A határozat elvi tartalma: Előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezés agrártámogatási ügyben. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I.35.371/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: név egyéni ügyvéd Cím4 Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: név1 egyéni ügyvéd Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 2 Cím5 A per tárgya: támogatás tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
- sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 11.K.700.376/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a per tárgyalását felfüggesztette, s az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés
- cikk b) pontja alapján az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi, a Kúria arra a kérdésekre várja a választ az Európai Unió Bíróságától, hogy
- Úgy kell-e értelmezni a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
- december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1307/2013/EU rendelet)
- cikk
(3)bekezdését, hogy az lehetővé teszi a tagállam számára, hogy jogosultsági feltételként írja elő, hogy a támogatás kedvezményezettje a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelő tevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként köteles folyamatosan folytatni?
- Amennyiben nem, úgy a fenti feltételt a kedvezményezett kötelezettségvállalásaként kell-e értelmezni?
- A
- kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet a
- cikk
(1)és 77. cikk
(1)bekezdését, hogy a kötelezettségvállalás megszegése esetén igazgatási szankció alkalmazására kerülhet sor, és az arányosság elvére tekintettel kell annak mértékét megállapítani a 64. cikk
(4)bekezdés b) illetve 77. cikk
(4)bekezdés b) pontja alapján, vagyis az említett rendelkezéseket úgy kell-e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 3 szabályozás, amely a teljes támogatás visszafizetését írja elő, nem mérlegelve a meg nem felelés által érintett időtartamot? 4. Úgy kell-e értelmezni a 64. cikkének
(2)bekezdés e) és 77. cikkének
(2)bekezdés e) pontját, hogy „a meg nem felelés csekély mértékű” esetkörébe tartozik az is, amikor a támogatás kedvezményezettje a vállalt 5 éves fenntartási időszakban 176 napig nem teljesíti a főtevékenységre vonatkozó előírást, arra is figyelemmel, hogy a teljes időszak alatt kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott és abból származott bevétele? A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Elsőként a Kúria tájékoztatja az Európai Unió Bíróságát, hogy a felperes a Kúria felhívására akként nyilatkozott, hogy az előzetes döntéshozatali eljárásban anonim módon kíván szerepelni, erre figyelemmel a Kúria a felperest „X”-ként szerepelteti. (a feleknek megküldött végzésben szerepel a felperes neve). [2] A felperes
- június
- napján az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból (EMVA) a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához
- évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/
- (IV.28.) MVM rendelet (a továbbiakban: Jogcímrendelet) alapján támogatási kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstár jogelődjéhez, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Kérelmében vállalta, hogy új gazdaságot hoz létre, a mezőgazdasági üzemet személyesen fogja vezetni és támogatási összeg 90%-ra vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától, azaz
- október
- napjától, a működtetési időszak végéig,
- december 31-ig mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként és egyéni vállalkozóként folytat. [3] Az elsőfokú hatóság a támogatási kérelme alapján a felperes részére 40.000 Eurónak megfelelő összeg támogatását állapította meg a 1738530038 számú határozatával. A támogatás 90%-nak kifizetése iránt benyújtott kérelemnek az elsőfokú hatóság helyt adott és 11.359.440, -Ft támogatást folyósított. A felperes a jóváhagyott támogatási összeg fennmaradó 10%-os mértékére vonatkozóan
- augusztus 28-án terjesztett elő kifizetési kérelmet, melyet az elsőfokú hatóság a 3257226416 számú határozatával elutasított és kötelezte a felperest a jogosulatlanul igénybe vett 11.359.440, -Ft támogatás visszafizetésére. Rögzítette, hogy a felperes mezőgazdasági főtevékenységet a támogatás teljes időtartama alatt nem gyakorolta, miután
- szeptember
- és
- március
- napja között az egyéni Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 4 vállalkozói nyilvántartásban főtevékenységként 821902 TEÁOR kódú fénymásolás, sokszorosítás tevékenységi kör volt bejegyezve. Ezekre figyelemmel a felperes nem felelt meg a Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a Jogcímrendelet 11. §
