Bf.587/2021/7 – Szegedi Ítélőtábla

(1)bekezdésben meghatározott okok a polgári jogi igénynek csak valamely részét érintik. Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/

1. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
2. február
3. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A testi sértés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott neve ellen indult büntetőügyben a Gyulai Törvényszék
4. augusztus
5. napján kihirdetett 19.B.174/2021/
6. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint: A vádlott bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntetteként értékelt cselekményét bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette kísérletének [Btk.
7. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] minősíti. magánfél neve magánfél polgári jogi igényének érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja, a vádlott illeték megfizetésére kötelezését mellőzi. A vádlott 2.158.272,- (kettőmillió-százötvennyolcezer-kettőszázhetvenkettő) forint elsőfokon felmerült bűnügyi költséget köteles az államnak megfizetni. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 16.800,- (tizenhatezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.587/2021/7/í 2 Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés,

(8)bekezdés

1. fordulat], társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette [Btk.
2. §

(1)bekezdés 1. fordulat,

(2)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés], bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett rongálás vétsége [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] miatt halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. [2] A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. [3] Megállapította, hogy a vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [4] A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által

1. április
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. [5] Kötelezte a vádlottat, hogy a jogerős ítélet közlésétől számított tizenöt napon belül fizessen meg magánfél neve magánfél részére 71.000,- forintot, valamint 1.500,- forint illetéket az államnak, míg a magánfél neve
5. és magánfél neve3 magánfelek által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. [6] Kötelezte a vádlottat 1.109.136,- forint bűnügyi költség megfizetésére. [7] Az elsőfokú ítélettel szemben a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. [8] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.186/2021/
6. szám alatt indítványozta az elsőfokú ítélet Be.
7. §

(5)bekezdés

1. a)–
2. d)pontja és

(7)bekezdése szerinti korlátozott felülbírálatát a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja és a Be. 606. §

(3)bekezdése figyelembevételével. [9] Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést nem vétett. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az ítélet rendelkező részében tévesen tüntette fel a bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntetteként [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] értékelt cselekményt, az ugyanis helyesen a vádlott beismerő nyilatkozatával Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.587/2021/7/í 3 elfogadott vádirati tényállás és a vád szerinti minősítés, valamint az elsőfokú ítélet tényállása és indokolása szerint is bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete. [11] Indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a vádlott magánfél neve3 sértett sérelmére elkövetett cselekményét bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette kísérleteként [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] minősítse, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit hagyja helyben. [12] A védő fellebbezése írásbeli indokolásában az enyhítésre irányuló fellebbezését fenntartva osztotta a fellebbviteli főügyészség eltérő minősítésre vonatkozó indítványát. [13] Utalt arra, hogy a büntetés kiszabása során nagy nyomatékkal bír, hogy a vádlott a fogvatartása alatt átgondolta, átértékelte az addigi életét és a vádbeli cselekményeket, mely elvezetett a beismerő vallomásig. [14] Szabadlábra helyezését követően munkát vállalt, vele szemben azóta újabb eljárás nem indult. A bűncselekmény során nem ő volt a kezdeményező. Egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, további enyhítő körülmény az időmúlás. Mindezek figyelembevételével indítványozta a büntetés enyhítését. [15] Az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, míg a fellebbviteli főügyészség indítványát osztotta. [16] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 583. §

(3)bekezdés a) pontja és a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az ott írt korlátok között bírálta felül. [17] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával, hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [18] vádlott neve vádlott az előkészítő ülésen valamennyi bűncselekményben a bűnösségét a váddal egyezően beismerte, a tárgyaláshoz való jogáról lemondott, így az elsőfokú bíróság a törvénynek megfelelően járt el amikor az ügyben ítéletet hozott [Be. 504. §

(6)bekezdés]. [19] Törvényesen járt el akkor is a Be. 562. §

(2)bekezdése alapján, amikor az ítéletben a bizonyítékok részletes értékelését mellőzte. [20] A megállapított tényállásból helyesen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és a cselekmények minősítése is döntően törvényes volt. [21] Észlelte az ítélőtábla – osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját –, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része a magánfél neve3 sérelmére elkövetett cselekmény Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.587/2021/7/í 4 minősítését illetően ellentétes az ítélet ide vonatkozó tényállásával ([12] – [14] bekezdés) és jogi indokolásával ([27] – [31] bekezdés). [22] Az irányadó tényállásra figyelemmel megállapítható, hogy a cselekmény helyesen bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés] a Büntető Törvénykönyvről szóló

