a határidő alperes részére arra, amennyiben a keresettel szemben érdemi védekezést kíván előterjeszteni, azt megtegye. Ebből az is következik, hogy – figyelembe véve a sajtóperek speciális szabályait, és azt, hogy a professzionális alperesi képviselő nyilvánvalóan ismeri ezeket – az alperes érdemi védekezéssel kapcsolatos garanciális eljárási szabályok nem sérültek. Ennek hiányában a fellebbezésben kért Pp.
  3. §-a szerinti hatályon kívül helyezésnek sincs indoka. [43] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  4. §-ának alkalmazásával – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyta. [44] Az alperes fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért a Pp.
  5. §
(1)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján a sajtótermékért jogi felelősséget viselő jogi személy köteles a felperesek másodfokú perköltségének viselésére, amit az ítélőtábla a felperes és a jogi képviselője között létrejött megbízási szerződés szerint felszámított ügyvédi munkadíj összegében határozott meg áfá-val növelten. [45] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 62. §
(1)bekezdés f) pontján alapuló tárgyi illetékfeljegyzési jog kedvezménye folytán feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket [Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pont] a Pp. 499. §
(1)bekezdése, valamint 101. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése alapján a szerkesztői felelősséggel bíró jogi személy köteles viselni. [46] Az illetéket a Nemzeti Adó-és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetni. Közleményként fel kell tüntetni az első- és másodfokú ítélet számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az illeték megfizetésének elmulasztása késedelmi pótlék fizetési kötelezettséget von maga után. [47] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szeged,
  1. december
  2. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.330/2024/5 9 Dr. Béri András sk. sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. előadó bíró Dr. Lengyel Nóra táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.