(1)bekezdése alapján az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultsága megszűnik, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlannak minősül. [4] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az EUJF/2091-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Nem osztotta a felperesnek azt az érvelését, hogy a főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak legtöbb bevétele, de bevételének legalább 30%-a származott és elvetette a felperes fellebbezésében az elháríthatatlan külső okra történő hivatkozását. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] A felperes keresetében az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését és az alperes perköltség viselésére való kötelezését kérte. [6] Előadta, hogy egy adminisztratív hiba okán került nyilvántartásba vételre a fénymásolás, sokszorosítás, mint főtevékenység, mivel azt egyéb tevékenységi körként kívánta felvenni. Hangsúlyozta azt is, hogy fénymásolásból és sokszorosításból bevétele nem származott, ilyen tevékenységet nem is folytatott. Tagadta, hogy ezt a tevékenységet főtevékenységként kívánta felvenni, az a könyvelője tévedése okán került bejegyzésre, amikor ennek ilyen minőségben történő nyilvántartásba vételét észlelte még nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt az egyéni vállalkozók nyilvántartásáért felelős szerv és segítségért hozzájuk nem tudott fordulni. [7] Megjegyezte, hogy az 5 éves periódus alatt az alperes által kifogásolt téves főtevékenysége összesen 176 napig tartott, ez az 5 éves periódus 10 %-a, ezzel nincs arányban az alperes által alkalmazott teljes időszakra vonatkozó visszafizetési kötelezettség előírása. Utalt arra, hogy a működtetési időszak teljes idején mezőgazdasági termeléssel foglalkozott és igazolt bevétele is abból származott. Vitatta azt az alperesi álláspontot, miszerint nincs mérlegelési joga a jogalkalmazói szerveknek, mivel azt a Jogcímrendelet előírja. Ennek ellentmond a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet
- preambulum bekezdése,
- cikke,
- cikke, és az 1306/2013/EU Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontroll rendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló bizottság
- július 17-i 809/2014/EU végrehajtási rendeleteinek
- cikke, illetve 54., 88.,
- preambulum bekezdései. Ennek alapján szankciók kiszabása elsődlegesen csak akkor lehetséges, amikor a meg nem felelés közvetlenül felróható és az általa hivatkozott közösségi normák Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 5 másodlagosan azt írják elő, hogy a szankciónak arányosnak kell lennie. A szankció aránytalanul magas, továbbá az alperes a meg nem felelés súlyosságát sem vizsgálta. [8] Alperes védiratában a határozatában foglalt indokokat fenntartva a kereset elutasítását indítványozta. [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A Jogcímrendelet
- §
(1)bekezdés b) pontjára, 11. §
(1)bekezdésére és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) 46. §
(2)bekezdésére, és 56/C. §
(6)bekezdésére történő hivatkozással rögzítette, hogy a felperes könyvelőjének adminisztratív tévedésből eredő magatartása, a webes ügysegéd automatikus rendszer jellege kellő körültekintés mellett olyan előrelátható körülmények voltak a felperes számára, amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása mellett, aránytalan mértékűnek nem minősíthető beavatkozással el lehetett volna hárítani. A visszafizetéssel összefüggésben utalt arra, hogy a Jogcímrendelet és az Eljárási törvény nem ad felhatalmazást az alperesnek intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapítása esetén mérlegelési, vagy méltányossági jogkörben való eljárásra. Az Eljárási törvény 56/C. §
(6)bekezdése kifejezetten előírja, hogy – az 56/B. §-ban foglaltakat kivéve – nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés elengedésére, mérséklésére. [10] Nem tartotta megalapozottnak felperesnek az uniós jogszabályokra történő hivatkozását sem, idézte az európai mezőgazdasági, vidékfejlesztési alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005 EK tanácsi rendelet
- cikkét, mely pontosan meghatározza, hogy mely személyeknek nyújtható a támogatás. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a bíróságnak azt kellett megítélnie, hogy az a tény, hogy a felperes
- szeptember
- és
- március
- napja között nem mezőgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató egyéni vállalkozó volt, feljogosította-e a tagállami hatóságot arra, hogy a teljes támogatási összeg visszafizetését írja elő. Mérlegelve a körülményeket, arra az álláspontra helyezkedett, ez a kötelezettségszegése felperesnek olyan súlyúnak tekinthető, amely alapján az előírt követelmények be nem tartása indokolttá és arányossá tette a teljes támogatási összeg visszafizetését. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elutasítását vitatta és az Európai Uniós jogszabályok alkalmazásának figyelmen kívül hagyását kérte felülvizsgálni. Hangsúlyozta, hogy a kiszabott szankció, a teljes támogatási összeg visszafizetése nem áll arányban a felperes meg nem felelésével. Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 6 [12] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. Irányadó uniós jogi rendelkezések A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló
- december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikk
(2)-
(3)bekezdés:
(2)E fejezet alkalmazásában a „fiatal mezőgazdasági termelő” olyan természetes személy: a) aki mezőgazdasági üzem vezetőjeként először hoz létre mezőgazdasági üzemet, vagy aki az alaptámogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer keretében az 1306/2013/EU rendelet 72. cikkének
(1)bekezdésében említett kérelem első benyújtását megelőző öt évben hozott létre ilyen üzemet, és
- b)aki az
- a)pontban említett kérelem benyújtásának évében 40 évesnél nem idősebb.