1. évi C. törvény (Btk.)
2. §

(1)bekezdése szerinti kísérlete. Ezért az ítélőtábla a vádlott e bűncselekményét ekként minősítette. [23] E körben az elsőfokú ítélet [27] bekezdés első mondata annyiban szorul helyesbítésre, hogy a vádlottat a tényállásban rögzített cselekvőségei miatt mondta ki bűnösnek az elsőfokú bíróság az ott írt minősítésű bűncselekményekben. [24] A törvényszék a vádlott vonatkozásában a bűnösségi körülményeket teljeskörűen feltárta. [25] A vádlott által elkövetett bűncselekmények büntetési tételkerete – a halmazati szabályokra figyelemmel – két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés, a középmérték hét év, ahogy arra az elsőfokú bíróság is utalt. [26] Az ügyész a vádiratban bűnösség beismerése esetére három év szabadságvesztés és három év közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta. [27] Az enyhítő körülmények túlsúlyára, valamint arra figyelemmel, hogy a büntetlen előéletű vádlott a cselekményeit döntően társa ráhatására követte el, helyesen járt el az elsőfokú bíróság amikor a középmértéktől a vádlott javára jelentősen eltérve, az ügyészi indítvánnyal egyező tartamú szabadságvesztést szabott ki. [28] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a három év szabadságvesztés arányos, annak lényeges enyhítése nem indokolt. [29] Helyesen a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélt vádlott közügyektől eltiltása, annak tartama is arányos. [30] Az ügyben az ügyészség vádlott neve vádlottat társtettesként elkövetett bűncselekményekkel is vádolta, a bíróság – többek között – társtettesként elkövetett rongálás vétségében állapította meg a bűnösségét. [31] sor került. E bűncselekményekkel összefüggésben polgári jogi igények előterjesztésére is [32] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a magánfél neve2. és magánfél neve3 magánfelek polgári jogi igényének érvényesítését a Be. 560. §

(1)bekezdés j) pontja alapján egyéb törvényes útra utasította. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.587/2021/7/í 5 [33] Tévedett azonban amikor magánfél neve magánfél vonatkozásában vádlott neve vádlottat kötelezte a 71.000,- forint kártérítés megfizetésére. [34] Tekintettel arra, hogy a társtettesek egyetemlegesen felelnek a bűncselekménnyel közösen okozott kár megtérítésért, így e polgári jogi igény tekintetében is az egyéb törvényes útra utasítás indokolt, hiszen a magánfél érdeke is az, hogy a két elkövetővel szemben egy eljárásban érvényesíthesse követelését. [35] Ezért az ítélőtábla magánfél neve magánfél polgári jogi igények érvényesítését egyéb törvényes útra utasította a Be. 560. §

(1)bekezdés m) pontja alapján, mivel a vádlott társa elleni eljárás még folyamatban van. [36] Ebből következően a vádlott illetékfizetési kötelezettségét is mellőzte, megjegyezve, hogy az illetékről szóló törvény száma helyesen:

1. évi XCIII. törvény. [37] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bűnügyi költség tekintetében akként rendelkezett, hogy a vádlott és a társa által egyetemlegesen fizetendő bűnügyi költséget megfelezte, és ezen összeg, valamint vádlott neve vádlott védelmével felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte őt. [38] Ilyenkor – törvényi rendelkezés hiányában – az ítélőtábla álláspontja az, hogy az előkészítő ülésen bűnösséget beismerő vallomást tévő vádlottat a teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, majd a vádlott társával szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után egyszerűsített felülvizsgálat keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a bűnügyi költséget jelen vádlott és annak társa milyen összegben köteles egyetemlegesen viselni. [39] Erre figyelemmel az ítélőtábla vádlott neve vádlottat 2.158.272,- forint elsőfokon felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezte a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján. [40] A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a védelmi fellebbezéseket nem ítélte alaposnak, azonban az elsőfokú ítéletet hivatalból is felülbírálva, azt a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [41] A fellebbezései eljárásban a vádlott védelmével 16.800,- forint bűnügyi költség merült fel, melynek megfizetésére a Be. 574. §

(1)bekezdés és Be. 613. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat. [42] Az ítélettel szemben a Be. 458. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nincsen helye fellebbezésnek. Szegedi Ítélőtábla 1.Bf.587/2021/7/í 6 Szeged,

1. február
2. Dr. Benedek Tibor sk. sk. Sefta Márta dr. sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Cserháti Ágota bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/
3. számú ítélete és a Gyulai Törvényszék 19.B.174/2021/
4. számú ítéletének jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
5. február
6. Dr. Benedek Tibor sk. a tanács elnöke