(3)A tagállamok előírhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatást kérelmező fiatal mezőgazdasági termelők által teljesítendő bizonyos további objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes támogathatósági feltételeket a megfelelő készségek és/vagy képzési követelmények tekintetében. A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet
- cikk Az EMVA-ra vonatkozó különös rendelkezések Amennyiben a vidékfejlesztési műveletekkel vagy programokkal összefüggésben szabálytalanságokat vagy gondatlanságokat tárnak fel, a tagállamok pénzügyi kiigazításokat végeznek az érintett uniós finanszírozás teljes vagy részleges törlésével. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt szabálytalanságok természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség szintjét. Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 7
- cikk Jogosulatlan kifizetések és igazgatási szankciók
(1)Amennyiben megállapítást nyer, hogy a kedvezményezett nem felel meg a jogosultsági kritériumoknak, nem teljesíti kötelezettségvállalásait vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeit, a támogatást nem lehet kifizetni, illetve azt teljes egészében vagy részben vissza kell vonni, a(z) 1307/2013/EU rendelet 21. cikkében említett megfelelő támogatási jogosultságokat pedig – adott esetben – nem lehet odaítélni, illetve vissza kell vonni.
(2)Ezenkívül amennyiben az ágazati mezőgazdasági jogszabályok így rendelkeznek, a tagállamok igazgatási szankciókat is kiszabnak a
- és a
- cikkben megállapított szabályoknak megfelelően. Ez nem sértheti a VI. cím 91–
- cikkében foglalt rendelkezéseket.
- cikk Igazgatási szankciók alkalmazása
(1)A 63. cikk
(2)bekezdésében említett igazgatási szankciók tekintetében ezt a cikket a jogosultsági kritériumoknak, kötelezettségvállalásoknak vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásából eredő egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén kell alkalmazni, az e cím II. fejezetének 67–78. cikkében és a VI. cím 91–101. cikkében említettek, valamint a 89. cikk
(3)és
(4)bekezdésében meghatározott szankciók hatálya alá tartozók kivételével.
(2)Nem szabható ki igazgatási szankció, amennyiben: […] e) a meg nem felelés csekély mértékű; ide tartozik az is, ha a meg nem felelés mértéke nem haladja meg a Bizottság által a
(7)bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározandó küszöbértéket;
(4)Az igazgatási szankciók az alábbi típusok valamelyikébe tartozhatnak:
- a)a meg nem felelés által érintett támogatási vagy kifizetési kérelmek, illetve későbbi kérelmek alapján fizetendő támogatások összegének csökkentése; a vidékfejlesztési támogatás tekintetében azonban ez nem sértheti azt a lehetőséget, hogy a támogatás Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 8 felfüggesztésére kerüljön sor abban az esetben, ha várható, hogy a kedvezményezett ésszerű határidőn belül orvosolja a meg nem felelést;
- b)a meg nem felelés által érintett mennyiség és/vagy időszak alapján kiszámított összeg megfizetése;
- c)jóváhagyás, elismerés vagy engedély felfüggesztése, vagy visszavonása;
- d)kizárás az érintett támogatási rendszerben, támogatási intézkedésben vagy egyéb intézkedésben való részvételből, illetve az előnyeiből való részesülésből.
(5)Az igazgatási szankcióknak arányosaknak kell lenniük, mértéküknek pedig a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően kell változnia, és a szankciókra az alábbi korlátozásoknak kell vonatkozniuk: a) a
(4)bekezdés
- a)pontjában említett igazgatási szankció összege nem haladhatja meg a támogatási vagy kifizetési kérelmek összegének 200 %-át;
- b)az
- a)pont ellenére, a vidékfejlesztés tekintetében a
(4)bekezdés
- a)pontjában említett igazgatási szankció összege nem haladhatja meg az adható támogatás összegének 100 %-át;
- c)a
(4)bekezdés
- b)pontjában említett igazgatási szankció összege nem haladhatja meg az e bekezdés
- a)pontjában említett százalékos aránnyal összehasonlítható összeget; […] 77. cikk Igazgatási szankciók alkalmazása
(1)A 63. cikk
(2)bekezdésében említett igazgatási szankciókat illetően ezt a cikket kell alkalmazni a jogosultsági feltételeknek, a kötelezettségvállalásoknak vagy a 67. cikk
(2)bekezdésében említett támogatási szabályok alkalmazásából eredő egyéb kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén.
(2)Nem szabható ki igazgatási szankció, amennyiben: […] Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 9 e) a meg nem felelés csekély mértékű; ide tartozik az az eset is, amikor a meg nem felelés mértéke nem éri el a Bizottság által a
(7)bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározandó küszöbértéket;
(4)Az igazgatási szankciók az alábbi típusokba tartozhatnak:
- a)a meg nem felelés által érintett támogatási vagy kifizetési kérelmek, illetve korábbi vagy későbbi évekre vonatkozó támogatási vagy kifizetési kérelmek alapján fizetett vagy fizetendő támogatások összegének csökkentése;
- b)a meg nem felelés által érintett mennyiség és/vagy időtartam alapján kiszámított összeg megfizetése;
- c)kizárás az érintett támogatási rendszerben vagy támogatási intézkedésben való részvételből.
(5)Az igazgatási szankcióknak arányosaknak kell lenniük, mértéküknek pedig a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően kell változnia, és a szankciókra az alábbi korlátozásoknak kell vonatkozniuk: a) a
(4)bekezdés
- a)pontjában említett igazgatási szankció egy adott évre vonatkozó összege nem haladhatja meg a támogatási vagy kifizetési kérelmek összegének 100 %-át;
- b)a
(4)bekezdés
- b)pontjában említett igazgatási szankció egy adott évre vonatkozó összege nem haladhatja meg a szankció által érintett támogatási vagy kifizetési kérelmek összegének 100 %-át;
- c)a
(4)bekezdés c) pontjában említett kizárás maximális időtartama három egymást követő év lehet, amely újbóli meg nem felelés esetén ismét kiróható. Nemzeti előírások Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2015. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló 24/2015. (IV. 28.) MvM rendelet (Jogcímrendelet) 3. §
(1)Támogatást vehet igénybe az a természetes személy, aki:
- a)a támogatási kérelem benyújtásakor elmúlt 18 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 10
- b)a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkezik
- ba)az 1. mellékletben meghatározott szakképesítések legalább egyikével,
- bb)a 2. mellékletben meghatározott képzés keretében szerzett végzettségek legalább egyikével, vagy
- bc)a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint elismert, vagy honosított, külföldön szerzett, a
- ba)vagy
- bb)alpont szerinti szakképesítést vagy végzettséget igazoló bizonyítvánnyal vagy oklevéllel;
- c)gazdálkodási tevékenysége fejlesztésére vonatkozó üzleti tervet, annak részét képező SFHbetétlapot és pénzügyi tervet nyújt be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, valamint
- d)vállalja, hogy a működtetési időszaktól függetlenül, első alkalommal hoz létre gazdaságot és abban a gazdaság vezetőjeként gazdálkodik. 4. §
(1)Az ügyfél köteles
- a)a gazdaságot személyes közreműködésével vezetni;
- b)a támogatási összeg 90%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának időpontjától a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folyamatosan folytatni; 11. §
(1)Ha a Kincstár az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a támogatásra jogosult nem teljesíti a 4. §
(1)bekezdés
- a)vagy
- b)pontjában foglaltakat, az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság megszűnik, és az igénybe vett támogatás egésze jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül. 13. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 22. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. A kérdések indokolása és a Kúria álláspontja [13] A Kúria álláspontja szerint a felek közötti jogvita eldöntése az uniós jog értelmezését Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 11 követeli meg. A Kúria vizsgálta azt is, hogy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló-e olyannyira, hogy az minden észszerű kétséget kizárjon. Mivel az alperesnek a nemzeti jogszabályokon alapuló, azonban az uniós jog alkalmazására is kiható jogértelmezése és a felperesnek az uniós jogon alapuló, de a nemzeti jog alkalmazását is meghatározó jogértelmezése ugyanazon, a jelen ügyben alkalmazandó normáknak egymással teljes mértékben ellentétes eredményre vezető értelmezését teszik lehetővé, így a Kúria úgy találta, hogy az uniós jog helyes értelmezése nem egyértelmű. A Kúriának kétsége van a tekintetben, hogy az uniós jog helyes értelmének megfelel-e azon tagállami előírás és gyakorlat, amelyik jogosultsági feltételként tekint a mezőgazdasági tevékenység, mint főtevékenység fenntartásának szükségességére és ennek nem teljesülése esetén a teljes támogatási összeg visszafizetését írja elő, ahelyett, hogy a meg nem felelés súlyával arányos csökkentést alkalmazna. [14] Először is a Kúria szerint az alperes által hivatkozott Jogcímrendelet 13. §-a tévesen hivatkozik az 1698/2005/EK rendelet 22. cikkének végrehajtására, mert 2014. január 1-vel az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelet 88. cikke azt hatályon kívül helyezte, és kizárólag a Bizottság által a rendelet alapján 2014. január 1-je előtt jóváhagyott programok értelmében végrehajtott műveletekre kellett a továbbiakban alkalmazni. [15] A felperes esetében ilyenről nem beszélhetünk, mert kérelmét már a 2014-től érvénybe lépő új keretrendszerben igényelte, 2015 júniusában. Ekként az EUMSZ 288. cikk
(2)bekezdése alapján a jogosultsági feltételek tekintetében az 1306/2013/EU rendelet 50. cikk
(2)bekezdésében írtak az irányadók. Az 50. cikk
(3)bekezdése ugyan felhatalmazza a tagállamot a fiatal mezőgazdasági termelők által teljesítendő a megfelelő készségek és/vagy képzési követelmények tekintetében bizonyos további objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes támogathatósági feltételek előírására, azonban a Kúria megítélése szerint ez nem feleltethető meg a Jogcímrendelet 4. §
(1)bekezdés b) pontjában írtaknak. [16] Az az előírás, hogy a kérelmező köteles a működtetési időszak végéig a mezőgazdasági termelőtevékenységet főtevékenységként, egyéni vállalkozóként folyamatosan folytatni a Kúria álláspontja szerint nem tekinthető a 1306/2013/EU rendelet 50. cikk
(3)bekezdése szerinti készségnek, képzési követelménynek. Következésképpen nem sorolható a jogosultsági feltételek közé, hanem az ügyfél által vállalt kötelezettségként lehet csak értelmezni. Az alperes ezzel szemben a Jogcímrendelet 11. §
(1)bekezdése alapján jogosultsági feltételnek való megfelelés hiányát kérte számon döntésében és rendelkezett a teljes támogatási összeg visszafizettetéséről. [17] Az 1306/2013/EU rendelet
- cikke kimondja az EMVA-ra vonatkozó rendelkezések között, hogy a tagállamok figyelembe veszik a feltárt szabálytalanságok természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteségek szintjét. Ezen Kúria I.Kfv.35.371/2022/13 12 rendelkezések mellett találhatóak a rendeletben a jogosulatlan kifizetésekre és az igazgatási szankciók alkalmazására vonatkozó részletszabályok, melynek
- cikk
(5)bekezdése, 77. cikk
(5)bekezdése szerint az igazgatási szankcióknak arányosnak kell lenniük, mértéküknek pedig a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamáról, illetve ismétlődő jellegétől függően kell változnia. [18] A Kúria megítélése szerint a felperes által elkövetett jogsértés, miután az csupán egy adminisztratív előírásnak való megfelelést szolgál, nem tekinthető olyan mértékűnek, ami a szankció alkalmazásának szükségességét vonja maga után. Azt lehet az EU rendelet 77. cikk
(2)bekezdés e) pontja szerinti csekély mértékűnek tekinteni. De ha ez a helyzet nem is állna fenn, akkor pedig alkalmazni kellene 64. cikk
(4)és 77. cikk
(4)bekezdés előírásait, különösen a
- b)pontban írtakat, vagyis a szankció mértékét a meg nem felelés által érintett időszaka alapján kellene megállapítani. Ez pedig nem vitásan a megkívánt 5 év (1825 nap) tekintetében 176 napon keresztül állt fenn, ami 10 %-ot tesz ki a teljes fenntartási időszakot tekintve. [19] A fentiek alapján a Kúriának az uniós jog alapján kétségei vannak afelől, hogy a magyar jogszabályi környezet megfelel-e az uniós jogi elvárásoknak. [20] A Kúria végzése az EUMSZ 267. cikk
- b)pontján és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 115. §
(2)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése és
- § a) pontja alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)-
(2)bekezdésein alapul, ellene a perorvoslati jogot a Kp. 112. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. előadó bíró Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. bíró Huszárné dr. Oláh Éva s.k. bíró